Időjárási visszatekintő

Varázslatosak! Micsoda élmény lehetett..

Nagyon szép képek,gratulálok!

Biztosan nagyon szép,de egyben fúrcsa is lehetett így szétnézni fentfõl. :-)

A kontraszt szebbik oldala, még múlt hét végérõl: Link Link Csóvi.

Tegnapelõtti fényképek a Mecsek Misina-Tubes vonulatáról: Link
Hóréteg akkor még 15-20(-25)cm volt, de már akkor is erõsen olvadt. Néhány napig még kitarthat.
A Pécset fagyos markában tartó ködpárna-felhõzet kb. 350m-ig ért fel: Link (Jakabhegy tömbje)
A DK felõl terjedõ ködpárna képtelen volt áttörni a gerinceken, a Komlói-medencében szépen sütött a Nap: Link
A Tenkes Link és a Szársomlyó Link is kiválóan látszott (kb. 30km-re).
A két "világ" közötti átmenet mesébe illõ volt: Link

Ma 11,5°C volt a maximum hõmérséklet, utoljára 10°C feletti T 4-én volt akkor 12,7°C -ot mértem. Ja, és még mindig nem volt köd az õsz folyamán, tegye fel a kezét ahol még nem volt ködös nap

Te megcsinálhatod! DD
Gondolom matematikai segítség nem kell. Amúgy egy 30 éves idõszakasz vizsgálata, hasonlítgatása megtévesztõ lehet minden tekintetben. Azért vannak a 100 éves adatok szépen diagrammba ábrázolva, ezt átlagolva is kitûnik egy enyhe hõm. emelkedés.

És valaki metnetes nem foglalta össze ebbõl a lényeget?:-)Tehát konkrét elemzést nem csinált senki,a 30 éves átlagokra?

Itt Link pl. vannak ilyen adatsorok, már csak egy kis számolgatás, és választ kapsz a kérdésedre.

De konkrét adatsorok nincsenek valakinek hogy milyenek is voltak az 1900-1930 és az 1930-1960 stb 30 éves átlagok adatsorai TÉLEN -csak a TÉLRE nézvést hogy- a 30 éves átlag mennyivel volt az 1970-2000-es évek átlagai alatt?

A novemberi középhõ a tegnappal bezárólag kerek 4 fok. Ezt a mai, holnapi és vasárnapi meleg felviszi pár tizeddel, de hétfõtõl ujra átlagcsökkentõ idõ lesz, szóval jelenleg 3,7-4,1 fok közé várom a novemberi középhõmérsékletet, ami mindenképpen alacsonyabb a 4,3 fokos átlagnál pár tizeddel.

Örömmel elfogadom a segítséged! Az az idõszak igen élénken él az azt megélt emberek emlékezetében.(háború, nehézségek...) Bizom benne , hogy valamelyest sikerül rekonstruálni ezt az eseményt.

Így van, az elõjelek alapján jogos volt enyhe teleket várni, és mégis milyen zord idõk jöttek.... Ezért is írtam, hogy a korszak legjelesebb elõrejelzõi várták az enyhe idõt. Ebbõl kiindulva szoktam hangoztatni azon véleményemet, hogy sokkal kevesebbet tudunk a távolabbi idõjárásról -manapság is!-, mint azt gondolnánk. Sok-sok -szinte cáfolhatatlannak tûnõ- vélemény (köztük nem egy ragyogóan levezetett) dõlt meg az elmúlt 1-2 évben. Gondolok itt mind neves meteorológusainkra, mind a metneten is olvasható -és meglehetõsen nagyszámban megdõlõ- hosszabbtávú latolgatások beválási eredményeire.

A negyvenes évek teleirõl szóló idõszak beszámolójára nagyon számítok. Nyilvánvalóan nehezíti helyzeteted -a meglévõ dokumentumok hiányosságán túl-, hogy kevés még ma is élõ és autentikusnak mondható véleményt formáló idõs él köztünk azokból az idõkbõl.

Viszont -ha segítségemet elfogadod-, szûkebb környezetemben én is próbálok megbízható forrásokból adatokat gyûjteni Számodra az ominózus idõszakról.

Az északi sarki, nyári jégborítás erõsen visszahúzódott a harmincas évek végén...Ez , és más okok is arra engedtek következtetni, hogy enyhe periódus következik. Az évszázad "télsorozata" következett, egészen 46"-ig, a kelet, és közép európai térségben. (Nyugat európára nemigen volt annyira jellemzõ ez az idõszak, õk a 47"-es, 62-63-as telet emlegetik, mint anomáliát.)

Fel fogom deríteni , többek között a 41"-es nagy hóvihar kialakulását, amirõl nagymamám mesélt. Ilyen hóvihar azóta nem fordult elõ kistérségünkben. (Egymást ásogatták ki a hó alól, mozdulni sem lehetett, a háztetõkkel színelt a szél által összehordott hófalak magassága. Ezt megközelítõ hófúvás sem volt azóta...) Ehhez az idõszakról rendelkezésre álló légnyomástérképek nagyon szerény adatok, de segítségemre lesz a budapesti, debreceni százéves adatsor, amiben a hõmérséklet mellett a csapadék, és annak halmazállapota is szerepel. Persze ez sem elégséges, azonban gyakorlatilag biztosra vehetõ például olyan megállapítás, hogy ha Debrecenben is hó formájában hullott a csapadék, és közben Budapesten is, akkor gyakorlatilag biztosra vehetõ , hogy térségünkben is hó hullott. Ott van azonban még annak lehetõsége, hogy közben felénk a két város adataival ellentétben felénk semmi nem esett. Igen megtévesztõ lehet ugyanakkor, ugyanabban az idõszakban pl. BP esõ, debreceni hó, vagy debreceni esõ, BP. hó... Ilyen felállások esetén nem lehet egyértelmû következtetést levonni térségünkre....
Nem egyszerû, sok buktatót magában foglaló dolog így az elemzés, de azért megpróbálom. A hótakaró konzerválódására is elég egyértelmû következtetéseket lehet levonni a két város adatából (hõm., napfény, közben esetleg elõforduló ónos esõ...stb) Szinte semmi gondom nem lenne egy ilyen egri százéves adatsor léte esetén, de sajnos az nem áll rendelkezésemre.

Tudsz.
Már vasárnap megkezdõdött az alacsonyabb régiókban az olvadás, a nappali 4-5 C°-os T max-ok hamar megették a 5-10 cm havat.Hétfõn már 600 méter felett is megbomlott az összefüggõ hótakaró a magasban uralkodó enyheségnek köszönhetõen.Keddtõl feltámadó élénk, jellegzetes hófaló délies szél pedig, betett a 65 cm vastagságnak.Jelenleg a csúcsrégióban (800 m tszf.) összefüggõ a hótakaró, de folyamatosan olvad a magasban uralkodó, szinte márciusi enyheség nyomán. 20-22 cm-re apadt, vizes, összeroskadt szerkezetû.Az északi kitettségû oldalak, északi bércek árnyékos hegyoldalai, fagyzugok jobban bírják a kiképzést.NHH jelenleg majdnem 7 C°, tiszta az ég, alacsony, Rh, süt a nap.Nem kedvez a hónak túlzottan.
Hihetetlen a kontraszt a mostani és a múlt hét között.

Holott a német diktátornak a kor legjelesebb meteorológusai adták a javaslatokat. Õk enyhe téllel számoltak....

Bizony a 40-es évek elején egy háború dõlt el az idõjáráson...én is sokat nézegettem az akkori makroszinopt helyzeteket.

Tudsz valamit mondani a Börzsönyi hóhelyzetrõl?

Híresen hideg telek voltak a negyvenes évek elején. A sokévi átlag emelkedett hangyányit, ebben persze a tél is belefoglaltatik. Ha van kedved számolj!
Debrecen:Link
Budapest:Link
Kíváncsian várom az eredményt.
Ez például baba:
1901-01-04 -17.4 -12.0 -20.7
Három mért napi érték. Már én is átéltem hasonló hõmérsékleti napi T-ket, roppant tetszik amikor harapni lehet a levegõt.
Debrecen, havas napok száma (100 év)
Link
Érdekes nincs nullaérték benne, ez lenne az elsõ (2006-2007 tél)
Az csak egy dolog, hogy én sem emlékszem ilyen abszolut hómentes télre...

Valakinek esetleg vannak adatai arra nézvést hogy -ugye a sokévi átlagnál általában 30éves adatsorokat nézünk-az 1900-1930 közötti 30éves átlag télen mennyivel volt kevesebb az 1970-2000-es átlagnál?Vagy egyáltalán kevesebb volt?mert nekem az idõsebb bácsik azt mondják hogy sokkal hidegebb telek voltak a 30-as 40-es években!Ez mennyire felel meg a valóságnak?

Felettébb érdekes idõjárási jelenséget lehet megfigyelni az utóbi két napban a Börzsönyben.
A két on-line állomásunk adatai alapján (Kemence és Diósjenõ) erõs anomália alakult ki a hegység keleti és nyugati fele között.
Feltûnõ, hogy a Börzsöny északnyugati kapujában a Kemence-völgy bejáratánál fekvõ Kemencén, a hidegpárnás AC helyzet stablizálódása óta - a kora hajnali órák kivételével - folyamatosan élénk K,DK-i szél fúj.Átlagosan 15-20 km/h sebességgel (10 min átlagolás) de 30 km/h órás alapszél adatok is vannak a görbéken. A nappal beálló T maxok 6-7 C° körül szórnak, míg kora regelre, a szélcsend beállta után fagypont közelébe vagy kevéssel alá süllyed a hõmérséklet. A folyamatos szárító hatású szél nyomán a nappali Rh 60% közelében mozog, majd csak lassan éri el a 80-85%-ot hajnalra.Köd nem alakul ki, csupán erõs párásság.
Ezzel ellentétben épp a szélfelöli keleti oldalon, a Nógrád-medencébe beragadó köd mellett alig van légmozgás.Nappali magasabb harmatpont mellett, magas az RH, folyamatosan 85% környékén szór.A T napi járása is kiegyenlítettebb.Éjjel nem közelíti meg a fagypontot (0.5-1.5 C fok körül alakul), míg nappal beálló T maxok 4 fok környékén detektálhatók. A szakaszosan mûködõ NHH adatokat nézve (Pitom drága lélek!Ugye emlékszel! fent is erõs 35-45 km/órás szél fúj, a tszf. magassághoz viszonyítva magas nappali T mellett.Úgy vélem egy fajta - hidegpárnás helyzetekhez köthetõ - keleti irányultságú "börzsönyi bukószél" jelenség zajlik éppen, figyelhetõ meg.
A Nógrádi-medencébe beült hideg levegõ felett a légáramlat elhaladva a hegység magas gerincein, csúcsain átbukva az Ipoly-völgyébe zúdul le, erõs szárító és ködoszlató hatással.
Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy K-Ny-i irányban átszelve a Kemence-völgyet, a Jenõi oldal szürke magasködébõl vagy talajmenti ködfalából Királyháza környékén az ember szinte vonalzószerûen jut ki a szárazabb, tiszta, napsütéses területre.

Bár a mai elõrejelzés is ék-i ködökkel számol,ennek ellenére itt lett köd,de nagy és már a T is alig 1 fok...

Itt sokat sütött a nap, köd nem volt Tmin -2.4 Tmax +8,1 fok volt, az északkeleti ködpárna amit páran már szinte biztosra vettek a múlt héten, elmaradt..

Ma itt nem volt köd és 6 fok is lett,de este még mindig 5 fok felett a T,akár Zalában - talán a szél felkeverõ hatása ?

Ma érdeklõdés hiányában elmaradt a ködtakaró felszakadozása. Csak a délutáni órákban ritkult kissé. Holott a magasban erõs szél fújt, Hárskúton kifejezetten szeles nap volt - jelentették kémeim, ami kb 450-500 méteren van. A talajon is élénkülnie kellett volna, de valamiért elmaradt. Valakinek ehhez okos gondolata esetleg?
Itt megtekinthetõ a reggeli, meg a délutáni ködfelhõzet területi eloszlása. Link

Hát oda várnak 13-at, ide 12-t....szokásos a szisztéma....a beválás is szokásos
A durva az, hogy totál biztos, hogy holnap itt kell, hogy melegebb legyen, mégis oda várják a többet, és ez az esetek nagy részében így van és fõleg, hogy látták a mai nap mért értékeit...
Számomra döbbenet, és érthetetlen....

0,2°C lett a Tmax, egész nap köd volt, idõnként ködszitálással

Az biztos, hogy amint befordul DNY-iasabba a szél, pl. akkor Sopronba fog beragadni a köd, onnan ne tudja kipiszkálni....legalábbis nem szokta tudni....
De itt nálunk ezekbõl a szitukból brutálisan meleg tud lenni....

Ha felszakad a köd, akkor lehet Nálad is 13 fok, itt egészen biztosan nagyobb eséllyel lehet meleg, már többször megfigyeltem, a délies szél nem igazán kedvez annak a térségnek...
Kíváncsi leszek, hogy várják holnapra a T eloszlását

Van benne valami amit mondasz, én is azt gondolom, ezek a ködfelszakadásos-ködös-hidegpárnás idõszakok rettentõ nehezen megfoghatóak, várható volt, hogy az Alpok keleti fele elõtt és az ÉNY-DK-i szélcsatornában megerõsödõ D-ies szél fel fogja itt szaggatni a ködöt (bár ez sem mindíg történik meg, volt már viharos D-i szél és egész napos köd), míg a Dél-Dunántúlnak nem annyira jó a D-DK-i szél, ezért én biztosan nem tennék sem ilyen napokon hõmérsékleteket a térképre, hogy itt 8 fok lesz ott 9 ott meg 6 (sem derült és szélcsendes éjszakákon sem), hisz adott esetben az, hogy hol szakad fel a köd, tök lutri....a dombokon 7 fok, lent a síkon 0, hány fokot tegyél oda???
De ha odateszed a térkép közepére, hogy 0-8 fokig a köd felszakadásától függõen, és megindoklod röviden, már nem követtél el hibát....

Én egyébként nem a dél-dunántúli egész napos 0 fokon lepõdtem meg, hanem a gyõri 2 fokos T maxon, oda többet vártam volna én is...

Így van!

Pl Pécsre is jó meleget jósoltak és nemhogy 5 fok fölé de még 0 fok fölé sem ment a hõmérséklet Pogányba a met.állomáson.Holnapra is ide Pécsre 13 fokot adnak... teljesen biztos hogy ez 100% erõs felülbecslés.

Nem teljesen értek veled egyet. Akinek ez a szakmája (meteorológus), az gondoljon az ilyen helyzetek kialakulási lehetõségére is, és ne tévedjen 5 fokot!

Ma hajnalban meg volt az elsõ fagy 2m-es magasságban: -0,4°C. Fura, hogy viszonylag ilyen késõn történt meg, de ezt betudom a város fûtõ hatásának.

Itt a Dél-Dunántúlon is 6-7 fokot tévedtek az elõrejelzõk, köszönhetõen a vastag, makacs ködfelhõzetnek. A 400m-nél magasabb hegyeken, dombokon viszont meglett a +6,+7 fok.
Hozzátenném: ilyen tipikusan kárpát-medencei Ac-helyzetben aki vállalja a prognózis-készítést, az már megsüvegelendõ.

A mára beígért maximum hõmérséklet (+9°C)itt Gyõr és környékén nem valósult meg! Tmax.: 4,4°C

Tegnap a hosszútávúban írt,a Dunántúlra várt kitavaszodásod ma elmaradt,mint ahogyan az elmúlt napokban is.
Ma egész nap sûrû köd volt és most is van.A mai nap érdekesége hogy megszületett az elsõ téli nap!
Tmax: -0,1

Az egy dolog hogy a magasban meleg van,de mivel kialakult a hidegpárna a DNY-i országrész felett ezért itt nem érzõdik ezen semmi,ráadásul itt a még mindig meglévõ csaknem összefüggõ hótakaró is segíti átvészelni ezt a magasban melegebb idõszakot. :-)

A novemberi 2. dekád már átlag alatti T-t hozott erre nyugaton,így kevéssel már átlag alatti eddig a hónap(4,9 fok,átlag:5).Érdekes,hogy míg itt a hónap középhõmérséklete fokozatosan csökkent a dekád folyamán,addíg keleten a hûvös kezdés után 16-17-e táján fordult a trend és emelkedett,így a nyugat -kelet közti különbség mára szinte eltûnt.Bár a korábbi, melegedést jósló elõrejelzések erre a hétre vesztésre állnak(még a hó sem bírt elolvadni és országszerte fagy van)és vasárnaptól már hidegbetörésrõl van szó,a trend maradása esetén alig lesz 0-1 fokkal átlag alatt a hónap.Hogy a mostani 3-6 fokos havi közepek emelkedjenek és átlag feletti legyen a T már nem sok esélyt látok.

Megérkezett hozzám a mult hét elején sokak által emlegetett "kitavaszodás":
Tmin: -2,7 fok (az idei év 2. leghidegebb reggele)
tegnapelõtt még 0,7 mm volt helyi nem hulló csapadékból.
gyengén felhõs az ég...az éjjel sûrû köd ereszekedett az alföldre és a légmozgás teljesen leállt. A dunántúlon biztosan más a helyzet.

ááááá neeeemjóóóó ménem úgy irtad be hogy Cb-t és mammát láttunk a Börzsönyben, gondolkodtak volna hunnajd került oda Cb??!

Ezért fél év pizzamegvonás jár ám, amennyiben az én jogomat vonogatod meg mástól

A hazai 900 m feletti hegyvidékek hóviszonyai igen érdekesen alakulhatnak a csapadékot hozó rendszerek vonulási útvonalai miatt (általában gyakori az ÉK-DNY hideg-meleg tengely). 2005-2006-ban tõlünk északra, Szlovák területen is ritkán elõforduló vastag hó halmozódott föl. A Rima vízgyûjtõjén 1000 m magasságban 170 cm-re hízott a hó, de a magasabb hegyvidékek déli oldalain a 200 cm-es érték sem volt ritka. Az akkori csapadékos áramlási zónában volt a Börzsöny is, míg a Mátra és a Bükk ebbõl már részben kimaradt. Olyan években, amikor ez a tengely általában délkeletebbre van, vagy nincs gyakori északnyugati (inkább a hegységekbe havat hozó nedves áramlás), akkor a keletebbre esõ hegyekben nagyobb a hó (1999 is talán ilyen év volt, de lehet, hogy 2003 is).
Egyébként a Kárpát-medence adottságait tekintve, talán a Börzsöny legmagasabb része van a legjobb helyen egy leendõ hazai hórekordhoz, míg a Mátrát és a Bükköt csak a 2. és 3. helyre sorolnám. A hazai csúcsot tartó Kõszegi-hegység is esélyes lehet, de ott már régen nincs állomás, a majdnem 900-as Írott-kõ csapadék és hóviszonyai pedig teljesen feltáratlanok.

Érdekes jelenség lehet még a hó tömörödése, a Bükkben pl. volt olyan év, hogy a fennsík nagy részén 40 cm körüli hó volt és a hûvösebb szurdokokban is csak 50-60 cm-t mértünk. Ezzel egy idõben viszont a Bálvány csúcstól (956 m) ÉK-re, úgy 930 m magasságban, egy védett (szinte egész télen napfénytõl mentes) tisztáson 80-85 cm-es hótakaró fogadott. A hó víztartalma ott is a többi helyhez hasonló 120-140 mm közötti volt, csak hát nem roskadt össze.

Egyébként tudomásom szerint a legnagyobb hó-víztartalmat a Bükk-fennsíkon mérték 1963-ban. Az érték 100 cm körüli hóvastagság mellett 330 mm volt.

Így, van 1929.02.10-én volt ez az érték. Aznap a hidegrekord az én feljegyzéseim szerintnt -30,0°C Kecskemét, másnap -33,0°C szintén Kecskemét.

Akkor is, és most is nagyon jó volt végig olvasni

Húúh, de jó ilyeneket olvasni! És ezekben a napokban állt be a Magyarországon eddig mért legalacsonyabb napi maximumhõmérséklet is. Azt hiszem Nyíregyházán -20,0 fokkal.

Ahol volt valami érdekes én leírtam Txt, rádió, net stb. Jó pár év gyûjtõ munkája van benne.

Köszönöm ezt ismertem!
Nyuli! Köszönöm , lementettem ugye nem baj? P

Ha már úgyis szóba került a Börzsöny, következzék néhány érdekesebb ottani égkép szombatról!
Link Link Link

A látszat néha csal - konvektív eseménynek híre-hamva sem volt a környéken, "csak" a tõlünk délre örvénylõ mediciklon felhõzete nyúlt be fölénk is.

Na, már ezért megérte Szívesen!

D
Hm.. Nagyon jó kis írás ez..

Jaj Nyuli, ezer köszönet! Ezennel fél évre megvonom Floo-tól a rajtad alkalmazott pizzamegvonási jogát.

Parancsolj, Dávid

#787. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-05 20:56:47

Télidézõ 1929-bõl - I. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.5.)

"Gyõrött már az egész január hidegebb volt a rendesnél, havi középértékben majdnem 3.5°C-al. Bár január folyamán, 11-én -19°C-ig is süllyedt a hõmérõ, az igazi hideg február 3-ra alakult ki, amikor 25 fokkal csökkent a hõmérséklet fagypont alá. Ennek a szokatlanul szigoru téli idõjárásnak részben helyi részben távolabbi okai voltak. A fõbajt az okozta, hogy Oroszország közepén szokatlanul nagy nyomásu légörvény alakult ki, mely fokozatosan terjeszkedve hideg kontinentalis légtömeggel árasztotta el egész Európát és hazánk fölé kerülve január 26-án indította meg azt a példátlanul erõs lehülést, amelyhez foghatót nem igen találunk az utóbbi két évtizedek idõjárásának történetében. A nagy légnyomással járó, derült idõjárás azután megteremtette helyi gyümölcseit, amennyiben ilyenkor a nappali besugárzás hõnyeresége a rövid nappalok miatt sokkal kisebb, mint a hosszu éjszakán történõ erõs kisugárzásból származó hõveszteség. Miután igy a kisugárzás hütõ hatása van tulsúlyban, ennélfogva a levegõ hõfokának napról-napra süllyednie kell, ami aztán szigoru téli idõjárásnak lesz okozója. Ezidén ehhez még hozzájárult a hatalmas hótakaró, amely január folyamán az egész Dunántult átlag 30cm vastag hóréteggel boritotta. Ez a hótakaró hütõ hatásával szintén hozzájárult a nagy hideg kialakulásához, viszont megvolt az a haszna, hogy a kifagyás ellen megvédte a vetéseket, ami nemzetgazdasági szempontból elõnyös körülménynek tekinthetõ."

Folyt. köv. a jövõ héten, napra pontosan tartva a 77 éve történteket.
[bakonyvár korábban közölt összegzésébõl kiderül, hogy ez a február bizonyult az egyik legkegyetlenebbnek a nyugaton élõk számára - a feljegyzések kezdete óta.]

#794. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-07 18:05:18

Télidézõ 1929-bõl - II. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.6.,8.)

"36 év óta nem volt a maihoz hasonló hideg [bodócs istvánnak, a gyõri meteorológiai állomás vezetõjének nyilatkozata]
Ehhez hasonló hideg tél ezelõtt 36 esztendõvel, 1893 januárjában fordult elõ utoljára, teljesen hasonló körülmények között, csakhogy még sokkal hidegebb volt az idei januárnál. Ennek jellemzésére elég annyit megemliteni, hogy míg az idei januári középhõmérséklet Gyõrött 5.6 fok volt fagypont alatt, addig 1893-ban –11 fokig süllyedt le.
Ami a közeli napok várható idõjárását illeti, az oroszországi nagy légnyomás legyengült ugyan, helyette azonban Finnország közepén alakult ki újabb nagy nyomásu légörvény. Ennek következményeképpen derült éjszakák mellett ismét erõs lehülés várható, mely eltart e hónap közepéig. Valószinü azonban, hogy a tél legszigorubb részén már tul vagyunk, ugy hogy a gyertyaszentelõi mackó filozofiája ezidén feltétlenül be fog válni.
Az, hogy egyes helyeken, pusztákon –30 fokos hõmérsékletet mutatott a szabadban álló hõmérõ, nem annyit jelent, hogy a levegõ hõmérséklete is ugyanennyi volt. A higany ugyanis derült éjszakákon sokkal erõsebben sugározza ki magából a meleget, mint a sokkal ritkább levegõ. Ha tehát a hõmérõt nem veszik körül zsalurendszerü védõházikóval, akkor éppen ugy nem a levegõ hõfokát fogja megmutatni, mintha kitesszük közvetlenül a nap sugárzásának. A különbség a Nap sugárzásának függvényében 6-8°C is lehet a valóságos levegõ hõmérsékletéhez képest.
Mint érdekes jelenséget, felemlithetjük azt is, hogy az idei nagy hideg csak a sikságokon jelentkezett, s már a Dobogókõn, meg általában a talajfölszinrõl 300-400 méterre átlag 12°C-al magasabb volt a hõmérséklet. Ennek oka az, hogy a súlyos, hideg levegõ mintegy lefolyik a hegyek oldalairól, s így a völgyeket és sikságokat árasztja el lomha tömegével.
A hõmérõ ijesztõ lesüllyedése nyomában kullog az emberiség egyik legfélelmetesebb réme, a spanyolnátha, s az egészség megóvásához szükséges hatalmas összegeket vág ki az emberek zsebébõl."

Folyt.köv. febr. 12-én, akkortól kezdõdött csak az igazi zordság 1929-ben.

#808. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-11 13:25:37

Télidézõ 1929-bõl - III. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.12.)

"Dermesztõ hidegben"

"Fut mindenki a dolga után, s kékre-zöldre fagyva ácsorognak az utcasarkon nyomorult, étlen munkanélküliek, várva egy félórai vagy egyórás dolgot is, csak hogy pár fillért keressenek, hogy legalább kenyér legyen otthon a gyerekeknek, az asszonynak, vagy a beteg, munkaképtelen szülõknek. Még a meleg szobából sem jó kinézni a csonttá fagyott utcákra, a megmerevedett, fehér fákra, már nincs öröme sem a rettentõ télnek, már fáj a fehér hó, fájnak az ereszekrõl fenyegetõen csüngõ jégcsapok, minden fáj, ami a télbõl van, s igazán nincs öröme már a télnek.

31 fokos hideget mértek ma Gyõrött. Az átmeneti jellegû enyhülést az Oroszország felõl jövõ ujabb fagyhullám rendkivüli hidegre változtatta szerte az országban. A MÁV-tól kapott értesitések szerint a rendkivüli hideg és a szombati szélvihar következtében beállott nehézségek ma sem csökkentek. Az ujabb fagyhullám, mely szombaton ért Magyarország fölé, fölülmulta az eddig mért hõsüllyedést és Gyõrött a mai, reggeli órákban –31 fokot is mértek. Ez a nagy hideg 1 méteres jégpáncéllal boritotta be a gyõri vizeket, és a környékbeli falvak lakossága igen sok helyen a hótorlaszokkal elboritott utak helyett a Duna, Rába, Répce, Marcal jegét használja közlekedési utnak, megrakott szekereivel. A szombaton utnak indult autósok már a legközelebbi falunál visszafordultak a szélvihar miatt, az országutakra szórt hótömegek és a rendkivüli hideg miatt. A fagyfrontról érkezett mai távirataink a következõk: Prága: némely helyen –35 fokot is mértek, este 6 órakor Prágában 21 fok volt fagypont alatt. Bécs: a városban 26 fok hideget mértek a fagypont alatt, ez 4%-al magasabb a tegnapi hidegnél."

#817. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-14 21:00:35

Télidézõ 1929-bõl - IV. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.14.,15.)

Feb. 14.
"Hírek a fagyfrontról"
"A Budapesti értesitõ jelenti: a Meteorológiai intézet esti jelentése szerint havazásra hajló idõ várható, a fagy lassu enyhülésével. Romániában erõs hófuvás majdnem megakadályozott minden forgalmat. Campina közelében egy cigányfaluban megfagyva találtak 10 embert, Kisinevben 14 tagból álló parasztcsalád fagyott meg. Bukovina el van zárva a külvilágtól. A hideg 34 fokra szállott alá, a Dunán 2 méter vastag jég van. 2 vonatkomp tegnap reggel óta befagyva áll a vizen Koppenhága mellett. A kompokon 1600 utas van. A kiszabadítás érdekében jégtörõ hajót küldöttek utnak, azonban azt is tétlenségre kényszeritette a hatalmas jégtömeg."

Feb. 15.
"A város lefoglalta a tejkészletet. A 3 napos szibériai hideg után a tegnapi reggelre enyhült az idõ, s Gyõrött frissen hullott fehér hólepel boritotta el az utcákat. A havazás több-kevesebb erõvel egész nap és egész éjjel tartott, vastag hóréteg lepte el az egész várost, és zavarta meg a már ugy-ahogy helyreállott forgalmat. A hetivásárra bejött kevésszámu falusitól megtudtuk, hogy a havazás nemcsak Gyõrött, henem a vármegyében, és a szomszédos megyékben is megkezdõdött. Az egésznapos erõs havazás délutánra már csaknem teljesen megbénitotta a forgalmat. Tegnap Bécsbõl érkezett egy autó, s a máskor 2 és fél-3 órás utat 3 nap alatt tudta megtenni, azt is ezer viszontagságon keresztül, lapátolással, lóvontatással, alágyujtással cifrázva."

A rettentõ fagyokat ezután országos méretû szakadatlan havazás váltotta fel, az ország települései berendezkedtek a túlélésre..

#823. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-16 16:08:51

A 77 esztendõvel ezelõtti február idõjárási lapszemléjének utolsó elõtti része:
-------------
Télidézõ 1929-bõl - V. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.16.,17.)

Feb.16.
„Az ujabb havazás katasztrófával fenyegeti a városok ellátását
A tegnap délután beállott szünet után, amely már az állapotok javulásának reményét csillogtatta meg elõttünk, az éjszakai órákban ismét megindult a havazás, s most már uj erõre kapva szakadatlanul hullanak a fehér pelyhek, melyeket felkavar a fokozódó szél. Orkánná erõsödõ szél hótorlaszokat szór az imént eltakaritott tájra.
Az országutak forgalma teljesen megakadt, s ma csak néhány szomszédos községbõl jöttek be tejesszánok. 10 napra bezárták az iskolákat az egyesitett vármegyék összes népiskoláiban febr. hó 15-25-ike reggelig. A Gyõr-Jutasi vonal, az Eszterháza-Celldömölk és Celld.-Fehérvár vonalon szünetel a forgalom, a helyi vonatot Gyõr-Moson között talán sikerül fenntartani."

Feb.17.
"Tegnap este a havazás elállt, munkások egész serege és egész kocsitábor fárad egész nap, hogy végre normális képét és normális forgalmát visszakaphassa a hó alá temetett város. A postai csomagfelvételt a Dunántúl egész területére beszüntették. A város melegedõszobát rendezett be és meleg levest osztogat. A hideg az utolsó 3 napban lényegesen enyhült, s a tegnap esti –7 fok mellett ma reggel –6-ot mértek.
Táviratainkból: Innsbruck: reggel –22.5 fokot mértek. A hegyekben –37 fokot is. Nizzában –4 fokot, Párizsban –5 fokig szállt alá már csak a hõmérséklet, tehát mindenütt enyhült.
Az Adria felõl áramló meleg hullám következtében Magyarországon az idõjárás megenyhült. Budapesten ma reggel –2 fok. Tegnap erõs hóesés volt, melyet esõ váltott. Az esõ késõbb szünetelt, s az esti leszállott hõmérséklet következtében ismét hóesés állott be."

#828. - jaurinum (Gyõr, Graboplast) 2006-02-18 12:21:10

Télidézõ 1929-bõl - VI., befejezõ rész (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.19.,20.,21.,22., márc.1.,15.,23.)

Feb.19.
"A megjuhászodott idõjárás és a havazás az egész vonalon biztató jeleket mutat, hogy ha ujabb hótömegek és viharok nem következnek. Lapzártakor értesültünk, hogy Hegyeshalom-Gyõr között a teherforgalom a ma, hétfõi nappal megindul, és holnapra az egy hete Hegyeshalomnál veszteglõ szerelvény Gyõr részére feladott nagyobb fa- és szénszállitmányai megérkeznek.
A vetésjelentésben ez áll: az elmult 4 hét elsõ felét 0, +5 fokig terjedõ hõmérséklet és bõ csapadék jellemezte, ez a 2. két hétben –20, -30 fok között mozgott. A csapadék igen bõ maradt."

Feb.20.
"Ma d.e. 11 órakor –1 fok. A vagóngyárban is megkezdõdött a munka, már csak a pályaudvarok eltakarítása van hátra."

Feb.21.
"Mindenfelé lehet utazni. Ma –8 fok volt."

Feb.22.

"Mikor és hol volt a leghidegebb Magyarországon?
Magyarország egyes vidékein 1861 óta, 1888-ban volt a leghidegebb, amikor is Nagyszeben városában 35 fokig szállott a hõmérséklet fagypont alá. Dunántulon és az Alföldön a mostani hideg a legnagyobb ritkaság számba megy. Itt 1861 óta a leghidegebb idõjárást 1893-ban tapasztalták, amikor Debrecenben –26, Szegeden –27.3 fokot, Pozsonyban –22 fokot mértek fagypont alatt. Az idei szigoru és zord tél még ezeket is felülmúlotta, mikor, amint mindenütt, Gyõrben is –31 fokot mértek."

Márc.1.
"A 2 napja tartó általános enyhülés csatakos sarat, vizet, hólevet hagyott hátra Gyõrött az utcákon. Ma reggelre ismét –10 fok alá szállt a hõmérséklet, ideiglenesen csillapitva aggodalmát a Duna jégtorlaszain dolgozóknak. Vízügyi mérnökök keltek utra városunkból is Pozsony és a Vaskapu irányába, ahol óriási jégtorlaszokkal küzdenek.
Jelentés: az olaszországi depresszió valamint ennek Magyarország keleti része fölött lévõ nyulványai megerõsödtek, ami a tõlünk északra levõ hideg légtömegek beáramlását az országba erõsen megélénkitette."

Márc.15.
"Ugyszólván az egész Duna jég alatt van."

Márc.23.
"Budapest felett csekély megszakitással áll, Adonyig zajlik, Dunapentele és Dunaföldvár között áll a jég."

Vége