Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Szerintem igen, talán így lenne a legjobb. 
Bár lehet, erre most majd többen is mindjárt ugrani fognak, mint legutóbb a "középsõ" országrészre... de én tényleg nem látom sok értelmét szigorúan definiálni.
Megmondom õszintén, ha magam elé próbálom képzelni a fogalmakat és a jelentésüket, nekem még az sem teljesen világos, hogy a jelentõs, a számottevõ vagy éppen a nagy mennyiségû és a kiadós közül melyik mekkora, egymáshoz képest!
Én pl. a számottevõ kifejezést mindig csak olyan szövegösszefüggésben szoktam használni, hogy "számottevõ csapadék nem várható" - ez nálam kb. egyenértékû azzal, hogy általában csak néhány helyen lepottyan pár csöpp, de az is belefér, hogy egy-egy helyen pár tized is eshet akár. Na és akkor pl. ez a 0,5 mm-nél kisebb mennyiség mérés szempontjából abszolút nem sok, ahhoz viszont, hogy adott esetben kicsit elázzunk, már elég lehet. Ez esetben viszont máris számottevõnek érzi az ember...
Szóval érted, mi a problémám.

Bár lehet, erre most majd többen is mindjárt ugrani fognak, mint legutóbb a "középsõ" országrészre... de én tényleg nem látom sok értelmét szigorúan definiálni.
Megmondom õszintén, ha magam elé próbálom képzelni a fogalmakat és a jelentésüket, nekem még az sem teljesen világos, hogy a jelentõs, a számottevõ vagy éppen a nagy mennyiségû és a kiadós közül melyik mekkora, egymáshoz képest!

Én pl. a számottevõ kifejezést mindig csak olyan szövegösszefüggésben szoktam használni, hogy "számottevõ csapadék nem várható" - ez nálam kb. egyenértékû azzal, hogy általában csak néhány helyen lepottyan pár csöpp, de az is belefér, hogy egy-egy helyen pár tized is eshet akár. Na és akkor pl. ez a 0,5 mm-nél kisebb mennyiség mérés szempontjából abszolút nem sok, ahhoz viszont, hogy adott esetben kicsit elázzunk, már elég lehet. Ez esetben viszont máris számottevõnek érzi az ember...

Szóval érted, mi a problémám.
Jogos, de egy elõrejelzésnél használjuk ezeket a fogalmakat, én is szoktam. Nyilván nem szoktam én sem kiszámolni, hogy Békés megye keleti részén jelentõs, a nyugati részén jelentéktelen, déli részén számottevõ, stb. mennyiségû csapadék várható
Ezek szerint akkor ezek maradnak szubjektív fogalmak, és mindig az adott évszakhoz, idõjárási helyzethez, stb. képest, ezekhez viszonyítva használjuk az efféle jelzõket?


Én csak annyit tudok mondani, hogy a magam részérõl inkább ódzkodnék az ilyesféle "pontos" definíciók meghatározásától.
Hiszen az egész rettentõen szubjektív. Pontosan ez az 5/10 mm mutatja be jól - az 5 mm éppúgy lehet jelentõs, mint a 10 mm. Melyik évszakban, melyik országrészben, milyen idõjárási helyzetben, miféle csapadékból - ezek mind-mind befolyásolják ugye, hogy jelentõs-e avagy sem, legalábbis az én képzeteim szerint.
Hasonlóképpen a hónál: a lepelhez képest már az 5 cm is jelentõs, a 25-30 cm-hez képest meg még a 10 cm is szinte semmi.
Hiszen az egész rettentõen szubjektív. Pontosan ez az 5/10 mm mutatja be jól - az 5 mm éppúgy lehet jelentõs, mint a 10 mm. Melyik évszakban, melyik országrészben, milyen idõjárási helyzetben, miféle csapadékból - ezek mind-mind befolyásolják ugye, hogy jelentõs-e avagy sem, legalábbis az én képzeteim szerint.
Hasonlóképpen a hónál: a lepelhez képest már az 5 cm is jelentõs, a 25-30 cm-hez képest meg még a 10 cm is szinte semmi.

Olyan kérdésem volna, hogy van-e szilárdan meghatározott, számszerû lefordítása a "jelentõs", "számottevõ", és "jelentéktelen", és "nem számottevõ" kifejezéseknek?
Ugyanis találtam egy ellentmondásos példát az OMSZ honlapján: az ismerettárban jelentõs esõ = legalább 10 mm, jelentõs havazás = legalább 10 cm friss hó, ugyanakkor a távolabbi kilátásokban: jelentõs mennyiségû csapadék (legalább napi 5 mm) nem lesz. Na most akkor 5 vagy 10 mm?
Ugyanis találtam egy ellentmondásos példát az OMSZ honlapján: az ismerettárban jelentõs esõ = legalább 10 mm, jelentõs havazás = legalább 10 cm friss hó, ugyanakkor a távolabbi kilátásokban: jelentõs mennyiségû csapadék (legalább napi 5 mm) nem lesz. Na most akkor 5 vagy 10 mm?
Még egy lehetõség és ez is a Sat24: Link
(Alpok, infravörös)
Éjszaka ez a legjobb Magyarország tekintetében.
(Alpok, infravörös)
Éjszaka ez a legjobb Magyarország tekintetében.
Szép napot! Próbáld a www.idojos.eoldal.hu cimen a Mûholdfilmet. Az rendszerint úgy mûködik, ahogy kell.

Köszi Boszi! Nekem is ez a sejtésem. De a légnyomsadataim jók.
Üdv Imi

Szia Imi,
Sejtésem van, de nem vagyok biztos benne.
Nálad az elmúlt 4 órában 4 hPa-t emelkedett a légnyomás, míg a többi észlelõnél az elõzõ észleléséhez képest 1-3 hPa-t. Tehát nálad nagyobb volt a légnyomásban történõ változás az elõzõ (kora délutáni) észlelésedhez képest, mint a többiek esetében. Valószínûleg ez lehet a titok megoldása.
Sejtésem van, de nem vagyok biztos benne.
Nálad az elmúlt 4 órában 4 hPa-t emelkedett a légnyomás, míg a többi észlelõnél az elõzõ észleléséhez képest 1-3 hPa-t. Tehát nálad nagyobb volt a légnyomásban történõ változás az elõzõ (kora délutáni) észlelésedhez képest, mint a többiek esetében. Valószínûleg ez lehet a titok megoldása.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Nézem az észlelési naplót és egyes észleléseknél mint példáúl az enyémnél nagyobb a légnyomás mellett a nyíl mint másnál. Mi az oka? Kérlek írjátok már le. Elõre is köszönöm. Üdv Imi1995
Ja értem. Így tiszta. Kéne egy szitálás rubrika és nem lenne félreértés

Ok, de én arra írtam, hogy mivel nincs szitálás négyzetecskét be kell jelölni az esõt, hogy a rendszer csapadékos napnak vegye.
Fuss neki mégegyszer!
Nem azt mondtam, hogy nem csapadékos, hanem azt, hogy nem esõ.
Mivel te is írtad, hogy nincs szitálás rubrika, így talán elfogadható lehet az esõ. Bár elég erõltetett.

Mivel te is írtad, hogy nincs szitálás rubrika, így talán elfogadható lehet az esõ. Bár elég erõltetett.
Egyrészt jogos, igenis csapadékos napnak számít a ködszitálás.
Erre a köd beküldése a célravezetõ.
Nálam 0,3mm jött le belõle reggelig.
Erre a köd beküldése a célravezetõ.
Nálam 0,3mm jött le belõle reggelig.
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#10902 - 2011-01-15 10:57:4
Nem.

Nem.
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#10901 - 2011-01-15 10:52:53)
Ha ködszitálásból összejött 1 mm csapadék, a napi adatoknál az esõt be kell húzni?
Ha ködszitálásból összejött 1 mm csapadék, a napi adatoknál az esõt be kell húzni?
Sziasztok!
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha szeretnék csinálni egy idõjárással foglalkozó honlapot, akkor használhatom-e és ha igen milyen körülmények között a metnet wrf-es elõrejelzéseit?
Illetve ezügyben kihez fordulhatok?
Nyilván elõször hobbi oldal lenne, de ha esetleg mást is érdekelne, akkor raknák rá hirdetést is.
Köszönöm az iránymutatást!
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha szeretnék csinálni egy idõjárással foglalkozó honlapot, akkor használhatom-e és ha igen milyen körülmények között a metnet wrf-es elõrejelzéseit?
Illetve ezügyben kihez fordulhatok?
Nyilván elõször hobbi oldal lenne, de ha esetleg mást is érdekelne, akkor raknák rá hirdetést is.
Köszönöm az iránymutatást!
Nagyon köszönöm,igy már el tudom képzelni és jó lenne egyszer egy ilyen szitut átélni.
Az abszolút légnyomás az adott helyen mért valós légnyomás, a relatív, vagy tengerszintre számított légnyomás pedig a nevébõl adódóan egy viszonyított légnyomás. A valós légnyomáshoz viszonyítjuk úgy, hogy az adott helyen mért valós légnyomásból a tengerszintre számoljuk vissza, és így referenciaként érvényes az idõjárás állapotára nagyobb területeken is (pl: egész ország területén). Ilyen relatív légnyomásokat tüntetünk fel itt a MetNet-en is pl...
Mi különbség az abszolutt és a relativ légnyomás közt?Melyiket kell nézni?Melyik a valós?
Szerintem egy keleti blokkoló AC, a ciklon "beragad", vagy kitér az AC elõl északias, esetleg ÉNY -i irányba. Valóban ez (ÉNY-i irányú) a legritkább. Nem kell azonban, hogy ÉNY felé térjen ki a ciklon. Általában amikor ezekrõl a ciklonokról beszélünk annak legtöbbje a Balkán térségében beragadt, veszteglõ mediciklon, ennek áramlási rendszerében DK - K felõl érkeznek a csapadékzónák, ezt térségemben , és a nyugat Dunántúlon gyakran erõs, viharos ÉK -É -i szél kíséri, igen komoly hófúvásokat okozva akár. Totál hátoldal, és a totál kedvenc!
Nem igaz, hogy ez a Dunántúlon nem okoz(hat) komoly havazásokat. A torlódásos (orografikus) csapadék igen kiadós is lehet a NY -DNY Dunántúlon. Nálam 2006.03.13- án volt ilyen tipusú ciklon, azóta sem volt itt hóvihar. Itt pl. nagyon bejátszott az imént említett orografikus hatás! Link

Nekem volna egy kérdésem.Ha már kialakult egy mediterrán ciklon,mitõl függ az hogy a jól bevált északkeleti irány helyett,északnyugat felé induljon és délkelet felõl rátekeredjen az országra? Szóval milyen idõjárási alaphelyzetnek kell kialakulni,hogy ez bekövetkezzen? Tudom hogy ezek a helyzetek okozzák a legkomolyabb téli idõt (tuti hátoldal),de ilyenre még nem emlékszem országos szinten.Csak délkelet favorizált belõle,emlékeim szerint.
Szívesen!
Hajnali felszállást nem fogsz találni, mer 0UTC és 12UTC a szondák dobásánaak ideje. Különleges esetekben persze mehet egy-egy külön szonda is. Van erre példa akár több is egy évben. Például az idei naaaagy mediterrán ciklonok idején az ECMWF több alkalommal is kérte az OMSZ-t kiegészítõ felszállások elvégzésére (a többi fõterminusra is), hiszen ciklongenezis idején, de úgy általában a mediterrán ciklon pályaszámításénál növel(het)i a pontosságot.
Hajnali felszállást nem fogsz találni, mer 0UTC és 12UTC a szondák dobásánaak ideje. Különleges esetekben persze mehet egy-egy külön szonda is. Van erre példa akár több is egy évben. Például az idei naaaagy mediterrán ciklonok idején az ECMWF több alkalommal is kérte az OMSZ-t kiegészítõ felszállások elvégzésére (a többi fõterminusra is), hiszen ciklongenezis idején, de úgy általában a mediterrán ciklon pályaszámításénál növel(het)i a pontosságot.
Köszönöm!
Kár pedig mióta keresek már egy hajnali felszállást!
Lehet nem itt illene megkérdeznem, de ami a szuperellán emagram, ahhoz a nyers adatok meglelhetõek valahol? Mielõtt még a grafika elkészülne?
Köszi
Kár pedig mióta keresek már egy hajnali felszállást!
Lehet nem itt illene megkérdeznem, de ami a szuperellán emagram, ahhoz a nyers adatok meglelhetõek valahol? Mielõtt még a grafika elkészülne?
Köszi
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy a termik elõrejelzésnek mi a forrása? Én úgy tudtam, hogy nálunk szondás mérés csak 00 és 12 UTC-kor van. Vagy ezek azok az adatok, de csak 6:30-kor készülnek el?
Köszönöm!
Azt szeretném kérdezni, hogy a termik elõrejelzésnek mi a forrása? Én úgy tudtam, hogy nálunk szondás mérés csak 00 és 12 UTC-kor van. Vagy ezek azok az adatok, de csak 6:30-kor készülnek el?
Köszönöm!
Ahogy a felhõzetnek van alapja, úgy van teteje. Egyszerû, csak értelmezni kell a szöveget.
Felhõtetõ magasság: A felhõk tetejének az elméleti/ várható/ modellek által várt emelkedésének magasságát jelenti.
Pl. ahol 8000 m-t látsz, láttál az elõrejelzési modellen, azon a területen valószínûleg a konvektív (függõleges kiterjedésû) felhõk lesznek a dominánsak.
A felhõtipusokról itt tudsz bõvebben olvasni.
Link
Felhõtetõ magasság: A felhõk tetejének az elméleti/ várható/ modellek által várt emelkedésének magasságát jelenti.
Pl. ahol 8000 m-t látsz, láttál az elõrejelzési modellen, azon a területen valószínûleg a konvektív (függõleges kiterjedésû) felhõk lesznek a dominánsak.
A felhõtipusokról itt tudsz bõvebben olvasni.
Link
Mit jelent az hogy felhõtetõ magasság? Mert néztem az elõrejelzési térképeken hogy van ott pirossal jelölve 8000m stb? És ez mit takar?
Igen, találkoztam, és foglalkoztam, foglalkozom a kérdéssel.
A töbörben az árnyékolót rendszeresen belepi a zúzmara, a jég, a tetején van hó.
Nem nyultam / nyúlok hozzá.
Kísérlet képpen mellé helyeztem egy másik ugyan olyan tipusú árnyékolót, és mindösszesen 0,1-0,2 fok eltérést adott a különbözõ mérés mint az amin jelentõsnek tûnõ hóréteg, jégréteg, vagy zúzmara réteg volt.
(Ennyi eltérés, meg a loggernek a mérési hibája is lehet.)
Zúzmara esetében mindig volt egy része (szélárnyékos oldal) az árnyékolónak ami nem lepõdött el.
Hó esetében az árnyékoló tetjére hullot csak jelentõs, akár 10 cm vasgatagságú hó, a peremén mindig nyitott maradt. Olvasáskor egyben lecsúszik róla.
Jég / ónos bevonat, ónosesõ esetében pedig nem érte el a vastagság azt a szintet, amikor az elzárta volna az áramló levegõ útját. Vékony jégcsapok is lógtak róla idõnként.
A logger 5 percenként veszi a levegõ hõrmésékletét és ezt tárolja.
Bárcsak 1 m hó hullana, akkor legfeljebb közelebb kerülnénk a "talajhoz", és ezzel egy jófajta minimumhoz.
De én kiegyezem egy 50 cm-es hótakaróval, 850-en, egy -20;-25 közötti értékkel, szélcsenddel is.
A töbörben az árnyékolót rendszeresen belepi a zúzmara, a jég, a tetején van hó.
Nem nyultam / nyúlok hozzá.
Kísérlet képpen mellé helyeztem egy másik ugyan olyan tipusú árnyékolót, és mindösszesen 0,1-0,2 fok eltérést adott a különbözõ mérés mint az amin jelentõsnek tûnõ hóréteg, jégréteg, vagy zúzmara réteg volt.
(Ennyi eltérés, meg a loggernek a mérési hibája is lehet.)
Zúzmara esetében mindig volt egy része (szélárnyékos oldal) az árnyékolónak ami nem lepõdött el.
Hó esetében az árnyékoló tetjére hullot csak jelentõs, akár 10 cm vasgatagságú hó, a peremén mindig nyitott maradt. Olvasáskor egyben lecsúszik róla.
Jég / ónos bevonat, ónosesõ esetében pedig nem érte el a vastagság azt a szintet, amikor az elzárta volna az áramló levegõ útját. Vékony jégcsapok is lógtak róla idõnként.
A logger 5 percenként veszi a levegõ hõrmésékletét és ezt tárolja.
Bárcsak 1 m hó hullana, akkor legfeljebb közelebb kerülnénk a "talajhoz", és ezzel egy jófajta minimumhoz.
De én kiegyezem egy 50 cm-es hótakaróval, 850-en, egy -20;-25 közötti értékkel, szélcsenddel is.

Én hasonlót már kérdeztem egyszer az OMSZ-tól. Természetesen úgy marad, ahogy van. Mingyá megkeresem.
Meg is van: Link
Ebbõl kiindulva extrém esetben teljesen jégbe fagyva is lehet az árnyékoló.
Meg is van: Link
Ebbõl kiindulva extrém esetben teljesen jégbe fagyva is lehet az árnyékoló.
Persze, tiszta sor, de ki fog egy automatát (ahol nincs észlelõszemélyzet) megtisztítani a jégtõl, hótól, zúzmarától?
A szélmérõrõl nem is beszélve.
Kempéter!
A tetején lehet hó fél méter is, csak oldalt problémás.
A szélmérõrõl nem is beszélve.
Kempéter!
A tetején lehet hó fél méter is, csak oldalt problémás.
Rákérdezek. Ebben az állapotában megfelel-e azoknak a szabályoknak, ami hitelessé tesz egy mûszert. Ha nem, akkor nem vehetõ figyelembe a mért adat, vagy azt az állapotot kell helyreállítani,hogy ismét hiteles legyen. Csapadékmérõt a szétfagyás miatt fûteni kell, az is beavatkozás. Szélmérõt, ha fagyos zúzmara lebénít, majd fagyos szelek fújdogálnak,nem kis sebességgel, akkor szélcsend van?