Globális jelenségek
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285005 - 2015-08-10 20:30:00)
Még egyszer!Szerintem alapvetõen nem vagyunk egy hullámhosszon.A múltból (statisztika) nem következik semmi!Mielõtt elindult felfelé a grafikon volt valami jele anno??Max.ha így folytatódik a trend akkor 10-20 év múlva jöhetsz azzal ,hogy ugye megmondtad.De gondolom van képzelõerõd: mi van ,ha ránézünk 10-20 év múlva a grafikonra és már lefelé kezd szórni?Tudhatod??
Még egyszer!Szerintem alapvetõen nem vagyunk egy hullámhosszon.A múltból (statisztika) nem következik semmi!Mielõtt elindult felfelé a grafikon volt valami jele anno??Max.ha így folytatódik a trend akkor 10-20 év múlva jöhetsz azzal ,hogy ugye megmondtad.De gondolom van képzelõerõd: mi van ,ha ránézünk 10-20 év múlva a grafikonra és már lefelé kezd szórni?Tudhatod??
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285004 - 2015-08-10 20:22:5
Értem. Van egy variábilitás, ez látszik az éghajlati grafikonokon is. Ez egy cirka két fokos amplitúdójú ingadozás a nagyjából 9 és 11 fok közt, már ami az országos évi középhõmérsékletet illeti.
De ha megnézed ezt a grafikont, akkor néhány dolog kijelenthetõ:
1950 és 1990 között minden évben 11 fok alatt zárt az országos évi középhõmérséklet. A 90-es évektõl egy határozott melegedés kezdõdött, 1990 óta 9 olyan év volt, amelyben az országos évi középhõmérséklet meghaladta a 11 fokot. Ez egyértelmû melegedés. Hozzátehetjük, hogy 10 éve nem volt 10 fok alatt az országos évi középhõmérséklet, 30 éve nem volt 9 fok alatt és több mint 75 éve nem volt 8 fok alatt az országos évi középhõmérséklet. A melegedés trendje sem stabil, az évek közt jelentõs eltérés van, de a trend is egyértelmû.
A telekre hasonló dolgokat mondhatunk. Vannak hidegebb telek pl. 2002-2003, de ezek egyre ritkábbak illetve a leghidegebb teleink is jóval enyhébbek mint az 1960-as években, nem is beszélve az 1940-es évekrõl vagy a 19. századról. Így nagyjából belõhetõ a soron következõ tél - ilyen értelemben.
Értem. Van egy variábilitás, ez látszik az éghajlati grafikonokon is. Ez egy cirka két fokos amplitúdójú ingadozás a nagyjából 9 és 11 fok közt, már ami az országos évi középhõmérsékletet illeti.
De ha megnézed ezt a grafikont, akkor néhány dolog kijelenthetõ:
1950 és 1990 között minden évben 11 fok alatt zárt az országos évi középhõmérséklet. A 90-es évektõl egy határozott melegedés kezdõdött, 1990 óta 9 olyan év volt, amelyben az országos évi középhõmérséklet meghaladta a 11 fokot. Ez egyértelmû melegedés. Hozzátehetjük, hogy 10 éve nem volt 10 fok alatt az országos évi középhõmérséklet, 30 éve nem volt 9 fok alatt és több mint 75 éve nem volt 8 fok alatt az országos évi középhõmérséklet. A melegedés trendje sem stabil, az évek közt jelentõs eltérés van, de a trend is egyértelmû.
A telekre hasonló dolgokat mondhatunk. Vannak hidegebb telek pl. 2002-2003, de ezek egyre ritkábbak illetve a leghidegebb teleink is jóval enyhébbek mint az 1960-as években, nem is beszélve az 1940-es évekrõl vagy a 19. századról. Így nagyjából belõhetõ a soron következõ tél - ilyen értelemben.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285002 - 2015-08-10 19:43:09)
Egy kérdés:lehet e szerinted negatív anomália nálunk,ha körülöttünk pozitív anomália van?
Egy kérdés:lehet e szerinted negatív anomália nálunk,ha körülöttünk pozitív anomália van?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285001 - 2015-08-10 19:38:49)
Nem állítom (ahhoz nincs elég tudásom),csak úgy gondolom ,hogy nem tudni hol és mikor változik és ezért nem lehet egy télkimenetet ez alapján vázolni.Lehet valahol egy adott évben hidegebb anomáliát okoz ,amitõl meleget várnánk.S az ellenkezõje is igaz,amikor hidegebbet várnánk beüt egy melegebb évszak.
Nem állítom (ahhoz nincs elég tudásom),csak úgy gondolom ,hogy nem tudni hol és mikor változik és ezért nem lehet egy télkimenetet ez alapján vázolni.Lehet valahol egy adott évben hidegebb anomáliát okoz ,amitõl meleget várnánk.S az ellenkezõje is igaz,amikor hidegebbet várnánk beüt egy melegebb évszak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#285000 - 2015-08-10 19:22:43)
Szerinted tényleg nem változik semmi attól, hogy melegebb a tenger és szárazföld? Ezzel kb. azt állítod, hogy a légkör hõmérsékletére nincs hatással a világtenger hõmérséklete. Ami abszurd. Lehetetlenség.
Szerinted tényleg nem változik semmi attól, hogy melegebb a tenger és szárazföld? Ezzel kb. azt állítod, hogy a légkör hõmérsékletére nincs hatással a világtenger hõmérséklete. Ami abszurd. Lehetetlenség.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284985 - 2015-08-10 16:34:05)
Tipszmixûni hülyeség e? Nem tom.Ismerek olyat aki már hallott olyanról aki látott olyat,hogy valaki ebbõl él.Én még nem találkoztam ilyennel,illetve aki ezt mondta sokszor kéreget kajára.
OFF
A gondom az ezzel az egésszel,hogy attól ,mert melegebb a tenger és a szárazföld abból nem következik semmi.Ha az idõjárás ilyen kiszámítható lenne akkor nem sülnének fel sokan a több hetes,hónapos elõréjükkel.Statisztika nem való elõrejelzésre,mert az jövõ és nem tudhatod -ahogy írod is-,hogy mikor jön egy új tendencia.S az meddig tart ,ill. a régi meddig tart.
Persze a dobókockás logika (azonos esély mindenre) nem minden téren igaz az idõjárásra.Rövidtávon már van olyan tudásunk,hogy nagyobb esélyt adjunk bizonyos történésnek egy bizonyos térségben.De te meg pont ezt vontad kétségbe amikor múltkor majrénak vettél piros figyelmeztetést.Szóval pont ellentétesen mûködünk ebben a történetben.Ami persze nem baj.
Tipszmixûni hülyeség e? Nem tom.Ismerek olyat aki már hallott olyanról aki látott olyat,hogy valaki ebbõl él.Én még nem találkoztam ilyennel,illetve aki ezt mondta sokszor kéreget kajára.
OFFA gondom az ezzel az egésszel,hogy attól ,mert melegebb a tenger és a szárazföld abból nem következik semmi.Ha az idõjárás ilyen kiszámítható lenne akkor nem sülnének fel sokan a több hetes,hónapos elõréjükkel.Statisztika nem való elõrejelzésre,mert az jövõ és nem tudhatod -ahogy írod is-,hogy mikor jön egy új tendencia.S az meddig tart ,ill. a régi meddig tart.
Persze a dobókockás logika (azonos esély mindenre) nem minden téren igaz az idõjárásra.Rövidtávon már van olyan tudásunk,hogy nagyobb esélyt adjunk bizonyos történésnek egy bizonyos térségben.De te meg pont ezt vontad kétségbe amikor múltkor majrénak vettél piros figyelmeztetést.Szóval pont ellentétesen mûködünk ebben a történetben.Ami persze nem baj.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284973 - 2015-08-10 14:14:12)
Tippmixelni hülyeség? Nem biztos. Elõrejelzési versenyen résztvenni hülyeség? Az se biztos. A tél konkrét, pontos kimenetélére természetesen lehetetlen következtetni. De nem is volt célom ez. A peremfeltételek elég jól determinálják a várható tél kimenetét bizonyos határok közé. Mondok egy példát:
Például zárhat-e 8 fok alatt az országos évi középhõmérséklet 2016-ban? Elméletileg igen, de mivel a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a XX. század elsõ felében volt, nem valószínû. Így az is kijelenthetõ, hogy annak az esélyei, hogy Magyarországon ismét 8 fok alatt zárjon az országos évi középhõmérséklet, a 0-hoz közelít. Annak ellenére, hogy volt már ilyen a XX. században.
Attól, hogy bizonyos módszerek nem használhatók üveggömbként, még nem jelenti azt, hogy nincsenek tendenciák. Attól, hogy a különbözõ atmoszférikus kényszerek teljes mértékben nem ismertek még, vannak tendenciák. Az, hogy a különbözõ trendek hogyan rakódnak egymásra, vagy éppen interferálnak, vagy éppen oltják ki egymást, na ez az igazán érdekfeszítõ kérdés! Én izgatottan állok elébe egy beszélgetésnek ebben az irányban! Remélem vannak még rajtam kívül is ilyenek.
Tippmixelni hülyeség? Nem biztos. Elõrejelzési versenyen résztvenni hülyeség? Az se biztos. A tél konkrét, pontos kimenetélére természetesen lehetetlen következtetni. De nem is volt célom ez. A peremfeltételek elég jól determinálják a várható tél kimenetét bizonyos határok közé. Mondok egy példát:
Például zárhat-e 8 fok alatt az országos évi középhõmérséklet 2016-ban? Elméletileg igen, de mivel a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a XX. század elsõ felében volt, nem valószínû. Így az is kijelenthetõ, hogy annak az esélyei, hogy Magyarországon ismét 8 fok alatt zárjon az országos évi középhõmérséklet, a 0-hoz közelít. Annak ellenére, hogy volt már ilyen a XX. században.
Attól, hogy bizonyos módszerek nem használhatók üveggömbként, még nem jelenti azt, hogy nincsenek tendenciák. Attól, hogy a különbözõ atmoszférikus kényszerek teljes mértékben nem ismertek még, vannak tendenciák. Az, hogy a különbözõ trendek hogyan rakódnak egymásra, vagy éppen interferálnak, vagy éppen oltják ki egymást, na ez az igazán érdekfeszítõ kérdés! Én izgatottan állok elébe egy beszélgetésnek ebben az irányban! Remélem vannak még rajtam kívül is ilyenek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284936 - 2015-08-10 08:13:43)
Inkább úgy fogalmaznék akkor ,hogy nagy a "valószínûsége"
,hogy hülyeség augusztusban télkimenetet tippelni.S nekem is meg kell említenem a dobókockás hasonlatot ,itt ugyanis helytálló,szerintem.Abból nem lehet következtetni egy télre,hogy most hol, mi milyen meleg,ugyanúgy kifuthat egy hideg,mint egy meleg tél.Még a DAI is megbukott múltkorokban.A 12 -es februárból mit láttak a hosszútávú modellek 8-10 nappal elõtte?Úgy emlékszem semmit!S sorolhatnám az állatok viselkedését,a szibériai hótakarót,a jégkiterjedést ,mind bukott már.A hideg telek között,miért volt feltûnõen enyhe is?Volt benne logika?Vajon az elõzõ télen gondolták volna?
De meggyõzhetsz:a feltûnõen meleg avagy hideg telekre utalt valami több hónappal kezdetük elõtt?Valami ,ami legalább olyannyira mûködik ,mint a DAI.
Inkább úgy fogalmaznék akkor ,hogy nagy a "valószínûsége"
,hogy hülyeség augusztusban télkimenetet tippelni.S nekem is meg kell említenem a dobókockás hasonlatot ,itt ugyanis helytálló,szerintem.Abból nem lehet következtetni egy télre,hogy most hol, mi milyen meleg,ugyanúgy kifuthat egy hideg,mint egy meleg tél.Még a DAI is megbukott múltkorokban.A 12 -es februárból mit láttak a hosszútávú modellek 8-10 nappal elõtte?Úgy emlékszem semmit!S sorolhatnám az állatok viselkedését,a szibériai hótakarót,a jégkiterjedést ,mind bukott már.A hideg telek között,miért volt feltûnõen enyhe is?Volt benne logika?Vajon az elõzõ télen gondolták volna?De meggyõzhetsz:a feltûnõen meleg avagy hideg telekre utalt valami több hónappal kezdetük elõtt?Valami ,ami legalább olyannyira mûködik ,mint a DAI.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284897 - 2015-08-09 18:23:42)
"Aztán a másik ellenpélda, a 2000-es évek elején (2000, 2001, 2002, 2003) átlag körüli volt a jég egész évben. És voltak-e nagy telek? Nem igazán."
Ebben a kijelentésben sok a tévedés:
2002/03 tele az elmúlt 120 év 8. leghidegebb tele volt, sok-sok hóval, med. ciklonokkal (gondolkodás nélkül elfogadnám azt a telet bármikor).
Ezen belül 2003 februárja a 4. leghidegebb volt -5,5 °C-kal.
Nem mellékesen 2001 decembere az 5. leghidegebb lett. (-3,8 °C).
(Az adatok siófokiak és az elmúlt 120 évet reprezentálják.)
"Aztán a másik ellenpélda, a 2000-es évek elején (2000, 2001, 2002, 2003) átlag körüli volt a jég egész évben. És voltak-e nagy telek? Nem igazán."
Ebben a kijelentésben sok a tévedés:
2002/03 tele az elmúlt 120 év 8. leghidegebb tele volt, sok-sok hóval, med. ciklonokkal (gondolkodás nélkül elfogadnám azt a telet bármikor).
Ezen belül 2003 februárja a 4. leghidegebb volt -5,5 °C-kal.
Nem mellékesen 2001 decembere az 5. leghidegebb lett. (-3,8 °C).
(Az adatok siófokiak és az elmúlt 120 évet reprezentálják.)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284887 - 2015-08-09 16:41:14)
Ettõl függetlenül volt már ilyen.
Ettõl függetlenül volt már ilyen.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284881 - 2015-08-09 16:00:57)
Majdnem 0 vagy 0. [...]
A dobókockás rész már provokációra alkalmas volt, ezért töröltem. - Zivipötty
Majdnem 0 vagy 0. [...]
A dobókockás rész már provokációra alkalmas volt, ezért töröltem. - Zivipötty
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284880 - 2015-08-09 15:16:43)
És annak mi az esélye szerinted, hogy egy 1942-es, egy 2007-es és egy 1942-es tél így kövesse egymást három egymást követõ télen?
És annak mi az esélye szerinted, hogy egy 1942-es, egy 2007-es és egy 1942-es tél így kövesse egymást három egymást követõ télen?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284879 - 2015-08-09 15:04:42)
Én valószínûségekrõl beszéltem.
A tippmixen ha valakinek 1.85-ös szorzója van a gyõzelemre, az még nem jelenti, hogy gyõzni fog, néha sõt még az 1.01-es szorzó sem jelent biztos gyõzelmet. De ettõl még nem lesz ugyanakkora esélye a gyõzelemre, mint az ellenfélnek.
Tehát kétségtelenül bármi lehet, de az esélyek nem ugyanakkorák. Kifuthat itt egy 42-es tél is, mert ki nem zárható. De a Tippmixen nagyjából 20-szoros lenne a szorzója egy ilyen "kimenetelnek". Tehát kb 1 a 20-hoz, hogy olyan telünk lesz, mint a 42-es. De egy tavalyihoz hasonló tél esélye már sokkal nagyobb ennél. Vagy mint egy 62-63-as.
Valószínûségekrõl beszélek, nem arról, milyen LESZ a telünk. Mert fogalmam sincs.
Én valószínûségekrõl beszéltem.
A tippmixen ha valakinek 1.85-ös szorzója van a gyõzelemre, az még nem jelenti, hogy gyõzni fog, néha sõt még az 1.01-es szorzó sem jelent biztos gyõzelmet. De ettõl még nem lesz ugyanakkora esélye a gyõzelemre, mint az ellenfélnek.
Tehát kétségtelenül bármi lehet, de az esélyek nem ugyanakkorák. Kifuthat itt egy 42-es tél is, mert ki nem zárható. De a Tippmixen nagyjából 20-szoros lenne a szorzója egy ilyen "kimenetelnek". Tehát kb 1 a 20-hoz, hogy olyan telünk lesz, mint a 42-es. De egy tavalyihoz hasonló tél esélye már sokkal nagyobb ennél. Vagy mint egy 62-63-as.
Valószínûségekrõl beszélek, nem arról, milyen LESZ a telünk. Mert fogalmam sincs.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284878 - 2015-08-09 14:31:5
Azért az gondolhattad, hogy az átlagos telet én sem úgy értettem, hogy 0,0 fok lesz az anomália. Én a -0,5 és 0,5 fok közötti anomáliára gondoltam (a térképeken is általában ez a tartomány szokott fehér, vagyis átlagos lenni).
Azért az gondolhattad, hogy az átlagos telet én sem úgy értettem, hogy 0,0 fok lesz az anomália. Én a -0,5 és 0,5 fok közötti anomáliára gondoltam (a térképeken is általában ez a tartomány szokott fehér, vagyis átlagos lenni).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284877 - 2015-08-09 14:31:19)
Viszont ott volt az 1997/98-as rekordenyhe tél. Egyébként enyhe tél a 60-as évek legvégén is elõfordult, nem is beszélve a hetvenesekrõl. A mostani meleg korszak pedig kitermelte a Legalábbis Északnyugat-Európában kivételesen kemény 2009/10-es telet.
Szóval, ezek a dolgok nem olyan szimplák, mint amilyennek beállítod õket.
Viszont ott volt az 1997/98-as rekordenyhe tél. Egyébként enyhe tél a 60-as évek legvégén is elõfordult, nem is beszélve a hetvenesekrõl. A mostani meleg korszak pedig kitermelte a Legalábbis Északnyugat-Európában kivételesen kemény 2009/10-es telet.
Szóval, ezek a dolgok nem olyan szimplák, mint amilyennek beállítod õket.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284874 - 2015-08-09 14:14:09)
Az átlagos télnek a legkisebb a valószínûsége, mert arra a legkisebb az esély, hogy a tél átlaghõmérséklete pont eltalálja az átlagot.
Viccet félretéve, ha a trendeket nézzük és ha figyelembe vesszük, hogy azokban az akciócentrumokban, ahol számunkra kulcsfontosságú hidegpool lehet, mindenhol melegedés és légnyomáscsökkenés van és volt, akkor nagyon nem lõhetünk mellé, ha azt mondjuk, hogy valószínûleg ismét egy az átlagnál melegebb tél következik. De legalábbis az elõjelek inkább mutatnak errefelé, sem mint egy zord tél felé.
A télelõk az 1870-es évtizedben voltak igen acélosak. A legutolsó acélos december 2001-ben volt, de az sem a semmibõl került elõ, hanem bevezette azért egy 1996-tal kezdõdõ egyértelmû trend. Kompletten acélos tél pedig a 2002-3-as volt. Legalábbis nálam.
Az átlagos télnek a legkisebb a valószínûsége, mert arra a legkisebb az esély, hogy a tél átlaghõmérséklete pont eltalálja az átlagot.
Viccet félretéve, ha a trendeket nézzük és ha figyelembe vesszük, hogy azokban az akciócentrumokban, ahol számunkra kulcsfontosságú hidegpool lehet, mindenhol melegedés és légnyomáscsökkenés van és volt, akkor nagyon nem lõhetünk mellé, ha azt mondjuk, hogy valószínûleg ismét egy az átlagnál melegebb tél következik. De legalábbis az elõjelek inkább mutatnak errefelé, sem mint egy zord tél felé.
A télelõk az 1870-es évtizedben voltak igen acélosak. A legutolsó acélos december 2001-ben volt, de az sem a semmibõl került elõ, hanem bevezette azért egy 1996-tal kezdõdõ egyértelmû trend. Kompletten acélos tél pedig a 2002-3-as volt. Legalábbis nálam.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284872 - 2015-08-09 14:05:5
Ez mind igaz, de ez még nem magyarázat arra, hogy szerinted miért nem legalább egy átlagos télnek van a legnagyobb esélye, hanem egy átlagnál sokkal melegebbnek. Fõleg úgy, hogy a közelmúltban is voltak átlag alatti hõmérsékletû telek.
Ez mind igaz, de ez még nem magyarázat arra, hogy szerinted miért nem legalább egy átlagos télnek van a legnagyobb esélye, hanem egy átlagnál sokkal melegebbnek. Fõleg úgy, hogy a közelmúltban is voltak átlag alatti hõmérsékletû telek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284871 - 2015-08-09 13:59:20)
Mondjuk azért, mert a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a 60-as években volt. És mert Izlandnál depresszió szokott lenni általában.
De nem akarom magam ismételni, ezért idéznék inkább a Magyarország éghajlattörténete az újkor idején c. könyvbõl:
Az 1950-es és az 1960-as évek viszonylag hûvösebb éghajlati rendszerét a szakirodalom a "a 20. századi lehûlésnek nevezi". Különösen erõteljes volt a lehûlés az Arktikus tenger övezetében, ahol például a Ferenc József földön e két évtized középhõmérsékletei 3-4 fokkal is elmaradtak a korábbi évtizedek hõmérsékleti átlagaitól. Érzékenyen érintette a lehûlés Izlandot, ahol 1968-ban és 1969-ben még áprilisban és májusban is tengeri jég vette körül a sziget partvidékének több mint felét. Az éghajlatromlás sújtotta a nyarakat is, az 1950-es években a nyarak átlaghõmérséklete 7,7 fok volt, ez az 1960-as évekre 6,8 fokra csökkent. A vegetációs idõszak hõmérséklete veszélyesen közel volt ahhoz, hogy egyáltalán ne nõjön fû a szigeten, mindamellett az 1960-as években felhagytak a gabonatermeléssel Izlandon. Az éghajlati változások következtében megváltozott a halrajok tartózkodási helye az Észak-Atlantikumban, ami a korabeli sajtó által "tõkehal háború"-nak nevezett nemzetközi jogi konfliktushoz vezetett. A 20. század közepi lehûlést az 1970-es évek közepén váltotta fel a felmelegedés újabb hulláma, amely napjainkban is folytatódik.
Szóval emiatt valószínûleg nem hülyeség, amit Endrõdi megállapított...
Mondjuk azért, mert a földfelszín és a tengerfelszín éves globális hõmérsékleti átlaga legalább 0,5 fokkal magasabb, mint a 60-as években volt. És mert Izlandnál depresszió szokott lenni általában.
De nem akarom magam ismételni, ezért idéznék inkább a Magyarország éghajlattörténete az újkor idején c. könyvbõl:
Az 1950-es és az 1960-as évek viszonylag hûvösebb éghajlati rendszerét a szakirodalom a "a 20. századi lehûlésnek nevezi". Különösen erõteljes volt a lehûlés az Arktikus tenger övezetében, ahol például a Ferenc József földön e két évtized középhõmérsékletei 3-4 fokkal is elmaradtak a korábbi évtizedek hõmérsékleti átlagaitól. Érzékenyen érintette a lehûlés Izlandot, ahol 1968-ban és 1969-ben még áprilisban és májusban is tengeri jég vette körül a sziget partvidékének több mint felét. Az éghajlatromlás sújtotta a nyarakat is, az 1950-es években a nyarak átlaghõmérséklete 7,7 fok volt, ez az 1960-as évekre 6,8 fokra csökkent. A vegetációs idõszak hõmérséklete veszélyesen közel volt ahhoz, hogy egyáltalán ne nõjön fû a szigeten, mindamellett az 1960-as években felhagytak a gabonatermeléssel Izlandon. Az éghajlati változások következtében megváltozott a halrajok tartózkodási helye az Észak-Atlantikumban, ami a korabeli sajtó által "tõkehal háború"-nak nevezett nemzetközi jogi konfliktushoz vezetett. A 20. század közepi lehûlést az 1970-es évek közepén váltotta fel a felmelegedés újabb hulláma, amely napjainkban is folytatódik.
Szóval emiatt valószínûleg nem hülyeség, amit Endrõdi megállapított...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284869 - 2015-08-09 13:48:09)
És még mielõtt jönne a szokásos "kevés a jég" válasz, egy ellenpélda:
Közismert, hogy 2012 õszén volt a legkevesebb jég a 2000-es években az északi részeken (aki nem hiszi, itt megnézheti: Link ). Mégis képe volt már októberben egy ilyen hidegmag létrejönni: Link A még meleg óceán felõl(!) elárasztani Európa északi részét: Link És havazást okozni nálunk is: Link
Aztán a másik ellenpélda, a 2000-es évek elején (2000, 2001, 2002, 2003) átlag körüli volt a jég egész évben. És voltak-e nagy telek? Nem igazán.
2000-ben december 20-a után kaptuk az elsõ komolyabb hidegöblítést: Link Karácsonyra viszont már ott figyelt a 2009-es zivataros ünneprõl jól ismert szinoptikai helyzet: Link Január elsõ dekádja megintcsak ment a levesbe, az elsõ érdemi lehûlés a hónap közepén jött: Link Hogy a hónap végén utat engedjen a most is gyakori cimboránknak, a brit ciklonnak: Link Eljött a február, amikor majdnem: Link De mégsem: Link Aztán a hónap végén megint majdnem: Link De ekkor sem: Link
2001-ben már novemberben voltak löttyenések: Link De az elsõ komolyabb helyzetre, egy északkelet felõl lecsordogáló hidegcseppre december közepéig várni kellett: Link Ebben az idõszakban azért volt néhány komolyabb hideglötty is: Link De a nagyja megint csak északon maradt: Link Január is északnyugati áramlással indult, egy-egy komolyabb, de csak pár napos lehûléssel: Link Hogy aztán a hónap közepére megérkezzen kedvencünk, a hidegpárna, de csak mérsékelt fagyokkal: Link A hónap végére megjött az én kedvencem is, a fõn: Link A február egyetlen, komolyabbnak nevezhetõ télies mozzanata ez volt: Link
2002-ben november elején volt egy kis fagyocska, itt-ott látványhóval: Link Majd decemberben kaptunk egy kis lábas hideget: Link De a nagy ziccerek kimaradtak: Link Január viszont szépen nyitott: Link És tartósabbnak is bizonyult a hideg idõ: Link Ezzel viszont el is lõtte a puskaporát a tél erre a hónapra, jött a zonalitás: Link Februárban azért visszaköszönt a tél: Link A hónap közepén még egy kis lábas hideg is jött: Link Link A hónap végére viszont beköszöntött az enyhe idõ.
Szóval látszik, hogy a kevés jeges idõszakban is képes volt hideg jönni (az óceán felõl is, már akár õsszel), és az is látszik, hogy az átlagosan jeges években sem volt mindegyik tél extrabrutál, nagyjából olyanok voltak, mint amik átlagosan most is jellemzõek. (Az elmúlt két tél az átlaghoz képest kirívó volt.) És a térképeket végignézve látszik, hogy hiába volt sok jég, hiába voltak nagy hidegmagok Oroszországban, azok sem feltétlenül jutottak el hozzánk.
És még mielõtt jönne a szokásos "kevés a jég" válasz, egy ellenpélda:
Közismert, hogy 2012 õszén volt a legkevesebb jég a 2000-es években az északi részeken (aki nem hiszi, itt megnézheti: Link ). Mégis képe volt már októberben egy ilyen hidegmag létrejönni: Link A még meleg óceán felõl(!) elárasztani Európa északi részét: Link És havazást okozni nálunk is: Link
Aztán a másik ellenpélda, a 2000-es évek elején (2000, 2001, 2002, 2003) átlag körüli volt a jég egész évben. És voltak-e nagy telek? Nem igazán.
2000-ben december 20-a után kaptuk az elsõ komolyabb hidegöblítést: Link Karácsonyra viszont már ott figyelt a 2009-es zivataros ünneprõl jól ismert szinoptikai helyzet: Link Január elsõ dekádja megintcsak ment a levesbe, az elsõ érdemi lehûlés a hónap közepén jött: Link Hogy a hónap végén utat engedjen a most is gyakori cimboránknak, a brit ciklonnak: Link Eljött a február, amikor majdnem: Link De mégsem: Link Aztán a hónap végén megint majdnem: Link De ekkor sem: Link
2001-ben már novemberben voltak löttyenések: Link De az elsõ komolyabb helyzetre, egy északkelet felõl lecsordogáló hidegcseppre december közepéig várni kellett: Link Ebben az idõszakban azért volt néhány komolyabb hideglötty is: Link De a nagyja megint csak északon maradt: Link Január is északnyugati áramlással indult, egy-egy komolyabb, de csak pár napos lehûléssel: Link Hogy aztán a hónap közepére megérkezzen kedvencünk, a hidegpárna, de csak mérsékelt fagyokkal: Link A hónap végére megjött az én kedvencem is, a fõn: Link A február egyetlen, komolyabbnak nevezhetõ télies mozzanata ez volt: Link
2002-ben november elején volt egy kis fagyocska, itt-ott látványhóval: Link Majd decemberben kaptunk egy kis lábas hideget: Link De a nagy ziccerek kimaradtak: Link Január viszont szépen nyitott: Link És tartósabbnak is bizonyult a hideg idõ: Link Ezzel viszont el is lõtte a puskaporát a tél erre a hónapra, jött a zonalitás: Link Februárban azért visszaköszönt a tél: Link A hónap közepén még egy kis lábas hideg is jött: Link Link A hónap végére viszont beköszöntött az enyhe idõ.
Szóval látszik, hogy a kevés jeges idõszakban is képes volt hideg jönni (az óceán felõl is, már akár õsszel), és az is látszik, hogy az átlagosan jeges években sem volt mindegyik tél extrabrutál, nagyjából olyanok voltak, mint amik átlagosan most is jellemzõek. (Az elmúlt két tél az átlaghoz képest kirívó volt.) És a térképeket végignézve látszik, hogy hiába volt sok jég, hiába voltak nagy hidegmagok Oroszországban, azok sem feltétlenül jutottak el hozzánk.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#284865 - 2015-08-09 13:08:45)
Laci, a kutyafáját!
Ne áztasd el magad, barátom! Te is tudod, hogy ilyen idõtávban határozott kijelentéseket nem tehetünk a soron következõ télrõl. Ezt leghamarabb majd szeptember végén, októberben tehetjük meg (DAI!)
Lehet, hogy rövid lesz az õsz, és már november télies idõjárást hoz, mint pl. a fagyos-hidegpárnás 2011-es esetben (vagy kissé régebbrõl 1983-ban vagy 1993-ban)
De persze lehet "végtelenített" késõõsz is, egyelõre nem tudhatjuk. A nagyon zimankós télnek természetesen kicsi a valószínûsége (mindig kicsi), de a 2013/14 szabású förmedvénynek szintén az.
Hogy Észak-Amerika keleti fele óriási telet kap, míg nálunk, sõt egész Európában tartós enyheség uralkodik, az egy gyakori, mondhatni tipikus eset. Az utóbbi 4 évtizedben évtizedenként több ilyen tél(i idõszak) elõfordult, ebbõl maradandó klímaváltozásra egyáltalán nem következtethetünk.
A kirívóan enyhe teleket szinte minden esetben elég gyorsan követték átlagos hõmérsékletûek, sõt néhány kifejezetten zimankós is.
Laci, a kutyafáját!
Ne áztasd el magad, barátom! Te is tudod, hogy ilyen idõtávban határozott kijelentéseket nem tehetünk a soron következõ télrõl. Ezt leghamarabb majd szeptember végén, októberben tehetjük meg (DAI!)
Lehet, hogy rövid lesz az õsz, és már november télies idõjárást hoz, mint pl. a fagyos-hidegpárnás 2011-es esetben (vagy kissé régebbrõl 1983-ban vagy 1993-ban)
De persze lehet "végtelenített" késõõsz is, egyelõre nem tudhatjuk. A nagyon zimankós télnek természetesen kicsi a valószínûsége (mindig kicsi), de a 2013/14 szabású förmedvénynek szintén az.
Hogy Észak-Amerika keleti fele óriási telet kap, míg nálunk, sõt egész Európában tartós enyheség uralkodik, az egy gyakori, mondhatni tipikus eset. Az utóbbi 4 évtizedben évtizedenként több ilyen tél(i idõszak) elõfordult, ebbõl maradandó klímaváltozásra egyáltalán nem következtethetünk.
A kirívóan enyhe teleket szinte minden esetben elég gyorsan követték átlagos hõmérsékletûek, sõt néhány kifejezetten zimankós is.
Nézd, a Japán atomkatasztrófa óta nincs mirõl beszélni, ha ott megtörténhetett, akkor speciel nekem semmiféle illúzióm nincs. Ha van humán eredetû dolog, ami tartósan , beláthatatlan ideig élhetetlenné tehet hatalmas területeket az az atom. Csernobillal is, bármilyen furcsán hangzik, óriási szerencsénk volt, olvasd el, vagy nézd meg az ide vonatkozó irodalmat, mi is történhetett volna a rosszabbik esetekben. Nem túlzás az atomsivatag vízió Európa tekintetében! Sajnos a világon számos veszélyes atomerõmû üzemel még, a németek leszerelték, a franciák nem fogják, mert ott az adja az energia zömét.
Kínával kapcsolatban jól elámítottak. Rengeteg elavult szenes erõmû van ott, de nagyon pozitív dolog hogy ott is foglalkoznak a CO2 leválasztós erõmûvekkel, és a CO2 tárolással. Nem tudom kik kezdték, de a németek már jó két évtizede foglalkoznak ezzel, a technológia meg is van, de nagyon drága egyelõre. Magyarországon sok ilyen tárolási potenciál van elvileg, gondolj a jó gáztárolási lehetõségekre (gáztározók) , hasonló a CO2 tárolása is. Magyarország egyetlen komoly energia bázisa a lignit, és csúcstartók vagyunk Európában a szén "kihasználatlanságában". Nálunk 10 % körüli a fajlagos kihasználás, ez a cseheknél, lengyeleknél , de a németeknél is eléri 20 - 50 %-ot. A hazai energia stratégia az atom - megújuló - szén hármas pillérre épít hosszú távon. A németek meg tudták tenni, hogy leszerelik az atomot, maradt a szén (illetve a tisztaszén technológiai irány) , illetve felfejlesztették a megújulót. Véletlenül se hasonlítgassuk magunkat hozzájuk, akkora beruházási költsége van a megújulónak (fõleg szél, nap) , hogy ezt nagy léptékben magyarország nem tudja megtenni, meglépni. Baj van a megújulóval a németeknél is, az elektromos áram "tárolása" nem egyszerû dolog még napjainkban sem, a megújuló nagy ciklikusságokat tud produkálni. A szén irányában világszerte megfigyelhetõ a "visszatérés" . Nem nehéz belátni, a fosszilis energiáról világunk nem tud belátható idõn belül komolyabb mértékben lemondani. Ha pedig "robban" a most még fejletlenebb világ is a technikai , gazdasági fejlõdés útján, akkor abba már rossz bele gondolni is....
Kínával kapcsolatban jól elámítottak. Rengeteg elavult szenes erõmû van ott, de nagyon pozitív dolog hogy ott is foglalkoznak a CO2 leválasztós erõmûvekkel, és a CO2 tárolással. Nem tudom kik kezdték, de a németek már jó két évtizede foglalkoznak ezzel, a technológia meg is van, de nagyon drága egyelõre. Magyarországon sok ilyen tárolási potenciál van elvileg, gondolj a jó gáztárolási lehetõségekre (gáztározók) , hasonló a CO2 tárolása is. Magyarország egyetlen komoly energia bázisa a lignit, és csúcstartók vagyunk Európában a szén "kihasználatlanságában". Nálunk 10 % körüli a fajlagos kihasználás, ez a cseheknél, lengyeleknél , de a németeknél is eléri 20 - 50 %-ot. A hazai energia stratégia az atom - megújuló - szén hármas pillérre épít hosszú távon. A németek meg tudták tenni, hogy leszerelik az atomot, maradt a szén (illetve a tisztaszén technológiai irány) , illetve felfejlesztették a megújulót. Véletlenül se hasonlítgassuk magunkat hozzájuk, akkora beruházási költsége van a megújulónak (fõleg szél, nap) , hogy ezt nagy léptékben magyarország nem tudja megtenni, meglépni. Baj van a megújulóval a németeknél is, az elektromos áram "tárolása" nem egyszerû dolog még napjainkban sem, a megújuló nagy ciklikusságokat tud produkálni. A szén irányában világszerte megfigyelhetõ a "visszatérés" . Nem nehéz belátni, a fosszilis energiáról világunk nem tud belátható idõn belül komolyabb mértékben lemondani. Ha pedig "robban" a most még fejletlenebb világ is a technikai , gazdasági fejlõdés útján, akkor abba már rossz bele gondolni is....
Sokszor elámulok rajta, hogy a köz, de még a tudósok jó része is, milyen könnyedén dobálózik az "éghajlatváltozás" szóval. A klíma folytonos változásban van, abban ingadozások, "kis korszakok" vannak, azonban az éghajlatváltozás nagy szó. Természetesen lehet definiciókkal bajlódni, ti. hogy mekkora és milyen hosszan fennálló középhõmérsékletbeli és/vagy csapadékmennyiség-változás szükséges ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni: megváltozott az éghajlat, és, mondjuk, mérsékeltövi helyett szubtrópusi (vagy szubarktikus) lett a klímánk.
Az új klímához természetesen új ökoszisztéma is tartozik, az adott hely növény és állatvilágának ki kell cserélõdnie. Fentiek értelmében valódi klímaváltozás volt pl. a legutóbbi glaciálist követõ felmelegedés. A Kárpát-medence kezdetben tundra volt, majd jött a mogyoró, késõbb a nyír-erdeifenyõ korszak. Csak ezután alakult ki a lomberdõ, ill. az erdõs sztyepp arculat, ami végeredményben máig jellemzõ.
Ilyen, valódi éghajlatváltozásról egyelõre távolról sem beszélhetünk, és az elmúlt néhány ezer évben sem volt még hasonló sem. Sem a középkori klímaoptimum, sem a kis jégkorszak nem változtatta meg alapvetõen Magyarország éghajlati öveken belül elfoglalt helyzetét. Pár évszázadra visszamenve meglepõ idõjárási szélszõségeket találunk a krónikákban, mégis mindvégig mérsékeltövi volt hazánk éghajlata, az most is, és nem vállalunk nagy kockázatot annak feltételezésével, hogy az is marad a következõ 1-2 száz évben. Szóval, ami eltolódás a klímánkban most tapasztalható, az szerény véleményem szerint bõven a szokványos éghajlatingadozások határán belül van.
Elcsépelt, de meg nem kerülhetõ kérdés továbbá, hogy a mostani éghajlatingadozás mennyiben antropogén, és mennyiben természetes tényezõk következménye. Az elmúlt év(tíz)ezredek mindenesetre azt mutatják, hogy a klíma minden emberi beavatkozás nélkül is állandó változásban van. Ezekre a természetes ingadozásokra "ül rá" a feltételezett antropogén változás. A klímakérdésben sok a bizonytalanság, ez utóbbit viszont tényként lehet elfogadni. Jó példa rá a múlt század negyvenes éveitõl a hetvenesek végéig tartott mérsékelt lehûlési folyamat, mely növekvõ légköri széndioxid-koncentráció mellett ment végbe.
A kérdés azért nagy jelentõségû, mert a "hokiütõ" arra alapul, hogy az üvegház-gáz tartalom növekedése monoton és visszafordíthatatlan (hiszen az ipar, a közlekedés bõvülése is az)
Ellenben ha a globális hõmérséklet-változás antropogén és természetes úton létrejött eltolódás eredõje, úgy a "hokiütõ" már csak igen-igen kétes feltételezés.
Számomra a legenyhébb kifejezéssel élve is különös, hogy míg a kutatók "hokiütõket" mutogatnak, semmiféle effektív intézkedés nem történik az antropogénnek feltételezett folyamat megállítására, visszafordítására. Az atomerõmûveket, melyek a fosszilis tüzelõanyagok egyedüli ütõképes alterntíváját jelentik egyelõre, egyre inkább kiutáljuk. Az autók milliói vígan pöfögik bele a légkörbe a széndioxidot az óceán mindkét oldalán. Az éghajlatváltozás története vagy csakugyan nem igaz, vagy ha igaz, úgy a legnagyobb fokban perverz. A nyugati ember, úgy látszik, nem tudja vagy nem akarja megfelelõen kezelni a problémát.
A napokban láttam egy érdekes kisfilmet a tv-ben Kína iparosodásáról. Ettõl az országtól sokan félnek, mert nyugatosodása, iparosítása óriási plusz terhelést jelent a globális környezetre nézve.
Kiderült a filmbõl, hogy a kínai ipar elsõsorban az ország kimeríthetetlen szénkészleteire támaszkodik kõolaj, földgáz helyett. De ott már azt is kitalálták, hogyan lehet eleve megkötni az erõmûvek termelte széndioxidot. Magasnyomású tartályokban tárolják, majd a föld mély rétegeibe préselik be a gázt, ahonnan az nem tud kiszabadulni a légkörbe.
A biológiai ártalmatlanításra is folynak ígéretes kísérletek. "Széndioxid-faló" algafajt találtak a kutatók, melyek révén a légkör fölös széndioxid-tartalma is nagyrészt kivonható lenne (persze kérdés, hogy mit tesznek majd az iszonyú algatömeggel)
Szóval, a Távol-keleten úgy látszik, komolyan gondolkodnak a probléma megoldásán, és talán tesznek is érte rövidesen.
Az új klímához természetesen új ökoszisztéma is tartozik, az adott hely növény és állatvilágának ki kell cserélõdnie. Fentiek értelmében valódi klímaváltozás volt pl. a legutóbbi glaciálist követõ felmelegedés. A Kárpát-medence kezdetben tundra volt, majd jött a mogyoró, késõbb a nyír-erdeifenyõ korszak. Csak ezután alakult ki a lomberdõ, ill. az erdõs sztyepp arculat, ami végeredményben máig jellemzõ.
Ilyen, valódi éghajlatváltozásról egyelõre távolról sem beszélhetünk, és az elmúlt néhány ezer évben sem volt még hasonló sem. Sem a középkori klímaoptimum, sem a kis jégkorszak nem változtatta meg alapvetõen Magyarország éghajlati öveken belül elfoglalt helyzetét. Pár évszázadra visszamenve meglepõ idõjárási szélszõségeket találunk a krónikákban, mégis mindvégig mérsékeltövi volt hazánk éghajlata, az most is, és nem vállalunk nagy kockázatot annak feltételezésével, hogy az is marad a következõ 1-2 száz évben. Szóval, ami eltolódás a klímánkban most tapasztalható, az szerény véleményem szerint bõven a szokványos éghajlatingadozások határán belül van.
Elcsépelt, de meg nem kerülhetõ kérdés továbbá, hogy a mostani éghajlatingadozás mennyiben antropogén, és mennyiben természetes tényezõk következménye. Az elmúlt év(tíz)ezredek mindenesetre azt mutatják, hogy a klíma minden emberi beavatkozás nélkül is állandó változásban van. Ezekre a természetes ingadozásokra "ül rá" a feltételezett antropogén változás. A klímakérdésben sok a bizonytalanság, ez utóbbit viszont tényként lehet elfogadni. Jó példa rá a múlt század negyvenes éveitõl a hetvenesek végéig tartott mérsékelt lehûlési folyamat, mely növekvõ légköri széndioxid-koncentráció mellett ment végbe.
A kérdés azért nagy jelentõségû, mert a "hokiütõ" arra alapul, hogy az üvegház-gáz tartalom növekedése monoton és visszafordíthatatlan (hiszen az ipar, a közlekedés bõvülése is az)
Ellenben ha a globális hõmérséklet-változás antropogén és természetes úton létrejött eltolódás eredõje, úgy a "hokiütõ" már csak igen-igen kétes feltételezés.
Számomra a legenyhébb kifejezéssel élve is különös, hogy míg a kutatók "hokiütõket" mutogatnak, semmiféle effektív intézkedés nem történik az antropogénnek feltételezett folyamat megállítására, visszafordítására. Az atomerõmûveket, melyek a fosszilis tüzelõanyagok egyedüli ütõképes alterntíváját jelentik egyelõre, egyre inkább kiutáljuk. Az autók milliói vígan pöfögik bele a légkörbe a széndioxidot az óceán mindkét oldalán. Az éghajlatváltozás története vagy csakugyan nem igaz, vagy ha igaz, úgy a legnagyobb fokban perverz. A nyugati ember, úgy látszik, nem tudja vagy nem akarja megfelelõen kezelni a problémát.
A napokban láttam egy érdekes kisfilmet a tv-ben Kína iparosodásáról. Ettõl az országtól sokan félnek, mert nyugatosodása, iparosítása óriási plusz terhelést jelent a globális környezetre nézve.
Kiderült a filmbõl, hogy a kínai ipar elsõsorban az ország kimeríthetetlen szénkészleteire támaszkodik kõolaj, földgáz helyett. De ott már azt is kitalálták, hogyan lehet eleve megkötni az erõmûvek termelte széndioxidot. Magasnyomású tartályokban tárolják, majd a föld mély rétegeibe préselik be a gázt, ahonnan az nem tud kiszabadulni a légkörbe.
A biológiai ártalmatlanításra is folynak ígéretes kísérletek. "Széndioxid-faló" algafajt találtak a kutatók, melyek révén a légkör fölös széndioxid-tartalma is nagyrészt kivonható lenne (persze kérdés, hogy mit tesznek majd az iszonyú algatömeggel)
Szóval, a Távol-keleten úgy látszik, komolyan gondolkodnak a probléma megoldásán, és talán tesznek is érte rövidesen.
Érdekes , milyen "kutya " év volt. A 2002 /2003 - as tél felénk hideg, és havas volt, többszöri hófúvások, kiadós havazások. Aztán jött a forró , aszályos nyár. Nagyon odarántott a vadállománynak. A mély havas , és a rendkívüli aszályos szitu. Talán újra sorakozik már hasonló, mert a vadgazdálkodók nagyon fullon vannak, önként nem hajlandók különösebb állomány csökkentésre. A természet majd elintézi. Reméljük nem húzzák a globális szemfényvesztés (felmelengetés) számlájára ()... 
[politikai vonatkozású rész a békesség érdekében törölve. mod: 21es]
[politikai vonatkozású rész a békesség érdekében törölve. mod: 21es]
A két sarkvidék jégborítása között van egy mérlegszerû billegés.
Nem ismerem Mika munkásságát,de a rádióban (autózás közben gyakran hallgatom) beszélt a múltkor az éghajlatról. Szinte minden napos téma (tudom ez politika és a politika által irányított sajtóról nem szabad beszélni, mert az már sajtószabadság lenne) a párizsi klímacsúcs és az arra való magyar készülõdés nehéztüzérség bevetésével. Gondolom aki csak zenét hallgat, az errõl nem tud. Érdekes volt, amikor kifejtette, hogy a nagy szárazföldi felmelegedés megállt, most a tenger melegszik drasztikusan, mert a szárazföld-légkör hõtöbbletét magába szívja. Persze ettõl kitágul, meg olvad a szárazföldi jég és jön a borzasztó tengerszint emelkedés. Na ez, hogy mennyi érdekes, mert 65 centit emelkedett az NGM beindulása óta (Nagy Globális Melegedés) szerinte, holott csak 3 mm évente. Tehát ha 30 évnek veszem az NGM-et, akkor az évi 2 centi, ebbõl hogy lett 3 mm ? Azért megnyugtató, hogy szerinte az Antarktisz nem is lesz jégmentes, de a véleményét már nem hallottam, hogy a tengeri jég a minden évben rekorddöntögetõ tengeri meleg ellenére miért nem csökken tovább, sõt nõtt a déli féltekén.
Köszönet a tanulságos grafikonokért!
Arra egyébként kiváncsi lennék, hogy egy Mika János vagy egy OMSZ vezér pl. hogy tálalná ezeket az adatsorokat...
Arra egyébként kiváncsi lennék, hogy egy Mika János vagy egy OMSZ vezér pl. hogy tálalná ezeket az adatsorokat...
Amint elemzel egy grafikont, megjelenik a szubjektum. Mivel emberek vagyunk, többnyire "ki vagyunk hegyezve" egy-két általunk érdekesnek tartott dologra az idõjáráson belül. De azt még a grafikonod is alátámasztja, hogy a csapadék eloszlása az utóbbi 20 évet tekintve szeszélyesebbé vált - legalábbis azokon az állomásokon, amelyeket vizsgálsz. Hiszen a fluktuáción belül, a legkevésbé szeszélyes csapadékeloszlású években is nõtt a csapadékos/száraz idõszakok száma. Kiragadtam a 20 évet, igen. Mert Floo életkorát figyelembe véve az utóbbi 20 év az, amelyet átélt.
A grafikonodból még egy érdekesség kiolvasható: Ebben az évizedben már két olyan év is volt, amikor a csapadékos/száraz idõszakok száma elérte a 26-ot. Ezt az értéket utoljára az ötvenes években érte el ez a szám.
1996 kilóg ebbõl, igen, nem tudom, hogy Floo mit csinált abban az évben.
Tehát végsõ soron kimondható, hogy igazad van, de Floo sem teljesen hülye, még ha részben tévedett is.
A grafikonodból még egy érdekesség kiolvasható: Ebben az évizedben már két olyan év is volt, amikor a csapadékos/száraz idõszakok száma elérte a 26-ot. Ezt az értéket utoljára az ötvenes években érte el ez a szám.
1996 kilóg ebbõl, igen, nem tudom, hogy Floo mit csinált abban az évben.
Tehát végsõ soron kimondható, hogy igazad van, de Floo sem teljesen hülye, még ha részben tévedett is.
Ezzel csak azt bizonyítod, hogy te is szubjektíven kiragadsz két szélsõséges évet, egymáshoz hasonlítod és a kettõre akarsz trendet rakni, mi van 1996-tal, amikor 20 feletti volt ez a szám, ha arra raknék trendet, akkor most már több száznál kellene tartsunk. A szórást és hosszútávú trendet figyelembe véve a változás a +1-et se éri el, egyáltalán nem szignifikáns. A száraz idõszakok számában a 70-es évek óta a változás -4 idõszak/év. A kismértékû pozitív változás a csapadékos idõszakok gyakoribbá válásának eredménye, ami meg annak az eredménye, hogy az elmúlt 15 év összességében csapadékosabb, mint az azt megelõzõ évtizedek.
A legalább 7 napos száraz idõszakok száma napokban kifejezve a 2010-es év 35+ napjáról 2012-re felugrott 112+-ra. Ez háromszoros mennyiség. Ez szintén elég a szubjektum számára, hogy trendként könyvelje el. Még akkor is, ha 2012 után ez a szám csökkent.
A csapadékos és száraz idõszakok számát tekintve igaz a következõ állítás is: Az 1995-ös évben 9 ilyen idõszak volt, míg 2012-ben már 26. Ez közel háromszoros érték. De itt akár trendvonalat is húzhatunk, mert a görbe minimuma soha nem futott olyan magasan az elmúlt 20 évben, mint az utóbbi 3-ban. Magyarul: az utóbbi 20 évben egyre többször fordulnak elõ egybefüggõ csapadékos/száraz idõszakok. Szerintem ez is bõven kielégíti azt a jelenséget, amirõl Floo beszélt.
A csapadékos és száraz idõszakok számát tekintve igaz a következõ állítás is: Az 1995-ös évben 9 ilyen idõszak volt, míg 2012-ben már 26. Ez közel háromszoros érték. De itt akár trendvonalat is húzhatunk, mert a görbe minimuma soha nem futott olyan magasan az elmúlt 20 évben, mint az utóbbi 3-ban. Magyarul: az utóbbi 20 évben egyre többször fordulnak elõ egybefüggõ csapadékos/száraz idõszakok. Szerintem ez is bõven kielégíti azt a jelenséget, amirõl Floo beszélt.
Átolvasva a tanulmányodat, az 1 éves idõszakok SDII indexei között láthatók olyan különbségek, amelyek szubjektív szemszögbõl tûnhetnek olyasminek, amirõl Floo beszélt. Hiszen vannak olyan évek, amikor akár a duplájára is emelkedik az SDII. Például 2014-re a duplájára emelkedett az index a 2012-es évi 4 mm/csapadékos nap értékhez képest. Önmagában az, hogy az SDII index 2-3 év leforgása alatt meg tud duplázódni, bõségesen elég ahhoz, hogy a szubjektum ezt - persze hibásan - egyirányú trendként könyvelje el. Tehát ha valóban reprezentatív a tanulmányod, az akkor is kitûnik belõle, hogy az SDII azért rendesen szór az évek elõrehaladtával.
Egy 4 mm/csapadékos nap indexû évhez képest egy 8 mm/csapadékos nap indexû év pont a duplája. Ez - véleményem szerint bõségesen kimeríti a Floo által felvázolt jelenséget. Hiszen, ha magyarra lefordítjuk, ez azt jelenti, hogy a csapadékos napokon dupla annyi esik mint 2-3 évvel azelõtt.
Amiben Floo valószínûleg tévedett, az az, hogy ez az ingadozás nem újkeletû, hanem éghajlatunk régi sajátossága.
Egy 4 mm/csapadékos nap indexû évhez képest egy 8 mm/csapadékos nap indexû év pont a duplája. Ez - véleményem szerint bõségesen kimeríti a Floo által felvázolt jelenséget. Hiszen, ha magyarra lefordítjuk, ez azt jelenti, hogy a csapadékos napokon dupla annyi esik mint 2-3 évvel azelõtt.
Amiben Floo valószínûleg tévedett, az az, hogy ez az ingadozás nem újkeletû, hanem éghajlatunk régi sajátossága.
Váralja, Kárász, Pécsvárad (OMSZ), Pécsvárad (DDVIZIG). Adatellenõrzésnél/pótlásnál használtak: Magyaregregy, Bonyhád, Mecseknádasd, Máza.
Thermometer hozzászólása azért maradhatott volna, mert abban nagyon sok igazság volt...
Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet, a lentiekhez hasonló OFF-topik hozzászólásokat, legyenek bármilyen értékesek vagy igazak, a fórum rendje érdekében törölnünk kell, így eszerint is fogunk eljárni. Köszönjük a megértést! mod: 21es] [b]
Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet, a lentiekhez hasonló OFF-topik hozzászólásokat, legyenek bármilyen értékesek vagy igazak, a fórum rendje érdekében törölnünk kell, így eszerint is fogunk eljárni. Köszönjük a megértést! mod: 21es] [b]
Nem olvastam át az itt született net-teleregényt, de ha jól látom, akkor tudományosan bebizonyított tény, hogy nincsen semmi szélsõségesedés a Kelet-Mecsekben. Nem tudom, hogy ebbõl világméretekben következik-e valami, de mostanában a tudósok, kutatóintézetek , professzorvezérek és vezérprofesszorok százezrei pontosan az ellenkezõjét verik a köznép agyába. Új fejezet nyílt Magyarországon is a szélsõségessé tett éghajlat elleni háború frontján...
[erõsen politikai vonatkozású rész törölve.]
Persze gondolom itt ezzel nem ildomos foglalkozni, csak egyesek hasmenésével.
[valóban nem. az oldalnak nem profilja az akármilyen szorosan is a meteorológiához kapcsolódó problémák politikai oldalról történõ megközelítése, így az efajta elemzéseknek, kritikáknak, stb. a szabályzat értelmében nem tudunk helyet adni. köszönjük a megértést! mod: 21es]
[erõsen politikai vonatkozású rész törölve.]
Persze gondolom itt ezzel nem ildomos foglalkozni, csak egyesek hasmenésével.
[valóban nem. az oldalnak nem profilja az akármilyen szorosan is a meteorológiához kapcsolódó problémák politikai oldalról történõ megközelítése, így az efajta elemzéseknek, kritikáknak, stb. a szabályzat értelmében nem tudunk helyet adni. köszönjük a megértést! mod: 21es]
2003-ban még nem foglalkoztam meteorológiával így az évrõl is csak kevés emlékem van.
De a forró, száraz augusztusra tisztán emlékszem.
Október végén lehullott az elsõ hó. Igen, ezt már fel is jegyeztem.
A hónap elején neg még nyárias meleg volt, majd október 7.-én éjjel zivatarral és hatalmas szélviharral érkezett egy erõs hidegfront.
Ekkor voltam 10 és fél éves.
Ez volt az elsõ idõjárási esemény amit felírtam magamnak egy füzetbe, azóta is meg van és azóta tart a meteorológia és tarstudomanyai iránti egyre buzgóbb lelkesedésem.
De a forró, száraz augusztusra tisztán emlékszem.
Október végén lehullott az elsõ hó. Igen, ezt már fel is jegyeztem.
A hónap elején neg még nyárias meleg volt, majd október 7.-én éjjel zivatarral és hatalmas szélviharral érkezett egy erõs hidegfront.
Ekkor voltam 10 és fél éves.
Ez volt az elsõ idõjárási esemény amit felírtam magamnak egy füzetbe, azóta is meg van és azóta tart a meteorológia és tarstudomanyai iránti egyre buzgóbb lelkesedésem.
Az egy híres-hírhedt nyár volt, a 2003-as. Nálunk is vaskos hõségidõszakok voltak a megfelelõ aszállyal párosulva, de a hõhullám még sokkal jobban sulytotta Nyugat-Európát. Ha jól emlékszem, Párizsban több napon át 40 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála, a hõhullámnak közvetve csaknem 10 000 halálos áldozata volt. Még Londonban is 36 fok volt. Ha jól emlékszem, azóta "él" a hõségriadó intézménye nálunk is. Olaszországban egy csomó folyó teljesen kiszáradt, az olaszok kagylótelepi elpusztultak.
Érdekes, hogy augusztus 10. körül olyan száraz hidegáramlást kaptunk, hogy 8-13 fokos éjszakai lehûlések álltak elõ. Ugyanebben az évben okt. 25-én leesett az elsõ hó.
Érdekes, hogy augusztus 10. körül olyan száraz hidegáramlást kaptunk, hogy 8-13 fokos éjszakai lehûlések álltak elõ. Ugyanebben az évben okt. 25-én leesett az elsõ hó.
Úgy emlékszem, 2003-ban kb. 8 hónapon át kevés csapadék hullott, és ez a Balaton vízszintjén is meglátszott. Akkor voltam vonattal Brüsszelben, és Innsbrucknál egy kicsi folyót láttam egy nagyívû híd alatt... sok kavics között. Ezeken az itt közölt diagramokon látszik valahol az akkori csapadékhiány? - én magamban a Prestige tanker (2002. õsz) olajkatasztrófához kötöttem a dolgot, és tul.k. azóta figyelem az olajfoltokat.
2010-ben nálunk, a távoli nagy olajkatasztrófa után, sok volt a csapadék, de azt Nyugat-Európában és tõlünk keletre is, szárazabb idõjárás kísérte (ld. MARS Bulletin, Drought indices, illetve a gabonatermésen is meglátszott.) Azt gondolom, 2010-ben és 2014-ben nálunk a "szomszédok esõje hullott le", a kialakuló keleti AC peremén. - bocs hogy nem tudok precízebben fogalmazni... és a 2011. -12. -13. évi kukorica termésünk se volt világbajnok.
Az idõszakok száma talán informatívabb lehetne, ha az ezen idõ alatt földet ért csapadék mennyiségek is belevétetnének. Nem mindegy, 100 napig 0,1-1 mm vagy 10 napig 15-20 mm...épp azért szerettem meg ezt az oldalt, mert Ti a jelenidõben csapadéktérképet is mutattok. Más: a kolontári iszapömlés után kiesett ott egy észlelõ? miért voltak a 30-90 napos csapadékmérlegek néhány hónapon át a 30-50 km körzetben (eltolva, nem pont fölötte) negatívabbak a környezõ területhez képest? Ilyen kis régióra nem hiszem, hogy a dimetil-szulfid-kiesés látható különbségeket mutatna, egy károsodás után.
2010-ben nálunk, a távoli nagy olajkatasztrófa után, sok volt a csapadék, de azt Nyugat-Európában és tõlünk keletre is, szárazabb idõjárás kísérte (ld. MARS Bulletin, Drought indices, illetve a gabonatermésen is meglátszott.) Azt gondolom, 2010-ben és 2014-ben nálunk a "szomszédok esõje hullott le", a kialakuló keleti AC peremén. - bocs hogy nem tudok precízebben fogalmazni... és a 2011. -12. -13. évi kukorica termésünk se volt világbajnok.
Az idõszakok száma talán informatívabb lehetne, ha az ezen idõ alatt földet ért csapadék mennyiségek is belevétetnének. Nem mindegy, 100 napig 0,1-1 mm vagy 10 napig 15-20 mm...épp azért szerettem meg ezt az oldalt, mert Ti a jelenidõben csapadéktérképet is mutattok. Más: a kolontári iszapömlés után kiesett ott egy észlelõ? miért voltak a 30-90 napos csapadékmérlegek néhány hónapon át a 30-50 km körzetben (eltolva, nem pont fölötte) negatívabbak a környezõ területhez képest? Ilyen kis régióra nem hiszem, hogy a dimetil-szulfid-kiesés látható különbségeket mutatna, egy károsodás után.
Én is végeztem egy számítást térségemre vonatkozóan a 2007-es méréseimtõl kezdve.
2007 januártól kezdve 3, 4 és 5 hónapos idõszakokat vettem alapul.
Ezen idõszakokon belül pl. a 3 hónapos idõszakban ha 2 átlagnál csapadékosabb hónap volt és csak 1 száraz akkor az idõszakot csapadékosnak vettem.
És ha 2 átlagnál szárazabb hónap volt és egy csapadékosabb akkor azt száraznak.
A 4 hónaposnál 2-2 -es aránynál semlegesnek vettem az idõszakot, itt 3:1 döntött a javára valamelyiknek.
Az 5 hónaposnál pedig 3:2 döntött valamelyik javára.
Felém enyhén növekedett a csapadékos jelleg 2007 óta, az aszályos idõszakok mértéke és hosszúsága viszont semmit sem csökkent összességében.
A leghosszabb csapadékos idõszak 2009 októbertõl - 2010 decemberig volt, itt 15 hónapra mindössze 1 db szárazabb hónap jutott ( 2010 március ), a többi 14 hónap átlag feletti csapadékú volt.
Száraz témánál meg a leghosszabb 2011 januártól - 2012 szeptemberig tartott, itt 21 hónapra mindössze 5 db átlagnál csapadékosabb hónap jutott és a többi 16 hónap átlagnál szárazabb volt.
2013-2014-et tükörkép jellemezte : Fél - fél éves nagyon csapadék és nagyon száraz idõszakok voltak :
2013-ban az év elsõ fele volt rendkívül csapadék, az év második fele meg átlagnál kissé szárazabb.
2014-ben pont fordítva volt, az év elsõ fele volt átlagnál picit szárazabb, az év második fele meg erõsen csapadékos.
2007 januártól kezdve 3, 4 és 5 hónapos idõszakokat vettem alapul.
Ezen idõszakokon belül pl. a 3 hónapos idõszakban ha 2 átlagnál csapadékosabb hónap volt és csak 1 száraz akkor az idõszakot csapadékosnak vettem.
És ha 2 átlagnál szárazabb hónap volt és egy csapadékosabb akkor azt száraznak.
A 4 hónaposnál 2-2 -es aránynál semlegesnek vettem az idõszakot, itt 3:1 döntött a javára valamelyiknek.
Az 5 hónaposnál pedig 3:2 döntött valamelyik javára.
Felém enyhén növekedett a csapadékos jelleg 2007 óta, az aszályos idõszakok mértéke és hosszúsága viszont semmit sem csökkent összességében.
A leghosszabb csapadékos idõszak 2009 októbertõl - 2010 decemberig volt, itt 15 hónapra mindössze 1 db szárazabb hónap jutott ( 2010 március ), a többi 14 hónap átlag feletti csapadékú volt.
Száraz témánál meg a leghosszabb 2011 januártól - 2012 szeptemberig tartott, itt 21 hónapra mindössze 5 db átlagnál csapadékosabb hónap jutott és a többi 16 hónap átlagnál szárazabb volt.
2013-2014-et tükörkép jellemezte : Fél - fél éves nagyon csapadék és nagyon száraz idõszakok voltak :
2013-ban az év elsõ fele volt rendkívül csapadék, az év második fele meg átlagnál kissé szárazabb.
2014-ben pont fordítva volt, az év elsõ fele volt átlagnál picit szárazabb, az év második fele meg erõsen csapadékos.
Szóval elvégeztem számításokat az 1951-2015-ös napi adatsoron. Így most már nem csak naptári havi száraz és csapadékos idõszakokat, sõt akár pár heteseket is tudtam vizsgálni. Minden ábrán a lépésköz 1 nap, így a huszonnégy ábrán összesen 629864 intervallumhoz tartozó érték szerepel.
A legalább 7 napos száraz idõszakok éves számában nincs lényeges változás. Link Sõt, a hosszabb (legalább kéthetes száraz idõszakokban) még annyi változást se lehet észrevenni, mint a minimum 7 naposoknál. És ez nagyon fontos.
Ugyanis, mivel a száraz idõszakok gyakorisága és hossza viszonylag állandó, több vagy kevesebb hasmenéses-szorulásos idõszak csak úgy tud lenni, ha a köztes csapadékos idõszakokban több vagy kevesebb a csapadék, hiába van változás a legalább 4 napos csapadékos idõszakok gyakoriságában. Link Mivel a több és hosszabb csapadékos idõszakok a szárazak kárára mennek és fordítva, így összességében még inkább eltûnnek a változások. Link
Hol vannak itt a zonális és meridionális idõszakok? Sehol.
Tehát mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének, holott errõl szó sincs.
Az egyes idõszakok melletti eltéréseket és a csapadékösszegek közötti kapcsolatot szemléltetik a következõ ábrák és korrelációs együttható. Minél rövidebb a vizsgált idõszak, annál nagyobb fokú a kapcsolat a kettõ között.
Éves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és az éves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,850
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,750
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,679
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,653
Féléves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a féléves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,830
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,725
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,629
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,606
Negyedéves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a negyedéves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,788
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,665
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,565
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,531
"A hullócsapadék eloszlásában egyértelmûen a ritkább, szeszélyesebb eloszlású és nagyobb mennyiségû csapadékhullás felé tolódott el az éghajlat. Szerintem Floo erre gondolt ezzel a szerencsétlen nevû szorulásos példával."
Ez az állításod, szó szerint azt jelenti, hogy a csapadékintenzitás (csapadékos napra jutó csapadékösszeg, ami az SDII klímaindex) egyértelmûen növekedett. Nem növekedett a csapadékintenzitás sem! Itt aztán végképp semmi trend, egyebek, stb. nem létezik. Nézzük csak!
-2 hetes SDII index: Link
-4 hetes SDII index: Link
-6 hetes SDII index: Link
-8 hetes SDII index: Link
-3 hónapos SDII index: Link
-4 hónapos SDII index: Link
-5 hónapos SDII index: Link
-6 hónapos SDII index: Link
-1 éves SDII index: Link
Az SDII idexnél megjegyzem, ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik azzal, ha egy hónapban van 10 csapadékos nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Még egyszer mondom, hogy mindent napi lépésközzel számoltam, így a fenn írt rengeteg intervallum elemzésee után is csak azt tudom mondani, mint eddig, hogy a hasmenés-szorulás elmélet, ezen idõszakok napjainkban gyakoribbá válása nem igaz.
Lehet tátani a szájakat!
A legalább 7 napos száraz idõszakok éves számában nincs lényeges változás. Link Sõt, a hosszabb (legalább kéthetes száraz idõszakokban) még annyi változást se lehet észrevenni, mint a minimum 7 naposoknál. És ez nagyon fontos.
Ugyanis, mivel a száraz idõszakok gyakorisága és hossza viszonylag állandó, több vagy kevesebb hasmenéses-szorulásos idõszak csak úgy tud lenni, ha a köztes csapadékos idõszakokban több vagy kevesebb a csapadék, hiába van változás a legalább 4 napos csapadékos idõszakok gyakoriságában. Link Mivel a több és hosszabb csapadékos idõszakok a szárazak kárára mennek és fordítva, így összességében még inkább eltûnnek a változások. Link
Hol vannak itt a zonális és meridionális idõszakok? Sehol.
Tehát mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének, holott errõl szó sincs.
Az egyes idõszakok melletti eltéréseket és a csapadékösszegek közötti kapcsolatot szemléltetik a következõ ábrák és korrelációs együttható. Minél rövidebb a vizsgált idõszak, annál nagyobb fokú a kapcsolat a kettõ között.
Éves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és az éves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,850
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,750
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,679
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,653
Féléves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a féléves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,830
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,725
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,629
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,606
Negyedéves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a negyedéves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,788
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,665
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,565
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,531
"A hullócsapadék eloszlásában egyértelmûen a ritkább, szeszélyesebb eloszlású és nagyobb mennyiségû csapadékhullás felé tolódott el az éghajlat. Szerintem Floo erre gondolt ezzel a szerencsétlen nevû szorulásos példával."
Ez az állításod, szó szerint azt jelenti, hogy a csapadékintenzitás (csapadékos napra jutó csapadékösszeg, ami az SDII klímaindex) egyértelmûen növekedett. Nem növekedett a csapadékintenzitás sem! Itt aztán végképp semmi trend, egyebek, stb. nem létezik. Nézzük csak!
-2 hetes SDII index: Link
-4 hetes SDII index: Link
-6 hetes SDII index: Link
-8 hetes SDII index: Link
-3 hónapos SDII index: Link
-4 hónapos SDII index: Link
-5 hónapos SDII index: Link
-6 hónapos SDII index: Link
-1 éves SDII index: Link
Az SDII idexnél megjegyzem, ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik azzal, ha egy hónapban van 10 csapadékos nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Még egyszer mondom, hogy mindent napi lépésközzel számoltam, így a fenn írt rengeteg intervallum elemzésee után is csak azt tudom mondani, mint eddig, hogy a hasmenés-szorulás elmélet, ezen idõszakok napjainkban gyakoribbá válása nem igaz.
Lehet tátani a szájakat!
Már megint mindenrõl írtál, csak arról nem, amit én megcáfoltam. Ki a francot érdekel most pl. a búza hõmérsékletigénye, amikor száraz-csapadékos idõszakokról van szó?
Szeke: Mindjárt nekilátok és megírom a hozzászólásomat. Aztán majd mindenki táthatja a száját, te is Floo.
Szeke: Mindjárt nekilátok és megírom a hozzászólásomat. Aztán majd mindenki táthatja a száját, te is Floo.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat