Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszönöm!
Kár pedig mióta keresek már egy hajnali felszállást!
Lehet nem itt illene megkérdeznem, de ami a szuperellán emagram, ahhoz a nyers adatok meglelhetõek valahol? Mielõtt még a grafika elkészülne?
Köszi
Kár pedig mióta keresek már egy hajnali felszállást!
Lehet nem itt illene megkérdeznem, de ami a szuperellán emagram, ahhoz a nyers adatok meglelhetõek valahol? Mielõtt még a grafika elkészülne?
Köszi
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy a termik elõrejelzésnek mi a forrása? Én úgy tudtam, hogy nálunk szondás mérés csak 00 és 12 UTC-kor van. Vagy ezek azok az adatok, de csak 6:30-kor készülnek el?
Köszönöm!
Azt szeretném kérdezni, hogy a termik elõrejelzésnek mi a forrása? Én úgy tudtam, hogy nálunk szondás mérés csak 00 és 12 UTC-kor van. Vagy ezek azok az adatok, de csak 6:30-kor készülnek el?
Köszönöm!
Ahogy a felhõzetnek van alapja, úgy van teteje. Egyszerû, csak értelmezni kell a szöveget.
Felhõtetõ magasság: A felhõk tetejének az elméleti/ várható/ modellek által várt emelkedésének magasságát jelenti.
Pl. ahol 8000 m-t látsz, láttál az elõrejelzési modellen, azon a területen valószínûleg a konvektív (függõleges kiterjedésû) felhõk lesznek a dominánsak.
A felhõtipusokról itt tudsz bõvebben olvasni.
Link
Felhõtetõ magasság: A felhõk tetejének az elméleti/ várható/ modellek által várt emelkedésének magasságát jelenti.
Pl. ahol 8000 m-t látsz, láttál az elõrejelzési modellen, azon a területen valószínûleg a konvektív (függõleges kiterjedésû) felhõk lesznek a dominánsak.
A felhõtipusokról itt tudsz bõvebben olvasni.
Link
Mit jelent az hogy felhõtetõ magasság? Mert néztem az elõrejelzési térképeken hogy van ott pirossal jelölve 8000m stb? És ez mit takar?
Igen, találkoztam, és foglalkoztam, foglalkozom a kérdéssel.
A töbörben az árnyékolót rendszeresen belepi a zúzmara, a jég, a tetején van hó.
Nem nyultam / nyúlok hozzá.
Kísérlet képpen mellé helyeztem egy másik ugyan olyan tipusú árnyékolót, és mindösszesen 0,1-0,2 fok eltérést adott a különbözõ mérés mint az amin jelentõsnek tûnõ hóréteg, jégréteg, vagy zúzmara réteg volt.
(Ennyi eltérés, meg a loggernek a mérési hibája is lehet.)
Zúzmara esetében mindig volt egy része (szélárnyékos oldal) az árnyékolónak ami nem lepõdött el.
Hó esetében az árnyékoló tetjére hullot csak jelentõs, akár 10 cm vasgatagságú hó, a peremén mindig nyitott maradt. Olvasáskor egyben lecsúszik róla.
Jég / ónos bevonat, ónosesõ esetében pedig nem érte el a vastagság azt a szintet, amikor az elzárta volna az áramló levegõ útját. Vékony jégcsapok is lógtak róla idõnként.
A logger 5 percenként veszi a levegõ hõrmésékletét és ezt tárolja.
Bárcsak 1 m hó hullana, akkor legfeljebb közelebb kerülnénk a "talajhoz", és ezzel egy jófajta minimumhoz.
De én kiegyezem egy 50 cm-es hótakaróval, 850-en, egy -20;-25 közötti értékkel, szélcsenddel is.
A töbörben az árnyékolót rendszeresen belepi a zúzmara, a jég, a tetején van hó.
Nem nyultam / nyúlok hozzá.
Kísérlet képpen mellé helyeztem egy másik ugyan olyan tipusú árnyékolót, és mindösszesen 0,1-0,2 fok eltérést adott a különbözõ mérés mint az amin jelentõsnek tûnõ hóréteg, jégréteg, vagy zúzmara réteg volt.
(Ennyi eltérés, meg a loggernek a mérési hibája is lehet.)
Zúzmara esetében mindig volt egy része (szélárnyékos oldal) az árnyékolónak ami nem lepõdött el.
Hó esetében az árnyékoló tetjére hullot csak jelentõs, akár 10 cm vasgatagságú hó, a peremén mindig nyitott maradt. Olvasáskor egyben lecsúszik róla.
Jég / ónos bevonat, ónosesõ esetében pedig nem érte el a vastagság azt a szintet, amikor az elzárta volna az áramló levegõ útját. Vékony jégcsapok is lógtak róla idõnként.
A logger 5 percenként veszi a levegõ hõrmésékletét és ezt tárolja.
Bárcsak 1 m hó hullana, akkor legfeljebb közelebb kerülnénk a "talajhoz", és ezzel egy jófajta minimumhoz.
De én kiegyezem egy 50 cm-es hótakaróval, 850-en, egy -20;-25 közötti értékkel, szélcsenddel is.

Én hasonlót már kérdeztem egyszer az OMSZ-tól. Természetesen úgy marad, ahogy van. Mingyá megkeresem.
Meg is van: Link
Ebbõl kiindulva extrém esetben teljesen jégbe fagyva is lehet az árnyékoló.
Meg is van: Link
Ebbõl kiindulva extrém esetben teljesen jégbe fagyva is lehet az árnyékoló.
Persze, tiszta sor, de ki fog egy automatát (ahol nincs észlelõszemélyzet) megtisztítani a jégtõl, hótól, zúzmarától?
A szélmérõrõl nem is beszélve.
Kempéter!
A tetején lehet hó fél méter is, csak oldalt problémás.
A szélmérõrõl nem is beszélve.
Kempéter!
A tetején lehet hó fél méter is, csak oldalt problémás.
Rákérdezek. Ebben az állapotában megfelel-e azoknak a szabályoknak, ami hitelessé tesz egy mûszert. Ha nem, akkor nem vehetõ figyelembe a mért adat, vagy azt az állapotot kell helyreállítani,hogy ismét hiteles legyen. Csapadékmérõt a szétfagyás miatt fûteni kell, az is beavatkozás. Szélmérõt, ha fagyos zúzmara lebénít, majd fagyos szelek fújdogálnak,nem kis sebességgel, akkor szélcsend van?
Én úgy tudom, hogy nem kell vele csinálni semmit, jelenleg az én árnyékolóm is havas, a tetején vagy 15 centi hó van egy hete, az oldalán a tányérok közt is van valamennyi. Nappal megnézem közelebbrõl is.
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen esetben Link Link , amikor egy árnyékoló be van fagyva, zúzmarával vagy hóval van elzárva a tányérok közötti rés, akkor egy hótakarós, derült, szélcsendes éjszakán hogyan viselkedik benne a hõmérséklet?
Szerintem ilyenkor nem hûl le annyira, mintha nem lenne belepve hóval vagy zúzmarával, mivel szinte zárt térben van, és a kisugárzási hõvesztés szinte nulla, csak úgy, olyan sebességgel hûl le, ahogy a jég illetve a hó áthûl.
Csak érdekességképpen jutott eszembe, hogy elõfordulhat olyan, hogy behavazódás vagy zúzmaralerakódás következtében (Mivel az automata mérõket nem tudják takarítani. Ahol észlelõszemélyzet van, ott le kell ilyenkor szedni az árnyékolóról a havat vagy zúzmarát, vagy hagyni kell természetesen úgy, ahogy van?) egy derült éjszakán -18 fok helyett mér az állomás -12-t amiatt, hogy be van temetve.
Nappal meg gondolom hidegebbet mér, mivel mintegy fagyasztószekrény mûködik.
Találkozott már valaki hasonlóval?
Köszönöm a választ!
Szerintem ilyenkor nem hûl le annyira, mintha nem lenne belepve hóval vagy zúzmarával, mivel szinte zárt térben van, és a kisugárzási hõvesztés szinte nulla, csak úgy, olyan sebességgel hûl le, ahogy a jég illetve a hó áthûl.
Csak érdekességképpen jutott eszembe, hogy elõfordulhat olyan, hogy behavazódás vagy zúzmaralerakódás következtében (Mivel az automata mérõket nem tudják takarítani. Ahol észlelõszemélyzet van, ott le kell ilyenkor szedni az árnyékolóról a havat vagy zúzmarát, vagy hagyni kell természetesen úgy, ahogy van?) egy derült éjszakán -18 fok helyett mér az állomás -12-t amiatt, hogy be van temetve.
Nappal meg gondolom hidegebbet mér, mivel mintegy fagyasztószekrény mûködik.
Találkozott már valaki hasonlóval?
Köszönöm a választ!
Az általad leírtakkal teljesen egyetértve idézem egy régebbi agrometeorológiai szakkönyv megállapítását: "Bár február rendszerint már a tél erejének megtörését mutatja, mégis a legtéliesebb hónapunk, mert nemcsak hideg, de havas is."
Még annyit mindenképp hozzá kell tenni, hogy noha sokéves átlagban nem ez a leghidegebb hónap ( hanem a január ), de a kivételesen szélsõséges hideg idõszakok februárban szoktak elõfordulni ( ld. 1929 , 1956 , 1986 )
Még annyit mindenképp hozzá kell tenni, hogy noha sokéves átlagban nem ez a leghidegebb hónap ( hanem a január ), de a kivételesen szélsõséges hideg idõszakok februárban szoktak elõfordulni ( ld. 1929 , 1956 , 1986 )
Igen, nálunk - az utóbbi évtizedekben legalábbis - egyértelmûen a február okozza a legkiadósabb havazásokat. Ez sokrétû dolog, szerintem. A szibériai minimum is február elején van a sokévi átlag alapján leginkább ereje teljében, február elején a sokévi átlag diagrammokon is tettenérhetõ egy lehûlési szakasz. Ilyenkorra (jan.vége, feb. eleje) alakul legnagyobb eséllyel kiterjedt hótakaró a tõlünk északra, és keletre fekvõ területeken, ennek sokszor nagy jelentõsége van, hogy egy ciklon, ciklonrendszer több csapadékhullámban is még fagyos levegõt tudjon beszipkázni. A tengerek hõmérséklete ilyentájt a leghidegebb általában. Konkrét eseteket is érdemes átnézni.(pl. 1999 feb.) A márciusi hóviharok sem elhanyagolhatóak, igen brutálisak tudnak lenni, többszöröse lehet ezeknek a brutál hóviharoknak a száma a novemberiekhez képest. Az említett okoknak köszönhetõen, illetve ekkor már a nagy mediterrán - sarkvidéki/ kontinentális kontraszt miatt is.


Melegebb levegõ = több nedvesség. Olyankor vannak a jó kis "minden szint mínusz félfokos" havazások.
Észre vette már más is rajtam kívül, hogy a legcsapadékosabb téli mediciklonok általában február közepén érkeznek?!
Én legalábbis ahogy emlékszem, a legnagyobb havakat gyakran kapjuk február 10-20 között.Ez véletlen?... vagy a hosszabbodó nappalok következtében melegebb levegõt teker fel a ciklon és erõsebb lesz a hõkontraszt miatt?!Vagy ugyanezen okból erõsebb a csapadék képzõdés?!
Én legalábbis ahogy emlékszem, a legnagyobb havakat gyakran kapjuk február 10-20 között.Ez véletlen?... vagy a hosszabbodó nappalok következtében melegebb levegõt teker fel a ciklon és erõsebb lesz a hõkontraszt miatt?!Vagy ugyanezen okból erõsebb a csapadék képzõdés?!
Szia!Köszi a választ!Bõvített észlelés mellett maradtam a ww76-nál, az idõ jellegét pedig üresen hagytam.

A mi ikonkészletünkbõl talán a hószállingózás illik rá legjobban. Bár kissé távol áll tõle, de sajnos más nincs.
Viszont ha a bõvítetten észlelsz (nem tudom, most éppen mûködik-e...), akkor ww=76 a helyes választás.
Vagy a felhõképet kérdezed? Bocs, lehet félreértettem...

Viszont ha a bõvítetten észlelsz (nem tudom, most éppen mûködik-e...), akkor ww=76 a helyes választás.
Vagy a felhõképet kérdezed? Bocs, lehet félreértettem...

