2025. június 23., hétfő

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#16409
Szerintem igen, talán így lenne a legjobb. nevet
Bár lehet, erre most majd többen is mindjárt ugrani fognak, mint legutóbb a "középsõ" országrészre... de én tényleg nem látom sok értelmét szigorúan definiálni.
Megmondom õszintén, ha magam elé próbálom képzelni a fogalmakat és a jelentésüket, nekem még az sem teljesen világos, hogy a jelentõs, a számottevõ vagy éppen a nagy mennyiségû és a kiadós közül melyik mekkora, egymáshoz képest! vidám

Én pl. a számottevõ kifejezést mindig csak olyan szövegösszefüggésben szoktam használni, hogy "számottevõ csapadék nem várható" - ez nálam kb. egyenértékû azzal, hogy általában csak néhány helyen lepottyan pár csöpp, de az is belefér, hogy egy-egy helyen pár tized is eshet akár. Na és akkor pl. ez a 0,5 mm-nél kisebb mennyiség mérés szempontjából abszolút nem sok, ahhoz viszont, hogy adott esetben kicsit elázzunk, már elég lehet. Ez esetben viszont máris számottevõnek érzi az ember... vidám

Szóval érted, mi a problémám.
#16408
Jogos, de egy elõrejelzésnél használjuk ezeket a fogalmakat, én is szoktam. Nyilván nem szoktam én sem kiszámolni, hogy Békés megye keleti részén jelentõs, a nyugati részén jelentéktelen, déli részén számottevõ, stb. mennyiségû csapadék várható nevet Ezek szerint akkor ezek maradnak szubjektív fogalmak, és mindig az adott évszakhoz, idõjárási helyzethez, stb. képest, ezekhez viszonyítva használjuk az efféle jelzõket? nevet
#16407
Én csak annyit tudok mondani, hogy a magam részérõl inkább ódzkodnék az ilyesféle "pontos" definíciók meghatározásától.
Hiszen az egész rettentõen szubjektív. Pontosan ez az 5/10 mm mutatja be jól - az 5 mm éppúgy lehet jelentõs, mint a 10 mm. Melyik évszakban, melyik országrészben, milyen idõjárási helyzetben, miféle csapadékból - ezek mind-mind befolyásolják ugye, hogy jelentõs-e avagy sem, legalábbis az én képzeteim szerint.
Hasonlóképpen a hónál: a lepelhez képest már az 5 cm is jelentõs, a 25-30 cm-hez képest meg még a 10 cm is szinte semmi. nevet
#16406
Olyan kérdésem volna, hogy van-e szilárdan meghatározott, számszerû lefordítása a "jelentõs", "számottevõ", és "jelentéktelen", és "nem számottevõ" kifejezéseknek?
Ugyanis találtam egy ellentmondásos példát az OMSZ honlapján: az ismerettárban jelentõs esõ = legalább 10 mm, jelentõs havazás = legalább 10 cm friss hó, ugyanakkor a távolabbi kilátásokban: jelentõs mennyiségû csapadék (legalább napi 5 mm) nem lesz. Na most akkor 5 vagy 10 mm?
#16400
Ez is nagyszerû: Link
#16399
Még egy lehetõség és ez is a Sat24: Link
(Alpok, infravörös)
Éjszaka ez a legjobb Magyarország tekintetében.

#16398
Inkább ezt: Link vagy Link
#16397
Szép napot! Próbáld a www.idojos.eoldal.hu cimen a Mûholdfilmet. Az rendszerint úgy mûködik, ahogy kell. nevet
#16396
Sziasztok. Mi történt a mozgó sat24-es mûholddal?szegyenlos Link
#16395
Köszi Boszi! Nekem is ez a sejtésem. De a légnyomsadataim jók. kacsint Üdv Imi
#16394
Szia Imi,
Sejtésem van, de nem vagyok biztos benne.
Nálad az elmúlt 4 órában 4 hPa-t emelkedett a légnyomás, míg a többi észlelõnél az elõzõ észleléséhez képest 1-3 hPa-t. Tehát nálad nagyobb volt a légnyomásban történõ változás az elõzõ (kora délutáni) észlelésedhez képest, mint a többiek esetében. Valószínûleg ez lehet a titok megoldása.
#16393
Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Nézem az észlelési naplót és egyes észleléseknél mint példáúl az enyémnél nagyobb a légnyomás mellett a nyíl mint másnál. Mi az oka? Kérlek írjátok már le. Elõre is köszönöm. Üdv Imi1995
#16392
Ja értem. Így tiszta. Kéne egy szitálás rubrika és nem lenne félreértés nevet
#16391
Ok, de én arra írtam, hogy mivel nincs szitálás négyzetecskét be kell jelölni az esõt, hogy a rendszer csapadékos napnak vegye.
#16390
Fuss neki mégegyszer! kacsint Nem azt mondtam, hogy nem csapadékos, hanem azt, hogy nem esõ.

