Időjárási visszatekintő

2019. április nálam: 

T átlag: 13,32 °C.
T min. átlag: 7,91 °C.
T max. átlag: 19,42 °C.
Absz. T min.: 1,8 °C. (16.)
Absz. T max.: 28,2 °C. (26.)
Absz. hőingás: 26,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 7,6 °C. (13.)
Legmagasabb napi átlag: 21,3 °C. (26.)
Napi átlagok hőingása: 13,7 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,1 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 14,2 °C. (26.)
Napi legnagyobb hőingás: 18,5 °C. (22.)
Napi legkisebb hőingás: 2,6 °C. (29.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1003,0 hPa. (08.)
Legmagasabb légnyomás: 1030,1 hPa. (19.)

Nyári nap: 3 db.
Zivataros nap: 4 db.
Ködös nap: 2 db.

Havi csapadékmennyiség: 36,5 mm. (éves: 85,2 mm.)
Csapadékos nap: 15 db.
Mérhető csapadékú nap: 10 db.
Jelentős csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 16,3 mm. (05.)

Az átlagnál több, mint 1 °C-kal melegebb és átlagosan csapadékos (95 %) hónapon vagyunk túl. Ezzel a 9. legmelegebb és 54. legszárazabb április volt az idei.
Szeles hónap volt és az átlagos havi csapadék egyelőre nem pótolta a hónapok óta fennálló csapadékhiányt.

Győrszemere-Nagyszentpál 2019 Április:
Havi középhőmérséklet: 11.9 °C
Havi átlagos minimum hőmérséklet: 5.4 °C
Havi átlagos maximum hőmérséklet: 18.3 °C
Havi legalacsonyabb hőmérséklet: -2 °C (17.)
Havi legmagasabb hőmérséklet: 26.6 °C (26.)
Legnagyobb napi hőingás: 22.5 °C (22.)
Havi összes csapadék: 21.1 mm
Legcsapadékosabb nap: 7.5 (5.)
Csapadékos napok száma: 15
Jelentős csapadékú napok száma: 1
Nyári napok száma: 2
Fagyos napok száma: 2
Ködös napok száma: 1

Nagyon érdekes, kéthullámú lehűlés zajlott le 1976 áprilisának 3. dekádjában. A hidegelárasztás mértéke is szokatlan volt, a hozzá tartozó makroszinoptikai képek szintúgy.  A szituáció kezdeménye április 18-án jelentkezett, egy északnyugat-európai AC képében.  Az anticiklontól északkeletre, középpontjával a Fehér-tenger felett markáns ciklon képződött. A két légköri képződmény közös áramlásában sarki hideglevegő vette útját dél felé:     Link
A következő napokban a hideg légtömeg észak felől lassan megközelítette a Kárpát-medencét:     Link     Link     Link     Link
Nálunk úgy a magasban, mint talaj közelében lehűlés következett be. Az utolsó térképen ugyanakkor az is látható, hogy a szinoptikai ciklus, amelyhez a poláris expanzió, hidegleszakadás tartozott, belép a mediciklonos szakba. Délnyugat-Európa felett ciklontevékenység indul és erősödik, ezzel párhuzamosan az északi áramlás északkeletire, keletire fordul a kontinens északi felén. A sarkvidéki hideglevegő utánpótlása fokozatosan megszűnik. Egy nappal később már teljesen világos a felállás mediciklonos jellege:    Link
Még egy nap elteltével:     Link
A Genovai-öböl feletti középpontú fejlett ciklon a hátoldalán Nyugat-Európa fölé teríti a leszakadt, maradék hideg levegőt, ezzel együtt az előoldalán térségünk fölé sodorja az enyhébb légtömegeket. Újabb nap elteltével a ciklon északkeletre mozdul, és jelentősen gyengül, töltődik. A hátoldalán az elsődleges hidegleszakadás sarki légtömegéből már alig van meg valami:        Link
Másnapra még egyértelműbb a dolog:     Link
És itt történik valami nagyon szokatlan. A következő nap ezt látjuk:     Link
A haldokló ciklon meredeken észak felé veszi az irányt, és ismét mélyülni, erősödni kezd. A ciklont nyilván a hátoldalán újra előretörő hideglevegő élesztette fel. Ha kicsit visszalapozunk, látható is a "ráduplázás", a megismételt hidegkitörés messze északon egy kara-tengeri fejlett ciklon áramlási rendszerében:     Link
A következő napokban a cikloncentrum folytatja útját, és mind északabbra kerül. Ugyanakkor a hátoldalára vett hideg légtömeg pedig egyre délebbre:     Link     Link
Ez azért furcsa, mert általában ha egy cikloncentrum észak felé mozdul el, viszi magával a hidegszektor sarki légtömegét is, az nemigen fog dél felé expandálni. Esetünkben valószínűleg annyira határozottan tört dél felé a nagy mennyiségű hideg, hogy még ezzel együtt is tért tudott hódítani alacsonyabb szélességek irányába.
Emlékeim szerint már a lehűlés első hulláma is kifejezetten hűvös időt hozott. Majd délire fordult az áramlás, melegedett az idő. Pár nappal később a ciklonátvonulás nyomán a szél visszafordult északnyugatira, északira. Hideg, felhőátvonulásos lett az idő. Április 29-én a déli órákban részleges napfogyatkozás volt. Irodalom szakos(!) paptanárom a győri bencés gimnázium lépcsőházában álldogált, és az ablakon át kormozott üveggel szemlélte a felhők között bukdácsoló, fogyatkozó napot. Ez egy csütörtöki nap volt. Másnap, pénteken édesanyámmal leutaztam a csopaki házunkba. Akkoriban még nem volt szabad szombat, viszont május 1-je lévén,  szünetelt a tanítás. Azon a pénteken már derűs, csendes, de hűvös idő volt. Késő délután körömpiszoknyi felhő sem volt az égen, teljesen leállt a szél. Anyám paradicsomot akart palántázni, lebeszéltem róla a fagyveszélyre hivatkozva. Nem hallgatott rám, elvégezte a munkát. Másnap a derült, ropogós reggelt követően szerencsétlen palánták úgy lekókadtak, minta leforrázták volna őket. Igazi "utolsó éjszaka" volt, már előző nap délután is melegedés zajlott 850 hepán:     Link
Megjegyzem, a kertünk dombtetőn, fagylefolyásos terepen van, mindössze 250 m-re a Balatontól. Ezt az egy esetet leszámítva, 1973 óta soha semmi se fagyott el ott.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#435024 - 2019-04-25 15:23:13)

Itt Pilisvörösváron is hatalmas esőzések voltak a hét első felében!
Hétfőn csapadéknyom lett a napi csapadékösszeg a késő esti jel. záporokból, kedden 1,6 mm lett több részletben kisebb eső, záporokból, először kora délután, majd késő délután, végül szerdán szintén csapadéknyom lett a napi összeg a késő délutáni, és éjjeli jel. záporokból.

Ami figyelmet érdemel, az a kedd : jóval hűvösebb lett az előrejelzettnél, ugyanis a napi Tmax még előző este, hétfő este állt be 13,8 fokkal, míg kedd délben 12,8 fok lett, aztán jött a kevés csapadék, nagy adag Szaharai eredetű homokkal, és porral, és rövid idő alatt 9-10 fok közé hűlt le a levegő, és kedd kora délutántól - szerda reggelig maradt is ez a tartomány, az az 9-10 fok között stagnált a T. 

A már-már nyárba forduló kora tavasz sem új "találmány", több évtizeddel ezelőtt is többször előfordult. És nagyon jellemző, hogy az ilyen epizódokat nemegyszer drasztikus hőcsökkenés követi: akár a szó szoros értelmében vett tél is visszatérhet pár napra. Akár április derekán.
Bár karikatúraszerű túlzás, de nem alaptalan a "népi" mondás: áprilisban 7 tél, 7 nyár...
Egyetemista koromban fordult elő egy március-vég/április-elő mikor hét ágra sütő nap mellett 25 fok közeli felmelegedések voltak jó ideig. Apósom, aki nagy horgász volt, rendszeresen kijárt a vízre, és úgy lesült, mint egy beduin...
Na, aztán jött egy 2 hullámú sarkilevegő- betörés, és a második etapban Észak-Dunántúlon kaptunk egy egész napos havazást megmaradó hótakaróval, végig fagypont körüli hőmérsékletekkel valamikor április első felében. Azt tippelem, hogy mindez 1986-ban történt. Az archívum igazolni látszik a gyanúmat.
Íme, a korabeli felállások.
A "nyár":      Link     Link     Link     Link     Link     Link     Link     Link
Az utóbbi 2 térképen már feltűnik a változás előjele egy megerősödő brit-skandináv AC formájában. De nézzük tovább!    
A dolgon már a délnyugat-európai C előoldalán Afrikából felhúzott meleg légtömeg se segít:     Link     Link
A lehűlés első hulláma, még nyugatról, délnyugatról:     Link
Itt már küszöbön áll a télbetörés:     Link
Végül a havazást hozó helyzet április 12-én és 13-án:     Link     Link
Az emlékeimben élő szituációhoz adott egyrészt a mediciklon, másrészt a magassági hideg. Az is látszik viszont, hogy a télies fordulat északnyugaton volt igazán ütős.

Link
Vissza tekintek 2017. 4.19. 10 óra

A 2015-ös április alapvetően átlag közeli hőmérsékletű volt ( alulról karcolva, tehát gyenge negatív T. anomália volt), viszont komoly hőmérsékleti kiugrásokat, ill. mélyre zuhanásokat produkált, több alkalommal is. 

Az egyik erős melegedési etap éppen mához 4 éve, 2015 ápr. 16-án ért a csúcsára, amikor is a Győr Moson Sopron megyei Osliban 29,2 fokot mért az OMSZ.
Közel 30 fokos kánikulai meleg április közepén ritkaságnak számit. 

 A hőmérséklet nálam is igazán nyárias tartományban volt, elérte a 27,5 fokot. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#434463 - 2019-04-15 23:30:22)

Itt is brutál mennyiségű eső hullott le a múlt hét második felében. 
A múlt csütörtöki 0,1 mm, és a pénteki 0,2 mm után a szombati csapadék 0,3 mm lett eső, záporból. 
Ezzel a havi 18,2 mm-re nőtt, az éves pedig átlépte a 100 mm-t, egész pontosan 100,2 mm-en állt vasárnap reggelig.

A múlt heti légörvény gigantikus 10,6 mm-nyi csapadékkal járt. 

Vasárnap egy  pajkos kora délutáni zápor csapadék nyomot eredményezett. 
Majd egy késő délután zápor néhány cseppet. 
Napi csapadékösszeg : nyom lett. 

Viszont apró pozitívumként megemlítem, hogy mivel csütörtöktől - vasárnapig alig sütött a nap a sok felhő között, valamint a szél sem volt tartósan erős, és meleg sem volt épp, ezért a talaj felszíne még vasárnap is nedves volt, főleg az árnyékos részeken.

Ma hétfőn a sok napsütés, megerősödő ék szél, és beáramló száraz levegő hatására lett száraz csak a talaj felszíne. 

Nem olyan régen Bakonyvár már említette ezt az 1977-es áprilisi húsvétot. Bizony így volt, a Lövérekben voltunk akkor szüleimmel és nagy hó esett, még fényképek is vannak róla.

Tizenéves korom legszebb, "hidegváró" húsvétja volt az 1977-es. Abban az évben húsvétvasárnap ápr. 10-re esett. A tavaszi szünetet már egy héttel előtte kiadták, így a szüleimmel, öcsémmel, és az ő egyik barátjával leutaztunk a csopaki nyaralónkban. Változóan felhős, jobbára napos időt hoztak azok a napok, erősödő délies széllel. Könnyű pulóverben jártuk a Balaton-felvidék tavaszi erdőit, zsenge fűvel borított domboldalait.
Emellett vérpezsdítő reménnyel figyeltem az időjárást, hiszen a meteorológiai intézet nyomatékosan felhívta a figyelmet a közeledő igen erős lehűlésre, szinte téliesre forduló időre. És hát, a légnyomás is szépen  ballagott lefelé...
Link     Link     Link
Ez utóbbi térképre, az azon megjelenő mediciklonra vonatkozólag mondhatta a tv-híradó jelentő meteorológusa, hogy "tapasztaltabb nézőink már tudják, az ilyen helyzet nem sok jót jelent az ünnepekre" Sok csapadékot, erős szelet, igen hűvös időt helyezett kilátásba a meteorológus, többfelé havasesővel, havazással. Az egy nappal későbbi kép megerősíteni látszott az aggodalmakat:     Link
A mediciklonok azonban közismerten szeszélyes jószágok. Az történt, hogy mire bejött a magasban a hideg, elfogyott a csapadék.     Link
Nagyszombaton fel kellett utaznom Győrbe kulcsokért. Csopakon apám valahogy elhagyta a nyaraló kulcsait, édesanyám pedig akkor már Győrben volt  -neki volt kulcsa a házhoz. Felszálltam tehát a Zircen, azaz a Magas-Bakony tetején át Győrbe menő buszra. Már előre dörzsöltem a kezem, hogy visszafelé milyen fehér tájat fogok látni a Bakonyban. Nagy csalódás ért: húsvét vasárnap felhőátvonulásos, napos, viszonylag csendes, száraz és nem is túlságosan hideg idő fogadott a hegyekben. A Balatonnál természetesen még enyhébb volt a levegő. A havazás csak a Dunántúl nyugati peremvidékéig jött be az országba. A győri helyi újság, a Kisalföld meginterjúvolt egy soproni gyümölcstermesztőt. Az úgy nyilatkozott, a frász majd' kitörte a látványtól, ahogy a virágzó gyümölcsfáit fokozatosan belepte a hó húsvét reggelén...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433770 - 2019-04-07 23:04:00)

Ill. még néhány bónusz kép is : 

Ápr. 3. szerda dél környéki gyenge zápor Piliscsév közelében, nyugat, ény felé vonulva : Link  Link  Link
Közben dk felé is gomolygott kissé : Link

Ez pedig még márc. 28-a csütörtök, egy kis rétegfelhős gyönyör, szintén Piliscsévről : Link  Link  Link  Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433769 - 2019-04-07 22:55:0

Jöjjenek a képek a márc. 6-i szombati záporos napról : 

Kora délután 1 h körül ígéretes konvekció kezdődött több irányban is : 
kelet, ék : Link  ,  dél : Link  ,  dk : Link  

10 perccel később nagynénémhez érve már ki is alakult a zápor dny felé : Link  Link

2 h körül hazafelé tartva elmentem egy jobb kilátású helyre a város szélére, és lekaptam az észak felé távozó záport : Link   Link  Link  Link

A délután derekán 3-4 h között voltak még záporok ék, keleti irányban is. Szentendrét ekkor épp egy heves zápor mosta, radaron narancs jelzést mutatott : Link  Link  Link  Link

Radarkép fél 2 körül, mikor a kicentizős zápor mosta mérőhelyemet, 5,9 mm csapadékot adva fél óra alatt, több hullámban : Link

Ez pedig pár órával később már a szentendrei cucc : Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433767 - 2019-04-07 22:42:45)

Szombaton a kora délutáni zápor után újabb csapadék nem volt már, így maradt 5,9 mm a napi csapadékösszeg.
Ezzel a hidegcseppes hétvége ( péntek 1,7 mm, szombat 5,9 mm ) 7,6 mm csapadékkal zárt.
20,5 nap teljesen száraz időjárás után ez alig volt valami, de azért szerencsére több volt a semminél.

Ma vasárnap csapadék nem hullott.

Jövő héten remélem összejön egy jó 20 mm, bár sok esélyét nem látom.

Amúgy egész hűvös volt a szombati nap, a Tmin : 7,4 °C, Tmax : 14,2 °C lett, utóbbi érték kora este 7 h körül állt be.
A kora délutáni zápor után 9 fokra hűlt a levegő 2 h körül, de a magas páratartalom miatt egyáltalán nem tűnt hidegnek a levegő, inkább szauna érzet volt, főleg mikor kisütött a Nap 3 h körül.

A magas rh. ellenére estétől gyorsan hűlt a levegő. 7 h- kor még 14 fok volt, 9 h -ra pedig már csak 7 fok volt.
Innen lassult már a lehűlés, és éjjel 1 h körül állt be a ma vasárnapi Tmin, 3,4 °C -kal.
Ekkor köd ereszkedett le, és egészen reggelig kitartott, így lassan melegedett a levegő reggelig. A Tmax 19,8 °C lett a délután derekán.

Egész hihetetlen volt szombaton és ma vasárnap ilyen magas rh. -t mérni a több hetes igen száraz levegőjű időszak után, sőt köd legutóbb febr. közepén volt néhány napig, azóta egészen ma vasárnapig egyetlen ködös napom sem volt itt Vörösváron.

Szombati rh. min. : 74 %. rh. max. : 93 % volt, ma vasárnapi rh. min. : 57 %. rh. max. : 94 % volt.

Egy kis érdekesség: az idei februári-márciusi csapadékösszeg Budapest Pestszentlőrincen 7+5, azaz 12 mm lett, ez 1954 óta a 3. legalacsonyabb ilyen érték. A listavezető 1998, amikor 9 mm hullott a két hónapban együttesen, 1959-ben pedig 10 mm.

A sorozat másik végén egyébként a 2013-as év áll, amikor a két hónap során 79+113, azaz összesen 192 mm hullott, ami a teljes éves átlagos összeg több, mint harmada!
De a tavalyi év is előkelő helyen végzett, akkor 68+84, összesen tehát 152 mm-t jegyezhettünk föl. Eléggé nagy kontraszt az idei teljesítménnyel.

 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433360 - 2019-04-01 23:29:14)

Gyönyörű időjárás volt a hétvégén. Szombaton sok napsütés volt, jellemzően gyengén fátyolfelhős ég mellett.
Vasárnap egész nap felhőtlen volt az ég.

Szombaton csak meg-megélénkült napközben az északi szél.
Vasárnap is, de ekkor délután és kora este néhány kissé erősebb lökés is befutott.

A szombati Tmin : 0,5 °C, Tmax : 20 °C volt.
A vasárnapi Tmin : 0,4 °C, Tmax : 21,8 °C volt. Mindkét nap volt hajnalban, kora reggel mérsékelt deresedés.

A vasárnapi hőingás elérte a 21,4 °C -ot. Ez nálam az idei eddigi legmagasabb napi hőingás volt.
Sőt, az utóbbi 2 év legmagasabb értéke, mert hogy 2017-ben sem volt 21 fokot meghaladó napi hőingás.

Már szombaton is alacsony volt az rh. , a minimum 28 % volt délután, a maximum  84 % kora reggel.
Vasárnap viszont 21 % -ig csökkent délután az rh. , ez volt a napi rh. min. érték, a maximum pedig akárcsak szombaton, úgy vasárnap is 84 % volt. Ez a 21 %-os érték 2 éves negatív rekordnak számít felém, mert se idén eddig, sem tavaly nem mértem ilyen alacsony rh. értéket.

Meglepett, hogy Siófokon sikerült behúzni a legmelegebb március titulust. Mondjuk az enyhe éjszakák húzták felfelé a közepet szépen.
Szombathelyen kerek 1 fokkal elmaradtunk a 2014-es márciustól, és még a dobogóról is lecsúsztunk.

1. 9,3 fok (2014)
2. 8,9 fok (2017)
3. 8,7 fok (2012)
4. 8,6 fok (1990)
5. 8,3 fok (2019).

Az mondjuk szép, hogy az elmúlt 120 év 5 legmelegebb márciusából 4 az elmúlt 8 évből került ki...

2019. március nálam:

T átlag: 9,80 °C.
T min. átlag: 4,54 °C.
T max. átlag: 15,70 °C.
Absz. T min.: -1,2 °C. (21.)
Absz. T max.: 22,8 °C. (24.)
Absz. hőingás: 24,0 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 4,7 °C. (13.)
Legmagasabb napi átlag: 14,9 °C. (07.)
Napi átlagok hőingása: 10,2 °C.
Legalacsonyabb T max.: 8,0 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 10,1 °C. (01.)
Napi legnagyobb hőingás: 20,5 °C. (31.)
Napi legkisebb hőingás: 4,1 °C. (02.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,2 hPa. (04.)
Legmagasabb légnyomás: 1036,4 hPa. (21.)

Fagyos nap: 3 db. 

Havi csapadékmennyiség: 3,0 mm. (éves: 48,7 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhető csapadékú nap: 6 db.
Jelentős csapadékú nap: 0 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 1,6 mm. (04.)

Az átlagosnál lényegesen, 3,5 °C-kal melegebb és rendkívül száraz (9 %) hónap volt az idei március. Ezzel az elmúlt 120 év legmelegebb és 3. legszárazabb márciusán vagyunk túl!
Végig enyhe és száraz volt az idő és ez kedvezett a folyamatos nagy napi hőingásoknak. Gyakorlatilag nem volt jelzőnap. Érdekes, hogy míg tavaly az egyik legcsapadékosabb, addig idén az egyik legszárazabb március következett egymás után.

Minimumok az elmúlt napokból:
2019.03.21. Link
2019.03.22. Link
2019.03.24. Link
2019.03.28. Link
2019.03.29. Link
2019.03.30. Link

Sopronban voltunk akkor. A Lövérekben nagy hó esett.

Köszönöm az infót! Az archív térképeket elnézve nem mutatkozik döbbentő makrofelállás, mégis teljesen szélsőséges, számomra a fantasztikum határát súroló történések voltak akkor. Na, legalább most már tudom, hova, melyik évbe tegyem.

Most látom, hogy 11 nap múlva, 1977.ápr.10-én a helyzet nagyon hasonló volt.
Link
Közép-Európa felett -5--12 fok T850-en. Az erős hidegfront biztosan okozott hózáporokat, fagyokat vagy havasesőt többfelé. Egyáltalán nem emlékszem rá, nem volt olyan látványos talán mint márc.31.
Link

Valóban 1977 volt. Akkor márc. 31-re virradóra volt a nagy havazás: Link
Link
Előtte rekordmeleg volt, olyan amilyen márciusban még nem fordult elő azóta sem. 23-án Budapesten 24,9 fokot mértek és országosan 27,1 volt a rekord. 24-én Budapesten 23,8 fok volt, az országos rekord és mindeddig a legmelegebb mért márciusi érték: 28,4 fok. Nem véletlenül borult virágba az ország. A mostani tizenfokokos melegek faggyal spékelve a fasorba sincsenek.
Az akkori helyzet 24-én: Link
Aztán 29-én : Link
31-én : Link

Emlékeim szerint 1977-ben volt az a meleg, ami Cseszneken teljes cseresznye és meggyvirágzásba torkollt. A mostani hüdemelegben még eszébe sem jutott virágzani egyiknek sem, csak a barackokat láttam virágozni a kerti gyümölcsök közül. (2008-ban is kivirágoztak a barackok márciusban , aztán a hónap végén húsvétkor megmaradó hó lett a Bakonyban)
77-ben a hónap talán legutolsó napján nagy hó lepte be a virágba borult meggy és cseresznyefákat (2017-ben ez április 19-én, 1991-ben pedig alighanem április 16-án következett be, de akkor még lehet, hogy nem is virágoztak). Éppen írni akartam az 1977-es helyzetről, de még nem néztem utána, mérget ne vegyünk rá.

Az idei szárazságról néhány szó.
Az első három hónap 48,7 mm-nél tart.  Ezzel az elmúlt 120 év 8. legszárazabb évkezdete az idei.

A ranglistavezetők:

1. 1949 - 20,5 mm (ezt követte 12,5 mm-es április)
2. 2011 - 31,4 mm (ezt követte 22,1 mm-es április)
3. 2002 - 31,6 mm
4. 1953 - 32,1 mm
5. 1959 - 32,7 mm
6. 1993 - 33,2 mm
7. 1918 - 43,1 mm

Hideget hozott a Benedek, nem is egy, hanem legalább két zsákkal. Na, nem mostanában, hanem 1976-ban. Azért (is) emlékszem jól erre az epizódra, mivel azokban az években voltam gimnazista a győri Czuczor Gergely benedekrendi (bencés) gimnáziumban. A Szt. Benedek nap ott ünnep volt,tanítási szünet. Megemlítendő, hogy akkor az egész március a "hideg szinoptika" jegyében telt, a térképeket elnézve nem csoda a hó végi nagy lehűlés. Érdemes kicsit messzebbről kezdeni a történetet, ugyanis ha létezik gyökeres, tartós makrocirkulációs váltás, akkor ez az volt.
Február végének északi zonális/félblokk képeit követően ez történt:    Link     Link     Link     Link     Link
Kis "ízelítő"  az ezután beköszöntő időből:    Link     Link     Link
Látható, hogy mindvégig ott van "csőre töltve" a fagyos levegővel telt észak, északkelet-európai anticiklon. 19-én már látszik, hogy a hideg újabb rohamra indul:     Link
Maga az elárasztás márc. 20-án történt, ahogy az előző térkép mutatja. A meteorológiai intézet egy nappal előbb már bemondta, hogy a Kárpátoktól északra nagy mennyiségű hideg levegő halmozódott fel, ami el fog árasztani minket. A prognózis abszolút pontosnak bizonyult.
20-án kezdetben alacsony nyomású, borult idő volt, szélcsendben és csapadék nélkül. Délután aztán lehúzódott rólunk a zárt felhőtakaró, és elég kevés, átvonuló felhőzet mellett megerősödött az ény-i, é-i szél. A légnyomás emelkedni, a hőmérséklet erősen süllyedni kezdett. Csípősen hideg, szeles, tiszta alkonyat köszöntött a győri, óvárosi utcákra. Tipikus lábashideg-beáramlás volt, nagyon kevés felhővel, nyomó, "döngető" északias széllel, napközben gyors hőcsökkenéssel.
A következő napokban is maradt a késő télies hideg, még kisebb hózáporok is előfordultak.

Még van egy március végi történetem, csak sajnos nem tudom, pontosan melyik évben volt. Valamikor a hetvenesek legvégén, nyolcvanasok legelején lehetett. A hónap megelőző része olyan meleg volt, hogy már kis, zöld levelek bomlottak ki a nyár és fűzfákon. Na, a hónap végén megjött a "fekete leves" Masszív sarkilevegő-betörés ért, ami hamarosan keveredési zónás, tartós csapadékos szituációba fordult. Egész éjszaka, estétől reggelig esett a hó, fagypont alatti hőmérsékleten, erős északi szélben. Konkrétan középerős hófúvás volt Észak-Dunántúlon, jól megmaradó hótakaróval. A fagyhullám elmúltával a fák kis, zöld levelei mind meg voltak feketedve, majd elszáradtak és lehullottak. Azon a tavaszon a fák újra levelesedtek, azóta se láttam ilyet.
Többször próbáltam már az archívumban rákeresni az évre, de egyik mutatott helyzet se passzol teljesen. Leggyanúsabb 1980, innen néhány térkép:     Link     Link     Link
Megjegyzem, úgy látszik, hogy ez a masszív észak-európai hidegkitöltés jellemző a hideg márciusokra. A híres 2013-as epizód is nagyon hasonló nagytérségi hőmérsékleti képpel kezdődött:     Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433075 - 2019-03-26 22:20:02)

Alkotott is, febr. 23-24-én.
Nálam mindkét reggel közel -10 fok hideg volt hajnalban, reggel.

Országosan -12 °C volt a TopMin.
Nyilván, febr. végén ez nem számít nagy kunsztnak, figyelembe véve a napi hidegrekordokat, melyek még jellemzően -20 fok alattiak akkor : Link  , sőt, feltűnik febr. 22-e, mikor -30,2 °C vagy éppen febr. 28-a, amely napra -29 °C a napi hidegrekord!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433068 - 2019-03-26 19:47:05)

Maga az egész év egy brutalitás volt. 
Sajnos kicsi voltam akkor, mindössze 7 éves, így szinte semmire sem emlékszem.
Volt abban az évben minden a statisztikák szerint ( rengeteg hó a télen, a februári ék - Magyarországi óriás havazás, a csapadékos tavasz, és a még csapadékosabb nyár, igen komoly és olykor nagy területre kiterjedő esőkkel, viharokkal, és pl. a decemberi "Christmas Storm".

Idén februárban volt 20 éve már az óriás ék - i havazás, és hófúvások. 
Fasza év lehetett amúgy 1999.
Jöhetne egy ismétlés ( persze ismét megjegyzem, hogy a károkat nem kívánom senkinek sem). 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#433051 - 2019-03-25 23:00:40)

Bezzeg mához 6 éve, 2013. márc. 25-én micsoda időjárási esemény kezdődött térségemben ( bár ez szinte az egész országra kivetíthető ). A 2-3 napos havazás.

Ráadásul 25-én erős ék szél okozott kisebb hófúvásokat.
27-én délelőttig 16 cm hó jött össze a szinte folyamatos tömörödések után is.
Budapesten még több hullott.

Iskola után a belvárosban 19-20 cm-t mértem. Ez igazi kuriózum helyzet volt, noha még épp belefért a statisztikai átlagba, hiszen síkvidéken az utolsó megmaradó havazás időpontja márc. 15-30. közé esik az OMSZ statisztikája szerint. 

Abban az évben korán volt húsvét, 30-án Nagyszombat reggel még 10 cm-t mértem. Estére elolvadt a hó az eső mellett.

1995 egy "csodaév" volt hideg szinoptikai helyzetek szempontjából. Ez ugyan az év első két hónapjában még nem látszott, a január és a február átlagos, vagy annál enyhébb időjárással telt. Március viszont egy olyan mértékű északkeleti hidegbetörést hozott, ami már elgondolkodtató volt.
A hónap első felének atlantikus hatásai, gyakori délnyugati légmozgása után  az első dekád vége felé sokat mondó csend állt be.     Link     Link    Link
A második térképen már feltűnik a magas szélességen kiépülő AC, előoldalán a nagy mennyiségű fagyos levegővel.
Emlékszem, ezen a pénteki napon kora délelőtt  Győr családi házas negyedében sétáltam. A reggel hűvös volt, egyenletes cirruszfelhőzet szűrte a napsütést. Az ember a "csontjaiban érezte" az időváltozást, lehűlést (meg persze az Intézet is előrejelezte)
Természetesen egy ilyen észak-orosz anticiklon nem feltétlenül jelent nálunk drasztikus lehűlést. A hideg légtömeg megmaradhat a Kelet-Európai-síkságon, eláraszthatja a Fekete-tenger északi partvidékét. Bár, az 1060 hepás központi nyomás azért szöget üthet az ember fejébe.
Néhány nappal később világossá is vált, hogy a szibériai fagyos légtömeg bizony felénk mozog:     Link
A március 11-12-i hétvégét a Balatonon töltöttük. Nyugodt, napos idő volt, nyílt az ibolya. De az időjárás-jelentésekből tudtam, hogy nemsokára visszatér a tél.
A hideg a március 14-re keddre virradó éjszaka érkezett meg. Ekkor havazni kezdett, kedd reggel olvadó, de csaknem összefüggő hótakaróra keltünk.     Link     Link
Gyönyörű, klasszikus szibériai hidegelöntés volt. Utána se fordult tavaszi melegre az idő. Az északkeleti légpálya ugyan hamar felszámolódott, viszont ezután sorozatosan atlanti blokkok jöttek létre, maritim hidegbetörésekkel (alapvetően hideg/hűvös időszakokban gyakori szcenárió az induló északkeleti blokk után a nyugati blokkos felállás) Az április nagy részben hideg, változékony időjárással telt. Emlékszem, az ikszedik hidegfront előtt szegény Vissy Károly azzal kezdte a tv híradó végén a jelentését: tudom, mi jár a rossz hír hozójának, de...

De szép is volt az idő egy évvel ez előtt... Tudom ilyenkor már sokan nem kívánják, de én visszasírom (bármikor)...
Link
Link
Link

Szombat esti Stratocumulus invázió  Link Link Link Link
Mozogva is Link

Cumulusok versenye Link

Csütörtöki felhőképek. 
Kőszegi-hegység felől érkező és fejlődő felhőzet  Link
Véptől keletre állt össze és kezdett záporsávokat eregetni, it csak csepergés volt belőle. Link Link Link Link 
Délután Szombathelytől nyugatra is volt látni való virga ill. záporsáv Link 
Itt már Véptől keletre ismét Link
Két gyors is készült ezen a napon Link Link

Jeles évfordulóhoz értünk a mai nappal, egy igazi "nagyvad" jelentkezett éppen 6 évvel ezelőtt. 2013 március 14-e csütörtökre esett, pontosan úgy, mint az idén. Az a csütörtöki nap  meteorológiai történelmet írt. A márciusi havazás ugyan egyáltalán nem ritka, a fagyban jövő, megmaradó hó sem tartozik a kuriózumok közé. De ilyen mértékű hófúvás, sívó hóvihar a szűken vett meteorológiai télen -azaz december, január, februárban- sem minden évben jelentkezik, és akkor finoman fogalmazok. Ami engem illet, március közepén azelőtt sohasem találkoztam ennyire zord ítéletidővel, holott 1970-ig bezárólag jól emlékszem minden télre és kora tavaszra. Nézzük a makroszinoptikai előzményeket! A rendkívüli időjárás első jele március 6-án jelent meg az időjárási térképen:     Link
A térképen a "skandináv ék" helyzet csíráit látjuk: az Atlanti-óceán felett stabil, teknősödő ciklontevékenység mutatkozik, és ugyanilyen alakul a kontinens északi, északkeleti részén is. A kettőt egy ék alakú AC választja el Grönland és a Skandináv-félsziget között, az "ék" csúcsa az utóbbi felé mutat.
Pár nappal később már ereje teljében látható a szituáció. A két alacsony nyomású terület a kontinens középső területei fölött összefolyik, Európa centrumában alacsonyra száll a légnyomás. Ugyanakkor az anticiklonális ék előoldalán töméntelen fagyos levegő halmozódik fel:     Link
Ez a felállás gyakorlatilag ugyanaz, mint az 1978 december legvégi, ami szintén elképesztően brutális hidegbetöréshez vezetett Közép-Európában:     Link
Ezt a képet jól jegyezzük meg, ez a zord tél kvintesszenciája.
Március 13-ra a dél felé törő, januári zordságú hideg légtömeg a Földközi-tenger déli partvidékén tartózkodó igen meleg levegővel karöltve   ciklont hozott létre a Mediterráneumban:     Link
A rendkívüli hődifferencia szokatlanul kimélyítette, aktívvá tette ciklonunkat a következő napon. A sűrű izobárok, magas nyomásgradiens orkán erejű szelet szült, a cikloncentrum közelsége pedig a kitartó csapadékhullást biztosította országunkban. Emellett észak felől zúdult be a sarki levegő a Kárpát-medencébe, ez havazást és szállított fagyot jelentett:     Link
Március 14-én már a reggeli óráktól közepes intenzitással esett a hó Észak-Dunántúlon, de ekkor még a szél nem volt nagyon erős, és a hőmérséklet is fagypont körül alakult. Egészen a kora délutáni órákig a tapasztalható időjárás nem árulkodott arról hogy valami rendkívüliség közeleg. Sőt, dél felé gyengült a csapadék-tevékenység, már csak szállingózott a hó. A délután folyamán azonban sűrűsödött a hóesés, a szél is mind erősebb lett. Három óra felé már erős hófúvás alakult ki a Győr-Tatai teraszvidéken. A szél keresztben áthordta a havat a Győr és Tata közötti alsóbbrendű műúton, a levegő megtelt porhóval, romlottak a látási viszonyok. Ekkor éppen a bábolnai munkahelyemre tartottunk autón, és kezdtünk rájönni, hogy talán jobb lett volna otthon maradni aznap. A rendelőintézet kongott az ürességtől: úgy látszik, mások már "kapcsoltak"
Hamar világossá vált, hogyha nem indulunk sürgősen hazafelé, könnyen ott rekedhetünk északára. A hóátfúvásos útszakaszra nem mertünk visszamenni, ezért Nagyigmánd és Komárom irányába próbáltunk egérutat nyerni. Ekkor már teljesen eltűnt az úttest, az autónk le is csúszott a szerencsére sekély árokba. Hála Istennek éppen mögöttünk autózott pár markos ember. Megálltak, és visszatoltak az útra. Nagyigmándig aztán baj nélkül el is jutottunk, de mikor rákanyarodtunk a Komáromba menő 13-as főútra, reménytelenül megállt a kocsisor. A hó csak esett, a szél tombolt, mi meg vesztegeltünk értelmetlenül. Előttünk pár száz méterre egy rendőrségi check point volt, a rendőrök senkit nem engedtek tovább.
Jó órás várakozás után  feltereltek az autópályára Kisigmándnál. Fellélegeztünk: most már haza fogunk jutni. Tévedtünk!
Egyrészt látni alig lehetett a pályán, a burkolati jelek teljesen eltűntek, és már erősen sötétedett. Az ember csak bőcörgött az előtte haladó autó után, mint tehén a csordában. Nagy volt a balesetveszély a síkos úton, majdnem nulla látás mellett. Másrészt kb. 15 km után ismét megállt a forgalom, és  már nem is indult tovább. A rádió bemondta, hogy keresztbe fordult egy kamion  messze előttünk, és képtelenség  elvontatni.
Több száz jármű torlódott fel a hófúvásos éjszakában az autópályán. Teltek az órák. Nem volt nagyon sok benzinünk, ezért folyton le kellett állítani a motort. Ilyenkor megszűnt a fűtés, az ablakokat belül ellepte a jégvirág. Mélyen fagypont alatti hőmérséklet lehetett kint. Szerencsénkre egy erdőfolt felfogta a szelet ahol vesztegeltünk, nem temetett be a hó. Akik néhány száz méterre előttünk vesztegeltek, azoknak az autóját viszont tetőig eltemették a hófuvatagok. Az ajtókat nem bírták kinyitni. A sötétben, hófúvásban annyit se lehetett látni, hogy észrevegyük: tulajdonképp az ácsi benzinkutak mellett vagyunk. Ez csak reggel, a világossal derült ki. A derengésben valami egészen szürreális kép tárult elénk. 1-2 méter magas, piramis formájú fuvatagok sora húzódott az ácsi bekötőút mentén. Ekkorra elállt a hóesés, de a bekötőutat csak kora délutánra szabadították fel. Mivel éppen ott állt meg velünk a kocsisor, ezen a kis úton el tudtuk hagyni a pályát. A kevésbé szerencsés autósok még majdnem további 24 órát álltak az autópályán.
Érdekes módon viszonylag kevés hó okozta a nagy káoszt. Szélcsendben talán ha 10 cm vastag hótakaró keletkezett volna. Így viszont nagy területen az anyaföldig lehordta az orkán a havat, ellenben ahol akadályba ütközött a szél, magasra halmozódott a porhó. Több helyen még a következő napokban is méteren felüli hófalak kísérték az utakat.

Meglepő, nem várt időjárási fordulatot hozott 1972 március eleje. Emlékeim szerint a megelőző tél eléggé semmilyen volt: komoly hó, nagy hideg nem maradt meg az emlékezetemben (hozzá kell tenni, 12 éves voltam akkor)
Ezek után szinte bombaként hatott a nagyon erős lábashideg-betörés, melynek igazi párja talán azóta se jelentkezett. Az biztos, hogy 11-én, szombaton délután szürke, egyenletesen borult ég és korai sötétedés köszöntött Győr városra. Abban az évben délutánra jártam iskolába. Estefelé pedig a szüleimmel egy baráti házaspárnál vendégeskedtünk  -ahogy szombat esténként jó régóta szinte mindig.
A házaspár férfi tagja, Béla bá' igen érdekes, nagyműveltségű ember volt. Kiugrott diakónus, félbemaradt orvostanhallgató, végül egy MGTSZ-ben agronómus és főkönyvelő. Nagy ruszofil volt az öreg. Mikor megérkeztünk, mindjárt azzal fogadott engem (már akkor rajongtam a hidegért): "в Mоскве очень холодно, минус тридцать градусов" (Moszkvában nagyon hideg van, mínusz 30 fok)
Azt is mondta, hogy hamarosan hozzánk is megérkezik a hideg. No, ez egészen felvillanyzott. Még jobban felvillanyozódtam volna, ha ezt látom (és értettem volna hozzá):     Link
Eszerint tényleg farkasordító hideg volt a Kelet-Európai-síkságon, és a fagyos levegő a Kárpátok kapujában állt. Mivel tudtuk, hogy küszöbön áll a hóesés, öcsémmel azon az estén folyton az ablakon bámultunk kifelé. Apró szemű, jéghideg esőt hozott az este, és élénk északi szelet. Hazafelé menet már havasesőben gyalogoltunk. Éjszaka aztán megérkezett a havazás, másnap 0 fokra és fehér háztetőkre keltünk. A hideglevegő elárasztotta az országot:     Link
Ezen a vasárnapi napon, reggel apám leutazott a csopaki nyaralónkba, valami elintéznivaló miatt. Vonattal ment Veszprémig, mi a győri vasútállomásra kikísértük. Emlékszem, a vasúti kocsik jó havasak voltak, és jégcsapok is függtek rajtuk. Kitartóan havazott tovább, immár keletire, délkeletire fordult szélben. Egész nap ilyen volt az idő, és bár vastag hó nem esett, összefüggő, egyenletes hótakaró borította a tájat. Délután még szánkózni is kimentünk a töltésoldalba!
Sajnos csak epizódnak bizonyult a szép lehűlés és hó, pár nap múlva már ez volt a helyzet:     Link
Március 15-e után mégegyszer meglódult felénk a lábas, de már a Kárpát-medencébe nem jutott be:     Link     Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#431821 - 2019-03-04 23:34:06)

A múlt hétvége itt nagyon gyér csapadékmennyiségeket hozott csak.
Pénteken 0,5 mm lett a napi csapadékösszeg kisebb eső, záporból. Szombaton csapadék nem hullott. Vasárnap 0,2 mm hullott reggeltől - délig a jel. eső, kisebb záporokból.

Kereken 1 hónapja, vagyis egész pontosan 4 hete, febr. 4. hétfő óta tart a száraz periódus.
Az elmúlt 4 hétben 3,1 mm csapadék hullott mindösszesen, ez is 7 db csapadékos napból. Ez nagyon kevés.

Éles váltás ez a pont 2 és fél hónapos csapadékos periódus után, hiszen az nov. 19. - től - febr. 3 -ig tartott, ebben a 2 és fél hónapban 165,5 mm csapadék hullott le, 54 db csapadékos napból. Az ország legcsapadékosabb síkvidéki területei közé tartozott térségem.

Az elmúlt hónapban pedig a legszárazabb területek közé tartozott térségem.

A tavalyi 2018-as nyári félév alapvetően száraz, vagy mérsékelt csapadékviszonyú volt csak. Egyedül a június volt csapadékosabb, és a szept. , igaz utóbbi hónapban a csapadék szinte egésze a hónap első 4 napján hullott le.

A hírekhez, amelyek az idei tél enyheségéről szólnak, csak annyit tennék hozzà hogy tavaly fél fokkal melegebb átlagot mértem, mégis volt 82 hótakarós napom, annyi hóval, ami ebben az évezredben ha jól emlékszem itt még nem volt.

Az utóbbi 12 évben (mióta mérem) volt itt 7 enyhébb és 4 hidegebb tél.

Igen, hallottam róla egy ideje, de még nem próbáltam. Majd hamarosan megejtem még a tavasz során.
Az ár nem akadály. Az sem baj, ha sokba kerül, mint pl. a Lukács.
SZÉP -kártyáról megy, én meg másra nem használom a SZÉP - kártyát, csak erre. Így is csomó keret van rajta.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#431755 - 2019-03-02 23:31:22)

A Csillaghegyi 17 óra után 1800, egyébként 2400, hétvégén 2600 . Szép kártyából minden zsebet elfogadnak, de a legjobb az AYCM, ha van rá lehetőséged. Én az utóbbit használom. Ja és szép lett az új Csillaghegyi.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#431754 - 2019-03-02 23:15:46)

11 éve volt az Emma orkán tombolása, nagyobbrészt 2008. március 1-én, de kisebb részt még márc. 2-án is, az az pont 11 éve. Azon a napon is voltak az országban, főleg az északi részeken 90-110 km/h közötti, károkozó széllökések.

Másik érdekesség, amit szinte senki sem említett az esemény óta, hogy bizony melegrekord is köthető az Emma orkánhoz, mégpedig napra pontosan 11 éve, 2008. márc. 2-án.
Íme az OMSZ éghajalti visszatekintője : Link
20,5 °C, Nagykanizsa.

Régi történet a következő, de hátha érdekel valakit. 1970 februárjának végét, márciusának legelejét fogom bemutatni. Azért maradt meg ennyire az emlékezetemben, mert akkor egy hónapon belül két nagyszülőm (apai nagyapa, anyai nagyanya) távozott el. Tíz éves voltam, a történtek nagyon megráztak. A "halálos tavasz" időjárási történései talán ezért ragadtak meg bennem.
Kezdődött egy drasztikus, rendkívül gyors felmelegedéssel február végén. Visszaemlékezve biztosnak tűnik, hogy fagyos hidegpárna látványos összeomlása történt, átkeverés révén.
Abban a győri, belvárosi reneszánsz-barokk stílusú házban, ahol az anyai nagyszülők laktak, a lépcsőházi folyosó tulajdonképp loggia volt, toszkán oszlopokkal. Az oszlopok közét elég suta módon üveges ablakokkal töltötték ki. Igen nagy üvegfelületek jöttek így létre, melyeket akkor vastagon, dúsan belepett a jégvirág. Reggel még ez volt a helyzet, délutánra a sok jég mind leolvadt az ablaktáblákról, a folyosón tocsogott, állt a víz. Édesanyám mesélte, hogy ő szedte össze a tengernyi vizet felmosóronggyal, vödörrel.
Az archív térképek alapján február 22-re tippelek, mint a "nagy olvadás" napjára:     Link     Link
Az enyhülés után nagyon érdekes makroszinoptikai folyamat vette kezdetét. A kárpát-medencei hidegpárna összeomlását hozó atlanti félblokk felállás hamarosan teljes blokkba fordult, az így létrejött északias légpálya lehúzott egy jó adag sarki hideglevegőt az északkelet-európai AC peremén a Skandináv-fsz. fölött megrekedt fagyos légtömeghez. Így Észak és Közép-Európában nagy területű "hideg zsák" jött létre, melynek fagyos légtömegeit a közben északkeletire váltott nagytérségi áramlás mind jobban ránk húzott:     Link     Link     Link     Link     Link
Ez utóbbi képen már feltűnik az a poláris expanzió-kezdemény, pontosabban annak rendkívül erős anyaciklonja a Norvég-tenger északi része felett, ami pár nappal később nagy havazáshoz vezetett nálunk. A poláris expanzió gyorsan teknővé fejlődött, ami március 3-ra eljutott a mediciklon-szakba. Fejlett mediciklon képződött, középpontjával a Genovai-öböl felett:     Link     Link     Link
Ennek lett a következménye a március 3-i, észak-dunántúli kiadós hóesés. Előtte való nap naplementekor hideg, tiszta idő volt Győrben. Vérvörös fényeben ment le a nap. Éjszaka aztán havazni kezdett, másnap reggelre már vastag hósipka terült a háztetőkre. A hótakaró jónéhány napig kitartott ezután. Nagyanyámat 10-e táján temették, a temető lucfenyői még akkor is vastagon meg voltak rakva hóval.

Bocsánat, egy fontos dolog még lemaradt az idei februárral kapcsolatban: a mérések kezdete óta Siófokon még ilyen meleget, mint idén februárban (19,6 °C) nem mértek.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#431713 - 2019-03-01 21:05:0

A mai nappal véget ért a február, így itt az ideje szummázni röviden a naptári telet.
Én febr. legelejéig teljesen meg voltam elégedve a téllel. Akkor teljesített, amikor leginkább kell, az az karácsony előtt, és januárban. Tökéletes volt az időzítés. Szép volt, jó volt. Febr. elejéig 4-est adtam neki.
Kár ezért az ultra gagyi februárét, de hát ez van. Ennek ellenére tartom a 4-es osztályzatot a 2018/2019-es téli szezonra. A semmilyen február nem  tudott már rontani az osztályzatán.
Az első havazás dec. 15-én volt, az utolsó jan. 28-án. Ebben a másfél hónapban 52,5 cm hó hullott le nálam.

Hihetetlen, de már 1 hónapja volt a legutóbbi megmaradó havazás, és akkor még álmomban nem gondoltam volna, hogy a naptári, de az is könnyen meg lehet, hogy a csillagászai tél utolsó havazása lesz az a jan. 28-i. De hát mégis csak ez jött be.
A legrosszabb variáció jött be februárra, az az száraz, enyhe, anticiklonos február.

Az első hótakarós nap dec. 15-e volt, a legutóbbi febr. 2-a. Szép másfél hónap volt nem csak havazás, hanem hótakarós napok tekintetében is. Másfél hónap alatt 35 db hótakarós napom volt. Ez azért egyáltalán nem rossz így.

3 db hosszabb havas etap volt ( 8+13+14 napos ), az első etap 15 cm, a második etap 20 cm, a harmadik etap 7 cm-es max. átlagos hóvastagságot hozott.
Tetszett még a télben az ütős dinamikus, és csendesebb hetek szinte szabályszerű váltakozása. Dinamikában azért nem volt hiány.
Pláne a dec. 22. - jan. 6 -ig tartós 16 napos időszakban, mikor 16 nap alatt 16 db erős, ezen belül 14 db viharos lökésű nap volt.

Ebben az idei ultra gagyi februárban talán az volt a legdurvább, hogy síkvidék mellett a hegyekben is milyen gagyi volt. Gyakorlatilag a hónap folyamán semmit sem hízott a hóréteg, inkább csak fogyott. Február közepére a hegyekben is eltűnt szinte az összes hóréteg.

Pl. mikor itt nálam 15-e környékén röpködtek a 14-15 fok közötti Tmax-ok, addig pl. a Pilis tetőn, és Dobogókőn is 11 fok körüli melegek voltak.
A Mátra és Bükk térségében is a magasabb pontokon is többször megközelítette, ill. elérte a T. a 10 fokos Tartományt.

Az idei február a 2015-2017-es igen gyenge februárokra hajazott. Azok voltak hasonlóan szárazak, enyhék, naposak.

Pl. 2017-hez igen hasonló volt az idei jan. , feb. páros.
2017. január igen hideg, kemény, de alapvetően kevés, regionálisan több hó szinte egész hónap során.
Február elején elolvadt a hó, jött az enyheség, és egész hónap során kitartott.

Idén hasonló volt. Ugyan nagy hideg nem volt januárban, de tartós hótakaró, és tartós mérsékelt hideg volt az ország több, mint felén.
Aztán febr. elején jött a troll ciklon, és végérvényesen, az egész hónapra kipucolta a telet nem csak hazánkból, hanem szinte egész Közép  - Európából.

Nálam a februári események kimerültek abban, hogy 1-2-án még volt hótakaró, 3-án hófoltok.
12-én komolyabb szélvihar, tiszta levegő, jel. hózáporok, 13-án intenzív, de az enyhe idő miatt nem megmaradó átmeneti havazás délelőtt egy melegfrontból, majd 23-24-én hidegbetörés 2 napra, szárazon, a -15 fok közeli T850 fölénk kerülése.
28-án pedig erőteljes melegedés.

2018/19 tele nálam: (zárójelben az 30 éves átlag illetve a dátum)

Átlaghőmérséklet: 2,30+0,75+5,07= 2,71 °C. (1,01°C.)
T min. átlag: (-0,46)+(-1,57)+0,00= -0,68°C. (-1,41 °C.)
T max. átlag: 4,96+3,73+9,85= 6,18°C. (4,01 °C.)
Abszolút T min.: -7,4 °C. (01.08.)
Abszolút T max.: 19,6 °C. (02.28.)
Téli abszolút hőingás: 27,0 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -4,7 °C. (12.19.)
Legmagasabb napi átlag: 11,4 °C. (02.28.)
Napi átlagok hőingása: 16,1°C.
Napi legnagyobb hőingás: 16,2 °C. (02.28.)
Napi legkisebb hőingás: 1,4 °C. (12.15.)

Legalacsonyabb légnyomás: 993,6 hPa. (01.14.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,6 hPa. (02.23.)

Fagyos nap: 16+25+15= 56 db. (54)
Hideg nap: 3+3+2= 8 db. (17)
Zord nap: 0+0+0= 0 db. (4)
Téli nap: 3+3+0= 6 db. (15)
Rendkívül hideg nap: 2+0+0= 2 db.
Ködös nap: 8+2+4= 14 db. (19)
Ónos esős nap: 3+1+1= 5 db.
Jégesős nap: 0+0+0= 0 db.
Hóeséses nap: 7+22+2= 32 db. (19)
Hótakarós nap: 5+15+0= 20 db. (21)
Téli leesett hómennyiség: 7+24+0= 31 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 6 cm. (01.23.)
Balatonon jég: 0+8+0= 8 nap.

Téli csapadék: 12,9+29,5+16,2= 58,6 mm. (106,1 mm.)
Csapadékos nap: 22+26+11=59 db.
Mérhető csapadékú nap: 13+16+6= 35 db.
Jelentős csapadékú nap: 0+1+1= 2 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,0 mm. (02.10.)

Az átlagnál csaknem 2 °C-kal melegebb és sokkal szárazabb (55 %) tél volt. Ezzel a siófoki adatok alapján a 8. legmelegebb és 13. legszárazabb tél volt az idei.
Érdekes, hogy a viszonylag sok fagyos, hóeséses és hótakarós nap ellenére is összességében egy roppant enyhe tél volt, amiről elsősorban a rendkívül enyhe február tehet.

2019. február nálam: 

T átlag: 5,07 °C.
T min. átlag: 0,00 °C.
T max. átlag: 9,85 °C.
Absz. T min.: -5,8 °C. (07.)
Absz. T max.: 19,6 °C. (28.)
Absz. hőingás: 25,4 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -1,1 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 11,4 °C. (28.)
Napi átlagok hőingása: 12,5 °C.
Legalacsonyabb T max.: 3,6 °C. (05.)
Legmagasabb T min.: 5,8 °C. (02.)
Napi legnagyobb hőingás: 16,2 °C. (28.)
Napi legkisebb hőingás: 3,8 °C. (12.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,0 hPa. (02.)
Legmagasabb légnyomás: 1041,6 hPa. (23.)

Fagyos nap: 15 db.
Hideg nap: 2 db.
Zord nap: 0 db.
Téli nap: 0 db.
Ködös nap: 4 db.
Hóeséses nap: 3 db.
Hótakarós nap: 0 db.
Lehullott hómennyiség: 0 cm.
Legnagyobb hóvastagság: 0 cm.


Havi csapadékmennyiség: 16,2 mm. (éves: 45,7 mm.)
Csapadékos nap: 11 db.
Mérhető csapadékú nap: 6 db.
Jelentős csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,0 mm. (10.)

Az átlagnál több, mint 3 °C-kal melegebb és sokkal szárazabb (48 %) február volt az idei. Ezzel a Siófokon mért 6. legmelegebb és 31. legszárazabb februáron vagyunk túl. 
Összességében a fagyos napok magas számát leszámítva a hónapban nem volt semmi télies, sokkal inkább egy átlagosnál kissé hűvösebb márciusnak felelt meg. Jellemző, hogy a tavalyi március 1 °C-kal hidegebb volt.

Február havi összefoglaló: Link

Valahol nálam is hasonló várható, én most olyan 5-7. helyre várom az idei februárt.
Március 1-én valóban meglátjuk.

Harmadik téli hónapunk, a február országosan is, és Szombathelyen is jelentős pozitív hőmérsékleti anomáliával fog zárni.

A február 1-24. közötti időszak 3,3 fokos középhőmérséklete a hónap utolsó 4 napján jelentősen emelkedni fog, könnyen zárhatunk 4 fokos átlag felett egy-két tizeddel. Ezzel a hónap várhatóan a 2000 óta a 4. legmelegebb (2014 - 5,7 fok, 2007 - 4,9 fok, 2002 - 4,7 fok) lesz, de az 1901 óta íródó rangsorban is a 9-10. helyen zárhat.

Viszonyításképpen, az 1901-2018 közötti átlag +0,4 fok, az 1989-2018. közötti 30 éves mozgó átlag pedig +1,6 fok.

Bővebbet március 1-jén