Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Kis utánajárás után rá kellett jönnöm, hogy eddig fogalom zavarban szenvedtem 
... ugyan is az RFD-t és az FFD-t én eddig pont fordítva értelmeztem... Viszont öröm az ürömben, hogy ha felcserélem a kettõt, akkor értelmessé válik a kérdés (?) 
A HP, CL és LP fogalmával tisztában vagyok. Nem ott hibázott a dolog. Legalább megint helyére került néhány dolog. Köszönöm a segítséget! 
... ugyan is az RFD-t és az FFD-t én eddig pont fordítva értelmeztem... Viszont öröm az ürömben, hogy ha felcserélem a kettõt, akkor értelmessé válik a kérdés (?) A HP, CL és LP fogalmával tisztában vagyok. Nem ott hibázott a dolog. Legalább megint helyére került néhány dolog. Köszönöm a segítséget!
A HP karakterû SC-éknál éppen ellenkezõleg,ott a legnagyobb a csapadék intenzitása és a hozama,gondolom tudod mit jelent a HP szó!(?)...
Azért leírom: H= High(erõs,sok) P= Praceiptation (csapadék)
HP szupercelláknál meghökkentõen erõs lehet az RFD-ben,de az FFD-ben is a csapadék intenzitása,én már átéltem egy HP (60-65 dBz) szupercellát,alig volt látótávolság,és szinte éjszakai sötétség volt!
Azért leírom: H= High(erõs,sok) P= Praceiptation (csapadék)
HP szupercelláknál meghökkentõen erõs lehet az RFD-ben,de az FFD-ben is a csapadék intenzitása,én már átéltem egy HP (60-65 dBz) szupercellát,alig volt látótávolság,és szinte éjszakai sötétség volt!
"Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzitása kisebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk."
Akkor rosszul figyelted meg.
LP SC: az RFD-ben nulla csapadék.
CL SC: az RFD-ben is van egy kis csapadék.
HP SC: az RFD-ben is sok csapadék van, a falfelhõ gyakran már nem is látszik.
Akkor rosszul figyelted meg.
LP SC: az RFD-ben nulla csapadék.
CL SC: az RFD-ben is van egy kis csapadék.
HP SC: az RFD-ben is sok csapadék van, a falfelhõ gyakran már nem is látszik.
Ismét egy kis segítséget szeretnék kérni.
Valaki elmagyarázná nekem, hogy mi alapján tudom megkülönböztetni az FFD-t (elõoldali leáramlást) és az RFD-t (hátoldal leáramlást)... Már egy éve rágódok a témán és nem találok kézenfekvõ választ... Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzítása kissebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk. Legyenkedves valaki leírni, hogy hol találhatóak meg ezek miért pont ott és hogy tudom megkülönbözetni
Valaki elmagyarázná nekem, hogy mi alapján tudom megkülönböztetni az FFD-t (elõoldali leáramlást) és az RFD-t (hátoldal leáramlást)... Már egy éve rágódok a témán és nem találok kézenfekvõ választ... Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzítása kissebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk. Legyenkedves valaki leírni, hogy hol találhatóak meg ezek miért pont ott és hogy tudom megkülönbözetni
Értem! Szuper! Nagyon szépen köszönöm JoeJack,ezzel igazán sokat segítettél! Csak gondolok itt június 18-ra... A szemem multicellát látott,a radar pedig HP karakterû SC-t... (mellesleg 60-65 bBz-t is elért a cella erõssége!) Bár aznap inkább valami MKR alakult ki,de a fejlõdõ stádiumban nagyon multicellára hasonlított! Ez így érthetõ?
Így igen.
Nagy vertikális szélnyírás esetén is csak akkor tud tartós, mély, rotáló mezociklon kialakulni, ha a feláramlás elég erõs. Ha nincs elegendõ labilitás, akkor nem beforgatja, hanem széttépi a szélnyírás a feláramlásokat.
A labilitás növekedését akár szabad szemmel is meg lehet figyelni egy-egy napon. Sokszor lehet olyat látni, hogy a tornyos gomolyfelhõk egy ideig nyílegyenesen törnek felfelé, aztán el kezdenek dõlni, végül teljesen összeomlik a feláramlás és csak tépett pamacsok maradnak az ígéretes felhõ helyén. Aztán telik az idõ, egyre magasabbra nõnek a tornyok, végül a labilitás már olyan magasra szökik, hogy az nagyon erõs feláramlásokat generál és kialakul a zivatar.
Tehát a labilitást és a vertikális szélnyírást mindig együtt kell figyelni.
Pl.
500 J/kg CAPE + 15 m/s-es 0-6 km-es nyírás = multicella
2500 J/kg CAPE + 15 m/s = szupercella
vagy:
100 J/kg + 25 m/s = gyenge zápor
500 J/kg + 25 m/s = rövid életû zivatar
2000 J/kg + 25 m/s = szupercella
Ezek persze csak ilyen hasraütésre írt értékek.
Ilyen eset is lehet:
5000 J/kg + 10 m/s = szupercella
Na persze ez így túl egyszerû lenne. Nedvességviszonyok, nagyobb térségû emelõ hatások, helikalitás, stb...gyakran nüanszokon múlik a dolog.
Tegyük fel, hogy két egymást követõ napon ugyanakkora szélnyírás és labilitás alakul ki. Az elsõ napon az adott értékek mellett csak multicellás zivatarok alakulnak ki. A második napon egy front érkezik, mellyel egy idõben több szinten is összeáramlás alakul ki, miközben a jet magasságában divergencia van. Ugyanolyan feláramlások indulnak, mint elõzõ nap, ám a konvergencia emelõ hatása és a magasszintû divergencia "szívóereje" erõsebb, tartósabb feláramlásokat gerjeszt, melyek már jobban ellenállnak a szélnyírásnak és máris kész a szupercella. Vagy mondjuk örvényesség-advekció van, vagy egy hegység segít be a légrészek emelésébe.
Nagy vertikális szélnyírás esetén is csak akkor tud tartós, mély, rotáló mezociklon kialakulni, ha a feláramlás elég erõs. Ha nincs elegendõ labilitás, akkor nem beforgatja, hanem széttépi a szélnyírás a feláramlásokat.
A labilitás növekedését akár szabad szemmel is meg lehet figyelni egy-egy napon. Sokszor lehet olyat látni, hogy a tornyos gomolyfelhõk egy ideig nyílegyenesen törnek felfelé, aztán el kezdenek dõlni, végül teljesen összeomlik a feláramlás és csak tépett pamacsok maradnak az ígéretes felhõ helyén. Aztán telik az idõ, egyre magasabbra nõnek a tornyok, végül a labilitás már olyan magasra szökik, hogy az nagyon erõs feláramlásokat generál és kialakul a zivatar.
Tehát a labilitást és a vertikális szélnyírást mindig együtt kell figyelni.
Pl.
500 J/kg CAPE + 15 m/s-es 0-6 km-es nyírás = multicella
2500 J/kg CAPE + 15 m/s = szupercella
vagy:
100 J/kg + 25 m/s = gyenge zápor
500 J/kg + 25 m/s = rövid életû zivatar
2000 J/kg + 25 m/s = szupercella
Ezek persze csak ilyen hasraütésre írt értékek.
Ilyen eset is lehet:
5000 J/kg + 10 m/s = szupercella
Na persze ez így túl egyszerû lenne. Nedvességviszonyok, nagyobb térségû emelõ hatások, helikalitás, stb...gyakran nüanszokon múlik a dolog.
Tegyük fel, hogy két egymást követõ napon ugyanakkora szélnyírás és labilitás alakul ki. Az elsõ napon az adott értékek mellett csak multicellás zivatarok alakulnak ki. A második napon egy front érkezik, mellyel egy idõben több szinten is összeáramlás alakul ki, miközben a jet magasságában divergencia van. Ugyanolyan feláramlások indulnak, mint elõzõ nap, ám a konvergencia emelõ hatása és a magasszintû divergencia "szívóereje" erõsebb, tartósabb feláramlásokat gerjeszt, melyek már jobban ellenállnak a szélnyírásnak és máris kész a szupercella.
Vagy mondjuk örvényesség-advekció van, vagy egy hegység segít be a légrészek emelésébe.
Akkor egyszerûsítem JoeJack!
Miért alakul ki olyan helyen multicella,ahol akár szupercella is kialakulhatna ha légköri adottságokat nézzük! Így remélem érthetõ?!...D: 
Miért alakul ki olyan helyen multicella,ahol akár szupercella is kialakulhatna ha légköri adottságokat nézzük! Így remélem érthetõ?!...D:
Vagy hiányzik egy szó a kérdésbõl, vagy nem tudom, de ennek így nem sok értelme van.
"vertikális szélnyírásos környezetben"
Vertikális szélnyírás mindig van, csak az irány/sebességvektor változik.
Mire gondoltál?
"vertikális szélnyírásos környezetben"
Vertikális szélnyírás mindig van, csak az irány/sebességvektor változik.
Mire gondoltál?
Sziasztok,jó estét!
Újabb kérdésem lenne! Miért van az,hogy egyes esetekben vertikális szélnyírásos környezetben is elõfordul multicellás konvekció?
Elõre is köszönöm!:Ö
[esõ]
Újabb kérdésem lenne! Miért van az,hogy egyes esetekben vertikális szélnyírásos környezetben is elõfordul multicellás konvekció?
Elõre is köszönöm!:Ö
[esõ]
Én Boszit "lájkolom"!
Vele beszélgetni meg a "lájkolások" "lájkolása"
Szia Boszi!
Köszönöm a kedvességed és a segítséged!
Vele beszélgetni meg a "lájkolások" "lájkolása"
Szia Boszi!
Köszönöm a kedvességed és a segítséged!
Szia Floo!
Igen, hetente többször be szokott lépni. Nyugodtan írhatsz neki privát üzentet, el fogja olvasni és biztosan válaszol is majd rá.
Nagyon szívesen!
Igen, hetente többször be szokott lépni. Nyugodtan írhatsz neki privát üzentet, el fogja olvasni és biztosan válaszol is majd rá.
Nagyon szívesen!
A fenevigyeel, egyszer nem köszöntem, és épp Te írsz rá!
Szia Boszi!
Köszi, akkor írok neki privit.
Be szokott lépni a metnetre?
Csak mert ha ritkán, akkor inkább az email-t választom.
Szia Boszi!
Köszi, akkor írok neki privit.
Be szokott lépni a metnetre?
Csak mert ha ritkán, akkor inkább az email-t választom.
Szia Floo!
Erre a kérdésedre egyetlen ember tudja a választ, az a személy, aki magukat a MetNet térképeket, illetve a honlapon található térképek interpolációs módszerét "kiötölte", ez pedig KP. Senki más nem fog tudni érdemi választ adni erre a kérdésedre (ebben egészen biztos vagyok).
Ha valóban kiváncsi vagy erre a dologra, azt javaslom, hogy KP-nak küld el a kérdésedet pü.-ben.
Köszi szépen.
Erre a kérdésedre egyetlen ember tudja a választ, az a személy, aki magukat a MetNet térképeket, illetve a honlapon található térképek interpolációs módszerét "kiötölte", ez pedig KP. Senki más nem fog tudni érdemi választ adni erre a kérdésedre (ebben egészen biztos vagyok).
Ha valóban kiváncsi vagy erre a dologra, azt javaslom, hogy KP-nak küld el a kérdésedet pü.-ben.
Köszi szépen.
A fejlesztések fórumban nem kaptam rá választ, így beteszem ide is:
"Sokszor megfigyeltem, hogy a metnetes hõtérképen nem a legmagasabb hõmérsékletû részen van a legmelegebbet jelölõ szín, mint a mostani térképen is Link
A somogyszobi 11 és a kaposvári 10 fok zöld színben van, míg lejjebb a Dráva környéke sárgában, miközben onnan nincs is adat.
Ha tegyük fel, ott a Dráva-völgyében beragadt a köd, akár még hidegebb is lehet, nemhogy melegebb.
Budapesten és környékén vannak 8-9-10-11 fokok, közben hidegebb színben van, mint a térkép hõmérsékleti adatai szerint hidegebb szegedi 8 fokos térség, vagy a Duna vonala, ahonnan szintén nincs adat, tehát bármennyi lehet.
Az világos, hogyha egy 11 fok mellett van egy 7 fokos adat, akkor az kompenzálja a 11 fokot, de a kettõ átlaga is többnek kellene hogy legyen, mint a 8 fokos szín.
Hogyan van ez a hõtérkép megoldva?
Lehet, hogy valaki már kérdezte, bocsánat, ha kitárgyalt téma, én még nem olvastam róla."
"Sokszor megfigyeltem, hogy a metnetes hõtérképen nem a legmagasabb hõmérsékletû részen van a legmelegebbet jelölõ szín, mint a mostani térképen is Link
A somogyszobi 11 és a kaposvári 10 fok zöld színben van, míg lejjebb a Dráva környéke sárgában, miközben onnan nincs is adat.
Ha tegyük fel, ott a Dráva-völgyében beragadt a köd, akár még hidegebb is lehet, nemhogy melegebb.
Budapesten és környékén vannak 8-9-10-11 fokok, közben hidegebb színben van, mint a térkép hõmérsékleti adatai szerint hidegebb szegedi 8 fokos térség, vagy a Duna vonala, ahonnan szintén nincs adat, tehát bármennyi lehet.
Az világos, hogyha egy 11 fok mellett van egy 7 fokos adat, akkor az kompenzálja a 11 fokot, de a kettõ átlaga is többnek kellene hogy legyen, mint a 8 fokos szín.
Hogyan van ez a hõtérkép megoldva?
Lehet, hogy valaki már kérdezte, bocsánat, ha kitárgyalt téma, én még nem olvastam róla."
Áthelyezve innen: Társalgó (#12034 - 2010-10-27 17:36:4
Szia!
A harmatponti hõmérséklet, és szebben kifejezve a hõmérsékleti adat alatt van.
Kellemes estét!
Ui.: A kérdésed és a válaszom átfog kerülni a "Kérdések és válaszok" topicba.
{Át is került - mod.}
Szia!
A harmatponti hõmérséklet, és szebben kifejezve a hõmérsékleti adat alatt van.
Kellemes estét!
Ui.: A kérdésed és a válaszom átfog kerülni a "Kérdések és válaszok" topicba.
{Át is került - mod.}
Áthelyezve innen: Társalgó (#12033 - 2010-10-27 17:25:49)
Sziasztok!
A hõmérséklet szám alatt, mi van a zárójelben?
Üdv. Jasin
Sziasztok!
A hõmérséklet szám alatt, mi van a zárójelben?
Üdv. Jasin
Szép napott! Kicsi méretû jégdarabkák, amelybõl általában jelentõsebb mennyiség sohasem hullik, de annyi igen, hogy vékony réteget képezve csúszóssá tegye az utat. Fagyott esõ a légkör melegedési folyamatát vetiti elõre.
Megjegyzem, hogy a Kislexikonnal ellentétben a nevezett csapadékforma kifejezetten Altostratus-ból hullik (és ezt sokéves tapasztalatomra alapozom). Még valami: elõrehaladott melegfront idején Nimbostratus-t már nem lehet észlelni, hasonlóan az ónos esõhöz.
Megjegyzem, hogy a Kislexikonnal ellentétben a nevezett csapadékforma kifejezetten Altostratus-ból hullik (és ezt sokéves tapasztalatomra alapozom). Még valami: elõrehaladott melegfront idején Nimbostratus-t már nem lehet észlelni, hasonlóan az ónos esõhöz.
Jó reggelt! A segítségeteket szeretném kérni: mi az a fagyott esõ? Lehet abból bablevest fõzni?
------------------------------------
Szia!
Idézek a MetNet Kislexikonból, mely a meteorológiai alapfogalmak egyik legkiválóbb gyûjteménye!
"Gömbölyû, átlátszó, 0,5-2 mm átmérõjû jégdarabok hullása. A fagyott esõ réteges felhõzetbõl (Nimbostratus) hullik, olyan idõjárási helyzetekben, amikor a talajközeli levegõ hõmérséklete fagypont alatti, a nagyobb magasságokban azonban lényegesen melegebb levegõ áramlik. A csapadék hullása során elõször megolvad, de mire a talajt elérné, újra megfagy."
Bablevest lehet belõle fõzni, de nem érdemes.
-----------------------------------
Fantomhozzászólások megszüntetve, jó éjt!
------------------------------------
Szia!
Idézek a MetNet Kislexikonból, mely a meteorológiai alapfogalmak egyik legkiválóbb gyûjteménye!
"Gömbölyû, átlátszó, 0,5-2 mm átmérõjû jégdarabok hullása. A fagyott esõ réteges felhõzetbõl (Nimbostratus) hullik, olyan idõjárási helyzetekben, amikor a talajközeli levegõ hõmérséklete fagypont alatti, a nagyobb magasságokban azonban lényegesen melegebb levegõ áramlik. A csapadék hullása során elõször megolvad, de mire a talajt elérné, újra megfagy."
Bablevest lehet belõle fõzni, de nem érdemes.
-----------------------------------
Fantomhozzászólások megszüntetve, jó éjt!
Újabb kérdéssel fordulok hozzátok bizalommal!...
Az aug.13-i rendszer az már MKK volt? Elõre is megköszönöm a választ!;-)
Az aug.13-i rendszer az már MKK volt? Elõre is megköszönöm a választ!;-)
Ez a téma nagyon érdekes!
A "Jet Streak" magában a "Jet Stream" belsejében lévõ erõteljes szélgyorsulást jelenti, nevezhetnénk akár jet magnak is. Nem is tudom hogy illusztráljam: Link , de a zöldes-sárgás színek mutatják nagyjából a jet magját. Ahogy a levegõ belép a jet magba akkor felgyorsul, amikor pedig kilép akkor lassulni kezd. Ezek a lassulások, gyorsulások rajzolják ki a jet alakját, elhelyezkedését,, okozzák az erõteljes szélnyírást, illetve ezek felelõsek azért, hogy egyes területek felett konvergencia, egyes területek felett divergencia keletkezik. Ezeket az okozza, hogy a jeten belül a levegõ valahol "halmozódik" (konv.), valahol pedig szétterül (div.). Az így kialakuló konvergenciák és divergenciák pedig hatással vannak a felszín nyomási elrendezõdésére is.
Azért, hogy a jobb belépõ régióban divergencia, a bal belépõn konvergencia alakul, illetve a bal kilépõn fordítva, azért a Coriolis-erõ a felelõs.
Például, ha egy terület felett erõteljesebb magassági divergencia van, mint az alacsony szinteken lévõ ciklonhoz tartozó konvergencia, akkor a magassági divergencia mélyíti a felszíni konvergenciát, illetve ciklont. Ez azért van, mert több levegõ hagyja el a légoszlopot a magassági divergenciának köszönhetõen, mint ami alul belép, ezért mélyíti a felszíni a ciklont, illetve konvergenciát. A felfelé mozgás tehát ciklongenezist jelent.
Viszont, ha a magasban kevésbé divergens a légkör, akkor az nyomás emelkedésbe kezd a felszínen..., mivel több levegõ áramlik be alul, mint ami kimegy felül, ezért emelkedni kezd a felszíni nyomás, hogy a folyamat kiegyenlítõdjön. A süllyedés pedig leépíti a ciklont.
Ezek a folyamatok fontosak zivatarrendszerek képzõdése szempontjából is.
Illetve ritkán fordulnak elõ, hogy a jetek egyenes vonalúak, léteznek anticiklonális, illetve ciklonális hajlású jet stream-ek. A ciklonélisnak a bal oldalán div. van a jobb oldalán konv., illetve az anticiklonálisnak fordítva.
A "Jet Streak" magában a "Jet Stream" belsejében lévõ erõteljes szélgyorsulást jelenti, nevezhetnénk akár jet magnak is. Nem is tudom hogy illusztráljam: Link , de a zöldes-sárgás színek mutatják nagyjából a jet magját. Ahogy a levegõ belép a jet magba akkor felgyorsul, amikor pedig kilép akkor lassulni kezd. Ezek a lassulások, gyorsulások rajzolják ki a jet alakját, elhelyezkedését,, okozzák az erõteljes szélnyírást, illetve ezek felelõsek azért, hogy egyes területek felett konvergencia, egyes területek felett divergencia keletkezik. Ezeket az okozza, hogy a jeten belül a levegõ valahol "halmozódik" (konv.), valahol pedig szétterül (div.). Az így kialakuló konvergenciák és divergenciák pedig hatással vannak a felszín nyomási elrendezõdésére is.
