Globális jelenségek

Jópofa. Nekem ez teljesen olyan, mint ha az éves hõmérsékleti viszonyokat akarnám tanulmányozni, de csak egy nap értékei lennének meg, mondjuk reggeltõl délig. Ezt jól kielemezném, vizualizálnám, majd irány a sajtó. Hamar meglenne és az agyamat se terhelném túl vele.
Addig világos, hogy a mi életünk rövid és ehhez mérünk, de azt is be kellene látni, hogy ha tényleg szeretnénk az éghajlatot "felírni", megérteni, azt nem a mi léptékünkön kell.

62 év 13 másodpercben. Egyre nehezebb lesz elhitetni, hogy semmi kirívó nincs az éghajlatban. Persze.
Link

Durva lenne, de ez sem zárható ki. Egyszer minden trend véget ér, még az ellenkezõ elõjelû szélsõségek trendje is.

A 400 órás többlet nem!
Az idén ráver még 200-at!
Mármint a valaha mért legalacsonyabb napfényes óraszámra....

Meridionális cirkulációs korszakot élünk, ez nem vitás. Ez a téli félévben karakteresen megjelenik. A nyári félévben viszont tavaly konkrétan ránk húzódott a szubtrópusi magas nyomás, amely 400 órás évi napfénytartam többletet hozott, legalább is ide, ami közel 20%-os többlet. Ez döbbenetes növekmény, de biztosra veszem, hogy nem ismétlõdik meg.

Ezen a grafikonon szerintem még a híres telek is látszanak: a mostani vörös (meridionális) idõszakban ott van a végén 2006 és 2007 zonális telei. '95, '87 és '85 is mintha látszana (piros tüske a kék szakaszban). (Példálul.)

Vangenheim az 1910-30 közötti idõszakot egyértelmûen zonális korszakként jellemzi, míg az 1940-60 közötti idõszakot meridionális cirkulációs korszaknak tartja. Ezt követi az 1960-tól szerintem a 90-es évek közepéig tartó korszak. Aztán valamikor a 90-es évek végén ismét egy újabb, talán meridionális cirkulációs korszak vette kezdetét, ismét voltak/vannak telek. Ami érdekes, hogy ezek a cirkulációs korszakok nagyjából átfedik az AMO fázisait, a pozitív AMO index a meridionalitást támogatja, a negatív pedig a zonalitást: Link De lehet, hogy túlegyszerûsítem, vagy tévedek..

A tengervíz-hõmérsékletek döntõen befolyásolják a légnyomási mezõket, az anticiklonok és ciklonok kialakulási területeit és vonulási irányait.

A meteorológiai társalgóból tettem át ide!

"Másik következménye lehet a légkörzés gyorsulásának a gyors váltások, változások"

Ácsi-ácsi!
A légkör nemhogy gyorsult volna, sokkal inkább lassúbb, statikusabb lett, elvesztette a dinamikáját.
Régebben a zonális idõszakban nyugati, atlanti frontok voltak Európa motorjai, most ezek eltûntek, illetve amennyiben vannak, azok is álzonálisak, úgy néz ki, mintha olyan lenne, de mégsem.
A hirtelen gyors hõmérsékletváltozások a klíma meridionálissá válásának köszönhetõek.
De Európa idõjárása elképesztõen statikus lett, a szélsõségesség miatt károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó idõjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást.
A ciklonok állandóan beragadnak, alig bírnak arrébb vánszorogni, ha egy anticiklon rámászik a Brit-szigetekre vagy lecövekel a nyugat-délnyugat-európai partoknál, akkor hónapokig ott idõzik.
Néhány régebbi írásom a klímaváltozásról Link Link Link

KP!
Ami valóban érdekes, hogy nyáron bezzeg olyan anticiklondömping van, hogy ihajj.
Télen meg nincs, vagy kevesebb.
Persze ennek is megvan a magyarázata.
Egyrészt az idõzítés is: ha emlékszünk még rá, a tavasz és a nyár rendkívül száraz volt, alig volt csapadék.
Aztán szeptemberben fordult a kocka, az azóta eltelt 4,5 hónapban pedig átlagban minden második napon esett.
Ha az elmúlt 4,5 hónap lett volna a nyár, és a nyár lenne most, akkor teljesen fordítva lenne minden.
2010-ben például esett végig, majd 2012-ben napfényrekord dõlt meg, nem is kicsit.
Szóval évenként óriási a változékonyság.
A telek átlaghõmérséklete azt hiszem kevéssel emelkedett, viszont a telek abszolút minimumai rendkívül durvák lettek, majd minden télen vannak -20-25 fokok.
Az elmúlt 3 télen például a kaposvári állomáson sorrendben -23,2 fok, -22,5 fok, -24,2 fok volt a legalacsonyabb hõmérséklet.
Iklódbördõce -21, -22, -20 fok.
Sellye -21 fok, -19 fok, -26 fok.
Paks -23 fok, -17 fok, -22 fok.
Baja -20 fok, -18 fok, -26 fok.
Azért ezek kemény hõmérsékletek, fõleg zsinórban három ilyen alacsony érték, szerintem nagyon kellene kutakodni, hogy 1-1 állomás egymás után három évben ilyen alacsony abszolút minimumot hozzon.
És mivel itt ez a veszett nagy hó, jó esély van rá, hogy 1,5 héten belül a 4. tél is zsinórban ilyen alacsony értéket hozzon.
Ez nem zárom ki, hogy a mérések kezdete óta példa nélküli.
De érdekes, mert az átlaghõmérsékletet a 2-3 hétig tartó nappal -3-4, éjjel -6-8 fokos hidegpárna tudja levinni, és ezek az elmúlt években valóban megszûntek.
A múlt februári idõszak azért odavágott a 2011/2012-es télnek, de elõtte éveken át nem voltak jellemzõek a hetekig tartó hidegek, akár hidegpárna alatt, akár hidegelárasztásos idõszakban.
2005 februárjában volt utoljára olyan, amikor hosszi idõn át nagyon hideg volt.
Persze a -20-25 fokokat az elmúlt teleken ez nem érdekelte.
A zonális, nyugati áramlásos, 1960-1990 közötti idõszakban voltak telek, amik zsinórban hó és -15 fok nélkül teltek el.
Amikor általános iskolás voltam, évek múltak el hó nélkül.
Most meg az elmúlt 3-4 télen minden télen itt virít a 20-30-40 centi, akár telente többször is.
Hogy hova lettek a téli meleg anticiklonok?
Most jöttem rá: a Brit-szigetekre, az Atlanti-óceán fölé és a Skandináv-félszigetre távoztak....

Ez igaz, de az egyenlítõtõl 5-30 fok távolságban a passzátok és monszunok hatalmas nedvességet és trópusi ciklonokat szállítanak. Minél messzebb vagyunk az egyenlítõtõl, annál kevésbé igaz a trópusi helyi konvektív csapadék egyeduralma. Afrikában képzõdõ zivatarcsoportot már Láttam a Karib-szigeteken hurrikánként lecsapni.Ebben a 15-20 fok körüli sávban (arról lehet szó, hogy ez nem csak szavanna lehetett) szerintem már van advekció is.

Ez a cikk igen hasznos lehet egyébként tudományos értékét tekintve is: Link

A konvektív csapadéknak az a tulajdonsága, hogy nem megy messzire. Az ITCZ-n az esõerdõk által párologtatott nedvesség ott esik ki helyben, ahol az esõerdõ van. Klímaátlagban ennek a csapadéknak a mennyisége így csak az abszolút nedvesség klímaátlagától függhet, ami viszont a hõmérséklet klímaátlagával szigorúan monoton nõ (kb. exponenciálisan). Hogy eközben az RH klímaátlaga változik-e, ez esetben másodlagos, és legfeljebb azt tudja befolyásolni, hogy egy-egy zivatarból (átlagosan) gyorsabban esik-e ki a víz, vagy lassabban (tehát a zivatarok átlagos 'erõsségére' van hatással).

Hirtelen találtam forrásokat is magam mellett: P. Adorján, B. Pajor & O. Sipos (2005): Trópusi Esõerdõk [szie-mtk-ékmi] ( Link , érdemes hozzánézni alul a forrásokat is) , valamint A. Mertiny (1991), Der Regenwald, ami 2000-ben magyarul is megjelent, és annak a 8. oldala ( Link ).

Az északi félgömbön a Würmben a mérsékelt övi erdõk öve 15, a száraz sztyeppék és sivatagok öve 7, a mediterrán növényzet öve 5 szélességi fokkal volt keskenyebb mint ma. A porvihar szintek nagyon érdekesek, ekkor egy óriási jég fölötti AC déli peremén viharos erejû szelek tomboltak hetekig, hónapokig. Mekkora lehetett vajon ekkor a nyomásgrádiens Észak és Dél Európa között?

Nem vagyok benne biztos, de itt csak a levegõt csapkodjuk, hisz ki tudja mennyivel volt alacsonyabb a trópusokon belüli T? Én nem tudom, de az alacsonyabb T kisebb nyári párolgást ugyanakkor magasabb Rh-t is eredményezhet. Ha csak 2-3 fok az eltérés, attól még a monszun és a passzát nem szállít a fõleg tengerek uralma alatti trópusokon sokkal kevesebb párát. Viszont lehet, hogy a szavannák helyén nem a maihoz hasonló esõerdõbeli fajok, hanem mások lehettek, amelyek zárt erdõt alkottak a nyáron kevésbé nagy hõség és szárazság miatt, nem úgy mint ma. (Csak tipp )

Én meg úgy tudom, fordítva van: az alacsonyabb hõmérséklet miatt jelen lévõ kevesebb nedvesség kevesebb csapadékot ad, ezért kisebb lesz az esõerdõk területe.
Az ITCZ esetleges eltolódását okozhatja, hogy a két féltekén a kontinensek elhelyezkedése miatt egy-egy jégkorba menet eltérõ mértékben növekszik a jég által borított területek nagysága.

(Az is fontos azonban, hogy az éghajlatváltozás egy lehûlés miatt jobban érvényesül a mérsékelt övben, épp a jég jelenléte miatt: a periglaciális területek (pl. a tundra, tajga) a jég határával együtt tolódnak. A rétegtan és a geomorfológia szerint a jég határának közelében, gyakoriak a jég felõl fújó száraz, hideg szelek, amelyek ott kifúvásos formákat, délebbre szélfútta üledékes síkságokat (pl. löszpadok, van nálunk is bõven) hoznak létre. Viszont a jég gyarapodásához a szárazföldön csapadék kell, amit a megmaradó nyugatias szélkomponens a kontinensek keleti felén idõnként biztosít. Ezért (is) lehetett, hogy Európában jóval délebbre húzódott a jég határa, mint Szibériában. A lényeg tehát, hogy a mérsékelt öv éghajlati rendszere sokkal nagyobb mértékben átalakul, mint a trópusi övé, ezért a trópusi övben nehezebben kimutatható a hatásuk, annak ellenére, hogy a szabályosabb trópusi övben a korreláció esetleg jobb lehet.)

Lehet, hogy nem jól látom, de az esõerdõk övének kiterjedését nem biztos, hogy a hõmérséklet, hanem az esõk mennyisége befolyásolja. Legalábbis az is. Gondolom, ahol szavanna van, ott nem a hideg miatt nincs zárt erdõ, hanem a kevesebb esõ miatt. Ha a jégkorban hidegebb volt pár fokkal az a sivatagot, a füves területeket, a fás szavannát is távolította az egyenlítõtõl, akár azért is, mert az alacsonyabb T kisebb párolgást okoz és a szárazabb évszakban nem sült el annyira a növényzet. Persze a cellák kiterjedése is biztosan változott.

Szerintem egy kabhegyi szélrekord lemaradt.

Rekord: nem szeretem ezt a szót. Helyette zárójelben egy évszámot tüntetnék fel, a vonatkozó adat méréseinek kezdetének évszámát. Egy biztos, hogy a szélsõséges jelleg tekintetében valóban megalapozott a gyanú, hogy egy új cirkulációs korszak kezdõdött valamikor 2007 táján.

2007. - hõmérsékleti maximum rekord
2010. - csapadék maximum rekord
2011. - csapadék minimum rekord
2012. - abszolút napfényrekord
2013. - hótakaró vastagsága maximum rekord

És akkor úgy nagyjából meg is volnánk szélsõségességileg.
Még egy -20-as 850-es hidegleszakadás kell erre a nagy hóra, és akkor a hõmérsékleti minimum rekordot is kipipálhatjuk.
És akkor 5 év alatt minden rekord megdõl.

Igen. Az északi határa. Tehát az éghaljati övek nem arányosan zsugorodtak össze és tolódtak dél felé az eljegesedéskor. Az igazi meglepetés, hogy a trópusi esõerdõk öve össze sem zsugorodott, hanem még északabbra is tolódott. A szavannák is északabbra tolódtak, egészen a 15. szélességi fokig a jelenlegi 12 fokhoz képest. A jégkorszak makrocirkulációjában tehát a poláris cellán kívül a Hadley-cellának is ki kellett tágulnia valamelyest - ha nem is olyan mértékben persze, mint a poláris cella és a keveredési zóna zsugorodhatott össze sokkal jobban mint ma..

Tiszta sor . Sõt: pont, amit írok, ha jobban belegondolunk: ha körbe lehetett hajózni Grönlandot, akkor sok szárazföldi jégnek is el kellett olvadnia, ami emeli a tengerszintet, ennek ellenére Velence nem süllyedt el. Ez lehet ellentmondás, de az is lehet, hogy amennyi szárazföldi jég elolvadt, az még nem volt elég Velence víz alá kerüléséhez. Szóval erõsen vitatható Grönland körbehajózása, de sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudjuk .

(Floo: a meleg => szárazság része, ha igaz is, akkor sem triviális: a meleg => nagyobb páratartalom is igaz, ami bõl tovább jöhetne a nagyobb csapadék. Elõször be kéne látni, hogy a meleg => szárazság hol, miért és mennyire igaz. Ez ma még nincs kész.)

Szeke: Mármint annak az északi határa?

Egy kis érdekesség: Az északi félgömbön a Würm jégkorszakban a trópusi esõerdõk öve 2 szélességi fokkal északabbra helyezkedett el mint ma (!!!)

Köszönöm a választ, egy kicsit engem is meglepett.
Az biztos, hogy a 70-es, és a 80-as évek elején kevesebbszer fordult elõ 35°C feletti hõmérséklet.
A "pokol" valamikor a 92-es év augusztusával szabadult el. Akkor itt 39°C volt a maximum.

Az a meglepõ, hogy akkor nem voltak 35 fokok a 70-es években, elõtte és azóta is gyakran elõfordulnak.
A havi abszolút maximumhõmérsékletek július-augusztusi átlagának átlagai Sopronban:
1901-1950 32,0 (50 év átlaga)
1973-2012 32,6 (40 év átlaga)
Utóbbi 40 év évtizedenként:
1973-1982 30,4
1983-1992 32,8
1993-2002 33,8
2003-2012 33,3

Direkt azért írtam ki, hogy az adatok a Tutiempo adatbázisából vannak, mert magam is találtam már fals dolgokat ebben az adatbázisban.
Másrészt máshol nem találtam olyan adatbázist, ahonnan 1970-ig visszamenõleg az éves középhõmérsékleteket városokra lebontva ki lehetne keresni.
Ugyanakkor az OMSZ honlapját böngészve is találtam a témával foglalkozó cikket, amely megerõsített abban, hogy a korábbi hozzászólásom adatsorában nagy hiba nem lehet.
Az OMSZ szerint az éves középhõmérsékletek változása (növekedése) hazánkban az 1980-2009 közötti idõszakot vizsgálva 1,2 és 1,8°C közé tehetõ.
Elnézést, hogy csak 1970-tõl kezdve foglalkozok az éghajlatváltozással, de mint egy korábbi hozzászólásomban írtam, ezt a korszakot éltem meg, ezt érzem a saját bõrömön.
Gyerekkorom nyarain mindenesetre ismeretlen fogalom volt nálunk a +35°C.
Mint ahogy -20°C alatti hõmérsékletet sem észleltem Sopronban 1985 óta.

Csak arra nem mutatott még bizonyítékot senki, hogy tényleg körbehajózták Grönlandot, és a kínai utazásokról belinkelt térkép nem a fantázia szüleménye. Vagy ezt is eltitkolja a ***, mint az ufókat?

Ha igen, akkor nincs több kérdésem...

A sivatagosodás mértéke az új helyeken a tapasztalatok alapján garantáltan kisebb, mint a megszûnõ sivatagok nagysága: Csak a hanemteszünksemmitjövõbeni sivatagokkal riogatnak. 1 millió km2 sivatag hiányzik, a Szahara helyett nem keletkezett máshol ekkora területen.

Meleg ==> szárazság ==> sivatag - ezt az egyszerû logikát alkalmazzák a felmelegedéshívõk.
Lehet, hogy egy valódi felmelegedéssel és kevesebb csapadékkal a Szahara területe csökkenne, de ott lenne sivatagosodás, ahol elõtte nem volt.

Egy kis global warming ellentmondás - kritika:

Mindenféle global warming okozta elsivatagosodással van riogatva a világ az összes létezõ média által.

Ezzel szemben a történelemben a jégbe fagyott, megkövült adatok szerint Egyiptomban néhány éves nagyságrendû globális lehûlés hatására a Nílus áradása évekig (nagyságában)elmaradt, ami birodalom bukást - korszakváltást - okozott. Közép-Amerikában ugyanilyen esemény ugyanígy aszályt, birodalom bukását okozta.

Néhány évvel ezelõtti információ: Az utóbbi idõkben az Európa méretû Szahara területe kb. 1/10 részével csökkent. Akkor most(globálisan) a global warming az elsivatagosodást, vagy az ellenkezõjét okozza?

Ez az adatbázis számomra komolytalan (pl. Pápa esetén 1992-nél 1282 mm éves csapadék szerepel, ugyanakkor szerinte 1988-91 közt minden év 500 mm alatt volt). Az adatok nagyon hiányosak és hibásak.Pl. az én saját adatbázisom 0,3-0,7 fokkal magasabb évi Tközepeket ad mint a Tutiempo. Persze ez az átlagszámítás eltérõ volta miatt is lehet (az enyém min-max-ból adódik). Tény, hogy melegedett, de lehet, hogy a kiinduló évtized nagyon hideg volt. Másrészt Pápán 9 (1980) és 12,3 fok (2007) szélsõérték található 1976 óta, de már 1990-ben is 12 fok volt a Tuti szerint. 2007 óta meg sem közelítjük a 12,3-at, mintha elérkezett volna 2000-2009 közti évtizedben a tetõzés és már hiába volt tavaly egy bõdületes nyarunk, a téli melegek elmaradásával már akár 20 forró és 60 hõségnappal sem tudjuk hozni 2007-et.

(
Ezzel nem most jöttek ki elõször egyébként.
Nekem meg az a gyanús, hogy hosszan fognak még ezen vitázni a tudósok.
)
balintaj #8134:
Ahhoz, hogy Grönlandot körbe lehessen hajózni, valószínûleg nagy mennyiségû szárazföldi jégnek is el kellene olvadnia, ami azért már emelné a tengerszintet.

9,50, 10,05, 10,33, 10,75
10,33, 10,67, 11,08, 11,46

A fenti növekvõ számsorok Sopron, illetve Budapest/Pestszentlõrinc 70-es, 80-as, 90-es és 00-ás évtizedének átlag középhõmérsékleti értékeit mutatják (Tutiempo.net adatbázisa alapján).

A magyar éghajlatkutatók kb. 10 évvel ezelõtt a következõt jósolták: emelkedni fog hazánk évi középhõmérséklete (bizonytalan mértékben), valamint növekedni fog a szélsõséges idõjárási események gyakorisága.
Mindenki döntse el saját szájíze szerint, hogy az elõrejelzés-jóslás beválik-e vagy sem.

Azt azért említsük meg, attól, hogy az óceánokon elolvad a jég még nem emelkedik meg a tengervíz szintje.
Tegyük fel, hogy igaz, a sarki tenger jégmentes volt és a kínaiak körbehajózták Grönlandot.
Ettõl még nem kellett Velencének a vízbe süllyednie. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a városra a vihardagályok.

Link
Mindig is gyanús volt nekem, hogy ahogyan a Földön az élet a víz miatt lehet úgy az éghajlatunkat is a földi gigaóceánok és a belõlük a légkörbe töménytelen mennyiségben jutó pára szabályozza elsõsorban (sok más mellett) és nem a légkörben 20%-al megnövekedett nyomgáz.

Gondoltam erre is, de már nem volt idõm kifejteni. Bizony nagyon nem mindegy honnan vannak ezek az infók összeszedve, mert Magyarország az gyûjtõfogalomnak jó, de másra nem nagyon.(Hát még a nagy magyarországi méret!) Igen, elég a zömmel óceáni légtömeg uralom télen , fõnös helyzetek tömkelege, és ti ott bõven hoztok virágokat, legalább fényképen a DNY Dunántúlon! A Kárpátalján meg egy másik évszak van közben... Mindenesetre jó kis meleg sorozat ez.
Erdei rózsát láttál már áprilisban? Kifejlett kalászt április 7.- én? (Reméljük ez nem valami naptártrükk...) Április elején nagyon szép a búza, ha a nyúl már el tud bújni benne, egyébre gondolni sem merne az ember...

Hát igen, biztosan kõolaj híján elégették az erdõket és ezért volt olyan magas a CO2 szint. Csak azt nem értem, ha olyan meleg volt (kb. 5 fokkal a mai átlag felett, ha januárban márciusnak felelt meg az idõ), akkor minek kellett annyi fát elfûteni ?
Valójában a GFH (globális felmelegedés hisztéria) az olvadó jégre meg a magas CO2-re épít. A legfõbb veszély meg a szárazföldeket elborító tenger meg az elsivatagosodás. Akkor 1420-körül meg egyéb években, amikor a mainál jóval melegebb volt vagy szabadon hajókáztak a Jeges(nek mondott)-tengeren, akkor miért nem jegyeztek fel sivatagi állapotokat és vízzel elárasztott kikötõvárosokat ill. hogy élte túl Velence ? 10 éve én sem gondoltam volna, de itt ami folyik a GFH-val kapcsolatban : kész átverés show...

Nálunk április utolsó napjaiban minden évben érik a korai cseresznye, és a most elmúlt nyáron bizony nem sokkal június vége után értek a korai szõlõk!
A kétszeri virágzást mondjuk nem értem, mert ahhoz az kell, hogy valami miatt, mondjuk az aszály miatt lehullassák a lombjukat, vagy egy jégverés miatt, és újra hajtsanak a fák.
Ezek a korai dolgok csak úgy lehettek, ha annyira enyhe telek voltak, hogy gyakorlatilag a január felelt meg a márciusnak, és nem is kellett hozzá rendkívül forró nyár.
Mondjuk nyilvánvaló, hogy akkoriban az erõs légszennyezettség miatt voltak ilyen meleg évek, rendkívül magas lehetett a CO2 szint, meg az összes üveghatású gáz amit a sok gyár kipöfékelt, azok okozták a meleg éveket!

Holnap megyek is érte a Kitaibel Pál utcába, megveszem! Bár azért nem egy olcsó sorozat...

Bámulatosan meleg idõk jártak nálunk a kérdéses kínai sarki hajózás idején!í(1421 - 1423)

- " 1420 ,21, 22 A leglágyabb telek, és a legszárazabb és forróbb nyarak, 1421 márciusában virágoztak a fák, áprilisban érett cseresznye, június végére tökéletesen megérett szõlõ"
- 1420 Magyarország: " A fák kétszer virágoztak, termettek gyümölcsöt, a gabonának kifejlett kalásza volt április 7. én (!!!)"
- Brassó 1420:" Áprilisban erdei rózsát lehetett látni, szamócát, cseresznyét árultak (!!!)"
- 1422/23 ( vagy 23/24? vitatott...)Oly hideg tél, hogy a keleti (Balti) tenger befagyott.
-1424/25 Európa: "Ismét oly lágy tél, hogy karácsonykor, vízkeresztkor elég virágot lehetett szedni." (Réthly : Idõjárási események , és elemi csapások Magyarországon)

Éppen napjainkban tapasztaljuk , hogy egy rekord alacsony kiterjedésû északi sarki jég (30 év átlaga) nem jelent feltétlenül enyhe telet, sõt... Nem tévedek nagyot, most átlag körüli lehet az eddig eltelt tél nálunk, de Szibériában, és más területeken is az eurázsiai kontinensen nagy területeken van negatív hõmérsékleti anomália.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy elõfordulnak hasonlóan enyhe telek az évezredben, de sorozatban ilyen enyhe telek , ha emlékezetem nem csal, talán egyszer sem.

Van régebbi is: Hegyek és vizek könyve. Valószínûleg sokkal kisebb része mese, mint amit a Wiki állít.

Van egy könyv, ha esetleg nem olvastad volna:
"1421: Az év, amikor Kína felfedezte Amerikát”

Az író itt felsorol jó pár --"számára meggyõzõ" bizonyítékot.
Link

Gondolom erre gondoltál Te is.

Nagyon hasznos adatokat és diagramokat kaptunk újra, köszönjük!
Ám a feltételezett kínai utazások elõtti idõszak furdalja a kíváncsiságom, amit Andrásnak is írtam, a IX-XII. század közötti idõszakot.

A Réthly-köteteket illetõen egyezik a véleményem veletek, alapmû!
Óriási örömömre szolgál, hogy évek óta tulajdonomban van mind a négy kötet.

Ezekre a kínai hajóutakra milyen bizonyítékok (dokumentumok, régészeti leletek) vannak? Tény, hogy akkor még egyáltalán nem zárkózott el Kína a világtól, és a hajóik mindenfelé kikötöttek Ázsia déli és Afrika keleti partjain. Egyes történészek szerint a Jóreménység fokát is megkerülték. Van olyan elmélet (bár gyenge lábakon áll), miszerint a Csendes-óceánon keresztül eljutottak Észak-Amerikába. A többire semmiféle, tudományosnak vehetõ érvet nem ismerek.

A hozzászólásod 2. részéhez: bizony, bizony, nem véletlenül ajánlgatom én is mindig a Réthly-könyveket.

Roppant érdekes dolgokkal foglalatoskodsz! A Réthly köteteket kötelezõ olvasmánnyá tenném a meteorológia iránt érdeklõdõknek, amatõröknek. Hihetetlen változékonyság jellemzi az éghajlatunkat, ez könnyen leszûrhetõ a hiányos adatok, jellemzõ középkori túlzások ellenére is. És ezt nem úgy kell érteni, hogy "persze, ezer év alatt sok minden elõfordulhat", hanem hogy években értendõ idõszakok vannak amikor elképzelhetetlen dolgokat produkált az idõjárás nálunk. A mai idõszak beleszürkülne sok - sok tetszõlegesen kiválasztott néhány évbõl álló idõintervallum idõjárási viszonyaiba.

Ha a Grönlandot part mentén körbe tudták hajózni, azt csak a teljes sarki jég elolvadásával tudom elképzelni. Grönland azon része felett a legvastagabb és a legöregebb a jégtakaró, ez animációkon és a jég áramlásán is jól megfigyelhetõ. Ráadásul a parthoz "ragadó" jég kevésbé olvad, mint az óceánon "lögybölt", így valahol tényleg arra lenne az utolsó, legkisebb kiterjedtség. Link Link vastagsággal: Link videón: Link
Azaz vagy leolvadt az arktikus jég, vagy hazudtak a kínaiak - persze ez csak az én elméletem, amit most találtam ki.

A grönlandi jégfuratok és a jégkiterjedés közt csak van valami kapcsolat. Ha pusztán légnyomás adatokból 0.6-0.7-es korrelációval lehet csapadékrekonstrukciót elõállítani Link (Budapest, január), akkor mégha csak közelítésként is, de pl. jégrétegvastagság alapján (bár ez elég egyszerû gondolat), csak kimutatható valami vagy valahogy máshogy.
A kínaiak 1421-23-as Föld-körüli utazásaik érdekesek számomra. Az egy dolog, hogy a Jeges-tengeren hazahajóztak valahogy Szibériánál Link , de ezt hogy? Link
Most vagy hazudtak a kínaiak, hogy arra voltak, vagy a 2012-es minimumnál is kevesebb jég volt arra. Merthogy még a tavalyi minimumnál is az útvonal egy részén 4-5 m vastag volt a jégtakaró. Még a jégmentes vagy majdnem jégmentes Arktisz gondolata is felmerülhet.

-------------

Milyen sokszor hallani mostanában, hogy egyik év extrém az egyik irányba, aztán a következõ a másikba, az embernek olyan érzése támad, mintha ilyen néhány éven belüli nagy csapongások korábban nem lettek volna. Az utóbbi másfél évszádra ez igaz is, de azt megelõzõen, volt itt minden. A mainál sokkal inkább szélsõségesebbnek tekintheõ klímánk lehetett hidegebb telekkel és meleg(ebb?!) nyarakkal, közbeiktatva enyhe telekkel és meglehetõsen hûvös nyarakkal, mindezeket pedig nagy gyakorisággal váltogatva. Ennek érdekes esete lehet 1540-1542 idõjárása. Csapadék szempontjából is érdekes volt, de most maradok a hõmérsékleteknél. Ápr-Júl hõmérsékleti rekonstrukció Svájc környékére: Link
Közép-európai (fõleg Csehországra és környezõ német területre készült) rekonstukció felhasználásával készített nyári és téli középhõmérsékleti rekonstrukcióm Budapestre (1500-2012): Link Link (még egyéb hosszútávú adatsorokhoz készített rekonstrukció [hohe warte, klementinum, tempelhof] és azok összevetései, valamint dokumentumok utáni ellenõrzés nélkül) Az 1540 és 42 közti jelentõs eltérés itt is látszik. A szélsõséges változékonyság egy szép esete lehet 1606/07, 1607/08 és 1608/09 telei. A három tél átlaga rekonstr. alapján +0,7°C, ha most ilyen tél van Budapesten, mondhatnánk rá, hogy átlagos. Pedig a három rekonstr. középhõmérséklet +3,9°C, -5,0°C és +3,3°C. Összehasonlításképp a XX. század leghidegebb tele 1939/40-es volt -4,9°C-kal, a legmelegebb az 1997/98-as +3,6°C-kal. Az átlag bizonyos értelemben nem más, mint szélsõségek középértéke.

Ezt mibõl szûrted le?
Szerintem épp arról írtam, hogy egy medencében alig mutatható ki különbség az erdõs és a másmilyen területek csapadékklímája között, mert a klímát elsõsorban nem a mezoskálájú jelenségek határozzák meg, hanem a szinoptikus skálájúak, melyek csapadékrendszerének viselkedését egy medencén belül nem igazán befolyásol a növényzet-talajtípus-talajvíz hármas.
És még csak nem is akartam bizonyítani semmit.

Sõt, újra átolvasva saját hsz-em, még csak nem is beszéltem erdõs és sztyepp területekrõl, mint konkrét növénytípusról.
De ha már itt tartunk, ezek, mint éghajlati övek, éppen fordítva alakulnak ki, ahogy Floo írta elõtted: azért van a sztyepp/erdõs területeken sztyepp/erdõ, mert ott kevesebb/több a csapadék, aminek oka leginkább hemiszférikus szinten keresendõ (de ez esetben már más témáról beszélünk).

Akkor te most bebizonyítottad, hogy egy sztyeppe vízháztartása jobb, mint egy erdõs vidéké. Gratulálok!

Sõt!
Nem biztos, hogy ott lesz több csapadék, ahol több az erdõ, emiatt magasabb a páratartalom, hanem sokkal inkább ahol több a csapadék, ott nagyobb erdõségek vannak!

A felszín-légkör kölcsönhatások ismerete elengedhetetlen a csapadék-háztartás szempontjából. A talajtípus és a növényborítottság és talajvíztartalom ugyanis erõsen befolyásolja a talajközeli légrétegek hõmérsékletét és páratartalmát.
DE!
Ennek vizsgálata nagyon nehéz. Ha egy nyári anticiklonban helyi hatásokra alakulnak ki zivatarok, akkor gyakran az elõbb említett három tényezõ határozza meg, hol milyen erõs/magas termikek alakulnak ki, majd pedig, hogy hol pattannak ki a zivatarok. Azonban a legtökéletesebb ilyen idõjárási helyzetbe is belerondítanak az anticiklon belsejében kialakuló, gyenge, (méretében) mezoskálájú légáramlások, amit már nem biztos, hogy a helyi hatások irányítanak. (Lokális konvergencia-zónák, meg ilyesmik, sõt, ebben az esetben már az orográfia hatását is ide kell sorolni.)
Ennek következménye az lesz, hogy eleve alig mutatható ki összefüggés a három tényezõ és a csapadékeloszlás között. Klimatológiailag ráadásul az erre tökéletes idõjárási helyzetek ritkák (tûzgyûrû típusú blocking, bárikus mocsár), a csapadékháztartást nagyobb részben eleve a különbözõ szinoptikus skálájú események relatív gyakorisága határozza meg, ami az amúgy is gyenge összefüggést tovább gyengíti, gyakorlatilag el is mossa. Mivel egy medence (például az Alföld) méretei általában a mezoskálába esnek, ezért az ottani talajviszonyoknak nem lehet jelentõs hatása a szinoptikus skálájú folyamatokra, így az ilyen medencéken belül elvileg sem lehet jelentõs különbség a helyi hatások miatt, és így a talajviszonyok megváltozása (pl. folyószabályozás) sem okozhat jelentõs mértékû mikroklíma-változást.