Globális jelenségek
Nálam meg az alábbi rész verte ki a biztosítékot:
"Ha a fenti állításom igaz, akkor nyilvánvaló a széndioxid kibocsátás csökkentésére kifejtett nemzetközi és hazai erõfeszítések teljes értelmetlensége."
Ha egy tudós ember szerint a környezetvédelem értelmetlen, az nem jó. Mert abban szerintem mindannyian egyetértünk, hogy akár van hatása az idõjárásra, akár nincs, normálisnak semmiképp nem nevezhetjük az ember által természetbe pöfékelt gázmennyiséget. Az más kérdés, hogy ennek felfogásához miért van szükségünk álelméletekre.
"Ha a fenti állításom igaz, akkor nyilvánvaló a széndioxid kibocsátás csökkentésére kifejtett nemzetközi és hazai erõfeszítések teljes értelmetlensége."
Ha egy tudós ember szerint a környezetvédelem értelmetlen, az nem jó. Mert abban szerintem mindannyian egyetértünk, hogy akár van hatása az idõjárásra, akár nincs, normálisnak semmiképp nem nevezhetjük az ember által természetbe pöfékelt gázmennyiséget. Az más kérdés, hogy ennek felfogásához miért van szükségünk álelméletekre.
Egy beszédes cikk a történetrõl: Link
Az utolsó bekezdés ütõs.
Csodálkozom, hogy még él ez az ember és nem ütötte el véletlenül egy autó.
Az utolsó bekezdés ütõs.
Csodálkozom, hogy még él ez az ember és nem ütötte el véletlenül egy autó.
A januári Metnet találkozóra el kéne hívni. Szerintem nem aludna be senki az elõadás alatt...
Miskolczi Ferencrõl van szó, aki a NASA-nál volt légkörfizikus, akinek a kutatásait aztán vizsgálta többek között az MTA is.
A Multanovszkij-féle, hozzávetõleg 20 éves zonális illetve meridionális cirkulációs korszakok kialakulása vajon mitõl függ elsõsorban? A besugárzás ingadozásától, vagy a tengerfelszín hõmérsékleti változékonyságától? Én az utóbbira tippelek. Vélemények?
Majd elválik. Írtam neki, a válaszból majd valamit csak ki tudok hámozni, ha válaszol.
Bár regényrõl van szó és az illetõ bevallottan ebbõl (is) él, a kuglikum szemébe mondta, hogy a NASA-tól kiebrudalt egyén valós és az is, akit ráállított az MTA. Bár személyesen nem ismerem, a benyomásom az, hogy nem kamu a dolog.
Bár regényrõl van szó és az illetõ bevallottan ebbõl (is) él, a kuglikum szemébe mondta, hogy a NASA-tól kiebrudalt egyén valós és az is, akit ráállított az MTA. Bár személyesen nem ismerem, a benyomásom az, hogy nem kamu a dolog.
Tehat akkor ezt addig tekinthetjuk kamunak is. Akarcsak az ismeros ismerosenek (aki mellesleg mindig valami professzor, hab. prof stb)az eltitkolt feherhazi jelenteset a 101% hatasfoku hidrogen cellarol, akit a gonosz olajlobbi ellehetetlenitett.
Podmaniczky Szilárd Klímadogma c. könyvének mai bemutatóján hangzott el, hogy a NASA-tól kirakták azt a magyar professzort, aki a dogmát cáfoló kutatási eredményeket tett le az asztalra. Miután hazajött, az MTA külön embert állított rá, hogy hiteltelenítse az illetõ eredményeit. Tehát az MTA is keményen politikai szervezet.
Én is gratulálok a példamutató íráshoz. 
Kár, hogy az ilyen gondolatok nem mennek ki a köztudatba, pedig nagyon igazak.
Ferri: az ember hajlamos a naptvékenység XX. századi maximumát "gyanúsítani" -a légkörfizikai mechanizmus is adott lenne (erõsebb, kiterjedtebb térítõi AC-k -több "munició" a coriolis erõnek - nagyobb nyugatiáramlás hajlam, nagyobb atlanti befolyás)
Aztán lehet, valami másról van szó. Vélemények?
Kár, hogy az ilyen gondolatok nem mennek ki a köztudatba, pedig nagyon igazak.
Ferri: az ember hajlamos a naptvékenység XX. századi maximumát "gyanúsítani" -a légkörfizikai mechanizmus is adott lenne (erõsebb, kiterjedtebb térítõi AC-k -több "munició" a coriolis erõnek - nagyobb nyugatiáramlás hajlam, nagyobb atlanti befolyás)
Aztán lehet, valami másról van szó. Vélemények?
Ennyi erõvel napra pontosan is megmondhatnák, mikor lépi át a sokévi átlaghõmérséklet azt a bizonyos küszöböt 
Na ekkora hülyeséget még nem olvastam. Én meg azt mondom, hogy 2073.... És hogy jött ki a Buukaresti 2054? Budapest 2056 Pozsony 2055? Nem baj legalább mi tovább húzzuk...
Itt is van egy jó hosszútávú prognózis:
Link
"Athénban 2041-ben, Rómában 2044-ben, New Yorkban és Washingtonban 2047-ben, Los Angelesben 2048-ban, San Franciscóban 2049-ben következhet be az éghajlati fordulópont". Milyen szép pontos számok
Link
"Athénban 2041-ben, Rómában 2044-ben, New Yorkban és Washingtonban 2047-ben, Los Angelesben 2048-ban, San Franciscóban 2049-ben következhet be az éghajlati fordulópont". Milyen szép pontos számok
Valóban, nagyszerû!
Elsikkadtam felette, komoly munka, köszönjük és gratulálunk!
Elsikkadtam felette, komoly munka, köszönjük és gratulálunk!
Gratulálok, lenyûgözõ ez az index, igazán szép munka!! Nem szeretnék a lecsóba csapni, de rohadtul mindegy hogy colban, yardban, vagy akóban mérünk, a lényeg az index! Aki ezt nem látja az nem is igazán akarja látni. Ezúton gratulálok , és további eredményes munkát kívánok neked, Lásznak, hidegségnek a múlt idõjárási adatainak felderítésében! A múlt alapos ismerete nélkül hogyan is alkothatnánk reális képet a jelenrõl, illetve hogyan lehet megalapozott egy több, sok éves prognózis.
Az egyik nagy álmom, hogy megmásszam a Kilimandzsárót, úgyhogy ezzel nem lenne gond!.
De ott fel kell másznia a Kilimandzsáró tetejére, ha havat akarsz látni 
Jah, de pl. idén a tavasz szinte folytatása volt a télnek, szóval inkább ahhoz tartozott, mint a most decemberben kezdõdõ télhez, na de mégiscsak akkor indul a természet; ráadásul a december meg sokszor az õsz folytatása, ááánemjóezsehogyhülyetermészetköltözzünkelazegyenlítõreámen.
És a meteorológiában még hülyébb helyzet alakul ki, mert az éves középhõmérséklet két egymástól független tél adata befolyásolja Január és február, majd a következõ tél decembere 
Január és február, majd a következõ tél decembere
Igen, elég hülyén használjuk. A nonstop is nem 0-24-ig nyitvatartás, hanem 0-23.59-ig, ha nagyon pontosak akarunk lenni.
Különben szerintem van egy kis zavar az idõszámításunkban. Pl. 2013.10.09.24:00 ugyanazt jelenti, mint 2013.10.10.00:00. Ha egy idõintervallum végét (elejét) csak napokban adjuk meg, ebbõl a kétféle variációból egy nap eltérés is lehet... 
No de tanár úr az vót a normális hisz mindent ahhoz viszonyítunk:-)
De azért itt elvesszünk picit a számok világába. Igazából a lényeg nem azon van, hogy 0-9 között vagy 1-0 között átlagolunk és tudom, hogy az utóbbi a helyes. Ennek ellenére én szoktam használni a másikat is, ahogy többször írtam már be. Szóval a lényeg ahogy Váraljamet is írta a kontinentális jellegen van és, hogy egyik évtizedrõl a másikra mekkora változékonyságon megy keresztül hazánk éghajlata. Ha tetszik, ha nem ez tény:-) A számok lényeges dolgok hisz ezen keresztül látjuk a tényleges változékonyságot.
De azért itt elvesszünk picit a számok világába. Igazából a lényeg nem azon van, hogy 0-9 között vagy 1-0 között átlagolunk és tudom, hogy az utóbbi a helyes. Ennek ellenére én szoktam használni a másikat is, ahogy többször írtam már be. Szóval a lényeg ahogy Váraljamet is írta a kontinentális jellegen van és, hogy egyik évtizedrõl a másikra mekkora változékonyságon megy keresztül hazánk éghajlata. Ha tetszik, ha nem ez tény:-) A számok lényeges dolgok hisz ezen keresztül látjuk a tényleges változékonyságot.
Nálunk az iskolában szeptember elsején kezdõdik az év. Akkor ténylegesen mindenki boldog újévet kíván mindenkinek. Elég morbid dolog.
Ez a kontinentalitás-index nagyon tetszik, illetve még, ami ebbõl következik, hogy azok, akik abban az idõszakban nõttek fel, azoknak az az idõjárás a normális.
Nem véletlenül ez a korosztály az, amelyik leginkább egyetért azzal, hogy a mai idõjárás a "nemnormális".
Ez a kontinentalitás-index nagyon tetszik, illetve még, ami ebbõl következik, hogy azok, akik abban az idõszakban nõttek fel, azoknak az az idõjárás a normális.
Nem véletlenül ez a korosztály az, amelyik leginkább egyetért azzal, hogy a mai idõjárás a "nemnormális".
Sokan nem éltek még az ezredfordulón és nem emlékeznek arra, hogy akkor sem értették meg az emberek és meddõ vita tárgya volt, hogy az elsõ kétezer év 2000.dec. 31-én ért véget. Vagyis a 3. évezred kezdetét 2001.01.01. 00:00-kor kellett volna ünnepelni (már ha van ezen mit ünnepelni). Vagyis a 2000. év, mint a második évezred utolsó éve nem 2000.jan. 1-én ért véget, hanem dec.31-én 24 órakor. Mivel ezt az emberiség nem értette meg, egy évvel elõbb "ünnepelt", mert a többség akkor is kilencvenes meg duplanullás (kétezres) évtizedekben gondolkodott, így az elõzõ eszmefuttatások teljesen beleillenek ebbe a sorba. Az így gondolkodók szerint biztosan a 20.században vagyunk most, hisz 20-al kezdõdnek az évek, míg az elõzõ a 19.század volt, hisz azok a "19"-es kezdetû évek. Ez teljesen normális, laikus felfogás, csak ellentmond a keresztény kultúrában és idõszámításban (Krisztus születésének pillanata és nem az éve a zéró - nem szoktak egy évig vajúdni vagy szülni a nõk-) gyökerezõ történettudománynak, kronológiának.
A legszerencsésebb az lenne, ha külön lenne idõjárási év
Jelen esetben, ha 1-gyel kezdjük, akkor a tárgyév decemberével kell kezdeni, míg a tárgyév januárja és februárja még az elõzõ évtizedhez tartozik. Ellenkezõ esetben viszont az elõzõ évtized decembere kavar be
A mi esetünkben azonban teljesen mindegy, hol kezdjük a számítást, a 100 év az 100 év döntõen nem befolyásolja, hogy hol kezdjük a számítást.
Jelen esetben, ha 1-gyel kezdjük, akkor a tárgyév decemberével kell kezdeni, míg a tárgyév januárja és februárja még az elõzõ évtizedhez tartozik. Ellenkezõ esetben viszont az elõzõ évtized decembere kavar be
A mi esetünkben azonban teljesen mindegy, hol kezdjük a számítást, a 100 év az 100 év döntõen nem befolyásolja, hogy hol kezdjük a számítást.
Egyes vallásokban van nulladik év. Csak a mi naptárunkban nincs. Ezt még akkor is furának tartom. De hivatalosan neked van igazad. Csak fura, hogy nincs csak i.e 1 meg i.u. 1
Akkor elég értelmetlen. Számomra az 1970-es évek azt jelenti, hogy benne vagy hogy 70... 70-79. És ezt nem lehet összehasonlítani a pénzszámolással.
Laganus és lász:
Nem létezik 0. év. Az idõszámítás 1. január 1-jével kezdõdik (elõtte nap i.e. 1. december 31. volt [ezt a -1. évet a folytonosság miatt pl. a csillagászati évszámozásnál 0-ként szerepel]), ezért 1-10-ig, megy. És nem mindegy, ha 1880-1889-ig számolunk vagy 1881-1890-ig, utóbbi a helyes, az az 1880-as évek, 1880 az az 1870-es évekhez tartozik (1871-1880), ha ennél a példánál maradunk.
Laganus: Ki van szórva egy marék érme, elkezded számolni, hány darab. Úgy kezded a számolást, hogy 0? Ez ugyanaz, csak évekkel!
Nem létezik 0. év. Az idõszámítás 1. január 1-jével kezdõdik (elõtte nap i.e. 1. december 31. volt [ezt a -1. évet a folytonosság miatt pl. a csillagászati évszámozásnál 0-ként szerepel]), ezért 1-10-ig, megy. És nem mindegy, ha 1880-1889-ig számolunk vagy 1881-1890-ig, utóbbi a helyes, az az 1880-as évek, 1880 az az 1870-es évekhez tartozik (1871-1880), ha ennél a példánál maradunk.
Laganus: Ki van szórva egy marék érme, elkezded számolni, hány darab. Úgy kezded a számolást, hogy 0? Ez ugyanaz, csak évekkel!
Akkor neked tegyük fel 1980 az még 70-es évekhez tartozik? Érdekes lenne. Szerintem 0-9 számolás az értelmes. 1980/81/82/83/84/85/86/87/88/89 Ez egy évtized számomra.
Teljesen értelmetlen az 1-10-es.....
Teljesen értelmetlen az 1-10-es.....
Ájjjj, itt nem a számolás a lényeg, hogy honnan, hanem az átlag amelyre számolunk. Én számolhatok 1-9-ig ezzel gond nincs úgyis megvan. De mivel ha pl 1880-tõl veszem alapul akkor nehogy a 1881-1890-es más számértékkel kezdõdõ évtizedet vegyem alapul. Szegény 0-ás év hol marad?:-)Egyébként igazad van azzal nem vitatkozok, de itt a lényeg nem ez.
Nem tudom az okot, jó kérdés volt már rá példa paradox módon, hogy egyes évtizedekben a hónapok átlaga felcserélõdött.
Nem tudom az okot, jó kérdés volt már rá példa paradox módon, hogy egyes évtizedekben a hónapok átlaga felcserélõdött.
Jól számolod az évtizedeket, egy évtized 1-10-ig megy (ha számolni kezdünk, azt is úgy kezdjük, hogy 1,2,3,...; nem úgy, hogy 0,1,2,...). Lász és mindenki más is, aki 0-9-et használ, jó lenne, ha áttérne 1-10-esre, mert az az évtized. Mozgóátlagoknál van persze aztán mindenféle, 9-8-ig, 0-9-ig, 5-4-ig stb. de ha évtizedekrõl beszélünk az 1-gyel kezdõdik.
Némileg eltérõ számolással dolgozunk, mert én a kerek éveket mindig az elõzõ évtizedhez számolom, lévén az OMSZ adattár is 1901-tõl indul.
Sajnos nekem nincsenek 233 éves adatsoraim. A tizedeken mindig lehet vitatkozni, hiszen a beépítettség, a környezet változik, és ez hatványozottan igaz Budapestre. De ettõl függetlenül a hónapok egymás közötti változásai objektívek.
Azaz továbbra is érthetetlen számomra, miért éppen a december vált hidegebbé, miközben január enyhébb lett? Ezt ugyanis nem csupán a 12 év, hanem a 30 éves idõszak is igazolja.
Sajnos nekem nincsenek 233 éves adatsoraim. A tizedeken mindig lehet vitatkozni, hiszen a beépítettség, a környezet változik, és ez hatványozottan igaz Budapestre. De ettõl függetlenül a hónapok egymás közötti változásai objektívek.
Azaz továbbra is érthetetlen számomra, miért éppen a december vált hidegebbé, miközben január enyhébb lett? Ezt ugyanis nem csupán a 12 év, hanem a 30 éves idõszak is igazolja.
A 12 év nagyon kevés idõ, én sokat foglalkoztam ezzel a témával 5-10-30-50-100-150-200-233 éves átlagokat vettem alapul.
Egy részben én Lõrincet és nem a belvárost számoltam és homogenizálva a pesti oldalra mivel sokáig a Csillagda mérete Budán.
Most a hõsszennyezés Lõrincen kb 0,4, -0,9 fok többletet adott kb 1990 óta Ezt korrekciózni kell mert akkor nem sokat ér az összehasonlítás ). Ezt ki lehet számolni mivel Lõrinc kb 1990-elõtt Feriheggyel nagyjából együtt mért most Ferihegy kb ennyivel alacsonyabb értéket mérhet.
Nos, mindennel együtt a legenyhébb decemberi átlagok 1910-1919 között voltak 1,62 fok, ugye így van meg 10 év.
2000-2009 között korrekcióval 0,3 fokra jött ki.
A legenyhébb januári átlagok korrekciózva 1990-1999 között voltak -0,25 fokra adódott, de enyhe volt az 1970-1979-es idõszak is -0,58 fokkal. A leghidegebb 10 év 1940-1949 között volt -3,69 fok.
2000-2009 között már -0,57 fok volt úgy hogy benne van a brutális 2006-os 5,2 fokos januári, ami a 233 év alatt példa nélküli enyhe volt. Tehát ismét hûlt az átlag.
A februárok 10 éves adatai között a legenyhébb az 1970-1979-es idõszak 1,87 fokkal. A leghidegebb az 1880-1889 között mikor -1,15 volt a 10 éve átlag.
Viszont az 1860-1869 közötti idõszak szokatlanul kiugróan enyhe februárokat hozott 1,02 fokkal.
2000-2009 között 1,57 fokos februárok voltak szintén a 2007-es nagyon enyhe február miatt.
Eddig 2010-tõl induló idõszak szinte minden hónapja hûvösebb mint azt megelõzõ 20 év elsõ 4 éve.
Most így állunk.
január: -0,47 fok
február: -0,12 fok
december: -0,2 fok eddig 3 év van meg.
Tehát egyik évtizedrõl a másikra történõ változékonyság óriási volt mindig, így amit írtál bõven belefér a természet rendjébe.
Ha a mostani december negatív ( ahogy Hari Seldon elõrejelezte ) lesz akkor nagyon meglóg a mezõnytõl és az egyik leghidegebb átlagokat fogja produkálni az évtizedek elsõ 4 évében. Nesze-neked globális maszlag:-))))))))))
Egy részben én Lõrincet és nem a belvárost számoltam és homogenizálva a pesti oldalra mivel sokáig a Csillagda mérete Budán.
Most a hõsszennyezés Lõrincen kb 0,4, -0,9 fok többletet adott kb 1990 óta Ezt korrekciózni kell mert akkor nem sokat ér az összehasonlítás ). Ezt ki lehet számolni mivel Lõrinc kb 1990-elõtt Feriheggyel nagyjából együtt mért most Ferihegy kb ennyivel alacsonyabb értéket mérhet.
Nos, mindennel együtt a legenyhébb decemberi átlagok 1910-1919 között voltak 1,62 fok, ugye így van meg 10 év.
2000-2009 között korrekcióval 0,3 fokra jött ki.
A legenyhébb januári átlagok korrekciózva 1990-1999 között voltak -0,25 fokra adódott, de enyhe volt az 1970-1979-es idõszak is -0,58 fokkal. A leghidegebb 10 év 1940-1949 között volt -3,69 fok.
2000-2009 között már -0,57 fok volt úgy hogy benne van a brutális 2006-os 5,2 fokos januári, ami a 233 év alatt példa nélküli enyhe volt. Tehát ismét hûlt az átlag.
A februárok 10 éves adatai között a legenyhébb az 1970-1979-es idõszak 1,87 fokkal. A leghidegebb az 1880-1889 között mikor -1,15 volt a 10 éve átlag.
Viszont az 1860-1869 közötti idõszak szokatlanul kiugróan enyhe februárokat hozott 1,02 fokkal.
2000-2009 között 1,57 fokos februárok voltak szintén a 2007-es nagyon enyhe február miatt.
Eddig 2010-tõl induló idõszak szinte minden hónapja hûvösebb mint azt megelõzõ 20 év elsõ 4 éve.
Most így állunk.
január: -0,47 fok
február: -0,12 fok
december: -0,2 fok eddig 3 év van meg.
Tehát egyik évtizedrõl a másikra történõ változékonyság óriási volt mindig, így amit írtál bõven belefér a természet rendjébe.
Ha a mostani december negatív ( ahogy Hari Seldon elõrejelezte ) lesz akkor nagyon meglóg a mezõnytõl és az egyik leghidegebb átlagokat fogja produkálni az évtizedek elsõ 4 évében. Nesze-neked globális maszlag:-))))))))))
Sokszor beszélünk az idõjárási változásokról, de gyakran nem nézünk a pohár fenekére. Lehet, hogy most majd úgy érzitek, hogy én alaposan a fenekére néztem, de szerintem érdemes a tényekbõl kiindulva keresni, miért vált a december hidegebbé, míg a január melegebbé.
De nézzük, mit találtam a pohár alján!
Az elmúlt évszázad decemberi, januári és februári átlaghõmérséklete Budapesten, illetve kiemelve a XXI. század 12 évének az átlaghõmérsékleteit.
1,5 -0,4 1,5
0,6 0,1 1,2
A december közel 1 fokkal hûvösebb volt ebben a 12 esztendõben, míg a január 0,5 fokkal melegebb. A február 0,3 fokkal hûvösebb.
Statisztikai értelemben 12 év nem jelentõs, bár jól mutatja, hogy az 1987-2001 közötti hosszú meleg periódus után jelenleg két hosszabb hideg periódusban vagyunk, amelyet egy rövid idõre, 2006-2009 között tört csak meg meleg periódus.
Hogy a statisztikáknak is megfeleljen az összehasonlítás, 30 éves viszonylatban is elkészítettem az összevetést:
1,5 -0,4 1,5
0,6 0,1 1,2
1,2 0,4 2,1
Jól látszik, hogy bárhonnan is nézzük – a korábbi meleg periódussal együtt – a december bizony 0,3 fokkal hidegebb lett a 100 éves átlagnál, míg a január még erõsebben melegedett (0,. Itt viszont már a február is melegebb 0,6 fokkal.
Azt korábbról is tudjuk, hogy a legkevésbé szélsõséges hónapunk a december. 5 foknál nagyobb eltérés az átlagostól mindössze kétszer fordult elõ 1901 óta, mindkettõ negatív volt, utoljára 2001-ben. December hónap 2000 óta egyszer sem volt 2 fokkal melegebb az átlagosnál, míg 2 fokkal hidegebb 4 alkalommal. Utoljára 2 foknál többel melegebb 1985-ben volt (+4,7).
Január esetében viszont éppen fordított az elõjel. 5 foknál nagyobb eltérés hatszor fordult elõ 1901 óta. 4 esetben hidegebb, 2 alkalommal melegebb. 2000 óta csak melegebb fordult elõ 2007-ben. Még feltûnõbb, hogy 2000 óta egyetlen olyan év sem volt, amelyik 2 fokkal hidegebb januárt hozott volna, igaz 2 foknál többel melegebb is csak 1 volt, az említett 2007.
A legszélsõségesebb téli hónapunk korábban is a február volt. 5 foknál nagyobb eltérés nyolc esetben fordult elõ 1901 óta. 6 esetben hidegebb, 2 alkalommal melegebb. 2001 óta csak 1 hidegebb volt (2003), bár 2012 is nagyon megközelítette. 2000 óta 3 alkalommal volt 2 fokkal hidegebb és 2 esetben 2 fokkal melegebb.
Összegezve: A december egyértelmûen szélsõségesebb, de hûvösebb lett, míg a január melegebb és kiegyensúlyozottabb, a február pedig a korábbinál is változékonyabb, enyhébben melegebb.
Vajon milyen jelenségek állhatnak az eltérések mögött? Lehet-e beszélni tendenciáról? Beérhetjük-e annyival, hogy mindez csak átmeneti jelenség, ami az idõjárás változékonyságába belefér?
Lehet, hogy most majd úgy érzitek, hogy én alaposan a fenekére néztem, de szerintem érdemes a tényekbõl kiindulva keresni, miért vált a december hidegebbé, míg a január melegebbé.De nézzük, mit találtam a pohár alján!
Az elmúlt évszázad decemberi, januári és februári átlaghõmérséklete Budapesten, illetve kiemelve a XXI. század 12 évének az átlaghõmérsékleteit.
1,5 -0,4 1,5
0,6 0,1 1,2
A december közel 1 fokkal hûvösebb volt ebben a 12 esztendõben, míg a január 0,5 fokkal melegebb. A február 0,3 fokkal hûvösebb.
Statisztikai értelemben 12 év nem jelentõs, bár jól mutatja, hogy az 1987-2001 közötti hosszú meleg periódus után jelenleg két hosszabb hideg periódusban vagyunk, amelyet egy rövid idõre, 2006-2009 között tört csak meg meleg periódus.
Hogy a statisztikáknak is megfeleljen az összehasonlítás, 30 éves viszonylatban is elkészítettem az összevetést:
1,5 -0,4 1,5
0,6 0,1 1,2
1,2 0,4 2,1
Jól látszik, hogy bárhonnan is nézzük – a korábbi meleg periódussal együtt – a december bizony 0,3 fokkal hidegebb lett a 100 éves átlagnál, míg a január még erõsebben melegedett (0,
. Itt viszont már a február is melegebb 0,6 fokkal. Azt korábbról is tudjuk, hogy a legkevésbé szélsõséges hónapunk a december. 5 foknál nagyobb eltérés az átlagostól mindössze kétszer fordult elõ 1901 óta, mindkettõ negatív volt, utoljára 2001-ben. December hónap 2000 óta egyszer sem volt 2 fokkal melegebb az átlagosnál, míg 2 fokkal hidegebb 4 alkalommal. Utoljára 2 foknál többel melegebb 1985-ben volt (+4,7).
Január esetében viszont éppen fordított az elõjel. 5 foknál nagyobb eltérés hatszor fordult elõ 1901 óta. 4 esetben hidegebb, 2 alkalommal melegebb. 2000 óta csak melegebb fordult elõ 2007-ben. Még feltûnõbb, hogy 2000 óta egyetlen olyan év sem volt, amelyik 2 fokkal hidegebb januárt hozott volna, igaz 2 foknál többel melegebb is csak 1 volt, az említett 2007.
A legszélsõségesebb téli hónapunk korábban is a február volt. 5 foknál nagyobb eltérés nyolc esetben fordult elõ 1901 óta. 6 esetben hidegebb, 2 alkalommal melegebb. 2001 óta csak 1 hidegebb volt (2003), bár 2012 is nagyon megközelítette. 2000 óta 3 alkalommal volt 2 fokkal hidegebb és 2 esetben 2 fokkal melegebb.
Összegezve: A december egyértelmûen szélsõségesebb, de hûvösebb lett, míg a január melegebb és kiegyensúlyozottabb, a február pedig a korábbinál is változékonyabb, enyhébben melegebb.
Vajon milyen jelenségek állhatnak az eltérések mögött? Lehet-e beszélni tendenciáról? Beérhetjük-e annyival, hogy mindez csak átmeneti jelenség, ami az idõjárás változékonyságába belefér?
Nagyszerû grafikon, gratulálok. Az a bizonyos 1965-1981-es idõszak egybeesik lász által gyakran emlegetett, a rendszeres megfigyelések kezdete óta példátlan hosszúságú, zömében zonális irányítású idõszakkal, amit ma egyesek az ún. normalitás etalonjaként emlegetnek. Pedig a Te grafikonod is jól tükrözi, hogy tulajdonképpen ez volt egy szokatlan kilengés. Ha már ennél tartunk: mi lehetett az oka (okai) ennek a - most már bátran kijelenthetem - zonális anomáliának?
Budapest kontinentalitási indexe (K-index) 1780-2013: Link
A K-index számítására saját módszert dolgoztam ki a közelmúltban, az alkalmazott függvény egyelõre még nem publikus.
A K-index minél magasabb értékû, annál inkább kontinentálisabb sajátosságokat mutatott az adott év. A legmagasabb értéke az indexnek 1848-ban volt: 16,68; a legalacsonyabb érték pedig 1978-ban: 0,33. Itt kell megjegyezzem, hogy az 1965-1981-es idõszak (17 év) teljesen példátlanul áll a 234 év alatt, gyakorlatilag a kontinentális jellemzõk szinte teljesen eltûntek, ami ilyen hosszú ideig soha máskor nem állt fenn. Link
10 feletti értékû K-index egymás utáni években eddig egyszer fordult elõ, 1858-59-ben. A 2013-as index jelenleg 9,54. Ha a december középhõmérséklete -1,8°C vagy alacsonyabb lesz, akkor 10 feletti lesz 2013, 2012 után ismét. Az elmúlt 100 évben 6 év rendelkezik 10 feletti K-indexszel:
1929: 12,19
1940: 16,12
1942: 11,87
1963: 15,91
2003: 12,08
2012: 11,22
Ahhoz, hogy az idei érték meghaladja az 1848-asat, -8,8°C-os vagy hidegebb december kellene.
Jelenlegi idõjárásunkról azt kell mondjam, hogy a kontinentalitás tekintetében visszatért a régi kerékvágásba.
A K-index számítására saját módszert dolgoztam ki a közelmúltban, az alkalmazott függvény egyelõre még nem publikus.
A K-index minél magasabb értékû, annál inkább kontinentálisabb sajátosságokat mutatott az adott év. A legmagasabb értéke az indexnek 1848-ban volt: 16,68; a legalacsonyabb érték pedig 1978-ban: 0,33. Itt kell megjegyezzem, hogy az 1965-1981-es idõszak (17 év) teljesen példátlanul áll a 234 év alatt, gyakorlatilag a kontinentális jellemzõk szinte teljesen eltûntek, ami ilyen hosszú ideig soha máskor nem állt fenn. Link
10 feletti értékû K-index egymás utáni években eddig egyszer fordult elõ, 1858-59-ben. A 2013-as index jelenleg 9,54. Ha a december középhõmérséklete -1,8°C vagy alacsonyabb lesz, akkor 10 feletti lesz 2013, 2012 után ismét. Az elmúlt 100 évben 6 év rendelkezik 10 feletti K-indexszel:
1929: 12,19
1940: 16,12
1942: 11,87
1963: 15,91
2003: 12,08
2012: 11,22
Ahhoz, hogy az idei érték meghaladja az 1848-asat, -8,8°C-os vagy hidegebb december kellene.
Jelenlegi idõjárásunkról azt kell mondjam, hogy a kontinentalitás tekintetében visszatért a régi kerékvágásba.
Errõl jut eszembe a híres német klasszikus filozófus, G.W.F. Hegel egyik mondása, akit egyszer megkérdeztek a diákjai, mi van akkor, ha a nyakatekert elméletei nincsenek összhangban a valósággal. Hegel professzor nem hagyta magát kihozni a sodrából és kapásból rávágta: Hát akkor vessen magára a valóság! Valami hasonló az IPCC: a lehûlés tulajdonképpen melegedés, a fekete fehér és a zsarnokság maga a megtestesült szabadság. Welcome to IPCC World, Mr. Orwell :-(
Egy érdekes cseh honlapra hívnám fel a társaság figyelmét: Link
Magyarul kissé provokatív az elnevezése - Globális lehûlés, viszont ha átfuttatjátok a kugli fordítón, a lényeget remélhetõleg visszaadja.
Mi a fõ konklúzió? A néhány évtizedig tartó globális felmelegedés fõ oka a csehek szerint a rendkívül erõs napfolttevékenység, viszont a 23. és 24. ciklus az utóbbi 200 év viszonylatában a leggyengébb, így amennyiben ez tovább folytatódna, 20-30 éven belül egy újabb Maunder-minimum, sõt akár egy kis jégkorszak is fenyeget.
Magyarul kissé provokatív az elnevezése - Globális lehûlés, viszont ha átfuttatjátok a kugli fordítón, a lényeget remélhetõleg visszaadja.
Mi a fõ konklúzió? A néhány évtizedig tartó globális felmelegedés fõ oka a csehek szerint a rendkívül erõs napfolttevékenység, viszont a 23. és 24. ciklus az utóbbi 200 év viszonylatában a leggyengébb, így amennyiben ez tovább folytatódna, 20-30 éven belül egy újabb Maunder-minimum, sõt akár egy kis jégkorszak is fenyeget.
Tisztára, mint a sötét középkor... A Föld kering a Nap körül... Már akkor megmondták...minek azt "kutatni"...
Szégyen, de elsiklottam felette, blablának minõsítettem, pedig véresen komoly.
Nem tudom, hogy az eredeti angol szövegben a "politikailag helytálló" = "politikailag korrekt"?
A kutya le van betonozva??? " Az IPCC nem végez újabb kutatásokat. Ehelyett az a feladata, hogy politikailag helytálló jelentéseket készítsen a világszerte létezõ tudományos irodalomról, az éghajlatváltozás ipari és társadalomgazdasági hatásairól."
Magyarul: Eddig kutatgattak, megtörtént az isteni kinyilatkoztatás, azt dogmává minõsítették. Minek pontosítsák sok munkával a saját kutatási eredményeiket, a végén még kiderülne, hogy egy kicsit elszámolták magukat, aztán vége lenne a sok jóféle negatív kutatási programnak. Hogyan lehet egy természettudomány szakirodalmáról politikailag helytálló jelentéseket készíteni? Ami nem fér bele a politikailag korrekt fogalomba, a szakmai dogmába, azt elhallgatjuk, vagy máglyára küldjük a szerzõjét? Eztán csak szakirodalmi világcenzúrát folytatnak, nyilván azt is jó pénzért. Nem kell sajnálni tõlük, megérdemlik. Ha valakik, hát õk letettek valamit az asztalra.
Ezek után ezen dogmák alapján gyõzködik a kormányokat, riogatva a klímaváltozás hatásaival, amiben minden igaz, csak esetleg nem olyan mértékben, nem akkor és nem ott. Olyan, mint ha az UFO támadások hatásai elleni védekezésre buzdítanának, bár akkor sokkal kevesebben dõlnének be.
Nem rossz, jólkivantalálva.
És mégis mozog a Föld.
Nem tudom, hogy az eredeti angol szövegben a "politikailag helytálló" = "politikailag korrekt"?
A kutya le van betonozva??? " Az IPCC nem végez újabb kutatásokat. Ehelyett az a feladata, hogy politikailag helytálló jelentéseket készítsen a világszerte létezõ tudományos irodalomról, az éghajlatváltozás ipari és társadalomgazdasági hatásairól."
Magyarul: Eddig kutatgattak, megtörtént az isteni kinyilatkoztatás, azt dogmává minõsítették. Minek pontosítsák sok munkával a saját kutatási eredményeiket, a végén még kiderülne, hogy egy kicsit elszámolták magukat, aztán vége lenne a sok jóféle negatív kutatási programnak. Hogyan lehet egy természettudomány szakirodalmáról politikailag helytálló jelentéseket készíteni? Ami nem fér bele a politikailag korrekt fogalomba, a szakmai dogmába, azt elhallgatjuk, vagy máglyára küldjük a szerzõjét? Eztán csak szakirodalmi világcenzúrát folytatnak, nyilván azt is jó pénzért. Nem kell sajnálni tõlük, megérdemlik. Ha valakik, hát õk letettek valamit az asztalra.
Ezek után ezen dogmák alapján gyõzködik a kormányokat, riogatva a klímaváltozás hatásaival, amiben minden igaz, csak esetleg nem olyan mértékben, nem akkor és nem ott. Olyan, mint ha az UFO támadások hatásai elleni védekezésre buzdítanának, bár akkor sokkal kevesebben dõlnének be.
Nem rossz, jólkivantalálva.
És mégis mozog a Föld.
Az elásott kutya:
"Az IPCC ... feladata, hogy politikailag helytálló jelentéseket készítsen ... [a tanulmányok] fontos szerepet játszanak a kormányzatok inspirálásában, hogy azok elfogadják és végrehajtsák az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményét."
"Az IPCC ... feladata, hogy politikailag helytálló jelentéseket készítsen ... [a tanulmányok] fontos szerepet játszanak a kormányzatok inspirálásában, hogy azok elfogadják és végrehajtsák az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményét."
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat