Időjárási visszatekintő

Na igen fontosnak tartom még leírni a februári mediterrán ciklon körülményét, megpróbálom megtalálni a közös nevezõt, hogy mi oka volt ezeknek az igen jelentõs havat okozó eseményeknek.

III. Med. ciklon Február 4-7.

Légnyomástérképek és T850hPa térképek:

február 4. Link Link
február 5. Link Link
február 6. Link Link
február 7. Link Link

Ez az idõjárási helyzet egy (fél) blocking helyzetbõl adódott, az óceán felett elhelyezkedõ masszív anticiklon elõoldalán peremciklonok tették változákonnyá az idõjárást. Ezek a ciklonok rendszerint Amerika legészakkeletibb csücskében, valamint Grönland környékén képzõdnek a poláris jet hullámzásánál, a hideg és meleg levegõ keveredésénél. Az egyik peremciklon, amit a február 4-hez tartozó linken megtekinthetünk egy 975 hPa központi nyomással a Skandináv félsziget és Nagy-Britannia között helyezkedett el, majd tovább haladva délkelet felé erõs havazást és viharos szelet okozott az ország nagyrészén. Február 05-én történt meg a dicsõ pillanat, a peremciklonbõl leáradó hideg levegõ mediterrán ciklont méllyített ki, középpontjával nagyjából tõlünk pont délre a volt Jugoszlávia területén. A T850hPA térképen már megfigyelhetõ a klasszikus hideg-meleg keveredés... A ciklon 995hPA nyomású volt, mint tudjuk minnél erõsebb egy ciklon, annál erõsebb hõmérsékleti kontrasztot tud elõidézni, ez a mediterrán ciklon közel a keleti határainkhoz, majdhogynem az Alföldön át haladva középpontjával jelentõs mennyiségû havazást produkált az ország egészén, a nyugati területeken erõs hófúvást produkálva (a messzi ciklonközéépont miatt), amíg keleten csak a peremciklon okozott jelentõsebb problémát.

Snowhunter oldaláról ( Link ) pedig egy kis segítséget felhasználva, igaz Mályira kihegyezve összesen 55 cm/persze hóban/ csapadékot adott le 57 óra alatt.

Ezeket átnézve nem csak a megfelelõ ciklonpálya lehet kulcsfontosságú egy mediterrán ciklon tekintetében, ami a havazást illeti, bizony igencsak zonalitásra, félblockinra hajló helyzetek is ugyanolyan megfelelõ kezdésnek mutatkozhatnak egy kemény téli idõ elõtt (gondolok itt az elõzõ hozzászólásomban megemlített 2003. január elején kövezkezõ mediterrán ciklonok elõzményére, ami tulajdonképpen egy erõsebb óceán felöl érkezõ nyugat-kelet irányú áramlás után alakult ki Link és lett ez belõle Link ) /ezt fõképpen csak azért írom, hogy a modellek alapján ne féljünk, mert minden lehetséges/... valamint a keleten nagy havat okozó mediterrán ciklonok esetében döntõ többségben nem olyan hidegleszakadások következtek be, ami csak 1000-2000 km-es sávot öleltek fel, hanem bizonyám országokon át Francia-, Német-, Lengyelországon át -5 -10es izoterma helyezkedett el, nem pedig egy Németországnyi szélességen benyúló hidegnyelv nyaldosta meg az Alpokat, mint például itt Link ahol egy kis délkeleti áramlás elrontja a bulit keleten. Az 1999es és 2003mas esetekben bizony tõlünk keletebbre északkeletebbre is jóval nagyobb hidegek voltak Link keleti áramlás esetén jött onnan is hideg és mivel ezek a ciklonok közel a keleti határainkhoz haladtak el, ezért nem sokat mozdult az ország kárára a -5ös izoterma.

Tehát végsõsoron a ciklon kiméllyülése elõtt célszerû szétnézni, hogy milyen hideg van tõlünk északkeletre és kicsitvel keletre, majd azután lehet aggódni a ciklonpálya miatt, ami ilyen esetekben nem sokat ronthat a helyzeten, csak a kisebb méretû hidegleszakadásokban játszik igen erõs szerepet a ciklonpálya, sajnos ebbõl a verzióból volt több.

Úgy látom a térképbõl,hogy sokan elfelejtették megnézni a hõmérõt tegnap este 7-kor,hisz a 13 fokos mai Tmax akkor állt be.Így szép tarkabarka lett itt az Ény-i régió.Vagy még sokan tartják az éjjeli minimum,nappali maximum elvhez magukat?Így persze náluk sokkal hûvösebb lesz a közép,nem mindegy ,hogy 13 vagy 9 fokot írunk maximumnak a naplóba...
Mindenesetre a holnapi Tmax már most borítékolom,hogy 7 foknál nem lesz kevesebb:-)

Köszönöm Lász,megmenekültem az utánanézéstõl.Azért megnyugtató,hogy eltekintve az egyetlen 20 foktól jól emlékeztem,hogy nem jellemzõek(még)nálunk sem januárban a 20-22 fokok.Persze ami késik...
Február már egészen más.
A novemberi átlagos hõmérséklet valóban szokatlan(bár az október is az volt,persze tizedekben mért eltérések lehetnek),de a csapadék azért hozott itt-ott érdekességeket.Például ritkán van minden hegységünkben november közepén sportolásra alkalmas 30-60 centis hótakaró .Ami a lényeg:nem egy-két napig,hanem 1-2 hétig!

Érdekességképpen: az idei november eddigi 24 napján még egyetlen országos napi meleg- vagy hidegrekord sem dõlt meg.

Szép munka, jó magasan állt az összelapátolt hó az udvaron, és még ez meg is volt (a hótakaró már nem) amikor megjött a február eleji mediciklon. Szép hófúvások voltak mindkét ciklonos idõszakból, a hófúvás által betemetett árkok, csalitok..stb, tele voltak még hóval amikor megérkezett a februári akció. Annak már kevesebb munkája akadt. Az elsõ csapadéksáv(febr,) idején volt ekkor hófúvás, a második kiadós csapadéknál felénk ezt már nem tették lehetõvé a légnyomásviszonyok.Szép 30 centis hótakaró alakult ki, a hófúvásos idõszakban kb. 10 centi esett, tehát össz. 40 cm körüli.
Ne feledkezz el 500 hpa-os térképet belinkelni az idõszakról, ez szépen mutatja a ciklon kimélyülését, a tulajdonságait.PL. Egy hamar kimélyült , tõlünk délnyugatra veszteglõ ciklon az amelyik itt komoly enyhülést hoz a magasban, ez által esõt.
További búvárkodást kívánok a régi szép idõkben, én is tervezek ilyen munkákat a tél folyamán.

Kis szösszenet és ízelítõ a mediterrán ciklonokról, amik északkeleten jelentõs mennyiségû mérhetõ havat adnak (mielõtt jobban kidolgozom, csak unatkozok) /mellesleg valaki legalább 1998-ig visszatekintõ légnyomási és t850hpa archivumot tudna adni, azt megköszönném/

Link Snowhunter oldaláról/rendkívüli havazások (hozzáteszem MÁLYI-ban, de visszamelékezve nálunk sem voltak fukarak ezek a ciklonok Szerencsen)/: Link lehet csemegézni, sok szép adat van itt részletesen. Nézzük sorjában most csak 2002-tõl:

I. Med. ciklon Január 7-8

Elõzmény: Már 2002 demcemberében is elõszeretettel zaklatott minket az idõnként északnyugat felöl leszakadó hideg levegõ az alpokon át mediterrán ciklonokkal... lásd Link december 29-én, de ez nem volt túl hosszú életû próbálkozás. Innentõl azonban meglehetõsen gyakorta alakultak ki mediterrán ciklonok. Európa északi része felett északnyugaton-északon-északkeleten és elég jól benyúlva Európa közepén is döntöen alacsony nyomású területek helyezkednek el. Jól látható az óceán felöl nyugat-kelet irányú áramlási terület, ami pont Közép-Európa felett kanyarodik kicsit északkelet felé, mert tõlünk keletre egy gyenge anticiklon kicsit itt tartja a hideget északkeleten, de az ország más részein meleg idõjárás lehet. A ciklonok a Brit szigetek környékérõl fokozatosan lefele húzódtak, miután anticiklon kezdett kiépülni a nyugati partoknál Link Link így ott volt a lehetõség a hideg levegõnek az Alpokon át egy mediterrán ciklont kiméllyíteni, ami meg is történt. Így jutottunk ám el ehhez a helyzethez Link Link ez azért egyáltalán nem nevezhetõ klasszikusnak. Ez a mediterrán ciklon nem arról volr híres, hogy rögtön elõsször délnyugaton-nyugaton okozott havazást, már északon s elég hideg volt hozzá, melegadvekció így nem nagyon érintett minket, hiszen már tõlünk keletre sem volt olyan meleg Link Link a ciklon középpontja megközelítõleg a keleti országrészen át vezetett. Észak-északnyugatra felettünk gyenge 1020 hPa nyomású anticiklonos helyzetnek köszönhetõen kicsit "konzerválódhatott" a hideg.

II. Med. ciklon Január 9-11

Elég hamar már meg is jött a második mediterrán ciklon is, azért nem lepõdök meg azon, hogy ez is sok havat okozott, mert lásd elõzõ rész, a hideg egy AC-nak köszönhetõen elég közel maradt, sõt el se ment t850hPa szinten, miközben inkább északiasabb, mint nyugatiasabb északnyugati pályán megint átmegy az Alpokon a hideg, ez a mediterrán ciklon azonban már veszélyesebb volt az elõzõnél, valamivel neccesebb volt a havazás kelet számára, de még mindig megtörtént, eztuán a Brit szigetek környékén kiépült egy jelentõs anticiklon, ami a harmadik mediterrán ciklont már nem engedte fel a Földközi-tengerrõl, ez délnyugat felé halad majd elhalt... közben a Britek felett kialakult AC a Földközi-tengerre ereszkedett le, ezzel egy ideig eseménytelen idõ következett. A következõ északkeleten havazást okozó mediterrán ciklon Snowhunter oldalán található leírásból február 04-én következett be, de erre most nincs idõm. A térkép mindenesetre itt van: Link Link ez nem rögtön havazással kezdett itt, de jól végzõdött a dolog, ez a mediterrán ciklon egy tõlünk északnyugatra zajló elég jó ciklontevékenységnek köszönhetõ, ami elég fagyos levegõvel árasztotta el Közép-Európát: Link

Remélem nem írtam sok hülyeséget bele, javítsatok ki úgy tudok tanulni, a következõ írásban kicsit több példa lesz, ami nem okozott északkeleten jelentõsebb havat, sõt lesz olyan ami semmit se!

Köszöönm!
És tegyük hozzá, hogy a letenyei állomás a településtõl délre egy bedöglõs lyukban volt a Murától 1 köpésnyire....ha feljebb vitték volna egy kicsit, akkor más lenne egy csöppet
Kapnék 2 db hõmérõt az OMSZ-tól vagy bárkitõl, tudnék olyan adatokat mérni, hogy csak néznél

Abban teljesen igazad van hogy a legtöbb rekord Ny-Dny Magyarországról származik a téli hónapokban, és dél Magyarországról. Csak egy-egy van É Valamint a keleti országrészrõl. Csak neked 1993 január 12: Letenye 15,5°C, 1989 december 22: 17,1°C szintén Letenye.

Bocs Gépház bácsi, csak válaszoltam és nem néztem melyik fórumba írom

Bizony, ezek az adatok, a mostani idõjárási helyzet, és az õsz eddigi alakulása azt juttatja eszembe, hogy voltak itt errefelé sorozatban olyan telek, hogy míg bent az országban havazott hideg volt, itt 5-10-15 fokok voltak, ha hébe-hóba esett is valami hó, 1 nap alatt a DNY-i szél eltûntette, és ez ment egész télen, volt, hogy a Balcsi seggig be volt fagyva és korcsolyáztak rajta, mi meg itt csónakáztunk a tavakon....
Nem ritka errefelé a téli enyheség....

#60563. - lász (Diósd)
Elõzmény: Bakonyvár (#60561.) válasz
2007-11-24 10:55:43
Magyarországon mért legmagasabb téli hõmérsékletek amelyek 20°C vagy e felettiek. Rekordokról van szó az adott napon.

December: 16-án: 20,0°C Kisbér 1989,
17-én: 22,0°C Marcali 1989 ez a csúcs ebben a hónapban.
19-én: 21,0°C Kisbér 1989,

Január: 29-én 20,0°C Máza 2002 ez volt a valaha mért legmagasabb érték nálunk januárban

Február: 5-én: 22,5°C Szentgotthárd 2004
6-án: 21,0°C Kiskunhalas 2004
7-én: 20,2°C Szombathely 1995
12-én: 22,9°C Rábagyarmat 1998 ez a csúcstaró február hónapban
13-án: 21,8°C Rábagyarmat 1998
15-én: 21,4°C Szombathely 1998
16-án: 22,2°C Sopron 1998
20-án: 20,5°C Paks 1989
22-én: 21,2°c Baja 1966
23-án: 22,3°C Kalocsa 1903
24-én: 21,0°C Szombathely 1990
25-én: 22,4°C Nagykáta 1990
26-án: 20,0°C Esztergom 1990
28-án: 20,1°C Pécs 1998
29-én: 20,5°C Pécs 1960( jövõre szökõév, meg lehet dönteni)

Nem is olyan ritka a téli idõszakban nálunk a 20 fok feletti hõmérséklet, és ezek csak az adott napra vonatkozó rekordok, másod, harmadrekordok más években is kialakulhatak egy azon napon. De az is látszik hogy manapság több a szélsõség ezekben az adatokban, igaz viszont az is hogy Máza még nem létezett 1903-ban, illetve mérõállomás biztosan nem. Sûrûbb hálózat több érték, több rekord.

[szép munka, de ide való, nem a zivilesenbe]

#60561. - Bakonyvár (Pápa)
Elõzmény: szabolcs 72 (#60558.)
2007-11-24 10:27:39
Mindig tanul az ember.Még sosem hallottam Magyarországon januárban 20 foknál melegebbrõl,az elõzõ télen Bécsben valóban volt ha jól emlékszem 19 fok,de az sem Magyarország(már).Mindenesetre utána kell néznem,ha ez tényleg igaz...
(néhány éve februárban valóban elõfordult 23 fok Szentgotthárdon,alighanem az a téli csúcsok csúcsa)
A pontosság kedvéért Nyugaton tegnap 17 fok is volt,persze ez már nem rendkívüli,ilyet tavaly decemberben is mértem.

A zivilesenbõl áthelyezve:

#60558. - szabolcs 72 (Kutas)
Elõzmény: Floo (#60556.)
2007-11-24 09:15:44
Lehet,de amúgy egyáltalán nem extrém enyhe a mostani idõ...fõleg mióta januárban is mértünk már 20-22°C-os T-maxokat,azóta csak legyintek a 10-13°C-os õsz végi hõmérsékletekre.

Hari, Lász, Télember, köszi a dicséretet. Az égi és földi tünemények játéka csodálatos tud lenni, az övék az érdem. Én csak jókor voltam jó helyen.

Szépen látszik is az Északi-Bakony fõ vízlevezetõjének adatsorán a összegyülekezett hólé: Link
A Marcal is kétszer annyi vizet szállít, mint a múlt hétvégi havazások idején: Link

Igazi bakonyi hófaló bukószelet észleltem Cseszneken 22-23-án.22-én reggel nég összefüggõ 4 centis hó fedte a kertet 245 m-en,de Gézaháza-Zirc térségében 10-15 cm-es hó volt,ami a napsütésben 7-8 fok mellett olvadni kezdett.Aztán este megjött a fõn,10 fokra felment a T és reggelre már nyoma sem volt a hónak.Érdekes,hogy a hegylábi cseszneki csapadékmérõhelyemen(leszámítva a Börzsöny és a Bakony magasabb,400 m feletti hegyi régióit) volt a legtöbb csapadék az országban ebben a hónapban(78 mm).
Tegnap,23-án megdõlt az összes idén novemberi melegrekord Pápán(min.10,max.16,közép 13 fok)és ezzel a havi közép 4,8-ról 5,2-re már az átlag fölé ugrott és mára is garantált a 10 fokos közép T.Bár 6-8 napos hótakaró alakult ki errefelé ebben a hónapban,mégis esély van az átlagnál melegebb novemberre.(3 napja még nem ezt vártam...)

Ez igen!

Csodálatios gratula neked Nagyon szép!

Myloh már írta, hogy felmorogja álmából a rohanó hólé.

bizony bizony,,, néhányunk elá, akik felmérészkedtünk a kilátóba, varázslatos táj tárult!

A börzsönyi Morgó-patak völgyében az elmúlt napok olvadása hatására nem kis "mormogás lehetet"

Bizony, fent a kilátóból. 938m helyett legalább 1800m-en éreztem magam.

:O

Varázslatosak! Micsoda élmény lehetett..

Nagyon szép képek,gratulálok!

Biztosan nagyon szép,de egyben fúrcsa is lehetett így szétnézni fentfõl. :-)

A kontraszt szebbik oldala, még múlt hét végérõl: Link Link Csóvi.

Tegnapelõtti fényképek a Mecsek Misina-Tubes vonulatáról: Link
Hóréteg akkor még 15-20(-25)cm volt, de már akkor is erõsen olvadt. Néhány napig még kitarthat.
A Pécset fagyos markában tartó ködpárna-felhõzet kb. 350m-ig ért fel: Link (Jakabhegy tömbje)
A DK felõl terjedõ ködpárna képtelen volt áttörni a gerinceken, a Komlói-medencében szépen sütött a Nap: Link
A Tenkes Link és a Szársomlyó Link is kiválóan látszott (kb. 30km-re).
A két "világ" közötti átmenet mesébe illõ volt: Link

Ma 11,5°C volt a maximum hõmérséklet, utoljára 10°C feletti T 4-én volt akkor 12,7°C -ot mértem. Ja, és még mindig nem volt köd az õsz folyamán, tegye fel a kezét ahol még nem volt ködös nap

Te megcsinálhatod! DD
Gondolom matematikai segítség nem kell. Amúgy egy 30 éves idõszakasz vizsgálata, hasonlítgatása megtévesztõ lehet minden tekintetben. Azért vannak a 100 éves adatok szépen diagrammba ábrázolva, ezt átlagolva is kitûnik egy enyhe hõm. emelkedés.

És valaki metnetes nem foglalta össze ebbõl a lényeget?:-)Tehát konkrét elemzést nem csinált senki,a 30 éves átlagokra?

Itt Link pl. vannak ilyen adatsorok, már csak egy kis számolgatás, és választ kapsz a kérdésedre.

De konkrét adatsorok nincsenek valakinek hogy milyenek is voltak az 1900-1930 és az 1930-1960 stb 30 éves átlagok adatsorai TÉLEN -csak a TÉLRE nézvést hogy- a 30 éves átlag mennyivel volt az 1970-2000-es évek átlagai alatt?

A novemberi középhõ a tegnappal bezárólag kerek 4 fok. Ezt a mai, holnapi és vasárnapi meleg felviszi pár tizeddel, de hétfõtõl ujra átlagcsökkentõ idõ lesz, szóval jelenleg 3,7-4,1 fok közé várom a novemberi középhõmérsékletet, ami mindenképpen alacsonyabb a 4,3 fokos átlagnál pár tizeddel.

Örömmel elfogadom a segítséged! Az az idõszak igen élénken él az azt megélt emberek emlékezetében.(háború, nehézségek...) Bizom benne , hogy valamelyest sikerül rekonstruálni ezt az eseményt.

Így van, az elõjelek alapján jogos volt enyhe teleket várni, és mégis milyen zord idõk jöttek.... Ezért is írtam, hogy a korszak legjelesebb elõrejelzõi várták az enyhe idõt. Ebbõl kiindulva szoktam hangoztatni azon véleményemet, hogy sokkal kevesebbet tudunk a távolabbi idõjárásról -manapság is!-, mint azt gondolnánk. Sok-sok -szinte cáfolhatatlannak tûnõ- vélemény (köztük nem egy ragyogóan levezetett) dõlt meg az elmúlt 1-2 évben. Gondolok itt mind neves meteorológusainkra, mind a metneten is olvasható -és meglehetõsen nagyszámban megdõlõ- hosszabbtávú latolgatások beválási eredményeire.

A negyvenes évek teleirõl szóló idõszak beszámolójára nagyon számítok. Nyilvánvalóan nehezíti helyzeteted -a meglévõ dokumentumok hiányosságán túl-, hogy kevés még ma is élõ és autentikusnak mondható véleményt formáló idõs él köztünk azokból az idõkbõl.

Viszont -ha segítségemet elfogadod-, szûkebb környezetemben én is próbálok megbízható forrásokból adatokat gyûjteni Számodra az ominózus idõszakról.

Az északi sarki, nyári jégborítás erõsen visszahúzódott a harmincas évek végén...Ez , és más okok is arra engedtek következtetni, hogy enyhe periódus következik. Az évszázad "télsorozata" következett, egészen 46"-ig, a kelet, és közép európai térségben. (Nyugat európára nemigen volt annyira jellemzõ ez az idõszak, õk a 47"-es, 62-63-as telet emlegetik, mint anomáliát.)

Fel fogom deríteni , többek között a 41"-es nagy hóvihar kialakulását, amirõl nagymamám mesélt. Ilyen hóvihar azóta nem fordult elõ kistérségünkben. (Egymást ásogatták ki a hó alól, mozdulni sem lehetett, a háztetõkkel színelt a szél által összehordott hófalak magassága. Ezt megközelítõ hófúvás sem volt azóta...) Ehhez az idõszakról rendelkezésre álló légnyomástérképek nagyon szerény adatok, de segítségemre lesz a budapesti, debreceni százéves adatsor, amiben a hõmérséklet mellett a csapadék, és annak halmazállapota is szerepel. Persze ez sem elégséges, azonban gyakorlatilag biztosra vehetõ például olyan megállapítás, hogy ha Debrecenben is hó formájában hullott a csapadék, és közben Budapesten is, akkor gyakorlatilag biztosra vehetõ , hogy térségünkben is hó hullott. Ott van azonban még annak lehetõsége, hogy közben felénk a két város adataival ellentétben felénk semmi nem esett. Igen megtévesztõ lehet ugyanakkor, ugyanabban az idõszakban pl. BP esõ, debreceni hó, vagy debreceni esõ, BP. hó... Ilyen felállások esetén nem lehet egyértelmû következtetést levonni térségünkre....
Nem egyszerû, sok buktatót magában foglaló dolog így az elemzés, de azért megpróbálom. A hótakaró konzerválódására is elég egyértelmû következtetéseket lehet levonni a két város adatából (hõm., napfény, közben esetleg elõforduló ónos esõ...stb) Szinte semmi gondom nem lenne egy ilyen egri százéves adatsor léte esetén, de sajnos az nem áll rendelkezésemre.

Tudsz.
Már vasárnap megkezdõdött az alacsonyabb régiókban az olvadás, a nappali 4-5 C°-os T max-ok hamar megették a 5-10 cm havat.Hétfõn már 600 méter felett is megbomlott az összefüggõ hótakaró a magasban uralkodó enyheségnek köszönhetõen.Keddtõl feltámadó élénk, jellegzetes hófaló délies szél pedig, betett a 65 cm vastagságnak.Jelenleg a csúcsrégióban (800 m tszf.) összefüggõ a hótakaró, de folyamatosan olvad a magasban uralkodó, szinte márciusi enyheség nyomán. 20-22 cm-re apadt, vizes, összeroskadt szerkezetû.Az északi kitettségû oldalak, északi bércek árnyékos hegyoldalai, fagyzugok jobban bírják a kiképzést.NHH jelenleg majdnem 7 C°, tiszta az ég, alacsony, Rh, süt a nap.Nem kedvez a hónak túlzottan.
Hihetetlen a kontraszt a mostani és a múlt hét között.

Holott a német diktátornak a kor legjelesebb meteorológusai adták a javaslatokat. Õk enyhe téllel számoltak....

Bizony a 40-es évek elején egy háború dõlt el az idõjáráson...én is sokat nézegettem az akkori makroszinopt helyzeteket.

Tudsz valamit mondani a Börzsönyi hóhelyzetrõl?

Híresen hideg telek voltak a negyvenes évek elején. A sokévi átlag emelkedett hangyányit, ebben persze a tél is belefoglaltatik. Ha van kedved számolj!
Debrecen:Link
Budapest:Link
Kíváncsian várom az eredményt.
Ez például baba:
1901-01-04 -17.4 -12.0 -20.7
Három mért napi érték. Már én is átéltem hasonló hõmérsékleti napi T-ket, roppant tetszik amikor harapni lehet a levegõt.
Debrecen, havas napok száma (100 év)
Link
Érdekes nincs nullaérték benne, ez lenne az elsõ (2006-2007 tél)
Az csak egy dolog, hogy én sem emlékszem ilyen abszolut hómentes télre...

Valakinek esetleg vannak adatai arra nézvést hogy -ugye a sokévi átlagnál általában 30éves adatsorokat nézünk-az 1900-1930 közötti 30éves átlag télen mennyivel volt kevesebb az 1970-2000-es átlagnál?Vagy egyáltalán kevesebb volt?mert nekem az idõsebb bácsik azt mondják hogy sokkal hidegebb telek voltak a 30-as 40-es években!Ez mennyire felel meg a valóságnak?

Felettébb érdekes idõjárási jelenséget lehet megfigyelni az utóbi két napban a Börzsönyben.
A két on-line állomásunk adatai alapján (Kemence és Diósjenõ) erõs anomália alakult ki a hegység keleti és nyugati fele között.
Feltûnõ, hogy a Börzsöny északnyugati kapujában a Kemence-völgy bejáratánál fekvõ Kemencén, a hidegpárnás AC helyzet stablizálódása óta - a kora hajnali órák kivételével - folyamatosan élénk K,DK-i szél fúj.Átlagosan 15-20 km/h sebességgel (10 min átlagolás) de 30 km/h órás alapszél adatok is vannak a görbéken. A nappal beálló T maxok 6-7 C° körül szórnak, míg kora regelre, a szélcsend beállta után fagypont közelébe vagy kevéssel alá süllyed a hõmérséklet. A folyamatos szárító hatású szél nyomán a nappali Rh 60% közelében mozog, majd csak lassan éri el a 80-85%-ot hajnalra.Köd nem alakul ki, csupán erõs párásság.
Ezzel ellentétben épp a szélfelöli keleti oldalon, a Nógrád-medencébe beragadó köd mellett alig van légmozgás.Nappali magasabb harmatpont mellett, magas az RH, folyamatosan 85% környékén szór.A T napi járása is kiegyenlítettebb.Éjjel nem közelíti meg a fagypontot (0.5-1.5 C fok körül alakul), míg nappal beálló T maxok 4 fok környékén detektálhatók. A szakaszosan mûködõ NHH adatokat nézve (Pitom drága lélek!Ugye emlékszel! fent is erõs 35-45 km/órás szél fúj, a tszf. magassághoz viszonyítva magas nappali T mellett.Úgy vélem egy fajta - hidegpárnás helyzetekhez köthetõ - keleti irányultságú "börzsönyi bukószél" jelenség zajlik éppen, figyelhetõ meg.
A Nógrádi-medencébe beült hideg levegõ felett a légáramlat elhaladva a hegység magas gerincein, csúcsain átbukva az Ipoly-völgyébe zúdul le, erõs szárító és ködoszlató hatással.
Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy K-Ny-i irányban átszelve a Kemence-völgyet, a Jenõi oldal szürke magasködébõl vagy talajmenti ködfalából Királyháza környékén az ember szinte vonalzószerûen jut ki a szárazabb, tiszta, napsütéses területre.

Bár a mai elõrejelzés is ék-i ködökkel számol,ennek ellenére itt lett köd,de nagy és már a T is alig 1 fok...

Itt sokat sütött a nap, köd nem volt Tmin -2.4 Tmax +8,1 fok volt, az északkeleti ködpárna amit páran már szinte biztosra vettek a múlt héten, elmaradt..

Ma itt nem volt köd és 6 fok is lett,de este még mindig 5 fok felett a T,akár Zalában - talán a szél felkeverõ hatása ?

Ma érdeklõdés hiányában elmaradt a ködtakaró felszakadozása. Csak a délutáni órákban ritkult kissé. Holott a magasban erõs szél fújt, Hárskúton kifejezetten szeles nap volt - jelentették kémeim, ami kb 450-500 méteren van. A talajon is élénkülnie kellett volna, de valamiért elmaradt. Valakinek ehhez okos gondolata esetleg?
Itt megtekinthetõ a reggeli, meg a délutáni ködfelhõzet területi eloszlása. Link

Hát oda várnak 13-at, ide 12-t....szokásos a szisztéma....a beválás is szokásos
A durva az, hogy totál biztos, hogy holnap itt kell, hogy melegebb legyen, mégis oda várják a többet, és ez az esetek nagy részében így van és fõleg, hogy látták a mai nap mért értékeit...
Számomra döbbenet, és érthetetlen....

0,2°C lett a Tmax, egész nap köd volt, idõnként ködszitálással

Az biztos, hogy amint befordul DNY-iasabba a szél, pl. akkor Sopronba fog beragadni a köd, onnan ne tudja kipiszkálni....legalábbis nem szokta tudni....
De itt nálunk ezekbõl a szitukból brutálisan meleg tud lenni....

Ha felszakad a köd, akkor lehet Nálad is 13 fok, itt egészen biztosan nagyobb eséllyel lehet meleg, már többször megfigyeltem, a délies szél nem igazán kedvez annak a térségnek...
Kíváncsi leszek, hogy várják holnapra a T eloszlását