2025. július 26., szombat

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#16369
Köszönöm!

Kár pedig mióta keresek már egy hajnali felszállást!
Lehet nem itt illene megkérdeznem, de ami a szuperellán emagram, ahhoz a nyers adatok meglelhetõek valahol? Mielõtt még a grafika elkészülne?

Köszi
#16368
Szia!

Igen. Az éjféli felszállásokból készülnek.
#16367
Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy a termik elõrejelzésnek mi a forrása? Én úgy tudtam, hogy nálunk szondás mérés csak 00 és 12 UTC-kor van. Vagy ezek azok az adatok, de csak 6:30-kor készülnek el?
Köszönöm!
#16365
Ahogy a felhõzetnek van alapja, úgy van teteje. Egyszerû, csak értelmezni kell a szöveget.
Felhõtetõ magasság: A felhõk tetejének az elméleti/ várható/ modellek által várt emelkedésének magasságát jelenti.
Pl. ahol 8000 m-t látsz, láttál az elõrejelzési modellen, azon a területen valószínûleg a konvektív (függõleges kiterjedésû) felhõk lesznek a dominánsak.

A felhõtipusokról itt tudsz bõvebben olvasni.
Link
#16364
Mit jelent az hogy felhõtetõ magasság? Mert néztem az elõrejelzési térképeken hogy van ott pirossal jelölve 8000m stb? És ez mit takar?
#16363
Igen, találkoztam, és foglalkoztam, foglalkozom a kérdéssel.
A töbörben az árnyékolót rendszeresen belepi a zúzmara, a jég, a tetején van hó.
Nem nyultam / nyúlok hozzá.
Kísérlet képpen mellé helyeztem egy másik ugyan olyan tipusú árnyékolót, és mindösszesen 0,1-0,2 fok eltérést adott a különbözõ mérés mint az amin jelentõsnek tûnõ hóréteg, jégréteg, vagy zúzmara réteg volt.
(Ennyi eltérés, meg a loggernek a mérési hibája is lehet.)

Zúzmara esetében mindig volt egy része (szélárnyékos oldal) az árnyékolónak ami nem lepõdött el.
Hó esetében az árnyékoló tetjére hullot csak jelentõs, akár 10 cm vasgatagságú hó, a peremén mindig nyitott maradt. Olvasáskor egyben lecsúszik róla.
Jég / ónos bevonat, ónosesõ esetében pedig nem érte el a vastagság azt a szintet, amikor az elzárta volna az áramló levegõ útját. Vékony jégcsapok is lógtak róla idõnként.
A logger 5 percenként veszi a levegõ hõrmésékletét és ezt tárolja.

Bárcsak 1 m hó hullana, akkor legfeljebb közelebb kerülnénk a "talajhoz", és ezzel egy jófajta minimumhoz.
De én kiegyezem egy 50 cm-es hótakaróval, 850-en, egy -20;-25 közötti értékkel, szélcsenddel is. nevet
#16362
Én hasonlót már kérdeztem egyszer az OMSZ-tól. Természetesen úgy marad, ahogy van. Mingyá megkeresem.

Meg is van: Link

Ebbõl kiindulva extrém esetben teljesen jégbe fagyva is lehet az árnyékoló.
#16361
Persze, tiszta sor, de ki fog egy automatát (ahol nincs észlelõszemélyzet) megtisztítani a jégtõl, hótól, zúzmarától?
A szélmérõrõl nem is beszélve.
Kempéter!
A tetején lehet hó fél méter is, csak oldalt problémás.
#16360
Rákérdezek. Ebben az állapotában megfelel-e azoknak a szabályoknak, ami hitelessé tesz egy mûszert. Ha nem, akkor nem vehetõ figyelembe a mért adat, vagy azt az állapotot kell helyreállítani,hogy ismét hiteles legyen. Csapadékmérõt a szétfagyás miatt fûteni kell, az is beavatkozás. Szélmérõt, ha fagyos zúzmara lebénít, majd fagyos szelek fújdogálnak,nem kis sebességgel, akkor szélcsend van?
#16359
Én úgy tudom, hogy nem kell vele csinálni semmit, jelenleg az én árnyékolóm is havas, a tetején vagy 15 centi hó van egy hete, az oldalán a tányérok közt is van valamennyi. Nappal megnézem közelebbrõl is.
#16358
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen esetben Link Link , amikor egy árnyékoló be van fagyva, zúzmarával vagy hóval van elzárva a tányérok közötti rés, akkor egy hótakarós, derült, szélcsendes éjszakán hogyan viselkedik benne a hõmérséklet?
Szerintem ilyenkor nem hûl le annyira, mintha nem lenne belepve hóval vagy zúzmarával, mivel szinte zárt térben van, és a kisugárzási hõvesztés szinte nulla, csak úgy, olyan sebességgel hûl le, ahogy a jég illetve a hó áthûl.
Csak érdekességképpen jutott eszembe, hogy elõfordulhat olyan, hogy behavazódás vagy zúzmaralerakódás következtében (Mivel az automata mérõket nem tudják takarítani. Ahol észlelõszemélyzet van, ott le kell ilyenkor szedni az árnyékolóról a havat vagy zúzmarát, vagy hagyni kell természetesen úgy, ahogy van?) egy derült éjszakán -18 fok helyett mér az állomás -12-t amiatt, hogy be van temetve.
Nappal meg gondolom hidegebbet mér, mivel mintegy fagyasztószekrény mûködik.
Találkozott már valaki hasonlóval?
Köszönöm a választ!
#16357
Az általad leírtakkal teljesen egyetértve idézem egy régebbi agrometeorológiai szakkönyv megállapítását: "Bár február rendszerint már a tél erejének megtörését mutatja, mégis a legtéliesebb hónapunk, mert nemcsak hideg, de havas is."
Még annyit mindenképp hozzá kell tenni, hogy noha sokéves átlagban nem ez a leghidegebb hónap ( hanem a január ), de a kivételesen szélsõséges hideg idõszakok februárban szoktak elõfordulni ( ld. 1929 , 1956 , 1986 )
#16356
Köszönöm a válaszokat! nevet
#16355
Igen, nálunk - az utóbbi évtizedekben legalábbis - egyértelmûen a február okozza a legkiadósabb havazásokat. Ez sokrétû dolog, szerintem. A szibériai minimum is február elején van a sokévi átlag alapján leginkább ereje teljében, február elején a sokévi átlag diagrammokon is tettenérhetõ egy lehûlési szakasz. Ilyenkorra (jan.vége, feb. eleje) alakul legnagyobb eséllyel kiterjedt hótakaró a tõlünk északra, és keletre fekvõ területeken, ennek sokszor nagy jelentõsége van, hogy egy ciklon, ciklonrendszer több csapadékhullámban is még fagyos levegõt tudjon beszipkázni. A tengerek hõmérséklete ilyentájt a leghidegebb általában. Konkrét eseteket is érdemes átnézni.(pl. 1999 feb.) A márciusi hóviharok sem elhanyagolhatóak, igen brutálisak tudnak lenni, többszöröse lehet ezeknek a brutál hóviharoknak a száma a novemberiekhez képest. Az említett okoknak köszönhetõen, illetve ekkor már a nagy mediterrán - sarkvidéki/ kontinentális kontraszt miatt is. hideg havazas
#16354
Melegebb levegõ = több nedvesség. Olyankor vannak a jó kis "minden szint mínusz félfokos" havazások.
#16353
Észre vette már más is rajtam kívül, hogy a legcsapadékosabb téli mediciklonok általában február közepén érkeznek?!
Én legalábbis ahogy emlékszem, a legnagyobb havakat gyakran kapjuk február 10-20 között.Ez véletlen?... vagy a hosszabbodó nappalok következtében melegebb levegõt teker fel a ciklon és erõsebb lesz a hõkontraszt miatt?!Vagy ugyanezen okból erõsebb a csapadék képzõdés?!
#16352
Szia!Köszi a választ!Bõvített észlelés mellett maradtam a ww76-nál, az idõ jellegét pedig üresen hagytam. nevet
#16351
A mi ikonkészletünkbõl talán a hószállingózás illik rá legjobban. Bár kissé távol áll tõle, de sajnos más nincs.nevet
Viszont ha a bõvítetten észlelsz (nem tudom, most éppen mûködik-e...), akkor ww=76 a helyes választás.

Vagy a felhõképet kérdezed? Bocs, lehet félreértettem... nevet
#16350
Jégtû hullás mellett milyen jellegû idõt észleljek? Párásság van,az égbolt milyensége nem határozható meg.
#16349
Jó-jó, de 3mm-bõl 16cm hó...
Végül is mindegy nevet
#16345
Nálam is kevés csapadékot adott, nézd csak meg.
#16344
Köszi Boszi! Értettem! vidám
#16343
Utólag olvadt bele esetleg? szegyenlos
Bár a radar alapján a lényeges mennyiség Sármelléken talán a 7 órás hóvastagságmérés után hullott.
#16342
Nézegettem az OMSZ-os napi jelentéseket, észrevettem egy dolgot, remélem nem gond ha megkérdezem. A 18-ai medirõl van szó. A 18-ai napi jelentésben Sármellék 9cm-es hóréteget adott. Nézem a következõ napot, 3mm csapadék esett de a hóvastagság 25cm-re hízott. Link Link A többi dny-i csapadékadat is olyan kevésnek tûnik... szegyenlos Mi lehet a probléma? Esetleg én nézem félre a dolgot? szegyenlos
#16341
Szia Imi!
A kérdésedet rossz fórumban tetted fel.
A válasz pedig:
Link
Link
Link
Link
#16340
Köszönöm, akkor a probléma megoldva. nevet
#16339
Igen, ezt elnéztem, félreolvastam szegyenlos Ez az, amikor az ember ránéz, és észre sem veszi, hogy az nem PRFG, hanem PCFG. szegyenlos KÖszönöm a javítást nevet A lényeg, hogy elírásnevet
#16338
Mégis csak elírás lesz az, valószínûleg Tamás is PR-re gondolt PC helyett.nevet Amit leírt definícióként, az a PR-re illik, vagyis amikor részben fedi a repteret.

PR (partial) és BC (patches) van, szerintem PC nincs.
#16337
Valaki belinkeli nekem hogy hol tudom megnézni más egyéni elõrejelzését?
#16336
Köszönöm a választ! nevet
Ebben az esetben akkor mi a különbség a PR és a PC között?
PR-t is láttam nemrég: Link
#16335
Nem elírás, Metar-ban is szerepel. Ez az, amikor a repülõtér egyik részén van csak köd (parcel fog), tehát némileg különbözik a BCFG-tõl, hiszen ott foltokban, de akár több irányban lehet, míg jelen esetben egy részén, adott irányra jellemzõ az összefüggõ köd.
#16334
Amikor keleti délkeleti az áramlás és csapadék is van, akkor szoktunk.
#16333
Link
#16332
Keletrõl szoktunk kapni csapadékot? Már mint Románia felõl!
#16331
Vagyis inkább a hát-és elõoldal, így pontosabb.
#16330
Köszönöm szépen a választ! nevet
Azért kicsit más mint egy "rendes" ciklon.Gondolok itt pl. arra, hogy a középpontban van a leghidegebb, nem állapítható meg hõtérképen a hideg és meleg oldal. nevet
#16329
A magasban természetesen nagyon jól látszik a HCS.

A geopotenciál jóval alacsonyabbra kerül (ahogy írtad is), aztán látszik, hogy miért is hideg az: Link

Emellett sajátos szél- és örvényességi mezõ jellemzi. Link Link

Közben a központja alatt meg 1023 hPa a felszíni légnyomás. Link
#16328
Ma kicsit elgondolkodtam a magassági hidegörvényen.
Ugye bár ez az örvény a talaj közelében nem okoz jelentõs légnyomás esést.De a magasban jobban megmutatkozik egy ilyen rendszer?!Lejjebb kerül pl. az 500 hPa-s szint?!
Remélem nem nagyon hülye a kérdés. nevet
#16327
Fogadd meg Jani tanácsát,olvasgass.
Ha ezután nem értesz valamit,akkor bátran kérdezz.
De egy alapnak kell lenni..úgy könnyebb Neked is.
#16326
Ez nem ilyen egyszerû dolog. Javaslom, hogy olvasd végig a Kislexikont elsõ körben. Teknõ, gerinc, ciklon, anticiklon, front, ezekkel legyél nagyon tisztában, sok kérdésedre választ kapsz így.
#16325
Akkor mikor csökkenn le a légnyomás? Tudom ha alacsony légnyomású zóna érkezik. Csak zivatar elõtt vagy esõ elõtt vagy havazás elõtt mozdúl valamerre a légnyomás?
#16324
Nem.
#16323
Ugye a havazás vagy esõ vagy zivatar elõtt a légnyomásnak mindíg le kell csökkennie? Várom a válaszokat. Üdv Imi1995
#16322
Köszönöm a válaszokat! Akkor nem követtem el tegnap este hibát a 71-el, de ezután inkább a 70-t fogom preferálni szállingánál. nevet
#16321
Úgy van, ahogy Laci mondja, de talán antibulvárral beszéltem valamikor, hogy a hószállingózásra a gyakorlatban inkább a 70-es kódot használja/használják/használjuk, a 71-es már inkább folyamatos gyenge havazás nevet De ha 71-est adsz folyamatos hószállingózásra, szerintem az sem probléma.
#16320
A kérdésedre megadtad a választ is egyben:-) Nincs erre külön kód, így 70-71-es kód a helyes, és 22-es kód múltidõben.

Utolsó észlelés

2025-07-26 08:18:48

Ercsi

23.4 °C

09002

RH: 75 | P: 1010.4

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

143417

Hírek, események

Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!

Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45

pic
A következő napokban átmenetileg fokozódik hőség és egyre több záporra, zivatarra készülhetünk, amit egy hidegcsepp és egy hullámzó front okoz majd.