Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#69895
A legtöbb áramlási típusra jellemzõ, hogy egy hónapon belül kétszer, háromszor megismétlõdhet. Persze csak ha a makrocirkulációra ható kényszerek fennállnak ennyi ideig.
#69894
Ebben úgy látom vastagon benne lehet a jet-stream meleg nyelvének északkeletebbre tolódása.
Március elején átlagnál kissé hûvösebb tavaszt és több csapadékot sejtettem,elõbbit buktam,utóbbi még bejöhet.
Nyárra átlagnál kissé melegebb,de csapadékosabb idõt sejtettem/vártam,ezt még majd meglátjuk.

Én nehezen tudok elképzelni zsinórban negyedszerre is nagyon száraz nyarat,és az utóbbi 2 nyárhoz hasonlóan ilyen hosszú és erõs hõhullámokat egymás után.

Thermometer: amit még nem említettél az a február,márciusi maritim jellegû hózáporos északnyugati helyzetek elmaradása.

Szokatlanul sokáig tartanak bizonyos áramlási dominanciák az utóbbi fél évben.
Minek köszönhetõ ez!?
#69893
Abban igazad van, hogy az áramlási muszterek gyakorisága egyelõre nem igazolja a zonális, atlanti hatások elõretörését.
Tulajdonképp kifejezetten a mostanában tapasztalható izotermiára gondoltam, mint a meridionalitás-hajlam csökkenésének gyanújelére.

Alábbi meglátásodat nagyon jónak gondolom:

" Egyébként én sem számítok meleg nyárra, de véleményem szerint ezért nem a nyugatias áramlások dominanciája lesz a felelõs, hanem sokkal inkább a mostanában megszokottá vált hõmérsékleti elrendezõdés területének kelet felé tolódása."

A hûvös és a meleg légtömegeket elválasztó vonal éppen azért kerülhet idén nyáron keletebbre, mert a fõ hõgradiens-vonal, ezzel együtt az alacsony nyomású teknõk megnyúlásának iránya és a hátoldali hideg légtömegek pályája feltehetõleg nem é-d-i, hanem ény-dk-i lesz (Hogy miért, az alább leírtam)
Végeredményben ugyanarról beszélünk. nevet
#69892
Nagyon érdekes és tanulságos, amit leírtál. Hozzáfûznék én is néhány gondolatot (persze csak lelkes amatõrként, hiszen én nem vagyok szakember): Valóban igen kiegyensúlyozott volt az elmúlt hónapok középhõmérséklete, nem volt nagy ide-oda ugrálás. De ennek ellenére én nem mondanám azt, hogy a zonális áramlási kép meghatározó lett volna az elmúlt hónapokban. Sokkal inkább egy déli típusú blocking helyzet (kelet-európai Ac-nal) volt a felelõs a stabilan átlag feletti hõmérsékletekért. Vegyük pl. tavaly december közepét: Link A kontinens ÉNY-i részén valóban zonalitás van, de a kontinens felett terpeszkedõ Ac miatt ez sokáig nem terjed át a kontinens belsõ területeire. Aztán 20-a után valóban jött egy zonális fordulat kontinens szerte Link csakhogy ez nemsokára átváltott a fent említett déli típusú blocking helyzetbe január közepe felé: Link s a januári szokatlanul enyhe idõt jórészt ilyen ciklon melegszektori helyzetek okozták. A márciusi enyheséget is a térségünkben és tõlünk keletre gyakran kiújuló Ac-oknak köszönhettük, sõt az áprilisi keleties áramlások sem éppen a zonalitásra való hajlamot tükrözik. Persze ez nem jelenti azt, hogy késõbb nem válhat uralkodóvá ismét ez az áramlási muszter, de nekem úgy tûnik, mintha a kialakuló zonalitás az esetek nagy százalékában viszonylag rövid idõ alatt átváltana a meridionális fázisba, némi átmeneti állapotot követõen. Az igazi tartós, erõs zonalitás számomra valami ilyesmit jelent: Link Ilyenben aligha volt részünk idén télen. nevet Egyébként én sem számítok meleg nyárra, de véleményem szerint ezért nem a nyugatias áramlások dominanciája lesz a felelõs, hanem sokkal inkább a mostanában megszokottá vált hõmérsékleti elrendezõdés területének kelet felé tolódása. Vagyis a hideg újfent leszakadna csak éppen ránk, nem pedig tõlünk nyugatra, ahogyan azt eddig megszokhattuk. Ezzel párhuzamosan az meleg igen meleg levegõ a Kelet-európai síkság fölé áramlana, s ott juthatna el akár igen magas szélességek fölé is (ld.: 2010 nyara). Persze ez csak latolgatás a részemrõl, lehet, hogy teljesen máshogy sül majd el a dolog. Mindenesetre én valahogy így képzelem el a jövõt. nevet
#69891
Középtávra vonatkozó helyzetmegítéléseddel lényegében egyetértek, a hosszútávúval azonban nem.
Természetes, hogy a most feltöltõdõ mediciklont követõen, a szinoptikai ciklus végén a lecsökkent meridionális hõkontraszt miatt gyenge anticiklonális hatások, jellegtelen bárikus mezõ, bárikus mocsárhelyzetre emlékeztetõ alaphelyzet következik.
Átmeneti elõoldalra kerülés is valószínû a következõ ciklus elindulásakor. Az elõoldal más szempontból is elképzelhetõ: a hidegleszakadás, mely a mostani mediciklonunkat generálta, alaposan lehûtötte a kontinens középsõ területeit. Emiatt a legnagyobb hõgradiensû vonal nem a grönland-közép-európai, hanem a grönland-délnyugat-európai (azori) lesz. Az alacsonyabb szélességek felé terjedõ ciklogenezis, s ezzel együtt a dél felé törõ hideg légtömeg pedig feltehetõen a legnagyobb hõgradiensû vonalat követi. Ezért középtávon nagyon is elképzelhetõ erõs nyugat-európai ciklontevékenység, Közép-Európa fölött anticiklonnal, térségünkben száraz, déliszeles, meleg idõvel.
Az erõs(?) felmelegedés azonban nézetem szerint csak idõleges lesz nálunk. Miért gondolom így?
Több okból kifolyólag. Elõször is, télen és a tavasz elsõ felében a hideg "súlypontja" egyértelmûen nyugaton volt: fõképp Észak-Amerikában, aztán kelet csökkenõ mértékeben az Észak-Atlantikumban. A Brit-szigetek pl. még érezte valamennyire ezt a nyugati hûtõ hatást, és valószínûleg az azori térség. A tengervíz pedig sokáig képes konzerválni a hideget, és a meleget is. Feltehetõ ezért, hogy a nyári félévnek legalább az elsõ részében az Észak-Atlanti-óceánon könnyen képzõdnek igen hûvös légtömegek.
Másrészt, az északi hemiszférának az észak-atlanti valamint a szibériai hideg-tömbök között elhelyezkedõ része -azaz Európa és Oroszország nyugati területei- huzamosan túl melegek voltak az elmúlt téli félévben.
A "hideg" Észak-Atlantikum, és a "meleg" Nyugat-Eurázsia gondolata pedig lehetõvé teszi a feltételezést, miszerint a legnagyobb hõgradiensû vonal huzamosan térségünkön, vagy annak közvetlen környékén halad majd ény-ról dk-re. Ebbõl kifolyólag élénk ciklontevékenységet, és az óceáni hûvös légtömegek gyakori advekcióját valószínûsítem a következõ 1-2 hónapra.
Már a májusi pozitív hõanomáliát is erõsen megkérdõjelezem a hónap eddigi idõjárásának tükrében. Teljes "arculatváltásnak" kellene ehhez bekövetkeznie a közeli napokban. Erõteljesen "berobbanó" nagy nyári melegre, nyári napok sorozatára lenne szükség. Lehetséges, hogy ez végül teljesül is a következõ 2 hétben, de egyáltalán nem biztos. Vontatottan emelkedõ nappali felmelegedést, a zavartalan napsütés hiányát, záporos-zivataros idõjárást is feltételezhetünk május hátralevõ részében. Akkor pedig lehet, csupán tizedfokos lesz a pozitív anomália, vagy annyi sem.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a mostanában sokat emlegetett "szuperkontinentalitás" klímánkban csökkenõben van, vagy már teljesen meg is szûnt. A zonális dominancia, az atlanti hatások felé billent az inga. S ezt elsõsorban nem is a szokatlanul enyhe tél mondatja
velem.
Sokkal árulkodóbb az õsszel elõforduló télies, valamint a tavaszi nyárias idõszakok hiánya az elmúlt egy évben. Ha az elvileg izoterm zonális áramlások dominálnak, akkor a szubtrópusi és sarki régió légtömegeinek "látogatásai" ritkábbakká, kevésbé kifejezettekké válnak. És viszont.
Gondoljunk csak a tavalyi évre: márciusban még szinte tél volt, egy igazi, "nagytéli" epizóddal a hónap közepén. Aztán április végén ajtóstul rontott be a kánikula. A tavasznak nevezhetõ idõszak néhány hétre korlátozódott.
Vagy vegyük a 2003-as és a 2009-es októberi télies epizódokat: akkor a szinte nyárias idõt 2-3 héten belül követte a havazás, és a fagy. Ilyesmi csak "paratherm", meridionális uralmú klímakilengésben képzelhetõ el.
Ebben az évben viszont láthatólag az izotermia uralkodik. Az õszi drasztikus lehûlések is elmaradtak, és február elejétõl egészen mostanáig meglepõen egységes hõmérsékletû idõszakot éltünk át: bár természetesen sokat emelkedett tél vége óta a hõmérséklet, de jelentõs hõkiugrások eddig nem voltak, se pro, se kontra.
A zonális hatás megerõsödése lehet, csak átmeneti lesz. Talán a napfoltmaximum hozta magával, és a minimum felé közeledve visszatér a meridionális uralom a kontinentális hatások fokozódásával. De az sem lehetetlen, hogy lezárult a néhány évtizede tartó meridionális klímakorszak, és visszatér a 70-es évek atlantikus érája.
Mindenesetre a fentiek miatt én nagyon nehezen tudok elképzelni 2-3 fokos pozitív anomáliát július elejéig. Kevésbé csodálkoznék régen nem látott, és ezért meglepõ módon csapadékos, hûvös nyárelõn.
#69890
Lényegében ma délutántól kezdve igazi medárdos KÜN ös május majd ugyanilyen jelenségekkel együtt koranyári idõnek néz ki, és nem kizárt, hogy ebbõl akár több hetes KÜN is legyen... Úgy tûnik tartósan inkább elõoldalon, de folyamatosan labilitási, keveredési zónában, vagy a közelében leszünk, tõlünk nyugatra "szkanderozhat" a polárfront.
Ez részint kelet-nyugati megosztottságot is okoz majd többször, amely miatt keleten lehet 30 fok közelében, és továbbra is ott lehetnek hevesebb események, melyek valószínûsége nyugat felé haladva csökken, de az ország nagy részén lehetnek rendszerint délutáni erõs zivatarok.

Mondjuk a helyzetben az is benne van, hogy a szkanderozás nyomán a hidegebb levegõ végül ismét a Földközi térségbe jut, és nagyjából 8-10 nap múlva újabb mediterrán ciklonra számíthatunk, ez újabb lehûlés esetleg a Dunántúlon tartósabb esõ lehetõségét is magában rejti, de fõleg nyugaton és olyan 20 fok közeli (nem a jelenleg tapasztalt már már télvégi) tartományban. érdekes helyzet, hogy a mediciklonok áramlása úgy esik, ahonnan egyébként meleg- Afrikai légtömegeket kapunk. illetve beleszól egyfajta keleti irányítás. Tehát hol masszív DK- keleti irányítás jut szóhoz, hol pedig átmenetileg keveredési zónába kerülünk, ebbe beleférhet az is, hogy júniusban keményvonalas, forró (keleten- délkeleten akár 36-38 fok), szinte elviselhetetlenül fülledt kánikulai idõszakok és KÜN ös hûvösebb (18-25 fok) idõszakok váltsák egymást de lényegében olyan +2 +3 fokos lehet az anomália július elsõ dekádjáig. utána többnyire mérsékelten meleg idõ lesz.
Sejtésem az, hogy idén július 10 ig a nyár legmelegebb része nagyjából le is megy, augusztusban (és a hónapnak is inkább az elsõ felében) csak rövidebb, max 4 napos kevésbé erõs, olyan max 34-35 fokon tetõzõ fellángolások lesznek... átlag körüli anomáliával. Hasonló években az augusztus 10-15 közötti idõszak gyakran csapadékos, majd árvízhelyzetes volt, vagy éppen 20 - án volt határozottan "évszakváltó" front, idén is erre számítok, tehát átlag alatti csapadék legvalószínûbb, hogy júliusban esélyes egyáltalán.
#69889
14-én beront egy mediciklon, és késõ õszies idõ, esõ és szél várható. Ez rövidnaci póló? Oroszoknál esetleg.
Link 20-ig kitart az átlag alatti hõmérséklet.
Következmény: ennél oltári nagyobbat nem is bukhattál volna ezzel az elõrejelzéssel.
Pár napot, 1 hetet tévedni nem ér, akkora tévedéssel szinte minden idõjárást el lehet találni!
#69888
Pontosan 2 hete megmondtam Link Link
Jövõ szerda Link
Hm-hm! laza
#69887
Link
#69886
Közben vigyázó szemeinket lassan a május 19-i hétre is vethetjük: ha az elõttünk álló ciklont túléltük, azután bizony a modelleken eléggé nagy egyetértésben igazi nyárias fordulat körvonalazódik. Egyrészt a Kelet-európai síkságon kialakuló tartós délkeleti áramlás a Közel-Keletrõl igen meleg levegõt szállít majd nyugat felé, másrészt elég nagy bizonyossággal erõs nyugat-európai ciklontevékenység is valószínûsíthetõ, nálunk az ilyenkor megszokott elõoldallal. Úgyhogy ezek következtében jelen állás szerint május utolsó dekádjára nagyon gyorsan megjelenhetnek idén elõször akár a 15+ fokos T850 fokos értékek is, azaz a 30+ fokos nappali maximumok. Furcsa így leírni, hiszen eddig az ország egy részén még nyári nap sem volt a szezonban, de igencsak ebbe az irányba mutatnak a dolgok most.
#69885
Link
Kicsi az esélye? Nem. Éppen ugyanannyi, mint máskor. Éppen, pontosan ugyanannyi. Szándékosan nem akarod érteni? Írtam a végén: olvasd el még egyszer, akkor lehet megérted.
Az átlagostól hûvösebb májusra pedig makroszinoptikailag sincs nagyobb esély, mert basszus akkor az lenne az átlagos! Az átlagosnak épp ez a lényege, hogy ÁTLAG. Tehát kár idekeverni a Hess-Brezowsky vagy a Péczely-féle makroképeket.
#69884
Nagy igazságokat írtál le,melyekkel nem lehet vitatkozni,ezt aláírom.

Továbbra sem várok hideg idõszakot 4 meleg hónap után,csupán annyiról volt szó,hogy kicsi az esélye 4 vastagon pozitív anomáliájú hónap után annak,hogy az év további része is ugyanilyen vastagon pozitív legyen.

Köszönöm eme részletes okfejtésedet,igen hasznos volt vidám

Egyébként az Európára jellemzõ 18 db makroszinoptikai helyzet közül 7 db olyan van,ami a májust jellemzi.
#69883
Szépen szólt neked Rudolfking, Koczkás, úriember módjára Cauchy, és még ki tudja, annyira nem figyeltem.

Hosszú évek óta rendszeresen a hosszútávúra kattintok, mert kíváncsi vagyok, hogy mit látnak a jövõben a többiek. Ám most már hónapok óta tele van a te ostobaságaiddal a hosszútávú, nem beszélve a társalgóról.

A többiek kedvesek voltak, én nem leszek annyira: elég volt a szereplésedbõl. Írogasd magadnak, hintsd a sületlenségeidet az utcátokban, kiabálj egy dobogóra állva, nem érdekel. Ám ez egy szakmai fórum, innen nagyon gyorsan pattanj le!
Sajnos az oldal olyan szinten devalválódott moderátori szinten, hogy az ámokfutásodat már hetek óta folyamatosan mûvelheted, és ezt szépen ki is használtad eddig. Nem olyan régen már réges-rég magadban írogathatnál (hol vannak a régi, kemény modik....?), de hát ez van, így most itt trollkodhatsz. Nincs ez jól, ám megfelelõ moderátori háttér hiányába szólok: kattanj már le errõl a verklirõl, olvasgass, tanulj, ahogy már mások is javasolták! Részemrõl, ha a hosszútávra kattintok nem a veled való értelmetlen és kilátástalan vitát szeretném olvasni (ezúton is tiszteletem a többiek türelme irányában), hanem azt, amirõl ez a topicnak szólnia kellene.

(Választ lehetõség szerint nem kérnék, remélem, hogy érted, mirõl pofáztam.)
#69882
Na akkor még egyszer, de szerintem utoljára:
Január 1. van. Annak az esélye, hogy átlag felett lesznek az ezt követõ hónapok:
Január: 50% (1/2) Január és február: 25% (1/2 * 1/2 = 1/4) Január, február és március: 12.5% (1/2 * 1/2 * 1/2 = 1/laza, január-április mind átlag felett: 6,25% (1/16) stb. stb. stb. Január-december: 0,02% (2 tízezrelék!) tehát szinte soha nem fog bekövetkezni.
Tegyük fel, hogy január-április elmúlt és mind a 4 hónap átlag felett volt. Mennyi május átlag feletti hõmérsékletének esélye? Azt hinnénk, hogy 6,25%, (mert 1/16) (ld. fentebb). De nem! Ez téves! Ugyanis a megoldás 50% (1/2). Január-április átlaghõmérséklete semmit nem mond májusra.

Igen, lehetnek olyan makrofolyamatok, jellemzõ rendszerek, stb. ami miatt nem 50% május átlag feletti esélye, hanem olyan 48% vagy éppen (mert miért ne?) 54% (mondhatnám azt, hogy az idõjárás egy rugóra jár, az átlag felettibõl nehezebb kizökkenni, mint ha átlagos lenne! Miért ne lenne, lehetne igazam?)
Ahhoz, hogy az 50%-tól eltérj, én (és mindenki más is) elvár egy nagyon megalapozott, nagyon sok szakmai cikkre hivatkozó elemzést, amit alá kell támasztanod és megemlítened a végén, hogy ez csak egy elmélet, amit az idõjárás felrúghat, de Te most éppen picit eltolva számítasz májusra. Viszont ha júniust is akarsz ebbõl kovácsolni, a bizonytalanság elképesztõen meghatványozódik, és már 49.8-50.2% közé tudsz csak tippelni, aminek sok értelme nincs. Azt képzeld el, hogy Te decemberig másztál elõre! Az hülyeség! Alaptalan! Értelmetlen!

Random generátor, a kedvedért egy sorozat 0 és 1 között ( Link ):
1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 (most nyomkodtam ki, tényleg ez jött ki!)
Nézzük azt a gondolkodást, amit követsz:
1 0 1 0: eltelt 1 melegebb, egy hidegebb, egy melegebb majd egy hidegebb hónap, minden átlagos, mindenki boldog.
Jön 7 hidegebb hónap egymás után! Jézusom! Itt jönnie kell a kiegyenlítõdésnek! Hát 7 hideg hónap után berobbanna a jégkorszak! És igazad is van (!), ott a 8. hónapban az 1-es! Azért mégse tarthat örökké a 0-s, és lássuk be, nem is tartott! 4 átlagos hónap után (1 0 1 0) ismét melegebb hónapok sora következik, nem fogod elhinni: 7 egymás utáni meleg sorozat! Azért ez sem tarthat örökké, mert különben sivatag és melegebb éghajlatunk lenne! Nahát, be is jött az "elõrejelzés", ott a 8. hónapban a negatív anomália.
De sajnos a fentebbi érvelés hamis: 7 darab 1-es után a 8. 1-es esélye sajnos-sajnos továbbra is 50%, hiába tart egy elképesztõ sorozat 7 elem óta (aminek az esélye egészében 1/(2 a 7.-en (12laza), azaz éppen kevesebb, mint 1%).

A kiegyenlítõdést, amit szeretnél hinni, nagy számok törvényének hívják (ez egy törvény, nem szófordulat!): Link Elsõ sora: A nagy számok törvénye a valószínûségszámítás egyik alapvetõ tétele.
Folytatás: A törvény azt mondja ki, hogy egy kísérletet sokszor elvégezve az eredmények átlaga egyre közelebb lesz a várható értékhez. Azaz egy évben 12 hónap valóban pici eséllyel lesz mind negatív, vagy pozitív anomáliájú: de ezt a kiejelentést csak január elsején tehetjük meg!
Tekintsd meg a "Példa" bekezdést is: történetesen a pénzfeldobásról mesélnek. Sokszor kerülhet szóba a Csebisev-egyenlõtlenség is.
BME-n ezeket hónapokig tanultuk és masszívan számonkérték vizsgákon.

Ha azt állítod, hogy tudsz olyat, ami miatt ezek a tételek a meteorológiában nem állják meg a helyüket: na azok helye intenzív kutatási terület, tudósok ezrei foglalkoznak vele, és dõlnek a cikkek a Nature folyóiratban. Ezeket aktívan alkalmazzák is elõrejelzésekre (nagy léptékben, lásd 10 magyarországnyi USA mezõföldek), mégsem alkalmas polgári elõrejelzésre, akkora a bizonytalansága.

Biztosan hiszed, hogy Te tudod, hogy a kiegyenlítõdéses elméleted miatt nagyobb az esélye a hûvõs nyárnak, õsznek és télnek? Na ugye, hogy nem! Ha igen, kérlek olvasd el még egyszer ezt az elmélekedésem. Ha azután sem, én feladtam a segítségem feléd ez utolsó alkalommal.
#69881
A 69830. hozzászólásod igen értékes volt,azóta elveszett az értékes mivoltod.
HA ezt visszahozod,akkor jókat tudunk beszélni ezekrõl a témákról.
Szerinted én nem vagyok tisztába az elõrejelzések nehézségeivel!?Dehogynem.
Mégis idõnként szeretek kísérletezni a jövõ várható idõjárásáról,és vagy bejön vagy nem.
ÉS igen,szeretem alapul venni a statisztikákat,sok értelme nem mindig van,de idõnként bejön.

Azzal is tisztában vagyok,hogy az idõjárás nem olyan,mint egy ember,nem jegyez meg semmit.
Mégis megfigyelhetõek periódikusságok is,tehát melegebb idõszakokat rendszerint hidegebb követ,és fordítva,illetve csapadékosabb idõszakokat szárazabb követ,és így fordítva.
Ha ez nem váltogatná egymást vagy sivatagos,vagy folyamatosan árvíz sújtotta térség lennénk.
De nem így van!
Rendszerint a csapadékosabb idõszakoknak vége szakad,és beáll a szárazabb periódus,és fordítva is,ugyanez elmondható a hõmérsékletrõl is.
Nem haltunk még bele egy szélsõséges idõszakba sem.

A 2010-2011-es hirtelen váltás pedig tudom,hogy a véletlen mûve volt,mégis szürreálisan hatott.

Ha nagyon akarod,rengeteg idõjárási eseményben vissza lehet keresgélni a nem tökéletes kiegyenlítõdösdi dolgot.

Vegyük a zivatarokat.
Ha egy település fölött áthalad egy heves zivatar kb .100 km/h-s széllel,50 mm esõvel,4-5 cm-es jegekkel,akkor ugyanazon a napon nem fog ugyanilyen erõsségû vihar áthaladni/vagy erõsebb,pl. Magyarországon.

Illetve megfigyelhetõ az is,hogy ha sok ideig tart egy adott idõjárási helyzet,és megszakad,akkor egy ideig nem lesz vendégünk,és egy másfajta dolog veszi át a szerepét.

Én nem láttam még olyan évet,mikor egyenletesen minden hónap rendkívüli szárazságot,avagy folyamatosan rengeteg csapadékot hoz,avagy folyamatosan átlagnál 3-4-5-6 fokkal melegebb,vagy hidegebb volt.
A periódikusság mindig észrevehetõ.

Az más dolog,hogy a kiegyenlítõdés nem tökéletes,de ált. törekszik az átlagos értékeket megközelíteni,ami természetesen változik az idõ múlásával,hiszen mi határozzuk meg.

Továbbra sem értem mi okkal akadsz fenn azon,ha én egy vastagon pozitív anomáliás elsõ harmad év után nem várok hasonló idõszakot az év további részeire.
Elvileg lehetne,de nagyon kicsi eséllyel,az a pici esély meg van,de nézzük a gyakoriságokat,hogy hányszor teljesült.Nem sokszor.
#69880
A beragadás úgy tûnik bejön, de most a csapadékmezõ nem fog ide koncentrálódni, kissé dezintegrálódni fog és egy nagyobb területet fog megszórni.
#69879
Hányszor próbáltam segíteni? Hányszor próbáltam elmagyarázni, hogy mik a hosszútávú elõrejelzés nehézségei (ld. e fórum leírása!), és hányszor hoztam sok-sok soros és oldalas példákat? 10 felett járok.
Megértetted? Vitatkoztál vele? Dehogyis! Homokba dugtad a fejed, vártál egy napot, és nyomattad tovább a hülyeségeket. Ilyen figyelmes és tanulni akaró embernek minek erõlködjek? Egy idõ után feladom, mert nem akarsz semmit se megérteni, és semmit se tanulni, és nem látod be, nem is akarod belátni, hogy mellébeszélsz.
Más lehet nem is vesz ennyi fáradságot, hogy segíteni próbáljon Neked, mert látja, hogy felesleges.
Amíg a piszkos statisztikánál nem tudsz többet (csak az örök kibúvót, a "megérzést"), addig ne akarj többet tudni a várható idõjárásról, mint a piszkos statisztika! A piszkos statisztika pedig magasról tesz a múltra!
Alkalmatlan vagy a vitára, azért nem tudunk vitatkozni. Eldobod az érveimet (érveinket), és azt gondolod, valamit mégis tudsz, amit mi nem érthetünk.
A fiatalság és lelkesség addig nem gond, amíg a megfelelõ nyitottsággal és tanulási vággyal jár együtt.

Olvasd vissza, hogy írtam elõször, hogy indítottam az elsõ vitákat. A modor, a tisztelet és a segítõ hozzáállás is megvolt. Ez most már nincs meg, eljátszottad!
#69877
Szét trollkodod az oldalt, nyugodj már meg és olvass, nem kell írni állandóan.
#69876
Szívesen olvasnám mindkettõtök véleményét,okfejtéseit.
NEM REMÉNYTELEN ESET,SOKKAL INKÁBB A MODORRAL VAN IDÕNKÉNT PROBLÉMA.
Nem így kéne válaszolni,kioktató jelleggel.
De mondom,szívesen olvasok tõletek érdekes dolgokat.

Látom a hülyeségekre azonnal válaszol Rudolfking,de az érdekes dolgokra,okfejtéseimre egyáltalán nem.

Fórumon leírtam nemrég az Európára jellemzõ 18 db makroszinoptikai helyzetet,ebbõl érdekes dolgokat fejtegethettünk volna,de nem mindig csak a piszkos statisztikán a lényeg,amit nem kéne ilyen komolyan venni.
#69875
Én megpróbáltam, de kezdem érezni én is...
#69874
Tudnék mit írni, de úgy érzem felesleges nevet
#69873
Nem fogod elhinni: ezek mind véletlenek, a nagy számok törvénye alapján kijövõ dolgok. Ha jó egyetemre mész, talán egyszer tanulsz is róla, addig ellent fogok mondani ezeknek az össze vissza hordott zagyvaságoknak.
#69872
Az jutott most eszembe, hogy 2005 nyara volt olyan, hogy június elején jött egy beragadó mediterrán ciklon és itt tekergett hetekig és esett végig.
Majd július elején is és augusztus elején is jött egy ugyanilyen!
Ha ez lesz most is, hogy jött egy április elején, most jön a május eleji, utána meg a június eleji, akkor az lesz, amit mondasz szóról szóra!
#69871
Milyen elméletem,ki vagyok én,hogy elméletet gyártsak!?
Nincs itt semmiféle elmélet.

De azért engedd meg,hogy a hideg idõszakok után melegebb idõszakot várjak,és foroítva,vagy melegebb idõszak után hideget és fordítva.
Utóbb évek különösen ezt igazolják.

ÉS a sok közül abban is igazad van,hogy ha egy x napo/idõszakban történik egy szitu,az nem garancia arra,hogy a következõ idõszakban nem történhet meg.
De én az esélyekrõl beszélek,melyek elég alacsonyak.

Van egy jó példám,a július 20. körüli idõszak idõjárása!
Mióta 2007 óta rendszeres napi méréseket végzek,eddig minden évben,tehát 7 alkalommal jött hõségzáró hidegfront július 20. körül.

2007-ben július 21., 2008-ban július 20.-21, 2009-ben július 18., 2010-ben július 18., 2011-ben július 20.,2012-ben július 21., 2013-ban július 19.-e volt ez a dátum.

Ha hihetek a statisztikámnak,idén is jön egy hidegfront július 20. körül.

Kicsi esélye volt,hogy 3 napos idõintervallumon belül 7 egymást követõ évben jön egy hidegfront,mégis megtörtént,no de milyen gyakran!? Hát,elég ritkán.

Ugyanez van a hõmérséklettel is,esély mindig megvan pl .egy tartósan meleg idõszak után egy akár még melegebbre,de megint csak az esély az,ami igen csak kicsi.

2010-ben a rekord esõs év után senki nem gondolta,hogy 2011 a rekord száraz év lesz.
Mégis megtörtént,na de hányszor!?
Csak 2-szer,az omsz 113 éves adatsora közül.

Az a zivataros dolog,nem tudom honnan szedted,de attól én is guta ütést kapnák,ha valaki azzal jönne,hogy pl. nálam tegnap nagy zivatar volt,ezért a már nem várható. vidám

Lassan 4 éve,2010 május közepén jött a Yolanda ciklon,48 óra /112,1 mm esõt adott felém május 15.-16.-án.
Ki hitte volna,hogy ennyi esõ után május 18.-án egy összeáramlásból kapok 22 mm esõt,a semmire,mert hogy az elõrék kemény 1-3 mm-t számoltak felém.

Omsz adatsorban 113 év alatt 2007-ben volt a legnagyobb pozitív anomália,1,7 fokkal,ez sok,na de,mégis belépett minden évben valami,hogy ne legyen eget rengetõen nagy az eltérés!
Ez a nem tökéletes korrekció/kiegyenlítés!!!
Hangsúlyozom,NEM TÖKÉLETES,de van.

Ezt mindig le fogom írni.

Egyébként a sarki hideg leszakadáshoz annyit,hogy muszáj leszakadnia az északi hideg magnak,hogy megszûnjön.
Ennek megszûnése okozza a szeszélyes tavaszi idõjárást,ami a nagy amplitudojú hõ gradiens által jöhet létre.
#69870
Látom nem akarod belátni, hol hibázik az elméleted.
Én belátom, hogy szeptember-december +4-es átlagára kicsi az esély. De azt mondom, pont annyi, mint ha az elsõ harmadév bazi hideg lett volna (mondjuk -4 °C-os átlagú).

Tovább megyek: ha -4 °C-kal zár az elsõ 4 hónap, nem várnék semmiféle átlagon felüli májust, mert jelenlegi tudásunk szerint január-április átlaghõmérsékletének SEMMI KÖZE a várható májusi átlaghõmérséklethez. Tehát épp annyira várnék átlagostól melegebb májust, mint hidegebbet, épp olyan valószínûséggel, mint minden egyes évben.

A jet stream megnyúlása már egy érdekes téma, egy ok, amibõl kifolyólag lehet némi elmélkedést indítani. De önmagában a jet is csak egy (és nem a legmeghatározóbb!) tényezõ a 6184154 tényezõ közül, ami végül a Kárpát-medence T2m anomáliáját meghatározza.

Nincs semmiféle korrekció az idõjárásban, nem "bosszulja meg magát" az enyhe tél, és nem "lesz meg a böjtje" a fagymentes tavasznak. Nem is lett fagykár eddig! Mert semmi köze ezeknek a télhez! A sarki hideg leszakadt, csak nem felénk, hanem az amerikaiak felé. Mit akarna az most Közép-Európára hatást gyakorolni, épp úgy elfogyott, mint minden télen, csak most máshova! Nyissuk ki a szemünket, és lássunk túl az országhatárainkon! A józan paraszti ész fél napra alkalmas elõrejelzésre, ez a meteorológia és bele kell törõdni.
#69869
De idén így alakult az elsõ negyed év,vaskos pozitív anomáliával.
Nincs ebben semmi rossz,máris látszik valamilyen szintû korrigálás,ez így van rendjén.
Arra akartam rámutatni,hogy az esély megvan rá,de kicsi,hogy pl. szeptembertõl-decemberig végig 4 fok körül pozitív anomália alakuljon ki,ezt te is beláthatod.
Ha az idei év elsõ harmada végig 3-4 fokos negatív anomáliával telt volna,akkor mit várnál!?
Fogadjunk,hogy nem a további tartós hideget,hanem a nagy bemelegedést májustól.

Kezdem azt hinni,hogy számotokra csak a meleg esélyek a legfontosabbak,holott ott van a másik oldal is,a jet-stream kiterjedése határozza mg,hogy melyik nyelvbe billenünk,akár tartósan,több hónapon át.
Most már csak azt kéne tudni,mi okozza a jet-stream ilyen nagy mértékû megnyúlását,ami elõidézi eme tartós helyzeteket.
#69868
Tehát állítod, hogy kisebb az esélye annak, hogy pozitív anomália várható hónapokon át, mint ha az elsõ 4 hónap teljesen másképp alakult volna? Mert ezzel azt állítod, hogy a múlt hónapok alkalmasak a jövõ hónapok elõrejelzésére. Ez nagyon súlyos állítás! Mellesleg, honnan a francból jött ez ki Neked Thermometer írásából?!
#69867
Ez így teljesen érthetõ. Kar, hogy nyelvünkben nincs a német Witterung-gal egyenértékû kifejezes, ebbe ugyanis bõven belefér a Hosszútávú tágabb értelemben vett témája. Most viszont vegyük a konkrét tényeket: az elmúlt tel atipikus hidegfelhalmozodasa közvetett módon a jelenleg zajló makrocirkulacios folyamatokat is nagyban befolyásolja. Nem példa nélküli, hogy a felszámolódo hidegdepo maradéka történetesen északnyugat/észak felõl pont a Kárpát-medencét veszi célba. A majdani visszamelegedest nem az általam is több ízben felvázolt ciklon-elõoldali dny-i melegadvekcioban kell keresni, hanem -retrográd áramlási muszterekhez illeszkedve - bõven kaphatunk meleget keletrõl, délkeletrõl is. Ez történetesen mar inkább május utolsó harmadában, illetve hetében lehet alkalmasint esélyes, tekintettel az elmúlt idõszakban gyakran uralkodó keleti/délkeleti áramlásra ez nem lenne számomra meglepetés. Gondolok itt például 1986. június elejére, amikor a kimondottan hûvös idõszakot egy határozott keleti melegadvekcio követte (ld. WZ-archívum. Persze, elég ritkán fordulnak elõ ezek a helyzetek, de nem példa nélküliek nevet
#69866
NA végre,jó ezt olvasni nevet

Thermometer,szuper dolgokat írtál le,érdekes,ezekkel teljesen egyetértek.
Egyébként az nem tõlem ered,hogy a vaskos pozitív anomáliát ugyanolyan hosszúságú vaskos negatív anomális követi.
Egyébként a kiegyenlítõdéshez mindig hozzáírom,hogy nem tökéletes,EZ FONTOS!!!
Csupán annyit írtam,hogy az utóbbi hónapok vaskos pozitív anomáliája után az év további részében kevés esélye van annak,hogy megint több hónapig 3-4 fok körüli pozitív anomália legyen.
Kerek 1 hónapja,április 8.-án szépen megtört a vaskos pozitív anomália,és most már szépen tendálunk az átlag közelébe,másrészt a nyári félévben kiegyenlítõdik a légnyomás eloszlása is,a viharciklon idõszak áprilissal lecsengett idén is,ahogy szokott.
Míg õsztõl-tavaszig akár 100 hPa-os nyomás eltérés is lehet néhány ezer km-en belül,addig késõ tavasztól-kora õszig nagyjából megfelezõdik,ált. 50 hPa-on belül mozog.
#69865
A kiegyenlítõdés kérdésérõl: természetesen olyan módon nincs kompenzáció, hogy egy kifejezetten meleg idõszakot ugyanolyan mértékû és hosszú hideg idõszak követ (és viszont)
Az viszont biztosan igaz, hogy a szélsõségek egy idõ után felemésztik, megszüntetik az õket kiváltó tényezõket: a hosszabb távú folyamatok nem a szélsõség fokozódásának, hanem csökkenésének irányába hatnak. Rendszerint elõször az átlag közelébe térnek vissza a hõmérséklet, vagy csapadékértékek. Innen aztán átlag körüli kis amplítúdójú hullámzás, rövid visszamelegedés vagy kisebb lehûlés felé egyaránt továbbléphet az idõjárás. Elég ritka, hogy az idõjárás egyik szélsõségbõl mindjárt az ellenkezõbe csapjon át.
Ha hemiszférikus léptékban gondolkodunk, felvethetjük, hogy a szubarktikus és szubtrópusi tájak közötti hõcsere többféle módon is megvalósulhat. Lehet, hogy sok keskeny csatornán folyik gyérebb transzport, vagy egy-két igen széles "sztrádán" dõl a hideglevegõ dél felé, a meleg pedig északra. Ezeknek a hõtranszport-csatornáknak a helye is változik kisebb-nagyobb sebességgel. Ellenkezõ esetben lennének helyek, ahol állandó hidegadvekció, míg más helyeken szüntelen melegadvekció volna. Ilyet a valóságban nem tapasztalunk, az ellenben elõfordulhat, hogy a meleg vagy hidegcsatorna hosszabb idõre is "beragad" egy bizonyos helyre (ld. 2013/2014 -es téli félév gyakori elõoldali helyzetei, melegadvekciója Közép-Európában)
Azt is figyelembe vehetjük, hogy az ilyen "beragadások", állandósult vagy kiújuló witterung-ok tulajdonképp folyamatok, melyeknek mozgása, "tehetetlensége" van. Az elmúlt több hónap vaskos pozitív hõanomáliája egy ideje már csökkenni, lecsengeni látszik, s ez a tendencia valószínûleg folytatódni is fog. Nem hinném, hogy akár májusban, akár júniusban az idõjárás visszatérne az átlagot tartósan, és sokkal meghaladó hõmérsékletkehez. S ugyanúgy, a kiújuló, energikus elõoldali délies áramlásokhoz. Az mindenesetre látszik, hogy idén a május eleje teljesen másféle idõjárást hoz, mint hozott tavaly, vagy tavalyelõtt. Jelentõs délies szelek helyett eddig jelentõs északias légáramlások voltak, ennek megfelelõen a hõmérsékletek is jóval alacsonyabbak. A korán jött nyár idén, úgy látszik, hiányzik.
Szinoptikailag a következõ megfontolásokat tehetjük. Az erõsen felmelegedett nagytérségek "vonzzák" a ciklogenezist és ennek nyomán a hátoldalról délkelet, kelet felé törõ hideglevegõt azon az alapon, hogy a ciklogenezis feltehetõen a LEGNAGYOBB HÕGRADIENSÛ vonal mentén terjed a magasabb szélességek felõl az alacsonyabbak irányába.
Idén télen egy "hideg" hõtranszport-csatorna hosszasan idõzött, "beragadt" az észak-amerikai kontinens felett. Ennek az lett a következménye, hogy az észak-atlanti térség most viszonylag hideg. Ezért a legnagyobb hõgradiensû vonal jelenleg, tavasz végén nem grönland-azori, hanem grönland-délkelet-európai (és közel-keleti)
Ennek elméletileg az lesz a következménye, hogy az észak-atlanti ciklogenezis és teknõképzõdés nem dél, hanem délkelet felé halad: a kiképzõdõ teknõknek térségünk inkább a centrális területében illetve hátoldalán lesz, semmint elõoldalon.
Mindebbõl kifolyólag a következõ hetekben ciklonelõoldali helyzetet csak epizódszerûen tudok elképzelni, gyakrabban leszünk cikloncentrum közelében, vagy hátoldalon.
Változékony, elég csapadékos, és nem túlzottan meleg idõt feltételezek május hónapban és talán még júniusban is, melyet az északnyugati áramlások dominálnak.
Persze, ez szigorúan csak latolgatás, tippelgetés. Prognózisnak senki se vegye!
#69864
A tárgyra visszatérve: a jövõ héttõl ismét csapadékosra - és lehet, hogy igen csapadékosra fordul az idõ, jelen állás szerint május végéig. Ez a kerttulajdonosok és a mezõgazdaság számára nagyon jó lenne. Még egy száraz, meleg nyár sem vágna oda annyira ezután.
#69863
Hát én pont a fekete fehér dolog ellen harcolok... Egyre kevesebb sikerrel.
#69862
A planetáris és orografikus okokra visszavezethetõ idõjárási periodicitás létezése tény, de természetesen most nem azokra a földrajzi helyekre gondoltam, ahol ilyesmi van. Pl Crkovice.

Pszeudo-, vagy kváziperiodikus jelenségek nálunk is megfigyelhetõek. Ilyen a Medárd, vagy a karácsonyi beenyhülés. Ezek megléte vagy hiánya viszont máig nem tisztázott okokra vezethetõk vissza.

Én tehát azt gondolom, hogyez nem fekete-fehér dolog. Legtöbben abba a hibába estek, hogy ezt egy fekete-fehér dolognak veszitek.
#69861
Ezzel egyetértek, de ne kövessék el mások a következõ hibát:
Ha olyan mázlid volt, hogy 5 napon át 5-ször volt vihar, ne következtess a holnapi napon zivatar-esélyre, vagy az ellenkezõjére.
Éppen ugyanannyi az esélye a viharnak, mint ha 5 napon át nem lett volna! Ezt fontos megérteni!
Mellesleg a periodicitás és a "kitaposott útvonal" kizárása ellen Floo-nak, de még pár szakinak is biztos lenne ellenvetése, csak kár egy másik vitát kezdeni még ezzel is nevet
#69860
Minthogy a káosz a mérsékelt öv idõjárásának periodocitását/szabályosságát kizárja, ugyanúgy (ha nem jobban) kizárja a monotonitását is. Annak az esélye tehát, hogy egy adott pontban minden nap zivatar legyen, nagyságrendekkel kisebb annál, hogy máshol lesz zivatar. Ebben az értelemben tehát van egyfajta kiegyenlítõdés. Amely persze elsõsorban földrajzi jellegû, de szükségképpen idõbeni kiegyenlítõdés is egyben. Aki ezt vitatja, az az idõjárás kaotikus mivoltát vonja kétségbe.
#69859
Persze, hogy van kiegyenlítõdés, globális szinten, a sarki hideg és az egyenlítõi meleg levegõ közötti kiegyenlítõdés mindig van, ebbõl vannak ciklonok, anticiklonok, tengeráramlatok stb.
De ebbõl milyen buta hozzáállás kell ahhoz, hogy valaki arra következtessen, hogy a kárpát-medencei T2m-re hosszútávú elõrejelzéseket tehetünk? Ez tudatlanságra vall. Simán történhet úgy a "kiegyenlítõdés" globális szinten, hogy ez nálunk durva pozitív anomáliát hoz. Példa: zonális irányítású telet élünk, pozitív az anomália, éjszaka alig fagy. Megjön a várt váltás, meridionálisra vált az irányítás, mindenki ujjong...ana, ha nem egy atom elõoldalt kapnánk, helyenként +17°C-ot mérnek január 17-én, és a zonális irányítás visszaálltával még melegebb lett a január, mint ha nem is váltott volna a meridionálisba az irányítás és ne indult volna meg a "kiegyenlítõdés". Mondjak még 20 példát, vagy mindenki tud magától?

Azon csak nevetni tudok (kínomban), amikor valaki a zivatarok (teljesen random) eloszlására mondja, hogy "nézd, itt is megy a kiegyenlítõdés, aki tegnap kapott zivit, ma nem kap stb.". Pár õsz hajszálat tud nekem hozni néhány ilyen ökörség nevet
#69858
"létezik kiegyenlítõdes, ahogy azt a makrocirkulacios törvényszerûségek diktálják"

+ az éghajlati jellemzõk.

" abban az értelemben nincs kiegyenlítõdes, hogy egy akármennyire is megnyúlt meleg idõszaknak úgymond meglesz a böjtje, az idõjárás ilyet nem ismer, így a sorok között belemagyarázni, hogy az enyhe telnek hûvös tavasz vég, illetve nyár eleje lesz a böjtje, ebben a formában nem igaz"

Hasonlóan látom!Se kevesebbet ,se többet nem kell ebbe belemagyarázni.

#69857
Nincsen kiegyenlítõdés! Vizsgálhatunk akár mekkora adathalmazt csapadék vagy hõmérséklet terén, de a trendvonal sosem lesz vízszintes!Így valamelyik irányba mindig el fog tolódni.
#69856
Persze, abban az értelemben létezik kiegyenlítõdes, ahogy azt a makrocirkulacios törvényszerûségek diktálják. Viszont amivel nem érthetek egyet, az a fagyosszentek és a Medárdi idõszak egybemosása. A kettõ között ugyanis több, mint három het van, es igen ritkán fordul elõ, hogy a két, negatív T-anomáliarol nevezetes szingularitas közé ne ékelõdjon be egy-két ciklon-elõoldali melegadvekcio uralta periódus. Erre statisztikailag május utolsó harmadában, illetve június elején van a legnagyobb esély. Jelenleg az elõrejelzési térképek alapján jól kirajzolódik a május 11-15-e közötti hûvösebb idõszak (a mar említett fagyosszentek). Utána az dönt majd el a további fejlõdésrõl, hogy a brit blocking tartóssá tud-e válni, es mi a brit-es a kelet-európai AC köze ékelõdott teknõben maradunk, vagy a blocking hamar leépül és mi a helyébe lépõ nyugat-európai teknõ elõoldali áramlási mezejére kerülünk 20-a körül. Végül, de nem utolsósorban leszögezem, hogy abban az értelemben nincs kiegyenlítõdes, hogy egy akármennyire is megnyúlt meleg idõszaknak úgymond meglesz a böjtje, az idõjárás ilyet nem ismer, így a sorok között belemagyarázni, hogy az enyhe telnek hûvös tavasz vég, illetve nyár eleje lesz a böjtje, ebben a formában nem igaz nevet
#69855
Szeke véleményét tökéletesen osztom.
Még csak annyi,hogy én úgy mondanám:van kiegyenlítõ mechanizmus,de nem tökéletes,a hajlamok viszont megvannak.
Ha nem lenne,megnézhetnénk magunkat.
#69854
Maga az egész idõjárás és a légkör egy nagy kiegyenlítõ mechanizmus, amely elsõsorban térben végzi a globális hõtranszportot az egyenlítõi öv és a sarkvidékek között.

A kiegyenlítõdés idõben is létezõ jelenség, még ha földrajzilag korlátozott módon is. Erre a legjobb bizonyíték, hogy a mérsékelt övben, egy két kisebb speciális orografikus kivételtõl eltekintve, száraz és nedves, illetve meleg és hideg periódusok váltják egymást. A mérsékelt öv közepén tehát szükségszerûen követik egymást a rövidebb, vagy hosszabb hõmérsékleti és csapadék anomáliák. Persze valószínû, hogy a pozitív hõmérsékleti anomáliák hossza nõtt a negatívokéhoz képest az utóbbi 3 évtized során. Hogy egy igen hosszú pozitív anomália egy tartósabb negatív anomáliába forduljon, legalább akkora az esély, mint hogy egy rövid negatív anomália kövesse.

A következõ hetek áramlási képét azonban döntõen meg fogja határozni, hogy az Atlanti óceán fölött tartós zonális áramlási kép körvonalai rajzolódnak ki. Ez viszont jelentõsen csökkenti egy erõs elõoldali melegadvekció kialakulását nálunk. 180 óránál kissé billen a zonalitás, de pont abba az irányba, hogy egy masszív teknõt kapjunk a nyakunkba május derekára. Ez sem támasztja alá a nyárias idõ kialakulásának esélyét. Május második felére nézve és a június tekintve pedig egyenes az út a Medárdi idõszak felé.
#69853
Ez így ebben a formában nagyon merész állítás, így elõre megköszönöm, ha az állításodat megpróbálnád tényekkel is alátámasztani. Ugyanis - ahogy ez már többször meg lett tárgyalva ezen a fórumon - olyan, hogy kiegyenlítõ mechanizmus, az idõjárásban egyszerûen nem létezik. Ami sajnos biztosnak látszik, az a jövõ hét nagyobbik részére kiterjedõ, kimondottan barátságtalan idõ, tõlünk keletre megrekedõ ciklonnal, melynek hátoldalán viszonylag hûvös, majd kissé melegebb léghullámok érkezhetnek. Ennek velejárója a helyenként kiadósabb csapadék mellett az erõs északi szél, amely napokig a vendégünk maradhat. Az ûrtávban a GFS elég gyakran mutat kora nyári fordulatot, amely meghozná az elsõ >30 fokokat, csak ehhez elõbb a jövõ héten kialakuló brit blockingnak le kellene épülnie, ami akár hosszabb ideig (azaz a jövõ héten túlmenõen) is eltarthat. Május utolsó harmada még teljesen nyitott, ám 20-ig nálam nagy meglepetésnek számítana, ha ostromolnánk a 30 fokot nevet A frissített CFS átlagos, sõt a Balkán-félszigeten a sokévi átlaghoz képest hûvösebb májust vizionál, cserébe viszont mindhárom nyári hónap valamivel átlag fölött zárna. Szeptemberben verifikálunk nevet
#69852
Én sem osztom a koranyárias idõ beköszöntét májusban. Ne felejtsük: éppen most váltottunk át a hosszú téli pozitív anomáliából egy negatívba. Ez véleményem szerint ki fog tartani június végéig is, ha nem tovább. Száraz, tartós nyári melegre júliustól számítok, addig csak epizódszerûen, max. 2-3 napos idõszakokban.
#69851
A hónap közepén igen, de 14-e után nem a hónap közepe jön, hanem a vége.
Két hét múlva ilyenkor rövidnaci póló és irány a strand.
#69850
Én is abban reménykedem, hogy csak elszállt futás, ezért is írtam, hogy "még változhat". De már többször is felvázolt a napokban hasonló makroképet az ECM, ezért éreztem úgy, hogy talán lehet benne valami, és nem kellene mellette szó nélkül elmenni. A pesszimizmussal kapcsolatban sok igazságot írtál, de az ember az alaptermészetét nem nagyon tudja megváltoztatni, sajnos.
#69849
Ez egy kiragadott futás, amit tõled már megszokhattunk. Tényleg üdvözítõ lenne, ha leszoknál errõl a "mindenáron azt várom amitõl tartok" stílusról, mert egyrészt nincs értelme, másrészt nincs értelme. A Met. társalgóban az elmúlt 3 hónapban már legalább tucatszor megjövendölted a kegyetlen hideg eljövetelét (szintén egy-egy kiragadott modellfutás alapján), de ha jól emlékszem ezekbõl elég kevés jött be.

Ami a legnagyobb gond ezzel az egésszel, hogy én úgy érzem, simán tudnál reálisabb jövõképeket felvázolni, de ez a bevallottan pesszimista hozzáállás megfertõzi latolgatásaidat is.

Értem én, hogy így nem csalódik az ember, de örülni is kevésbé tud a jó dolgoknak.
#69848
Azért ez ne tévesszen meg,lehet kiugró futás is.
De én sem várok tartós,nagy nyári meleget,inkább csak epizód szerûen térhet vissza a nyári meleg,gondolok itt a 25 fok feletti melegre.
#69847
Mi alapján? Link Rendre ilyen makroképeket látva, sokkal inkább erõs lehûlés körvonalazható véleményem szerint a hónap közepére. Persze ez még messze van, változhat. De nyárias fordulatnak vajmi kevés esélye látszik. szegyenlos
#69846
Szerintem meglesz a hónap eleji kiegyenlítés, 14-e után, mondjuk a jövõ hét végén illetve végétõl nagyon melegre számítok.

Utolsó észlelés

2025-07-09 12:15:05

Jászberény

15.5 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

142554

Hírek, események

Lehűlés számottevő csapadékkal!

Időjárás-változás | 2025-07-05 09:59

pic
Vasárnap egy hullámzó front közelíti meg hazánkat, ami a jövő hét elejének időjárását is jelentősen befolyásolja.