Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Jaj Nyuli, ezer köszönet! Ezennel fél évre megvonom Floo-tól a rajtad alkalmazott pizzamegvonási jogát.

Parancsolj, Dávid 
#787. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-05 20:56:47
Télidézõ 1929-bõl - I. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.5.)
"Gyõrött már az egész január hidegebb volt a rendesnél, havi középértékben majdnem 3.5°C-al. Bár január folyamán, 11-én -19°C-ig is süllyedt a hõmérõ, az igazi hideg február 3-ra alakult ki, amikor 25 fokkal csökkent a hõmérséklet fagypont alá. Ennek a szokatlanul szigoru téli idõjárásnak részben helyi részben távolabbi okai voltak. A fõbajt az okozta, hogy Oroszország közepén szokatlanul nagy nyomásu légörvény alakult ki, mely fokozatosan terjeszkedve hideg kontinentalis légtömeggel árasztotta el egész Európát és hazánk fölé kerülve január 26-án indította meg azt a példátlanul erõs lehülést, amelyhez foghatót nem igen találunk az utóbbi két évtizedek idõjárásának történetében. A nagy légnyomással járó, derült idõjárás azután megteremtette helyi gyümölcseit, amennyiben ilyenkor a nappali besugárzás hõnyeresége a rövid nappalok miatt sokkal kisebb, mint a hosszu éjszakán történõ erõs kisugárzásból származó hõveszteség. Miután igy a kisugárzás hütõ hatása van tulsúlyban, ennélfogva a levegõ hõfokának napról-napra süllyednie kell, ami aztán szigoru téli idõjárásnak lesz okozója. Ezidén ehhez még hozzájárult a hatalmas hótakaró, amely január folyamán az egész Dunántult átlag 30cm vastag hóréteggel boritotta. Ez a hótakaró hütõ hatásával szintén hozzájárult a nagy hideg kialakulásához, viszont megvolt az a haszna, hogy a kifagyás ellen megvédte a vetéseket, ami nemzetgazdasági szempontból elõnyös körülménynek tekinthetõ."
Folyt. köv. a jövõ héten, napra pontosan tartva a 77 éve történteket.
[bakonyvár korábban közölt összegzésébõl kiderül, hogy ez a február bizonyult az egyik legkegyetlenebbnek a nyugaton élõk számára - a feljegyzések kezdete óta.]
#794. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-07 18:05:18
Télidézõ 1929-bõl - II. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.6.,8.)
"36 év óta nem volt a maihoz hasonló hideg [bodócs istvánnak, a gyõri meteorológiai állomás vezetõjének nyilatkozata]
Ehhez hasonló hideg tél ezelõtt 36 esztendõvel, 1893 januárjában fordult elõ utoljára, teljesen hasonló körülmények között, csakhogy még sokkal hidegebb volt az idei januárnál. Ennek jellemzésére elég annyit megemliteni, hogy míg az idei januári középhõmérséklet Gyõrött 5.6 fok volt fagypont alatt, addig 1893-ban –11 fokig süllyedt le.
Ami a közeli napok várható idõjárását illeti, az oroszországi nagy légnyomás legyengült ugyan, helyette azonban Finnország közepén alakult ki újabb nagy nyomásu légörvény. Ennek következményeképpen derült éjszakák mellett ismét erõs lehülés várható, mely eltart e hónap közepéig. Valószinü azonban, hogy a tél legszigorubb részén már tul vagyunk, ugy hogy a gyertyaszentelõi mackó filozofiája ezidén feltétlenül be fog válni.
Az, hogy egyes helyeken, pusztákon –30 fokos hõmérsékletet mutatott a szabadban álló hõmérõ, nem annyit jelent, hogy a levegõ hõmérséklete is ugyanennyi volt. A higany ugyanis derült éjszakákon sokkal erõsebben sugározza ki magából a meleget, mint a sokkal ritkább levegõ. Ha tehát a hõmérõt nem veszik körül zsalurendszerü védõházikóval, akkor éppen ugy nem a levegõ hõfokát fogja megmutatni, mintha kitesszük közvetlenül a nap sugárzásának. A különbség a Nap sugárzásának függvényében 6-8°C is lehet a valóságos levegõ hõmérsékletéhez képest.
Mint érdekes jelenséget, felemlithetjük azt is, hogy az idei nagy hideg csak a sikságokon jelentkezett, s már a Dobogókõn, meg általában a talajfölszinrõl 300-400 méterre átlag 12°C-al magasabb volt a hõmérséklet. Ennek oka az, hogy a súlyos, hideg levegõ mintegy lefolyik a hegyek oldalairól, s így a völgyeket és sikságokat árasztja el lomha tömegével.
A hõmérõ ijesztõ lesüllyedése nyomában kullog az emberiség egyik legfélelmetesebb réme, a spanyolnátha, s az egészség megóvásához szükséges hatalmas összegeket vág ki az emberek zsebébõl."
Folyt.köv. febr. 12-én, akkortól kezdõdött csak az igazi zordság 1929-ben.
#808. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-11 13:25:37
Télidézõ 1929-bõl - III. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.12.)
"Dermesztõ hidegben"
"Fut mindenki a dolga után, s kékre-zöldre fagyva ácsorognak az utcasarkon nyomorult, étlen munkanélküliek, várva egy félórai vagy egyórás dolgot is, csak hogy pár fillért keressenek, hogy legalább kenyér legyen otthon a gyerekeknek, az asszonynak, vagy a beteg, munkaképtelen szülõknek. Még a meleg szobából sem jó kinézni a csonttá fagyott utcákra, a megmerevedett, fehér fákra, már nincs öröme sem a rettentõ télnek, már fáj a fehér hó, fájnak az ereszekrõl fenyegetõen csüngõ jégcsapok, minden fáj, ami a télbõl van, s igazán nincs öröme már a télnek.
31 fokos hideget mértek ma Gyõrött. Az átmeneti jellegû enyhülést az Oroszország felõl jövõ ujabb fagyhullám rendkivüli hidegre változtatta szerte az országban. A MÁV-tól kapott értesitések szerint a rendkivüli hideg és a szombati szélvihar következtében beállott nehézségek ma sem csökkentek. Az ujabb fagyhullám, mely szombaton ért Magyarország fölé, fölülmulta az eddig mért hõsüllyedést és Gyõrött a mai, reggeli órákban –31 fokot is mértek. Ez a nagy hideg 1 méteres jégpáncéllal boritotta be a gyõri vizeket, és a környékbeli falvak lakossága igen sok helyen a hótorlaszokkal elboritott utak helyett a Duna, Rába, Répce, Marcal jegét használja közlekedési utnak, megrakott szekereivel. A szombaton utnak indult autósok már a legközelebbi falunál visszafordultak a szélvihar miatt, az országutakra szórt hótömegek és a rendkivüli hideg miatt. A fagyfrontról érkezett mai távirataink a következõk: Prága: némely helyen –35 fokot is mértek, este 6 órakor Prágában 21 fok volt fagypont alatt. Bécs: a városban 26 fok hideget mértek a fagypont alatt, ez 4%-al magasabb a tegnapi hidegnél."
#817. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-14 21:00:35
Télidézõ 1929-bõl - IV. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.14.,15.)
Feb. 14.
"Hírek a fagyfrontról"
"A Budapesti értesitõ jelenti: a Meteorológiai intézet esti jelentése szerint havazásra hajló idõ várható, a fagy lassu enyhülésével. Romániában erõs hófuvás majdnem megakadályozott minden forgalmat. Campina közelében egy cigányfaluban megfagyva találtak 10 embert, Kisinevben 14 tagból álló parasztcsalád fagyott meg. Bukovina el van zárva a külvilágtól. A hideg 34 fokra szállott alá, a Dunán 2 méter vastag jég van. 2 vonatkomp tegnap reggel óta befagyva áll a vizen Koppenhága mellett. A kompokon 1600 utas van. A kiszabadítás érdekében jégtörõ hajót küldöttek utnak, azonban azt is tétlenségre kényszeritette a hatalmas jégtömeg."
Feb. 15.
"A város lefoglalta a tejkészletet. A 3 napos szibériai hideg után a tegnapi reggelre enyhült az idõ, s Gyõrött frissen hullott fehér hólepel boritotta el az utcákat. A havazás több-kevesebb erõvel egész nap és egész éjjel tartott, vastag hóréteg lepte el az egész várost, és zavarta meg a már ugy-ahogy helyreállott forgalmat. A hetivásárra bejött kevésszámu falusitól megtudtuk, hogy a havazás nemcsak Gyõrött, henem a vármegyében, és a szomszédos megyékben is megkezdõdött. Az egésznapos erõs havazás délutánra már csaknem teljesen megbénitotta a forgalmat. Tegnap Bécsbõl érkezett egy autó, s a máskor 2 és fél-3 órás utat 3 nap alatt tudta megtenni, azt is ezer viszontagságon keresztül, lapátolással, lóvontatással, alágyujtással cifrázva."
A rettentõ fagyokat ezután országos méretû szakadatlan havazás váltotta fel, az ország települései berendezkedtek a túlélésre..
#823. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-16 16:08:51
A 77 esztendõvel ezelõtti február idõjárási lapszemléjének utolsó elõtti része:
-------------
Télidézõ 1929-bõl - V. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.16.,17.)
Feb.16.
„Az ujabb havazás katasztrófával fenyegeti a városok ellátását
A tegnap délután beállott szünet után, amely már az állapotok javulásának reményét csillogtatta meg elõttünk, az éjszakai órákban ismét megindult a havazás, s most már uj erõre kapva szakadatlanul hullanak a fehér pelyhek, melyeket felkavar a fokozódó szél. Orkánná erõsödõ szél hótorlaszokat szór az imént eltakaritott tájra.
Az országutak forgalma teljesen megakadt, s ma csak néhány szomszédos községbõl jöttek be tejesszánok. 10 napra bezárták az iskolákat az egyesitett vármegyék összes népiskoláiban febr. hó 15-25-ike reggelig. A Gyõr-Jutasi vonal, az Eszterháza-Celldömölk és Celld.-Fehérvár vonalon szünetel a forgalom, a helyi vonatot Gyõr-Moson között talán sikerül fenntartani."
Feb.17.
"Tegnap este a havazás elállt, munkások egész serege és egész kocsitábor fárad egész nap, hogy végre normális képét és normális forgalmát visszakaphassa a hó alá temetett város. A postai csomagfelvételt a Dunántúl egész területére beszüntették. A város melegedõszobát rendezett be és meleg levest osztogat. A hideg az utolsó 3 napban lényegesen enyhült, s a tegnap esti –7 fok mellett ma reggel –6-ot mértek.
Táviratainkból: Innsbruck: reggel –22.5 fokot mértek. A hegyekben –37 fokot is. Nizzában –4 fokot, Párizsban –5 fokig szállt alá már csak a hõmérséklet, tehát mindenütt enyhült.
Az Adria felõl áramló meleg hullám következtében Magyarországon az idõjárás megenyhült. Budapesten ma reggel –2 fok. Tegnap erõs hóesés volt, melyet esõ váltott. Az esõ késõbb szünetelt, s az esti leszállott hõmérséklet következtében ismét hóesés állott be."
#828. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-18 12:21:10
Télidézõ 1929-bõl - VI., befejezõ rész (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.19.,20.,21.,22., márc.1.,15.,23.)
Feb.19.
"A megjuhászodott idõjárás és a havazás az egész vonalon biztató jeleket mutat, hogy ha ujabb hótömegek és viharok nem következnek. Lapzártakor értesültünk, hogy Hegyeshalom-Gyõr között a teherforgalom a ma, hétfõi nappal megindul, és holnapra az egy hete Hegyeshalomnál veszteglõ szerelvény Gyõr részére feladott nagyobb fa- és szénszállitmányai megérkeznek.
A vetésjelentésben ez áll: az elmult 4 hét elsõ felét 0, +5 fokig terjedõ hõmérséklet és bõ csapadék jellemezte, ez a 2. két hétben –20, -30 fok között mozgott. A csapadék igen bõ maradt."
Feb.20.
"Ma d.e. 11 órakor –1 fok. A vagóngyárban is megkezdõdött a munka, már csak a pályaudvarok eltakarítása van hátra."
Feb.21.
"Mindenfelé lehet utazni. Ma –8 fok volt."
Feb.22.
"Mikor és hol volt a leghidegebb Magyarországon?
Magyarország egyes vidékein 1861 óta, 1888-ban volt a leghidegebb, amikor is Nagyszeben városában 35 fokig szállott a hõmérséklet fagypont alá. Dunántulon és az Alföldön a mostani hideg a legnagyobb ritkaság számba megy. Itt 1861 óta a leghidegebb idõjárást 1893-ban tapasztalták, amikor Debrecenben –26, Szegeden –27.3 fokot, Pozsonyban –22 fokot mértek fagypont alatt. Az idei szigoru és zord tél még ezeket is felülmúlotta, mikor, amint mindenütt, Gyõrben is –31 fokot mértek."
Márc.1.
"A 2 napja tartó általános enyhülés csatakos sarat, vizet, hólevet hagyott hátra Gyõrött az utcákon. Ma reggelre ismét –10 fok alá szállt a hõmérséklet, ideiglenesen csillapitva aggodalmát a Duna jégtorlaszain dolgozóknak. Vízügyi mérnökök keltek utra városunkból is Pozsony és a Vaskapu irányába, ahol óriási jégtorlaszokkal küzdenek.
Jelentés: az olaszországi depresszió valamint ennek Magyarország keleti része fölött lévõ nyulványai megerõsödtek, ami a tõlünk északra levõ hideg légtömegek beáramlását az országba erõsen megélénkitette."
Márc.15.
"Ugyszólván az egész Duna jég alatt van."
Márc.23.
"Budapest felett csekély megszakitással áll, Adonyig zajlik, Dunapentele és Dunaföldvár között áll a jég."
Vége

#787. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-05 20:56:47
Télidézõ 1929-bõl - I. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.5.)
"Gyõrött már az egész január hidegebb volt a rendesnél, havi középértékben majdnem 3.5°C-al. Bár január folyamán, 11-én -19°C-ig is süllyedt a hõmérõ, az igazi hideg február 3-ra alakult ki, amikor 25 fokkal csökkent a hõmérséklet fagypont alá. Ennek a szokatlanul szigoru téli idõjárásnak részben helyi részben távolabbi okai voltak. A fõbajt az okozta, hogy Oroszország közepén szokatlanul nagy nyomásu légörvény alakult ki, mely fokozatosan terjeszkedve hideg kontinentalis légtömeggel árasztotta el egész Európát és hazánk fölé kerülve január 26-án indította meg azt a példátlanul erõs lehülést, amelyhez foghatót nem igen találunk az utóbbi két évtizedek idõjárásának történetében. A nagy légnyomással járó, derült idõjárás azután megteremtette helyi gyümölcseit, amennyiben ilyenkor a nappali besugárzás hõnyeresége a rövid nappalok miatt sokkal kisebb, mint a hosszu éjszakán történõ erõs kisugárzásból származó hõveszteség. Miután igy a kisugárzás hütõ hatása van tulsúlyban, ennélfogva a levegõ hõfokának napról-napra süllyednie kell, ami aztán szigoru téli idõjárásnak lesz okozója. Ezidén ehhez még hozzájárult a hatalmas hótakaró, amely január folyamán az egész Dunántult átlag 30cm vastag hóréteggel boritotta. Ez a hótakaró hütõ hatásával szintén hozzájárult a nagy hideg kialakulásához, viszont megvolt az a haszna, hogy a kifagyás ellen megvédte a vetéseket, ami nemzetgazdasági szempontból elõnyös körülménynek tekinthetõ."
Folyt. köv. a jövõ héten, napra pontosan tartva a 77 éve történteket.
[bakonyvár korábban közölt összegzésébõl kiderül, hogy ez a február bizonyult az egyik legkegyetlenebbnek a nyugaton élõk számára - a feljegyzések kezdete óta.]
#794. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-07 18:05:18
Télidézõ 1929-bõl - II. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.6.,8.)
"36 év óta nem volt a maihoz hasonló hideg [bodócs istvánnak, a gyõri meteorológiai állomás vezetõjének nyilatkozata]
Ehhez hasonló hideg tél ezelõtt 36 esztendõvel, 1893 januárjában fordult elõ utoljára, teljesen hasonló körülmények között, csakhogy még sokkal hidegebb volt az idei januárnál. Ennek jellemzésére elég annyit megemliteni, hogy míg az idei januári középhõmérséklet Gyõrött 5.6 fok volt fagypont alatt, addig 1893-ban –11 fokig süllyedt le.
Ami a közeli napok várható idõjárását illeti, az oroszországi nagy légnyomás legyengült ugyan, helyette azonban Finnország közepén alakult ki újabb nagy nyomásu légörvény. Ennek következményeképpen derült éjszakák mellett ismét erõs lehülés várható, mely eltart e hónap közepéig. Valószinü azonban, hogy a tél legszigorubb részén már tul vagyunk, ugy hogy a gyertyaszentelõi mackó filozofiája ezidén feltétlenül be fog válni.
Az, hogy egyes helyeken, pusztákon –30 fokos hõmérsékletet mutatott a szabadban álló hõmérõ, nem annyit jelent, hogy a levegõ hõmérséklete is ugyanennyi volt. A higany ugyanis derült éjszakákon sokkal erõsebben sugározza ki magából a meleget, mint a sokkal ritkább levegõ. Ha tehát a hõmérõt nem veszik körül zsalurendszerü védõházikóval, akkor éppen ugy nem a levegõ hõfokát fogja megmutatni, mintha kitesszük közvetlenül a nap sugárzásának. A különbség a Nap sugárzásának függvényében 6-8°C is lehet a valóságos levegõ hõmérsékletéhez képest.
Mint érdekes jelenséget, felemlithetjük azt is, hogy az idei nagy hideg csak a sikságokon jelentkezett, s már a Dobogókõn, meg általában a talajfölszinrõl 300-400 méterre átlag 12°C-al magasabb volt a hõmérséklet. Ennek oka az, hogy a súlyos, hideg levegõ mintegy lefolyik a hegyek oldalairól, s így a völgyeket és sikságokat árasztja el lomha tömegével.
A hõmérõ ijesztõ lesüllyedése nyomában kullog az emberiség egyik legfélelmetesebb réme, a spanyolnátha, s az egészség megóvásához szükséges hatalmas összegeket vág ki az emberek zsebébõl."
Folyt.köv. febr. 12-én, akkortól kezdõdött csak az igazi zordság 1929-ben.
#808. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-11 13:25:37
Télidézõ 1929-bõl - III. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.12.)
"Dermesztõ hidegben"
"Fut mindenki a dolga után, s kékre-zöldre fagyva ácsorognak az utcasarkon nyomorult, étlen munkanélküliek, várva egy félórai vagy egyórás dolgot is, csak hogy pár fillért keressenek, hogy legalább kenyér legyen otthon a gyerekeknek, az asszonynak, vagy a beteg, munkaképtelen szülõknek. Még a meleg szobából sem jó kinézni a csonttá fagyott utcákra, a megmerevedett, fehér fákra, már nincs öröme sem a rettentõ télnek, már fáj a fehér hó, fájnak az ereszekrõl fenyegetõen csüngõ jégcsapok, minden fáj, ami a télbõl van, s igazán nincs öröme már a télnek.
31 fokos hideget mértek ma Gyõrött. Az átmeneti jellegû enyhülést az Oroszország felõl jövõ ujabb fagyhullám rendkivüli hidegre változtatta szerte az országban. A MÁV-tól kapott értesitések szerint a rendkivüli hideg és a szombati szélvihar következtében beállott nehézségek ma sem csökkentek. Az ujabb fagyhullám, mely szombaton ért Magyarország fölé, fölülmulta az eddig mért hõsüllyedést és Gyõrött a mai, reggeli órákban –31 fokot is mértek. Ez a nagy hideg 1 méteres jégpáncéllal boritotta be a gyõri vizeket, és a környékbeli falvak lakossága igen sok helyen a hótorlaszokkal elboritott utak helyett a Duna, Rába, Répce, Marcal jegét használja közlekedési utnak, megrakott szekereivel. A szombaton utnak indult autósok már a legközelebbi falunál visszafordultak a szélvihar miatt, az országutakra szórt hótömegek és a rendkivüli hideg miatt. A fagyfrontról érkezett mai távirataink a következõk: Prága: némely helyen –35 fokot is mértek, este 6 órakor Prágában 21 fok volt fagypont alatt. Bécs: a városban 26 fok hideget mértek a fagypont alatt, ez 4%-al magasabb a tegnapi hidegnél."
#817. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-14 21:00:35
Télidézõ 1929-bõl - IV. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.14.,15.)
Feb. 14.
"Hírek a fagyfrontról"
"A Budapesti értesitõ jelenti: a Meteorológiai intézet esti jelentése szerint havazásra hajló idõ várható, a fagy lassu enyhülésével. Romániában erõs hófuvás majdnem megakadályozott minden forgalmat. Campina közelében egy cigányfaluban megfagyva találtak 10 embert, Kisinevben 14 tagból álló parasztcsalád fagyott meg. Bukovina el van zárva a külvilágtól. A hideg 34 fokra szállott alá, a Dunán 2 méter vastag jég van. 2 vonatkomp tegnap reggel óta befagyva áll a vizen Koppenhága mellett. A kompokon 1600 utas van. A kiszabadítás érdekében jégtörõ hajót küldöttek utnak, azonban azt is tétlenségre kényszeritette a hatalmas jégtömeg."
Feb. 15.
"A város lefoglalta a tejkészletet. A 3 napos szibériai hideg után a tegnapi reggelre enyhült az idõ, s Gyõrött frissen hullott fehér hólepel boritotta el az utcákat. A havazás több-kevesebb erõvel egész nap és egész éjjel tartott, vastag hóréteg lepte el az egész várost, és zavarta meg a már ugy-ahogy helyreállott forgalmat. A hetivásárra bejött kevésszámu falusitól megtudtuk, hogy a havazás nemcsak Gyõrött, henem a vármegyében, és a szomszédos megyékben is megkezdõdött. Az egésznapos erõs havazás délutánra már csaknem teljesen megbénitotta a forgalmat. Tegnap Bécsbõl érkezett egy autó, s a máskor 2 és fél-3 órás utat 3 nap alatt tudta megtenni, azt is ezer viszontagságon keresztül, lapátolással, lóvontatással, alágyujtással cifrázva."
A rettentõ fagyokat ezután országos méretû szakadatlan havazás váltotta fel, az ország települései berendezkedtek a túlélésre..
#823. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-16 16:08:51
A 77 esztendõvel ezelõtti február idõjárási lapszemléjének utolsó elõtti része:
-------------
Télidézõ 1929-bõl - V. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.16.,17.)
Feb.16.
„Az ujabb havazás katasztrófával fenyegeti a városok ellátását
A tegnap délután beállott szünet után, amely már az állapotok javulásának reményét csillogtatta meg elõttünk, az éjszakai órákban ismét megindult a havazás, s most már uj erõre kapva szakadatlanul hullanak a fehér pelyhek, melyeket felkavar a fokozódó szél. Orkánná erõsödõ szél hótorlaszokat szór az imént eltakaritott tájra.
Az országutak forgalma teljesen megakadt, s ma csak néhány szomszédos községbõl jöttek be tejesszánok. 10 napra bezárták az iskolákat az egyesitett vármegyék összes népiskoláiban febr. hó 15-25-ike reggelig. A Gyõr-Jutasi vonal, az Eszterháza-Celldömölk és Celld.-Fehérvár vonalon szünetel a forgalom, a helyi vonatot Gyõr-Moson között talán sikerül fenntartani."
Feb.17.
"Tegnap este a havazás elállt, munkások egész serege és egész kocsitábor fárad egész nap, hogy végre normális képét és normális forgalmát visszakaphassa a hó alá temetett város. A postai csomagfelvételt a Dunántúl egész területére beszüntették. A város melegedõszobát rendezett be és meleg levest osztogat. A hideg az utolsó 3 napban lényegesen enyhült, s a tegnap esti –7 fok mellett ma reggel –6-ot mértek.
Táviratainkból: Innsbruck: reggel –22.5 fokot mértek. A hegyekben –37 fokot is. Nizzában –4 fokot, Párizsban –5 fokig szállt alá már csak a hõmérséklet, tehát mindenütt enyhült.
Az Adria felõl áramló meleg hullám következtében Magyarországon az idõjárás megenyhült. Budapesten ma reggel –2 fok. Tegnap erõs hóesés volt, melyet esõ váltott. Az esõ késõbb szünetelt, s az esti leszállott hõmérséklet következtében ismét hóesés állott be."
#828. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-18 12:21:10
Télidézõ 1929-bõl - VI., befejezõ rész (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.19.,20.,21.,22., márc.1.,15.,23.)
Feb.19.
"A megjuhászodott idõjárás és a havazás az egész vonalon biztató jeleket mutat, hogy ha ujabb hótömegek és viharok nem következnek. Lapzártakor értesültünk, hogy Hegyeshalom-Gyõr között a teherforgalom a ma, hétfõi nappal megindul, és holnapra az egy hete Hegyeshalomnál veszteglõ szerelvény Gyõr részére feladott nagyobb fa- és szénszállitmányai megérkeznek.
A vetésjelentésben ez áll: az elmult 4 hét elsõ felét 0, +5 fokig terjedõ hõmérséklet és bõ csapadék jellemezte, ez a 2. két hétben –20, -30 fok között mozgott. A csapadék igen bõ maradt."
Feb.20.
"Ma d.e. 11 órakor –1 fok. A vagóngyárban is megkezdõdött a munka, már csak a pályaudvarok eltakarítása van hátra."
Feb.21.
"Mindenfelé lehet utazni. Ma –8 fok volt."
Feb.22.
"Mikor és hol volt a leghidegebb Magyarországon?
Magyarország egyes vidékein 1861 óta, 1888-ban volt a leghidegebb, amikor is Nagyszeben városában 35 fokig szállott a hõmérséklet fagypont alá. Dunántulon és az Alföldön a mostani hideg a legnagyobb ritkaság számba megy. Itt 1861 óta a leghidegebb idõjárást 1893-ban tapasztalták, amikor Debrecenben –26, Szegeden –27.3 fokot, Pozsonyban –22 fokot mértek fagypont alatt. Az idei szigoru és zord tél még ezeket is felülmúlotta, mikor, amint mindenütt, Gyõrben is –31 fokot mértek."
Márc.1.
"A 2 napja tartó általános enyhülés csatakos sarat, vizet, hólevet hagyott hátra Gyõrött az utcákon. Ma reggelre ismét –10 fok alá szállt a hõmérséklet, ideiglenesen csillapitva aggodalmát a Duna jégtorlaszain dolgozóknak. Vízügyi mérnökök keltek utra városunkból is Pozsony és a Vaskapu irányába, ahol óriási jégtorlaszokkal küzdenek.
Jelentés: az olaszországi depresszió valamint ennek Magyarország keleti része fölött lévõ nyulványai megerõsödtek, ami a tõlünk északra levõ hideg légtömegek beáramlását az országba erõsen megélénkitette."
Márc.15.
"Ugyszólván az egész Duna jég alatt van."
Márc.23.
"Budapest felett csekély megszakitással áll, Adonyig zajlik, Dunapentele és Dunaföldvár között áll a jég."
Vége
Kenya és jómagam 2 éve követtünk el egy visszaemlékezõ írás-sorozatot (korabeli napilapok cikkeinek felhasználásával) a legendás 1987 januári eseményekrõl, itt olvasható: Link
Ezt követõen készítettem egy összefoglalót az 1929 februárjáról is, hasonló módszerrel, az a sorozat sajnos jelenleg nekem nincs meg, sajnálatos sz.gép-baleset okán. Itt volt mindegyik közzétéve.
Ezt követõen készítettem egy összefoglalót az 1929 februárjáról is, hasonló módszerrel, az a sorozat sajnos jelenleg nekem nincs meg, sajnálatos sz.gép-baleset okán. Itt volt mindegyik közzétéve.
Felhõcske! Vannak olyan múltbéli idõjárási (fõleg téli) adataid, amit megosztanál velünk is? (A honlapodon sok remek dolog van, sokat csemegéztem már ott, utólag is köszönöm!). Én is készülök efféle adatokat közzétenni, sajnos nincs meg minden tél, de vannak a nyolcvanas évekbõl is. Elõfordul, hogy csak a havazások adatai lettek jegyezve, de a legtöbbnél hõmérséklet, csapadék...stb napi szinten.
Attól különösen izgalmas számomra minden egri elérhetõ adat, mert alig 20 km -re vagyunk egymástól, ráadásul az éghajlati jellemzõk is inkább közelebb állnak egymáshoz, mint a Tisza völgy hasonló távolságra lévõ részei.( Tisza tó É-i része)
Attól különösen izgalmas számomra minden egri elérhetõ adat, mert alig 20 km -re vagyunk egymástól, ráadásul az éghajlati jellemzõk is inkább közelebb állnak egymáshoz, mint a Tisza völgy hasonló távolságra lévõ részei.( Tisza tó É-i része)
Ezeket az adatokat honnan szedted elõ, netán fellelhetõ valahol? Érdekelne...
Amikor romantikáról szóltam, én is ezen felbecsülhetetlen értékekre gondoltam. Nem véletlenül vagyok rendszeres látogatója a Börzsönynek.
A romantikus hangulat mellett itt pótolhatalan természeti értékrõl, közös kincsrõl, utolsó hazai viszonylagos érintetlenségrõl van szó.
Hólesés ügyben azonban megegyeztünk!
Hólesés ügyben azonban megegyeztünk!

Nehéz megõrízni a romantikus hangulatot és ugyanakkor megfelelni a modern kor követelményeinek is. Talán nem is lehet....
De tudod mit? Akkor maradjon meg inkább a Börzsöny olyannak, amilyen most, és Te tudósítasz minket az aktuális hóviszonyokról.
De tudod mit? Akkor maradjon meg inkább a Börzsöny olyannak, amilyen most, és Te tudósítasz minket az aktuális hóviszonyokról.
Egész évben nyitva van a kiránduló és síközpont.Most is hamarabb beindult mint a mátrai.Már nov. 14-én!
De a dolog kétélû:NHH varázsáról addig beszélhetünk (bár már sokat veszített régi fényébõl), amíg nem válik "pszeudókékessé".Nem szeretnék szállodákra, aszfaltutakra, betonparkolókra felmenni egyszer...
De a dolog kétélû:NHH varázsáról addig beszélhetünk (bár már sokat veszített régi fényébõl), amíg nem válik "pszeudókékessé".Nem szeretnék szállodákra, aszfaltutakra, betonparkolókra felmenni egyszer...
Viszont az is az igazsághoz tartozik, hogy azon a télen gyakorlatilag nem volt több hó és komolyabb hideg, még január közepén 2-3 napig. Én akkor 13 éves voltam, akkoriban kezdtem el az idõjárási megfigyeléseimet.:-)
Így van, és micsoda hidegrekordok:
1973 dec 1-jén.: -19,2°C Miskolc
December 2-án: -19.4°C Poroszló
December 3-án: -22,8°C Balassagyarmat.
Szép idõszak lehetett, sajnos ilyenkor -4 éves voltam
1973 dec 1-jén.: -19,2°C Miskolc
December 2-án: -19.4°C Poroszló
December 3-án: -22,8°C Balassagyarmat.
Szép idõszak lehetett, sajnos ilyenkor -4 éves voltam

Nagyon szép munka, gratulálok!
Annyi megjegyzés talán, hogy szerintem dec. 31-én volt mediciklonos nagy havazás, nem 30-án. Szilveszter éjszaka miatt emlékszem rá. Barátomék jöttek hozzánk, és szakadó hóban jöttek, majd ugyanilyen idõben távoztak is.
Annyi megjegyzés talán, hogy szerintem dec. 31-én volt mediciklonos nagy havazás, nem 30-án. Szilveszter éjszaka miatt emlékszem rá. Barátomék jöttek hozzánk, és szakadó hóban jöttek, majd ugyanilyen idõben távoztak is.
Igen, ez így van. Esetleg, ha a Nagyhidegi pályák többször nyitva lennének és megfelelõen reklámozva....
De az a 147 cm erõsen rekordgyanús.
De az a 147 cm erõsen rekordgyanús.
1996-1997 telének néhány adata: (általam feljegyzett, a napokban írtam meg elektronikus formában.)
November:
- Jelentéktelen hó 18.-án
- 4mm esõ(Gyöngyös térségében 7 cm hó) 31.-én
- Mátra-bükk 25 cm körüli hótakaró a mag. részeken (dec 3)
Hótakaró -
Leesett hó m.: 1 cm
December:
-23 mm esõ, dec 2.
- 6 mm esõ dec 14.
-12 mm esõ dec. 21
- Országos havazás, délen vegyes csapadék. Igen erõteljes hidegbetörés ÉK-felõl, mediciklon dec. 23.- 7 cm hó hullott
- viharos szél, hófúvás! a napi max:-8 fok. (a déli megyéket mediciklon érinti) dec-26. (a lányom ekkor született, miskolcon, szélvédett helyen, egy utcai hõmérõ 16 00.-kor - 20 fokot mutatott!)
-28.-a a hõmérs. egész nap -10 fok alatt marad
-30.-a országos havazás, délen 15 centi körüli. Itt 8 cm hulott.
-Hótakarós napok száma: 9 nap
- lehullott hó 15 centiméter
-esõ, egyéb: 41 mm
-Téli napok: 11
Január:
- 1. Ujabb mediciklon, országos kiadós havazás. itt 15 cm hullott, hófúvás! A hótakaró elérte a 30 cm körülit, de erõsen hófúvásos.
- A január csendes, jelentõs csapadék nélküli volt ezután, elején olvadással,(4.,5.) utána zömében téli napokkal, egy -egy napos olvadással(21.,25.,31.)
-Hótakarós napok száma: 31 (bingó! bár erõsen hófúvásos)
- 15 centi hó hullott
- jelentéktelen egyéb csapadék
- Téli napok: 26
Február:
- 6.-a 2mm esõ
-12. 2 mm esõ
- 13 2mm esõ
-20 . 2 cm hó
-21. 3mm esõ
- február elsõ hét napját még hótakaró borította, ezután már egyre inkább csak hófúvásnyomokban.
-21.-étõl jelentõs enyhülés, 10 fok körüli, kebéssel afölötti Tmaxok.
- 2 cm hó
-9 mm esõ, egyéb
-hótakarós napok száma: 7 nap.
-Téli napok: 8 (a hónap elsõ 12 napjában)
Március:
Havazás nem lett feljegyezve
Téli mérleg:
- a tél folyamán 32 cm hó hullott (dec-jan feb)
- a téli napok száma 45! A tél felén tehát nem emelkedett 0 fok fölé a T max!
- a hótakarós napok száma, a viszonyleg kevés hó ellenére elérte a 47 napot!
- Esõ kereken 50 mm hullott
- a mediciklonos helyzetek 100%-ban havazást hoztak, az esõt atlanti, mérsékelt övi ciklonok okozták.
November:
- Jelentéktelen hó 18.-án
- 4mm esõ(Gyöngyös térségében 7 cm hó) 31.-én
- Mátra-bükk 25 cm körüli hótakaró a mag. részeken (dec 3)
Hótakaró -
Leesett hó m.: 1 cm
December:
-23 mm esõ, dec 2.
- 6 mm esõ dec 14.
-12 mm esõ dec. 21
- Országos havazás, délen vegyes csapadék. Igen erõteljes hidegbetörés ÉK-felõl, mediciklon dec. 23.- 7 cm hó hullott
- viharos szél, hófúvás! a napi max:-8 fok. (a déli megyéket mediciklon érinti) dec-26. (a lányom ekkor született, miskolcon, szélvédett helyen, egy utcai hõmérõ 16 00.-kor - 20 fokot mutatott!)
-28.-a a hõmérs. egész nap -10 fok alatt marad
-30.-a országos havazás, délen 15 centi körüli. Itt 8 cm hulott.
-Hótakarós napok száma: 9 nap
- lehullott hó 15 centiméter
-esõ, egyéb: 41 mm
-Téli napok: 11
Január:
- 1. Ujabb mediciklon, országos kiadós havazás. itt 15 cm hullott, hófúvás! A hótakaró elérte a 30 cm körülit, de erõsen hófúvásos.
- A január csendes, jelentõs csapadék nélküli volt ezután, elején olvadással,(4.,5.) utána zömében téli napokkal, egy -egy napos olvadással(21.,25.,31.)
-Hótakarós napok száma: 31 (bingó! bár erõsen hófúvásos)
- 15 centi hó hullott
- jelentéktelen egyéb csapadék
- Téli napok: 26
Február:
- 6.-a 2mm esõ
-12. 2 mm esõ
- 13 2mm esõ
-20 . 2 cm hó
-21. 3mm esõ
- február elsõ hét napját még hótakaró borította, ezután már egyre inkább csak hófúvásnyomokban.
-21.-étõl jelentõs enyhülés, 10 fok körüli, kebéssel afölötti Tmaxok.
- 2 cm hó
-9 mm esõ, egyéb
-hótakarós napok száma: 7 nap.
-Téli napok: 8 (a hónap elsõ 12 napjában)
Március:
Havazás nem lett feljegyezve
Téli mérleg:
- a tél folyamán 32 cm hó hullott (dec-jan feb)
- a téli napok száma 45! A tél felén tehát nem emelkedett 0 fok fölé a T max!
- a hótakarós napok száma, a viszonyleg kevés hó ellenére elérte a 47 napot!
- Esõ kereken 50 mm hullott
- a mediciklonos helyzetek 100%-ban havazást hoztak, az esõt atlanti, mérsékelt övi ciklonok okozták.
Pitommal beszéltük a talin épp, hogy miközben "Kékestetõnket" vagy "Bánkútunkat" (véletlenül sem pejoratívan utalva e helyekre!) gyakran szárnyrakapja a média a hótakaró vastagsága, tartóssága miatt, addig pl. a börzsönyi ezeket túlhaladó adatok alig-alig kerülnek nyilvánosság elé.2005/2006 telén is a kékesi 80-100 cm-el foglalkoztak állandóan (nem kevés az sem!), de itt közben 147-el verte a másfél alját.Hiába a sílobby erõk harca ebbe is beleszól....
Egészen elképesztõ adatok. Hiába, a Börzsöny fekvésénél fogva különleges helyzetben van.
Igen, az biza.Tíz évre rá, 2005/2006 tele a rekord hóvastagságot tartja, a maga laza 120-140 cm-ével, a hegységben.
Az idei õsz elsõ ködszitálását adta a beálló hidegpárnás helyzet.
Nálam 0,2mm jött le belõle.
Nálam 0,2mm jött le belõle.
167 folyamatos hótakarós nap a Nagy-Hideg-hegyen komoly rekordközeli érték volt abban az évben.November 11-tõl kezdõdõen, s április elején még 50 cm-nyi hóban gyalogoltunk fent a hegyen.
Igaz a november akkor nem kezdett be ennyire mint most.
Börzsönyi tali képei a Csóványos túrával:
Link
Igaz a november akkor nem kezdett be ennyire mint most.
Börzsönyi tali képei a Csóványos túrával:
Link
Pontosan. A 95/96-os rendkívül havas, ám nem túl hideg telet követõ 96/97-es télen január nagy havakat és kemény hideget hozott. Jó kis egymást követõ két tél volt.
/Mondjuk aztán a következõ tél már egy katasztrófa volt..../
/Mondjuk aztán a következõ tél már egy katasztrófa volt..../
1996-97-ben voltam katona, na az akkori tél sem volt semmi itt nálunk Kaposváron. Fõleg januárban, akkor egy hónapig hó és jég volt és bizony -20, -24 fokok is röpködtek. Jó kis túlélõ tábor volt

Életem legkeményebb telei 1985 és 1987
40-50 cm-es havak és -25 fok hideg Szatmár megyében
Sajnos részletekre nem emlékszem talán annyi hogy 85-ben még a szilveszter nagyon enyhe volt majd jan 10 után jött a móka de akkor nagyon.
87-ben még március közepén is reggelente zúzmarás zimankó -15 fokos hidegekkel.
Ki emlékszik ezekre?
40-50 cm-es havak és -25 fok hideg Szatmár megyében
Sajnos részletekre nem emlékszem talán annyi hogy 85-ben még a szilveszter nagyon enyhe volt majd jan 10 után jött a móka de akkor nagyon.
87-ben még március közepén is reggelente zúzmarás zimankó -15 fokos hidegekkel.
Ki emlékszik ezekre?
#41534. - Donnie (Páty)
Egyéb példák: 1995 Január (nem tudom pontosan hányadika), 1999 Február (itt is kéne dátum...), 2003 Január és Február 4-5.
Nem kell csapitérkép, Tolna megyében 45 centi esett pl. Tolnán 1993 nov 13-án - ott voltam, saját magam méregettem megdöbbenve
Délebbre még ennél is több, ha jól emlékszem Siklós környékén 60 centi is tán... de ebben nem vagyok biztos. Debrecenben olyan 15 centi hó eshetett (ott laktam akkor).
#41559. - Slyka (Pécs)
Elõzmény: Donnie (#41534.) válasz 2007-11-20 00:55:30
Donnie, ezt csak megerõsíteni tudom, tisztán emlékszem, hogy azon a névnapomon Pécsett akkora hó esett Pécsett, hogy nem hogy aznap, de még napokig nem kaptam ajándékot, mert egyátalán nem jártak a városban a buszok! Hatalmas hó volt!
Elnézést, ha kicsit off a dolog
Egyéb példák: 1995 Január (nem tudom pontosan hányadika), 1999 Február (itt is kéne dátum...), 2003 Január és Február 4-5.
Nem kell csapitérkép, Tolna megyében 45 centi esett pl. Tolnán 1993 nov 13-án - ott voltam, saját magam méregettem megdöbbenve

#41559. - Slyka (Pécs)
Elõzmény: Donnie (#41534.) válasz 2007-11-20 00:55:30
Donnie, ezt csak megerõsíteni tudom, tisztán emlékszem, hogy azon a névnapomon Pécsett akkora hó esett Pécsett, hogy nem hogy aznap, de még napokig nem kaptam ajándékot, mert egyátalán nem jártak a városban a buszok! Hatalmas hó volt!
Elnézést, ha kicsit off a dolog

Egy aszályos nyár után nem lenne rossz, de lehet hogy egy kicsitt sok lenne
"ÚJ CSAPADÉK VILÁGCSÚCS
Madagaszkártól keletre az Indiai-óceánban található a Franciaországhoz tartozó Réunion-sziget, amely eddig is híres volt csapadékrekordjairól. A Gamede nevet viselõ trópusi ciklon ez év február 24. és 28. között tartósan a sziget közelében vesztegelt. Ez idô alatt a legnagyobb 24 órás csapadék 1625 mm volt a Commerson kráter közelében. Ez ugyan a hivatalos világrekord (1825 mm) alatt volt, ám a négy napos összeg (4869 mm) már alaposan meghaladta a korábbi csúcsot (3551 mm). Tíz nap alatt összesen 5512 mm esett le e helyen. Összehasonlításul, nálunk, pl. Kecskeméten tíz év alatt jön össze ennyi csapadék.
Weather, 2007. május
Ambrózy Pál"
Ezt is Légkör-nek ebben a számában találtam!
Madagaszkártól keletre az Indiai-óceánban található a Franciaországhoz tartozó Réunion-sziget, amely eddig is híres volt csapadékrekordjairól. A Gamede nevet viselõ trópusi ciklon ez év február 24. és 28. között tartósan a sziget közelében vesztegelt. Ez idô alatt a legnagyobb 24 órás csapadék 1625 mm volt a Commerson kráter közelében. Ez ugyan a hivatalos világrekord (1825 mm) alatt volt, ám a négy napos összeg (4869 mm) már alaposan meghaladta a korábbi csúcsot (3551 mm). Tíz nap alatt összesen 5512 mm esett le e helyen. Összehasonlításul, nálunk, pl. Kecskeméten tíz év alatt jön össze ennyi csapadék.
Weather, 2007. május
Ambrózy Pál"
Ezt is Légkör-nek ebben a számában találtam!
A légkör legújabb száma igen érdekes témát elemez!
Ciklonpályák a földközi tenger térségében! (A dunántúliaknak kötelezõ olvasmány! DD)
Link
Ciklonpályák a földközi tenger térségében! (A dunántúliaknak kötelezõ olvasmány! DD)
Link
46. (múlt) hét átlag hõmérséklete: 2,0 °C. Átlag min: 0,5 °C, átlag max: 4,0 °C. Csapadék: 30,3 mm
Legmelegebb nap: 13-a kedd (3,2 °C), leghûvösebb: 17-e szombat (0,9 °C), legtöbb csapadék: 14-e szerda (18 mm).
Legmelegebb nap: 13-a kedd (3,2 °C), leghûvösebb: 17-e szombat (0,9 °C), legtöbb csapadék: 14-e szerda (18 mm).
2004-ben ezen a napon zivik, viharos szél sõt jégesõk voltak az országban.
Izzott is az észlelési napló.

Köszi a linkeket, a wetter archivot már sokszor sasoltam, a német archivról nem tudtam.
5,7 mm összesen a 2 mediciklon eredménye itt esõben.
Hát finoman szólva is kiábrándító.
Valahogy ezek után azt sem bánnám ha egész télen nem lenne több belõlük.
Hát finoman szólva is kiábrándító.
Valahogy ezek után azt sem bánnám ha egész télen nem lenne több belõlük.
Sajnos az omszos adatokkal kapcsiban nem vagyok illetékes.
Viszont van a wetterzentrálén egy nagyon jó kis weboldal:
Link
Itt 1880-tól lehet nézegetni a rekonstruált légnyomási mezõket napra vetítve.
Itt pedig a hõrmérsékleti és más meteorológiai paramétereket lehet megnézni Németországra 1876-ig visszamenõleg.
Link
1963.01.15:
Link
És még egy kép a végére:
Link
Viszont van a wetterzentrálén egy nagyon jó kis weboldal:
Link
Itt 1880-tól lehet nézegetni a rekonstruált légnyomási mezõket napra vetítve.
Itt pedig a hõrmérsékleti és más meteorológiai paramétereket lehet megnézni Németországra 1876-ig visszamenõleg.
Link
1963.01.15:
Link
És még egy kép a végére:
Link
Azon a Szilveszteren Velemben voltam, ott csak hó esett, de Siófokon valóban ónos esõ volt. Az is igaz, hogy néhányszor esõ és ónos esõ is volt a tél folyamán, de azért elfogadnám minden évben azt a telet.
Köszönjük, izzani fog a Neutran fordító progi.(így jár aki hadilábon áll az angollal DD). Örülnénk minél több magyarországi adatnak is. Az egrit nem tudjátok közre bocsájtani (mint pl. a B.P-i, és debreceni 100 éves adatsorokat)? Egerben már még a papok is irkálták az idõjárás adatait! Örülnénk minél több adatnak, lehessen búvárkodni.
Ha jól tudom, akkor a hazai hóvastagság csúcs 151 cm - (Kõszeg-Stájerhátak).
1970. március 8-ra Galyatetõn 150 cm-es, Kékesen 147 cm-es hó halmozódott föl. Ezek nem OMSZ állomáson mért adatok, hanem az akkori VITUKI-s hálózat mérési eredményei. A Bükkben ekkor 125 cm körüli hóréteg volt.
1 m feletti hóvastagság volt még 1963-ban és 1986-ban is.
A Dunántúlon Nagykanizsán is van szép 122 cm-es érték, de nem tudom melyik évben.
A legutóbb 1999-ben a Zemplén északi részén a Lászlótanya térségébõl volt - nem hivatalos forrásból - 110-120 cm-es hótakaróról tudomásom.
Egyébként nagy valószínûséggel a Dunántúlon, a Kõszegi-hg-ben és a Bakonyban, illetve Észak-Magyarországon a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és a Zemplén 700-800 m feletti térségeiben az elmúlt 100-120 évben 8-10 olyan alkalom is lehetett, amikor 1 m feletti hótakaró alakult ki.
A "relativitásról" pedig csak egy kis történet: Itt Miskolc mellett Ómassán (450-550 m magasságban van a falu) 2003. február elején a 75 cm-es hóban gyönyörködve az egyik helyi idõsebb embernek megjegyeztem, hogy milyen hatalmas hó van! Erre Õ azt felelte, hogy majd akkor lesz nagy hó, ha a lovak szügyéig ér - mert hát régebben milyen nagy havak is voltak....
1970. március 8-ra Galyatetõn 150 cm-es, Kékesen 147 cm-es hó halmozódott föl. Ezek nem OMSZ állomáson mért adatok, hanem az akkori VITUKI-s hálózat mérési eredményei. A Bükkben ekkor 125 cm körüli hóréteg volt.
1 m feletti hóvastagság volt még 1963-ban és 1986-ban is.
A Dunántúlon Nagykanizsán is van szép 122 cm-es érték, de nem tudom melyik évben.
A legutóbb 1999-ben a Zemplén északi részén a Lászlótanya térségébõl volt - nem hivatalos forrásból - 110-120 cm-es hótakaróról tudomásom.
Egyébként nagy valószínûséggel a Dunántúlon, a Kõszegi-hg-ben és a Bakonyban, illetve Észak-Magyarországon a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és a Zemplén 700-800 m feletti térségeiben az elmúlt 100-120 évben 8-10 olyan alkalom is lehetett, amikor 1 m feletti hótakaró alakult ki.
A "relativitásról" pedig csak egy kis történet: Itt Miskolc mellett Ómassán (450-550 m magasságban van a falu) 2003. február elején a 75 cm-es hóban gyönyörködve az egyik helyi idõsebb embernek megjegyeztem, hogy milyen hatalmas hó van! Erre Õ azt felelte, hogy majd akkor lesz nagy hó, ha a lovak szügyéig ér - mert hát régebben milyen nagy havak is voltak....
A régen mekkora telek voltakhoz
:
Azt hiszem 1963, 1947-es évek teleit nem kell bemuatnom. Inkább itt van néhány hivatalos és nem hiavatalos oldal tele infoval arról, hogyan mi is történt:
Met Office oldalon egy casestudy 1947-rõl és 1963-ról:
Link
1963-ról egy elég terjedelmes és érdekes fórum:
Link
1963-Wikipedia:
Link
Meteorológiai infok, szinoptikus térképek, hõmérséklet 1963-ról
Link
Képek:
Link
Hírek 1963-as hideg télrõl a Guardian-ban:
Link
1946-47-es tél:
Link
és egy angol oldal mindennel 1947-rõl:
Link
Ezen a fórumon pl azt is meg lehet tudni, hogy 1709-es - valószínûleg az elmúlt fél évezred - legkeményebb hideg telek egyike - amely Európát súlytottak - milyen hõmérsékleteket hozott Párizsban. A feljegyzések szerint egyik januári napon a -20 °C-ot is elérte a hõmérõ higanyszála.
Link
Egy érdkes makroszinoptikus helyezt:
Link
Egy jó kép:
Link
az oldal ahol van:
Link

Azt hiszem 1963, 1947-es évek teleit nem kell bemuatnom. Inkább itt van néhány hivatalos és nem hiavatalos oldal tele infoval arról, hogyan mi is történt:
Met Office oldalon egy casestudy 1947-rõl és 1963-ról:
Link
1963-ról egy elég terjedelmes és érdekes fórum:
Link
1963-Wikipedia:
Link
Meteorológiai infok, szinoptikus térképek, hõmérséklet 1963-ról
Link
Képek:
Link
Hírek 1963-as hideg télrõl a Guardian-ban:
Link
1946-47-es tél:
Link
és egy angol oldal mindennel 1947-rõl:
Link
Ezen a fórumon pl azt is meg lehet tudni, hogy 1709-es - valószínûleg az elmúlt fél évezred - legkeményebb hideg telek egyike - amely Európát súlytottak - milyen hõmérsékleteket hozott Párizsban. A feljegyzések szerint egyik januári napon a -20 °C-ot is elérte a hõmérõ higanyszála.
Link
Egy érdkes makroszinoptikus helyezt:
Link
Egy jó kép:
Link
az oldal ahol van:
Link
Itt a 14 cm - bõl 7 cm maradt mostanra és még mindig olvad+ szitál az esõ, de szép volt ez a havazás.
Ja, és hozzáteszem: igaz ritkán, de esõ is esett, meg ónos esõ is. Újév hajnalán pl. olyan jégpáncél volt a városban, hogy még a taxisok se közlekedtek.
Jó sok nedvességet szívott fel ez a mediterrán ciklon a földközi tengerbõl.Itt tegnap este óra 21mm csapadék hullott,bár nehéz volt rendesen lemérni mivel az összes csapimérõmet reggelre vagy 15cm-es hótakaró fedte be :-)
A 21mm-bõl 18mm tegnap, 3mm pedig ma esett.
A csapadék 100%-ban szilárd halmazállapotú volt.
Reggel mért hóvastagság: 15-20cm közötti volt,átlagosan 17cm.
Most 10-15cm lehet még nagyjából.
A 21mm-bõl 18mm tegnap, 3mm pedig ma esett.
A csapadék 100%-ban szilárd halmazállapotú volt.
Reggel mért hóvastagság: 15-20cm közötti volt,átlagosan 17cm.
Most 10-15cm lehet még nagyjából.
Na ez kielégítõ válasz volt, magyarul a szélsõségek játszanak közre. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy akkor is voltak szélsõségek melegebb és hidegebb idõszakok. Ennek ellenére tapasztalható felmelegedés is van, de ez már nem ebbe a fórumba való.
Hosszú évtizedek alatt sokféle idõ elõfordulhat. Fenntartással kell kezelni a "régen milyen nagy telek voltak" lózungot, mert statisztikailag bizonyított, hogy éppenúgy voltak akkor is enyhe, mint hideg telek. Hatalmas havazások élnek a köztudatban, olyanok is ami szinte felfoghatatlan mennyiségre enged következtetni, de a "2 méteres havakra" minden bizonnyal a szél jócskán rásegített. 41"-rõl találtam debreceni 70 cm hótakarós adatot, illetve egyéb helyen nagy vadpusztulást ebbõl az évbõl az elképesztõ havak miatt. A 29"-es tél január -februárjában a dunántúlon síkvidéken is elõfordult méter körüli hótakaró. Az országos rekord 140 cm, kõszeg hegység (hótakaró), de a bükk fennsíkon sem ritka a tél végére egy méter körülire hízott, akkorra nagyon komoly vízmennyiséget magába foglaló hó. Május végi havazáson én nem akadok fel, közhely amikor mondják: "a kisliba hóba fürdött". 1918-ban az északi országrészben hótakaró alakult ki hideg idõ mellett junius elején.
Szerintem egyébként mesei eszközöket is belecsempészett, még 5-6 éve mesélte, azóta már nincs köztünk szegény, de 14 évesen kikerekedett szemmel hallgattam énis, ahogy a kitartóan nagy havazásokról beszélt..., két méteres havakról. Igaz ahol õ lakott Felsõnyárádon érdekes domborzati viszonyok mellett. De a május végi havazásokon teljesen felakadtam.
