2025. július 26., szombat

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#16518
Köszönöm a helyesbítéseket, valószínûleg igazatok van!

Floo-nak még annyit azért hozzáteszek, hogy igen, éjszakára mérséklõdnek vízszintesen a hõmérséklet-különbségek. A völgyben végig hideg van, a dombtetõn meg végig meleg. És mivel én úgy gondoltam, hogy a vízszintes irányú elmozdulást (szelet) a vízszintesen kialakuló nyomáskülönbség generálja, ezért írtam amit. Utóbbit viszont megcáfoltátok, így már tárgytalan a dolog. nevet

Rónaitól elnézést kérek a félretájékoztatásért!
#16517
Õõõõ...izééé....háááát... szegyenlos

"Napnyugtakor megszûnik a besugárzás, megindul a kisugárzás, mérséklõdnek a hõmérséklet-különbségek , azaz a nyomás-különbségek, tehát gyengül a szél."

Ha nappal a felszín eltérõ felmelegedése számít, akkor éjjel az inverzió miatti hõmérséklet-különbség nem?

Szerintem a magyarázat inkább a következõ: reggel elkezd sütni a nap, a talaj és a levegõ elkezd melegedni, majd feláramlani. A magasban ugye majdnem mindig fúj valamilyen irányú szél, és a felmelegedett levegõ felfelé áramlás közben beleütközik, belekapcsolódik a magasban fújó szélbe, ami magával kezdi vonszolni az alsó légrétegeket. Ezáltal az alsó légréteg is elkezd mozogni.
Amikor lemegy a nap, a besugárzás és folyamatos levegõ-felemelkedés megszûnik, a légkör alsó rétege elkezd hûlni, ezáltal nehezebb lesz, és egyszer csak a magasban fújó szél már nem bírja cipelni magával, ezért leszakad róla, mozgása megszûnik, és utána külön életet fog élni.
Nem tudom így van-e valójában, ez csak az én elméletem.
#16516
Szerintem még azt is hozzá lehet tenni, hogy napközben a felszín felmelegedése miatti feláramlások (+ a hozzájuk kapcsolódó leáramlások) kapcsolatot teremtenek a magasabb és a felszíni légrétegek között, éjszaka viszont ezek nélkül külön életet él a két szint. (A magasban, pl. 850 hPa-os szintben már nem igazán gyengül le éjszakára a szél, hiszen az áramlást "hajtó" ciklonok és anticiklonok éjjel is ugyanolyan erõsek.)
#16515
Akkor mondhatni ez is helyzetfüggõ, egy bizonyos helyzetben jól müködik a másikban rosszul.
#16514
Köszi a választ!
#16513
Hát önmagában ez sem ér sokat, akárcsak a többi hasonló társa. Az összes konvektív paramétert együtt érdemes nézni, ezért is olyan nehéz a zivatarok elõrejelzése.
#16512
Ez az index mennyire jól használható?
#16511
Köszönöm szépen, ezen egy hétig még elnyammogok! nevet
#16510
Nappal a felszín eltérõ felmelegedésébõl adódóan hõmérséklet-különbség alakul ki az egyes légtömegek között. A különbözõ hõmérsékletû légtömegeknek eltérõ a nyomása, ennek kiegyenlítésére törekszik a légkör a széllel (a levegõ az alacsonyabb nyomás irányába áramlik).

Napnyugtakor megszûnik a besugárzás, megindul a kisugárzás, mérséklõdnek a hõmérséklet-különbségek, azaz a nyomás-különbségek, tehát gyengül a szél.

Általánosságban kb. ennyi, szerintem.

Persze a valóságba bekever a domborzat, a vízfelületek és még ki tudja mi minden. nevet

Otthon a fagyzugban az alapfelállás:

- nappal mérsékelt DNy-i szél;
- éjjel eleinte gyenge É-i szél (észak felõl lejt a völgy, onnan "folyik le" a hideg).
#16509
SWEAT = Severe Weather Threat Index. A heves zivatarok és tornádók valószínûségét adja meg.

SWEAT= 12(850Td) + 20(TT - 49) + 2(V850) + (V500) + 125(sin(dd500 - dd850) + 0.2)

850Td: 850 hPa-s harmatpont
TT: Total Totals index, ami***
V850: 850 hPa-s szélsebesség
V500: 500 hPa-s szélsebesség
dd500 - dd850: a szélirány-vektor változása a 2 magassági szint között (ezt lehet, hogy rosszul értelmeztem)

150-300: csekély valószínûség heves zivatarra;
300-400: nagy valószínûség heves zivatarra;
400+: tornádó kialakulása is benne van a pakliban.

***"A légkör labilitásának mérésére szolgáló paraméter. Az index a következõ képlettel áll elõ:
TT = (T850 - T500) + (Td850 - T500)

T850: a 850 hPa-os nyomási szint hõmérséklete;
T500: az 500 hPa-os nyomási szint hõmérséklete;
Td850: a 850 hPa harmatpontja.

A TT megállapított küszöbértékei a következõk:
- 44 alatt konvekció nem valószínû;
- 44-50 között zivatar valószínû, (nem heves);
- 51-52 között izoláltan heves zivatarok elõfordulhatnak;
- 53-56 között szórványosan heves zivatarok elõfordulhatnak;
- 56 felett heves zivatarok többfelé elõfordulhatnak.

Ebben az indexben tehát benne van a kb. 1500 (850 hPa) és kb. 5500 (500 hPa) méter
közötti hõmérséklet-különbség, ami a légkör labilitását hivatott visszaadni, ill. a 850 hPaos harmatpont, amely már az alsó szintek nedvességér l is visz be információt a formulába."
#16508
Mit jelent a SWEAT-index, és hogyan kell értelmezni?
#16507
Sziasztok!

A holnapra szóló idõjárás elõrejelzésben olvasható: "Éjszakára mérséklõdik a légmozgás, majd holnap fõként északkeleten erõsödik meg a nyugati szél." (OMSZ) Mi az oka azoknak az idõjárási jelenségnek, melyben elõfordul az éjszakára mérséklõdõ, nappal megélénkülõ-erõsödõ szél? (Fõként délnyugati szél esetében, és fõleg enyhébb/melegebb napokon "szokott" ez elõfordulni.)
#16506
Már van címe, és már frissítve is van. A meteorológiai társalgóban olvashatod a kisebb csúszás okát.
#16505
Szép délutánt! Nem akarok okoskodni, de miért nincsen címe az elõrejelzésnek és mikor lesz frissítve? szegyenlos szegyenlos
#16504
Nagyobb mennyiségben - ahogyan azt Kornél is emlitette - Cirrus-nak számit. Szélsõséges esetben az égbolt hat- vagy hétnyolcadát is takarhatja, ezesetben célszerû Cirrostratus-ként jelölnünk. nevet
#16503
Köszönöm a válaszokat!
#16502
Anno 20 éve nekem azt mondták,hogy amikor húzza és egyértelmû,hogy gép okozta akkor nem,de ha 1 óra elteltével is megvan akkor megadhatónevet kacsint
#16501
Úgy tudom, ha eléri, vagy meghaladja az 1 oktányi mennyiséget, akkor már jelezni kell, tehát tulajdonképpen igen.
#16500
A kondenzcsík felhõnek számít?
#16499
Köszönöm szépen a válaszokat!
#16498
Mi automatások is egészkor olvassuk (akarom mondani nulláztatjuk) az adatokat, a WD-ben nem lehet beállítani köztes idõpontokat, csak egész órákat.
#16497
Hivatalos megfigyelések szerint óra 40 perckor kell kezdeni a megfigyelést és a leolvasást és óra 53 percre be kell fejezni, majd elküldeni. (Ha az idõpontra pontosan nem emlékszem akkor egy megfigyelõ biztsoan javít):-) Az azért van, hogy egészre a friss értékek mindenhonnan a világból beérjenek. Ebbõl indulnak ki a térképek, elõrejelzések, modellek stb, persze másokból is de a megfigyeléseknek így kell szabályszerûen mûködni. Ha mi magunknak egészkor olvassuk le vagy elõtte 10 perccel az nem jelent gondot, hisz a térképeink késõbb frissülnek. Én is egészkor szoktam nullázni, leolvasni, de ha épp nem tudom pontban akkor pl 10 perccel elõtte bõven jó.
#16496
Mivel én csapadékadatokat szolgáltatok, továbbá klímaivet vezetek, ezért 6:45-kor illetve 18:45-kor is leolvasom a csapimennyiséget. Este ebben az idõpontban helyezem ki a Radminmérõt és reggel ekkor olvasom le. A fõterminusokban rögzítem a mért adataimat stb, ezért én ehhez a gyakorlathoz igazodom. A 18:40-kor(HLT) észlelt adatok a 19 (HLT) órás adatok, ez a van az elõrejelzési versenynél is.... és mivel, erre az oldalunkon nincsen külön kitétel ezt a szabályt alkalmazom. Remélem nem követek el ezzel fõben járó bûnt?!
#16495
Én személy szerint pontban 18 UTC-kor olvasom le az adatokat.
Én is azt gondolom, hogy egyébként ha valaki 5-10 perccel elõbb/késõbb olvassa le (rögzíti) az adatait, az nagyon nagyot azért nem hibázik. Extrém szituációktól eltekintve néhány tized fokot jelenthet ez a dolog, mely hosszútávon vezetve az adatokat nem jelent szignifikáns eltérést.
#16494
Mivel ezeket az adatokat az éghajlat leírására gyûjtjük, annak a 15-20 percnek hosszútávon semmi jelentõsége nincs, szerintem.
#16493
Milyen idõintervallumban rögzítitek a mért értékeket?
Most arra gondolok, hogy én a hõmérsékleti szélsõértékeket UTC 18 órakor olvasom le és nem UTC 17:45-kor az OMSZ gyakorlatához igazodva. (gondolom õk azért csinálják úgy, hogy egészre UTC 18 órára össze tudják gyûjteni az adatokat és elkészíthessék a térképeket, táblázatokat stb.)
Ti ezt hogyan csináljátok a gyakorlatban?
Ez a kérdés most azért merült fel bennem, mert ma (is) azt tapasztaltam, hogy kertész kolléga (Gyõrszemere) már UTC 17:45-kor "nullázza" a hõmérõjét.

Ki csinálja jól, mert itt a metneten erre nincs írásos szabály?
Vagyis igazából van, mert UTC 18:00-órától másnap UTC 18 óra közötti értéket kell rögzíteni...Én ezt úgy értelmezem, hogy itt nálunk a metneten UTC 18:00-kor kell végezni, ugyanis mi nem az OMSZ vagyunk.
???
#16492
Értem, köszi a választ!
#16491
"Repülõs" válasszal nem szolgálhatok (nem tudom, milyen légáramlatokat tud kihasználni a siklóernyõs). Az viszont bizonyos, hogy termikek ilyenkor is kialakulnak - különösen a tegnapi-tegnapelõttihez hasonló helyzetben (hidegfront után), amikor igen hideg légtömeg van felettünk (1500 m táján már -10°C alatt). Ehhez képest a Nap igencsak felmelegítette a felszínt, és megindulhattak a feláramlások. Ebbõl a szempontból nem maga a hõmérséklet, hanem a napsütötte felszín fölötti levegõ és a magasabb rétegek közötti hõmérséklet-különbség az érdekes. Nem véletlen, hogy az elõzõ napokban jócskán voltak gomolyfelhõk az égen. Sõt, az ország más részein, ahol a körülmények még jobban kedveztek a konvekciónak, és több volt a nedvesség a levegõben, hózáporok is kialakultak.
#16490
Sziasztok!

Lehet, hogy inkább a sportrepülés fórumban van a kérdés helye.

Ma késõ délutántól - egészen este 6 óráig - láttam siklóernyõsöket Budapesten a Hármashatár-hegy környékén.
Azt észrevettem, hogy arról a felszálló helyrõl az északkeleti - keleti szél a legkedvezõbb, azt viszont nem is gondoltam volna, hogy ilyen "hidegben" is lehet ezt a sportot ûzni.
Kérdés: Ha nem a termikek, akkor milyen légáramlatok segítették õket a levegõben tartani? Vagy másképp: A siklóernyõzés - meteorológiai szempontból - nem a talaj nappali felmelegedéséhez köthetõ?
#16489
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30381 - 2011-03-04 16:01:12)

Szerintem a Metnet-képtár szabályzata alapján ez a fotó nem igazán való egyik mappába sem... Ha azért szeretnéd megmutatni, hogy kérdezz róla, hasonló esetben inkább válaszd valamelyik ingyenes képfeltöltõ honlapot.

"A feltöltött képeknek mindenképpen teljesíteniük kell bizonyos alapvetõ minõségi követelményeket. Ne kerüljenek feltöltésre rossz minõségben készített mobiltelefonos vagy bemozdult, életlen, kivehetetlen képek, illetve "semmitmondó" jelenidõ-képek. Ilyen jelenidõ-képeket csak akkor fogadunk el, ha az valamilyen jelentõs eseményrõl készült, és nincs róla másik, jobb minõségben készült kép."
#16488
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30379 - 2011-03-04 15:45:13)

Ide talán elfér:
Link
#16487
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30378 - 2011-03-04 15:43:17)

Én csak meg akarom osztani veletek. Leírod, hogy melyik mappába tegyem? Kérlek zavarban
#16486
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30377 - 2011-03-04 15:40:17)

Így van.
#16485
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30376 - 2011-03-04 15:37:09)

Ennek semmi köze a zivatarhoz( Link ), ez csak egy alacsony szintû gomolyfelhõ, vagy a stratus széle.
#16484
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30374 - 2011-03-04 15:31:32)

Észak felõl sötét zivatarfelleg érkezik, lefotóztam. Itt a kép. Ez most készült egyszer csak besötétedett és kinéztem és ezt a gyönyörût láttam gondoltam meg osztom veletek. Link
#16482
Köszönöm a választ!
#16481
Nem. Azt jelenti, hogy a szél által összehordott hóbuckák vannak, azaz a hóborítottság nagyon egyenetlen.
#16480
Sziasztok!

A met.hu oldalon olvasható Link egyes állomások mellett "hóbucka". Az elolvadt hótakaró után, a korábban a szél által egy-egy helyen összefújt hókupacok jelenlétét jelöli e-kifejezés?
#16479
Oké köszönöm. Így már érthetõ. vidám hideg
#16478
A hidegbetörés még nem feltétlenül jelent hózáport.
A hózápor nevében is benne van: konvektív jelenség, tehát labilitás szükséges hozzá.
A késõ téli és a kora tavaszi idõszakok azok, amikor elég hideg levegõ tud még betörni ide ahhoz, hogy hó hulljon, de már elég magasan van a nap, hogy napközben magas hõmérséklet legyen.
Így fordulhat elõ, hogy -12-13 fokos 850 Hpa-os hõmérséklet mellett +2+4 fok tud lenni.
Ez a nagy hõmérsékletkülönbség pedig labilitást és konvektív csapadékot, hózáport, graupelzáport eredményez.
#16477
Sziasztok! Miért van az, hogy tél közepén mikor hidegbetörés van nincs, vagy csak ritkán van hózápor. Most, amikor már majdnem március van sõt jövõhét hétvégén már bõven március lesz, és akkor lesz hidegbetörés megnõ a valószínüsége a hózáporoknak???..
#16476
Sziasztok!

A most látható érdekes felhõformák a sat24 mûholdképen, Portugáliától nyugatra az Óceán felett vajon kondenzcsíkból képzõdhettek? Link
#16475
Köszönöm a választ!
#16474
Nagyon köszönom a válaszod.
Azért az nagyon baba lenne, ha havazna itt. Állítolag még sosem fordult elõ. zivatar havazas
#16473
Hozapor kerdes: szombat-vasarnap vonul majd at eszakrol egy hidegcsepp, igy szep konvektiv esemenyek lehetnek. Mivel -2, -3, rovid idore akar -4 fokos T850 is erint majd, teljesen nem lehet kizarni a hozaporokat sem, (foleg eleg eros intenzitas eseten), de a jeg, jegdara meg mindig valoszinubb, mert az sokkal nehezebben olvad el mint a hopelyhek.
(A felhobol valoszinuleg vegyesen hopelyhek, jegszemek esnek majd ki, de mire a talajfelszinre ernek, a hopelyhek nagyobb valoszinuseg szerint elolvadnak, a jeg nem. Nagyon eros intenzitas eseten viszont olyan merteku lehet az olvadas altali lehutese a levegnek, hogy mar akar a hopelyhek is foldet erhetnek...)
#16472
Je'g kerdes: a kulcs abban all, hogy a felho negativ homersekletu (felso) reszen keletkezo jegszemeknek nem szabad teljesen elolvadniuk a pozitiv homersekletu (alsobb) legretegben, amig elerik a talajt. Minel nagyobbak a jegszemek, annal vastagabb/magasabb T-u also retegen tudnak atesni teljes olvadas nelkul.

A teli felevben keletkezo jegnek/jegdaranak igy konnyebb dolga van szilard halmazallpotban elerni a talajt. Nyaron, magasabb homersekleten erre mar csak az eleg nagy jegszemek kepesek, amikhez mar nagy vertikalis kiterjedesu Cb kell.
Na, ilyen nem igen van Maltan nyaron (leginkabb semmi csapadek nincs ott arra), ugyhogy 0-hoz kozelit az eselye jegesonek nyaron arra. Mig eszakabbi szelessegeken ugyebar nem ritkak a magasratoro Cb-k a nyari felevben.
#16471
Valamit nem ertek. Maltan elek es jegesot otthon leginkabb csak nyaron heves zivataroknal lattam. Itt ez egeszen mas, itt jeg esot vagy jeg zaport februarban es marciusban lehet latni fokent Most is plussz 9 fok van es szinte csak jeg esik, vagy inkabb csak csepereg mert nem intenziv a csapadek. Ez hogyan lehetseges?
Szombat hajnalra 4-5 fokot josolnak ez zaporokat. Elofordulhat esetleg hozapor is?
#16470
Melegben igaz, hiszen nagyobb páratartalom mellett az izzadság nehezebben párolog el, kevésbé tudja hûteni a szervezetet, tehát meleged lesz. Léteznek is képletek a melegben tapasztalható hõérzet (heat index) kiszámítására T és RH alapján, ez különösen az USA-ban az elõrejelzésekben gyakran szereplõ elem. Egy táblázat hõérzetekkel, mért hõfok és páratartalom függvényében: Link

Hidegben (ha az ember a legkisebb mértékben sem izzadna) mindez már nem mûködik. Sõt, olyankor a párásabb levegõt lehet hidegebbnek érezni, mivel jobb hõvezetõ, vagyis könnyebben elvonja a hõt a szervezettõl. Szerintem ez is ismerõs érzés: 0°C ködben sokkal "fázósabb" idõ, mint tiszta, száraz idõben. (Más kérdés, hogy hideg esetén a szélhûtés szerepe még fontosabb, és a száraz 0°C-os levegõ nálunk ritkán jár szélcsenddel.)

Utolsó észlelés

2025-07-26 08:52:09

Sopron - Jereván Lakótelep

20.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

143417

Hírek, események

Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!

Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45

pic
A következő napokban átmenetileg fokozódik hőség és egyre több záporra, zivatarra készülhetünk, amit egy hidegcsepp és egy hullámzó front okoz majd.