Globális jelenségek

Köszönöm ! Valóban világos a helyzet, de errõl kellene most cikkezni: a legmelegebb idõszakban befagyött Grönland, jaj jön a jégkorszak ! A GM maffia cikkeihez hasonló hangvétellel ilyen ellencikk jelenhetne meg, kb. ugyanannyi valóságtartalommal .

Pár évvel ezelõtt ezen a fórumon hasonló (de talán némileg kisebb?) grönlandi olvadás után az volt a téma, hogy megváltozott a grönlandi felszín albedója. Akkor sem és most sem látom problémának: majd esik egy kis friss hó, és helyreáll minden.

Annak idején szakmai elemzéseket is olvastam az esetrõl; sajnos a forrásokat nehéz lenne újra összeszednem, ezért csak emlékezetbõl...
- A mûholdak a felszín állapotát a róla visszaverõdõ sugárzás spektruma (fõleg infravörös) alapján mérik. A teljesen szilárd és a vizes hó/jégfelszín ez alapján elkülöníthetõ.
- Ezen a napon valóban Grönland több mint 90%-án vizes hó/jégfelszínt észleltek, a mûholdas mérések kezdete óta (néhány évtized) ilyen még valóban nem volt.
- Az ok tényleg egy masszív ciklon elõoldala: Link Link --> 850 hPa-on (aminek mondjuk nincs sok értelme, mert a felszín jóval magasabban fekszik a 850 hPa-os szintnél): Link

Ami miatt a "szakmai zöldblog" (ha-ha...) írása kukába való:
- Hogy a hófelszín vizes lett, az nem "Grönland megolvadása". Egy-két nap múlva, a ciklon gyengülésével újra is fagyott minden. A jégsapka tetejérõl addig sem igazán folyhatott el víz, legfeljebb tömörödött a hó...
- A mûholdak csak felhõmentes területeken tudnak felszínállapotot mérni. Grönland nem a tartós derült idõszakairól híres; korábbi olvadásokat könnyen elrejthettek a felhõk a mûholdak "szeme" elõl. Azt, hogy évtizedek óta elõször volt ilyen esemény, ennek tükrében kell értelmezni. A jégsapka tetején lévõ Summit állomáson +2,2°C-kal tetõzött a 2012-es "hõhullám", ami 1,1°C-kal elmaradt a helyi abszolút rekordtól. (Persze ettõl még nem mindennapos az érték, hiszen ott a legtöbb nyár pozitív T nélkül telik el.)

Kicsit lejjebb megtalálható, Link

Jelenleg az 1981-2010-es átlaghoz képest kb. fele akkora területen van olvadás.
Be van fagyva a zöld föld!

Ha megolvadt hát megolvadt, de miért ezen rágódunk 13 hónappal késõbb? És mi van most ha szabad kérdeznem ?

A Link cikk írójához csak egy kérdésem lenne: Mihez képest olvadt a jég? (Vagy: mit észlelnek/mérnek pontosan a mûholdak, és abból hogyan lehet az olvadásra következtetni?) Nem lehet, hogy csak ciklon-elõoldalra került Grönland és a pozitív T2m miatt egy picit megnedvesedett a jég teteje? És ez júliusban nem normális?
És még egy kérdés: Rendes tudományos cikkekre miért nem hivatkozik az író?
Ez a cikk is "olyan amilyen", szerintem mindenki észrevette rajta.

Nekem sajnos nincsenek olyan mély glaciológiai és oceanológiai ismereteim, amelyekkel egy szakcikkrõl annak 1%-ára tömörített, lefordított kivonata alapján meg tudnám mondani a tutit. Egy-két dolgon viszont elgondolkoztam a sommás véleménybõl. Például:

- Egy leeresztett madzagon abban az egy pontban(!) remekül megmérhetjük a sókoncentráció alakulását. Nem valószínû, hogy ez neked jutott elõször eszedbe. Viszont: hány madzagot, és milyen rendszerességgel kellene ahhoz leereszteni, hogy az egész kontinens körül jól leképezzük a tendenciákat?
- A "jégtábla" félig-meddig fordítási hibának tekinthetõ, de ne feledjük, hogy az Antarktisz jégsapkájáról nem "jéghegyek", hanem lapos, tábla alakú (bár több tíz vagy száz méter vastag) tömbök csúsznak le. Sajnos erre a magyar nyelvben nincs jó szó.
- A szél (ill. a hullámzás) a 3 m mély Balatont valóban átkeveri, de pár tíz méternél mélyebben már semmit nem mozgat. Egy tenger vagy óceán mélységéhez viszonyítva a szél által átmozgatott felsõ réteg szinte semmi.

"A tudomány nem jutna elõrébb, ha nem lennének merész, a józan észnek néha ellentmondó találgatások."

Ez igaz, de a cikk engem inkább Mórickára emlékeztet, akinek mindenrõl mindig ugyanaz jut az eszébe.

Kérdõjelek:
"Az ebbõl kialakuló viszonylag hideg édesvizû áramlások kis sûrûségûek, ezért az óceán felsõ rétegében halmozódnak fel"

Az Antarktiszról nincsenek kis helyen koncentrálódó jelentõs édesvíz kiáramlások (nagy folyók), az édesvízterhelés a part mentén viszonylag egyenletes. Nem alakulhatnak ki érdemi édesvíz áramlások. A sûrûség különbség következtében az édesvíz a felszínen szétterül. Elég komoly, viharos szelek vannak arrafelé, annak az átkeverõ hatása jelentõs a szabad vízfelszínen. A diffúziós keveredésrõl meg nem is beszéltünk.

"az édesvízréteg a jégtáblák fokozott olvadásából származik"

Fordítási hiba? A jégtáblák a felszíni hóborítást, és az abból keletkezett olvadék újrafagyásából származó felszíni réteget kivéve sós vizûek, de a felszínt is sózza a hullámzás és az aeroszol. Édesvizûek viszont a jéghegyek, az szárazföldi gleccserjég.

"a klímaváltozás következtében megváltozó szél a parttól távolabb fújja a jeget, s az így szabaddá váló vízfelszín hamarabb megfagy még több jeget képezve ezzel."
Ha ezzel még nagyobb édesvíz borította vízfelszínt tételez fel, súlyos hiba. A parttól távolabb került jég miatt megnövekszik a szabad vízfelszín, alacsonyabb jégborítottság % mellett a szél átkeverõ hatása még jobban érvényesül. Ugyanaz az állítólag felszabaduló édesvíz mennyiség nagyobb felületen keveredik a tengervízzel.

Ha egy függõleges szelvény mentén hõmérsékletmérést végzünk (Ilyet garantált, hogy sok helyen végeznek az Antarktisz mellett), nincs többletköltsége a só koncentráció szelvény meghatározásának: Eggyel több szenzort kell leereszteni ugyanazon a madzagon ugyanoda, mint a hõ érzékelõ szenzort a fajlagos elektromos vezetõ képesség mérésére. A hõmérsékletbõl és a vezkép-bõl a sókoncentráció számolható. Nem tudom, hogy az eredeti tanulmány alá van-e támasztva megfelelõ számadatokkal, pl. Antarktisz környéki felszíni vízhõmérsékleti és sókoncentráció térképek, ugyanez meghatározott mélységekben, stb? Kíváncsi vagyok, hogy a "hideg, felszíni édesvíz" mennyivel hidegebb és mennyivel édesebb a korábbi évekhez viszonyítva? A változás mértéke indokolhatja-e a levont következtetéseket?

Szerintem a cikk alapján ez a kutatási program megrendelt végeredményû volt, amit a résztvevõ megélhetési kutatók gátlástalanul elvégeztek.

Szerk: Osztom P kapitány véleményét. Akármi mellett, vagy ellen szóló cikket, ha az zöldséget tartalmaz, nem kéne faliújságra tenni, kivéve, ha ételreceptrõl van szó.

Most már én sem:-)

Itt arra utaltam, hogy a többi állomást nem számoltam ki, de akkor Vosztokot is rosszul:-) Szóval többi állomás hõmérsékleti viszonyai számomra még nincsenek feldolgozva. Antarktisz körüli szélrendszert írtam még hozzá, hogy zárt, melyet tudunk. Erre alapoztam, hogy a cikk így a helyét nem állja meg.

Ennyivel elszámoltam volna? Kezdem újra, vagy van valami grafikonod?

Nem tudom, honnan gondolod, hogy Vostok -4 fokos anomáliában van, mert ott nincs igazán semmi változás (+/- néhány tized lehet a trend az utóbbi fél évszázadban az Antarktisz jelentõs részén, a belsõ területek szinte egészén, ami gyakorlatilag 0, változásról nem beszélhetünk. Az EPICA Dome C jégfuratok alapján a Holocén interglaciálisban (kb az utóbbi 10 ezer év) a hõmérséklet +/- 1,5 fokon belül ingadozik, 4 fokos csökkenés valahol félúton lenne az interglaciálisokban jellemzõ érték és a glaciálisok minimuma között.

Igaz ami igaz a többi állomást nem számoltam mégsem hiszem, hogy olyan zárt és nem egyszerû szélrendszer amely jellemzi az ottani állapotokat, ezt amelyek szerint a cikk íródhatott volna megállja a helyét.

Ezt a mondatodat sokszor megrágtam, de még mindig nem értem.

Az anomáliáról írtakat lehet, hogy félreértettem... ha arra gondoltál, hogy a mérések kezdeti idõszakához viszonyítva mostanra -4°C-os anomália alakult ki (nem pedig mindvégig fennállt!), az logikailag rendben van.

Semmi esetre sem szégyen, hogy ilyen cikkek megjelennek. (Olvastad egyébként a Nature Geoscience-beli eredetit? Nekem sajnos nincs elõfizetésem.) Sajnos annak a méréséhez, hogy a 10 millió km2 területû, több km vastagságú antarktiszi jégsapkából mennyi olvad el évente (ill. egyáltalán fogy vagy gyarapszik) a pár tucat met. állomás adata nem elegendõ. Ezért szükség van modellekre, elméleti fejtegetésekre. A cikk egy ilyet mutat be, a kivonat alapján én nem látok benne ellentmondást. (Ismétlem: ha alapvetõ ellentmondásra épülne, meg sem jelenhetett volna.) Ha a szárazföld jégsapkája olvad, az nem juttat hideg édesvizet a tengerbe? Az édesvíz nem könnyebb, mint a sós, és nem marad a felszínen? Ha a felszínen marad, nem fog könnyebben megfagyni, és nem nõhet ettõl a tenger jégborítottsága? Dehogynem. Ez természetesen csak egy modell. Lehet, hogy más hatások a valóságban sokkal erõsebbek, és a cikkben tárgyalt mechanizmus nem tud érvényesülni. De mivel nincs annyi adatunk, hogy ezt pro vagy kontra eldönthessük, az elméletnek bõven van létjogosultsága.

Így van de most már azért sokkal több dolog és lehetõség nyílik megfigyelésre mint néhány száz évvel ezelõtt. Azt hiszem a mostani technikát és fejlõdést nem illik összekeverni az akkorival. Ha mégis akkor igen szégyen, hogy még mindig ilyen cikkel jelennek meg ha még a fejlõdés más forgatókönyv szerint is mehet tovább.

Vosztok önmagához képest hûlt ilyen mértékre mint ahogy pl Budapest anomáliáját is önmagához viszonyítjuk ezért nem értem a kérdésed. Amióta megfigyelések vannak nagyjából ennyivel hidegebb az átlag. Igaz ami igaz a többi állomást nem számoltam mégsem hiszem, hogy olyan zárt és nem egyszerû szélrendszer amely jellemzi az ottani állapotokat, ezt amelyek szerint a cikk íródhatott volna megállja a helyét. Tehát a cikk amelyben le vagyon írva az a tény amit állítanak az szinte lehetetlen, pont a speciális helyzete miatt is.
Azonban abban igazad van és teljesen egyetértek veled, hogy kerüljön ki minden ami elõre visz vagy vitához indít, hisz már a cikk nélkül ez az eszmecsere sem jöhetett volna létre:-)

A tudomány nem jutna elõrébb, ha nem lennének merész, a "józan észnek" néha ellentmondó találgatások. A maga idejében az is ilyennek számított, hogy a Föld kering a Nap körül, vagy hogy az alma valami láthatatlan erõtér hatására esik le a fáról.

A Nature Geoscience-ben megjelent cikk (aminek az OMSZ honlapján csak egy nagyon rövid összefoglalója szerepel) persze nem ennyire világrengetõ. Viszont biztosan tartalmaz hosszú távú megfigyeléseket, és a következtetések ezekkel nincsenek logikai ellentmondásban. Ellenkezõ esetben sem a Nature Geoscience, sem más, magára valamit adó tudományos folyóirat nem közölné le a munkát. A közlés persze nem azt jelenti, hogy ez onnan kezdve szentírás. Ez csak egy lehetséges forgatókönyv, egy elmélet, amin lehet vitatkozni, és az ilyen vitákból épülnek fel lassan-lassan a tudományos ismeretek.

Egyébként én nem a cikket, hanem ezt nem értem: "Vosztok mióta létezik kb 4 fokos negatív anomáliában van". Mihez képest? Vosztok létezése elõtt 1000 km-es körzetben semmiféle mérés nem volt, úgyhogy negatív anomália csak akkor jöhet ki, ha ott, helyben bemértek egy enyhébb idõszakot is, amihez most viszonyítanak. Amúgy a jégolvadás szempontjából teljesen mindegy, hogy Vosztokon milyen anomália uralkodik. Azon a részen még 10 fokos pozitív anomália sem olvasztaná a jeget... (Vosztokon az abszolút Tmax -12,2°C.)

Szerintem nincs ezzel baj, hogy felkerül oda, inkább miért adja a WMO, hisz a forrás az. Szóval ha valaki tudományos vagy áltudományos publikációt hoz napvilágra akkor abban témakörben átjárja ma már a világot, ez máshol is így van pl történelem. Az, hogy napvilágot lát az egy dolog, hogy mennyire hiteles azt döntse el mindenki maga. Ebben a cikkben ha valaki józan észre hallgat akkor lehet olvasni, hogy csak vergõdés az egész magyarázzuk már meg a számunkra sem értett dolgot. Ha valaki utána jár, hogy pl Vosztok mióta létezik kb 4 fokos negatív anomáliában van így azt már a cikk kétségek közt ejtheti. Tehát ne ugorjunk bele mindenféle leírt hivatkozásba, vizsgáljuk meg a lehetõ legjobb tudásunk és a legpontosabb információk szerint. Én pont ezek az össze-vissza írt cikkek és tanulmányok miatt jutottam, oda, hogy igazából senki sem tudja még a légkör bonyolult jellegét az egész csak találgatás fikció, így vagy úgy lesz. Hisz a hosszú távú hivatkozások és mérések alapján ami már rendelkezésünkre áll, ezt nem támassza alá. Tehát valamit írni kell, a valóság alapja az már más lapra tartozik. Ne értsen félre senki nem vagyok tudós nem is leszek soha, de nem vagyok lusta, sõt igen aktíva vagyok, hogy sok-sok adatot átnyálazzak és rájöjjek, hogy bizony borzalmas ferdítések vannak. Elhinni könnyû, no utána járni nem egyszerû.-)

Akkor miért adja az Országos Meteorológia Szolgálat a nevét ezekhez a cikkekhez?

Szerinted?
Ezzel: Link

Nincs új a nap alatt, ha nõ, ha csökken akkor is olvad:-)
Már a cikk elõtt is gondoltam, sejtettem, de a cikk megjelenésétõl ezeket már el sem olvasom, hisz kb Barbie-baba is írhatta volna õket annyi a tudományos alapjuk:-)

Azért arra kíváncsi lennék ,hogy mivel indokolnák ,hogy az Antarktisz jégborítottsága évrõl-évre meghaladja az átlagot(!)? Link
Tulajdonképpen 1979 óta csak növekedett átlagban a jég.
Nem lehetséges az ,hogy fordítottan arányos a két sark közötti jégkiterjedés?

Érdekes cikk: Link Mellé a friss jégborítottság: Link

Ragyogó!
Köszönjük!

Szép munka, köszönjük, nagyon jó lett:-) Így tovább:-)

Több mint egy év alatt, de végre elkészült Budapest 234 éves homogén, interpolált hõmérsékleti adatsora!
Íme: Link

És ami meglepõ, az idei januárban is csak kétszer volt 10 felett: 10,2 és 12,3 fok. Az utóbbi évtizedekben ez Szegeden nem túl gyakran lehetett. Sokan sajnos beirogatnak mindenfélét, hogy nem esett hónapok óta esõ, végtelen forróság van egész nyáron vagy éppen minden nap esik stb. Ha vezetnének évek óta naplót és fórumtelepiszkitás helyett adatokkal is foglalkoznának, vagy legalább mások diagramjait megnéznék a metneten akkor nem terjedne annyi városi legenda.

Azért attól elég messze voltunk, sõt január 20. után már igencsak jött a februárt idézõ zord idõ.
Ez fõvárosi adatsor egyetlenegy 10,1 fok volt januárban:

Link

Ez Szeged, és volt egy 10 fok feletti szintén, így valamit nagyon elnéztél:
Link

Ez viszont az elmúlt 233 év biztosan, sõt talán az elmúlt 500 év egyik legenyhébb januárja volt a 2007-es. Budapesten gyakorlatilag fagy is alig volt:
Link
Szegd se sokkal hidegebb sõt:-)
Link
Azonban a tartós 20 fok sehol sem állja meg a helyét, sõt egy 20,0 fokról tudunk amit Máza 2002 január 29-án mért be. Így nem érzed, hogy picit költõi túlzásba estél?:-)

Az biztos, hogy a tavalyi január megváltoztatta a januárról alkotott koncepciómat. A tartós +20 fok közeli hõmérséklet a tél papíron leghidegebb hónapjában számomra korábban ismeretlen volt.

Dobgós ugyan nem volt de tény enyhe volt és elõkelõ helyen végzett, a 231 évbõl a 20. helyen zárt az a január, viszont február is elõkelõ helyen végzett.

Ezeknek többnyire az áramlás határozza meg, ha teknõ épp elõoldalban van pont azon a részen akkor olvad ha jobban zonális az áramlási kép és a teknõ keletebbre vagy nyugatabbra van akkor olyan mértékû olvadás sincs ahogy az idén is látható. Valószínû, hogy ez is mint más is kicsit kaotikusabb mint ahogy sokan elképzelik, hogy megleszünk olvadunk és nincs vita:-)

Tavaly a megfigyelések óta volt a minimuma, de a Déli-sarkon a maximuma volt, sõt idén még több és vastagabb a jég, sokan mégis ezt is az olvadással magyarázzák, pedig pl délen kb 4 fokkla csökken az átlaghõmérséklet az elmúlt 10 évben. Igen ám de délen normális megfigyelés kb 1980 óta van többnyire helyenként elõbb de van új állomás is pl ami tavaly indult szóval rövid idõ bármit kijelenteni, de egy biztos délen az elmúlt években sokat hízott míg északon nyáron csökkent a jég mennyisége, de ki tudja mi volt pl 1934-ban vagy 1922-ben szóval rövid idõ áll rendelkezésre.
Még valami valaki kitalálta, hogy olyan mértékû jégolvadás mint tavaly történt legalábbis a felszín megolvadása utoljára 1897-ben volt, no de ezt honnan tudják, oké fúrásokból és egyéb izotópos vizsgálatokból, de ez ennyire biztos? Nem hiszem, de ha kiderítették és mégis volt akkor miért ne lehetne pl jövõre vagy 20 év múlva is ilyen, hisz nem más mint áramlás kérdése az egész, de azért leegyszerûsítve.

Visszaolvastam: nem 2012 telét, hanem februárját írtam, hogy kemény volt. Szó sem volt arról, hogy az egész tél kemény volt, de mi lenne, ha igen ? ( Piros fagyrisztások, megfagyott emberek, állatok, megbénult közlekedés, elfogyó tüzelõ, járványok stb...)

Tavalyi téli szezonban februárban volt nagyon kemény hideg,ideiben kicsit tolódott márciusra,ráadásul havas kiadásban is. Érdekes lehet a következõ téli szezon,azaz mikor szakad meg a tendencia abban,hogy a tél kb elsõ fele enyhe,amíg a "vége" bekeményít. Most már jó pár éve fordult elõ fordítva a felállás,azaz hogy februártól már szinte kora tavasz volt.

A 2011-12es tél összességében nem volt kemény. Emlékezz: a január például olyan enyhe volt, mintha októbert írtunk volna. Nem tudom, hogy a számok is igazolják-e, de 2012 januárja szerintem dobogós minden idõk legenyhébb januárjai között.

Lehet tudni az okát, hogy a tavalyi nagy arktiszi jégolvadás az idén miért torpant meg és ez miért nem téma ? Továbbra is súlyosabbnak tartom azt, ha olyan hideg telek lennének, mint a 2012 február volt nálunk. A legrosszabb persze az, ha az aszályos és hõgutás nyarak váltakoznak minden évben hideg meg hórekordos telekkel. Most sajnos erre tendálnak a folyamatok...

Idén pedig: Link Link Link

Négy nap alatt megolvadt Grönland... Link

Az átlagos jégkiterjedés napi adatait digitalizáló jómunkásember április 30-nál egy mínusz elõjellel és két nullával többet nyomott be.

A Szent Lõrinc-öböl adatsorában mik azok a kiugrások?
Link és Link
Minden évben ugyanakkor jelenik meg, nyilván valami szisztematikus hiba lehet, de mi?

De jelen állás szerint sokkal több mint tavaly: Link Érdekes lehet idén hol lesz a minimum.

Fennt északon elég komoly a helyzet: Link Nem sok jég fog maradni szeptemberre!

Hm-hm!
Van, aki ezt már 15 évvel ezelõtt észrevette!
De persze jobb késõn, mint soha!

Korszakalkotó írás meteorológiai szolgálatunk munkatársainak tollából: Link

Találó idézet: "A szélsõséges idõjárási események legtöbbször a meridionális áramlási típushoz köthetõek. Ilyen volt a 2002-es dunai árvíz, a 2010-es viharciklonok vagy a 2013. márciusi hóvihart kiváltó légörvény. A forró száraz periódusok sokszor ugyancsak a meridionális cirkulációs típushoz köthetõek, csak ilyenkor az adott terület a hullám magasnyomású területéhez, a déli áramlásokhoz kötõdik. Tény, hogy az utóbbi években megnövekedett a meridionális típus gyakorisága, amely a szélsõségek gyakoriságának növekedését vonja maga után."

Olyan ábrát tudnál linkelni, amin tisztán a hõmérsékleti(/index) értékek vannak és nem anomália? Az agyam eldobom a "kiválasztott 30 évektõl".

Akár ez is lehetne. Bár a CFC-k ugye antropogén módon kerültek a légkörbe, tehát magára a CFC-koncentrációra valószínûleg az idõjárás, a klíma, és a Nap sincs hatással, de a T-re attól még lehet, és az is lehet, hogy a periódus egybeesése csak látszólagos, vagy teljesen véletlen.

Csak arra gondoltam, hogy az eddigi mérések (és elsõsorban nem az IPCC és társai által kommunikáltakra gondolok) azért mutatnak valamennyi korrelációt a CO2 és a T között. Még ha nem is túl erõset. Ugye azon megy a vita, hogy belefér-e az általános, néhány száz éves melegedési trendbe az a néhány 1-2 évtizedes hûlési idõszak, ami volt. Azért kell ezeket a hûléseket fizikailag megmagyarázni, mert ha az azokat okozó hatást /feltéve, hogy egy van: az AMO-ra gyanakodnak/ ki tudjuk szûrni modellel, akkor szignifikánssá válhat a jelenleg még csak sejthetõ néhány száz éves melegedési trend. Márpedig, ha van trend, akkor az eddig meglévõ nem nulla korrelációnak nem lett volna szabad nullává válnia a cikkben említett szoláris hatás kiszûrése után sem.
Ha pedig valóban nulla lenne a korreláció (vagy pláne, ha maga trend), az pedig akár az egész légkörfizikát megrendíthetné, hiszen elméleti úton le lehet vezetni, hogy a jelenlegi koncentráció-tartományon a koncentráció növekedésével növekednie kellene az átlaghõmérsékletnek is.

Köszönöm szépen, érdekes volt olvasni a véleményedet. Sajna, alég analfabéta vagyok a témához, ezért szívesen olvasom, ha valaki érthetõen "lefordítja".
Ahogy értem, azt feltételezed, hogy létezik egy olyan változó, ami esetleg egyidejûleg az "okot" (CFC) és az "okozatot" (T) is meghatározza.

Bár annyira nem vagyok jártas, de egy-két dologra azért reagálnék. Illetve várom én is mások véleményét.

Ahogy nézem a grafikonokat, mintha jobb korreláció mutatkozna a CFC és a T között, mint a CO2 és a T között. De valami nekem nem stimmel: a CFC sugárzási kényszere nem olyan nagy, ami közvetlen (üvegházhatásból származó) melegedést okozna a koncentráció növekedésével. Ha jól tudom, a CFC-k kicsit nagyobb koncentrációban dúsulnak a sztratoszférában, mint lent, talán ez sem mindegy. Másrészt több helyen is azt tanultuk, hogy a CFC-k által okozott ózonlyukon nagyobb sugárzás lép be, ami nem tud mind visszaverõdni, hanem lent eloszlik, majd visszasugárzás közben alulról fogja meg az ózonréteg. Mindez a sztratoszférában némi melegedést okozhat, de itt lent elvileg nem akkorát. (Azt még hozzáteszem, hogy a CFC-k az ózonbontás folyamatában csak katalizátorok, tehát sajnos a CFC még nem is fogy (tartózkodási ideje 100 év nagyságrendû), emiatt jókora késleltetéseknek is fel kellene lépniük szerintem.)

Érdekes feltevés, hogy a CRE-elmélet szerint döntõen a kozmikus sugárzás játssza az ózonbontó molekulák koncentráció-változósait. Akkor mi magyarázza a napciklussal egybeesõ periodicitást?

Fontos, hogy a cikk a sztratoszférikus hõmérsékletrõl beszél. Valószínû, hogy ott a CFC dominál, mivel a CO2 jobban halmozódik a tropopauzáig (persze a zivatarok, meg a frontok aztán felvihetik a sztratoszférába is), ezért az itteni hõmérsékletekben szerintem nem biztos, hogy a CFC-ké a döntõ szerep.
A globális átlaghõmérséklet CO2-vel mutatott nulla korrelációjában nem hiszek, de a CFC-vel a 97% is durvának tûnik. Kérdés, hogy amikor a szoláris hatást elhagyta, nem hagyta-e el vele együtt az idõjárást is? Nem hiszem, hogy egy változatlan CFC-koncentráció mellett pl. az El Niño hatása ennyire eltûnne.
A másik: elméleti úton levezethetõ, hogy a CO2 sugárzási kényszere nagyobb (talán jóval nagyobb), mint a CFC-ké (hadd jegyezzem meg, hogy a CFC-k helyett bevezetett HCFC-ké, amik az ózont nem bontják, szintén jóval nagyobb, valamivel nagyobb a CO2-nél is, ha jól emlékszem.)
Ezek után mindenesetre furcsa az ilyen nagy korreláció. Ha mégis van, akkor meg kellene vizsgálni, nincsenek-e olyan jelenségek, amelyek hasonló idõbeli menetet mutatnak (mint pl. maga a napciklus), és nem annak van-e közvetlen(ebb) hatása, és a CRE-elmélet csak véletlenül látszik igaznak. Bár ennek azért szerintem nem olyan nagy az esélye.

Egy friss cikk szerint nem a co2, hanem a CfCs felelõs a globális felmelegedésért -> Link
(a témában jártasak mit szólnak hozzá?)

Hogy konkrétabb legyek, gyakran emlegetik az AMO-t (Atlanti több évtizedes oszcilláció), mint egy olyan klímaingadozást, amely néhány évtizedes idõskálán (talán) az egyik legnagyobb amplitúdójú ingadozás, kb. 30-40 éves periódussal. Jelenleg az az álláspont, hogy nem tudjuk a fizikai magyarázatát, de az óceánfelszín-hõmérsékletek ingadozásával együtt a szibériai maximum viselkedése is jelentõsen változik a ciklus fázisaiban (valamint leHET, hogy a zonális vs. meridionális irányítású klímák közötti 20-30 éves billegés is emiatt van).
Az IPCC és társai által hangoztatott klíma-elõrejelzéseknek az lehet az egyik fõ buktatójuk, hogy ezt a jelenséget a klímamodellek nem nagyon tudták modellezni, és amíg a fizikai magyarázat nincs meg, addig egy sikeres modellkísérlet inkább lehet véletlen. Ez az, ami miatt ezek a klíma-elõrejelzések gyenge lábakon állnak.
Ha megnézzük a ciklust, kb. '60-'80 között volt a "leghidegebb", ahhoz képest már kb. 2000 óta ismét inkább a hideg fázisban kéne lennünk. Lehet, hogy a meleg fázis most egy kicsit hosszabbra nyúlt (ami lehet akár egy általános melegedés miatt is), de ha igaz az elmélet, és az AMO nem állt le, akkor lassan ismét hûvösebb 1-2 évtizedben kellene lennünk.
Persze ez erõsen belemagyarázás jellegû, hisz ha a fizikai okát nem ismerjük, akkor semmi mást sem, így minden csak statisztikai alapokon nyugvó feltételezés marad, csakhogy ahhoz meg túl kevés az adat.

A következõ írásomban ki szerettem volna térni a kérdésre, de a "jó apropó" miatt ezt elõre hozom.
Tényleg gond van azzal az elképzeléssel, hogy a Föld átlaghõmérséklete okvetlenül korrelál a légköri széndioxid koncentrációval. Elég rápillantani a VáraljaMet által néhány hozzászólással lejjebb belinkelt tengervíz és léghõmérsékleti görbékre. Eléggé közismert, hogy a múlt század elejétõl mindkettõ emelkedett kb. a negyvenes évekig, onnantól a hetvenes évek második feléig határozott csökkenés mutatkozott. Ezután újabb melegedés indult, de úgy látszik, a legutóbbi években ez is megállt, sõt kezd lassú lehûlésbe átmenni. Ezenközben a széndioxid légköri koncentrációja igen nagy valószínûséggel folyton növekedett.
Ebbõl aztán kézzel fogható a széndioxid tartalmon kívüli, "egyéb" tényezõk komoly szerepe a klíma alakulásában.
Meggondolandó az is, hogy ha a földi idõjárásnak, mint fizikai folyamatnak vannak erõsen stabil állapotai (és vannak, különben nem is beszélhetnénk éghajlatról), akkor kell hogy legyenek olyan negatív visszacsatolások, melyek a valamilyen irányba meglódulni kezdõ paramétereket visszatérítik az átlag közelébe. Itt lehet szerepe az "egyéb" tényezõknek, melyek nem tudom, milyen mélységig ismertek és megvizsgáltak.
A klíma "öngyógyító" mechanizmusainak léte nagy szerencséje az emberiségnek. Kezünkre játszanak, de nem szabad visszaélni velük.