Jégtû hullás mellett milyen jellegû idõt észleljek? Párásság van,az égbolt milyensége nem határozható meg.
Utólag olvadt bele esetleg?
Bár a radar alapján a lényeges mennyiség Sármelléken talán a 7 órás hóvastagságmérés után hullott.

Bár a radar alapján a lényeges mennyiség Sármelléken talán a 7 órás hóvastagságmérés után hullott.
Nézegettem az OMSZ-os napi jelentéseket, észrevettem egy dolgot, remélem nem gond ha megkérdezem. A 18-ai medirõl van szó. A 18-ai napi jelentésben Sármellék 9cm-es hóréteget adott. Nézem a következõ napot, 3mm csapadék esett de a hóvastagság 25cm-re hízott. Link Link A többi dny-i csapadékadat is olyan kevésnek tûnik...
Mi lehet a probléma? Esetleg én nézem félre a dolgot?


Igen, ezt elnéztem, félreolvastam
Ez az, amikor az ember ránéz, és észre sem veszi, hogy az nem PRFG, hanem PCFG.
KÖszönöm a javítást
A lényeg, hogy elírás




Mégis csak elírás lesz az, valószínûleg Tamás is PR-re gondolt PC helyett.
Amit leírt definícióként, az a PR-re illik, vagyis amikor részben fedi a repteret.
PR (partial) és BC (patches) van, szerintem PC nincs.

PR (partial) és BC (patches) van, szerintem PC nincs.
Köszönöm a választ! 
Ebben az esetben akkor mi a különbség a PR és a PC között?
PR-t is láttam nemrég: Link

Ebben az esetben akkor mi a különbség a PR és a PC között?
PR-t is láttam nemrég: Link
Amikor keleti délkeleti az áramlás és csapadék is van, akkor szoktunk.
Köszönöm szépen a választ!
Azért kicsit más mint egy "rendes" ciklon.Gondolok itt pl. arra, hogy a középpontban van a leghidegebb, nem állapítható meg hõtérképen a hideg és meleg oldal.

Azért kicsit más mint egy "rendes" ciklon.Gondolok itt pl. arra, hogy a középpontban van a leghidegebb, nem állapítható meg hõtérképen a hideg és meleg oldal.

Ma kicsit elgondolkodtam a magassági hidegörvényen.
Ugye bár ez az örvény a talaj közelében nem okoz jelentõs légnyomás esést.De a magasban jobban megmutatkozik egy ilyen rendszer?!Lejjebb kerül pl. az 500 hPa-s szint?!
Remélem nem nagyon hülye a kérdés.
Ugye bár ez az örvény a talaj közelében nem okoz jelentõs légnyomás esést.De a magasban jobban megmutatkozik egy ilyen rendszer?!Lejjebb kerül pl. az 500 hPa-s szint?!
Remélem nem nagyon hülye a kérdés.

Fogadd meg Jani tanácsát,olvasgass.
Ha ezután nem értesz valamit,akkor bátran kérdezz.
De egy alapnak kell lenni..úgy könnyebb Neked is.
Ha ezután nem értesz valamit,akkor bátran kérdezz.
De egy alapnak kell lenni..úgy könnyebb Neked is.
Ez nem ilyen egyszerû dolog. Javaslom, hogy olvasd végig a Kislexikont elsõ körben. Teknõ, gerinc, ciklon, anticiklon, front, ezekkel legyél nagyon tisztában, sok kérdésedre választ kapsz így.
Köszönöm a válaszokat! Akkor nem követtem el tegnap este hibát a 71-el, de ezután inkább a 70-t fogom preferálni szállingánál.

Úgy van, ahogy Laci mondja, de talán antibulvárral beszéltem valamikor, hogy a hószállingózásra a gyakorlatban inkább a 70-es kódot használja/használják/használjuk, a 71-es már inkább folyamatos gyenge havazás
De ha 71-est adsz folyamatos hószállingózásra, szerintem az sem probléma.

A kérdésedre megadtad a választ is egyben:-) Nincs erre külön kód, így 70-71-es kód a helyes, és 22-es kód múltidõben.