Globális jelenségek

Két idézet:
"A lényeg az, hogy a középkori meleg periódusban a hõmérséklet minden bizonnyal magasabb volt, mint napjainkban, pedig akkor a modern ipar által kibocsátott CO2-nek még híre-hava se volt (grafikon)"

"Antarktiszon a hõmérséklet-emelkedés mintegy ezer évvel megelõzi a CO2 növekedését. Lehetséges, hogy a felmelegedés szabadítja fel a szén-dioxidot és nem fordítva (grafikon)"

Link

Itt valamit nagyon félremagyaráznak. Hogy érinti az 1 m vízszintemelkedés a népesség 20 %-át, vagyis másfél milliárd embert az túlzás. Valóban vannak országok és városok nagyon alacsonyan (Velence,Hollandia,Banglades, sok kis alig lakott atoll az óceánokon, New Orleans stb.), de ez sem azt jelenti, hogy minden ház és ember gyakorlatilag a tengerszinten van. Valószínûleg az okostojások összeszámolták a tengerparti városok lakosságát és megszorozták 2-vel (falvak is vannak ugye) és kijött valami nagy szám. De az érintett városok lakossága még nem az elöntött lakosságnak felel meg, mert a tengerpartok nagyobbik fele hegyes,dombos és a parton levõ párszáz épület esetleg vízben állna, de a 99 % nem. Másrészt az apály-dagály,viharciklonok,vihardagályok és hurrikánok, tájfunok bõdületes, több méteres hullámai ellen partmûvek védik a településeket. Hollandiáról évtizedek óta hirdetik, hogy kampó lesz hamarosan meg Velencérõl is, mégis állnak. Akkor meg mit akarunk a többivel ?
Európa leghatalmasabb városai általában a fõvárosok sokmillió lakossal (Párizs,Berlin,Moszkva,London,Madrid,Budapest,Belgrád,Bécs,Varsó, Szófia, Kijev stb.), de nem sokat érintene belõlük az 1 m emelkedés. A tengerhez közeli Athén,Róma,Lisszabon, London stb. sem nagy kárt szenvedne, mert mint írtam nem 1 m alatt van a város, max. 1 %-át ha érintené valamiféle évi 1 cm vízszintemelkedésbõl adódó "elöntés" 100 év múlva.

Hüha, ez bejött nekik...Link

Az elmúlt évtizedekben -fokozódó jelleggel!- a történelem legnagyobb extern migrációja zajlik.

Sok évszázaddal ezelõtt a népvándorlás nem volt olyan nehezen megoldható dolog, mivel nem voltunk sokan a Földön. Így több száz kilométert tudott haladni egy-egy népcsoport, mire a szomszéd népek tagjaival találkozott volna. Fõleg Eurázsiában ráadásul nem nagyon voltak háborúk, mert az itteni népek nem voltak annyira hódító típusok akkor még. Európában az egykori Római birodalom határáig gyakorlatilag kevés komoly konfliktussal el lehetett jutni.
Ha napjainkban - tegyük fel - megemelkedne a tengerszint, akkor a parti városok lakói igenis följebb vándorolnának, csak ez ma nem úgy megy, hogy "szedem a sátorfámat". Ha egy ország lakóinak így a saját országukat is el kellene hagyniuk, az elsõ méterek után a szomszéd ország népének milliói állítanák meg õket. Ez az(!) amire azt mondjuk: ma már nem férünk el a Földön.

Ha a melegebb éghajlat miatt a mai periglaciális, glaciális területeken bizonyos élõlények CO2-t kezdenének termelni, az egyáltalán nem biztos, hogy a CO2-szint növekedését okozná. Ugyanis a CO2 a Földön elõször is eloszlik egyenletesen, másrészt (attól függõen, hogy a növényföldrajzi övezetek hogyan módosulnak) adott esetben jóval bujább növényzet jelenhet meg sok helyen, ami viszont a CO2-t fogyasztaná. Hogy az egyensúlyi CO2-szint merre változna, azt nehéz megmondani, de az biztos, hogy a szén körforgása felgyorsulna (ahogy azt már írták elõttem).

Emlékeztem valahonnan, de nyilván rosszul. Próbáltam utánakeresni, de csak olyat találtam, hogy 1 m vízszint-emelkedés hatására a Föld lakosságának 20%-a lenne kitéve áradásoknak, elöntéseknek stb.
A 30-40 millió az biztos nem, nézz rá a térképekre, mindenhol part mentén épülnek a nagyvárosok, USA, Ázsia (Kína, India stb.), egy-két város összehozná azt a 40 milliót, én meg több ezer, tízezer ilyen városról beszélek.
Banglades, Burma (Mianmar) lakosságának 50-70%-át érintené ilyen szintemelkedés, 20%-nak veszne el fixen a lakóhelye.

De ez mind elmélet, a tengerszint, ha jól tudom, emelkedik, de többet nem értek a témához

Talán ki lett vesézve már ez korábban.
Részemrõl: mûszaki beállítottságom miatt a méréseknek sem hiszek maradéktalanul ("egy mérés nem mérés", ahogy az aranyszabály mondja)... Egy tudománynál, ráadásul ilyen "frissnél", mint a klímakutatás, elõ sem szabadna, hogy forduljon a "hit" kérdése, mégis vannak "klímahívõk" és "klímaszkeptikusok", sok közülük nevetségesen fanatikus. Az egész jelenség elõtt értetlenül állok.
Azt meg, hogy gazdasági/politikai érdekek (lobbi) miatt manipulálják-e a tudományos eredményeket, nem tudhatjuk. Hosszútávon nagy oktalanság volna. Szerintem a "rendszer" úgyis kiveti magából a nem megfelelõen elkészített kutatásokat (a tudósok marhára szõrszálhasogatóak tudnak lenni egymással, viszont ha valamit helytálló mérésekkel igazolnak, majd ellenõriznek, akkor az szép lassan elfogadottá válik.)

Mennyire hihetõ adat, hogy az emberiség 50 %-a lakik 1 m tszfm alatt ? Ha tõlem megkérdeznék én 0,5 %-ra tenném.(30-40 millió)

Szerintem mint alapmûvet már régesrég látták itt sokan, akárcsak a másik végletet Al Gore globálmelegségét. Mindkettõt a laikusok, ha látják az utolsó szóig elhiszik, hisz rengeteg tudós meg grafikon van benne, így biztosan igaz.

Persze, ez így már igaz. Ha a valódi problémákat kezelnénk, könnyebb lenne a dolgunk. De ehhez olyan apróság kéne, mint empátia meg világbéke meg miegyéb Nem számítok rá a jövõ héten még

Dodó: régi a film (szerintem sokunk látta már évekkel ezelõtt), bár egyesek a tökéletes leleplezõ videónak tartják, szerintem klasszikusan egy másik véglet, mely ugyanazokkal a parasztvakító eszközökkel dolgozik, mint "ellensége". Mindenképp érdekes megnézni, mert hazugságot nem állít, csak ügyesen, manipulatívan tálal. Sok új infót is tartalmaz, és ha elég bölcsen nézed, a két véglet között tisztul egy kicsit a valóság is.

A linkelt filmet megnézte valaki? Vélemény? Az alcím elolvasása után már belenézni sem érdemes? Mennyire hitelesek az ott megszólalók, és az általuk felhozott bizonyítékok? Ki hogy látja? Ha tényleg így van, elképzelhetõ, vagy összeesküvés elmélet?

Valóban meredek, de azért arról hallottál, hogy ma is települnek emberek át más égtájakra, kontinensekre, országokba és nem ezer, hanem milliószám. Persze egy lovasnomád életmódot valóban nem illik egy városlakó életmódhoz hasonlítani, de hosszútávon ha valami oka lenne a költözésnek (elsüllyedõ város vagy ország) alighanem nem várnák be a véget az emberek. Kisarkítva ugyan , de azt írtam, hogy az aggódást amit sok pénzért nevelnek a generációnkba a klíma miatt nem kéne feltétlenül elhinni, fõleg úgy, hogy évek alatt bekövetkezik. Mindenre lehet megoldást találni, ha akarunk. Ma az országunk békeidõben a kihalás és a gazdasági válság útját járja és nem a klíma miatt, de nem nagyon tesznek ellene. Vannak nagyobb bajok itt mint esetleg a klíma megváltozása , de sajnos a spekulációra, a hedonizmusra (kábszer,szex,nikotin,alkohol,szerencsejáték,luxushülyeségek), az erõszakra meg a klímaaggódásra nevelik a népet. A valódi bajok szõnyeg alá söprése megy ezerrel.

Hú, ez elég ferde. Régen valóban így oldhatták meg õseink, de ma már nem vándorlunk. Életszínvonal, anyagi, pénzügyi, politikai, gazdasági okokból. Pár ezer éve már letelepedtünk és felhagytunk a vándorlással
Nagyon meredek dolgot mondtál, semmi valóságalapját nem látom.

Valóban Izlandon alig élnek meg még hatalmas boreális térségekben, amelyeket felsoroltam. Viszont a hatalmas trópusi és szubtrópusi térségek kissé sûrûn lakottak(India,Kína,Indokína,Indonézia,Nigéria stb.). Ugyanakkor az emberiség a kezdetek óta ismer egy dolgot: vándorlás. Mivel a klíma ennél a mostaninál sokkal nagyobb változásokon ment keresztül az emberiség fennállása óta nem értem miért kell aggódni. Pl. a kínaiak a világ minden szegletét elérték már (a magyarok is elvándoroltak innen milliószám), nem zavarja õket, ha nem az otthoni megszokott klímában van részük. Az emberiség mindig megtalálta a neki tetszõ helyet a bolygón, a magyarok sem itt élnek ádáméva óta, tehát ezt a nagy klímaaggódást egyáltalán nem értem. A mai világban órák alatt elérhetõ a bolygó bármely pontja és azon megy az aggódás, hogy mi lesz az emberiséggel, ha a tenger elvesz annyit a szárazföldbõl, mint amennyit a jégborítás és tundra eltûnés meg visszaad...?

De hiszen vulkáni kitörések voltak/vannak a jég alatt is, a Grimsvötn alatt egész rendszeresen, okozott már áradást, a 90-es években. Ha elolvad a jégsapka, akkor csak az okozatok változnak meg, a vulkáni aktivitást nem a szén-dioxid mozgatja Kicsit több lehet az Eyjafjöll-féle, repülõgépeket földön tartó kitörés, és kevesebb a jégolvadásból eredõ áradás. (Vagy a jégsapka kõzetekre gyakorolt nyomása által okozott, vulkanizmust visszatartó hatás megszûnése miatti kitörésekre gondoltak?)
Dúsabb vegetáció fokozottabb szén- és oxigénkörforgást feltételez, és véleményem szerint egy átmeneti idõszak után, természetes körülmények között, beáll újra egy egyensúlyi állapot mindkettõben.

Azt ne feledd, hogy zord körülmények között az emberiség egy ezreléke, ha él!
Viszont az emberiség 50%-a 1 m-en belül lakik tengerszint felett, ráadásul mindenhol az eddig megszokott klímához alkalmazkodtak, termelés, ipar, kereskedelem terén. Ennek változása tök mindegy, mit okoz, valószínûleg rosszabbat, mint ha minden marad változatlan.
Az, hogy változik-e a klíma, miattunk változik-e, azt nem tudom. De az is igaz, hogy az ember egyre érzékenyebb az ilyen jellegû változásokra, hisz életszínvonalunk mércéjét egyre magasabbra rakjuk.

Nagyon fontos (és nehéz) lépés azokat a tényezõket megtalálni, amelyek a legtöbb embert érintik, legnagyobb hatással vannak, mégis a leginkább kezelhetõek. Nem érdemes dollármilliókat költeni 10.000 ember jobb életkörülményeiért, ha dollártízezrek segítségével 100.000.000 körülményei javulhatnak. (Persze az esélyegyenlõség, igazságosság stb. szem elõtt tartásával)
Az analógiát áthozva: (tegyük fel, hogy van globális felmelegedés,) azért, mert Izlandon pár ezer embernek jobb, ne legyintsünk a problémára, mert máshol pár milliónak viszont rosszabb.

A spektrum tv-n éppen egy Izlanddal és az ottani változásokkal foglalkozó film megy. Megjegyzi a riporter, aki izlandiakkal beszélget, hogy ugye 100 év alatt 1 fokot melegedett a sziget és az elõrejelzések pár fok további melegedésrõl szólnak (épp a gleccserek rövidülése a téma). A beszélgetõpartner szerint 2 fok melegedést prognosztizálnak a 21. századra. Ugyanakkor azt mondják, hogy a jég a vulkánokon ha elolvad, az vulkánkitörésekhez vezet, mert a jégdugó lekerül róluk. Más beszélgetõpartnerek viszont a vegetáció megjelenésérõl és az erdõsülésrõl beszéltek. Felvetõdött az, hogy az izlandiaknak a 2 évtizede tapasztalt melegebb periódus tetszik. Nem is értem miért nem örülnének annak, ha a jégmezõk lemásznának a tengerpartig is jégbe fagynának településeik ? Ugyanakkor a melegebb talajban lévõ baktériumok, tundrai organizmusok CO2-t termelnek - mondják õk. Hoppá ! Ismerõs: melegebb klíma>dúsabb vegetáció>több légköri CO2. Valahonnan már hallottam, hogy nõtt a CO2... Ja persze a GF...eszembe jutott. Meg valahol azt hallottam, hogy a felmelegedés után alig pár száz évvel a CO2 nõni kezd. Mikor is volt itt hideg ? Persze, a kis-jégkorban(15-18.század). Mennyi idõ is telt el azóta ?
Sokszor mondtam már, hogy mit választanék, ha két fokos lehûlés vagy felmelegedés közt kéne választani. (tudom, szegény tengerparti városok meg sivatagban élõk...)
Alighanem Kanadában, Szibériában, Skandináviában, Grönlandon, Tûzföldön nem esnek viszont kétségbe, de Eurázsia vagy Amerika más hidegebb térségeiben sem.
Visszatérve a filmre: azzal zártak, hogy bár Izland profitál a mostani klímából (én még csak idõjárásnak nevezném, mert 30 éve sem tart), de félõ, hogy visszatérnek késõbb oda, amirõl nevüket kapták: Jégország...

Klímaváltozás? Link

Valószínûnek tartom, hogy megvolt a 26 valahol. Abban azért én egyáltalán nem vagyok olyan biztos, hogy ilyen még nem volt januárban. Volt nem egy nagyon csapadékos január a XIX. században is, és vélhetõen jó sok csapadékos nap is volt néhányban.
Volt 26 csapadékos napos hónap már, mégpedig az Alföldön, nem pedig egy dombos-hegyes területen, majd a visszatekintõbe írok róla estefelé az ény-on elõforduló csapadékos januárokkal együtt.

Elképesztõ!
Szinte biztos vagyok benne, hogy a január ismét történelmi hónap volt, szerintem a mérések kezdete óta soha nem mértek 25 csapadékos napot januárban!
Ami egyébként az év legszárazabb idõszaka.
Sõt, azt sem zárom ki, hogy a 25 csapadékos nap (nem tudom a 26 nap meglehetett-e valahol) nem csak januári, hanem éves abszolút rekord is lehet.
Utána tudna ennek nézni valaki?
Elképesztõ szélsõségeket élünk!

Nem tudom.
A legtöbb januári, amit most gyorsan találtam:
23 nap (Budapest, 1948. január)
22 nap (Nagykanizsa, 1963. január)

A csapadékos napokról nincs adatod, mikor és mennyi volt a legtöbb?
Országosan is és januárban is?
Köszönöm!

Váralján 2-szer volt 100 mm fölött a január 1960 óta. 1984-ben 110,5 mm; 1987-ben 104 mm csapadék hullott. Pécsett csak 1-szer volt 100 mm fölötti csapadékösszeg januárban, 1984-ben 106 mm. Abban a hónapban a legkevesebb csapadék Sopronban (23 mm), a legtöbb Homokszentgyörgyön és Szigetváron (152 mm) volt.
Országos csapadéktérkép: Link

Hozzátenném, hogy nem csak a csapadékos napok száma sok (tavaly Pápán nem volt kevés, mégis 500 mm csapadék sem hullott), hanem szerintem az utóbbi százvalahány év legcsapadékosabb januárja is esélyes, hogy most lesz.(Tavaly a napfénytartamra is ez volt a tippem megérzésbõl, és vastagon bejött,akárcsak a szélrekord 2010-ben - itt is dupla rekord egy év alatt, vagyis az új rekord egy évet sem ért meg)
A Bakonyban 1901-50 közt Zircen 97, Cseszneken 79, Bakonybélben 116 mm volt a legtöbb januári csapadék. Cseszneken és Pápán 112 év adataiban sem leltem 100 mm-t. Most Csesznek 110-nél, Olaszfalu 120 felett, Pápa 95,7 mm-nél tart és természetesen most is esik, gyarapszik még. Az ország 80 %-án szerintem 100 év alatt sem fordult elõ 100 mm januári csapadék, most egy egész sor (megyényi területeken) település eléri. Kiváncsi leszek, hogy Kõris-hegy mit hoz, mert nem konvektív csapadéknál a hegyek sokkal többet hoznak. Ha 150 m-en közel 100, akkor 700 m-en...?
A természet most valóban megint kisegít: a csapadék egyenletes idõbeli eloszlása és a lassú, fokozatos olvadás talán megóv a nagy ár- és belvíztõl.

Még két dolog kimaradt, illetve több is mert a sort a végtelenségig lehetne folytatni!

2003-ban a Balaton vízszintje annyira lecsökkent, hogy a szakemberek bele akarták vezetni a Rábát a Balatonba!!!!!
Szerencsére addig vacakoltak vele, amíg jött a 2005-ös év, amikor is a sok csapadék miatt vízben álltak a Balaton déli partján lévõ partmenti nyaralók.
Tehát az egyik szélsõség megóvta a Balatont a másik szélsõség miatti emberi beavatkozástól, ami nyilván nem lett volna helyes.

Aztán most 2013 januárt írunk, az eddig eltelt 29 napból sokhelyen ez a 24. csapadékos nap!
Van még két nap, ebbõl egy biztosan többhelyen megint csapadékos lesz, tehát 25 csapadékos nap meglehet az ország valahányad részén.
Van egy olyan gyanúm, hogy a mérések kezdete óta soha nem volt ennyi csapadékos nap januárban...

Így van!
Nagyon jó meglátás, én ezt már többször leírtam évekkel ezelõtt, meg 1,5 hónapja nyilatkoztam egy helyi Tv-nek a klímaváltozásról, ott is azzal kezdtem, hogy mindenki el van foglalva a szén-dioxiddal, a metánnal, az üvegházhatással, légszennyezéssel, a tengerekkel, óceánokkal, jégsapkákkal, csak magával az idõjárással foglalkoznak keveset!
Most, hogy már a vakok szemét is kiszúrja, mostanában már egyre gyakrabban hozzák elõ, de nem túl nagy meggyõzõdéssel!
5-6 évvel ezelõtt írtam már itt a MetNeten, hogy ami nagyon látványos változás, az a nyugati irányítás, az atlanti frontok számának drasztikus csökkenése, és ezzel párhuzamosan az anticiklonok számának drasztikus növekedése.
És nem csak a számuk változik, hanem az erõsségük is: a nyugati frontok gyengék, általában el sem érik az Uralt, valahol elakadnak, míg az anticiklonok bivalyerõsek, és hetekig, hónapokig egy helyben tanyáznak.
Ez nem volt mindig így!
Az 1960-1990 közötti idõszak merõben más volt, akkor dinamikusabb volt a légkör.
Ezt mindenféle adatsor nélkül is rendkívül szembetûnõ.
És ezek következménye az a rengeteg szélsõség, amivel találkozhatunk.


A visszacsatolásokkal kapcsolatban egy érdekes dolog, amin épp ma gondolkodtam el.
Mivel növényekkel, gyümölcstermesztéssel foglalkozom, így ezeken keresztül vizsgálva érdekes, hogy pont azért nincsenek nagy katasztrófák a szélsõséges idõjárás miatt, mert ennyire szélsõséges a klíma.
Például volt a 2010-es csapadék maximum rekord.
Utána jött a 2011-es és 2012-es év rendkívüli szárazsága (errõl egy mai írásom Link ), ami azért nem okozott katasztrófát, mert a megelõzõ szélsõség, a 2010-es csapadék maximum rekord után volt a talajban nedvességtartalék.
Ha ez a két aszályos évet nem a 2010-es év elõzi meg, hanem egy átlagos év, netalán egy kicsivel átlag alatti, akkor minden bizonnyal sokkal durvább lett volna, teljes erdõk száradtak volna ki.
A 2012-es év aszálya szeptember elejéig tartott, az akkori csapadék képes volt beindítani a növényeknél a késõi növekedést, ami felborította a biológiai egyensúlyukat, ugyanis így elvileg nem lett volna elég idõ a késõn induló hajtások beérésére.
Mivel azonban az õsz egészen december elejéig kitartott enyhe idõvel, így mégis volt idejük a növényeknek idejében befejezni a vegetációs ciklust.
Tehát az egyik szélsõség okozta problémákat a másik szélsõség enyhítette.
Ha ez a mostani, szeptember óta tartó "mindennapos esõk öve" helyett "minden másodnapos esõk övét" (mivel szeptember óta átlagban minden második nap van csapadék) idézõ idõjárás elõtt nem két aszályos év van, akkor a Dunántúl egyes területein már most úsznának a földek.
Ha ez a mostani rendkívül havas periódus nem a január elejéhez képest nagyon meleg talajra esik és nincs agyonázva a talaj, ami növelte a talaj hõtartó képességét, akkor valószínû megdõlt volna a síkvidéken valaha mért legnagyobb hótakaró rekordja.
A 2009-es és 2010-es decemberi genovai, a 2012-es februári és a mostani nagy havazások után pont azért nem tudott nagy hideg kialakulni, amiért a 30-40 centi havak estek, és annyira erõs volt a ciklonképzõdés, hogy nem bírt kiderülni.
Amennyiben az elmúlt 4 tél ezen 4 eseménye miatti vastag hótakaró után 2-3 napra kiderült volna az ég, veszélybe került volna a Miskolc-Görömbölytapolca által tartott -35 fokos rekord.
Február 9-én ez nem teljesen zavartalan éjszaka lement Baján -26 fokig a hõmérséklet, Dél-Baranyában a fagyzugokban -28-30 fokos értéket sejtetõ fagykárok keletkeztek diófákban és cseresznyefákban.
Ha az a hideglevegõ nyugalomba jutott volna 2-3 napig, akkor a 2010-es, 2011-es év után a 2012-es is hozott volna egy abszolút rekordot a napfényrekord mellé.
És persze-persze, a rekord tudjuk mennyire rekord, az omsz adattára tele van fel nem dolgozott adatokkal, a mérési hibák és ezer másik dolog van, amiért ezeket a rekordokat óvatosan kell kezelni....de!
Még így is feltûnõ ez a szélsõségesség!

Ezek talán olyan próbálkozások, mint amit Salo is írt: Link

Tetszik a gondolat! Szinoptikus klimatológia...

Érdekes lenne a klímaváltozással oly módon is foglalkozni, hogy bizonyos konkrét idõjárási események gyakoriságát vizsgáljuk. Olyanokra gondolok, mint hogy egy évben hány front jött NY/ÉNY/É/stb. felõl, hány mediciklon alakult ki telente, hány sarki/szibériai hidegelárasztás volt Közép-Európában, hány brit/skandi/akármilyen blocking AC alakult ki.
Két dolog miatt nehéz ezt megoldani: egyrészt nehéz definiálni õket. Pl. a blockingot Gyuró György is vizsgálta, neki is van definíciója, de nyilván, ha én mondjuk egy nappal rövidebbre veszem az AC életét, akkor más statisztikát kapok (ami akár nem is hasonlít az eredetire). Ez a "szabadság" pedig rendkívüli módon elbonyolítja a kutatási módszertant, megnehezíti két hasonlónak vélt statisztika összehasonlítását.
Másrészt egy-egy ilyen fogalmat nehéz általánosítani. Pl. a "hány szibériai hidegelárasztás" kérdését nehéz lenne Amerikában, vagy pláne Dél-Afrikában feltenni.
Mindezekkel szemben az ilyen-olyan "globális átlag-hõmérséklet", "globálisan átlagolt csapadékösszeg", és hasonló indexek azonnal átfogó képet adnak az egész Föld éghajlatáról, legalábbis mi ezt gondoljuk. Mindenesetre azt berakom egy klímamodellbe és az meg egybõl kidobja az eredményt. Ezért ez a módszer elterjedt, s mivel azért itt is sokféleképpen lehet vizsgálódni, könnyû új dolgot kitalálni e módszerhez ragaszkodva.

De legyünk egy kicsit merészebbek.
Végezzük el az északi mérsékelt övben a klíma részletes kiszámítását háromszor, három különbözõ idõjárás-típus figyelembevételével. Egyszer akkor, amikor Európa és az Észak-Atlanti-térség nagyobbik részén meridionális volt az áramlás 500hPa-on. (Ezt le kell fixálni, például úgy, hogy a terület legalább 80%-án legfeljebb 45°-kal tér el a szélirány a meridionálistól). Egyszer pedig akkor, amikor zonális (legalább 80%-án NY-K-tól max 45°-os eltérés). A harmadik azért kell, mert a két definíció között önkéntelenül is hagyunk egy "rést", amit elnevezhetünk akár vegyes irányításnak (pl. a félblocking valószínûleg ilyen vegyes lenne).
(Ezzel máris felmerül az a probléma, hogy az idõsor nem folytonos. De semmi baj, akkor csak olyan statisztikai elemeket számoljunk, ami erre nem érzékeny (pl. teljes átlagok, stb.). Ez némileg növeli a statisztikus hibát, adatsortól függõen, de általában valószínûleg nem jelentõsen.)
Jellemezzük a klímát a Kárpát-medencében a három esetben. Valószínûleg a híresen késõn tavaszodó Zalai-dombság ( ) esetében három egymástól teljesen különbözõ jellemzést kapunk. Meg kell nézni, hogy a Kárpát-medencéhez képest mindhárom esetben késõn tavaszodik-e, és csak eltolás figyelhetõ meg, vagy mikroklímára is teljesen mást kapunk a medencén belül. Én az utóbbira tippelnék.
Ezen kívül nézzük meg, hogy az elmúlt száz évben a háromféle klímánk melyike mutat az északi félgömbön "globális felmelegedést", és mennyire erõsnek adja. Könnyen lehet, hogy nem is lehet összehasonlítani õket. Ez alapján döntsük el, melegedés van-e, vagy nem. A konklúzió: ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, azt kell megnézni, vajon a jövõben melyik idõjárás-típus lesz a domináns. (Ebben a példában itt az AMO jön elõ: elõbb meg kell értenünk az AMO-jelenséget ahhoz, hogy tovább tudjunk gondolkodni, addig akár le is állhat az effajta klímakutatás.)
Ez a három klíma tehát olyan három klíma, ami függ az idõjárástól. Ha egyben végezzük el a számítást, akkor a három eset (eset-darabszámmal súlyozott) átlaga lesz az átlag, a szórások négyzetének átlaga lesz a szórás, és így tovább. Ezeknek a trendjei pedig az egyes esetekben számolt trendek és eset-darabszámok valamilyen bonyolultabb függvénye lesz. Most jön a lényegi mondat: az egyben kiszámolt klímából nem lehet rekonstruálni külön-külön a háromféle klíma semelyikének semmilyen paraméterét. Tehát ha a különbözõ idõjárás-típusok eseteinek relatív gyakorisága változik, az kapásból borítja a klíma-trendeket.
Még egy feltûnõ következmény, hogy elõfordulhat olyan hely, ami tök ugyanazt a klímát (átlagT, csap., stb. értékeket) produkálja (a statisztika szerint) a zonális és a meridionális esetben. Vagyis, ha 30 év zonalitás után hirtelen meridionálisba vált az idõjárás, abból lehet, hogy nem éreznek meg semmit. (A szélirány azért nem árulkodó nekik, mert példámban direkt az 500hPa széllel definiáltam.)

Valami ilyesmire gondolok: adott idõjárási helyzetekben elõforduló értékek klímáját kellene megcsinálni. Ez a földi légkörben lévõ visszacsatolások mûködésének megértéséhez talán közelebb vihet, ugyanis így szerintem könnyebben fel lehetne fedezni egyes visszacsatolásokat valamely konkrét idõjárás-típus során bekövetkezõ felerõsödõ hatásának kimutatásával. Hiszen épp ezek (is) azok, melyeket a klíma jelenlegi számolási módszerei elmosnak.

A felmelegedés, amit a statisztikák igazolnak (a módszereket illetõen nem tudom még mindig, hogy mit gondoljak, hisz a méréssûrûség 100 v. 200 éve nem olyan volt mint ma, nem beszélve a mûszerekrõl és az átlagszámítási módszerekrõl ill. a mai T anomáliát milyen kiragadott intervallum átlagához viszonyítják) egyáltalán nem lineáris. Sokan nem akarnak errõl tudomást venni ahogy a CO2 misztifikáció is él, ha milliószor megdöntik e tézist akkor is. Valahogy úgy állítják be a laikusoknak, hogy 100 éve tart egy feltartóztathatatlan és egyenletes melegedés és az éghajlati zónák évrõl évre ha 1 km-t is , de tolódnak és kiszámolgatják, hogy 20-50-100 év múlva hol milyen új éghajlat lesz ill. tengerelöntés, jégelolvadás stb. Holott itt is tapasztalhatjuk, hogy nõtt a meleganomália, de vannak hideg hónapok is, nõtt a nyári hõség de vannak nyári hidegrekordok is, több az aszály de vannak rekordárvizek is és pár évtizede még lehúlési periódusban voltunk és ahhoz képest lett kiugró a mostani meleg, ami pl. 2007 óta hazánkban már nem bír fokozódni. Most pl. rekordcsapadékos a január és Pápán már lementünk az átlag alá T-ben, pedig tavaly tényleg enyhe és száraz év volt. Ahhoz, hogy az éghajlat megváltozzon nem elég 1-2 fokkal melegebb évek 20-25 éves sorozata, ha közben meg, ha epizódokra is, de visszatér a hideg. Másrészt attól, hogy pár évtized melegebb az átlagnál vagy hidegebb, az nem jelenti, hogy 100 évig ez marad s a Szahara vagy a tundra lesz a végállomás.

Az, hogy tele volt a média mindenféle cikkekkel, sõt, szakemberek nyilatkoztak, hogy a mediterrán klíma északabbra tolódik, enyhülõ telek lesznek, a gabonák nem kapják meg a téli hidegigényüket, stb stb, és erre majdnem minden évben van a mediterrán térségben olyan epizód, ami téliesebb, mint a globális felmelegedés elõtt.
Múlt télen Olaszország középsõ és déli felén 2 méteres hó volt, elõtte éven Szicíliában havazott és fagyott, a görögök is minden télen kapnak havat és hideget...
Ironikusan értettem, hogy sokan képzelik úgy, hogy a globális felmelegedés miatt a telek enyhébbek lesznek.
Átlagosan lehet, de a mediterrán térségben egy-egy hidegebb periódus sokkal gyakrabban fordul elõ, mint régebben.

Mi köze van a légkör általános melegedésének ahhoz,hogy a görögöknél havazott?

A globális felmelegedés jegyében elmaradt egy görög(!) bajnoki meccs Link .... nem a tengerszint emelkedése miatt!

Elsõ kérdésedre a válasz: de az is lehet. A nílusi áradások elmaradása idõben mikorra tehetõ?

Valami ilyesmirõl lehet szó, igen.

Bocs, hogy belevau. Eddig a trópusi öv északi határának északra tolódásáról volt szó a lehûlés idején. Nem-e lehet-e, hogy az egész trópusi öv déli határa is akkoroban kissé északabbra tolódott, sõt lehet, hogy az egész összességében szûkült? Valahogy nem fér az analóg-asszociációs gondolkodásmódomba a kevesebb párolgás - szélesebb trópusok gondolat. Az, hogy az északra kiterjesztett trópusok esetleg ellentmondhatnak a nílus áradások elmaradásának komolyabb lehûlés esetén. A tróposi erdõk / szavanna határa amúgy meg nagyon érzékeny a csapadék mennyiségére és idõbeni eloszlására. Az is lehet, hogy a trópusi csapadék összességében csökkent, de eloszlása egyenletesebb lett.

A magasabb átlaghõmérséklet viszont magasabb átlagos abszolút nedvességtartalmat is jelent a légkörben, ezáltal, ha a víz körforgása továbbra is mûködik, globális átlagban nagyobb csapadéknak is kell lennie. Ez jelentheti azt, hogy a jégkorszakban az összességében kevesebb csapadék annyival kisebb területen esett, hogy azon a kis területen lokálisan nagyobb mennyiségek estek akkor, mint most, de ez nem az egész Földön igaz. Szóval a melegedés által okozott csapadék-változás valószínûleg erõsen helyfüggõ.

2001-ben júniusban 200 mm volt Szegeden, 2005-ben rendkívül csapadékos év volt, 2010 szintén, pedig elvileg a melegedés zajlik.
Most lassan 5 hónapja átlagban minden második nap esik.
Elõtte meg olyan aszály volt, ahogy Te is írtad, hogy rendkívüli.
Tehát nagyon csapadékos és nagyon száraz évek váltakoznak.
De lehetne a globális felmelegedés (ha egyáltalán van) úgy is, hogy az idõjárás jellege marad a nyugati áramlásos, kiegyenlített csapadékú, kiugró szélsõségektõl mentes formában, csak épp 0,5 fokkal, 0,8 fokkal vagy 1,2 fokkal magasabb hõmérsékleti tartományban.
Senki nem venne észre semmit belõle.
De nem így van, hanem kegyetlenül szélsõséges viszonyok mellett az átlaghõmérséklet magasabb.
Én a szélsõségességet sokkal nagyobb veszélynek tartom, mint a melegedést.

Az északi félgömbön a Würmben a száraz sztyeppék és sivatagok öve 7 szélességi fokkal volt keskenyebb mint ma. Az éghaljati övek nem arányosan zsugorodtak össze és tolódtak dél felé az eljegesedéskor. Az igazi meglepetés, hogy a trópusi esõerdõk öve sem hátrált az egyenlítõ felé, sõt, pont fordítva, még északabbra is tolódott valamelyest. A szavannák is északabbra tolódtak, egészen a 15. szélességi fokig a jelenlegi 12 fokhoz képest. Összegezve: a Würmben a szubtrópusi magasnyomású öv összeszûkült. Tehát a szárazföldi jégtakaró fölött kialakult AC magokat és a peremterületek porviharzónáit leszámítva alapvetõen csapadékosabb volt a föld éghajlata a jégkorszakban. Ergo a lehûlés nem egyenlõ a szárazodással. A felmelegedés viszont sokkal inkább szárazodáshoz vezet, a szubtrópusi magasnyomású öv expanziója miatt.

"Itt tehát megdõl az állításod." Lehet, de érdekes lehet, hogy melyik nagyobb terület. Szerintem a Tundrától a mérsékelt öv közepéig nagyobb szárazföldi területek vannak, mint a mai sivatagos területek. Ezen kívül, ha a Würmben is létezett a Hadley-cella (én így tudom), akkor abban az idõben is jelen kellett lennie a sivatagos övnek.

Egyébként számomra sokkal tisztább ez a két hsz-ed .

Ha ez a szubtrópusi öv északabbra tolódása valóban kimutatható jelenség lesz, akkor elhiszem, hogy a melegedés egyben a szárazodást is jelenti nálunk, ebben az esetben valós, nagyobb mértékû klímaváltozás játszódhat le a Kárpát-medencében is. Ez tudtommal egyelõre nem bizonyítható. Elég részletes vizsgálatok kellenének még: végig kéne mérni, hogy a szubtrópusi magasnyomás a '60-'90 és a '90 óta tartó idõszakban hol helyezkedett el, és ki kéne elemezni, hogy megkülönböztethetõ-e a két folt. Eddig ezt nem sikerült kimutatni. Addig pedig nem mondhatjuk, hogy a melegedés egyértelmûen szárazodást is okoz, mert egy gyenge zonális áramlás esetén így simán kaphatunk tartós bárikus mocsarakat is, az meg a nagy konvektív csapadékok miatt területi átlagban biztosan nem okoz szárazságot, legfeljebb lokálisan egy-egy szerencsétlen helyen. (2010 nyarának egy része is így telt, méghozzá asszem június vége, július eleje fele: Link Link )

Az az igazság, ahogy most diskurálunk, megint arra jutok, mint sokszor: mindennek megvan a jó és a rossz oldala, meg mindenben meg van a lehetõség az elõrejutáshoz, meg a visszalépéshez is.
Abban viszont biztos vagyok: ha szárazság jönne, az hidegben és melegben is rosszabb helyzetbe sorolna, mint ha nem jönne szárazság; másrészt - szárazsággal vagy anélkül -, az ember által okozott természetátalakítás nagy valószínûséggel az élõvilágra káros hatással van.

Nem kell kérdeznem, mert nálunk is volt, pl. a kukorica, krumpli, bab tárolásával nem lett sok gondom, a tavaszi fagy a gyümölcsökre sem volt jó hatással errefelé. Ugyanakkor nem volt gond a betakarítás, aratás stb. vagy a széna szárítása. Máskor a termés nagy részét a sok esõ,penész,rohadás tizedelte, most ami volt termés, az kiváló lett, csak kevés Pl. príma lucernám lett, csak fele a reméltnek, vagy a szõlõ, bor jó cukorfokú, csak a mennyiség... Ugyanakkor a múltkor láttam egy hatalmas földterületet a hóban, ami telis-tele volt körbálákkal. Nem tudom széna, szalma vagy mi lehetett, de megdöbbentõ, hogy télire kint maradt ázni ennyi jóidõ ellenére...Igazad van, aki öntözni tud vagy jó fekvésû ( víz szempontjából) helyen termel, annak ilyenkor is kiváló lett a termése és nem volt országosan nagy a csapadékhiány, mostanra meg el is tûnt, gyûlhetnek a tartalékok. Szerintem nem lett sokkal kevesebb átlagban a csapadék, de gyakran esik egybe a nyári csapadékhiány és a borzasztó meleg. Még 2010-ben is volt itt júliusban egy nagyon meleg és csapadékmentes kb. 3 hetes periódus, de ezek ellen védekezni lehetne, ha a mezõgazdaságot (ösztönöztek egy idõben a marhák, disznók levágására, szõlõk likvidálására, élelmiszeripari létesítményeket felszámoltak, rengeteg istálló, tanya, major üresen kong és dõl össze) nem teszik módszeresen tönkre. Jön a duma: nincsenpíz (csak a milliós fizetésekre,jutalmakra , ami a bankárok széfjeiben ül vagy luxuséletre fecsérlõdik)...

A légkörbeli cikkben volt errõl szó, nem én számolgattam ki. Úgy értem, hogy ma arról szól a dal, hogy a meleg kinyírja a jegesmedvét, fókát stb., holott ma az emberek baromsága végez rengeteg fajjal, nem a melegedés. Vagyis természetes és semmi katasztrófális nincs abban, hogy az élet megjelenése óta keletkezett fajok 99 vagy akárhány százaléka már nem él, mert nem tudtak a klímához meg más, drasztikus dolgokhoz alkalmazkodni. Az embernek szerintem anatómiailag semmi esélye nem lett volna arra, hogy felvegye a versenyt más fajokkal, a legkönnyebb préda vagyunk a ragadozóknak, mérges kígyóknak vagy rovaroknak puszta kézzel. Csupasz testünk a hidegtõl sem véd minket, míg az állatok fûtés nélkül is átvészelik a telet. De értelemmel, fegyverrel, tûzzel stb. mindennek ellenállunk évmilliók óta és bõdületesen elszaporodtunk (kivéve a kihalóban lévõ, kettõig elszámolni nem bíró magyarokat). Ugyanakkor 3-4 száz éve azt tanították, hogy a háború azért szükséges, mert ha nem lenne annyira elszaporodna az ember, hogy éhen halna az emberiség, hisz a Föld annál többet eltartani már nem képes (Malthus). Most kb. tízszer-húszszor annyian élünk, mint akkoriban. Sokszor hallani, hogy milyen kevés a termõföld és kétségbeestek sokan (lásd:folyószabályozás, hogy több legyen a védett szántóföld), hogy mi lesz ennyi emberrel, ha nincs "élettér". Ennek ellenére ma a mezõgazdaságunk pl. a kapacitások töredékét használja ki, a 80-as évekhez képest alig termelünk húst, tejet, tojást, cukrot, takarmányt stb., de nem a melegedés miatt. Kiváncsi lennék, hogy az utóbbi 20 évben hogyan fest az élelmiszer kivitelünk és behozatalunk aránya ?
Itt nem az utóbbi 2 év szárazsága a legnagyobb baj, ráadásul hamarosan az árvizek és belvizek kora jön, ha az újabb ciklon is megcsap bennünket...

Salo, i.e. 800 táján a Kárpát-medence mintegy 85%-át erdõ borította, emellett területi eloszlásban igen nagy hányadot képviseltek a vizes élõhelyek is: mocsarak, lápok, tavak, erek, patakok, folyómenti ártéri területek. Ma ez 7%. Még ha meg is duplázod a 7%-ot, még az sem közelíti meg nagyságrendben a természetes erdõsültségi arányt.

A Würm jégkorszakban, bár a szárazföldi jégtakaró óriási területeket hódított meg, a jelenleg sivatagos területek tekintélyes részén csapadékos volt az éghajlat. Összességében tehát amennyivel a jég hátraszorította az élõvilágot (bár jelentõs számú faj volt képes ezek peremterületein is megélni), legalább annyival csökkent a sivatagok területe, ami virágzó flórát és faunát eredményezett ma lakatlan és terméketlen területeken Afrika-szerte. Itt tehát megdõl az állításod.

Aszálytûrésen azt értem, ha egy egyébként csapadékos éghajlati zónában idõnként fellép maximum 1-2 éves száraz periódus. Természetesen nincs értelme aszálytûrésrõl beszélni, ha a terület évtizedekre/évszázadokra egy száraz éghajlati övbe kerül.

Akkor kérdezd meg Floo-t, mi volt nála tavaly augusztusban! Azon a környéken szinte példátlan aszály! Nekünk vigyázni kell a melegedéssel, mert az utóbbi 30 év megmutatta, hogy milyen is az aszály a Kárpát-Medencében.

Floo: szekuláris éghajlati ingadozások mindig is voltak a Kárpát-medencében, hisz a keveredési zóna közepén vagyunk - a tavalyi nyarat leszámítva. Illetve sajnos, ha valóban melegszik a légkör, akkor az nekünk rossz ómen, mert nyaranta egyre gyakrabban és hosszabb idõre fog nálunk vendégeskedni a szubtrópusi magasnyomású öv, ami az aszállyal egyenlõ. És mivel a vízrajzot rövidlátó érdekek mentén alakították át a 19. században, emiatt ez ránk nézve még katasztrofális is lehet.

"A földi fajok 99 %-a az évmilliók alatt egyébként már kipusztult (képtelenek voltak alkalmazkodni) és fura módon még élünk, sõt rengetegen..."
Ez valahogy nem jó. A földi fajok 99%-a alatt melyik fajoknak melyik 99%-át érted? Ha megszámoljuk, hogy a valaha élt (élõ és kihalt) fajok összesen hányan vannak, és összesen hány halt ki közülük? Vagy hogy? Akárhogy is, nekem ez a 99% nagyon magasnak tûnik.
Másrészt: az sem mindegy, hogy a mai embert mióta tekintjük élõnek. Hiszen, ha jól emlékszem, a ramapitecus, australopitecus és társai még talán jobban hasonlítottak a ma élõ gorillákhoz, mint hozzánk, pedig õk sem évmilliók óta vannak/voltak a földön. Tehát a mi életünk nem vethetõ össze a régen kihalt fajokkal. (Igazából nem is nagyon értem ezt a mondatodat.)
Egyébként nagy igazságokat vélek felfedezni mondandódban .

Szeke:
Úgy tudom, napjainkban a Kárpát-medence (de legalábbis Magyarország) erdõterülete lassan növekszik, mert ma (már?) kevesebb a fakitermelés, mint a telepítés.
"Amit állítasz,az - már megbocsáss - baromság." Attól, hogy az elõtte írtak igazak, még szerintem nem biztos, hogy ez a mondat is igaz. Ugyanis valóban: a földtörténet legvirágzóbb élõvilágai a meleg idõszakokban voltak. Elég ha csak pl. az Ediacara faunát említem? A nagy kihalások pedig összefüggtek valamilyen lehûléssel (és elsõsorban nem a Perm és Kréta végire gondolok), pláne eljegesedéssel. Hiszen az élõlények a jég hátán nem tudnak megélni, és a jegesedõ területek környezetében megindul a kihalás. (Kár hogy nem jártam végig a bev.földtörit az egyetemen, akkor ezt a folyamatot most részletezni is tudnám.)
A középkori-újkori erdõgazdálkodás, mezõgazdaság, és a folyószabályozások tényleg lehettek rossz hatással ránk, ahogy írod is, de az aszálytûrés ebben az esetben nem a meleg, hanem a csapadékhiány elviselésérõl szólna. A sztyeppéken, meg a sivatagokban is: nem a meleg, hanem a szárazság miatt nincs élet. Aszály hidegben is ki tud alakulni, illetve az aszálytûrést a folyószabályozás hûlõ klíma mellett is rontja.

Szerinted a melegedés rosszabb vagy a szélsõséges idõjárási helyzetek magas száma?

Bocs, javítok: a szegediek és tiszaiak kivételével általában a bolygóról volt szó. A kivétel erõsíti a szabályt !
(A gondolatok különben Szegedrõl származnak, Koppányt Péczely után én is ismerhettem a JATÉ-n anno 1980-as évek)

Nekünk a felmelegedés nem rossz? Emlékeztetlek, hogy az utóbbi 2000 évben a Kárpát-medence erdõsültsége 7% alá csökkent és Széchényiék leszabályozták folyókat, lecsapolták az egész Kárpát-medencét. A régió aszálytûrése ezzel töredékére zuhant. Tavaly ránk húzódott a szubtrópusi magasnyomású öv, a napsütéses órák száma itt 2600 óra fölé emelkedett, ami közel 20%-os növekedés. Amit állítasz,az - már megbocsáss - baromság.

A melegedés tudod kinek jó? Annak a pár féreg milliárdosnak, aki majd megtízszerezi az amúgy is szégyentelen vagyonát meg a befolyását, amikor elolvad a jégsapka és letermelhetõvé válik a Sarki tenger olaja...

Jó tõled ilyeneket olvasni, nem elfogult, hanem a tényeket értelmezõ vélemény.

Pont ugyanezen gondolkodtam én is el, hogy miért csak a 80-as évektõl ugrott meg a globális átlaghõmérséklet.

Az is eszembejutott, hogy nem valami késleltetett hatással állunk-e szemben.

Vagy olyan hatással, amit eddig nem vettünk figyelembe.

Vagy esetleg a mérési eljárásban történt valami változás

Vagy normális éghajlati ingadozás ez, és a mostanit megelõzõ idõszak volt az átlagtól eltérõ negatív kilengésû.

Rengeteg nyitott kérdés... de ettõl szép a meteorológia

Ténykérdés, hogy melegebb az idõjárás, hisz a gleccserek és tengeri jég nem csökkenne, ha hidegebb lenne az utóbbi idõben. Csak az a bibi (ez az animáción is látszik) , hogy a melegedést jelzõ sárga-vörös foltok egyeduralma kb. a nyolcvanas évektõl jellemzõ, vagyis nem 1885-ben kezdõdött a nagy melegedés, hanem 25-30 éve. Ez meg nem klimatológiai idõtáv. Elõtte is okádta az emberiség a CO2-t, mégsem voltak ilyen évtizedek (nálunk manapság csökken az energia és üzemanyag felhasználás, a válság nem növelte a drága energia zabálásának kedvét). Ugyanakkor a mérsékelt övben ha melegebb van, nem is kell annyit fûteni, mint a hideg évtizedekben, ugyanakkor a népességrobbanás a trópusi-szubtrópusi övre jellemzõ, a hidegtelû országok lakosságszáma stagnál, ez sem indokol már növekedést a fûtésben + hõszigetelés feltalálása. Ez sem ösztönöz többletfogyasztásra.
A múltkor olvastam az algórista téziseket cáfoló cikket Dr.Koppány György tollából, ami 1-2 éve a Légkörben jelent meg. Hari Seldon tanulmánya kapcsán linkelték be azt a számot és ott akadtam rá. Éppen azt fejtegette, amirõl részben sokat írtam tõle függetlenül: a felmelegedés nekünk nem rossz, a hideg a veszélyes és káros a Földi élet számára. Nem a meleg pusztítja a fajokat, hanem a hideg. 1-2 fokos melegedés a Föld eltartó képességét növeli, hûlés csökkentené (éhínségek, tömeges fajpusztulások nem a melegedéskor, hanem a hirtelen lehûléskor zajlottak). A CO2 jelentõsége a vízben gazdag Földön nem olyan, mint hirdetik és egyenesen létszükséglet a vegetáció számára és nem kiirtandó rossz, ráadásul az óceánokban rengeteg van, onnan hogyan vesszük ki ? A földi fajok 99 %-a az évmilliók alatt egyébként már kipusztult (képtelenek voltak alkalmazkodni) és fura módon még élünk, sõt rengetegen...
A tengerek vízszintemelkedésének dramatizálása meg egyenesen nevetséges.
Ezek a(l) góréval meg IPCC jelentéssel nem szinkronizáló gondolatok úgy látom (tartalomjegyzékbõl ítélve) szerepelnek az Elõrelátás, jövõbelátás és a meteorológia címû könyvében is.