2025. július 20., vasárnap

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#8816
A gondolatmenet helytálló. Ettõl függetlenül, vagy ahogy tetszik, ezzel párhuzamosan a sarki hidegbázis mennyisége is csökkenhet és szerintem csökken is. Empirikusan megerõsítésre került az a feltevés is, hogy a sarkvidék felmelegedésével maga a hõkontraszt is csökken a poláris és a mérsékelt öv között. Kérdés, hogy az egyre jobban elmosódó hõkontraszt milyen anomáliák felé tolják az éghajlatot. Szerintem lesz egy pont, ahol a rendszer keményen "visszarúg" majd. Azaz lesz egy markánsan negatív visszacsatolás.
#8815
A kutya biztosan valahol itt van elásva ezekben a gondolatmenetekben!
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.

És úgy van ahogy írod Link , ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.
#8814
Csak egy gondolat: nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van brit vagy skandináv anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
#8813
Volt már kisebb kiterjedésû jég az írott történelem óta, vigasztaljuk magunkat ezzel, no meg azzal, hogy semmit nem bizonyít pár évtized rekord döntése , ez simán lehet egy klíma szakasz, aminek nem sok köze van a nagy egész változóhoz.
#8812
Valószínûleg a mûholdas mérések kezdete óta a legalacsonyabb téli maximumot hozza idén az északi-sarki jég. Link
#8811
Trento; a linkelt oldalad mellett találtam az aktuális (tegnap) oklahomai tornádókról több bejátszást. A 3D.-s animációk nagyon jók.
Link
szomoru zavarban
#8810
Már megint?? Egyszer már mondták h mégse biztos teljesen csak 50 % körül.
#8809
A mérések kezdete óta a Földön a 2014-2015-ös tél volt a legmelegebb - áll a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) közleményében.

Hónapokra lebontva
- 2014 december: a legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 január: a második legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 február: a második legmelegebb a feljegyzések óta


Link
#8808
De aki abban nõ fel, azoknak az az etalon nevet

De egyébként szerintem lehetne bármilyen az idõjárás, az emberek 99%-a meg lenne gyõzõdve, hogy olyan, ami most van, még "sosevót"
#8807
Én erre meg azt szoktam írni, hogy ez volt túlsúlyban az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtized elõtt is. Az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtizedet kéne végre elfelejteni, mert az lóg ki a sorból, de nagyon.
#8806
Met. társalgóba írtam, ide is beteszem.

Az ECM ezt várja jövõ hétfõre Link
Nem is az a lényeg hogy bejön-e vagy sem, de ez az egy idõjárási helyzet tökéletesen leképezi azt, amit mi klímaváltozás néven élünk meg.
A meleg, blokkoló anticiklon fent a p...ába északon, ráadásul nem is akármilyen meleg, +10 fokos 850, a mediterrán térségben meg végig 0 körüli vagy az alatti 850-ek vannak.
Kegyetlen!
"Feje tetejére állt klíma" - erre szoktam ezt írni.
Persze régen is volt ilyen, csak évek, sõt, már 2 évtized óta ez a jellemzõ, ez van túlsúlyban, persze van hogy nem ennyire markánsan.
Ezek okozzák azt, hogy egyik végletbõl a másikba csapunk át.
Biztos vagyok benne, hogy ezek a helyzetek okozzák valamilyen közvetett módon a sarki jég olvadását is, meg minden egyéb történést, amit globális felmelegedésként ismerünk.
#8805
Link Lebukott egy "klímaszkeptikus". Úgy tûnik, ott se csak hõsök harcolnak a pénzelt elnyomó (IPCC) áltudósokkal, hanem a kép igencsak árnyalt.
#8804
Az elõzõ téma szintén ...

Link
#8803
Are underwater volcanoes causing global warming? Oceanic eruptions may have a greater effect on climate than first thought.

Link

#8802
Attól nagy sületlenség ez a cikk, hogy észak Európa éghajlata gyökeresen átalakulna, több fokot csökkenne, a téli eljegesedés határa drasztikusan délnyugatra tolódna. Ez alapvetõen megváltoztatná a légköri jellemzõket Európában, így nálunk is. Nem tûnik soknak az az 1 fok körüli hõmérséklet csökkenés, de éppenséggel a kisjégkorszak idején sem volt sokkal alacsonyabb. Volt itt a fórumon értekezés a jégkorszakok idején jellemzõ légköri folyamatokról, jellemzõkrõl, hát finoman szólva eltért a maitól. Nem lehet egyetérteni azzal a kitétellel, hogy "nem érintene minket annyira".
#8801
Ha leállna a Golf Európában amolyan mini jégkorszak lenne. Minket elvileg nem érinteni annyira. hirtelen ezt találtam.
Link
#8800
A durva az hogy az utóbbi hosszú évek évtizedek során a jóval hidegebb telek száma gyakorlatilag nullával egyenlõ, míg a jóval melegebbeké megsokszorozódott, amellett hogy vannak átlagos telek.

Milyen hatása lenne Magyarországra ha leállna a Golf, mert errõl még nem hallottam. Van errõl valami komolyabb tényállás vagy spekuláció jelenleg?
#8799
A 2014. évrõl: Link
#8798

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#259746)
#8797
Ezen 15-ben szerepelnek 19.századi meleg évek lehet tudni, hogy azokban az években milyen volt tél ill. hóborítottság? Gondolom sarki jég kiterjedésérõl nincsenek információk...
#8796

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23963)
#8795

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#23962)
#8794
Frissítettem Budapest (1780-2014) homogenizált éghajlati adatsorát: Link kacsint
A homogén adatsorban is 2014 lett a legmelegebb év, 12,23 fokkal. 0,16 fokkal elõzi meg az eddigi rekorder 2007-es és 0,18 fokkal az 1834-es évet.
Emellett a 916 mm-es éves csapadékösszegével 1841 óta a legcsapadékosabb év is a 2014-es esztendõ.
A különbözõ adatsorokban a legmelegebb 15 év: Link
(h1980: 1980-ig homogén adatsor)

beillesztett kép

#8793
Biztos van valami reanal, de a mérési pontok kevesebb száma maitt annak pontossága azért nagyságrendekkel rosszabb, mint földfelszíni méréseké.
#8792
Sõt!
A mediterrán gyümölcsök, füge, kivi, káki (datolyaszilva), stb, stb, terjedését a globális felmelegedéssel magyarázzák illetve hozzák összefüggésbe.
Persze tévesen!
Ráadásul a szakemberek úgy gondolják, hogy dél felõl érkezik a melegedés, tehát a déli országrész a legelõnyösebb ebbõl a szempontból.
Ez is téves!
Ugyanis a 2014-es év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta, közben 2014 januárjában Sellyén -17 fok volt, tehát elfagytak a fügék.
Majd december 31-én reggel -19 fok volt, akkor is elfagytak a fügék.
Sõt, a baranyai és tolnai völgyekben -20,-23 fokok voltak.
Ezért nincs köze a globális felmelegedésnek oly módon semmi köze ezekhez a dolgokhoz, mint ahogy írni szoktam, "...az évszázad legmelegebb évében is elég egyetlen, hótakarós derült éjszaka, amikor -20 fok lesz, és a fagyérzékenyebb növények fagykárt szenvednek...".
Ez most betûre pontosan így történt.
#8791
És ez mellett a szõlõ nem érett meg az idén, illetve ahol meg is érett, rendkívül gyenge cukorfokkal szüretelték.
A mérések kezdete óta legmelegebb évben!!!
Ez a szélsõségesség!
#8790
Van-e arra elérhetõ térkép vagy adat, hogy a 20. században akár napjainkig hogy alakult az óceánok átlaghõmérséklete?
#8789
Globálisan,Európa-és Magyarország szerte is 2014 volt a legmelegebb év,a kiterjedtebb mérések kezdete óta... Link
#8788
Magyarország éghajlatának változásai a 20. században - Péczely György osztályozási módszere alapján (Skarbit Nóra, Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Krakker Dávid, Földrajzi Közlemények 2014. 138. 4. pp. 261-276.) Link
#8787
Felvidéken az idei õsz lett a legmelegebb az 1931-es mérések óta. Link
#8786
Én nem írtam olyat, hogy 11 hónapja van meridionális cirkulációs korszak. Régebb óta van. Azt írtam, hogy ez a 11 hónapos anomália teljesen beleillik egy ilyen korszakba, amelyben vagyunk (évek óta).
#8785
Azért 1(-néhány) hónapra korszakot mondani picit erõs. Az éves térképen mindjárt nem olyan nagy az eltérés.
#8784
Számomra az az érdekes, hogy az egyenlítõ vidékén ami egy kiegyenlített ághajlat lenne mennyire negatív volt a hõmérséklet, ez csak a több felhõzet miatt lehetséges, más magyarázat nincs.
Brazília, Afrika
#8783
Azért az is figyelemreméltó, hogy belsõ Szibériában vannak olyan területek, ahol 8-9 fokkal volt hidegebb az átlagosnál novemberben!!! Ennek ellpontja a Bering-szoros térsége, ahol a legmelegebb területek pozitív anomáliája a 13 fokot is eléri. Ez egészen elképesztõ!!!

Egyben alátámasztják a tényt, miszerint meridionális cirkulációs korszakban vagyunk.
#8782
Döbbenetes, hogy a Kárpátok egyben a novemberi vaskos pozitív anomália határvonalát is kijelölik!!!

További nagyon érdekes tanulság, hogy a kontinensek belsejei valamilyen módon ellensúlyozzák a kontinensperemek pozitív anomáliáit. Vagy ez csak a látszat?

Bátyám jó lóra tett, amikor elköltöztek Kazahsztánba...
#8781
Novemberi globális T2m anomália: Link

Éves t2m anomália: Link
#8780
Szép estét kivánok! nevet Azt sajnos én sem tudom. De a www.spaceweather.com nyitóoldalán pontos adatokat találhatunk az adott napra kalkulált napfoltszámokra. A számadatok visszamenõleg tetszõlegesen kikereshetõek hónapokra, évekre visszamenõen. (Ez az adatgyûjtés jó kicsit munka- és idõigényes, de megéri.) Talán van jobb megoldás is, amirõl egyelõre nem tudok.
#8779
Régebben valaki mindig belinkelt, egy olyan oldalt, ahol 30 napra visszamenõen mutatta a napfoltok számát. Nem tudja valaki melyik oldal az? Köszönöm!
#8778
Genova adatsora az elmúlt 40-50 évben Link
Láthatóan bõven 1000 mm felett van a legtöbb év, tehát az extrém csapadék nem ritka arrafelé, de 834 mm 2 hét alatt az ott is rekord szerintem.
Illetve az olaszok is ezt állítják: "A meteorológusok ritkán fogalmaznak markánsan, de amennyi csapadék Liguria és Piemont tartományokban az elmúlt két hétben lezúdult, arról azt mondják: ilyen rövid idõ alatt, ekkora esõzés még soha nem volt a térségben."

A soha azt jelenti, hogy nem igen jellemzõ laza
Azzal együtt, hogy nem zárom ki, hogy 2011-ben esetleg csapadék minimumrekord körüli éves érték lehetett ott is.
#8777
Kiderítetted már mennyire jellemzõ ez az extrém csapadék ott a tágabb térségben? OK, késõ õszi mediterrán csapadék maximum, de ennyire(?)
#8776
1000 mm-es hónap is kinéz akkor Észak-Olaszország egyes részeire.
Tejóég!
#8775
Ha jól néztem az ECMWF-et, akkor a hónap legvégén jó eséllyel kapnak még egy mega adagot az olaszok.
#8774
Az elmúlt években a sokadik "soha nem..." kezdetû esemény Link
Azért két hét alatt leesni 800 mm-nek....félelmetes!
#8773
1. Nem értem, hogy a CO2 kvótakereskedelmet miért állítod szembe a kõolaj-kereskedelemmel. Én azt állítom, hogy a kvótakereskedelem alapjaiban kérdõjelezõdne meg, ha a lentebb említett jelenségeket nem hallgatnák el. Ennek semmi köze ahhoz, hogy mekkora a kõolaj-piac volumene.

2. Akár. Pénzük biztos van rá. De lehetnek alternatív távérzékelési módszerek is. A mûholdas távérzékelés nem tudom, hgy jelenleg hol tart, de biztosan folynak kísérletek ezen a téren is.
#8772
Láttad, hogy a színskála árnyalatnyi különbségeket nagyít fel nagyon látványosan? A sötétkék 377 ppm, a piros 385 ppm... Ezek a különbségek eltörpülnek az évrõl évre emelkedõ trend mellett (pl. 1960-ban 310 ppm, most 400 ppm), ettõl biztos nem fog másként viselkedni a két félteke.

Ettõl még létezhet logikus magyarázat arra, ha a Déli-sarkvidéket nem melegíti a magasabb CO2-szint. A CO2 ugyebár a felszínrõl kisugárzott hõt tartja vissza. Mit sugároz ki az Antarktisz jégfelszíne? Gyakorlatilag semmit, úgyhogy fölé hiába teszünk CO2-t, nem lesz üvegházunk.
#8771
Látom, nagyra értékeled, ha az ember gondolkodik és kételkedik. Két gyors kérdés az elképzeléseid kapcsán:

1. A világon évente összesen 60-70 milliárd USD értékû CO2-kvótával kereskednek: Link
Ezzel szemben a világ éves kõolajtermelése mostani áron 2500 milliárd dollárt ér. Melyik a nagyobb üzlet? Melyik irányában hozhat több hasznot a döntéshozók/kutatók befolyásolása?

2. Még pontosabb közép- és hosszútávú elõrejelzésekhez még pontosabb kiindulási adatok kellenek az egész Földrõl. A meteorológiai mérõhálózat sûrûsége viszont adott. A brókerházak a világ összes országában fenntartanak egy titkos, sûrûbb mérõhálózatot, és pl. tudtunk nélkül Magyarország tíz városából 3 óránként eregetik fel a szondákat?
#8769
De hogy a tárgyra visszatérjek: Az egész széndioxid-kvóta rendszer - a belõle kihúzott nem kevés haszonnal együtt - létjogosultsága kérdõjelezõdne meg, ha túl nagy nyilvánosságot kapnának azok az elméletek, amelyek a légköri CO2 szint inhomogenitásáról szólnak, illetve amelyek természetes fluktuációként értelmezik a két pólus jégborításának ellentétes elõjelû váltakozásait a földtörténet során.
Hogy mi valójában az igazság, tehát hogy melyik elmélet igaz, sajnos én sem tudom.
#8768
Természetesen nem tudtam róla, még szerencse, hogy te erre mind rájöttél, így most leleplezõdtek.
nevet
#8767
Biztosan hallottál már arról, hogy brókerházak, amelyek saját meteorológiai szolgálatot tartanak fenn, a föld minden egyes régiójára és mezõgazdasági terményére külön lebontva készíttetnek rövid, közép és hosszútávú elõrejelzéseket. Ezeknek a brókerházaknak az ügynökei - a saját jól felfogott érdekükbõl kifolyólag - szigorúan titkos jelentések alapján adnak-vesznek a tõzsdén. Ezek ismeretében - hiszen ezt bizonyára te is tudtad eddig - dõreség lenne azt gondolni, hogy a jelenleg létezõ legpontosabb közép-, illetve hosszútávú elõrejelzések egyáltalán megjelennek bárhol is.

Utolsó észlelés

2025-07-20 09:15:55

Tát - Kertváros (106m tszf)

24.6 °C

31502

RH: 67 | P: 1009.6

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

143249

Hírek, események

Szerdán hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51

pic
A hét eleji kánikulát egy, a hét közepén érkező hidegfront zárja le.