Mivel te is írtad, hogy nincs szitálás rubrika, így talán elfogadható lehet az esõ. Bár elég erõltetett.
#16389
Egyrészt jogos, igenis csapadékos napnak számít a ködszitálás.
Erre a köd beküldése a célravezetõ.
Nálam 0,3mm jött le belõle reggelig.
#16388
Miért is nem?
Mivel valószínû, hogy St-bõl hullott, és mivel nekünk nincs szitálás négyzetecskénk ezért én úgy gondolom, hogy igen, hisz a lebegõ csapadék is csapadék, és csapadékos napnak minõsül. Egy éveben nem elenyészõ mennyiség, akár 20-30mm is hullhat belõle.
#16387
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#10902 - 2011-01-15 10:57:4laza

Nem.
#16386
Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#10901 - 2011-01-15 10:52:53)

Ha ködszitálásból összejött 1 mm csapadék, a napi adatoknál az esõt be kell húzni?
#16383
Köszönöm!
#16382
Légy szíves írj egy e-mail-t ez ügyben a kp(kukac)metnet.hu-ra.
#16381
Sziasztok!
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha szeretnék csinálni egy idõjárással foglalkozó honlapot, akkor használhatom-e és ha igen milyen körülmények között a metnet wrf-es elõrejelzéseit?
Illetve ezügyben kihez fordulhatok?
Nyilván elõször hobbi oldal lenne, de ha esetleg mást is érdekelne, akkor raknák rá hirdetést is.
Köszönöm az iránymutatást!
#16380
Nagyon köszönöm,igy már el tudom képzelni és jó lenne egyszer egy ilyen szitut átélni.
#16378
származtatott adat.
#16377
Az abszolút légnyomás az adott helyen mért valós légnyomás, a relatív, vagy tengerszintre számított légnyomás pedig a nevébõl adódóan egy viszonyított légnyomás. A valós légnyomáshoz viszonyítjuk úgy, hogy az adott helyen mért valós légnyomásból a tengerszintre számoljuk vissza, és így referenciaként érvényes az idõjárás állapotára nagyobb területeken is (pl: egész ország területén). Ilyen relatív légnyomásokat tüntetünk fel itt a MetNet-en is pl...
#16376
Mi különbség az abszolutt és a relativ légnyomás közt?Melyiket kell nézni?Melyik a valós?
#16375
Köszi, nem voltam benne biztos. nevet
#16374
50-55-ig, intenzitás szerint. 56-57 az ónos szitálás.
#16373
A ködszitálást mekkora jelenidõ kóddal szokták jelezni?
#16372
Szerintem egy keleti blokkoló AC, a ciklon "beragad", vagy kitér az AC elõl északias, esetleg ÉNY -i irányba. Valóban ez (ÉNY-i irányú) a legritkább. Nem kell azonban, hogy ÉNY felé térjen ki a ciklon. Általában amikor ezekrõl a ciklonokról beszélünk annak legtöbbje a Balkán térségében beragadt, veszteglõ mediciklon, ennek áramlási rendszerében DK - K felõl érkeznek a csapadékzónák, ezt térségemben , és a nyugat Dunántúlon gyakran erõs, viharos ÉK -É -i szél kíséri, igen komoly hófúvásokat okozva akár. Totál hátoldal, és a totál kedvenc! nevet Nem igaz, hogy ez a Dunántúlon nem okoz(hat) komoly havazásokat. A torlódásos (orografikus) csapadék igen kiadós is lehet a NY -DNY Dunántúlon. Nálam 2006.03.13- án volt ilyen tipusú ciklon, azóta sem volt itt hóvihar. Itt pl. nagyon bejátszott az imént említett orografikus hatás! Link
#16371
Nekem volna egy kérdésem.Ha már kialakult egy mediterrán ciklon,mitõl függ az hogy a jól bevált északkeleti irány helyett,északnyugat felé induljon és délkelet felõl rátekeredjen az országra? Szóval milyen idõjárási alaphelyzetnek kell kialakulni,hogy ez bekövetkezzen? Tudom hogy ezek a helyzetek okozzák a legkomolyabb téli idõt (tuti hátoldal),de ilyenre még nem emlékszem országos szinten.Csak délkelet favorizált belõle,emlékeim szerint.
#16370
Szívesen!

Hajnali felszállást nem fogsz találni, mer 0UTC és 12UTC a szondák dobásánaak ideje. Különleges esetekben persze mehet egy-egy külön szonda is. Van erre példa akár több is egy évben. Például az idei naaaagy mediterrán ciklonok idején az ECMWF több alkalommal is kérte az OMSZ-t kiegészítõ felszállások elvégzésére (a többi fõterminusra is), hiszen ciklongenezis idején, de úgy általában a mediterrán ciklon pályaszámításénál növel(het)i a pontosságot.
#16369
Köszönöm!

Kár pedig mióta keresek már egy hajnali felszállást!
Lehet nem itt illene megkérdeznem, de ami a szuperellán emagram, ahhoz a nyers adatok meglelhetõek valahol? Mielõtt még a grafika elkészülne?

Köszi
#16368
Szia!

Igen. Az éjféli felszállásokból készülnek.
#16367
Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy a termik elõrejelzésnek mi a forrása? Én úgy tudtam, hogy nálunk szondás mérés csak 00 és 12 UTC-kor van. Vagy ezek azok az adatok, de csak 6:30-kor készülnek el?
Köszönöm!
#16365
Ahogy a felhõzetnek van alapja, úgy van teteje. Egyszerû, csak értelmezni kell a szöveget.
Felhõtetõ magasság: A felhõk tetejének az elméleti/ várható/ modellek által várt emelkedésének magasságát jelenti.
Pl. ahol 8000 m-t látsz, láttál az elõrejelzési modellen, azon a területen valószínûleg a konvektív (függõleges kiterjedésû) felhõk lesznek a dominánsak.

A felhõtipusokról itt tudsz bõvebben olvasni.
Link
#16364
Mit jelent az hogy felhõtetõ magasság? Mert néztem az elõrejelzési térképeken hogy van ott pirossal jelölve 8000m stb? És ez mit takar?
#16363
Igen, találkoztam, és foglalkoztam, foglalkozom a kérdéssel.
A töbörben az árnyékolót rendszeresen belepi a zúzmara, a jég, a tetején van hó.
Nem nyultam / nyúlok hozzá.
Kísérlet képpen mellé helyeztem egy másik ugyan olyan tipusú árnyékolót, és mindösszesen 0,1-0,2 fok eltérést adott a különbözõ mérés mint az amin jelentõsnek tûnõ hóréteg, jégréteg, vagy zúzmara réteg volt.
(Ennyi eltérés, meg a loggernek a mérési hibája is lehet.)

Zúzmara esetében mindig volt egy része (szélárnyékos oldal) az árnyékolónak ami nem lepõdött el.
Hó esetében az árnyékoló tetjére hullot csak jelentõs, akár 10 cm vasgatagságú hó, a peremén mindig nyitott maradt. Olvasáskor egyben lecsúszik róla.
Jég / ónos bevonat, ónosesõ esetében pedig nem érte el a vastagság azt a szintet, amikor az elzárta volna az áramló levegõ útját. Vékony jégcsapok is lógtak róla idõnként.
A logger 5 percenként veszi a levegõ hõrmésékletét és ezt tárolja.

Bárcsak 1 m hó hullana, akkor legfeljebb közelebb kerülnénk a "talajhoz", és ezzel egy jófajta minimumhoz.
De én kiegyezem egy 50 cm-es hótakaróval, 850-en, egy -20;-25 közötti értékkel, szélcsenddel is. nevet
#16362
Én hasonlót már kérdeztem egyszer az OMSZ-tól. Természetesen úgy marad, ahogy van. Mingyá megkeresem.

Meg is van: Link

Ebbõl kiindulva extrém esetben teljesen jégbe fagyva is lehet az árnyékoló.
#16361
Persze, tiszta sor, de ki fog egy automatát (ahol nincs észlelõszemélyzet) megtisztítani a jégtõl, hótól, zúzmarától?
A szélmérõrõl nem is beszélve.
Kempéter!
A tetején lehet hó fél méter is, csak oldalt problémás.
#16360
Rákérdezek. Ebben az állapotában megfelel-e azoknak a szabályoknak, ami hitelessé tesz egy mûszert. Ha nem, akkor nem vehetõ figyelembe a mért adat, vagy azt az állapotot kell helyreállítani,hogy ismét hiteles legyen. Csapadékmérõt a szétfagyás miatt fûteni kell, az is beavatkozás. Szélmérõt, ha fagyos zúzmara lebénít, majd fagyos szelek fújdogálnak,nem kis sebességgel, akkor szélcsend van?

Utolsó észlelés

2025-06-23 04:36:38

Mosonmagyaróvár

18.0 °C

18005

RH: 68 | P: 1015.0

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

141550

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.