Azért, hogy a jobb belépõ régióban divergencia, a bal belépõn konvergencia alakul, illetve a bal kilépõn fordítva, azért a Coriolis-erõ a felelõs.
Például, ha egy terület felett erõteljesebb magassági divergencia van, mint az alacsony szinteken lévõ ciklonhoz tartozó konvergencia, akkor a magassági divergencia mélyíti a felszíni konvergenciát, illetve ciklont. Ez azért van, mert több levegõ hagyja el a légoszlopot a magassági divergenciának köszönhetõen, mint ami alul belép, ezért mélyíti a felszíni a ciklont, illetve konvergenciát. A felfelé mozgás tehát ciklongenezist jelent.
Viszont, ha a magasban kevésbé divergens a légkör, akkor az nyomás emelkedésbe kezd a felszínen..., mivel több levegõ áramlik be alul, mint ami kimegy felül, ezért emelkedni kezd a felszíni nyomás, hogy a folyamat kiegyenlítõdjön. A süllyedés pedig leépíti a ciklont.
Ezek a folyamatok fontosak zivatarrendszerek képzõdése szempontjából is.
Illetve ritkán fordulnak elõ, hogy a jetek egyenes vonalúak, léteznek anticiklonális, illetve ciklonális hajlású jet stream-ek. A ciklonélisnak a bal oldalán div. van a jobb oldalán konv., illetve az anticiklonálisnak fordítva.
Hát a vizuális elképzeléshez még talán ezek segíthetnek (kicsit én is küzdök a dologgal):
Link
Link
Link
Link
Link
Mindenesetre annyi a lényeg, hogy az igaz, hogy a "a jobb belépõ és a bal kilépõ oldalon divergencia van" DE(!) ez a magasban értendõ: nekünk a talajszinten pontosan ezen területek fölött konvergencia(!) zajlik, tehát ezek kellenek nekünk, ha zivatart várunk! (Persze lehet, nem mondtam újat). Nagyon gyakran pl. egy erõs JET bal kilépõ zóna (és az azzal együtt járó pozitív örvényességi mezõ) létre tud hozni zivatarokat megfelelõ nedvesség, de nagyon gyér labilitási index mellett is...
Link
Link
Link
Link
Link
Mindenesetre annyi a lényeg, hogy az igaz, hogy a "a jobb belépõ és a bal kilépõ oldalon divergencia van" DE(!) ez a magasban értendõ: nekünk a talajszinten pontosan ezen területek fölött konvergencia(!) zajlik, tehát ezek kellenek nekünk, ha zivatart várunk! (Persze lehet, nem mondtam újat). Nagyon gyakran pl. egy erõs JET bal kilépõ zóna (és az azzal együtt járó pozitív örvényességi mezõ) létre tud hozni zivatarokat megfelelõ nedvesség, de nagyon gyér labilitási index mellett is...
Köszi!
Hát igen, ilyet máshol is látni. A régi térkép nagyon tetszett.
Hát igen, ilyet máshol is látni. A régi térkép nagyon tetszett.
Sajnos úgy tûnik , az is megszûnt.
Lett helyette egy kontinens-nagyságrendû elkenés: Link
Mondjuk ez is hasznos, csak hát a régi...
Lett helyette egy kontinens-nagyságrendû elkenés: Link
Mondjuk ez is hasznos, csak hát a régi...
Kis segítséget szeretnék kérni... valaki el tudná magyarázni nekem a Jet streak mûködését? Itt: Link nézegettem. Amit értek belõle, hogy ha délrõl fúj a szél a Jet streak felé, akkor ahogy a szél megközelíti ezt az egészet felgyorsul. Eddig stimmel viszont nem értem, hogy a bal belépõ és a jobb kilépõ részén ez miért okoz konvergenciát amíg a jet streak másik oldalán gyakorlatilag az ellentétes folyamatokat indítja be... vagyis a jobb belépõ és a bal kilépõ oldalon divergencia van 
Nem tudom vizuálisan elképzelni, hogy a térben milyen folyamatok játszódnak le. Mi, merre, hány méter...
Nem tudom vizuálisan elképzelni, hogy a térben milyen folyamatok játszódnak le. Mi, merre, hány méter...
A comma echo az a bow echo utáni stádium!Az utan alakulhat ki!Vesszõ echo.A masikat meg én se tudom
Sziasztok!
Valaki megtudná nekem mondani hogy konvektív rendszereknél (MKR/MKK) miért ágyazódnak be a cellák/szupercellák? [esõ]
Ja és a comma echo kifejezés?
Valaki megtudná nekem mondani hogy konvektív rendszereknél (MKR/MKK) miért ágyazódnak be a cellák/szupercellák? [esõ]
Ja és a comma echo kifejezés?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65166 - 2010-10-17 08:37:0
Egy kis képes illusztráció gyanánt 2 GFS elõrejelzés:
Jövõ hét keddre: Link
Kelet-európai és atlanti óceáni blokkoló anticiklonnal, köztük teknõ, erõs meridionális (északi a teknõ hátoldalán, déli a teknõ elõoldalán) ármlással.
Amit jövõ hét szombatra a friss GFS már le is épít: Link
Itt anticiklon látható délen, ciklon északon, köztük erõs zonális (nyugatias) áramlás.
Ezek alapján szerintem egyértelmû már
Egy kis képes illusztráció gyanánt 2 GFS elõrejelzés:
Jövõ hét keddre: Link
Kelet-európai és atlanti óceáni blokkoló anticiklonnal, köztük teknõ, erõs meridionális (északi a teknõ hátoldalán, déli a teknõ elõoldalán) ármlással.
Amit jövõ hét szombatra a friss GFS már le is épít: Link
Itt anticiklon látható délen, ciklon északon, köztük erõs zonális (nyugatias) áramlás.
Ezek alapján szerintem egyértelmû már
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65165 - 2010-10-17 07:54:06)
A "blocking" (blokkoló) helyzetet rendszerint jól fejlett (magas vagy igen magas légnyomásértékekkel biró), nagy kiterjedésû anticiklonok okozzák, amelyeket a ciklonok frontrendszereit eltéritõ pályára kényszeritik vagy stagnálásra késztetik.
A zonális légköri áramlások általában a ciklonok, ciklonsorozatok ("cikloncsaládok"), valamint kisebb méretû, ún. köztes anticiklonok nyugat-kelet irányú - földrajzi szélesség mentén történõ - pályavonalát jelentik.
Érdemes tanulmányozni a MetNet kislexikonját.
A "blocking" (blokkoló) helyzetet rendszerint jól fejlett (magas vagy igen magas légnyomásértékekkel biró), nagy kiterjedésû anticiklonok okozzák, amelyeket a ciklonok frontrendszereit eltéritõ pályára kényszeritik vagy stagnálásra késztetik.
A zonális légköri áramlások általában a ciklonok, ciklonsorozatok ("cikloncsaládok"), valamint kisebb méretû, ún. köztes anticiklonok nyugat-kelet irányú - földrajzi szélesség mentén történõ - pályavonalát jelentik.
Érdemes tanulmányozni a MetNet kislexikonját.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65164 - 2010-10-17 03:01:05)
Ha már ennyire a kérdezz felelekbe vagyunk én meg azt nem tudom mi az a blocking meg a zonalitás, mert ez is sokszor emlegetitek.
Ha már ennyire a kérdezz felelekbe vagyunk én meg azt nem tudom mi az a blocking meg a zonalitás, mert ez is sokszor emlegetitek.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65163 - 2010-10-16 21:35:23)
Én még annyival egészíteném ki, hogy vannak más, Európára közvetlenül hatással nem lévõ akciócentrumok is.
Ilyenek az északi féltekén: a hawaii maximum (az azori "párja", csak ez a Csendes-óceánon), az Aleut-szigetek közelében lévõ minimum (ez pedig tulajdonképpen Észak-Amerika "izlandi minimuma", ha lehet így fogalmazni).
A déli féltekén három nagy anticiklonális zóna található: a dél-csendes-óceáni, a szent-ilonai (az Atlanti-óceánon), valamint a mauritiusi (az Indiai-óceánon). Azt viszont nem tudom, hogy az ottani alacsony nyomású centrumoknak van-e ilyen tipikus elnevezésük. Ha valaki esetleg beírná, azt megköszönném. És ezzel össze is gyûjtenénk az összes jelentõsebb mérsékelt övi hatásközpontot.
Én még annyival egészíteném ki, hogy vannak más, Európára közvetlenül hatással nem lévõ akciócentrumok is.
Ilyenek az északi féltekén: a hawaii maximum (az azori "párja", csak ez a Csendes-óceánon), az Aleut-szigetek közelében lévõ minimum (ez pedig tulajdonképpen Észak-Amerika "izlandi minimuma", ha lehet így fogalmazni).
A déli féltekén három nagy anticiklonális zóna található: a dél-csendes-óceáni, a szent-ilonai (az Atlanti-óceánon), valamint a mauritiusi (az Indiai-óceánon). Azt viszont nem tudom, hogy az ottani alacsony nyomású centrumoknak van-e ilyen tipikus elnevezésük. Ha valaki esetleg beírná, azt megköszönném. És ezzel össze is gyûjtenénk az összes jelentõsebb mérsékelt övi hatásközpontot.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65161 - 2010-10-16 20:00:27)
Az akciócentrumok olyan szárazföld felett (idõszakos), vagy tenger felett (állandó) nagy kiterjedésû alacsony-vagy magas nyomású területek,amelyek a fölöttük keletkezõ ciklonok és anticiklonok, illetve az ezekben mozgó légtömegek révén nagy területek éghajlatára gyakorolnak hatást. (na ez a lényeg!)-
Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát .
Izlandi minimum : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .
Azori maximum : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz .
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején .
(forrás: különbözõ éghajlati szakkönyvekbõl összevágva és erõsen rövidítve és egyszerûsítve )
A fogalmak neten is elérhetõek
Én ez utóbbit én Iráninak hívom más forrásokban olvasva róla.
Gyakorlatilag a földközi tender Tirrén tengeri részén is kimutatható télen egy alacsony nyomású központ (átlag) mégsem hívják földközi minimumnak, mivel ezek hatása lokális..
Magyarul ezeket az akciócentrumokat hatásközpontoknak hívjuk és ezek a légkörcirkuláció valóságos alappilérei.
Az akciócentrumok olyan szárazföld felett (idõszakos), vagy tenger felett (állandó) nagy kiterjedésû alacsony-vagy magas nyomású területek,amelyek a fölöttük keletkezõ ciklonok és anticiklonok, illetve az ezekben mozgó légtömegek révén nagy területek éghajlatára gyakorolnak hatást. (na ez a lényeg!)-
Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát .
Izlandi minimum : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .
Azori maximum : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz .
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején .
(forrás: különbözõ éghajlati szakkönyvekbõl összevágva és erõsen rövidítve és egyszerûsítve )
A fogalmak neten is elérhetõek
Én ez utóbbit én Iráninak hívom más forrásokban olvasva róla.
Gyakorlatilag a földközi tender Tirrén tengeri részén is kimutatható télen egy alacsony nyomású központ (átlag) mégsem hívják földközi minimumnak, mivel ezek hatása lokális..
Magyarul ezeket az akciócentrumokat hatásközpontoknak hívjuk és ezek a légkörcirkuláció valóságos alappilérei.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65160 - 2010-10-16 19:36:43)
Lásd:Anarki!
És aminek hatására kialakulhat a zonalítás.
Lásd:Anarki!
És aminek hatására kialakulhat a zonalítás.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65159 - 2010-10-16 19:33:5
Aktív, állandósult alacsony nyomású képzõdmény tõlünk északnyugatra (rendszerint Izland környékén, illetve az Atlanti-óceán északi részein).
Aktív, állandósult alacsony nyomású képzõdmény tõlünk északnyugatra (rendszerint Izland környékén, illetve az Atlanti-óceán északi részein).
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat