Globális jelenségek
Érdekes, tanulságos meglátások ezek. Ha jól értem, az az alapfeltevés, hogy a teknõk mostanában hajlamosak mértéktelenül megnyúlni dél felé, ezért gyakoribbá váltak az alacsony szélességeken stagnáló, ny-k-i áthelyezõdést már nem mutató (mediterrán) ciklonok, illetve a ciklonfejlõdés "késõ aggkorát" megérõ hidegörvények és hideg légcseppek. A szokatlan mértékû dél felé nyúlás egyben azt is eredményezi, hogy kifejezett meridionális áramlási muszterek jelennek meg, azok minden, az idõjárást szélsõségessé tevõ következményével.
Szinoptikailag még úgy is fogalmazhatunk, hogy mindennek oka a hemiszférikus nyugati áramlási szalag erõs meanderezése, azon mély hurkok képzõdése.
A hurkok kiképzõdése, megnyúlása nyilván idõigényes folyamat, így élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a "túlnyúlás" mögött a teknõképzõdés, a polárfronti expanzió
(a polárfronti gyors áramlási zónák és alacsony nyomás dél felé terjedése) RITKÁBBÁ VÁLÁSA áll.
Szinoptikailag még úgy is fogalmazhatunk, hogy mindennek oka a hemiszférikus nyugati áramlási szalag erõs meanderezése, azon mély hurkok képzõdése.
A hurkok kiképzõdése, megnyúlása nyilván idõigényes folyamat, így élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a "túlnyúlás" mögött a teknõképzõdés, a polárfronti expanzió
(a polárfronti gyors áramlási zónák és alacsony nyomás dél felé terjedése) RITKÁBBÁ VÁLÁSA áll.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#229074 - 2014-05-13 20:48:32)
A 1,5 héttel ezelõtti és a holnap kezdõdõ rendkívül szeles idõjárás között sokszor eszembe jutott egy Barátom írása egy másik fórumon, mivel 1,5 héten belül egy ilyen durva szeles idõszak ismétlõdik:
"Globális felmelegedés? Klímaváltozás? Szélsõségesebbé válás?
Az elmúlt évtizedben központi témává vált a „globális felmelegedés”. Szakcikkek százai, ezrei, tanulmányok tömege jelent meg errõl. A kutatók többsége hõmérsékletemelkedést és szárazságot prognosztizált az elkövetkezõ évtizedekre. Az északi féltekén, azon belül az európai térségben is valóban volt tapasztalható a 20. század utolsó évtizedében és a 21. század elsõ éveiben néhány tizedfokos középhõmérséklet emelkedés. Az ezen évek egyes évszakaiban bekövetkezõ átlaghõmérséklet-változások azt mutatják, hogy az éves középhõmérséklet emelkedés elsõsorban a nyári évszak magasabb hõmérsékleteinek volt köszönhetõ. Jóllehet a klímaelemzõk többsége utalást tesz az idõjárás szélsõségeinek szaporodására is, a köztudatba mégis elsõsorban az ivódott be, hogy már a jelenben is, de az elkövetkezõ idõszakban különösen, egy melegedõ klíma tanúi lehetünk. A nevezett idõszak éveinek részletesebb tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább az idõjárás kiegyensúlyozatlansága, szabályozatlansága érhetõ tetten, mintsem az azt megelõzõ idõszakban tapasztalható viszonylagos kiegyensúlyozottság magasabb hõmérsékleti tartományban történõ megvalósulásáról lenne szó.
Amennyiben eltekintünk a többi klímaelemtõl, és kiemeltem a hõmérsékletváltozást vizsgáljuk, elfogadva a melegedés feltételezését, érdekes következtetésre juthatunk. Fentebb bemutattuk, milyen jelentõs középhõmérséklet különbségeket okoz a domborzat. Néhány tíz méteres magasságkülönbség akár az egész fokos tartományba emelheti ezt az eltérést. Az egyes évek között is jelentõs középhõmérséklet különbség van. Ez a tény azonban magában még nem feltétlenül befolyásolja egy adott földrajzi területen hagyományosan mûködõ mezõgazdasági kultúrák biztonságát és termésbiztonságát. Sokkal nagyobb jelentõsége van az ezen belül bekövetkezõ szélsõséges eseményeknek. Olyanoknak, amelyek valamilyen tekintetben a növénykultúrákra nézve bizonyos tûréshatárokat lépnek át. Hasonlóképpen, mint az inverziós jelenségnek köszönhetõ abszolút minimumokban megjelenõ különbségek, amelyek az átlagok közt meglévõ eltérésektõl függetlenül húznak választóvonalat adott fajnál a téli túlélési lehetõségeket illetõen. Az idõjárási eseményeket figyelemmel kísérõ gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsõségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehûlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb idõszakok ilyetén szélsõségei évjárat méretekben is jelentkeztek. Kimutathatóan gyakoribbá és súlyosabbá váltak a tavaszi fagyok, érzékelhetõen szaporodott a pusztító zivatarok és jégesõk száma. Ezek nyilvánvalóan jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint az esetleges 4-5-6 tizedfokos hõmérsékletemelkedés, de akár ugyanekkora csökkenés.
Ha vizsgálni kezdjük, miben áll ez a klímajelleg változás, azt láthatjuk, hogy az utóbbi másfél évtizedben megszaporodott az úgynevezett „blocking” helyzetek száma az európai térségben. Ez azt jelenti, hogy az európai idõjárást alapvetõen meghatározó és szabályozó atlanti ciklonok szabad nyugat-keleti pályán történõ mozgását idõrõl-idõre szokatlan földrajzi helyeken kialakuló anticiklonok blokkolják. Ez a körülmény az idõjárási menet korábbi idõszakokra jellemzõ, úgynevezett „zonális” (szélességi körök mentén haladó ciklonpályák) jellegét „meridionális” (észak-déli) áramlásúvá változtatja.
9. térkép
A térkép (9. térkép) egy, az elmúlt évtizedben gyakran elõforduló szinoptikus helyzetre ad konkrét példát. Látható, hogy a sajátosan elhelyezkedõ légköri képzõdmények konstellációjában kialakuló áramlások mennyire éles és mély hullámokat képeznek észak-déli irányban. Ezek mentén idõrõl-idõre a szokásosnál hidegebb léghullámok jutnak el déli szélességekre és a megszokottnál melegebbek északiakra. Ezek nyomán a téli idõszakban extrém hidegek alakulhatnak ki a kontinens felett, nyáron pedig a keveredési határzónákban pusztító viharok keletkezhetnek. Szélsõségesen meleg idõszakokat szokatlanul hidegek válthatnak fel, átmenet nélkül.
Nem véletlen talán ezek után, hogy néhány évvel ezelõtt még szinte kizárólagosan melegedésrõl és szárazabbá válásról szóltak a kutatók jóslatai, mígnem néhány kivételesen csapadékos, árvízkatasztrófákkal tarkított, és Európa enyhébb klímájú, mediterrán és óceáni területének szélsõségesen hideg telû éve után egyenesen egy kis jégkorszak kezdetének víziója lát napvilágot.
A „józan paraszti ész” tapasztalati „agroklimatológiája”
Aki saját tapasztalataira hagyatkozva, különösen, ha gazdálkodóként figyeli nap, mint nap az idõjárási eseményeket, sõt azok következményeit a „bõrén érzi”, egyértelmûen valami korábbi rend felborulásaként élheti meg azt. A károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó idõjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást. Amennyiben valaki úgy vélné, hogy csupán benyomásokról van szó, annak érdemes lenne követnie például az idõszakos, évszakos, vagy éves csapadékadatokat és azokat összevetni a sokéves átlagokkal, különösen a korábban tipikus területi eloszlás tükrében. Ebben a tekintetben a gyökeres változás elsõdleges oka abban áll, hogy a gyakran blokkolt ciklonpályák miatt az éves csapadék jelentõs része úgynevezett „konvektív”, azaz meghatározott légköri helyzetekben helyileg képzõdõ csapadék, a korábbi évtizedek frontcsapadék többletével szemben. A ciklonok okkluziós frontjaiból származó csapadék sem föltétlenül mutatja a korábbi idõszak területi eloszlását, miután a ciklonpályák is változtak, sõt maguknak a ciklonoknak az eredete is, lévén, hogy arányaiban megsokasodtak, az úgynevezett „magassági hidegcsepp” helyzetek és a mediterrán ciklonok, amelyekre jellemzõ, hogy csapadékukat területileg koncentráltan bocsájtják ki, idõnként extrém mennyiségben, atipikus módon teremtve atipikus viszonyokat, soha nem látott idõjárási helyzeteket az érintett földrajzi területeken."
A 1,5 héttel ezelõtti és a holnap kezdõdõ rendkívül szeles idõjárás között sokszor eszembe jutott egy Barátom írása egy másik fórumon, mivel 1,5 héten belül egy ilyen durva szeles idõszak ismétlõdik:
"Globális felmelegedés? Klímaváltozás? Szélsõségesebbé válás?
Az elmúlt évtizedben központi témává vált a „globális felmelegedés”. Szakcikkek százai, ezrei, tanulmányok tömege jelent meg errõl. A kutatók többsége hõmérsékletemelkedést és szárazságot prognosztizált az elkövetkezõ évtizedekre. Az északi féltekén, azon belül az európai térségben is valóban volt tapasztalható a 20. század utolsó évtizedében és a 21. század elsõ éveiben néhány tizedfokos középhõmérséklet emelkedés. Az ezen évek egyes évszakaiban bekövetkezõ átlaghõmérséklet-változások azt mutatják, hogy az éves középhõmérséklet emelkedés elsõsorban a nyári évszak magasabb hõmérsékleteinek volt köszönhetõ. Jóllehet a klímaelemzõk többsége utalást tesz az idõjárás szélsõségeinek szaporodására is, a köztudatba mégis elsõsorban az ivódott be, hogy már a jelenben is, de az elkövetkezõ idõszakban különösen, egy melegedõ klíma tanúi lehetünk. A nevezett idõszak éveinek részletesebb tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább az idõjárás kiegyensúlyozatlansága, szabályozatlansága érhetõ tetten, mintsem az azt megelõzõ idõszakban tapasztalható viszonylagos kiegyensúlyozottság magasabb hõmérsékleti tartományban történõ megvalósulásáról lenne szó.
Amennyiben eltekintünk a többi klímaelemtõl, és kiemeltem a hõmérsékletváltozást vizsgáljuk, elfogadva a melegedés feltételezését, érdekes következtetésre juthatunk. Fentebb bemutattuk, milyen jelentõs középhõmérséklet különbségeket okoz a domborzat. Néhány tíz méteres magasságkülönbség akár az egész fokos tartományba emelheti ezt az eltérést. Az egyes évek között is jelentõs középhõmérséklet különbség van. Ez a tény azonban magában még nem feltétlenül befolyásolja egy adott földrajzi területen hagyományosan mûködõ mezõgazdasági kultúrák biztonságát és termésbiztonságát. Sokkal nagyobb jelentõsége van az ezen belül bekövetkezõ szélsõséges eseményeknek. Olyanoknak, amelyek valamilyen tekintetben a növénykultúrákra nézve bizonyos tûréshatárokat lépnek át. Hasonlóképpen, mint az inverziós jelenségnek köszönhetõ abszolút minimumokban megjelenõ különbségek, amelyek az átlagok közt meglévõ eltérésektõl függetlenül húznak választóvonalat adott fajnál a téli túlélési lehetõségeket illetõen. Az idõjárási eseményeket figyelemmel kísérõ gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsõségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehûlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb idõszakok ilyetén szélsõségei évjárat méretekben is jelentkeztek. Kimutathatóan gyakoribbá és súlyosabbá váltak a tavaszi fagyok, érzékelhetõen szaporodott a pusztító zivatarok és jégesõk száma. Ezek nyilvánvalóan jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint az esetleges 4-5-6 tizedfokos hõmérsékletemelkedés, de akár ugyanekkora csökkenés.
Ha vizsgálni kezdjük, miben áll ez a klímajelleg változás, azt láthatjuk, hogy az utóbbi másfél évtizedben megszaporodott az úgynevezett „blocking” helyzetek száma az európai térségben. Ez azt jelenti, hogy az európai idõjárást alapvetõen meghatározó és szabályozó atlanti ciklonok szabad nyugat-keleti pályán történõ mozgását idõrõl-idõre szokatlan földrajzi helyeken kialakuló anticiklonok blokkolják. Ez a körülmény az idõjárási menet korábbi idõszakokra jellemzõ, úgynevezett „zonális” (szélességi körök mentén haladó ciklonpályák) jellegét „meridionális” (észak-déli) áramlásúvá változtatja.
9. térkép
A térkép (9. térkép) egy, az elmúlt évtizedben gyakran elõforduló szinoptikus helyzetre ad konkrét példát. Látható, hogy a sajátosan elhelyezkedõ légköri képzõdmények konstellációjában kialakuló áramlások mennyire éles és mély hullámokat képeznek észak-déli irányban. Ezek mentén idõrõl-idõre a szokásosnál hidegebb léghullámok jutnak el déli szélességekre és a megszokottnál melegebbek északiakra. Ezek nyomán a téli idõszakban extrém hidegek alakulhatnak ki a kontinens felett, nyáron pedig a keveredési határzónákban pusztító viharok keletkezhetnek. Szélsõségesen meleg idõszakokat szokatlanul hidegek válthatnak fel, átmenet nélkül.
Nem véletlen talán ezek után, hogy néhány évvel ezelõtt még szinte kizárólagosan melegedésrõl és szárazabbá válásról szóltak a kutatók jóslatai, mígnem néhány kivételesen csapadékos, árvízkatasztrófákkal tarkított, és Európa enyhébb klímájú, mediterrán és óceáni területének szélsõségesen hideg telû éve után egyenesen egy kis jégkorszak kezdetének víziója lát napvilágot.
A „józan paraszti ész” tapasztalati „agroklimatológiája”
Aki saját tapasztalataira hagyatkozva, különösen, ha gazdálkodóként figyeli nap, mint nap az idõjárási eseményeket, sõt azok következményeit a „bõrén érzi”, egyértelmûen valami korábbi rend felborulásaként élheti meg azt. A károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó idõjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást. Amennyiben valaki úgy vélné, hogy csupán benyomásokról van szó, annak érdemes lenne követnie például az idõszakos, évszakos, vagy éves csapadékadatokat és azokat összevetni a sokéves átlagokkal, különösen a korábban tipikus területi eloszlás tükrében. Ebben a tekintetben a gyökeres változás elsõdleges oka abban áll, hogy a gyakran blokkolt ciklonpályák miatt az éves csapadék jelentõs része úgynevezett „konvektív”, azaz meghatározott légköri helyzetekben helyileg képzõdõ csapadék, a korábbi évtizedek frontcsapadék többletével szemben. A ciklonok okkluziós frontjaiból származó csapadék sem föltétlenül mutatja a korábbi idõszak területi eloszlását, miután a ciklonpályák is változtak, sõt maguknak a ciklonoknak az eredete is, lévén, hogy arányaiban megsokasodtak, az úgynevezett „magassági hidegcsepp” helyzetek és a mediterrán ciklonok, amelyekre jellemzõ, hogy csapadékukat területileg koncentráltan bocsájtják ki, idõnként extrém mennyiségben, atipikus módon teremtve atipikus viszonyokat, soha nem látott idõjárási helyzeteket az érintett földrajzi területeken."
Nagyon gyakran kaptunk itt a Bakonyalján felhõszakadásokat a 2000-es években és szerintem (még nem készítettem statisztikát, de érdemes lenne) nõtt azon hónapok száma, ahol pl. 10 mm alatt, vagy 100 mm felett volt a csapadék. Ugyanakkor 2010 után már nem nagyon fordulnak elõ (30 mm feletti zivatar) és az extrém száraz és esõs hónapok száma kissé még mérséklõdött is.Nálunk a csapadék zöme még mindig nem konvektív, a zivatarszám kritikán aluli.
2010-ben 4 hónap volt 100 mm felett,11-12-ben 0.Tavaly 2 hónap(március és november).A 10 mm alatti hónapok száma az utóbbi 3 évben 2-2 volt ami nem kevés, de pl. a tavalyi júliusi szárazság elõtt esett májusban 89, júniusban 85 mm, a decemberi elõtt meg esett novemberben 130 mm.Idén március csak 7 mm-t hozott, de elõtte február 80-at. Vagyis átvészelhetõ volt kis szerencsével, bár mindig vannak pórul járt megyék.
2010 után (904 mm) tavaly megint nagyon sok esett Pápán(778 mm), vagyis a hiány mindig pótlódik, nincsenek itt különösebb károk csapadékhiány miatt.
Van egy olyan érzésem, hogy ha vannak is még szélsõségek,hideg és meleghullámok,aszályok és árvizek,de már egy lecsengõ fázisban vagyunk.Talán 2010-12 volt a szélsõségek csúcsa, a mostani enyhe meg hótlan tél sem volt semmi, de pl. nálam meg sem közelítette 2007-et.Nézzük akkor és most mit mértem:
2006-7: nov.7,6...dec.3,9...jan.5,5...feb.6,1...márc.8,4...ápr.13,1
2013-14:nov.6,8...dec.2,9...jan.3,1...feb.4,4...márc.9,1...ápr.12,2
Látszik, hogy a kertünkben a 6 hónapból 5 is 1-2 fokkal hidegebb volt, mint akkor és csak a március volt most 0,7 fokkal melegebb. Persze más országrészekben lehet, hogy nem így volt, de szívesen látnék errõl szóló adatokat.
De nézzük 2008-at is:
2007-08: nov.4,9...dec.1,2...jan.3,2...febr.4,8...márc.7,5...ápr.12,0
Látható, hogy a mostani téli idõszak alig, inkább csak tizedekkel volt melegebb.
2005 környékén a hurrikánok tájfunok és ciklonok száma is évrõl évre nagyon magasan alakult. Bár az utóbbi években is beütött egy-egy rendkívül erõs, de a számuk szerintem drasztikusan csökkent. Valamikor évekkel ezelõtt a hírek hemzsegtek az idõjárási katasztrófákról és szélsõségekrõl itthon és világszerte. Sokan azt állították, hogy ez csak látszat, a digitális technika és az internet a hibás. Szerintem a technika azóta sem rosszabb, de most kevesebb ilyen hír van. Ha valahol dörren az ég vagy esik hirtelen 20 mm esõ, netán egy nap 10 fokkal melegebb van az átlagnál már a hírportálok katasztrófát emlegetnek és riporterhadat küldenek ki.Pár éve még ezt jégverések,tornádók,földcsuszamlások,villámárak és hóviharok esetén tették...
2010-ben 4 hónap volt 100 mm felett,11-12-ben 0.Tavaly 2 hónap(március és november).A 10 mm alatti hónapok száma az utóbbi 3 évben 2-2 volt ami nem kevés, de pl. a tavalyi júliusi szárazság elõtt esett májusban 89, júniusban 85 mm, a decemberi elõtt meg esett novemberben 130 mm.Idén március csak 7 mm-t hozott, de elõtte február 80-at. Vagyis átvészelhetõ volt kis szerencsével, bár mindig vannak pórul járt megyék.
2010 után (904 mm) tavaly megint nagyon sok esett Pápán(778 mm), vagyis a hiány mindig pótlódik, nincsenek itt különösebb károk csapadékhiány miatt.
Van egy olyan érzésem, hogy ha vannak is még szélsõségek,hideg és meleghullámok,aszályok és árvizek,de már egy lecsengõ fázisban vagyunk.Talán 2010-12 volt a szélsõségek csúcsa, a mostani enyhe meg hótlan tél sem volt semmi, de pl. nálam meg sem közelítette 2007-et.Nézzük akkor és most mit mértem:
2006-7: nov.7,6...dec.3,9...jan.5,5...feb.6,1...márc.8,4...ápr.13,1
2013-14:nov.6,8...dec.2,9...jan.3,1...feb.4,4...márc.9,1...ápr.12,2
Látszik, hogy a kertünkben a 6 hónapból 5 is 1-2 fokkal hidegebb volt, mint akkor és csak a március volt most 0,7 fokkal melegebb. Persze más országrészekben lehet, hogy nem így volt, de szívesen látnék errõl szóló adatokat.
De nézzük 2008-at is:
2007-08: nov.4,9...dec.1,2...jan.3,2...febr.4,8...márc.7,5...ápr.12,0
Látható, hogy a mostani téli idõszak alig, inkább csak tizedekkel volt melegebb.
2005 környékén a hurrikánok tájfunok és ciklonok száma is évrõl évre nagyon magasan alakult. Bár az utóbbi években is beütött egy-egy rendkívül erõs, de a számuk szerintem drasztikusan csökkent. Valamikor évekkel ezelõtt a hírek hemzsegtek az idõjárási katasztrófákról és szélsõségekrõl itthon és világszerte. Sokan azt állították, hogy ez csak látszat, a digitális technika és az internet a hibás. Szerintem a technika azóta sem rosszabb, de most kevesebb ilyen hír van. Ha valahol dörren az ég vagy esik hirtelen 20 mm esõ, netán egy nap 10 fokkal melegebb van az átlagnál már a hírportálok katasztrófát emlegetnek és riporterhadat küldenek ki.Pár éve még ezt jégverések,tornádók,földcsuszamlások,villámárak és hóviharok esetén tették...
Egyetértek. Eszeveszett erdõsítés és a folyók õsi ártereinek részleges újranyitása esetén sem lehetnénk nyugodtak a távoli jövõt illetõen... 
Az OMSZ folyamatosan ezt nyomja, miközben soha nem hallottam olyan adatokról, amelyek ezt alátámasztanák. Sõt éppen ellenkezõ tendencia figyelhetõ meg. Azaz egyre csapadékosabbak a nyarak, csak sokkal szélsõségesebbek, mint 1985 elõtt voltak. Az összcsapadék mennyiségen belül növekedett a konvektív csapadék mennyisége, azaz ennek kimaradása esetén valóban kevés a csapadék.
Ennél is fontosabb, hogy a 80-as évek közepe óta mintegy 1,5 fokkal növekedett a nyarak átlaghõmérséklete, így nagyobb a párolgás. Ha pedig kimarad a már emlegetett konvektív csapadék, akkor komoly aszály léphet fel. Remélem, még idén elkészülök egy 4 városra vonatkozó csapadékstatisztikával.
Ennél is fontosabb, hogy a 80-as évek közepe óta mintegy 1,5 fokkal növekedett a nyarak átlaghõmérséklete, így nagyobb a párolgás. Ha pedig kimarad a már emlegetett konvektív csapadék, akkor komoly aszály léphet fel. Remélem, még idén elkészülök egy 4 városra vonatkozó csapadékstatisztikával.
"Aszály sokkal gyakrabban van, és sokkal nagyobb területeket is érint. Ez attól függetlenül igaz, hogy a csapadékos periódusokban sok csapadék hullik."
Ez nem ilyen egyszerû, ugyanis miután érzékelhetõen rendkívül csapadékos és rendkívül száraz idõszakok váltogatják egymást, ha a száraz idõszak télre esik, semmilyen következménye nincs, míg ha nyárra esik, amikor 1,5-2 hónapig nincs csapadék és 30 fokok vannak, pikk-pakk szárazság van.
Sõt, a téli csapadékot hangsúlyozzák mindig a gazdák, közben én szívesen felcserélném egy téli hónap 50 mm-ét júliusra, pluszban.
Ha télen esik, de nyáron nem, akkor a téli csapadék jelentõsége elvész, illetve pontosabban a talaj mélyebb rétegeiben természetesen raktározódik, de ez csak a fáknak elégséges.
Az elmúlt 3-4 évben valóban télen esett és nyáron nem, de semmi, az égvilágon semmi garancia nincs arra, hogy ez így is fog maradni.
És mivel átlagokban gondolkodni nem sok értelme van ilyen kilengések mellett, ettõl még az idei nyár lehet csapadékos.
Ez nem ilyen egyszerû, ugyanis miután érzékelhetõen rendkívül csapadékos és rendkívül száraz idõszakok váltogatják egymást, ha a száraz idõszak télre esik, semmilyen következménye nincs, míg ha nyárra esik, amikor 1,5-2 hónapig nincs csapadék és 30 fokok vannak, pikk-pakk szárazság van.
Sõt, a téli csapadékot hangsúlyozzák mindig a gazdák, közben én szívesen felcserélném egy téli hónap 50 mm-ét júliusra, pluszban.
Ha télen esik, de nyáron nem, akkor a téli csapadék jelentõsége elvész, illetve pontosabban a talaj mélyebb rétegeiben természetesen raktározódik, de ez csak a fáknak elégséges.
Az elmúlt 3-4 évben valóban télen esett és nyáron nem, de semmi, az égvilágon semmi garancia nincs arra, hogy ez így is fog maradni.
És mivel átlagokban gondolkodni nem sok értelme van ilyen kilengések mellett, ettõl még az idei nyár lehet csapadékos.
Ezúttal sajnos azt hiszem, igazuk lesz. Bár valóban mutat végletes jegyeket az idõjárás az utóbbi 10-15 évben, az is igaz, hogy a csapadékos és az aszályos periódusok közel sincsenek egyensúlyban. Aszály sokkal gyakrabban van, és sokkal nagyobb területeket is érint. Ez attól függetlenül igaz, hogy a csapadékos periódusokban sok csapadék hullik. Ez a tél, már ha lehet télnek hívni az utóbbit, pedig olyannyira beleillik ebbe a képbe hogy az enyheségen túl még csapadék se igazán volt az ország jelentõs részén. Persze ezt ráfoghatjuk az erõsebb naptevékenységre, én sajnos ennek ellenére sem vagyok optimista a távolabbi jövõt illetõen. Tudomásul kell venni, hogy a sarki jégsapka zsugorodásával párhuzamosan a poláris front és vele együtt a keveredési zóna is hátrál. Ez nálunk a szubtrópusi magasnyomású öv egyre gyakoribb vendégeskedését vetíti elõre. A cikkben - meglehetõsen könnyelmûen - elõrevetített csapadékosabb telek pedig a kutya vacsorája kategória. 10-bõl biztos lesz legalább egy átlagosnál csapadékosabb is, de a többi vagy átlagos csapadékú, vagy szárazabb lesz. Nem tartom valószínûnek a telek csapadékának 20%-kal történõ növekedését. Ez legfeljebb lokálisan, egy-két kisebb területre korlátozva válhat be, országosan semmiképpen.
A cikkben nyilatkozók megint elkövetik ugyanazt a hibát, hogy az elmúlt 3 évbõl jósolnak elõre.
2003-ban majdnem kiszáradt a Balaton, bele akarták vezetni a Rábát, 2005-ben meg vízben álltak a déli part nyaralói.
Ott is abból az 1 évbõl akartak elõre gondolkodni.
A 2006/2007-es rekordenyhe télbõl jósoltak, hogy mediterrán telek lesznek, hogy félõ a búza nem kapja majd meg a téli hidegigényét(!!!), és ezentúl ilyen enyhe telek lesznek.
Aztán 2009. december 21 -20-24 fokok voltak, 2010 december 19 -20-23 fokok, a 2012-es februárt nem kell részleteznem, utána egész télen havazott, a most elmúlt tél volt megint rekordenyhe.
Mindig azt hiszik, hogy amilyen most vagy amilyen néhány éve, olyan lesz.
Aztán dehogy, lehet most egész nyáron esni fog, ha úgy tartja kedve.
Most 15-20 napja minden 1,5. nap esik, ez eltart még mondjuk 2-3 hétig, vagy egy hónapig, aztán utána nem esik megint 1 hónapig.
Utána július-augusztusban meg lehet hogy minden nap esni fog.
A következõ télen meg lehet, hogy nem fog esni.
A most elmúlt télen a december és a január elsõ felében nem esett semmi, majd január közepétõl február végéig minden másnap esett.
Akkor most ez csapadékos tél volt vagy sem?
1,5 hónapig hasmenés, 1,5 hónapig szorulás, a tél széklete átlagos vagy (épp attól függõen hogy a hasmenés vagy az szorulás volt-e drasztikusabb) átlag feletti, de a két véglet volt csak.
Vagy ez Link
A keleti országrészben esett 30-40-50 mm, a nyugatiban meg 180-190.
Országos átlagban csapadékosabb november volt, csak épp a két végletbõl jött össze az átlag.
2003-ban majdnem kiszáradt a Balaton, bele akarták vezetni a Rábát, 2005-ben meg vízben álltak a déli part nyaralói.
Ott is abból az 1 évbõl akartak elõre gondolkodni.
A 2006/2007-es rekordenyhe télbõl jósoltak, hogy mediterrán telek lesznek, hogy félõ a búza nem kapja majd meg a téli hidegigényét(!!!), és ezentúl ilyen enyhe telek lesznek.
Aztán 2009. december 21 -20-24 fokok voltak, 2010 december 19 -20-23 fokok, a 2012-es februárt nem kell részleteznem, utána egész télen havazott, a most elmúlt tél volt megint rekordenyhe.
Mindig azt hiszik, hogy amilyen most vagy amilyen néhány éve, olyan lesz.
Aztán dehogy, lehet most egész nyáron esni fog, ha úgy tartja kedve.
Most 15-20 napja minden 1,5. nap esik, ez eltart még mondjuk 2-3 hétig, vagy egy hónapig, aztán utána nem esik megint 1 hónapig.
Utána július-augusztusban meg lehet hogy minden nap esni fog.
A következõ télen meg lehet, hogy nem fog esni.
A most elmúlt télen a december és a január elsõ felében nem esett semmi, majd január közepétõl február végéig minden másnap esett.
Akkor most ez csapadékos tél volt vagy sem?
1,5 hónapig hasmenés, 1,5 hónapig szorulás, a tél széklete átlagos vagy (épp attól függõen hogy a hasmenés vagy az szorulás volt-e drasztikusabb) átlag feletti, de a két véglet volt csak.
Vagy ez Link
A keleti országrészben esett 30-40-50 mm, a nyugatiban meg 180-190.
Országos átlagban csapadékosabb november volt, csak épp a két végletbõl jött össze az átlag.
hvg.hu
"Magyarországon megváltozik a nyár és a tél"
Link
[kérlek a link tartalmáról legalább egy rövid ismertetõt írj! ervin]
"Magyarországon megváltozik a nyár és a tél"
Link
[kérlek a link tartalmáról legalább egy rövid ismertetõt írj! ervin]
"Az a baj, hogy rossz adatokból indulsz ki, így természetesen hibás a végeredmény. A mostani tél ugyanis csupán a 7. a legmelegebb telek sorában."
Továbbra is tartom, hogy a 2013-14-es tél a 3. legmelegebb tél volt. Ezt az OMSZ honlapján megjelent cikk is megerõsíti:
Link
"Ha viszont a folyamatot nézzük, akkor az 1970-2000 közötti 30 éves ciklus téli átlaga 1,6 fok volt"
1971-2000 között a téli átlaghõmérséklet országosan nem +1,6°C volt, ahogy állítod, hanem valahol -0,40°C környékén lehetett. 1981-2010 között pedig -0,02°C volt az országos átlag.
Kérlek ellenõrizd az adataidat, mert szerintem a te adataid a rosszak!
Továbbra is tartom, hogy a 2013-14-es tél a 3. legmelegebb tél volt. Ezt az OMSZ honlapján megjelent cikk is megerõsíti:
Link
"Ha viszont a folyamatot nézzük, akkor az 1970-2000 közötti 30 éves ciklus téli átlaga 1,6 fok volt"
1971-2000 között a téli átlaghõmérséklet országosan nem +1,6°C volt, ahogy állítod, hanem valahol -0,40°C környékén lehetett. 1981-2010 között pedig -0,02°C volt az országos átlag.
Kérlek ellenõrizd az adataidat, mert szerintem a te adataid a rosszak!
Alapvetõen egyetértek, bár helyenként lehetnek kisebb eltérések. Részben az általad is gyakran hangoztatott állomásáthelyezések, illetve véletlenszerûen elõforduló, de nagyobb területekre kiterjedõ idõjárási jelenségek miatt (összefüggõ vastagabb hótakaró vagy annak hiánya).
Én is így gondolom, illetve a számok gondolják így Link
Csináltam évekkel ezelõtt egy másik, egész télre vonatkozó ehhez hasonló összehasonlítást, ott az jött ki, hogy a nyarak ha jól emlékszem 1,5 fokkal lettek melegebbek, a telek mindössze 0,2 fokkal.
Csináltam évekkel ezelõtt egy másik, egész télre vonatkozó ehhez hasonló összehasonlítást, ott az jött ki, hogy a nyarak ha jól emlékszem 1,5 fokkal lettek melegebbek, a telek mindössze 0,2 fokkal.
Ez a grafikon kb. 2 éve már szerepelt, s akkor azért finomabban fogalmaztunk, hiszen egyértelmûen látszik, hogy 25-30 éves periódusok vannak a grafikán. Az 1920-as évek közepétõl az 50-es évekig melegedés, majd a 70-es évekig stagnálás, majd 98-ig újabb melegedés, azóta pedig stagnálás látszik. HA a folyamat folytatódik, akkor 2020 után várható újabb fokozatos 0,2-0,4 fokos emelkedés, kb. 2050-60 környékéig. Azaz a folyamat egyelõre nem olyan drámai, mint amivel riogatnak, de vitathatatlanul létezik, még ha a stagnálás okait nem is ismerjük.
Az a baj, hogy rossz adatokból indulsz ki, így természetesen hibás a végeredmény. A mostani tél ugyanis csupán a 7. a legmelegebb telek sorában. Ha viszont a folyamatot nézzük, akkor az 1970-2000 közötti 30 éves ciklus téli átlaga 1,6 fok volt, míg a 2001 óta eltelt 13 év átlaga 0,8 a mostani meleg téllel együtt is.
Ahogy az 1984-85-ös télnél hidegebb volt a 2002-03-as csak éppen nem Sopronban, hanem az ország 80 százalékán. Mivel ÉNY Mo. akkor kimaradt a nagy február eleji havazásból, az azt követõ HRHI is kevésbé érvényesült. Ha viszont nem havi ciklust, hanem 2 hetest nézünk, akkor 1963 óta a leghidegebb periódus 2012-ben volt, amikor az ország nagy részén több mint 14 napon át folyamatosan zord nap volt. Változatlanul tartom, hogy egyelõre csupán egyetlen szegmenst találtam, ami a globális felmelegedés közben teleink esetén egyértelmûen kimutatható. Mégpedig 1975 óta minden 3 foknál melegebb átlaghõmérsékletû télen elõfordul -4,0 fokos átlaghõmérsékletû nap (az idén is volt), míg azt megelõzõen a hasonlóan meleg teleken egyetlen nap sem haladta meg ezt az értéket.
Ahogy az 1984-85-ös télnél hidegebb volt a 2002-03-as csak éppen nem Sopronban, hanem az ország 80 százalékán. Mivel ÉNY Mo. akkor kimaradt a nagy február eleji havazásból, az azt követõ HRHI is kevésbé érvényesült. Ha viszont nem havi ciklust, hanem 2 hetest nézünk, akkor 1963 óta a leghidegebb periódus 2012-ben volt, amikor az ország nagy részén több mint 14 napon át folyamatosan zord nap volt. Változatlanul tartom, hogy egyelõre csupán egyetlen szegmenst találtam, ami a globális felmelegedés közben teleink esetén egyértelmûen kimutatható. Mégpedig 1975 óta minden 3 foknál melegebb átlaghõmérsékletû télen elõfordul -4,0 fokos átlaghõmérsékletû nap (az idén is volt), míg azt megelõzõen a hasonlóan meleg teleken egyetlen nap sem haladta meg ezt az értéket.
A pécsi adatsorhoz kapcsolódóan: "A közel egy fokkal alacsonyabb értékek megjelenése egyértelmûen az 1956-os évhez köthetõ, amikor a mérések a pécs-pogányi repülõtéren folytatódtak, külvárosi környezetben."
Pedig országos viszonylatban a Pécs-pogányi állomás is magas középhõmérsékletûnek mondható, mivel dombi típusú állomás magas éjszakai hõmérsékletûekkel.
És még erre egy fokot rápakolt a belváros, nem semmi.
A mostani pécsi egyetemi állomás és Pécs-Pogány között is majdnem 1 fok volt a különbség 2011-ben:
2011:
Pécs-Pogány 11,5 fok
Pécs-Belváros 12,4 fok
Pedig országos viszonylatban a Pécs-pogányi állomás is magas középhõmérsékletûnek mondható, mivel dombi típusú állomás magas éjszakai hõmérsékletûekkel.
És még erre egy fokot rápakolt a belváros, nem semmi.
A mostani pécsi egyetemi állomás és Pécs-Pogány között is majdnem 1 fok volt a különbség 2011-ben:
2011:
Pécs-Pogány 11,5 fok
Pécs-Belváros 12,4 fok
Akkor hogyan homogenizálnak egy olyan havi, évszakos vagy évi középhõmérsékletet, hogy 30 évig mérnek a Mecsekoldalban dombi fekvésben, megszûnik ott a mérés, és leviszik a Pécsi-medence aljába egy rétre, ahol az elõzõnél több egész fokkal alacsonyabb értékeket mérnek 10 évig, majd visszaviszik oda, ahol elõtte volt, és újra mérnek ott 30 évig.
Az elsõ mérési hely 30 éves közepe 10,7 fok, a második hely 10 évig mért 9,4 fokos közepet, majd felviszik vissza a dombra és 30 évig mér 10,9 fokos közepet.
Hogy lesz ebbõl adatsor?
Gyakorlatilag hozzáadnak saccra valamennyit a hidegebb értékhez, hogy egyezzen a dombi fekvés adatsorával?
Az elsõ mérési hely 30 éves közepe 10,7 fok, a második hely 10 évig mért 9,4 fokos közepet, majd felviszik vissza a dombra és 30 évig mér 10,9 fokos közepet.
Hogy lesz ebbõl adatsor?
Gyakorlatilag hozzáadnak saccra valamennyit a hidegebb értékhez, hogy egyezzen a dombi fekvés adatsorával?
Alapvetõen egyetértek veled: úgy tûnik, tényleg van/lehet egy rossz tendencia, de szerencsére ez egyelõre nagyon halványan jelentkezik. Bár én is jobban szeretném, ha inkább a hideg telek halmozódnának mostanában, viszont ami a táblázatot illeti, az még nem elég ahhoz, hogy nálam megszólaljon a vészcsengõ.
Boncolgassuk kissé tovább az adatokat! Nézzük meg, hogy alakult a top 10 az 1975-2000 közötti negyedszázadban, és hogyan a 2000-2014 közötti nagyjából 1/8 évszázadban.
A táblázat számai ezt mutatják: december: 3, 0 január: 4, 2 február: 4, 3
egész tél: 3, 2
Az látszik, hogy december tekintetében semmiféle növekedés egyelõre nincs. Csupán ahhoz, hogy elérjük az 1975-2000 idõszak "kontingensét", a jelen negyedszázadból hátra levõ bõ 10 évben nem kevesebb, mint 3 rendkívül enyhe decembernek kellene lennie.
Január esetében nagyjából ugyanolyan a helyzet az 1975-2000 közötti, és az aktuális negyedszázadban.
Február esetében már vigasztalanabb a kép, mert ha a 2025-ig hátralevõ 11 évben "bekapunk" 2 rendkívül enyhe februárt, már túlhaladtuk a kontingenst.
A talán leginkább érdekes egész tél pedig úgy alakul, hogyha a következõ 11 évben csak 1 kiugróan enyhe tél lesz, még "beleférünk" a keretbe. Ha 2 ilyen fog elõfordulni, már "kilógunk" belõle, s akkor -legalábbis a táblázat alapján- halvány enyhülési tendencia felvethetõ az utóbbi 125 évben. Egyelõre ez még halványan sem merül fel a táblázat alapján, hiszen a XX. század negyedszázadonkénti értékei: 3, 1, 1, 3. Ha az 1900 és 1925 közötti negyedszázadban nem lett volna top 10-es tél, vagy lett volna, mondjuk 1 -akkor talán feltételezhetõ lenne az általános enyhülési tendencia. Ezen elsõ negyedszázad 3 top 10-es tele azonban ezt erõsen kérdésessé teszi.
Természetesen az volna igazán sokat mondó, ha a sorrend mellett ismernénk a tényleges középéhõmérséklet-értékeket is. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a top 10-es hónapok középhõmérséklete mennyivel tér el a "középmezõnytõl" Ez lehet néhány tizedfok, de lehet több fok is, s egészen más következtetések adódnának az elõbbi, és az utóbbi esetbõl.
Régi hideg, havas telekre való (nosztalgikus) visszaemlékezés nálam egyáltalán nem jár együtt a telek lassú "elfogyásának" rémképével.
Miért nem? Érdekességként leírom, hogyan alakult a dolgokkal kapcsolatos érzelmi viszonyom a 70-es évek kezdetétõl mostanáig. A hetvenes évtized elsõ fele részint enyhe, és összességében igen hószegény teleket hozott Észak-Dunántúlon. Sokan sajnálták is az akkori gyerkõcöket, hogy életükben még nem volt alkalmuk egy jót szánkózni (Akkoriban még nem nagyon jártak az emberek a szlovák, osztrák és egyéb külföldi síterepekre)
Különös kontrasztban volt ez az állapot a 60-as évtized második felének nagyhavas teleivel. Ezekre az évekre esett az én kisgyerek-kori elsõ eszmélésem, s bizony sokat szánkóztunk, hógolyóztunk akkor, még a karácsonyi ünnepekben is. Szóval, a különbség a késõ hatvanasok és a kora hetvenesek között nagy, és számomra lehangoló volt. Pláne az lett, mikor elsõs gimnazista koromban eljött az 1974/75-ös "tavasztél". Na, akkor az hittem, ennyi volt: sosem térnek már vissza a rendes havas, hideg telek!
Aztán néhány, átlagosan hideg és havas telet követõen "beficcent" 1978/79 kifejezetten zord tele a szinte hihetetlen újév-napi hidegbetöréssel. Ez kissé elgondolkodtatott.
Mégis, 1982/83 telének átélése után megint úgy hittem: mindörökre vége a normális teleknek.(Már akkor sokat cikkeztek az éghajlat melegedésérõl)
Hamar megjött a csattanós cáfolat három egymást követõ, kivételesen hideg tél képében (1984/85, 1985/86, 1986/87)
Azóta tudom, hogy az idõrõl-idõre jelentkezõ igen enyhe telek a legkevésbé sem jelentik azt, hogy akár 1-2-3 év múlva ne jöhetne az évszázad tele. 1987/88 után jött 1995/96, 1997/98-at azonnal követte a fõleg Kelet-Magyarországon elképesztõen zordan alakult 1998-as december és az 1999 februári rekordhavazás.
2000/2001 kivételesen rossz tele után következett 2 kivételesen jó tél: 2001/2002 és 2002/2003.
2006/2007 maximálisan szörnyû volt, de az idõjárás hamarosan "revánsot vett" ezért 2009/2010-ben (mely tél nem is annyira nálunk, mint inkább Északnyugat-Európában volt évszázados jelentõségû zordságú)
Szóval, az ideihez hasonló nem sokat érõ, enyhe telek már nem töltenek el végletes elkeseredettséggel. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a hamarosan eljövõ telek között lesz olyan, melyre évtizedek múltán is nosztalgiával fogunk visszagondolni.
Boncolgassuk kissé tovább az adatokat! Nézzük meg, hogy alakult a top 10 az 1975-2000 közötti negyedszázadban, és hogyan a 2000-2014 közötti nagyjából 1/8 évszázadban.
A táblázat számai ezt mutatják: december: 3, 0 január: 4, 2 február: 4, 3
egész tél: 3, 2
Az látszik, hogy december tekintetében semmiféle növekedés egyelõre nincs. Csupán ahhoz, hogy elérjük az 1975-2000 idõszak "kontingensét", a jelen negyedszázadból hátra levõ bõ 10 évben nem kevesebb, mint 3 rendkívül enyhe decembernek kellene lennie.
Január esetében nagyjából ugyanolyan a helyzet az 1975-2000 közötti, és az aktuális negyedszázadban.
Február esetében már vigasztalanabb a kép, mert ha a 2025-ig hátralevõ 11 évben "bekapunk" 2 rendkívül enyhe februárt, már túlhaladtuk a kontingenst.
A talán leginkább érdekes egész tél pedig úgy alakul, hogyha a következõ 11 évben csak 1 kiugróan enyhe tél lesz, még "beleférünk" a keretbe. Ha 2 ilyen fog elõfordulni, már "kilógunk" belõle, s akkor -legalábbis a táblázat alapján- halvány enyhülési tendencia felvethetõ az utóbbi 125 évben. Egyelõre ez még halványan sem merül fel a táblázat alapján, hiszen a XX. század negyedszázadonkénti értékei: 3, 1, 1, 3. Ha az 1900 és 1925 közötti negyedszázadban nem lett volna top 10-es tél, vagy lett volna, mondjuk 1 -akkor talán feltételezhetõ lenne az általános enyhülési tendencia. Ezen elsõ negyedszázad 3 top 10-es tele azonban ezt erõsen kérdésessé teszi.
Természetesen az volna igazán sokat mondó, ha a sorrend mellett ismernénk a tényleges középéhõmérséklet-értékeket is. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a top 10-es hónapok középhõmérséklete mennyivel tér el a "középmezõnytõl" Ez lehet néhány tizedfok, de lehet több fok is, s egészen más következtetések adódnának az elõbbi, és az utóbbi esetbõl.
Régi hideg, havas telekre való (nosztalgikus) visszaemlékezés nálam egyáltalán nem jár együtt a telek lassú "elfogyásának" rémképével.
Miért nem? Érdekességként leírom, hogyan alakult a dolgokkal kapcsolatos érzelmi viszonyom a 70-es évek kezdetétõl mostanáig. A hetvenes évtized elsõ fele részint enyhe, és összességében igen hószegény teleket hozott Észak-Dunántúlon. Sokan sajnálták is az akkori gyerkõcöket, hogy életükben még nem volt alkalmuk egy jót szánkózni (Akkoriban még nem nagyon jártak az emberek a szlovák, osztrák és egyéb külföldi síterepekre)
Különös kontrasztban volt ez az állapot a 60-as évtized második felének nagyhavas teleivel. Ezekre az évekre esett az én kisgyerek-kori elsõ eszmélésem, s bizony sokat szánkóztunk, hógolyóztunk akkor, még a karácsonyi ünnepekben is. Szóval, a különbség a késõ hatvanasok és a kora hetvenesek között nagy, és számomra lehangoló volt. Pláne az lett, mikor elsõs gimnazista koromban eljött az 1974/75-ös "tavasztél". Na, akkor az hittem, ennyi volt: sosem térnek már vissza a rendes havas, hideg telek!
Aztán néhány, átlagosan hideg és havas telet követõen "beficcent" 1978/79 kifejezetten zord tele a szinte hihetetlen újév-napi hidegbetöréssel. Ez kissé elgondolkodtatott.
Mégis, 1982/83 telének átélése után megint úgy hittem: mindörökre vége a normális teleknek.(Már akkor sokat cikkeztek az éghajlat melegedésérõl)
Hamar megjött a csattanós cáfolat három egymást követõ, kivételesen hideg tél képében (1984/85, 1985/86, 1986/87)
Azóta tudom, hogy az idõrõl-idõre jelentkezõ igen enyhe telek a legkevésbé sem jelentik azt, hogy akár 1-2-3 év múlva ne jöhetne az évszázad tele. 1987/88 után jött 1995/96, 1997/98-at azonnal követte a fõleg Kelet-Magyarországon elképesztõen zordan alakult 1998-as december és az 1999 februári rekordhavazás.
2000/2001 kivételesen rossz tele után következett 2 kivételesen jó tél: 2001/2002 és 2002/2003.
2006/2007 maximálisan szörnyû volt, de az idõjárás hamarosan "revánsot vett" ezért 2009/2010-ben (mely tél nem is annyira nálunk, mint inkább Északnyugat-Európában volt évszázados jelentõségû zordságú)
Szóval, az ideihez hasonló nem sokat érõ, enyhe telek már nem töltenek el végletes elkeseredettséggel. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a hamarosan eljövõ telek között lesz olyan, melyre évtizedek múltán is nosztalgiával fogunk visszagondolni.
Az 1901-es idõpont méréstechnikai szempontból azért is teljesen indokolatlan, mert hazánkban az 1920-as, 30-as évtized elõtt nagyon kevés állomáson vezették be pl. a Stevenson-féle angol hõmérõház használatát. Megint az állomástörténetbõl idézek:
"A városban [pécsett] 1921. november 22-én indultak meg újra a mérések, ezúttal a késõbb egyetemi rangra emelt fõreáliskola Rákóczi út 80. alatti ingatlanán. Elõször itt került a hõ- és nedvesség mérése angol típusú hõmérõházba. "
Tehát 1921 november vége elõtt végig a 19. századi technológiával, az 1850-es évek óta nagy népszerûségnek örvendõ bádogernyõs árnyékoló alatt mértek. Ez alapján kérdezem az általam egyébként nagyra becsült Meteorológiai Szolgálatunk munkatársait, legyenek nekem szívesek megindokolni, miért "jók" az 1901 utáni adatok, az ennél korábbiak pedig miért "rosszak" illetve "csak történelmi értékûek"?
"A városban [pécsett] 1921. november 22-én indultak meg újra a mérések, ezúttal a késõbb egyetemi rangra emelt fõreáliskola Rákóczi út 80. alatti ingatlanán. Elõször itt került a hõ- és nedvesség mérése angol típusú hõmérõházba. "
Tehát 1921 november vége elõtt végig a 19. századi technológiával, az 1850-es évek óta nagy népszerûségnek örvendõ bádogernyõs árnyékoló alatt mértek. Ez alapján kérdezem az általam egyébként nagyra becsült Meteorológiai Szolgálatunk munkatársait, legyenek nekem szívesek megindokolni, miért "jók" az 1901 utáni adatok, az ennél korábbiak pedig miért "rosszak" illetve "csak történelmi értékûek"?
Miért pont az 1901-es esztendõtõl indulunk már megint? Én itt hagytam abba a belinkelt diplomadolgozat/állomástörténeti ismertetõ olvasását:
"Jóllehet, a XIX. század folyamán a városban többen végeztek hosszabb-rövidebb ideig meteorológiai méréseket, ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek. Az itt közölt száz éves adatsor elsõ harmadának mérési helyeire vonatkozó alapos, mindenre kiterjedõ ismertetése dr. Simor Ferenc geográfus egyetemi tanárnak köszönhetõ."
Szerencsétlen Dr. Patkovich József orvos-természettudós, a maga 1819 és 1854 között folytatott megfigyeléseivel, melyeket a bécsi csillagvizsgáló munkatársaitól származó mûszerekkel végzett, most bizonyosan forogna sírjában. Ebbõl az idõszakból az 1830-as évtized néhány éves hézagainak kivételével minden napra legalább 2 hõmérsékleti megfigyelést találtam a naplóiban, illetve a bécsi évkönyvekben. Ezt követõen az 1850-ben alapított osztrák meteorológiai szolgálat megbízásából 1853 és 1858 között és végeztek méréseket, majd szintén egy nagyon hosszú sorozat származik Pécs-Bányateleprõl 1871 és 1913-14 között. Ez az állomás a Mecsek oldalában kb. 250-270 méteres magasságban feküdt, és 1870-71-ben az OMSZ jogelõdje, a "Magyar Királyi Meteorologiai és Földdelejességi Intézet" munkatársai látták el évrõl-évre hitelesített mûszerekkel és árnyékolóval (!!).
Hogyan lehet az, hogy a Szolgálat saját korábbi észlelõinek több évtizedes munkáját képes egyetlen tollvonással elintézni, degradálni? Ilyet állítani, hogy "ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek". Az OMSZ jogelõdje által évtizedeken át fenntartott állomás nem felelt meg az alapvetõ méréstechnikai követelményeknek?? Könyörgöm, Budapestrõl vitték oda a hõmérõket, a bádogernyõs árnyékolót, az útmutató kézikönyveket. Ezen nem térek napirendre, mielõtt valaki megír egy állomástörténeti elemzést, javaslom nyissa ki meteorológiai szolgálatunk 1871-tõl megjelenõ vaskos évkönyveit. Ezen felül még az 1850-tõl kezdõdõ osztrák évkönyvek is ott vannak, amelyekben szintén rengeteg a magyar vonatkozású adat.
"Jóllehet, a XIX. század folyamán a városban többen végeztek hosszabb-rövidebb ideig meteorológiai méréseket, ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek. Az itt közölt száz éves adatsor elsõ harmadának mérési helyeire vonatkozó alapos, mindenre kiterjedõ ismertetése dr. Simor Ferenc geográfus egyetemi tanárnak köszönhetõ."
Szerencsétlen Dr. Patkovich József orvos-természettudós, a maga 1819 és 1854 között folytatott megfigyeléseivel, melyeket a bécsi csillagvizsgáló munkatársaitól származó mûszerekkel végzett, most bizonyosan forogna sírjában. Ebbõl az idõszakból az 1830-as évtized néhány éves hézagainak kivételével minden napra legalább 2 hõmérsékleti megfigyelést találtam a naplóiban, illetve a bécsi évkönyvekben. Ezt követõen az 1850-ben alapított osztrák meteorológiai szolgálat megbízásából 1853 és 1858 között és végeztek méréseket, majd szintén egy nagyon hosszú sorozat származik Pécs-Bányateleprõl 1871 és 1913-14 között. Ez az állomás a Mecsek oldalában kb. 250-270 méteres magasságban feküdt, és 1870-71-ben az OMSZ jogelõdje, a "Magyar Királyi Meteorologiai és Földdelejességi Intézet" munkatársai látták el évrõl-évre hitelesített mûszerekkel és árnyékolóval (!!).
Hogyan lehet az, hogy a Szolgálat saját korábbi észlelõinek több évtizedes munkáját képes egyetlen tollvonással elintézni, degradálni? Ilyet állítani, hogy "ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek". Az OMSZ jogelõdje által évtizedeken át fenntartott állomás nem felelt meg az alapvetõ méréstechnikai követelményeknek?? Könyörgöm, Budapestrõl vitték oda a hõmérõket, a bádogernyõs árnyékolót, az útmutató kézikönyveket. Ezen nem térek napirendre, mielõtt valaki megír egy állomástörténeti elemzést, javaslom nyissa ki meteorológiai szolgálatunk 1871-tõl megjelenõ vaskos évkönyveit. Ezen felül még az 1850-tõl kezdõdõ osztrák évkönyvek is ott vannak, amelyekben szintén rengeteg a magyar vonatkozású adat.
A homogenizálás nem egyszeri mérésekre van kitalálva, hanem pl. havi vagy hosszabb intervallumokra, rövidebb távra inkább hibás értékek kiszûrésére használhatók a homogenizációs eljárások. Hogy mivel homogenizálják? Az egyes met. intézetek a sajátjaikat szokták, nálunk az OMSZ a sajátját, a MASH-t használja. Hogy pontosan miként mûködik a szoftver, azt nem tudom. Hõmérsékletet homogenizálni nem túl nehéz és viszonlag megbízható eredményt ad, a csapadék homogenizálásánál elég súlyos problémák merülnek fel, nem is nagyon homogenizálnak csapadékot, de azért akadnak próbálkozások, de csak módjával.
Tavaly volt a Tanszéken meghirdetve szakdolgozat témának a pécsi adatok feldolgozása és elemzése (homogenizált is): Link Ha akkor lettem volna harmadéves, rögtön ráharaptam volna a témára.
Tavaly volt a Tanszéken meghirdetve szakdolgozat témának a pécsi adatok feldolgozása és elemzése (homogenizált is): Link Ha akkor lettem volna harmadéves, rögtön ráharaptam volna a témára.
Azért rendkívül érdekelne, hogyan homogenizálják a városi-dombi(!) állomásokat a mecsekalji repülõtér adataival, ami lényegesen alsóbb fekvésben van Link Link
Ha két teljesen eltérõ karakterisztikájú ponton mérünk egy idõben egyik helyen -4 fokot, a másikon +4-et, akkor ezt hogyan homogenizálják csak az egyik állomásra?
Vagy ha csak az egyik helyen mérnek -4 fokot, akkor azt mihez, kihez, hogyan homogenizálják tudva azt, hogy 300 méterrel odébb ahol a régebbi állomás volt, ott +4 fok van!?
Ha két teljesen eltérõ karakterisztikájú ponton mérünk egy idõben egyik helyen -4 fokot, a másikon +4-et, akkor ezt hogyan homogenizálják csak az egyik állomásra?
Vagy ha csak az egyik helyen mérnek -4 fokot, akkor azt mihez, kihez, hogyan homogenizálják tudva azt, hogy 300 méterrel odébb ahol a régebbi állomás volt, ott +4 fok van!?
Vajon egy gleccser hosszának és vastagságának változásai mennyire lehetnek terheltek akár évtizedes skálájú "maradványhatásokkal"? Tudtommal van úgynevezett firnvonal, ahol a jégképzõdés üteme (mennyiségileg) egyensúlyban van (olvadás-fagyás (abláció)), és ennek a gleccsernyelvhez viszonyított helyzete szabja meg, hogy a gleccser hátrál vagy elõrehalad. Elképzelhetõ olyan klímaingadozás, hogy a kettõ távolsága nagyon megnõ (az olvadás erõs túlsúlyba kerül a gleccser bizonyos részein vagy egészén), de ezt a gleccsernyelv "elmozdulása" lassabban követi le, azaz egy kedvezõbb idõszakban is rövidül a jégár.
Szóval: a 80-as, 90-es évekbeli melegedés hatással lehet (még) a gleccserhosszra és vastagságra?
Szóval: a 80-as, 90-es évekbeli melegedés hatással lehet (még) a gleccserhosszra és vastagságra?
Az elején a zárójelbe "belekötnék" egy kicsit: a természetes eredetû évtizedes klímaciklusok szerintem nem oda való példa. Értem, hogy mire akarsz kilyukadni (egyet is értek vele), és a vulkánok arra tökéletes példát adnak.
Én úgy tudom, hogy a klímamodellek eredeti ötlete az volt, hogy egy sima meteorológiai modell sosem tér el jelentõsen a klímától. Úgy kell ezt érteni, hogy ha a GFS-ENS-t futtatjuk, akkor annak a szórása nem nõ a végtelenségig, hanem a klíma szórását reprezentálja. (Minél jobban közeledik a modell szórása a klíma szóráshoz, annál megbízhatatlanabb az elõrejelzés, stb.) Ebbõl kiindulva egy több száz évre futtatott ENS átlaga a klímaátlag, szórása a klímaszórás, szerencsés esetben az egész statisztikája a klímát adja vissza (annyira, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor a szélsõségeket is lehet vele vizsgálni). Így tehát a klíma változásait ezek a modellek vissza kell, hogy adják.
(Nem mennék bele, de épp az az egyik fõ gond, hogy egy szinoptius skálájú futtatás során pl. a CO2 és társainak jó közelítéssel nem változik a koncentrációja, míg klímamodell esetében ez nem igaz, több más dolog mellett, és az külön kérdés, hogy ezek hogyan fognak változni; ezt a problémakört szerintem ismered.)
Ha ez így van, akkor ez csak úgy lehet, hogy ha az egyes futások idõbeli mozgóátlagai IS követik a klímaváltozást, vagyis az idõjárás-változások által okozott ingadozásokat (amik nagyok a klímaingadozáshoz képest) leszûrve az egyes tagoknak ugyanarra kellene tartaniuk. Ha ez nem így lenne, akkor a mozgóátlagok is széttartanának.
Ez pusztán azért lenne így, mert a légköri kormányzó egyenletrendszer van leprogramozva, amiben minden légköri változás benne van (a vulkánkitörés nyilván nem ilyen), csak éppen a tér és az idõskála durvább felbontású. Ha az évtizedes ingadozásokat mindezek ellenére a modell eltünteti, akkor valójában nem az évtizedes, hanem az idõlépcsõ alatti idõskálájú (ez klímamodell esetén mezoskálájút jelent) jelenségeknek az eltüntetése okozhatja azt. Kérdés, hogy képesek-e a zivatarláncok kialakulásának klimatológiai idõlépcsõben történõ változásai kimutatható eltéréseket okozni egy klímamodellben. Ha nem, akkor szerintem egy klímamodellnek "illik" látnia az évtizedes skálájú változásokat, akkor is, ha nem szándék pont azokat modellezni.
(Mellesleg megint eszembe jut svadasz régi beírása egy klímakonferenciáról, amely során megállapították, hogy addig nem fognak tudni klímát elõrejelezni, amíg az AMO-t meg nem magyarázzák: pedig az is párévtizedes klímaciklus.)
Amúgy nagyrészt egyetértek az írásoddal, a hibahatárok fontosságára én is gyakran szoktam figyelmeztetni.
Olvastam valakinél, hogy az Antarktiszi jég vékonyodik. Ezzel az a baj, hogy akkor a mai jégfuratokból az utolsó nemtudomhány év(század) hiányozna, nem? Amúgy az NSIDC méréseit szokták többen linkelni, s azokon a grafikonokon én az Antartktiszi jég összterületének nagyon lassú növekedését szoktam látni. Furcsa-e emellett, hogy a kevés stabilan növekvõ gleccser mind az Andokban van?
Statisztikailag talán ki sem mutatható, de nekem az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tûnik, hogy a globális átlag stagnálása mellett a déli félteke mintha kissé hûlni kezdett volna, míg az északi talán még mindig melegszik egy kicsit.
Persze errõl csak akkor beszélhetünk, ha elhisszük, hogy a globális átlaghõmérséklet jó indikátor, vannak, akik ezt is megkérdõjelezik. (Czelnai több cikkében is elõfordul, hogy szerinte a Föld nem egyenletes /szárazföld vs. óceán/ lefedettsége állomásokkal, a mûszeres hibák, a mikroklimatikus hatások, és még sok más dolog, mind rontják ennek a használhatóságát, mivel az egyes állomások területileg nem egyforma mértékben reprezentálják a (mikro)klímát. Konkrétan mondva: Romhány abszolút helyi állomás, míg Szécsény a széljárást tekintve a Nógrádi-medencét reprezentálja, ezekkel szemben az Alföldön a legtöbb állomásra nem hat helyi jellegzetesség, mind jól leírja az Alföld nagyobb részének mikroklímáját. Tehát az Alföld jól lefedett terület, míg a Nógrádi-medence nem, így a klímaelemzésbõl a Nógrádi-medencére jellemzõ dolgok túl kis súlyt kapnak.)
Én úgy tudom, hogy a klímamodellek eredeti ötlete az volt, hogy egy sima meteorológiai modell sosem tér el jelentõsen a klímától. Úgy kell ezt érteni, hogy ha a GFS-ENS-t futtatjuk, akkor annak a szórása nem nõ a végtelenségig, hanem a klíma szórását reprezentálja. (Minél jobban közeledik a modell szórása a klíma szóráshoz, annál megbízhatatlanabb az elõrejelzés, stb.) Ebbõl kiindulva egy több száz évre futtatott ENS átlaga a klímaátlag, szórása a klímaszórás, szerencsés esetben az egész statisztikája a klímát adja vissza (annyira, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor a szélsõségeket is lehet vele vizsgálni). Így tehát a klíma változásait ezek a modellek vissza kell, hogy adják.
(Nem mennék bele, de épp az az egyik fõ gond, hogy egy szinoptius skálájú futtatás során pl. a CO2 és társainak jó közelítéssel nem változik a koncentrációja, míg klímamodell esetében ez nem igaz, több más dolog mellett, és az külön kérdés, hogy ezek hogyan fognak változni; ezt a problémakört szerintem ismered.)
Ha ez így van, akkor ez csak úgy lehet, hogy ha az egyes futások idõbeli mozgóátlagai IS követik a klímaváltozást, vagyis az idõjárás-változások által okozott ingadozásokat (amik nagyok a klímaingadozáshoz képest) leszûrve az egyes tagoknak ugyanarra kellene tartaniuk. Ha ez nem így lenne, akkor a mozgóátlagok is széttartanának.
Ez pusztán azért lenne így, mert a légköri kormányzó egyenletrendszer van leprogramozva, amiben minden légköri változás benne van (a vulkánkitörés nyilván nem ilyen), csak éppen a tér és az idõskála durvább felbontású. Ha az évtizedes ingadozásokat mindezek ellenére a modell eltünteti, akkor valójában nem az évtizedes, hanem az idõlépcsõ alatti idõskálájú (ez klímamodell esetén mezoskálájút jelent) jelenségeknek az eltüntetése okozhatja azt. Kérdés, hogy képesek-e a zivatarláncok kialakulásának klimatológiai idõlépcsõben történõ változásai kimutatható eltéréseket okozni egy klímamodellben. Ha nem, akkor szerintem egy klímamodellnek "illik" látnia az évtizedes skálájú változásokat, akkor is, ha nem szándék pont azokat modellezni.
(Mellesleg megint eszembe jut svadasz régi beírása egy klímakonferenciáról, amely során megállapították, hogy addig nem fognak tudni klímát elõrejelezni, amíg az AMO-t meg nem magyarázzák: pedig az is párévtizedes klímaciklus.)
Amúgy nagyrészt egyetértek az írásoddal, a hibahatárok fontosságára én is gyakran szoktam figyelmeztetni.
Olvastam valakinél, hogy az Antarktiszi jég vékonyodik. Ezzel az a baj, hogy akkor a mai jégfuratokból az utolsó nemtudomhány év(század) hiányozna, nem? Amúgy az NSIDC méréseit szokták többen linkelni, s azokon a grafikonokon én az Antartktiszi jég összterületének nagyon lassú növekedését szoktam látni. Furcsa-e emellett, hogy a kevés stabilan növekvõ gleccser mind az Andokban van?
Statisztikailag talán ki sem mutatható, de nekem az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tûnik, hogy a globális átlag stagnálása mellett a déli félteke mintha kissé hûlni kezdett volna, míg az északi talán még mindig melegszik egy kicsit.
Persze errõl csak akkor beszélhetünk, ha elhisszük, hogy a globális átlaghõmérséklet jó indikátor, vannak, akik ezt is megkérdõjelezik. (Czelnai több cikkében is elõfordul, hogy szerinte a Föld nem egyenletes /szárazföld vs. óceán/ lefedettsége állomásokkal, a mûszeres hibák, a mikroklimatikus hatások, és még sok más dolog, mind rontják ennek a használhatóságát, mivel az egyes állomások területileg nem egyforma mértékben reprezentálják a (mikro)klímát. Konkrétan mondva: Romhány abszolút helyi állomás, míg Szécsény a széljárást tekintve a Nógrádi-medencét reprezentálja, ezekkel szemben az Alföldön a legtöbb állomásra nem hat helyi jellegzetesség, mind jól leírja az Alföld nagyobb részének mikroklímáját. Tehát az Alföld jól lefedett terület, míg a Nógrádi-medence nem, így a klímaelemzésbõl a Nógrádi-medencére jellemzõ dolgok túl kis súlyt kapnak.)
A csapadékra vonatkozólag nem tudok neked adatokkal szolgálni, ehhez nem érdekel eléggé a témának a számszaki része. Mindenesetre azt aligha tartom valószínûnek, hogy a világ jégmezõinek 98%-a azért csökken, mert kevesebb a csapadék. Mindenütt kevesebb lenne a csapadék? Szerintem ez aligha elképzelhetõ.
Ausztriában a 2012-13-as télen hatalmas mennyiségû hó hullott, hosszú volt a tél, még május-júniusban is komoly havazások voltak. Többszöröse volt a hóréteg az éves átlagnak a gleccserborította területeken. Nagyon késõn kezdett olvadni. Mégis, a Sonnblick gleccsere így is veszített fél métert a vastagságából. Az elõtte évben két méterrel lett vékonyabb.
Nem tudom, pusztán a globális hõmérsékleti trendeket vizsgálva mit lehet kijelenteni a felmelegedéssel, mint továbbra is fennálló folyamattal kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy az általad lassulónak írt 2000 utáni melegedési tendencia köszönõviszonyban sincs az alpesi gleccserek olvadásának ütemével. Utóbbi ugyanis a 2000-es években egyre fokozódik. 2003 és 2011 rekordnegatívnak számított (ekkor olvadt a legtöbbet a jég az Alpokban), de a 2012-es év is majdnem elérte ugyanezt a szintet. Egészen horror adat, 2012-ben a Pasterze-gleccser 97 méterrel lett rövidebb, és 9 méterrel fogyott a vastagságából (3000 méteren is 2 métert vesztett a vastagságából)
A gleccserek olvadásának mértékét leginkább a nyári idõszakban hulló friss hó határozza meg, hogy akkor esik-e hó, ami megvédi õket a besugárzástól. A baj nem az, hogy nem esik csapadék, hanem az, hogy sajnos a meleg miatt 3000 m felett is inkább esõ esik.
Szkepticizmus ide vagy oda, a permafrost felfelé kúszásának csak egyetlen oka lehet, ez pedig a hõmérséklet emelkedése. A permafrost tartja össze az Alpok hegyeinek nagy részét. Nem véletlen, hogy egyre több olyan csúcs van, amelyet nyáron már nem másznak, mert a hulló kövek miatt veszélyes. A Mont Blanc normál útján már volt olyan, amikor le kellett azt zárni a mászók elõl, mert egyfolytában hullottak a sziklák a meleg miatt.
Források:
Link
Link
Link
Ausztriában a 2012-13-as télen hatalmas mennyiségû hó hullott, hosszú volt a tél, még május-júniusban is komoly havazások voltak. Többszöröse volt a hóréteg az éves átlagnak a gleccserborította területeken. Nagyon késõn kezdett olvadni. Mégis, a Sonnblick gleccsere így is veszített fél métert a vastagságából. Az elõtte évben két méterrel lett vékonyabb.
Nem tudom, pusztán a globális hõmérsékleti trendeket vizsgálva mit lehet kijelenteni a felmelegedéssel, mint továbbra is fennálló folyamattal kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy az általad lassulónak írt 2000 utáni melegedési tendencia köszönõviszonyban sincs az alpesi gleccserek olvadásának ütemével. Utóbbi ugyanis a 2000-es években egyre fokozódik. 2003 és 2011 rekordnegatívnak számított (ekkor olvadt a legtöbbet a jég az Alpokban), de a 2012-es év is majdnem elérte ugyanezt a szintet. Egészen horror adat, 2012-ben a Pasterze-gleccser 97 méterrel lett rövidebb, és 9 méterrel fogyott a vastagságából (3000 méteren is 2 métert vesztett a vastagságából)
A gleccserek olvadásának mértékét leginkább a nyári idõszakban hulló friss hó határozza meg, hogy akkor esik-e hó, ami megvédi õket a besugárzástól. A baj nem az, hogy nem esik csapadék, hanem az, hogy sajnos a meleg miatt 3000 m felett is inkább esõ esik.
Szkepticizmus ide vagy oda, a permafrost felfelé kúszásának csak egyetlen oka lehet, ez pedig a hõmérséklet emelkedése. A permafrost tartja össze az Alpok hegyeinek nagy részét. Nem véletlen, hogy egyre több olyan csúcs van, amelyet nyáron már nem másznak, mert a hulló kövek miatt veszélyes. A Mont Blanc normál útján már volt olyan, amikor le kellett azt zárni a mászók elõl, mert egyfolytában hullottak a sziklák a meleg miatt.
Források:
Link
Link
Link
Amit én hiányolok a klímakutatásokból, az a szélsõségek gyakoriságának korrekt vizsgálata. Kérdéses megbízhatóságú átlagokból, azokra illesztett trendekrõl tömegével születnek publikációk - de tudományos körökben sem világos, hogy a kiugró értékek (T, csapadék, bármi) gyakorisága tényleg nõ, vagy a Föld benépesülése és a jobb kommunikáció miatt jön egyre több infó extrém eseményekrõl. Pedig a szélsõségek elõfordulása még egy pontatlanabb adatsorban (pl. plusz-mínusz 1 fokos hibájú T mérések vagy a szitálást, hószállingózást be nem mérõ csapimérõk esetén) is jól megfogható, és egy csomó, más tudományágakban bizonyított statisztikai módszer volna a vizsgálatukra.
Ne feledjük: ha van vagy lesz globális felmelegedés, önmagában az 1-2-3 fokkal magasabb T nem zavarna sok vizet. Az emberiségre ill. a természetre a fõ veszélyt az emiatt elõálló gyakoribb szélsõségek jelentenék.
Ne feledjük: ha van vagy lesz globális felmelegedés, önmagában az 1-2-3 fokkal magasabb T nem zavarna sok vizet. Az emberiségre ill. a természetre a fõ veszélyt az emiatt elõálló gyakoribb szélsõségek jelentenék.
Nézõpont kérdése, hogy az utóbbi 10-15 év stagnálását a felmelegedés végeként állítjuk-e be. Ha a grafikon adatait elfogadjuk, akkor is simán belefér, hogy egy rövidebb skálájú ingadozás leszálló ága rakódik a hosszú távú melegedõ trendre. (Az ingadozás okaként szóba jöhet a vulkáni aktivitás, naptevékenység, természetes eredetû évtizedes klímaciklusok, stb., stb., amit a modellek nyilván nem vettek figyelembe, mert nem is ez volt a céljuk.)
Saját véleményem viszont inkább az, hogy az efféle adatsorokat nagy-nagy fenntartással kell kezelni - akár melegedést, akár annak hiányát mutatják. A gyenge pont a hibahatár. Ezt ugyan rátették a grafikonra (halványszürke függõleges vonalak), de a rengeteg méréstechnikai változás (mûholdaknál is), állomások megszûnése, áthelyezése vagy környezetük megváltozása közepette korántsem biztos, hogy mindössze ennyi a bizonytalanság. A gleccsereket egy fokkal megbízhatóbb jelnek tartom - fogyásuk a Föld legkülönbözõbb helyein jelentkezik, és egy ennyire általános, globális szárazodás nem túl reális. (Az Alpokból ráadásul elég hosszú és megbízható éghajlati adataink vannak, ott könnyen kiderült volna, ha a kevesebb csapadék a ludas.) De a tutit még a gleccserek alapján sem merném megmondani. Amire mindenképp figyelnünk kellene, az inkább a többlet CO2 okozta valós KOCKÁZAT, ami attól függetlenül létezik, hogy a klímaadatokból mit sakkozunk ki. Kb. két hete a Társalgóban volt ugyanez a téma, ott leírtam, mit gondolok errõl: Link
Pantherral tökéletesen egyetértve: nagy-nagy kár, hogy egyesekbõl a minimális tisztelet is hiányzik azok iránt, akik hivatásként foglalkoznak a témával...
Saját véleményem viszont inkább az, hogy az efféle adatsorokat nagy-nagy fenntartással kell kezelni - akár melegedést, akár annak hiányát mutatják. A gyenge pont a hibahatár. Ezt ugyan rátették a grafikonra (halványszürke függõleges vonalak), de a rengeteg méréstechnikai változás (mûholdaknál is), állomások megszûnése, áthelyezése vagy környezetük megváltozása közepette korántsem biztos, hogy mindössze ennyi a bizonytalanság. A gleccsereket egy fokkal megbízhatóbb jelnek tartom - fogyásuk a Föld legkülönbözõbb helyein jelentkezik, és egy ennyire általános, globális szárazodás nem túl reális. (Az Alpokból ráadásul elég hosszú és megbízható éghajlati adataink vannak, ott könnyen kiderült volna, ha a kevesebb csapadék a ludas.) De a tutit még a gleccserek alapján sem merném megmondani. Amire mindenképp figyelnünk kellene, az inkább a többlet CO2 okozta valós KOCKÁZAT, ami attól függetlenül létezik, hogy a klímaadatokból mit sakkozunk ki. Kb. két hete a Társalgóban volt ugyanez a téma, ott leírtam, mit gondolok errõl: Link
Pantherral tökéletesen egyetértve: nagy-nagy kár, hogy egyesekbõl a minimális tisztelet is hiányzik azok iránt, akik hivatásként foglalkoznak a témával...
Kiegészítésnek még annyit, hogy a felszíni mérésekhez hasonlóan a mûholdas adatoknál is hasonló fordulat következett be az elmúlt 10-15 évben.
------------------------------
Gleccserek: valaki megvizsgálta már, hogy a csapadékmennyiséggel mi a helyzet a csökkenõ tendenciát mutató területeken?
Hiszen a fogyást az is okozhatja, hogy a fõ hóhalmozódási/jégképzõdési idõszakban kevesebb csapadék hull, mint amennyinek megfelelõ jég elolvad nyáron. Lehet, hogy nem a nyári meleg változott meg, hanem a téli csapadékmennyiség.
------------------------------
Gleccserek: valaki megvizsgálta már, hogy a csapadékmennyiséggel mi a helyzet a csökkenõ tendenciát mutató területeken?
Hiszen a fogyást az is okozhatja, hogy a fõ hóhalmozódási/jégképzõdési idõszakban kevesebb csapadék hull, mint amennyinek megfelelõ jég elolvad nyáron. Lehet, hogy nem a nyári meleg változott meg, hanem a téli csapadékmennyiség.
Azért nincs globális felmelegedés, mert 1998 óta stagnáló, sõt, 2002 óta kissé csökkenõ a mért (!) globális átlaghõmérséklet trendje.
Lehet, hogy ezután még melegebb lesz, de lehet, hogy további csökkenés jön, meg az is lehet, hogy hosszabb távon is stagnálni fog.
Kb. ennyit tudnak a kutatók, miután jól meglepett mindenkit, hogy a 90-es évek modellkimeneteibõl még a legoptimistábbak is túlbecsülték a mostanra várható értéket!
Lehet, hogy ezután még melegebb lesz, de lehet, hogy további csökkenés jön, meg az is lehet, hogy hosszabb távon is stagnálni fog.
Kb. ennyit tudnak a kutatók, miután jól meglepett mindenkit, hogy a 90-es évek modellkimeneteibõl még a legoptimistábbak is túlbecsülték a mostanra várható értéket!
Ez azért van, mert összemossák a szárazföldi jégtakaró és a tengeri jégtakaró kifejezéseket. Hiába nõtt a téli idõszakban az Antarktisz körüli tengert borító jég kiterjedése (a szárazföldi szelek irányának és az ottani hidegmagnak köszönhetõen), eközben a kontinenst borító jégvastagság összességében csökken. A kelet-antarktiszi tengeri jég nagyon érzékeny és gyorsan reagál a legkisebb klimatikus változásokra is.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222558 - 2014-03-04 13:45:5
Én úgy gondolom, hogy nincs nagy jelentõsége annak, hogy szerepet játszik-e az ember a jelenlegi felmelegedésben vagy sem. Ugyanis az, amit a Földdel hosszú idõ óta mûvelünk, (és ebbe most minden beletartozik) úgysem múlhat el következmények nélkül! Lehet, hogy a CO2 kibocsátásunk nincs akkora hatással a bolygóra, mint ahogyan azt korábban hittük, de sok más egyéb humán tényezõ is van: a Föld ásványkincsei jelentõs részének kiaknázása, savas gázok légtérbe juttatása, földek, vizek szennyezése, ...stb. Mindent nem úszhatunk meg. Nagyon igaz a régi mondás: Isten nem ver bottal!
Én úgy gondolom, hogy nincs nagy jelentõsége annak, hogy szerepet játszik-e az ember a jelenlegi felmelegedésben vagy sem. Ugyanis az, amit a Földdel hosszú idõ óta mûvelünk, (és ebbe most minden beletartozik) úgysem múlhat el következmények nélkül! Lehet, hogy a CO2 kibocsátásunk nincs akkora hatással a bolygóra, mint ahogyan azt korábban hittük, de sok más egyéb humán tényezõ is van: a Föld ásványkincsei jelentõs részének kiaknázása, savas gázok légtérbe juttatása, földek, vizek szennyezése, ...stb. Mindent nem úszhatunk meg. Nagyon igaz a régi mondás: Isten nem ver bottal!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222557 - 2014-03-04 13:23:50)
Pontosan erre akartam én is utalni. Ha egy (amatõr) meteorológus egy szakmainak nyilvánított meteorológiai fórumon bele akar kötni a humán eredetû tézisbe, fogalmazza azt meg konkrétan. Egyébként pontosan ugyanúgy összemossa a tényeken alapuló és bizonyítottan létezõ folyamat megnevezését az egyébként nem bizonyított emberi tényezõvel, mint azok, akik ellen tiltakozik.
Rossmann, egyébként van egy nagyon érdekes elemzés az Aletsch-gleccser Wikipédia-oldalán a gleccser történetérõl, itt:
de.wikipedia.org/wiki/Aletschgletscher
Szénizotópos kormeghatározással megállapították, hogy pl. ie. 1200 elõtt a mostaninál rövidebb volt a gleccser, de ie. 900-400 között, valamint ie. 100 - isz. 250 között szintén rövidebb volt a mainál.
Pontosan erre akartam én is utalni. Ha egy (amatõr) meteorológus egy szakmainak nyilvánított meteorológiai fórumon bele akar kötni a humán eredetû tézisbe, fogalmazza azt meg konkrétan. Egyébként pontosan ugyanúgy összemossa a tényeken alapuló és bizonyítottan létezõ folyamat megnevezését az egyébként nem bizonyított emberi tényezõvel, mint azok, akik ellen tiltakozik.
Rossmann, egyébként van egy nagyon érdekes elemzés az Aletsch-gleccser Wikipédia-oldalán a gleccser történetérõl, itt:
de.wikipedia.org/wiki/Aletschgletscher
Szénizotópos kormeghatározással megállapították, hogy pl. ie. 1200 elõtt a mostaninál rövidebb volt a gleccser, de ie. 900-400 között, valamint ie. 100 - isz. 250 között szintén rövidebb volt a mainál.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222556 - 2014-03-04 13:15:12)
A világ számos meteorológiai intézete (OMSZ is ) ,klímakutató intézete publikál cikkeket zsugorodó gleccserekrõl,csökkenõ jégtakaróról,melegedõ óceánokról,átlaghõmérsékletekrõl
.
Most akkor mindent tekintsünk összeesküvés elméletnek? Ki dönti el ki mond igazat?
Vagy lehet az összeesküvés elmélet az összeesküvés?
A világ számos meteorológiai intézete (OMSZ is ) ,klímakutató intézete publikál cikkeket zsugorodó gleccserekrõl,csökkenõ jégtakaróról,melegedõ óceánokról,átlaghõmérsékletekrõl
.Most akkor mindent tekintsünk összeesküvés elméletnek? Ki dönti el ki mond igazat?
Vagy lehet az összeesküvés elmélet az összeesküvés?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222555 - 2014-03-04 13:14:50)
Sajnálatosan keverednek a fogalmak, mert amikor globális felmelegedés kerül szóba, ehhez már nagyon ügyesen hozzá van csapva a humán eredetû tézis, legalábbis azon képtelen véleményformáló hatalom részérõl , akik napi szinten böfögik ránk a sületlenségeiket. Olyanok verik magukat ellentmondást nem tûrõen a mindenféle nagy hatású média csatornán, akiknek még annyi fogalma sincs a dologról, mint egy rutinosabb amatõrnek itt az oldalon. Nincs, nem is lehet pontos képünk arról, hogy van e, és mekkora a része a humán behatásnak, vagy abszolut egy természetes ingadozás idõszakát éljük. Kb. 1850 - körül véget ért a kisjégkorszak, azóta - tudtommal - a gleccserek szignifikánsan húzódnak vissza, annak ellenére, hogy voltak azóta is lehûlési idõszakok. Nincs tudományosan elfogadható, alaposan körüljárt képünk pl. a kora középkori, vagy az azelõtti, római optimum idõszakáról a gleccserek állapotát, az északi sarki jeget illetõen, pedig a többek szerint az elõbb említett idõszak melegebb volt mint napjainké.( Vannak krónikások abból az idõszakból, ami pl. az északi sarki jég még nagyobb visszahúzódásáról szólnak, persze ez nem lehet tudományos bizonyíték...) Remélem érthetõ volt mire is akarok kilukadni.
Sajnálatosan keverednek a fogalmak, mert amikor globális felmelegedés kerül szóba, ehhez már nagyon ügyesen hozzá van csapva a humán eredetû tézis, legalábbis azon képtelen véleményformáló hatalom részérõl , akik napi szinten böfögik ránk a sületlenségeiket. Olyanok verik magukat ellentmondást nem tûrõen a mindenféle nagy hatású média csatornán, akiknek még annyi fogalma sincs a dologról, mint egy rutinosabb amatõrnek itt az oldalon. Nincs, nem is lehet pontos képünk arról, hogy van e, és mekkora a része a humán behatásnak, vagy abszolut egy természetes ingadozás idõszakát éljük. Kb. 1850 - körül véget ért a kisjégkorszak, azóta - tudtommal - a gleccserek szignifikánsan húzódnak vissza, annak ellenére, hogy voltak azóta is lehûlési idõszakok. Nincs tudományosan elfogadható, alaposan körüljárt képünk pl. a kora középkori, vagy az azelõtti, római optimum idõszakáról a gleccserek állapotát, az északi sarki jeget illetõen, pedig a többek szerint az elõbb említett idõszak melegebb volt mint napjainké.( Vannak krónikások abból az idõszakból, ami pl. az északi sarki jég még nagyobb visszahúzódásáról szólnak, persze ez nem lehet tudományos bizonyíték...) Remélem érthetõ volt mire is akarok kilukadni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222553 - 2014-03-04 12:49:52)
Ferri, nem azt kértem, hogy bizonyítsd be, hogy nem az emberiség okozza a felmelegedést. Ti itt korábban a globális felmelegedést egészében kérdõjeleztétek meg. Azt kértem, hogy támasszátok alá példával, azaz bizonyítsátok be, hogy nem melegszik a klíma, vagy pontosítsátok az állításotokat.
A gleccserekkel kapcsolatban egyrészt rossz bázisból indulsz ki, másrészt valótlan állítasz. Rossz bázisból indulsz ki, mert jég nemcsak a sarkvidékeken van, hanem a magashegységekben is. Kevés egyedi kivételtõl eltekintve a világ minden magashegységében rohamosan húzódnak vissza a gleccserek, ahogyan a permafrost is egyre magasabbra kúszik. Tessék, itt egy svájci elemzés, amelybõl kiderül, hogy az elmúlt évtizedek olvadási üteme mellett az Aletsch 2100-ra teljesen elolvadhat:
Link
Amikor a 90-es években az Aletschrõl tanultam, akkor 27 km volt a hossza. Most kevesebb, mint 23. Hegymászó vagyok, 20 éve járok az Alpokba, a saját szememmel látom, hogy tûnik el a jég.
A déli féltekével kapcsolatban pedig valótlant állítasz, mert nem igaz, hogy nõnek a gleccserek az Antarktiszon. Íme, egy januári publikáció, amely egy nyugat-antarktiszi gleccser fogyását mutatja be. 1992 óta a nyugat-antarktiszi jégtakaró tömegének 20%-át veszítette el:
Link
Igaz, hogy a legutóbbi tél a déli félteke leghidegebb/leghavasabb tele volt az elmúlt 200 évben, melynek következtében bizonyos eljegesedett területeken lehetett kimutatni gleccsernövekedést (Új-Zéland, Argentína, Kelet-Antarktisz). Ez azonban egyetlen kiugró tél volt, és nem jelenti azt, hogy visszafordult a folyamat. Ráadásul a nyugat-antarktiszi példa is remekül mutatja, hogy az extrém tél ellenére is volt, ahol tovább fogyott a jég.
Tehát, hogy értsd, nem az a bajom, hogy kételkedtek a felmelegedés kiváltó okaiban, illetve abban, hogy ezt az emberi tevékenységre akarják ráverni. Az a bajom, hogy a globális felmelegedést általánosságban kérdõjeleztétek meg, márpedig ez a folyamat tény.
Ferri, nem azt kértem, hogy bizonyítsd be, hogy nem az emberiség okozza a felmelegedést. Ti itt korábban a globális felmelegedést egészében kérdõjeleztétek meg. Azt kértem, hogy támasszátok alá példával, azaz bizonyítsátok be, hogy nem melegszik a klíma, vagy pontosítsátok az állításotokat.
A gleccserekkel kapcsolatban egyrészt rossz bázisból indulsz ki, másrészt valótlan állítasz. Rossz bázisból indulsz ki, mert jég nemcsak a sarkvidékeken van, hanem a magashegységekben is. Kevés egyedi kivételtõl eltekintve a világ minden magashegységében rohamosan húzódnak vissza a gleccserek, ahogyan a permafrost is egyre magasabbra kúszik. Tessék, itt egy svájci elemzés, amelybõl kiderül, hogy az elmúlt évtizedek olvadási üteme mellett az Aletsch 2100-ra teljesen elolvadhat:
Link
Amikor a 90-es években az Aletschrõl tanultam, akkor 27 km volt a hossza. Most kevesebb, mint 23. Hegymászó vagyok, 20 éve járok az Alpokba, a saját szememmel látom, hogy tûnik el a jég.
A déli féltekével kapcsolatban pedig valótlant állítasz, mert nem igaz, hogy nõnek a gleccserek az Antarktiszon. Íme, egy januári publikáció, amely egy nyugat-antarktiszi gleccser fogyását mutatja be. 1992 óta a nyugat-antarktiszi jégtakaró tömegének 20%-át veszítette el:
Link
Igaz, hogy a legutóbbi tél a déli félteke leghidegebb/leghavasabb tele volt az elmúlt 200 évben, melynek következtében bizonyos eljegesedett területeken lehetett kimutatni gleccsernövekedést (Új-Zéland, Argentína, Kelet-Antarktisz). Ez azonban egyetlen kiugró tél volt, és nem jelenti azt, hogy visszafordult a folyamat. Ráadásul a nyugat-antarktiszi példa is remekül mutatja, hogy az extrém tél ellenére is volt, ahol tovább fogyott a jég.
Tehát, hogy értsd, nem az a bajom, hogy kételkedtek a felmelegedés kiváltó okaiban, illetve abban, hogy ezt az emberi tevékenységre akarják ráverni. Az a bajom, hogy a globális felmelegedést általánosságban kérdõjeleztétek meg, márpedig ez a folyamat tény.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222544 - 2014-03-04 11:50:43)
Nem vontam le semmilyen következtetést a téli középhõmérsékleti adatokból (maximum az agyam egyik rejtett, tudat alatti rekeszében villog halványan a vészjelzõ
) , csak jobban örülnék, ha nem enyhe telek sorozatát kellene megélni.
Régóta várok például egy 1984-85-ös télre, amikor 28 napon keresztül (december 25-tõl január 22-ig) egyfolytában fagypont alatt maradt a hõmérséklet, közben egy 22 napos megszakítás nélküli HRHI-val. Ez itt volt a Nyugat-Dunántúlon, vajon mi lehetett akkor az ÉK-i megyékben?
Nem vontam le semmilyen következtetést a téli középhõmérsékleti adatokból (maximum az agyam egyik rejtett, tudat alatti rekeszében villog halványan a vészjelzõ
) , csak jobban örülnék, ha nem enyhe telek sorozatát kellene megélni.Régóta várok például egy 1984-85-ös télre, amikor 28 napon keresztül (december 25-tõl január 22-ig) egyfolytában fagypont alatt maradt a hõmérséklet, közben egy 22 napos megszakítás nélküli HRHI-val. Ez itt volt a Nyugat-Dunántúlon, vajon mi lehetett akkor az ÉK-i megyékben?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222540 - 2014-03-04 11:41:19)
Az északi sarkvideken kétségkívül fogynak a gleccserek, a délin viszont épp ellenkezõleg. Most akkor hogy is áll a dolog? A ZAMG honlapján olvastam egy tanulmányt, miszerint a klímaváltozás sokirányú, igen összetett folyamat, es igen terjedelmes kutatómunka kell meg ahhoz, hogy egyértelmûen megallapitsuk, milyen mértékben természetes folyamatokról van szó, es mekkora az emberiség negatív hozadéka. Annyit viszont szinte teljes bizonyossággal kijelenthetek, hogy a ' 99,9%-os valószínûséggel az emberiség a ludas' tipusú kijelentések egyszerûen nem igazak, es akik ezt hirdetik, gõzuk sincs a tudományos etikahoz. Részemrõl ennyi.
Az északi sarkvideken kétségkívül fogynak a gleccserek, a délin viszont épp ellenkezõleg. Most akkor hogy is áll a dolog? A ZAMG honlapján olvastam egy tanulmányt, miszerint a klímaváltozás sokirányú, igen összetett folyamat, es igen terjedelmes kutatómunka kell meg ahhoz, hogy egyértelmûen megallapitsuk, milyen mértékben természetes folyamatokról van szó, es mekkora az emberiség negatív hozadéka. Annyit viszont szinte teljes bizonyossággal kijelenthetek, hogy a ' 99,9%-os valószínûséggel az emberiség a ludas' tipusú kijelentések egyszerûen nem igazak, es akik ezt hirdetik, gõzuk sincs a tudományos etikahoz. Részemrõl ennyi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222538 - 2014-03-04 10:44:29)
Az adatokból persze azt a következtetést is levonhatjuk, hogy melegszik a klímánk, mégpedig gyorsuló ütemben -ez ilyen egyszerû.
De azért javaslom, nézzünk bele kissé a részletekbe, hiszen az ördög -és az igazság is!-ezekben lakozik.
A táblázat alapján csináltam egy röpke kimutatást az enyhe téli hónapok negyed évszázadonkénti eloszlásáról. E szerint a top 10-es decemberekbõl ez elsõ negyedszázadban volt 4. A másodikban 1, a harmadikban 2. A negyedikben (pontosabban 1975-tõl napjainkig): 3
Ugyanez januárra: 1, 2, 1, 6 Február vonatkozásában: 0, 1, 2, 7 A teljes télre: 3, 1, 1, 5
Látható, hogy december tekintetében nincs kitapintható tendencia. Január és február tekintetében mutatkozik halmozódás a jelenkor felé haladva. A teljes télre nézve is érezhetõ növekedés, de nem nagyon jelentõs, nem kiabálóan feltûnõ.
Az adatokból persze azt a következtetést is levonhatjuk, hogy melegszik a klímánk, mégpedig gyorsuló ütemben -ez ilyen egyszerû.
De azért javaslom, nézzünk bele kissé a részletekbe, hiszen az ördög -és az igazság is!-ezekben lakozik.
A táblázat alapján csináltam egy röpke kimutatást az enyhe téli hónapok negyed évszázadonkénti eloszlásáról. E szerint a top 10-es decemberekbõl ez elsõ negyedszázadban volt 4. A másodikban 1, a harmadikban 2. A negyedikben (pontosabban 1975-tõl napjainkig): 3
Ugyanez januárra: 1, 2, 1, 6 Február vonatkozásában: 0, 1, 2, 7 A teljes télre: 3, 1, 1, 5
Látható, hogy december tekintetében nincs kitapintható tendencia. Január és február tekintetében mutatkozik halmozódás a jelenkor felé haladva. A teljes télre nézve is érezhetõ növekedés, de nem nagyon jelentõs, nem kiabálóan feltûnõ.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222535 - 2014-03-04 10:01:49)
Gyerekek, ti ugye amatõr meteorológusok vagytok, tehát az átlagnál kicsit jobban értetek a dologhoz. A minimum, hogy egy ilyen kijelentést pontosan fogalmazzatok meg. A meteorológiai szakemberek iránti tiszteletet már említeni sem merem.
"Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve..."
Floo, tévednék, vagy ezt hívják globális felmelegedésnek?
Ferri, ez itt egy meteorológiai fórum, semmi köze ahhoz, hogy a meteorológusok elemzéseibõl különbözõ gazdasági érdekcsoportok mit lovagolnak meg. Ezt írod:
"mert a globális felmelegedés elméletben annyi ellentmondás van,... - bár lehetnek az elméletben igaz momentumok - egészében véve kamunak tartom, "
Akkor most légy szíves, hozz fel néhány konkrét példát, kizárólag meteorológiai ok-okozat függvényében. Kezdjük mondjuk a gleccserek visszahúzódásával.
Gyerekek, ti ugye amatõr meteorológusok vagytok, tehát az átlagnál kicsit jobban értetek a dologhoz. A minimum, hogy egy ilyen kijelentést pontosan fogalmazzatok meg. A meteorológiai szakemberek iránti tiszteletet már említeni sem merem.
"Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve..."
Floo, tévednék, vagy ezt hívják globális felmelegedésnek?
Ferri, ez itt egy meteorológiai fórum, semmi köze ahhoz, hogy a meteorológusok elemzéseibõl különbözõ gazdasági érdekcsoportok mit lovagolnak meg. Ezt írod:
"mert a globális felmelegedés elméletben annyi ellentmondás van,... - bár lehetnek az elméletben igaz momentumok - egészében véve kamunak tartom, "
Akkor most légy szíves, hozz fel néhány konkrét példát, kizárólag meteorológiai ok-okozat függvényében. Kezdjük mondjuk a gleccserek visszahúzódásával.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222534 - 2014-03-04 09:26:04)
"És közben azt látjuk, hogy a legenyhébb téli hónapok és a telek versenyében 2000 utáni idõszakból szinte hírmondó is alig van."
Az ne zavarjon, hogy a három legmelegebb tél az utolsó húsz évben volt, ebbõl kettõ 2000 után. Annak az idõjárástól független matematikai valószínûsége, hogy a három legmelegebb tél mindegyike a 114 éves adatsorból az utolsó 20 évre esik kb. 0,5%.
"És közben azt látjuk, hogy a legenyhébb téli hónapok és a telek versenyében 2000 utáni idõszakból szinte hírmondó is alig van."
Az ne zavarjon, hogy a három legmelegebb tél az utolsó húsz évben volt, ebbõl kettõ 2000 után. Annak az idõjárástól független matematikai valószínûsége, hogy a három legmelegebb tél mindegyike a 114 éves adatsorból az utolsó 20 évre esik kb. 0,5%.
Senki sem tudja elõre, hogy hol fog kialakulni, a erõsebb hidegmag, így õk sem. Minden szezonban más és más. Mint írtam a cikk zöldség. A 10 hPa-os szint fogja eldönteni mivel az a mozgatórugója a 200 hPa-os szinten végbemenõ futóáramlásoknak melyek 10000 méter körül vannak. Ha ezt elõre tudják akkor nagy kalaplengetés nekik.
Egy tegnapelõtti cikk (AFP) beszámol a sarkvidék melegedése okozta relatív kis hõkontrasztról és arról, hogy a Jet Stream meanderezése és az USA-ra rászakadó többedik hideghullám oka ez. A cikk továbbmegy, és azt állítja, hogy ez a folyamat tartós is lehet akár; továbbá keményebb teleket jósol Észak-Európának is. Hát, ez nekünk nem túl jó hír... A tél elsõ fele ugyebár azzal telt, hogy Skandinávia kapott egy rakás havat. Ez aztán többször megismétlõdött, miközben nálunk õszies volt az idõ.
A tél elsõ fele ugyebár azzal telt, hogy Skandinávia kapott egy rakás havat. Ez aztán többször megismétlõdött, miközben nálunk õszies volt az idõ.
Sajnos egy város vagy ország idõjárási adataiból tudom, hogy nem lehet komoly következtetéseket levonni (persze Szombathely mellett szívesen megnézném Debrecen adatainak ilyetén alakulását), de azért itt közlöm Pápa általam mért utolsó 7 éves adatait (csak ebbõl van teljes hõmérsékleti adatsorom, a csapadék megvan 2000 óta,de most csak a 7 évet nézzük:
ÉV....Csapadék...T közép
2007...822mm...12,6 fok
2008...675mm...12,3
2009...679mm...11,7
2010...905mm...10,8
2011...466mm...11,4
2012...497mm...11,8
2013...778mm...11,2
Egyértelmû, hogy a korábbi évszázad évi középhõmérsékleténél mindegyik melegebb, a 2007-es talán a legmelegebb volt (10-11 közt lehet az átlag, attól függõen, hogy melyik évtizedeket átlagoljuk). A csapadék sokévi átlaga 630-650 mm környékén mozog,vagyis a 7 évbõl csak 2 volt alatta és 5 felette, az átlag 688 mm, kb 6-7 % többlet.
A teória szerint csökken hazánk csapadéka és egyre melegszünk. Ebbõl a 2-bõl Pápán egy nem jött be a 7 év alatt, de kiváncsi lennék az országos adatokra. A múltkor egy riportban egy járókelõ a mostani ünnepek idõjárása kapcsán a GM-et emlegette. Mindenrõl ez jut az emberek eszébe (gondolom egyre sûrûbben emlegetik É-Amerikában is a -40 fok meg 50 centi havak kíséretében), de Pápán a 2007-es csúcsot egyre kevésbé közelítjük az utóbbi években, pedig az idei 40 fokos melegrekord vagy a tavalyi szupernyár ezt indokolná. Egyébként a hét év legcsapadékosabb hónapja nyárra esett 2012 és 2013 kivételével. Ekkor viszont a legszárazabb hónap volt nyáron. Tehát a tavalyi év idei év nagy hõségei egybeestek egy száraz nyárral, így aszályhelyzet alakult ki. Ennek ellenére országosan tavaly a GDP a mezõgazdaság kiváló teljesítményének köszönhetõen a vártnál sokkal jobb lett. Vagyis az egy két havi nyári szárazság sem tudott rossz termést összehozni a 40 fok meleggel karöltve sem, mert az év különben az átlagnál csapadékosabb volt.
Persze a tények és adatok hiábavalóak, ha a csapon is a GM folyik a csapból minden nap és 3 évtized adataiból akarnak 100 évre elõre éghajlati következtetést levonni. Mellesleg ennek a tudományhoz semmi köze, de ez a többséget nem zavarja.
ÉV....Csapadék...T közép
2007...822mm...12,6 fok
2008...675mm...12,3
2009...679mm...11,7
2010...905mm...10,8
2011...466mm...11,4
2012...497mm...11,8
2013...778mm...11,2
Egyértelmû, hogy a korábbi évszázad évi középhõmérsékleténél mindegyik melegebb, a 2007-es talán a legmelegebb volt (10-11 közt lehet az átlag, attól függõen, hogy melyik évtizedeket átlagoljuk). A csapadék sokévi átlaga 630-650 mm környékén mozog,vagyis a 7 évbõl csak 2 volt alatta és 5 felette, az átlag 688 mm, kb 6-7 % többlet.
A teória szerint csökken hazánk csapadéka és egyre melegszünk. Ebbõl a 2-bõl Pápán egy nem jött be a 7 év alatt, de kiváncsi lennék az országos adatokra. A múltkor egy riportban egy járókelõ a mostani ünnepek idõjárása kapcsán a GM-et emlegette. Mindenrõl ez jut az emberek eszébe (gondolom egyre sûrûbben emlegetik É-Amerikában is a -40 fok meg 50 centi havak kíséretében), de Pápán a 2007-es csúcsot egyre kevésbé közelítjük az utóbbi években, pedig az idei 40 fokos melegrekord vagy a tavalyi szupernyár ezt indokolná. Egyébként a hét év legcsapadékosabb hónapja nyárra esett 2012 és 2013 kivételével. Ekkor viszont a legszárazabb hónap volt nyáron. Tehát a tavalyi év idei év nagy hõségei egybeestek egy száraz nyárral, így aszályhelyzet alakult ki. Ennek ellenére országosan tavaly a GDP a mezõgazdaság kiváló teljesítményének köszönhetõen a vártnál sokkal jobb lett. Vagyis az egy két havi nyári szárazság sem tudott rossz termést összehozni a 40 fok meleggel karöltve sem, mert az év különben az átlagnál csapadékosabb volt.
Persze a tények és adatok hiábavalóak, ha a csapon is a GM folyik a csapból minden nap és 3 évtized adataiból akarnak 100 évre elõre éghajlati következtetést levonni. Mellesleg ennek a tudományhoz semmi köze, de ez a többséget nem zavarja.
Valóban volt két enyhe tél, ám a többi véletlenül se az enyheségrõl szólt.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat