Globális jelenségek
"
- "Nagy valószínûséggel..."
- "szinte biztos..."
...
- "Nagyon valószínû", ... "Néhány forgatókönyv pedig már azt jelzi...": De biztosak magukban!
"
Addig jó, amíg ezeket leírják, ugyanis a valóság az, hogy nem tudjuk, mi lesz, csak sejtünk valami(ke)t, amik mellé megpróbálunk becsülni valamekkora valószínûséget. Ez nem gond; a gond az, amikor a (bulvár)újságok, portálok éppen ezeket a szavakat hagyja ki, és a mellé írt megállapítást, mint egy biztos tényként, vagy sokszor egy biztosan bekövetkezõ katasztrófaként tálalják. A másik nagyobb baj, hogy ezt maga az IPCC is megteszi, de nem egészen így (hanem a klímapolitikán keresztül, de ezt most hagyjuk).
Az is probléma, hogy a Fizikai Tudományos Alapok (ami azért alapvetõen nem marhaság) is tartalmaz olyan téziseket, melyek még élénk vita tárgyát képezik. Ez önmagában is baj, hiszen hibaforrás, de ezt még túlsúlyozza az általam is sokat emlegetett kaotikusság, ami a légkör állapotának véletlenszerû viselkedését vonja maga után. Ez pedig borít mindent: hiába a sok fizikai törvény, ha a véletlenszerûség felülírja a törvényszerûségeket.
Egyébként az utolsó mondatoddal egyetértek, és ez a "semmi" sajnos egyelõre a valódi tudományos álláspont (kis túlzással). Ezen a valódi klimatológusok igyekeznek változtatni, de sajnos õk jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy az esetleges elõrehaladást segítõ eredményeik megfelelõ mértékben ismertté váljanak a világon (nem csak a tudósok között), elnyomja õket a "klímapolitika".
- "Nagy valószínûséggel..."
- "szinte biztos..."
...
- "Nagyon valószínû", ... "Néhány forgatókönyv pedig már azt jelzi...": De biztosak magukban!
"
Addig jó, amíg ezeket leírják, ugyanis a valóság az, hogy nem tudjuk, mi lesz, csak sejtünk valami(ke)t, amik mellé megpróbálunk becsülni valamekkora valószínûséget. Ez nem gond; a gond az, amikor a (bulvár)újságok, portálok éppen ezeket a szavakat hagyja ki, és a mellé írt megállapítást, mint egy biztos tényként, vagy sokszor egy biztosan bekövetkezõ katasztrófaként tálalják. A másik nagyobb baj, hogy ezt maga az IPCC is megteszi, de nem egészen így (hanem a klímapolitikán keresztül, de ezt most hagyjuk).
Az is probléma, hogy a Fizikai Tudományos Alapok (ami azért alapvetõen nem marhaság) is tartalmaz olyan téziseket, melyek még élénk vita tárgyát képezik. Ez önmagában is baj, hiszen hibaforrás, de ezt még túlsúlyozza az általam is sokat emlegetett kaotikusság, ami a légkör állapotának véletlenszerû viselkedését vonja maga után. Ez pedig borít mindent: hiába a sok fizikai törvény, ha a véletlenszerûség felülírja a törvényszerûségeket.
Egyébként az utolsó mondatoddal egyetértek, és ez a "semmi" sajnos egyelõre a valódi tudományos álláspont (kis túlzással). Ezen a valódi klimatológusok igyekeznek változtatni, de sajnos õk jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy az esetleges elõrehaladást segítõ eredményeik megfelelõ mértékben ismertté váljanak a világon (nem csak a tudósok között), elnyomja õket a "klímapolitika".
programajánló topic híján ide rakom be:
Október 21. hétfõ, Szeged, Grand Café
18.00 Podmaniczky Szilárd: Klímadogma címû könyvének bemutatója
Az íróval Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész beszélget.
A klímadogma azt állítja, van globális felmelegedés, és ezért a légkörbe juttatott, növekvõ mennyiségû szén-dioxid a felelõs. De jön egy fiatal tudós, és mûholdas adatok segítségével bebizonyítja, hogy a globális felmelegedés nem a szén-dioxid számlájára írható...
Október 21. hétfõ, Szeged, Grand Café
18.00 Podmaniczky Szilárd: Klímadogma címû könyvének bemutatója
Az íróval Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész beszélget.
A klímadogma azt állítja, van globális felmelegedés, és ezért a légkörbe juttatott, növekvõ mennyiségû szén-dioxid a felelõs. De jön egy fiatal tudós, és mûholdas adatok segítségével bebizonyítja, hogy a globális felmelegedés nem a szén-dioxid számlájára írható...
Megmondják neked ezek még azt is, hogy a következõ õsrobbanás után mi lesz, ha ezzel pénzt tudnak kisajtolni valakibõl... Ez a jelentés valójában politikai célú. Minthogy maga a testület is.
Ez szenzációs ! 100 éves CFS ! Minden elismerésem a tudomány eme ékes eredményéhez ! És ugye 100 év múlva verifikálunk ...
Biztosan olyan jó lesz a beválás, mint az utóbbi évek warmingjáé. Mert ugye minél távolabbi az idõpont, annál jobb lesz a beválás. Már most érezzük szeptemberben a bõrünkön, hogy milyen meleg van, még csak alig kell (néhol egy-két hete) fûteni és akkora a pozitív anomália, hogy az már szinte negatív.
Biztosan olyan jó lesz a beválás, mint az utóbbi évek warmingjáé. Mert ugye minél távolabbi az idõpont, annál jobb lesz a beválás. Már most érezzük szeptemberben a bõrünkön, hogy milyen meleg van, még csak alig kell (néhol egy-két hete) fûteni és akkora a pozitív anomália, hogy az már szinte negatív.
Van új, tovább fokozták:-)
Link
A helyzet az, hogy ha a 2000, vagy a 2001-es jelentést nézem akkor kb idén se jég, se hó, se esõ nem lenne az északi féltekén:-)
Ma Mika János klímakutató nyilatkozott és bizony elismerte, hogy az elmúlt évtizedben átlaghõmérsékletben nem volt emelkedés. Az Antarktisz jege vastagszik és növekszik ráadásul az óceánok hûlnek. Azt is mondta, hogy még a kutatók sem tudják az okát.
Így az éves jelentéseknek az értelmûk nem sok van mindössze annyi, hogy jjajj itt a világvége megint.
Senki ne értsen félre egy szóval sem mondom azt, hogy nincs változás, hisz az idõjárásnak és klímának is ez a dolga, máskülönben ez a bonyolult fizikai rendszer nem igazán mûködne.
Az viszont fikció, hogy 10 fokot emelkedik a hõmérséklet vagy 10 fokot csökken 100, avagy 50 év alatt ez szinte lehetetlen egy-egy ponton is nagyon nehezen elképzelhetõ, de mégis ez van benne. Akkor, hogy is lehet ezt komolyan venni? Hát nem, igazából mindig azért nyálazom át, hogy lássam, hogy megint nincs új a nap alatt, melegszünk és sivatagosodunk, csak a meteorológiai mérések ezt a tényt nem igazán veszik tudomásul:-)
Link
A helyzet az, hogy ha a 2000, vagy a 2001-es jelentést nézem akkor kb idén se jég, se hó, se esõ nem lenne az északi féltekén:-)
Ma Mika János klímakutató nyilatkozott és bizony elismerte, hogy az elmúlt évtizedben átlaghõmérsékletben nem volt emelkedés. Az Antarktisz jege vastagszik és növekszik ráadásul az óceánok hûlnek. Azt is mondta, hogy még a kutatók sem tudják az okát.
Így az éves jelentéseknek az értelmûk nem sok van mindössze annyi, hogy jjajj itt a világvége megint.
Senki ne értsen félre egy szóval sem mondom azt, hogy nincs változás, hisz az idõjárásnak és klímának is ez a dolga, máskülönben ez a bonyolult fizikai rendszer nem igazán mûködne.
Az viszont fikció, hogy 10 fokot emelkedik a hõmérséklet vagy 10 fokot csökken 100, avagy 50 év alatt ez szinte lehetetlen egy-egy ponton is nagyon nehezen elképzelhetõ, de mégis ez van benne. Akkor, hogy is lehet ezt komolyan venni? Hát nem, igazából mindig azért nyálazom át, hogy lássam, hogy megint nincs új a nap alatt, melegszünk és sivatagosodunk, csak a meteorológiai mérések ezt a tényt nem igazán veszik tudomásul:-)
Én voltam a horvát tengerparton 2003-ban is, meg két éve is, és az eltelt 8 évben semmit nem emelkedett a vízszint.
Úgyhogy ennyit errõl!
Úgyhogy ennyit errõl!
Nesze semmi, fogd meg jól! "Királynõt megölni nem kell félnetek jó lesz..."
Ebben 2000 év óta nincs semmi új, a megélhetési klímakutatók sem tudnak jobbat kitalálni.
"Több bizonyíték is van rá, hogy az üvegház hatású gázmiatt csapdába esõ hõ melegíti a Föld felszínét...": Feltalálták a csõben a lyukat. Mi a fészkes fenéért nevezték el õket üvegház hatású gázoknak???
"...az üvegház hatású gázok halmozódása a légkörben egyre nagyobb kockázattal bír, s a több mint 2°C fokos hõmérsékletemelkedés sem zárható ki a jövõben.": A jövõ tág fogalom. 5 - 10 - 20 - 100 - 1000 - 10 000 - 100 000 - 1 000 000 évrõl van-é szó???
Fõbb megállapítások:
- "A felszínhõmérséklet globális átlaga 0,89°C-kal emelkedett 1901 és 2012 között."..., stb: A megkövült hõmérsékleti adatok szerint elõfordult-e ilyen, vagy nagyobb mértékû esemény a nem túl távoli múltban? Ha igen, hányszor, és annak mi volt az oka? Az említett utolsó három évtized említett változásaira is feltehetõ ugyanez a kérdés.
- Közelmúltbeli szélsõségek ráfogása a globalwarmingra: Kíváncsi lennék, hogy a távolabbi közelmúltbeli szélsõségek gyakoriságával (Réthly) összehasonlítva ez mit jelent?
- "Nagy valószínûséggel..."
- "szinte biztos..."
- "várhatóan a 21. században meg is marad a gyorsuló tendencia." "amikor a globális átlaghõmérséklet az ipari forradalom elõttihez képest 2 fokkal volt magasabb, a tenger szintje 5-10 méterrel haladta meg a napjainkban mérhetõt.": Ezt a marhanagy megállapítást. Alig hihetõ.
- "Nagyon valószínû", ... "Néhány forgatókönyv pedig már azt jelzi...": De biztosak magukban!
- "egyértelmûen bizonyított, hogy a gleccserek tovább olvadnak, és világszerte veszítenek tömegükbõl,": Ez a közelmúlt hosszabb idõtartamára bizonyított, de a jelenlegi változás folyamatára kijelenteni felelõtlenség. Változás sebességének, esetleg irányának megváltozása, stb. "Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint": Egy modellkimenet??? És a fáklya hogy szór???
- "Valószínûleg az emberi tevékenység is hatással volt a globális víz-ciklusra, ami 1960 óta tapasztalható.": Hatalmas magabiztosság.
"A három éve, az Ötödik Értékelõ Jelentés részét képezõ “Fizikai Tudományos Alapok” kötetet közel 250 kutató készítette.": A megélhetési kutatók darabszáam is nyomja a tanulmány súlyát???
Csak remélhetjük, hogy a döntéshozó politikusok is végeztetnek szövegértékelést, elemzést. A körítõ blablát és a fogalmunk sincseket kiszórva a szövegbõl a megtörtént tényeken kívül az állításokból semmi konkrétum sem marad.
Ebben 2000 év óta nincs semmi új, a megélhetési klímakutatók sem tudnak jobbat kitalálni.
"Több bizonyíték is van rá, hogy az üvegház hatású gázmiatt csapdába esõ hõ melegíti a Föld felszínét...": Feltalálták a csõben a lyukat. Mi a fészkes fenéért nevezték el õket üvegház hatású gázoknak???
"...az üvegház hatású gázok halmozódása a légkörben egyre nagyobb kockázattal bír, s a több mint 2°C fokos hõmérsékletemelkedés sem zárható ki a jövõben.": A jövõ tág fogalom. 5 - 10 - 20 - 100 - 1000 - 10 000 - 100 000 - 1 000 000 évrõl van-é szó???
Fõbb megállapítások:
- "A felszínhõmérséklet globális átlaga 0,89°C-kal emelkedett 1901 és 2012 között."..., stb: A megkövült hõmérsékleti adatok szerint elõfordult-e ilyen, vagy nagyobb mértékû esemény a nem túl távoli múltban? Ha igen, hányszor, és annak mi volt az oka? Az említett utolsó három évtized említett változásaira is feltehetõ ugyanez a kérdés.
- Közelmúltbeli szélsõségek ráfogása a globalwarmingra: Kíváncsi lennék, hogy a távolabbi közelmúltbeli szélsõségek gyakoriságával (Réthly) összehasonlítva ez mit jelent?
- "Nagy valószínûséggel..."
- "szinte biztos..."
- "várhatóan a 21. században meg is marad a gyorsuló tendencia." "amikor a globális átlaghõmérséklet az ipari forradalom elõttihez képest 2 fokkal volt magasabb, a tenger szintje 5-10 méterrel haladta meg a napjainkban mérhetõt.": Ezt a marhanagy megállapítást. Alig hihetõ.
- "Nagyon valószínû", ... "Néhány forgatókönyv pedig már azt jelzi...": De biztosak magukban!
- "egyértelmûen bizonyított, hogy a gleccserek tovább olvadnak, és világszerte veszítenek tömegükbõl,": Ez a közelmúlt hosszabb idõtartamára bizonyított, de a jelenlegi változás folyamatára kijelenteni felelõtlenség. Változás sebességének, esetleg irányának megváltozása, stb. "Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint": Egy modellkimenet??? És a fáklya hogy szór???
- "Valószínûleg az emberi tevékenység is hatással volt a globális víz-ciklusra, ami 1960 óta tapasztalható.": Hatalmas magabiztosság.
"A három éve, az Ötödik Értékelõ Jelentés részét képezõ “Fizikai Tudományos Alapok” kötetet közel 250 kutató készítette.": A megélhetési kutatók darabszáam is nyomja a tanulmány súlyát???
Csak remélhetjük, hogy a döntéshozó politikusok is végeztetnek szövegértékelést, elemzést. A körítõ blablát és a fogalmunk sincseket kiszórva a szövegbõl a megtörtént tényeken kívül az állításokból semmi konkrétum sem marad.
Köszönöm! Jó ezt olvasni. Azt viszont kevésbé, hogy elég ismert webes oldalakon jelent meg ez a cikk. 
Szép napot kivánok! 
Az IPCC-jelentés valótlanságok tárháza, idegtépõ túlzásokkal, tévhitekkel, belemagyarázásokkal. Nem érdemes foglalkoznunk vele.
A szakmeteorológusok táborát (is) megosztó globális/általános légköri felmelegedés a legnagyobb valószinûség szerint nem több, mint atmoszféránk természetes változékonysága kisebb-nagyobb, akár szélsõséges termikus ingadozásokkal, amely folyamat a régmúlt idõktõl napjainkig nagyon szépen nyomonkövethetõ.
Az IPCC-jelentés valótlanságok tárháza, idegtépõ túlzásokkal, tévhitekkel, belemagyarázásokkal. Nem érdemes foglalkoznunk vele. A szakmeteorológusok táborát (is) megosztó globális/általános légköri felmelegedés a legnagyobb valószinûség szerint nem több, mint atmoszféránk természetes változékonysága kisebb-nagyobb, akár szélsõséges termikus ingadozásokkal, amely folyamat a régmúlt idõktõl napjainkig nagyon szépen nyomonkövethetõ.
Link talán nem volt még téma. Mi a véleményetek errõl? Vagy ebbe már nehezen lehet belekötni
Vajon természetes körülmények között a lejtésviszonyok, a növényzet és a talajok, kõzetek szerkezetének, minõségének változékonysága mérhetõ-e az éghajlat változékonyságához? Azaz: a csapadék "hasznosulásának" változása mennyire követi szorosan az éghajlat változásait?
Mi a helyzet a mezõgazdasági kultúrával érintett területeken?
Ezek a kérdések merültek fel bennem a témában...
Mi a helyzet a mezõgazdasági kultúrával érintett területeken?
Ezek a kérdések merültek fel bennem a témában...
Az tény és írtam is, hogy hegyvidékeken a nagy záporok vize lezúdul a lejtõkön, de ez nem jelentett soha gondot, bár vannak olyan emberek, akik meredek lejtõn is kukoricát termelnének, de kevés az ilyen és régen a dombvidékeken- mint amilyen a szülõhelyem is- tudták, hogy hol mit érdemes termelni. Másrészt nem akut probléma nálunk a felhõszakadás-elfolyás témakör. Pl. mi 3 kertet mûvelünk lapos, patakparti területen (Pápa,Csesznek,Nagyalásony), de felhõszakadás 3 éve nem nagyon volt, az elfolyási veszteség is 0, hisz inkább belvíznek kéne lenni, de az sem volt. Évek óta napi 30-40 mm a max. napi csapadék egy év során, az sem zivatarokhoz, hanem ciklonokhoz szokott kötõdni. Vagyis nem 1 óra, hanem 12-24 óra alatt hullott, van ideje elszivárogni a talajba. 2010 májusában volt rendesen elfolyás meg belvíz is errefelé, de az egy 50 évente elõforduló durva mediterrán ciklon eredménye volt.
A hegyvidéki csapadékvíz elfolyásnak meg nagy haszna is van, mert patakokat és folyókat táplálnak. Ha csak forrásvíz csordogálna bennük, akkor a Duna helyén lehet hogy csak egy rábányi vízben feneklenének meg a hajók.
A hegyvidéki csapadékvíz elfolyásnak meg nagy haszna is van, mert patakokat és folyókat táplálnak. Ha csak forrásvíz csordogálna bennük, akkor a Duna helyén lehet hogy csak egy rábányi vízben feneklenének meg a hajók.
Azt ne felejtsük el, hogy az Alföld sem tökéletesen sík, pl. a Nyírség is az Alföld része, ahol a legmagasabb pont mintegy 100m-rel emelkedik a Tisza szinte fölé. Hasonló terület a Kiskunság, és a többi lösztakaró is. Itt bizony vannak olyan meredek lejtõk, ahonnan elfolyik a víz. Valóban vannak nagy területek, ahonnan nem folyik el a víz sehova, de ezek nem teszik ki az Alföld nagyon nagy részét. A szikesek vagy az árterek mikroformái tipikusan olyanok, hogy egy felhõszakadás vize elég nehezen hasznosul. Egyrészt a magasabb térszínrõl lefolyik az alacsonyabbra, még akkor is, ha a szintkülönbség csak centikben mérhetõ. Másrészt az alacsonyabb területen keletkezõ belvizek az aljnövényzetet betakarják, és így az nem kap levegõt, ami egyenesen pusztítani is képes. Emiatt olyan különbségek alakulnak ki a felsõ talajréteg vízellátottságában, hogy pl. a szikháton és a szikfenéken teljesen különbözõ lesz az aljnövényzet.
Tehát elég, ha a terület csak annyira nem tökéletesen sík, hogy néhány tíz centis magasságkülönbségek legyenek, s máris találni fogunk olyan helyeket, ahol észrevenni a különbséget a hirtelen lezúduló és a csendes csapadék hasznosulása között. Ahhoz, hogy a csapadékhullás fajtája ne okozzon problémát, olyan nagy méretû, tökéletesen sík területek kellenek, mint pl. a Nagykunság egy része, melyek azonban az Alföldnek is csak egy kis hányadát teszik ki.
Azt is meg kell jegyezni, hogy ha valahol egy belvizes terület van, abból jelentõs mennyiség visszapárolog a levegõbe anélkül, hogy a növényzet hasznosítaná.
Ha még azt is hozzávesszük, hogy a konvektív csapadékok (a légköri kényszerek (front, konvergencia, stb.) által irányított konvekciót leszámítva) szeretnek a hegyvidéki területeken hullani, akkor még inkább azt kell mondanom, hogy nem igaz az, hogy a konvektív csapadék hasonló mértékben hasznosulna, mint a csendes csapadék. Az biztosan igaz, hogy a hegyvidékeken a hasznosulás jelentõsen rosszabb, mint az Alföldön, de valószínûnek tartom, hogy legalább az Alföld nagyobb részén szintén van különbség.
Amiben a medencei helyzet látványosan hasznos tulajdonság, az a mélyben lévõ vizek esete, csakhogy ezeknek a vizeknek a nagyon nagy része nem a talajban, hanem sokkal mélyebben van (pl. termálvizek). Azokon a területeken, ahol a talajvíz hidrogeológiai okokból magas (forrásvidékek környéke pl.), ott a csapadék hatását ez elnyomhatja.
Így alakulhat ki olyan a helyzet, ami a saját példánk:
Tolmácson a déli dombok felsõ részein (ahonnan elvileg lefolyik a víz) sokkal jobban hasznosul a konvektív csapadék, mint nálunk északon a két patak völgyében, mivel a talaj délen egy zivatar után hamarosan telítõdik, míg nálunk elfolyik a víz a két patakon. A titok nyitja, hogy a déli dombokon olyan szerencsésen vannak betelepülve agyagrétegek, hogy a Szurdok utca fölött vízzel telítõdik egy réteg, ahonnan az alsóbb agyagrétegek fölött a víz az utca kertjeinek a talajába áramlik. (És az sem kell, hogy az utca mérhetõ csapadékot kapjon, elég, ha a domb kap valahol feljebb.) Nálunk lent meg a homokban nem marad meg, hanem elvezetõdik mélyebb rétegekbe, így a kertek a zivatar után hamar kiszáradnak.
Tehát elég, ha a terület csak annyira nem tökéletesen sík, hogy néhány tíz centis magasságkülönbségek legyenek, s máris találni fogunk olyan helyeket, ahol észrevenni a különbséget a hirtelen lezúduló és a csendes csapadék hasznosulása között. Ahhoz, hogy a csapadékhullás fajtája ne okozzon problémát, olyan nagy méretû, tökéletesen sík területek kellenek, mint pl. a Nagykunság egy része, melyek azonban az Alföldnek is csak egy kis hányadát teszik ki.
Azt is meg kell jegyezni, hogy ha valahol egy belvizes terület van, abból jelentõs mennyiség visszapárolog a levegõbe anélkül, hogy a növényzet hasznosítaná.
Ha még azt is hozzávesszük, hogy a konvektív csapadékok (a légköri kényszerek (front, konvergencia, stb.) által irányított konvekciót leszámítva) szeretnek a hegyvidéki területeken hullani, akkor még inkább azt kell mondanom, hogy nem igaz az, hogy a konvektív csapadék hasonló mértékben hasznosulna, mint a csendes csapadék. Az biztosan igaz, hogy a hegyvidékeken a hasznosulás jelentõsen rosszabb, mint az Alföldön, de valószínûnek tartom, hogy legalább az Alföld nagyobb részén szintén van különbség.
Amiben a medencei helyzet látványosan hasznos tulajdonság, az a mélyben lévõ vizek esete, csakhogy ezeknek a vizeknek a nagyon nagy része nem a talajban, hanem sokkal mélyebben van (pl. termálvizek). Azokon a területeken, ahol a talajvíz hidrogeológiai okokból magas (forrásvidékek környéke pl.), ott a csapadék hatását ez elnyomhatja.
Így alakulhat ki olyan a helyzet, ami a saját példánk:
Tolmácson a déli dombok felsõ részein (ahonnan elvileg lefolyik a víz) sokkal jobban hasznosul a konvektív csapadék, mint nálunk északon a két patak völgyében, mivel a talaj délen egy zivatar után hamarosan telítõdik, míg nálunk elfolyik a víz a két patakon. A titok nyitja, hogy a déli dombokon olyan szerencsésen vannak betelepülve agyagrétegek, hogy a Szurdok utca fölött vízzel telítõdik egy réteg, ahonnan az alsóbb agyagrétegek fölött a víz az utca kertjeinek a talajába áramlik. (És az sem kell, hogy az utca mérhetõ csapadékot kapjon, elég, ha a domb kap valahol feljebb.) Nálunk lent meg a homokban nem marad meg, hanem elvezetõdik mélyebb rétegekbe, így a kertek a zivatar után hamar kiszáradnak.
Nekem az tetszik leginkább (a múlt század csapadékviszonyaival kevesen fekszünk és kelünk), amikor ezredszer is azt olvasom, hogy a sok csapadék meg a heves zápor nem hasznosul, meg elfolyik, meg nincs ideje beszivárogni, mélybe jutni, gyökerekhez kerülni, talajvizet növelni, kútszintet emelni stb. Ezek szerint a kevés igen, az hasznosul, mert nem folyik el. 
Mindez egy olyan országban, melynek fele tökéletesen sik meg majd az egész egy medence. Ha vannak is meredek lejtõk pár százalékon, ott nem nagyon van mezõgazdaság, max. fû vagy erdõ. De ha véletlenül leesik valahol 50 mm egy nap vagy 1000 mm egy évben, azonnal beirja valaki: jaj de kár, ez nem hasznosul mert elfolyik...
Szerk. Jut eszembe: ha városban zuhog az esõ, valóban minden árokban, csatornában azonnal folyik a viz, mert a tetõk, beton, aszfalt valóban nem hasznositja és azonnal derékig ér egy felhõszakadáskor, ha összefolyik a mélyebb részeken. De ha az alföldi rónaságban van ilyen vagy erdõkben, nem hiszem, hogy olyan sok elfolyna. Ha elõfordul annyi csapadék, hogy a talaj sem bir vele, akkor hatalmas belvizi tavak lesznek milliónyi hektáron éppen azért, mert a lavór aljáról nincs hova folynia.
Mindez egy olyan országban, melynek fele tökéletesen sik meg majd az egész egy medence. Ha vannak is meredek lejtõk pár százalékon, ott nem nagyon van mezõgazdaság, max. fû vagy erdõ. De ha véletlenül leesik valahol 50 mm egy nap vagy 1000 mm egy évben, azonnal beirja valaki: jaj de kár, ez nem hasznosul mert elfolyik...
Szerk. Jut eszembe: ha városban zuhog az esõ, valóban minden árokban, csatornában azonnal folyik a viz, mert a tetõk, beton, aszfalt valóban nem hasznositja és azonnal derékig ér egy felhõszakadáskor, ha összefolyik a mélyebb részeken. De ha az alföldi rónaságban van ilyen vagy erdõkben, nem hiszem, hogy olyan sok elfolyna. Ha elõfordul annyi csapadék, hogy a talaj sem bir vele, akkor hatalmas belvizi tavak lesznek milliónyi hektáron éppen azért, mert a lavór aljáról nincs hova folynia.
Akkor mi volt ezekben az években? Miért is nem sivatag az országunk? Miért nem pusztult ki a sok növény? Miért nem hasznosult normálisan a lehulló csapadék?
Néhány éves csapadék mennyiség ha érdekel bárkit is a fõvársora és kiegészítve:
1854: 342 mm
1856: 486 mm
1857: 276 mm, Eger 235 mm, Alföldön néhol 180 mm!
1858: 502 mm
1861: 367 mm
1862: 461 mm
1863: 297 mm
1864: 447 mm
1865: 336 mm, sokfelé 200-250 mm
1866: 431 mm
1868: 447 mm
1869: 439 mm
1871: 433 mm
1873: 391 mm
Az aszályhajlam 1840-es évektõl indult, sokszor forró nyarakkal, és az 1850-60-as években csúcsosodott ki, mint látjuk az évekbõl. Ezekben az évtizedekben a legcsapadékosabb év az 1853-as mely 622 mm-t hozott, és az 1867-es év akkor 658 mm hullott.
Tehát ha most a gyakori éves 600-700 mm nem hasznosulnak akkor, hogy is hasznosult a 400 mm alatti évek sorozata? Elvileg sehogy, de mégis zöld az országunk és mégis megmaradtak az erdõségek, hogy is lehetséges ez? Nem tudom, talán ufók? Lehet:-)
És ezek után vált csapadékosabbá az idõ ismét.
Nálunk újra aszályos évek jelentkezett a 1940-es és az 1980-as években és a 1990-es évek elején majd újra több csapadék hullott, ami most is tart.
Akkor majd lehet sírni mikor ilyen évek sorozata jön majd, mert simán jöhet hisz az éghajlatunk, a medencénk nagyon is alkalmas erre. És mi történik? Semmi, a növény és az állatvilág hozzá van szokva lesznek elhullások, pusztulások de ez természetes szelekció, az élet része.
Az meg az emberiség hibája, hogy fügézik, meg kukoricát vetünk ezerrel, olykor gyapottal próbálkozunk és mi történik megdöglenek elõbb-utóbb, vagy mesterséges tudjuk csak feltartani az életüket. De az árpa, rozs, búza stb mi éghajlatunk alkalmas növényei röhögnek ezen az egészen és jól érzik magukat. Ez van a fenyõkkel, hisz tajgán jól elvannak néhol 100-200 mm csapadékkal évente, de a tenyészidõ rövid, így sok energiát nem kell fektetni, hogy túlélje az aszályos néhány hetet, háát igen nálunk néhány hónap alatt pusztul, mert behurcolt növény szegényke!
Igaz nálunk itthon is van kultúr növény de locsoljuk és aránylag tetszik neki, de a hideget télen, és egy-egy forró idõszakot nagyon nem csípi, pl 2010-es télen volt kifagyás, tavaly nyáron kiszáradás is, de ez benne van az ilyen hobbi növények életébe.
Néhány éves csapadék mennyiség ha érdekel bárkit is a fõvársora és kiegészítve:
1854: 342 mm
1856: 486 mm
1857: 276 mm, Eger 235 mm, Alföldön néhol 180 mm!
1858: 502 mm
1861: 367 mm
1862: 461 mm
1863: 297 mm
1864: 447 mm
1865: 336 mm, sokfelé 200-250 mm
1866: 431 mm
1868: 447 mm
1869: 439 mm
1871: 433 mm
1873: 391 mm
Az aszályhajlam 1840-es évektõl indult, sokszor forró nyarakkal, és az 1850-60-as években csúcsosodott ki, mint látjuk az évekbõl. Ezekben az évtizedekben a legcsapadékosabb év az 1853-as mely 622 mm-t hozott, és az 1867-es év akkor 658 mm hullott.
Tehát ha most a gyakori éves 600-700 mm nem hasznosulnak akkor, hogy is hasznosult a 400 mm alatti évek sorozata? Elvileg sehogy, de mégis zöld az országunk és mégis megmaradtak az erdõségek, hogy is lehetséges ez? Nem tudom, talán ufók? Lehet:-)
És ezek után vált csapadékosabbá az idõ ismét.
Nálunk újra aszályos évek jelentkezett a 1940-es és az 1980-as években és a 1990-es évek elején majd újra több csapadék hullott, ami most is tart.
Akkor majd lehet sírni mikor ilyen évek sorozata jön majd, mert simán jöhet hisz az éghajlatunk, a medencénk nagyon is alkalmas erre. És mi történik? Semmi, a növény és az állatvilág hozzá van szokva lesznek elhullások, pusztulások de ez természetes szelekció, az élet része.
Az meg az emberiség hibája, hogy fügézik, meg kukoricát vetünk ezerrel, olykor gyapottal próbálkozunk és mi történik megdöglenek elõbb-utóbb, vagy mesterséges tudjuk csak feltartani az életüket. De az árpa, rozs, búza stb mi éghajlatunk alkalmas növényei röhögnek ezen az egészen és jól érzik magukat. Ez van a fenyõkkel, hisz tajgán jól elvannak néhol 100-200 mm csapadékkal évente, de a tenyészidõ rövid, így sok energiát nem kell fektetni, hogy túlélje az aszályos néhány hetet, háát igen nálunk néhány hónap alatt pusztul, mert behurcolt növény szegényke!
Igaz nálunk itthon is van kultúr növény de locsoljuk és aránylag tetszik neki, de a hideget télen, és egy-egy forró idõszakot nagyon nem csípi, pl 2010-es télen volt kifagyás, tavaly nyáron kiszáradás is, de ez benne van az ilyen hobbi növények életébe.
"Az aszály az 1865 - körüli idõszak fogalmával kezdõdik."
Természetesen az elmúlt néhány év száraz idõszakaitól lényegesen nagyobb aszályok is elõfordultak régen. De ettõl függetlenül a hazánkra korábban is jellemzõ hektikus csapadékeloszlás még tovább "fokozódott" mostanság. Vagyis tényleg nem követi egymást több száraz év (mint ahogyan régen gyakran tette), de egy-egy száraz év után hirtelen heves csapadékok hullanak, ami kevésbé hasznosul. Ergó hiába jön egy száraz év után felhõszakadásokkal tarkított nyár, attól még a talajnedvesség az alsóbb szinteken nehezen áll vissza a normális értékre ez pedig persze úgymond "nem tesz jót" a természetnek.
Persze egy csapadékos évkezdet (mint idén) csodákra képes.
Természetesen az elmúlt néhány év száraz idõszakaitól lényegesen nagyobb aszályok is elõfordultak régen. De ettõl függetlenül a hazánkra korábban is jellemzõ hektikus csapadékeloszlás még tovább "fokozódott" mostanság. Vagyis tényleg nem követi egymást több száraz év (mint ahogyan régen gyakran tette), de egy-egy száraz év után hirtelen heves csapadékok hullanak, ami kevésbé hasznosul. Ergó hiába jön egy száraz év után felhõszakadásokkal tarkított nyár, attól még a talajnedvesség az alsóbb szinteken nehezen áll vissza a normális értékre ez pedig persze úgymond "nem tesz jót" a természetnek.
Persze egy csapadékos évkezdet (mint idén) csodákra képes.
A fenyõfõi õsfenyves õshonosságát illetõen némi vita van a szakemberek között. Utánanéztem a dolognak a net-en, a mérvadó források többsége szerint az ottani erdeifenyõ állomány részben telepített, de részben bizonyosan õshonos: reliktum a jégkorszak utáni nyír-erdeifenyõ idõszakból.
Magam azt tapasztalom, hogy az erdeifenyõ homoktalajon napjainkban is jól érzi magát a Kisalföldön is, sõt, szaporodni képes. Ebbõl két dolog következik: ez a faj nagyon nagy mértékben képes akklimatizálódni és/vagy a nyír-erdeifenyõ idõszak klimatikus viszonyai olyan döbbenetesen nem tértek el a maiaktól.
A botanikusoknak mindenesetre az a véleményük, hogy az erdeifenyõ természetes elterjedésének határa a Bakonyalján húzódik, ettõl keletre és délre ez a fa már nem õshonos, állományai mind telepítettek.
A fügével hasonló a helyzet annyiban, hogy termeszthetõségének északi határán vagyunk, elsõsorban az erõs téli fagyok, a kifagyás lehetõsége miatt.
Az ilyen határterületeken az adott faj megsínyli a kisebb éghajlatingadozásokat is.
Ebbõl következõen az idõnkénti tömeges megbetegedés, sõt kipusztulás sem ok arra, hogy belõle az éghajlat tartós, nagymértékû megváltozására következtessünk.
Magam azt tapasztalom, hogy az erdeifenyõ homoktalajon napjainkban is jól érzi magát a Kisalföldön is, sõt, szaporodni képes. Ebbõl két dolog következik: ez a faj nagyon nagy mértékben képes akklimatizálódni és/vagy a nyír-erdeifenyõ idõszak klimatikus viszonyai olyan döbbenetesen nem tértek el a maiaktól.
A botanikusoknak mindenesetre az a véleményük, hogy az erdeifenyõ természetes elterjedésének határa a Bakonyalján húzódik, ettõl keletre és délre ez a fa már nem õshonos, állományai mind telepítettek.
A fügével hasonló a helyzet annyiban, hogy termeszthetõségének északi határán vagyunk, elsõsorban az erõs téli fagyok, a kifagyás lehetõsége miatt.
Az ilyen határterületeken az adott faj megsínyli a kisebb éghajlatingadozásokat is.
Ebbõl következõen az idõnkénti tömeges megbetegedés, sõt kipusztulás sem ok arra, hogy belõle az éghajlat tartós, nagymértékû megváltozására következtessünk.
Igen, errõl az apróságról, hogy mi az õshonos, meg mi a telepités igen elfeledkeznek "szakembereink". A Bakonyban létezik egy õsfenyves (Fenyõfõ), de az sem biztos, hogy annyira õsi. Hamarosan elterjed mindenfelé a füge hazánkban (már én is ültettem) és ha beütne egy 87-es januári idõ és rommá fagynának, biztosan arról sirnának a szakemberek, hogy globális lehûlés van és ezért fagyott el a sok aranyos fügefa.
Egyszerûen egy helytelen telepítés következményei omlanak most ránk , és persze mutogatnak globális felmelegedésre, meg bûbájosságra, szemmel verésre, meg ki tudja mire... Az embereknek mindig kellenek könnyen emészthetõ ellenségképek, boszorkányok, bûbájosok, prikulicsok. Most hogy egy paraszthajszállal "nagyobb" a tájékozottság ez már nem elég, ha felüté a fejét a gonosz nyomósabb, kézzelfoghatóbb magyarázat kell: Na ilyen a globális izé is... Ezek a fenyõfélék az elmúlt sok x ezer évben nem voltak õshonosak nálunk, még a luc is csak igen kevés helyen, talán csak az Õrségben. Ennyi a lényeg a többi csak szerecsenmosdatás. Vesszen az írmagja is, a Bükkben is egy undorító beteges gócot alkot ha az ember belebotlik valahol az erdei fenyõbe, meg hasonszõrû társaiba...Pfujj.
A cikkben az utóbbi három év aszályáról alkotott apokaliptikus kép pedig elképesztõ tájékozatlanságról ad képet. Mi nem tudjuk mi az az aszály...szerintem. Az aszály az 1865 - körüli idõszak fogalmával kezdõdik, és láss csodát nem száradtak, pusztultak ki akkor sem a magyarországi erdõk!
A cikkben az utóbbi három év aszályáról alkotott apokaliptikus kép pedig elképesztõ tájékozatlanságról ad képet. Mi nem tudjuk mi az az aszály...szerintem. Az aszály az 1865 - körüli idõszak fogalmával kezdõdik, és láss csodát nem száradtak, pusztultak ki akkor sem a magyarországi erdõk!
Több mint valószínû, hogy valóban valami ilyesmirõl van itt szó. A nagyjából egyensúlyban levõ rendszerek (és minden, hosszasan változatlan állapotban fennmaradó rendszer ilyen) nyilván negatívan csatolnak vissza.
Sokat mondó, hogy a nagyon alacsony jégkiterjedési minimummal záró 2007-es év után is nem sokkal 2009 jött a feltûnõen megemelkedett minimumával.
Sokat mondó, hogy a nagyon alacsony jégkiterjedési minimummal záró 2007-es év után is nem sokkal 2009 jött a feltûnõen megemelkedett minimumával.
A cikk szerint tehát reális esély van arra, hogy napfolt nélküli napciklusok következzenek. Ez azért nem semmi... ha a lehetséges következményekbe is belegondolunk.
Az olvadékvizek felszaporodása erõsödõ jegesedéshez vezethet a nyarat követõen, így negatívan csatol vissza a rendszer. Én legalábbis ezzel magyarázom ezt.
Ha a klíma lehûlését nem is jelenti, azt bizonyára igen, hogy az úszó jég fogyása nem "egyirányú utca". Továbbá mutatja az északi-sarki jég viselkedésének legendás szeszélyességét, mely egyébként a sarkkutatók beszámolóiból is kiderül.
Azt az eddig is meglévõ meggyõzõdésemet erõsíti a kép, hogy nem számítható most még ki, hogy hány év múlva következik be az északi pólus nyári jégmentessége (ha bekövetkezik egyáltalán belátható idõn belül)
Azt az eddig is meglévõ meggyõzõdésemet erõsíti a kép, hogy nem számítható most még ki, hogy hány év múlva következik be az északi pólus nyári jégmentessége (ha bekövetkezik egyáltalán belátható idõn belül)
A budapesti hõmérsékleti adatsor után nem sokkal íme a következõ hosszútávú: Stockholm 292 éves homogenizált, extrapolált középhõmérsékleti adatsora
Az adatsor összeállítása során végzett korrekciók:
1722-1755 Stockholm adatsorának rekonstrukciója az uppsalai adatsor extrapolálásával.
1756-2012 Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI) korrekciói a homogenizálás során.
1756-1894 Egyéb korrekciók az uppsalai és stockholmi adatsor egymáshoz illesztése során.
2013 Városhatás korrekciója.
Éves középhõmérsékletek 1722-tõl: (Tartalmazza a becslést is 2013-ra, ahol a hiányzó hónapok az utolsó tíz év átlagával helyettesítve.) Link
Téli középhõmérsékletek (1722/23-2012/13): Link
Tavaszi középhõmérsékletek (1722-2013): Link
Nyári középhõmérsékletek (1722-2013): Link
Õszi középhõmérsékletek (1722-2012): Link
Leghidegebb hónap középhõmérséklete (1722-2013): Link
Legmelegebb hónap középhõmérséklete (1722-2013): Link
Az adatsor mellett az SMHI homogenizálásának részletei és az állomástörténet is letölthetõ!
Stockholm 292 éves középhõmérsékleti adatsorának letöltése: Link
Budapest 234 éves középhõmérsékleti adatsora is letölthetõ már: Link
Az adatsor összeállítása során végzett korrekciók:
1722-1755 Stockholm adatsorának rekonstrukciója az uppsalai adatsor extrapolálásával.
1756-2012 Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI) korrekciói a homogenizálás során.
1756-1894 Egyéb korrekciók az uppsalai és stockholmi adatsor egymáshoz illesztése során.
2013 Városhatás korrekciója.
Éves középhõmérsékletek 1722-tõl: (Tartalmazza a becslést is 2013-ra, ahol a hiányzó hónapok az utolsó tíz év átlagával helyettesítve.) Link
Téli középhõmérsékletek (1722/23-2012/13): Link
Tavaszi középhõmérsékletek (1722-2013): Link
Nyári középhõmérsékletek (1722-2013): Link
Õszi középhõmérsékletek (1722-2012): Link
Leghidegebb hónap középhõmérséklete (1722-2013): Link
Legmelegebb hónap középhõmérséklete (1722-2013): Link
Az adatsor mellett az SMHI homogenizálásának részletei és az állomástörténet is letölthetõ!
Stockholm 292 éves középhõmérsékleti adatsorának letöltése: Link
Budapest 234 éves középhõmérsékleti adatsora is letölthetõ már: Link
Igen az elmult évek igencsak szélsõségesek voltak. Jól emlékszem néhány éve a rekord éves csapadékokra.
Kiemelném a teleket is ahol 1-2 nap alatt igen nagy változások következtek be, a Tmax 15 fokról a -20 fokig. Korábban a 90-es 80.-as években annyira talán ilyenek nem voltak gyakoriak. Számomra a 80.-as évek elején érdekes módon a téli ködök voltak a meghatározóak, emlékszem milyen letargiás voltam amikor 6-7 évesen betegen benn voltam és végig nyálkás ködös volt az idõ. Akkor tanultam meg kívülrõl a Ludas Matyit a bakelit lemezrõl, mert mást nem tudtam csinálni. :-)
Az idei nyáron talán nem volt annyi a szélsõségesen meleg 35 fok fölötti nap mint az elmult években. De ez csak amolyan megérzés.
Kiemelném a teleket is ahol 1-2 nap alatt igen nagy változások következtek be, a Tmax 15 fokról a -20 fokig. Korábban a 90-es 80.-as években annyira talán ilyenek nem voltak gyakoriak. Számomra a 80.-as évek elején érdekes módon a téli ködök voltak a meghatározóak, emlékszem milyen letargiás voltam amikor 6-7 évesen betegen benn voltam és végig nyálkás ködös volt az idõ. Akkor tanultam meg kívülrõl a Ludas Matyit a bakelit lemezrõl, mert mást nem tudtam csinálni. :-)
Az idei nyáron talán nem volt annyi a szélsõségesen meleg 35 fok fölötti nap mint az elmult években. De ez csak amolyan megérzés.
Így van!
Ez az év még akár simán kijöhet átlagos csapadékúra vagy átlag felettire is úgy, hogy az ország egyes részein komoly szárazság volt.
A 70-es években a dinamikusabb nyugati áramlás mellett lehetett egy átlag alatti éves csapadékmennyiség mellett normális nedvesség a talajban, mert nem voltak ezek a 2-3 hétig felhõtlen idõszakok, nem 30-35-40 fokok voltak.
Most esik 30-40-50 mm, és másnap sehol nem látsz tócsát.
Régebben 15-20 mm után sokfelé állt víz.
A hõmérséklet és a csapadék ilyen durva ugrálását egyik növény sem viseli jól, a fenyõk meg pláne nem.
Ez az év még akár simán kijöhet átlagos csapadékúra vagy átlag felettire is úgy, hogy az ország egyes részein komoly szárazság volt.
A 70-es években a dinamikusabb nyugati áramlás mellett lehetett egy átlag alatti éves csapadékmennyiség mellett normális nedvesség a talajban, mert nem voltak ezek a 2-3 hétig felhõtlen idõszakok, nem 30-35-40 fokok voltak.
Most esik 30-40-50 mm, és másnap sehol nem látsz tócsát.
Régebben 15-20 mm után sokfelé állt víz.
A hõmérséklet és a csapadék ilyen durva ugrálását egyik növény sem viseli jól, a fenyõk meg pláne nem.
3 éve a valaha mért legesõsebb év volt hazánkban tudtommal. Az idei március a 2. a tavasz a 3. legcsapadékosabb volt 1901 óta. Az emberi emlékezet egyeseknél két évnél (2 hónapnál ?) tovább nem terjed, ha ma azt irják, hogy utóbbi 3 év rútul száraz.
Másrészt a nagy melegek, forróságok igencsak gyakoriak nyaranta (ha utána a hidegrekordok is megdõlnek), a 40 fok szerintem egy fenyõnek kibirhatatlan. A szakemberek sosem gondolkodtak azon el, hogy 1500 m alatt miért nem természetes növényzet nálunk a fenyõ ? Sok fenyõ száradt el itt a kertvárosban is mostanában. Ha tûz a nap és árnyékban 40 fok van a napon sajnos ennél sokkal több. Ha ilyen 40 feletti T-t nekünk is reggeltõl estig a napon, ruha nélkül kéne töltenünk estére belehalnánk...
Másrészt a nagy melegek, forróságok igencsak gyakoriak nyaranta (ha utána a hidegrekordok is megdõlnek), a 40 fok szerintem egy fenyõnek kibirhatatlan. A szakemberek sosem gondolkodtak azon el, hogy 1500 m alatt miért nem természetes növényzet nálunk a fenyõ ? Sok fenyõ száradt el itt a kertvárosban is mostanában. Ha tûz a nap és árnyékban 40 fok van a napon sajnos ennél sokkal több. Ha ilyen 40 feletti T-t nekünk is reggeltõl estig a napon, ruha nélkül kéne töltenünk estére belehalnánk...
Tény, hogy az utóbbi pár évtizedben a csapadékeloszlás egyenetlenebbé vált, mint amilyen volt, pl. a 70-es években. Kis túlzással: sivatagi száraz idõszakok váltakoznak özönvizes idõszakokkal. Mindez legvalószínûbben a nyugati drift, az atlanti hatás gyengülésével függ össze. Meridionális klímakorszakban vagyunk, ez már-már kétségbevonhatatlan tény. A lehetséges okok taglalása messzire vezetne, ebbe most ne menjünk bele.
Azzal az állítással semmi bajom se lenne, hogy: "a csapadékmennyiség hektikus változásait a növényzet idõnként megsínyli"
De a növényi betegségket azonnal, gondolkodás nélkül a "globális felmelegedés" számlájára írni, ez az intellektuell számára kötelezõ óvatosság teljes hiányáról árulkodik.
Azzal az állítással semmi bajom se lenne, hogy: "a csapadékmennyiség hektikus változásait a növényzet idõnként megsínyli"
De a növényi betegségket azonnal, gondolkodás nélkül a "globális felmelegedés" számlájára írni, ez az intellektuell számára kötelezõ óvatosság teljes hiányáról árulkodik.
Éppen errõl van szó: a szakember ÓVATOSSÁGÁRÓL. Az üvegház hatás ugyan igazolt és kétségbevonhatatlan, de csak elviekben és "laboratóriumi körülmények között". Hogy ez globálisan milyen hatást fejt ki, továbbá, hogy ezek a hatások milyen összefüggésben vannak a légköri széndioxid koncentrációval: ez nyilvánvalóan a tudomány legnehezebb kérdései közé tartozik.
A média persze szereti a bombasztikus kijelentéseket, a körültekintés, óvatosság ott nem számít erénynek. Bár néha szakemberek is tudnak hajmeresztõ dolgokat állítani. Még valamikor a 70-es évek legelején olvastam egy cikket az Élet és tudomány címû lapban tudós ember tollából. A cikk azt közölte, hogy "az Északi-jeges-tenger 2000-re elveszti jegét" Akkor még nem volt szó üvegház hatásról, de tapasztalni lehetett a gleccserek valamekkora visszahúzódását, a hõmérséklet némi emelkedését az 1800-as évek eleje óta. Mindezt a glaciális vége óta zajló felmelegedéssel magyarázták az akkori klimatológusok.
Valóban eltûnt 2000-re az arktikus jég? Dehogy. A nyári jégborítás csökkent ugyan, de a jégmentességtõl még most, 2013-ban is messze vagyunk.
Nagyjából 10 éve német meteorológusok úgy nyilatkoztak valamelyik bulvárlapnak, hogy hamarosan nem fordul már elõ síkvidéki havazás Németországban, s gyerekeik jóformán már nem is ismerik majd a havat. Aztán jött a 2009/10-es tél, mikor hegynyi hótorlaszok bénították meg éppen Észak-Németország életét.
Arra is jól emlékszem, hogy a mi egyik meteorológus hölgyünk több évvel ezelõtt azt a kijelentést tette, hogy a jövõben északra kell utaznunk, ha havat akarunk látni a karácsonyi ünnepekben. Túl azon, hogy Európában nagyon sok, tõlünk északabbra fekvõ vidék (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Észak-Franciaország) az atlanti hatás erõsebb volta miatt télen enyhébb, mint Magyarország, a "prognózis" láthatólag nemigen vált be.
Szóval, csinján kellene bánni a klímaváltozásra vonatkozó kategorikus kijelentésekkel. Sok tényezõs, nehezen kiismerhetõ, és még nehezebben modellálható jelenségrõl van itt szó.
Azt én is tapasztalom, hogy az idõjárás jelenleg nem egészen úgy "mûködik", ahogy a 70-es években, például. De könnyen lehet, a klíma sohasem teljesen stabil, abban mindenkor ingadozások, "kis éghajlati korszakok" vannak. Elképzelhetõ, hogy ennek köze nincs a széndioxid emisszióhoz, vagy nem olyan egyszerû módon van köze hozzá, ahogy a többség mostanában hiszi.
A média persze szereti a bombasztikus kijelentéseket, a körültekintés, óvatosság ott nem számít erénynek. Bár néha szakemberek is tudnak hajmeresztõ dolgokat állítani. Még valamikor a 70-es évek legelején olvastam egy cikket az Élet és tudomány címû lapban tudós ember tollából. A cikk azt közölte, hogy "az Északi-jeges-tenger 2000-re elveszti jegét" Akkor még nem volt szó üvegház hatásról, de tapasztalni lehetett a gleccserek valamekkora visszahúzódását, a hõmérséklet némi emelkedését az 1800-as évek eleje óta. Mindezt a glaciális vége óta zajló felmelegedéssel magyarázták az akkori klimatológusok.
Valóban eltûnt 2000-re az arktikus jég? Dehogy. A nyári jégborítás csökkent ugyan, de a jégmentességtõl még most, 2013-ban is messze vagyunk.
Nagyjából 10 éve német meteorológusok úgy nyilatkoztak valamelyik bulvárlapnak, hogy hamarosan nem fordul már elõ síkvidéki havazás Németországban, s gyerekeik jóformán már nem is ismerik majd a havat. Aztán jött a 2009/10-es tél, mikor hegynyi hótorlaszok bénították meg éppen Észak-Németország életét.
Arra is jól emlékszem, hogy a mi egyik meteorológus hölgyünk több évvel ezelõtt azt a kijelentést tette, hogy a jövõben északra kell utaznunk, ha havat akarunk látni a karácsonyi ünnepekben. Túl azon, hogy Európában nagyon sok, tõlünk északabbra fekvõ vidék (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Észak-Franciaország) az atlanti hatás erõsebb volta miatt télen enyhébb, mint Magyarország, a "prognózis" láthatólag nemigen vált be.
Szóval, csinján kellene bánni a klímaváltozásra vonatkozó kategorikus kijelentésekkel. Sok tényezõs, nehezen kiismerhetõ, és még nehezebben modellálható jelenségrõl van itt szó.
Azt én is tapasztalom, hogy az idõjárás jelenleg nem egészen úgy "mûködik", ahogy a 70-es években, például. De könnyen lehet, a klíma sohasem teljesen stabil, abban mindenkor ingadozások, "kis éghajlati korszakok" vannak. Elképzelhetõ, hogy ennek köze nincs a széndioxid emisszióhoz, vagy nem olyan egyszerû módon van köze hozzá, ahogy a többség mostanában hiszi.
„Látják azt a fenyõt? Patakokban folyik le a törzsén a gyanta."
Nem vagyok sem erdész, sem botanikus, de ha egy fenyõ ilyen mennyiségû gyantát tud termelni, akkor gondolom nem a vízháztartással (azaz a közelmúlt csapadékmennyiségével) van a probléma. Ráadásul a fenyõket álítólag valamilyen gombaféle támadta meg tömegesen, ami pedig köztudottan nem a szárazságot kedveli.
Mindemellett az elmúlt 3 év aszályosságában azért van valami igazság is. Az éves csapadékmennyiség és az egy adott hónapban mért hótakaró vastagsága nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem váltak hosszabbá az utóbbi években a csapadékmentes idõszakok, és ez nem terhelte meg a vegetációt. Hiszen a fenyõállomány mellett a cikkben a tölgyekrõl is szó van, õk pedig relatíve jól tûrik a csapadékmentességet, a légköri aszályt és a hõstresszt is, legalábbis a fenyõkhöz vagy mondjuk a bükkhöz képest. Egy ilyen szárazabb idõszakban a legyengült fákat megtámadhatta az a gombaféle, ami a neki kedvezõ nedvesebb idõszakokban még annális de sokkal jobban szaporodik.
Nem vagyok sem erdész, sem botanikus, de ha egy fenyõ ilyen mennyiségû gyantát tud termelni, akkor gondolom nem a vízháztartással (azaz a közelmúlt csapadékmennyiségével) van a probléma. Ráadásul a fenyõket álítólag valamilyen gombaféle támadta meg tömegesen, ami pedig köztudottan nem a szárazságot kedveli.
Mindemellett az elmúlt 3 év aszályosságában azért van valami igazság is. Az éves csapadékmennyiség és az egy adott hónapban mért hótakaró vastagsága nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem váltak hosszabbá az utóbbi években a csapadékmentes idõszakok, és ez nem terhelte meg a vegetációt. Hiszen a fenyõállomány mellett a cikkben a tölgyekrõl is szó van, õk pedig relatíve jól tûrik a csapadékmentességet, a légköri aszályt és a hõstresszt is, legalábbis a fenyõkhöz vagy mondjuk a bükkhöz képest. Egy ilyen szárazabb idõszakban a legyengült fákat megtámadhatta az a gombaféle, ami a neki kedvezõ nedvesebb idõszakokban még annális de sokkal jobban szaporodik.
A cikk jó példája annak, hogy lehet helytálló megfigyeléseket helytelenül, sõt, tendenciózusan interpretálni, és a helytelen koncepció alátámasztására végül hamis, buta állítást felhozni.
Nem évek, de néhány évtized óta figyelem a balaton-felvidéki, bakonyi, kisalföldi feketefenyõ-állomány állapotát.
Ezek a fák valóban több helyen pusztulnak, de pusztulásuknak valamiféle kártevõ az oka, mely kedveli a nagy meleget. (Vagy pedig a nagy melegben manifesztálódik a kártétel)
Ha a hõhullám elõtt már lehullott pl. 500 mm csapadék a kérdéses évben, a néhány 35+ fokos maximumot hozó nap után akkor is tömegesen száradnak a feketefenyõk (és kisebb mértékben, az erdeifenyõk is)
Biztos, hogy a növényeket próbára teszi az erõs sugárzó hõ, a gyengébb, vagy eleve beteg egyedek elpusztulhatnak a nyári hõségidõszakokban.
De ez nyilván a múltban is így volt, önmagában ebbõl a ténybõl nem vonhatunk le messzemenõ következtetést a klíma változására vonatkozóan.
A cikk azon állítása, miszerint az elmúlt 3 év "rútul aszályos volt", teljességgel hamis!
Nem évek, de néhány évtized óta figyelem a balaton-felvidéki, bakonyi, kisalföldi feketefenyõ-állomány állapotát.
Ezek a fák valóban több helyen pusztulnak, de pusztulásuknak valamiféle kártevõ az oka, mely kedveli a nagy meleget. (Vagy pedig a nagy melegben manifesztálódik a kártétel)
Ha a hõhullám elõtt már lehullott pl. 500 mm csapadék a kérdéses évben, a néhány 35+ fokos maximumot hozó nap után akkor is tömegesen száradnak a feketefenyõk (és kisebb mértékben, az erdeifenyõk is)
Biztos, hogy a növényeket próbára teszi az erõs sugárzó hõ, a gyengébb, vagy eleve beteg egyedek elpusztulhatnak a nyári hõségidõszakokban.
De ez nyilván a múltban is így volt, önmagában ebbõl a ténybõl nem vonhatunk le messzemenõ következtetést a klíma változására vonatkozóan.
A cikk azon állítása, miszerint az elmúlt 3 év "rútul aszályos volt", teljességgel hamis!
Háát igen 2010-ben 1517 mm és elõtte évekig 1000 mm körüli mennyiség hullott. 2011 és és 2012-ben volt 500-700 mm a hegy területen. Idén márciusban 106 cm vastag hótakaró borította Kékestetõt, és mindenhol volt legalább 80 cm hó, ráadásul a tavasz fent is csapadékos volt. Ha ez nem elég akkor tényleg nagy gondok vannak.
Igazából mit vártunk tõlük? Kb ennyit, de legalább gyorsan tudom cáfolni a blõd zöldségeket:-)
2 évtõl semminek semmi baja nincs ráadásul úgy, hogy nem is a legszárazabb két év volt simán mutatok 3 ennél is aszályosabb évet egymás után, de könnyû sírni gondolkodni nehéz!!!!
Igazából mit vártunk tõlük? Kb ennyit, de legalább gyorsan tudom cáfolni a blõd zöldségeket:-)
2 évtõl semminek semmi baja nincs ráadásul úgy, hogy nem is a legszárazabb két év volt simán mutatok 3 ennél is aszályosabb évet egymás után, de könnyû sírni gondolkodni nehéz!!!!
Én eredetileg is értettem, hogy mirõl szólt a cikk, magyarul és angolul is tudok 
Most éppen azt kísérelik meg megmagyarázni, hogy bár a globális felmelegedés tart, csak a Csendes Óceán fékezi a folyamatot. Ami éppen igaz is lehet, csak úgy mint az a hipotézis, hogy alapvetõen már elindultunk a köv. jégkorszak felé, csak a glob. felmelegedés ideig-óráig kompenzálja ezt a már elkezdõdött lehûlési trendet.
Most éppen azt kísérelik meg megmagyarázni, hogy bár a globális felmelegedés tart, csak a Csendes Óceán fékezi a folyamatot. Ami éppen igaz is lehet, csak úgy mint az a hipotézis, hogy alapvetõen már elindultunk a köv. jégkorszak felé, csak a glob. felmelegedés ideig-óráig kompenzálja ezt a már elkezdõdött lehûlési trendet.
Húha
Itt az eredeti cikk kivonata, némi ábrával is spékelve az "Extended data figures and tables" alatt:
Link
Itt az eredeti cikk kivonata, némi ábrával is spékelve az "Extended data figures and tables" alatt:
Link
Snowhunter linkelt cikke kapcsán és Usrin kérdése alapján jön ide.
Nekem nincs történetem, én nem akarok sem a globális felmelegedésrõl, sem a snowball Earth-rõl meggyõzni senkit.
Nekem nincs történetem, én nem akarok sem a globális felmelegedésrõl, sem a snowball Earth-rõl meggyõzni senkit.
"... szinte lehetetlen megkülönböztetni a politikai-hatalmi céloktól vezérelt, tudományosnak álcázott dezinformációt a valódi kutatási eredményektõl."
Ez hogy jön ide? Te talán meg tudod különböztetni õket?
"... vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?"
A tiédet miért higgyük el?
Hagyd ezt abba légy szíves, ez túlságosan OFF, olyan, mintha a színeket akarnád szagolni.
Ez hogy jön ide? Te talán meg tudod különböztetni õket?
"... vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?"
A tiédet miért higgyük el?
Hagyd ezt abba légy szíves, ez túlságosan OFF, olyan, mintha a színeket akarnád szagolni.
A hatalom legõsibb eszköze a félelemkeltés. Ilyen eszköz még a felelõsség áthárítása a lakosság jórészt tehetetlen tömegeire azokért a dolgokért, amelyeket felelõtlen tudósok, és tõkések. A globális felmelegedés retorikája hatalmi-kommunikációs szempontból tehát ezeknek a céloknak van alárendelve. A dolog szépsége, hogy ettõl még akár igaz is lehet
A "Titkos összeesküvés" kifejezésrõl: Törvényszerû, hogy azonos érdekek mentén idõvel érdekcsoportok jönnek létre, különösen igaz ez a XXI. században. Az is törvényszerûnek tekinthetõ, hogy a különbözõ érdekcsoportok általában - a legkülönbözõbb okoknál fogva - csak egymás között osztják meg az együttmûködésük célját, mibenlétét. Elsõsorban azért, mert érdekeik a legtöbbször nem esnek egybe a "többiek" érdekeivel, sõt azokkal gyakran ellentétes. Tehát a "titkos összeesküvések" elég gyakoriak voltak régen is és ma is. Annak ellenére van ez így, hogy ezt a kifejezést manapság pont arra használják egyesek, hogy komolytalannak bélyegezzék ezek létezését.
És félig igazad is van. Tulajdonképpen minden tudományág fejlõdése alapvetõen a legerõsebb érdekek és érdekkörök akarata mentén történik, legalábbis napjainkban. Aligha hinném, hogy kutatók ingyen és bérmentve, társadalmi munka keretén belül és mindenfajta szponzori elvárás nélkül kutatnának a XXI. században. És az sem valószínû, hogy a legnagyobb vagyonnal és hatalommal rendelkezõ személyek, érdekkörök nem használják fel befolyásukat és erejüket arra, hogy olyan kutatási eredményekhez jussanak, amelyek birtokában még nagyobb hatalomra tehetnek szert. És mivel köztudott, hogy a világ vagyonának a 90%-a egy néhány száz fõs csoport kezében van, botorság lenne azt feltételezni, hogy ezek az emberek
1. ne próbálnák meg a közvéleményt a saját érdekeik mentén félrevezetni bizonyos kulcskérdésekben
2. lehetõvé teszik a döntõ jelentõségû, a társadalmak szerkezetére is hatást gyakorló új ismeretek, kutatási eredmények nyilvánosságra kerülését
1. ne próbálnák meg a közvéleményt a saját érdekeik mentén félrevezetni bizonyos kulcskérdésekben
2. lehetõvé teszik a döntõ jelentõségû, a társadalmak szerkezetére is hatást gyakorló új ismeretek, kutatási eredmények nyilvánosságra kerülését
Szerinted ki és miért akarja?
Ha eléggé belegondol az ember, gyakorlatilag minden tudományág minden eredménye kapcsán talál olyanokat, akik jól jár(hat)nak vele, és olyanokat is, akik rosszul. Nekem pl. rendkívül gyanús, hogy a csapból is az folyik, mennyire egészséges sok gyümölcsöt enni. Nyilvánvalóan a gyümölcstermesztõk titkos összeesküvése van a háttérben.
Ha eléggé belegondol az ember, gyakorlatilag minden tudományág minden eredménye kapcsán talál olyanokat, akik jól jár(hat)nak vele, és olyanokat is, akik rosszul. Nekem pl. rendkívül gyanús, hogy a csapból is az folyik, mennyire egészséges sok gyümölcsöt enni. Nyilvánvalóan a gyümölcstermesztõk titkos összeesküvése van a háttérben.
Alapvetõen én sem tartom ördögtõl valónak hogy az ilyen és hasonló hipotéziseket megpróbálják mérésekkel, adatokkal alátámasztani. De sajnos mára már szinte lehetetlen megkülönböztetni a politikai-hatalmi céloktól vezérelt, tudományosnak álcázott dezinformációt a valódi kutatási eredményektõl. És van egy olyan érzésem, hogy ez utóbbiak hétpecsétes titkok, tekintve a világ jövõjére gyakorolt jelentõségüket.
Személy szerint én úgy kezelek minden ilyen cikket, hírt, hogy az a közvélemény formálása céljából került nyilvánosságra. És felteszem a kérdést: vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?
Személy szerint én úgy kezelek minden ilyen cikket, hírt, hogy az a közvélemény formálása céljából került nyilvánosságra. És felteszem a kérdést: vajon ki és miért akarja, hogy elhiggyük a történetét?
Nem egyértelmû, hogy ha egy ilyen nagy vízfelületnél (8%) kimutatható a lehûlés (?), akkor az önmagában (hatásait elvéve) is megjelenik a "globális hõmérséklet" értékében?
Az antropogén szén-dioxid-kibocsátás miatti hõmérséklet-emelkedés tudományosan mennyire elfogadott; tényként kezelhetõ?
Nagyon jó dolognak tartom, hogy megpróbálják az összefüggéseket kutatni, nyilván a légkörzés kapcsolatot teremt egymástól oly távoli területek között is, mint az Arktisz és az Egyenlítõi-Csendes-óceán, csak az eredményeket kezelhetnék óvatosabban, imho. Avagy mérés-ellenõrzés-mérés-ellenõrzés-mérés-ellenõrzés-hibajavítás-mérés-ellenõrzés-mérés- stb...
Egy új El Nino-sabb idõszak, és annak hatásvizsgálata például talán nem ártana szvsz.
Az antropogén szén-dioxid-kibocsátás miatti hõmérséklet-emelkedés tudományosan mennyire elfogadott; tényként kezelhetõ?
Nagyon jó dolognak tartom, hogy megpróbálják az összefüggéseket kutatni, nyilván a légkörzés kapcsolatot teremt egymástól oly távoli területek között is, mint az Arktisz és az Egyenlítõi-Csendes-óceán, csak az eredményeket kezelhetnék óvatosabban, imho. Avagy mérés-ellenõrzés-mérés-ellenõrzés-mérés-ellenõrzés-hibajavítás-mérés-ellenõrzés-mérés- stb...
Egy új El Nino-sabb idõszak, és annak hatásvizsgálata például talán nem ártana szvsz.
Ne viccelj, van ennél sokkal jobb is:-)
És mi van ha a hõtûhatás kb 2000 évig fog tartani? Most induljunk ki ebbõl! Akkor a egész eddigi sok-sok tanulmány kuka, mert kezd az lenni. Ráadásul egy cikkben írták, hogy az elmúlt évtized volt a legcsapadékosabb átlagosan, no ehhez hogy jön szárazság és az egyre nagyobb sivatagok aránya?
Jók ezek tanulmányok de szinte lassan tényleg a komédia körébe lehet õket sorolni. Ha a mostani tudás alapján pl 6 órára képtelenek csapadékos elõre jelezni egy-egy adott pontra akkor, hogy is lehetne több 100 évre megmondani, hogy 10 fokot emelkedünk mert ilyet is láttam ám:-) Jó picit túloztam ha valaki bele szeretne kötni de lényeget mindenki érti. Továbbra is ezért vagyok erõsen szkeptikus mert egyelõre a tudásunk nem áll olyan magasan, hogy ezeket megmondjuk. Ha az elõrejelzések stimmeltek volna akkor ma nincs jég sehol, több ország már vízbe fulladna pl Hollandia és nálunk sivatag lenne és nem mértem volna 56 hótakarós napot télen sem, kb ennyi a lényege a dolognak.
És mi van ha a hõtûhatás kb 2000 évig fog tartani? Most induljunk ki ebbõl! Akkor a egész eddigi sok-sok tanulmány kuka, mert kezd az lenni. Ráadásul egy cikkben írták, hogy az elmúlt évtized volt a legcsapadékosabb átlagosan, no ehhez hogy jön szárazság és az egyre nagyobb sivatagok aránya?
Jók ezek tanulmányok de szinte lassan tényleg a komédia körébe lehet õket sorolni. Ha a mostani tudás alapján pl 6 órára képtelenek csapadékos elõre jelezni egy-egy adott pontra akkor, hogy is lehetne több 100 évre megmondani, hogy 10 fokot emelkedünk mert ilyet is láttam ám:-) Jó picit túloztam ha valaki bele szeretne kötni de lényeget mindenki érti. Továbbra is ezért vagyok erõsen szkeptikus mert egyelõre a tudásunk nem áll olyan magasan, hogy ezeket megmondjuk. Ha az elõrejelzések stimmeltek volna akkor ma nincs jég sehol, több ország már vízbe fulladna pl Hollandia és nálunk sivatag lenne és nem mértem volna 56 hótakarós napot télen sem, kb ennyi a lényege a dolognak.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat