Kérdések és válaszok

SWEAT = Severe Weather Threat Index. A heves zivatarok és tornádók valószínûségét adja meg.

SWEAT= 12(850Td) + 20(TT - 49) + 2(V850) + (V500) + 125(sin(dd500 - dd850) + 0.2)

850Td: 850 hPa-s harmatpont
TT: Total Totals index, ami***
V850: 850 hPa-s szélsebesség
V500: 500 hPa-s szélsebesség
dd500 - dd850: a szélirány-vektor változása a 2 magassági szint között (ezt lehet, hogy rosszul értelmeztem)

150-300: csekély valószínûség heves zivatarra;
300-400: nagy valószínûség heves zivatarra;
400+: tornádó kialakulása is benne van a pakliban.

***"A légkör labilitásának mérésére szolgáló paraméter. Az index a következõ képlettel áll elõ:
TT = (T850 - T500) + (Td850 - T500)

T850: a 850 hPa-os nyomási szint hõmérséklete;
T500: az 500 hPa-os nyomási szint hõmérséklete;
Td850: a 850 hPa harmatpontja.

A TT megállapított küszöbértékei a következõk:
- 44 alatt konvekció nem valószínû;
- 44-50 között zivatar valószínû, (nem heves);
- 51-52 között izoláltan heves zivatarok elõfordulhatnak;
- 53-56 között szórványosan heves zivatarok elõfordulhatnak;
- 56 felett heves zivatarok többfelé elõfordulhatnak.

Ebben az indexben tehát benne van a kb. 1500 (850 hPa) és kb. 5500 (500 hPa) méter
közötti hõmérséklet-különbség, ami a légkör labilitását hivatott visszaadni, ill. a 850 hPaos harmatpont, amely már az alsó szintek nedvességér l is visz be információt a formulába."

Mit jelent a SWEAT-index, és hogyan kell értelmezni?

Sziasztok!

A holnapra szóló idõjárás elõrejelzésben olvasható: "Éjszakára mérséklõdik a légmozgás, majd holnap fõként északkeleten erõsödik meg a nyugati szél." (OMSZ) Mi az oka azoknak az idõjárási jelenségnek, melyben elõfordul az éjszakára mérséklõdõ, nappal megélénkülõ-erõsödõ szél? (Fõként délnyugati szél esetében, és fõleg enyhébb/melegebb napokon "szokott" ez elõfordulni.)

Már van címe, és már frissítve is van. A meteorológiai társalgóban olvashatod a kisebb csúszás okát.

Szép délutánt! Nem akarok okoskodni, de miért nincsen címe az elõrejelzésnek és mikor lesz frissítve?

Nagyobb mennyiségben - ahogyan azt Kornél is emlitette - Cirrus-nak számit. Szélsõséges esetben az égbolt hat- vagy hétnyolcadát is takarhatja, ezesetben célszerû Cirrostratus-ként jelölnünk.

Köszönöm a válaszokat!

Anno 20 éve nekem azt mondták,hogy amikor húzza és egyértelmû,hogy gép okozta akkor nem,de ha 1 óra elteltével is megvan akkor megadható

Úgy tudom, ha eléri, vagy meghaladja az 1 oktányi mennyiséget, akkor már jelezni kell, tehát tulajdonképpen igen.

A kondenzcsík felhõnek számít?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Mi automatások is egészkor olvassuk (akarom mondani nulláztatjuk) az adatokat, a WD-ben nem lehet beállítani köztes idõpontokat, csak egész órákat.

Hivatalos megfigyelések szerint óra 40 perckor kell kezdeni a megfigyelést és a leolvasást és óra 53 percre be kell fejezni, majd elküldeni. (Ha az idõpontra pontosan nem emlékszem akkor egy megfigyelõ biztsoan javít):-) Az azért van, hogy egészre a friss értékek mindenhonnan a világból beérjenek. Ebbõl indulnak ki a térképek, elõrejelzések, modellek stb, persze másokból is de a megfigyeléseknek így kell szabályszerûen mûködni. Ha mi magunknak egészkor olvassuk le vagy elõtte 10 perccel az nem jelent gondot, hisz a térképeink késõbb frissülnek. Én is egészkor szoktam nullázni, leolvasni, de ha épp nem tudom pontban akkor pl 10 perccel elõtte bõven jó.

Mivel én csapadékadatokat szolgáltatok, továbbá klímaivet vezetek, ezért 6:45-kor illetve 18:45-kor is leolvasom a csapimennyiséget. Este ebben az idõpontban helyezem ki a Radminmérõt és reggel ekkor olvasom le. A fõterminusokban rögzítem a mért adataimat stb, ezért én ehhez a gyakorlathoz igazodom. A 18:40-kor(HLT) észlelt adatok a 19 (HLT) órás adatok, ez a van az elõrejelzési versenynél is.... és mivel, erre az oldalunkon nincsen külön kitétel ezt a szabályt alkalmazom. Remélem nem követek el ezzel fõben járó bûnt?!

Én személy szerint pontban 18 UTC-kor olvasom le az adatokat.
Én is azt gondolom, hogy egyébként ha valaki 5-10 perccel elõbb/késõbb olvassa le (rögzíti) az adatait, az nagyon nagyot azért nem hibázik. Extrém szituációktól eltekintve néhány tized fokot jelenthet ez a dolog, mely hosszútávon vezetve az adatokat nem jelent szignifikáns eltérést.

Mivel ezeket az adatokat az éghajlat leírására gyûjtjük, annak a 15-20 percnek hosszútávon semmi jelentõsége nincs, szerintem.

Milyen idõintervallumban rögzítitek a mért értékeket?
Most arra gondolok, hogy én a hõmérsékleti szélsõértékeket UTC 18 órakor olvasom le és nem UTC 17:45-kor az OMSZ gyakorlatához igazodva. (gondolom õk azért csinálják úgy, hogy egészre UTC 18 órára össze tudják gyûjteni az adatokat és elkészíthessék a térképeket, táblázatokat stb.)
Ti ezt hogyan csináljátok a gyakorlatban?
Ez a kérdés most azért merült fel bennem, mert ma (is) azt tapasztaltam, hogy kertész kolléga (Gyõrszemere) már UTC 17:45-kor "nullázza" a hõmérõjét.

Ki csinálja jól, mert itt a metneten erre nincs írásos szabály?
Vagyis igazából van, mert UTC 18:00-órától másnap UTC 18 óra közötti értéket kell rögzíteni...Én ezt úgy értelmezem, hogy itt nálunk a metneten UTC 18:00-kor kell végezni, ugyanis mi nem az OMSZ vagyunk.
???

Értem, köszi a választ!

"Repülõs" válasszal nem szolgálhatok (nem tudom, milyen légáramlatokat tud kihasználni a siklóernyõs). Az viszont bizonyos, hogy termikek ilyenkor is kialakulnak - különösen a tegnapi-tegnapelõttihez hasonló helyzetben (hidegfront után), amikor igen hideg légtömeg van felettünk (1500 m táján már -10°C alatt). Ehhez képest a Nap igencsak felmelegítette a felszínt, és megindulhattak a feláramlások. Ebbõl a szempontból nem maga a hõmérséklet, hanem a napsütötte felszín fölötti levegõ és a magasabb rétegek közötti hõmérséklet-különbség az érdekes. Nem véletlen, hogy az elõzõ napokban jócskán voltak gomolyfelhõk az égen. Sõt, az ország más részein, ahol a körülmények még jobban kedveztek a konvekciónak, és több volt a nedvesség a levegõben, hózáporok is kialakultak.

Sziasztok!

Lehet, hogy inkább a sportrepülés fórumban van a kérdés helye.

Ma késõ délutántól - egészen este 6 óráig - láttam siklóernyõsöket Budapesten a Hármashatár-hegy környékén.
Azt észrevettem, hogy arról a felszálló helyrõl az északkeleti - keleti szél a legkedvezõbb, azt viszont nem is gondoltam volna, hogy ilyen "hidegben" is lehet ezt a sportot ûzni.
Kérdés: Ha nem a termikek, akkor milyen légáramlatok segítették õket a levegõben tartani? Vagy másképp: A siklóernyõzés - meteorológiai szempontból - nem a talaj nappali felmelegedéséhez köthetõ?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30381 - 2011-03-04 16:01:12)

Szerintem a Metnet-képtár szabályzata alapján ez a fotó nem igazán való egyik mappába sem... Ha azért szeretnéd megmutatni, hogy kérdezz róla, hasonló esetben inkább válaszd valamelyik ingyenes képfeltöltõ honlapot.

"A feltöltött képeknek mindenképpen teljesíteniük kell bizonyos alapvetõ minõségi követelményeket. Ne kerüljenek feltöltésre rossz minõségben készített mobiltelefonos vagy bemozdult, életlen, kivehetetlen képek, illetve "semmitmondó" jelenidõ-képek. Ilyen jelenidõ-képeket csak akkor fogadunk el, ha az valamilyen jelentõs eseményrõl készült, és nincs róla másik, jobb minõségben készült kép."

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30379 - 2011-03-04 15:45:13)

Ide talán elfér:
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30378 - 2011-03-04 15:43:17)

Én csak meg akarom osztani veletek. Leírod, hogy melyik mappába tegyem? Kérlek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30377 - 2011-03-04 15:40:17)

Így van.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30376 - 2011-03-04 15:37:09)

Ennek semmi köze a zivatarhoz( Link ), ez csak egy alacsony szintû gomolyfelhõ, vagy a stratus széle.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#30374 - 2011-03-04 15:31:32)

Észak felõl sötét zivatarfelleg érkezik, lefotóztam. Itt a kép. Ez most készült egyszer csak besötétedett és kinéztem és ezt a gyönyörût láttam gondoltam meg osztom veletek. Link

Köszönöm a választ!

Nem. Azt jelenti, hogy a szél által összehordott hóbuckák vannak, azaz a hóborítottság nagyon egyenetlen.

Sziasztok!

A met.hu oldalon olvasható Link egyes állomások mellett "hóbucka". Az elolvadt hótakaró után, a korábban a szél által egy-egy helyen összefújt hókupacok jelenlétét jelöli e-kifejezés?

Oké köszönöm. Így már érthetõ.

A hidegbetörés még nem feltétlenül jelent hózáport.
A hózápor nevében is benne van: konvektív jelenség, tehát labilitás szükséges hozzá.
A késõ téli és a kora tavaszi idõszakok azok, amikor elég hideg levegõ tud még betörni ide ahhoz, hogy hó hulljon, de már elég magasan van a nap, hogy napközben magas hõmérséklet legyen.
Így fordulhat elõ, hogy -12-13 fokos 850 Hpa-os hõmérséklet mellett +2+4 fok tud lenni.
Ez a nagy hõmérsékletkülönbség pedig labilitást és konvektív csapadékot, hózáport, graupelzáport eredményez.

Sziasztok! Miért van az, hogy tél közepén mikor hidegbetörés van nincs, vagy csak ritkán van hózápor. Most, amikor már majdnem március van sõt jövõhét hétvégén már bõven március lesz, és akkor lesz hidegbetörés megnõ a valószínüsége a hózáporoknak???..

Sziasztok!

A most látható érdekes felhõformák a sat24 mûholdképen, Portugáliától nyugatra az Óceán felett vajon kondenzcsíkból képzõdhettek? Link

Köszönöm a választ!

Nagyon köszönom a válaszod.
Azért az nagyon baba lenne, ha havazna itt. Állítolag még sosem fordult elõ.

Hozapor kerdes: szombat-vasarnap vonul majd at eszakrol egy hidegcsepp, igy szep konvektiv esemenyek lehetnek. Mivel -2, -3, rovid idore akar -4 fokos T850 is erint majd, teljesen nem lehet kizarni a hozaporokat sem, (foleg eleg eros intenzitas eseten), de a jeg, jegdara meg mindig valoszinubb, mert az sokkal nehezebben olvad el mint a hopelyhek.
(A felhobol valoszinuleg vegyesen hopelyhek, jegszemek esnek majd ki, de mire a talajfelszinre ernek, a hopelyhek nagyobb valoszinuseg szerint elolvadnak, a jeg nem. Nagyon eros intenzitas eseten viszont olyan merteku lehet az olvadas altali lehutese a levegnek, hogy mar akar a hopelyhek is foldet erhetnek...)

Je'g kerdes: a kulcs abban all, hogy a felho negativ homersekletu (felso) reszen keletkezo jegszemeknek nem szabad teljesen elolvadniuk a pozitiv homersekletu (alsobb) legretegben, amig elerik a talajt. Minel nagyobbak a jegszemek, annal vastagabb/magasabb T-u also retegen tudnak atesni teljes olvadas nelkul.

A teli felevben keletkezo jegnek/jegdaranak igy konnyebb dolga van szilard halmazallpotban elerni a talajt. Nyaron, magasabb homersekleten erre mar csak az eleg nagy jegszemek kepesek, amikhez mar nagy vertikalis kiterjedesu Cb kell.
Na, ilyen nem igen van Maltan nyaron (leginkabb semmi csapadek nincs ott arra), ugyhogy 0-hoz kozelit az eselye jegesonek nyaron arra. Mig eszakabbi szelessegeken ugyebar nem ritkak a magasratoro Cb-k a nyari felevben.

Valamit nem ertek. Maltan elek es jegesot otthon leginkabb csak nyaron heves zivataroknal lattam. Itt ez egeszen mas, itt jeg esot vagy jeg zaport februarban es marciusban lehet latni fokent Most is plussz 9 fok van es szinte csak jeg esik, vagy inkabb csak csepereg mert nem intenziv a csapadek. Ez hogyan lehetseges?
Szombat hajnalra 4-5 fokot josolnak ez zaporokat. Elofordulhat esetleg hozapor is?

Melegben igaz, hiszen nagyobb páratartalom mellett az izzadság nehezebben párolog el, kevésbé tudja hûteni a szervezetet, tehát meleged lesz. Léteznek is képletek a melegben tapasztalható hõérzet (heat index) kiszámítására T és RH alapján, ez különösen az USA-ban az elõrejelzésekben gyakran szereplõ elem. Egy táblázat hõérzetekkel, mért hõfok és páratartalom függvényében: Link

Hidegben (ha az ember a legkisebb mértékben sem izzadna) mindez már nem mûködik. Sõt, olyankor a párásabb levegõt lehet hidegebbnek érezni, mivel jobb hõvezetõ, vagyis könnyebben elvonja a hõt a szervezettõl. Szerintem ez is ismerõs érzés: 0°C ködben sokkal "fázósabb" idõ, mint tiszta, száraz idõben. (Más kérdés, hogy hideg esetén a szélhûtés szerepe még fontosabb, és a száraz 0°C-os levegõ nálunk ritkán jár szélcsenddel.)

Sziasztok!

Tapasztalatom szerint egy adott hõmérsékleten - legyen itt most szó pl. +18°C-os rövidnadrágos, rövid ujjas idõrõl - a hõérzet függ a levegõ nedvességtartalmától (is). Alacsony nedvességtartalomnál (~40%) lehet a fenti öltözetben fázni is, illetve magasabb nedvességtartalomnál (~90%), akár izzasztó is lehet ez a szerelés.
Igaz, hogy minél szárazabb a levegõ annál hidegebbnek érezni, vagy még tapasztaljak csak tovább?

Köszi!
Ennek még egy részét nem értem, de elolvasom párszor és értelmezem

Hm, hogy hideg területeken képzõdnek, az ebben a formában nem teljesen igaz
Egy talajmenti AC-területen a légtömegek nagy térségben leszálló mozgást végeznek. Eközben a levegõ adiabatikusan melegszik, tehát nincs kondenzáció és ezáltal felhõképzõdés sem. Talajközelben az áramlás az AC irányából egy alacsony nyomású terület irányába mutat, azaz divergencia (szétáramlás) lép fel. Ezért nincsenek pl. egy AC-nak frontjai. A leszálló légmozgás inverziót okoz, mely felhõoszlató hatású.
Az AC létrejötte és fejlõdése 3 különbözõ csoportba osztható:
1. Egy magassági AC egy nagy magasságokban kialakuló magasnyomású terület és ezért az 500 hPa és efeletti térképeken látszik. Ez az AC mindig egy talajmenti ciklonnal van kapcsolatban, mivel a felületi melegedés okán a vertikális nyomásgradiens lesüllyed és a talajmenti relatív nyomáscsokkenés a magasság növekedésével egy, a vízszintes környezethez képesti magasabb nyomásban tükrözõdik. Ezen oknál fogva a felállás fordítva is igaz, azaz egy talajmenti AC egy magassági ciklon (hidegcsepp, örvény, stb.) jelenlétére utal.
2. Egy hideg AC akkor jön létre, ha a levegõ (pl.) télen egy hideg tájegység felett lehül, erre példa a középázsiai AC. A "nehezebb" ill. "tömörebb" levegõ nagyobb nyomást tud gyakorolni az alatta elterülõ területre. Közepes szélességeken (azaz nálunk is) lapos ékek formájában ciklonok hátoldalán is kialakulhat, ekkor átmeneti AC a besorolása.
3. Egy dinamikus AC a Rossby-hullámok, azaz a poláris front jetstreamje, ill. annak egy örvénye által generálódik. A legjobb példa a dinamikus AC-ra az Azori-szigetek környékén kialakuló AC, mely az északatlanti térség szubtrópusi magasnyomású övéhez tartozik. A hideg levegõ lesüllyed, majd a Golf-áramlat hatására felmelegszik. Ez a légtömeg, ill. légtömeg-áramlat az izlandi ciklontevéknység okán kelet felé mozdul. A területen belüli áramlás iránya az óramutató járásával megegyezõ, azaz anticiklonális, ill. matematikailag és thermodinamikailag nézve negatív.

Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Én úgy tudom, hogy anticiklonok általában a hideg területeken keletkeznek. Akkor az Azori szk. környékén miért alakul ki? Ott nincs is annyira hideg, sõt mindig melegebb van mint a környezetében lévõ területeken.

Szép válasz!

Egyébként nem azt kérdezte, hogy lesz-e valamikor, vagy, hogy mikor, hanem, hogy hol találja meg az archívumot jelenleg.

Ha van idõd egészen sokáig vissza lehet nézni, "További észlelések"-re egyszer rákattint, utána már elég az Entert nyomni (folyamatosan!). Persze nem a legegyszerûbb, de azért lehetséges. :-)

Köszönjük az újfent kielégítõ választ! Ez az én olvasatomba megint egy gonosz zrikálás része a fejlesztõk felé! Kérlek, ezeket mellõzd, nem kell tovább szítani a tüzet. Normális kérdésre lehet ésszel, normálisan válaszolni, de ez úgy látszik nem megy mindenkinek!

A válasz: ez is természetesen a munka folyamat és fejlesztés még el nem végzett fele és lesz ilyen funkció is.
Köszönjük a megértésed.

Sehol!

Sziasztok Nem tudja valamelyikõtök hogy az észlelési napló archívumát hol találom meg?
Régebben visszatudtam nézni adott napokra az idõjárást....

A helyzet adja, hogy mit kell figyelni! Nagy általánosságban az a két akciócentrum határozza meg az idõjárásunkat. Ennek mutatószáma a NAO index. Ha pozitív akkor erõs az izlandi minimum és javarészt erõsek a zonális áramlások Európa felett, ha negatív, akkor majdnem biztosan erõs blocking van. Persze mindegyik esetnél létezhetnek kivételek.

Kérdezz bármikor

Szeretném, ha átolvasnád ezt az elõadást, hiszen nagyon sok kérdésedre választ kaphatsz: Link