Kérdések és válaszok

Így van, a X.sz. körül az interglaciális (amikben hosszú 10 ezer év körüli meleg-periódusok és rövidebb 1-2 ezer éves hideg-periódusok ágyazódnak be) egyik hideg-periódusa ért véget, a kis-jégkorszak és a XVII-XIX.sz. közötti brutális telei "csak" az interglaciális meleg-periódusának kisebb hideg-ingadozásait mutatták.

Az ezres évek környékén gyakran érkeztek olyan telekrõl leírások, amikor az Isztriai-félszigetrõl száraz lábbal kelek át az Appennin-félszigetre. A 17-18. századi brutális teleken ""csak"" part menti jég volt.

Így van, igen, elnézést!
Igen-igen rohanós a napom eddig, nem volt nehéz félregépelni.

Gondolom, elírás lehetett: 1076/77-rõl van szó szerintem.

Az 1000 éves spektrumot nézve az 1076/97-es canossa és az 1607/08-a nagy tél is benne van a palikban.

Mérések kezdete óta szerintem az 1879-es december:
Szolnok: -11,8°C
Losonc: -15,9°C (Igaz, nem a mai Magyarország területén van, de a határtól nem túl messze.)
Szécsény közelében, de a mai országhatárainkon túl (településnevet nem tudok): -13,7°C
Ha a mérések elõtti idõkre is visszanézünk, akkor én az 1709-es januárt tenném az elsõ helyre, úgy zusammen talán az elmúlt 1000 év leghidegebb hónapjának.

Sajnos (eddig) csak 1900-ig tudtam visszahatolni az idõ mélységében és így a -9,4°C-os január viszi a prímet 1942-ben.

Amirõl én tudok: -11,6°C (1893 január) Nyíregyháza, valamint -10,7°C (1879 december) szintén ugyanitt.
Szerintem ennél (sokkal?) alacsonyabb értéket kell keresni országos rekordért. Feltehetõleg az ország ÉK-i csücskében vagy az Északi-középhegységben, esetleg az attól északra fekvõ medencékben, félmedencékben kell keresni egy olyan idõszakot, amikor az ÉK-rõl betörõ hideg levegõ tartós hótakaróval, hosszú ideig derült, anticiklonos idõvel párosult. Na ilyenbõl lesz rengeteg. Jó keresgélést.

A túrán azon tanakodtunk, hogy mennyi lehetett Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb havi középhõmérséklet. Tudja valaki, hogy hol, mennyi és mikor? (A Bora-Nemerkényi könyv utal -9 és -11 °C-os középhõmérsékletû januárokra, talán az utóbbi érték a befutó.)

Hidegfront nélkül is lehet bármelyik szinten -10°C. A hidegfront lényege az, hogy a front mögött az egyes szinteken hidegebb levegõ érkezik. (az eddig ott lévõ levegõnél hidegebb)

Kezdem kapisgálni de lehet most butaságot fogok írni. Tehát ha jön egy ciklon és a jelenlegi 5370 méteren -20.5°C fok van. Ha jön egy hidegfront akár 1000-2000-3000 méteren is lehet körülbelül -10°C fok?

Itt vannak a szonda felszállási adatok.
Megtudod nézni, hogy mi tartozik egy-egy szinthez.
Link
Láthatod, hogy a térkép 500hPa-os szintet ad.
Budapesten ez éjfélkor 5370 méter volt és -20,5 fokot mért a szonda.
A másik fontos térkép a 850hPa-os szint, éjjel 1,6 fok volt 1618 méteren. Ezek a ciklonok, anticiklon idején mind-mind változik. Tehát az, hogy hány méteren van az adott légnyomási szint az bizony idõjárás függõ. Nem mindegy, hogy ciklon avagy anticiklon helyezkedik el épp a szonda felszállás idején egy adott térség felett.

Ezeket javaslom így elsõre: Link Link Link

Szép estét mindenkinek! Bocsánat, hogy megint segítséget kérek. Még elég kezdõ vagyok a térképek értelmezésében. Valaki el tudja nekem magyarázni, hogy mik azok a színek a térképen és a számok, meg a betûk? Köszönöm a segítséget elõre is.

"Csökkent látás füst (erdõtûz, gyári tûz, tarlótûz, stb. által) vagy vulkanikus hamu miatt. A látástávolság legfeljebb 5km lehet."

Jó reggelt mindenkinek! Szeretném megkérdezni, hogy mi az a füst által okozott légköri homály?

Köszi!

A csigagyárat más néven (tudományosan) Izlandi minimumnak nevezzük.
Európa idõjárását két állandó akciócentrum az Atlanti-óceán É-i részén elhelyezkedõ izlandi minimum és az
Azori-szigetek környékén lévõ azori maximum határozza meg.
Az észak-atlanti térségben az e két központ közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiensnek hívják)
nagysága határozza meg a légcirkulációt, az észak atlanti oszcillációt (North Atlantic
Oscillation - NAO), a mérsékeltövi nyugati szelek erõsségét.
Az izlandi minimum általában decemberben a legerõsebb. Általában júliusig gyengül, majd ismét erõsödésnek indul.
Remélem sikerült érthetõen megfogalmaznom!

Üdv: A levegõ harmatpontját így tudod kiszámolni: 100%- ból elveszed a jelenlegi páratartalmat, azt elosztod öttel és a kapott eredményt kivonod a jelenlegi hõmérsékletbõl! A másik kérdésedre sajnos nem tudok válaszolni. Üdv: Picike

Sziasztok!
Két ismert adatból ki lehet számolni a Td-t? (T2m, Páratartalom) Ha igen hogyan?
Illetve milyen nem annyira bonyolult összefüggésekkel lehet még kiszámolni a Td-t?

És ha derült az ég éjszaka és nincs szél akkor kötelessége a T2m-nek elérni a harmatpontot illetve megközelítenie?

Én úgy tudom, hogy az a hely ahol a ciklonok úgymond sorjában, egy más után több "elkészül",kialakul. Ez általában az Atlanti térség ahová a hideg leszakad.
Aztán lehet, hogy nem az, én így tudom.

Szeretném megkérdezni, hogy mi az a már sokat elmelegett csigagyár ?

Köszönöm!

Total-Totals = Vertical Totals Index + Cross Totals Index

Vertical Totals Index = T850 - T500
Cross Totals Index = Td850 - T500

=>

Total-totals index = T850 + Td850 - 2*T500

Igazabol re´gen hasznalta´k inkabb, a "Cape-Cin elotti" idokben, amikor a radioszondas felszallasokbol nagyon egyszerü modon szerettek volna labilitasi indexeket meghatarozni.

Schichtdicke = re´teg vastagsag, 2 nyomasi szint közötti re´teg vastagsaga. Jelen esetben feljebb az 1000 es 500 hPa-os szint közötti re´teg, alatta pedig a 700 es 850 hPa-os szint közötti re´teg vastagsaganak elorejelzese lathato deka-méterben (m/10). Ez a re´tegvastagsag foleg az adott re´teg homersekleti viszonyaitol függ (kisebb mertekben a nedvessegtol is), igy ara´nyosnak tekintheto az adott reteg atlagos homersekletevel az adott pontban. Igazabol a 850 es 1000 hPa-os reteg vastagsaga kellene ide (RT 850/1000)

A TT-rol majd egy masik szakerto nyilatkozik. Röviden: az is egy labilitasi index, mint az LI

Szeretném megkérdezni egy szakértõtõl, hogy ezen a grafikonon
Link
mit jelent az alsó három érték?
A két darab "schichtdicke" vonalra gondolok fõleg.
Az legalsó Lifted Index-et tudom, hogy a zivatarokhoz kötõdik, itt csak arra lennék kíváncsi, hogy mit jelent a total-totals? Miért van vonal és oszlop diagramm is például itt:
Link
Köszönöm, ha valaki válaszol!

Neked is! Idézet a Metnet fejlesztések, információk c. fórum fejlécébõl:

"INFORMÁCIÓ!

A bõvített észlelõi felület használati jogosultságával kapcsolatban az alábbi szabályozás lép életbe a rendszerproblémák kijavítása - azaz várhatóan 2010.12.11. - után:
A bõvített észlelõi jogot minden olyan észlelõnk megkapja, aki legalább 100 észlelést küldött már, és az összes észleléseinek nem több, mint 10%-a volt csak hibás vagy törölt. A jogot nem kell igényelni, a rendszer minden nap éjfélkor automatikusan felülvizsgálja az említett viszonyszámot és megfelelõ eredmény esetén automatikusan megadja (ill. adott esetben el is veszi) a bõvített észlelõi jogot. Reméljük, hogy ezen szabályozás elnyeri tetszéseteket."

Szép estét mindenkinek! Azt szeretném kérdezni, hogy a professzionális észlelési felületre hány észlelés után lehet jogot kapni?

1. Hosszútávú.
2. Szabad.

Sziasztok!
Húú de régen nem voltam bejelentkezve már ) Az lenne a kérdésem, hogy szeretnék egy összefoglalót készíteni az elkövetkezendõ másfél hét idõjárásáról de mivel lenne benne egy pár kérdés is ezért nem tudom, hogy a Hosszútávú topicba kerüljön-e vagy sem?.... Ez az egyik... A másik kérdés az lenne, hogy az összefoglalóban szabad-e névvel említenem más konkurens oldalakat is? Válaszotokat elõre is Köszönöm! )

Okay. Köszi.

Ez egy megafront!

Sziasztok! Ez egy ilyen hosszú hidegfront lenne majd? GFS 54 óránál. A csapadék szépen kirajzolja a hfrontot. (azt?)http://kepfeltoltes.hu/view/111106/Rtavn544_www.kepfeltoltes.hu_.png

Az elméleted tökéletes, pontosan ez volt a helyzet. Kis térképismeret: a 8-as úton nyugat felé haladva Városlõdnél volt vége a ködnek reggel fél nyolckor, Szombathelyen, egész Vas és Zala megyében (Szombathely-Sármellék útvonalon) szinte tavasz egész nap. Egy szál pólóban 13.30-kor beültem a kocsiba, irány haza Sármellékrõl. Keszthely szép idõ, Tapolca még szebb. Kapolcs után kiérve a taliándörögdi medencébe, már láttam, baj lesz....a Kab-hegy hónaljig ködben volt. Nagyvázsony már párás, pár kilométerrel odébb nyílt köd, Tótvázsonytól minden szürke ködös, fûtés felteker. Rettentõen beragadt hozzánk a ködfelhõ és te pedig nagyon jól írtad le. Én pedig remélem, nem untattam senkit.

Mindenkinek nehéz, de neked még egy nagy fokkal nehezebb ez az idõszak. Pihend ki magad egy picit, ha tudod, rád fér

Én kérek elnézést, valóban ott van... De amikor végigolvastam a fórumot, miért nem találkoztam vele?! Na jó, most vagy elkezdek Cavintont szedni, vagy informatikust hívok... [esõ]

Gyakorlatilag szóról szóra ezt írtam le a kérdést követõ hozzászólásban. Elmaradt a válasz?

Elméletem: a város körüli hegyek torlasztották az áramlás által mozgatott nedves légtömegeket, mint amikor nyomod a pumpát, de befogod a végét és kissé még tudod sûríteni a csõben lévõ levegõt. De lehet, hogy hülyeség.

Erre a kérdésre elmaradt úgy látom a válasz...
Sorrendben tehát: nyári nap: Tmax >= 25 fok, hõség: Tmax >= 30 fok, forró: Tmax >= 35 fok.

A hõhullámnak meteorológiai értelemben vett kritériumairól nem tudok, ez adott területen mást és mást jelenthet (pl. a briteknél 3 nap 30 fok ennek számít, míg nálunk ez egy sima nyári periódus) ...

Tegnap ahogy vártam a vonatra Veszprémben a hatalmas ködben dél körül,egy érdekes jelenséget figyeltem meg. Ahogy ballagtam,egyszer csak feltámadt a szél a semmibõl,megörültem hogy végre felszakítja a sûrû ködöt és kisüt a nap. Ezzel szemben,pár perc múlva miközben a szél továbbra is erõs maradt,gyakorlatilag még sûrûbb lett a köd 20-25 méter se lehetett már a látótáv. Ez mivel magyarázható?

Torontál, Coontac! Köszönöm szépen nektek.

Link be lehet állítani akár 24 órásra, légnyomással kombinálható. A mennyiséget számokban itt találod: Link

Regisztráció után ezen a linken tudsz megnyitni többek között csapadéktérképet is: Link

Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, hogy hol lehet megtalálni a települések 20 évre visszamenõ napi idõjárását? Aki tudja az kérem ne tartsa magában, sokat segítene az OMSZ nem jó, mert csak pénzért adják ki, több millió forint pedig nincsen rá Elõre is köszönöm

Sziasztok! Végigpörgethetõ ECMWF csapadéktérképet kérnék szépen. Mindenhol kerestem denem találtam. 500 hPa-s és más sok van de csapadék elõrejelzést nem találtam térkép formában.
Elõre is köszönöm.

Látom, megnéztétek.

Köszönöm-köszönjük!

Köszönöm!
Csak nem voltam biztos benne, hogy az "erõsödõ" az egyenértékû azzal, hogy megszakításokkal történik. Mert gyengülést nem észleltem, csak erõsödést.
Az égkép meg már világos. Köszönöm szépen!

Nézzük sorban:
Ha nem látható az égbolt, akkor nem meghatározható az égkép, kódja a 9-es.
A páratlan számú jelenidõ a szitálásnál is azt mondja, hogy megszakításokkal történik a csapadékhullás, vagy idõnként gyengül esetleg. Úgyhogy inkább az 51 és 53 között döntenék a helyedben, azaz gyenge vagy közepes?
Zárt köd, ha nem meghatározható az égkép.
A felhõzet valószínûleg St, de mivel nem meghatározható, ezért nem írjuk be az észlelésbe, ugye.

Kedves, elsõsorban Sorpon környéki meteorológustársak!
A jelen helyzettel szeretnék pár félreértésre okot adó kérdést tisztázni.
Az idõjárási helyzet a következõ: egyre erõsödõ szitálás van, az égbolt nem látható. Ilenkor égképnek borultat kell megadni, vagy "nem meghatározhatót"?
Második kérdésem: ez most 52-es, vagy 53-as synop-kód?
Harmadik kérdésem: ez nyílt vagy zárt köd? Látástávolság: 300 m.
Illetve afelhõzet típusában nem vagyok biztos: Ns vagy St? Elvileg ha esõ hullik, akkor Ns. Viszont ha csak szitálás? (Délután viszont gyenge esõ hullott, tehát az biztos, hogy Ns.)
Tudom, a kislexikont végignyálaztam, de szeretném, ha valaki profibb megerõsítene ezen dolgokban.
Elõre is hálás köszönet!

Szerintem a radar érzékenységének beállitása a kulcs. A horvát radar is pl a konvektiv eseményekre lehet kihegyezve, mert pl. a havazásokból és kisebb esõkbõl alig lát valamit, ellenben a szerb vagy a román radarral amelyeken a havazás és kisebb esõ sokkal szebben látható.