Globális jelenségek
A gondolatmenet helytálló. Ettõl függetlenül, vagy ahogy tetszik, ezzel párhuzamosan a sarki hidegbázis mennyisége is csökkenhet és szerintem csökken is. Empirikusan megerõsítésre került az a feltevés is, hogy a sarkvidék felmelegedésével maga a hõkontraszt is csökken a poláris és a mérsékelt öv között. Kérdés, hogy az egyre jobban elmosódó hõkontraszt milyen anomáliák felé tolják az éghajlatot. Szerintem lesz egy pont, ahol a rendszer keményen "visszarúg" majd. Azaz lesz egy markánsan negatív visszacsatolás.
A kutya biztosan valahol itt van elásva ezekben a gondolatmenetekben!
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.
És úgy van ahogy írod Link , ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.
És úgy van ahogy írod Link , ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.
Csak egy gondolat: nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van brit vagy skandináv anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
Volt már kisebb kiterjedésû jég az írott történelem óta, vigasztaljuk magunkat ezzel, no meg azzal, hogy semmit nem bizonyít pár évtized rekord döntése , ez simán lehet egy klíma szakasz, aminek nem sok köze van a nagy egész változóhoz.
Valószínûleg a mûholdas mérések kezdete óta a legalacsonyabb téli maximumot hozza idén az északi-sarki jég. Link
Trento; a linkelt oldalad mellett találtam az aktuális (tegnap) oklahomai tornádókról több bejátszást. A 3D.-s animációk nagyon jók.
Link
Link


Már megint?? Egyszer már mondták h mégse biztos teljesen csak 50 % körül.
A mérések kezdete óta a Földön a 2014-2015-ös tél volt a legmelegebb - áll a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) közleményében.
Hónapokra lebontva
- 2014 december: a legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 január: a második legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 február: a második legmelegebb a feljegyzések óta
Link
Hónapokra lebontva
- 2014 december: a legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 január: a második legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 február: a második legmelegebb a feljegyzések óta
Link
De aki abban nõ fel, azoknak az az etalon
De egyébként szerintem lehetne bármilyen az idõjárás, az emberek 99%-a meg lenne gyõzõdve, hogy olyan, ami most van, még "sosevót"

De egyébként szerintem lehetne bármilyen az idõjárás, az emberek 99%-a meg lenne gyõzõdve, hogy olyan, ami most van, még "sosevót"
Én erre meg azt szoktam írni, hogy ez volt túlsúlyban az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtized elõtt is. Az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtizedet kéne végre elfelejteni, mert az lóg ki a sorból, de nagyon.
Met. társalgóba írtam, ide is beteszem.
Az ECM ezt várja jövõ hétfõre Link
Nem is az a lényeg hogy bejön-e vagy sem, de ez az egy idõjárási helyzet tökéletesen leképezi azt, amit mi klímaváltozás néven élünk meg.
A meleg, blokkoló anticiklon fent a p...ába északon, ráadásul nem is akármilyen meleg, +10 fokos 850, a mediterrán térségben meg végig 0 körüli vagy az alatti 850-ek vannak.
Kegyetlen!
"Feje tetejére állt klíma" - erre szoktam ezt írni.
Persze régen is volt ilyen, csak évek, sõt, már 2 évtized óta ez a jellemzõ, ez van túlsúlyban, persze van hogy nem ennyire markánsan.
Ezek okozzák azt, hogy egyik végletbõl a másikba csapunk át.
Biztos vagyok benne, hogy ezek a helyzetek okozzák valamilyen közvetett módon a sarki jég olvadását is, meg minden egyéb történést, amit globális felmelegedésként ismerünk.
Az ECM ezt várja jövõ hétfõre Link
Nem is az a lényeg hogy bejön-e vagy sem, de ez az egy idõjárási helyzet tökéletesen leképezi azt, amit mi klímaváltozás néven élünk meg.
A meleg, blokkoló anticiklon fent a p...ába északon, ráadásul nem is akármilyen meleg, +10 fokos 850, a mediterrán térségben meg végig 0 körüli vagy az alatti 850-ek vannak.
Kegyetlen!
"Feje tetejére állt klíma" - erre szoktam ezt írni.
Persze régen is volt ilyen, csak évek, sõt, már 2 évtized óta ez a jellemzõ, ez van túlsúlyban, persze van hogy nem ennyire markánsan.
Ezek okozzák azt, hogy egyik végletbõl a másikba csapunk át.
Biztos vagyok benne, hogy ezek a helyzetek okozzák valamilyen közvetett módon a sarki jég olvadását is, meg minden egyéb történést, amit globális felmelegedésként ismerünk.
Link Lebukott egy "klímaszkeptikus". Úgy tûnik, ott se csak hõsök harcolnak a pénzelt elnyomó (IPCC) áltudósokkal, hanem a kép igencsak árnyalt.
Are underwater volcanoes causing global warming? Oceanic eruptions may have a greater effect on climate than first thought.
Link
Link
Attól nagy sületlenség ez a cikk, hogy észak Európa éghajlata gyökeresen átalakulna, több fokot csökkenne, a téli eljegesedés határa drasztikusan délnyugatra tolódna. Ez alapvetõen megváltoztatná a légköri jellemzõket Európában, így nálunk is. Nem tûnik soknak az az 1 fok körüli hõmérséklet csökkenés, de éppenséggel a kisjégkorszak idején sem volt sokkal alacsonyabb. Volt itt a fórumon értekezés a jégkorszakok idején jellemzõ légköri folyamatokról, jellemzõkrõl, hát finoman szólva eltért a maitól. Nem lehet egyetérteni azzal a kitétellel, hogy "nem érintene minket annyira".
Ha leállna a Golf Európában amolyan mini jégkorszak lenne. Minket elvileg nem érinteni annyira. hirtelen ezt találtam.
Link
Link
A durva az hogy az utóbbi hosszú évek évtizedek során a jóval hidegebb telek száma gyakorlatilag nullával egyenlõ, míg a jóval melegebbeké megsokszorozódott, amellett hogy vannak átlagos telek.
Milyen hatása lenne Magyarországra ha leállna a Golf, mert errõl még nem hallottam. Van errõl valami komolyabb tényállás vagy spekuláció jelenleg?
Milyen hatása lenne Magyarországra ha leállna a Golf, mert errõl még nem hallottam. Van errõl valami komolyabb tényállás vagy spekuláció jelenleg?
Ezen 15-ben szerepelnek 19.századi meleg évek lehet tudni, hogy azokban az években milyen volt tél ill. hóborítottság? Gondolom sarki jég kiterjedésérõl nincsenek információk...
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23962)
Frissítettem Budapest (1780-2014) homogenizált éghajlati adatsorát: Link 
A homogén adatsorban is 2014 lett a legmelegebb év, 12,23 fokkal. 0,16 fokkal elõzi meg az eddigi rekorder 2007-es és 0,18 fokkal az 1834-es évet.
Emellett a 916 mm-es éves csapadékösszegével 1841 óta a legcsapadékosabb év is a 2014-es esztendõ.
A különbözõ adatsorokban a legmelegebb 15 év: Link
(h1980: 1980-ig homogén adatsor)

A homogén adatsorban is 2014 lett a legmelegebb év, 12,23 fokkal. 0,16 fokkal elõzi meg az eddigi rekorder 2007-es és 0,18 fokkal az 1834-es évet.
Emellett a 916 mm-es éves csapadékösszegével 1841 óta a legcsapadékosabb év is a 2014-es esztendõ.
A különbözõ adatsorokban a legmelegebb 15 év: Link
(h1980: 1980-ig homogén adatsor)
Biztos van valami reanal, de a mérési pontok kevesebb száma maitt annak pontossága azért nagyságrendekkel rosszabb, mint földfelszíni méréseké.
Sõt!
A mediterrán gyümölcsök, füge, kivi, káki (datolyaszilva), stb, stb, terjedését a globális felmelegedéssel magyarázzák illetve hozzák összefüggésbe.
Persze tévesen!
Ráadásul a szakemberek úgy gondolják, hogy dél felõl érkezik a melegedés, tehát a déli országrész a legelõnyösebb ebbõl a szempontból.
Ez is téves!
Ugyanis a 2014-es év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta, közben 2014 januárjában Sellyén -17 fok volt, tehát elfagytak a fügék.
Majd december 31-én reggel -19 fok volt, akkor is elfagytak a fügék.
Sõt, a baranyai és tolnai völgyekben -20,-23 fokok voltak.
Ezért nincs köze a globális felmelegedésnek oly módon semmi köze ezekhez a dolgokhoz, mint ahogy írni szoktam, "...az évszázad legmelegebb évében is elég egyetlen, hótakarós derült éjszaka, amikor -20 fok lesz, és a fagyérzékenyebb növények fagykárt szenvednek...".
Ez most betûre pontosan így történt.
A mediterrán gyümölcsök, füge, kivi, káki (datolyaszilva), stb, stb, terjedését a globális felmelegedéssel magyarázzák illetve hozzák összefüggésbe.
Persze tévesen!
Ráadásul a szakemberek úgy gondolják, hogy dél felõl érkezik a melegedés, tehát a déli országrész a legelõnyösebb ebbõl a szempontból.
Ez is téves!
Ugyanis a 2014-es év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta, közben 2014 januárjában Sellyén -17 fok volt, tehát elfagytak a fügék.
Majd december 31-én reggel -19 fok volt, akkor is elfagytak a fügék.
Sõt, a baranyai és tolnai völgyekben -20,-23 fokok voltak.
Ezért nincs köze a globális felmelegedésnek oly módon semmi köze ezekhez a dolgokhoz, mint ahogy írni szoktam, "...az évszázad legmelegebb évében is elég egyetlen, hótakarós derült éjszaka, amikor -20 fok lesz, és a fagyérzékenyebb növények fagykárt szenvednek...".
Ez most betûre pontosan így történt.
És ez mellett a szõlõ nem érett meg az idén, illetve ahol meg is érett, rendkívül gyenge cukorfokkal szüretelték.
A mérések kezdete óta legmelegebb évben!!!
Ez a szélsõségesség!
A mérések kezdete óta legmelegebb évben!!!
Ez a szélsõségesség!
Van-e arra elérhetõ térkép vagy adat, hogy a 20. században akár napjainkig hogy alakult az óceánok átlaghõmérséklete?
Globálisan,Európa-és Magyarország szerte is 2014 volt a legmelegebb év,a kiterjedtebb mérések kezdete óta... Link
Magyarország éghajlatának változásai a 20. században - Péczely György osztályozási módszere alapján (Skarbit Nóra, Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Krakker Dávid, Földrajzi Közlemények 2014. 138. 4. pp. 261-276.) Link
Én nem írtam olyat, hogy 11 hónapja van meridionális cirkulációs korszak. Régebb óta van. Azt írtam, hogy ez a 11 hónapos anomália teljesen beleillik egy ilyen korszakba, amelyben vagyunk (évek óta).
Azért 1(-néhány) hónapra korszakot mondani picit erõs. Az éves térképen mindjárt nem olyan nagy az eltérés.
Számomra az az érdekes, hogy az egyenlítõ vidékén ami egy kiegyenlített ághajlat lenne mennyire negatív volt a hõmérséklet, ez csak a több felhõzet miatt lehetséges, más magyarázat nincs.
Brazília, Afrika
Brazília, Afrika
Azért az is figyelemreméltó, hogy belsõ Szibériában vannak olyan területek, ahol 8-9 fokkal volt hidegebb az átlagosnál novemberben!!! Ennek ellpontja a Bering-szoros térsége, ahol a legmelegebb területek pozitív anomáliája a 13 fokot is eléri. Ez egészen elképesztõ!!!
Egyben alátámasztják a tényt, miszerint meridionális cirkulációs korszakban vagyunk.
Egyben alátámasztják a tényt, miszerint meridionális cirkulációs korszakban vagyunk.
Döbbenetes, hogy a Kárpátok egyben a novemberi vaskos pozitív anomália határvonalát is kijelölik!!!
További nagyon érdekes tanulság, hogy a kontinensek belsejei valamilyen módon ellensúlyozzák a kontinensperemek pozitív anomáliáit. Vagy ez csak a látszat?
Bátyám jó lóra tett, amikor elköltöztek Kazahsztánba...
További nagyon érdekes tanulság, hogy a kontinensek belsejei valamilyen módon ellensúlyozzák a kontinensperemek pozitív anomáliáit. Vagy ez csak a látszat?
Bátyám jó lóra tett, amikor elköltöztek Kazahsztánba...
Szép estét kivánok!
Azt sajnos én sem tudom. De a www.spaceweather.com nyitóoldalán pontos adatokat találhatunk az adott napra kalkulált napfoltszámokra. A számadatok visszamenõleg tetszõlegesen kikereshetõek hónapokra, évekre visszamenõen. (Ez az adatgyûjtés jó kicsit munka- és idõigényes, de megéri.) Talán van jobb megoldás is, amirõl egyelõre nem tudok.

Régebben valaki mindig belinkelt, egy olyan oldalt, ahol 30 napra visszamenõen mutatta a napfoltok számát. Nem tudja valaki melyik oldal az? Köszönöm!
Genova adatsora az elmúlt 40-50 évben Link
Láthatóan bõven 1000 mm felett van a legtöbb év, tehát az extrém csapadék nem ritka arrafelé, de 834 mm 2 hét alatt az ott is rekord szerintem.
Illetve az olaszok is ezt állítják: "A meteorológusok ritkán fogalmaznak markánsan, de amennyi csapadék Liguria és Piemont tartományokban az elmúlt két hétben lezúdult, arról azt mondják: ilyen rövid idõ alatt, ekkora esõzés még soha nem volt a térségben."
A soha azt jelenti, hogy nem igen jellemzõ
Azzal együtt, hogy nem zárom ki, hogy 2011-ben esetleg csapadék minimumrekord körüli éves érték lehetett ott is.
Láthatóan bõven 1000 mm felett van a legtöbb év, tehát az extrém csapadék nem ritka arrafelé, de 834 mm 2 hét alatt az ott is rekord szerintem.
Illetve az olaszok is ezt állítják: "A meteorológusok ritkán fogalmaznak markánsan, de amennyi csapadék Liguria és Piemont tartományokban az elmúlt két hétben lezúdult, arról azt mondják: ilyen rövid idõ alatt, ekkora esõzés még soha nem volt a térségben."
A soha azt jelenti, hogy nem igen jellemzõ

Azzal együtt, hogy nem zárom ki, hogy 2011-ben esetleg csapadék minimumrekord körüli éves érték lehetett ott is.
1000 mm-es hónap is kinéz akkor Észak-Olaszország egyes részeire.
Tejóég!
Tejóég!
Ha jól néztem az ECMWF-et, akkor a hónap legvégén jó eséllyel kapnak még egy mega adagot az olaszok.
Az elmúlt években a sokadik "soha nem..." kezdetû esemény Link
Azért két hét alatt leesni 800 mm-nek....félelmetes!
Azért két hét alatt leesni 800 mm-nek....félelmetes!
1. Nem értem, hogy a CO2 kvótakereskedelmet miért állítod szembe a kõolaj-kereskedelemmel. Én azt állítom, hogy a kvótakereskedelem alapjaiban kérdõjelezõdne meg, ha a lentebb említett jelenségeket nem hallgatnák el. Ennek semmi köze ahhoz, hogy mekkora a kõolaj-piac volumene.
2. Akár. Pénzük biztos van rá. De lehetnek alternatív távérzékelési módszerek is. A mûholdas távérzékelés nem tudom, hgy jelenleg hol tart, de biztosan folynak kísérletek ezen a téren is.
2. Akár. Pénzük biztos van rá. De lehetnek alternatív távérzékelési módszerek is. A mûholdas távérzékelés nem tudom, hgy jelenleg hol tart, de biztosan folynak kísérletek ezen a téren is.
Láttad, hogy a színskála árnyalatnyi különbségeket nagyít fel nagyon látványosan? A sötétkék 377 ppm, a piros 385 ppm... Ezek a különbségek eltörpülnek az évrõl évre emelkedõ trend mellett (pl. 1960-ban 310 ppm, most 400 ppm), ettõl biztos nem fog másként viselkedni a két félteke.
Ettõl még létezhet logikus magyarázat arra, ha a Déli-sarkvidéket nem melegíti a magasabb CO2-szint. A CO2 ugyebár a felszínrõl kisugárzott hõt tartja vissza. Mit sugároz ki az Antarktisz jégfelszíne? Gyakorlatilag semmit, úgyhogy fölé hiába teszünk CO2-t, nem lesz üvegházunk.
Ettõl még létezhet logikus magyarázat arra, ha a Déli-sarkvidéket nem melegíti a magasabb CO2-szint. A CO2 ugyebár a felszínrõl kisugárzott hõt tartja vissza. Mit sugároz ki az Antarktisz jégfelszíne? Gyakorlatilag semmit, úgyhogy fölé hiába teszünk CO2-t, nem lesz üvegházunk.
Látom, nagyra értékeled, ha az ember gondolkodik és kételkedik. Két gyors kérdés az elképzeléseid kapcsán:
1. A világon évente összesen 60-70 milliárd USD értékû CO2-kvótával kereskednek: Link
Ezzel szemben a világ éves kõolajtermelése mostani áron 2500 milliárd dollárt ér. Melyik a nagyobb üzlet? Melyik irányában hozhat több hasznot a döntéshozók/kutatók befolyásolása?
2. Még pontosabb közép- és hosszútávú elõrejelzésekhez még pontosabb kiindulási adatok kellenek az egész Földrõl. A meteorológiai mérõhálózat sûrûsége viszont adott. A brókerházak a világ összes országában fenntartanak egy titkos, sûrûbb mérõhálózatot, és pl. tudtunk nélkül Magyarország tíz városából 3 óránként eregetik fel a szondákat?
1. A világon évente összesen 60-70 milliárd USD értékû CO2-kvótával kereskednek: Link
Ezzel szemben a világ éves kõolajtermelése mostani áron 2500 milliárd dollárt ér. Melyik a nagyobb üzlet? Melyik irányában hozhat több hasznot a döntéshozók/kutatók befolyásolása?
2. Még pontosabb közép- és hosszútávú elõrejelzésekhez még pontosabb kiindulási adatok kellenek az egész Földrõl. A meteorológiai mérõhálózat sûrûsége viszont adott. A brókerházak a világ összes országában fenntartanak egy titkos, sûrûbb mérõhálózatot, és pl. tudtunk nélkül Magyarország tíz városából 3 óránként eregetik fel a szondákat?
De hogy a tárgyra visszatérjek: Az egész széndioxid-kvóta rendszer - a belõle kihúzott nem kevés haszonnal együtt - létjogosultsága kérdõjelezõdne meg, ha túl nagy nyilvánosságot kapnának azok az elméletek, amelyek a légköri CO2 szint inhomogenitásáról szólnak, illetve amelyek természetes fluktuációként értelmezik a két pólus jégborításának ellentétes elõjelû váltakozásait a földtörténet során.
Hogy mi valójában az igazság, tehát hogy melyik elmélet igaz, sajnos én sem tudom.
Hogy mi valójában az igazság, tehát hogy melyik elmélet igaz, sajnos én sem tudom.
Természetesen nem tudtam róla, még szerencse, hogy te erre mind rájöttél, így most leleplezõdtek.

Biztosan hallottál már arról, hogy brókerházak, amelyek saját meteorológiai szolgálatot tartanak fenn, a föld minden egyes régiójára és mezõgazdasági terményére külön lebontva készíttetnek rövid, közép és hosszútávú elõrejelzéseket. Ezeknek a brókerházaknak az ügynökei - a saját jól felfogott érdekükbõl kifolyólag - szigorúan titkos jelentések alapján adnak-vesznek a tõzsdén. Ezek ismeretében - hiszen ezt bizonyára te is tudtad eddig - dõreség lenne azt gondolni, hogy a jelenleg létezõ legpontosabb közép-, illetve hosszútávú elõrejelzések egyáltalán megjelennek bárhol is.