Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Nálam eddig 530mm az évi szumma, az április horrrorát és a két nyári hónap csapadékszegényságét viseli magán az érték.
Itt Hajdúhegyen az éves mennyiség eddig 561,1 mm. A havi mennyiségek hónapról-hónapra egész mm-re kerekítve: 29, 54, 39, 8, 82, 52, 44, 95, 64, 53, 43.
Nálam 9,4 mm volt reggel a mérõben, így november eddig 58,4mm, az éves érték pedig 576 mm.
A mai egyetlen hózáporunk így vonult el kelet-délkelet felé délután 3/4 4 körül:
A mai egyetlen hózáporunk így vonult el kelet-délkelet felé délután 3/4 4 körül:
Most néztem meg a csapadékmérõimet,tegnap illetve ma itt összesen 34mm esõ esett,teljesen tele voltak.
Egész éjszaka ömlött az esõ.Valamint délelõtt is esett még egy kevés+ volt egy heves graupelzápor. :-)
A talaj minden rétege már annyira telített nedvességgel hogy nem bírja már elszívni a vizet,egyre nagyobb a belvíz emiatt :-(
Egész éjszaka ömlött az esõ.Valamint délelõtt is esett még egy kevés+ volt egy heves graupelzápor. :-)
A talaj minden rétege már annyira telített nedvességgel hogy nem bírja már elszívni a vizet,egyre nagyobb a belvíz emiatt :-(
47. (múlt) hét átlag hõmérséklete: 4,7 °C. Átlag min: 1,9 °C, átlag max: 8,4 °C. Csapadék: 10 mm
Legmelegebb nap: 25-e vasárnap (6,6 °C), leghûvösebb: 21-e szerda (1,9 °C), legtöbb csapadék: 25-e vasárnap (9 mm).
Legmelegebb nap: 25-e vasárnap (6,6 °C), leghûvösebb: 21-e szerda (1,9 °C), legtöbb csapadék: 25-e vasárnap (9 mm).
Téli mesébe illõ volt odafenn!Remek képek!
A Mecsekbe sem maradt már más, mint olvadt hófoltok és sár-sár-sár...bár közös dagasztásából hiányoltalak.
A Mecsekbe sem maradt már más, mint olvadt hófoltok és sár-sár-sár...bár közös dagasztásából hiányoltalak.
A kisjégkorszakok, és következményeik:
Link
."..A hirtelen beállt nagy hidegre enged következtetni az adat, mely szerint 1685ben egyszerre 150 ember fagyott meg Debrecenben. Az egész Európát érintõ lehûlés, a romló éghajlati viszonyok tömeges kivándorlási hullámot idéztek elõ az európai mezõgazdaság peremterületeirõl, így Skóciából is. A XVII. század derekának változékony idõjárását a század végén újabb lehûlés követte, melynek jeleként Nagy-Britannia partjai mentén megjelentek kajakjaikkal az eszkimók. Jellemzõ például, hogy befagytak a németalföldi csatornák. A modern klímatörténeti vizsgálatokban éppen a németalföldi csatornákon folyó teherszállítás szolgált alapvetõ forrásul az idõjárás változásaira. A fizetési naplók pontosan jelzik, hogy milyen korán megszûnt a hajóforgalom, mert beállt a jég csatornákban, s évrõl évre korán kezdõdött a tél. Jellemzõ, hogy a Németalföldre vitt spanyol katonákat korcsolyákkal is felszerelték.
1676 decemberében, majd 1684 februárjában a befagyott Temzén vásárokat rendeztek. Különösen hideg volt 1683-1684 tele, amikor a feljegyzések szerint a föld Angliában közel egy méter mélyen átfagyott és a Csatorna, valamint az Északi-tenger partján is 30-40 kilométer szélességben jég keletkezett...."
Link
."..A hirtelen beállt nagy hidegre enged következtetni az adat, mely szerint 1685ben egyszerre 150 ember fagyott meg Debrecenben. Az egész Európát érintõ lehûlés, a romló éghajlati viszonyok tömeges kivándorlási hullámot idéztek elõ az európai mezõgazdaság peremterületeirõl, így Skóciából is. A XVII. század derekának változékony idõjárását a század végén újabb lehûlés követte, melynek jeleként Nagy-Britannia partjai mentén megjelentek kajakjaikkal az eszkimók. Jellemzõ például, hogy befagytak a németalföldi csatornák. A modern klímatörténeti vizsgálatokban éppen a németalföldi csatornákon folyó teherszállítás szolgált alapvetõ forrásul az idõjárás változásaira. A fizetési naplók pontosan jelzik, hogy milyen korán megszûnt a hajóforgalom, mert beállt a jég csatornákban, s évrõl évre korán kezdõdött a tél. Jellemzõ, hogy a Németalföldre vitt spanyol katonákat korcsolyákkal is felszerelték.
1676 decemberében, majd 1684 februárjában a befagyott Temzén vásárokat rendeztek. Különösen hideg volt 1683-1684 tele, amikor a feljegyzések szerint a föld Angliában közel egy méter mélyen átfagyott és a Csatorna, valamint az Északi-tenger partján is 30-40 kilométer szélességben jég keletkezett...."
Nekem szép emlékeim vannak, a délitáliai, albán, görög térség központú ciklonokkal is, sõt a mediterrán térségbe betörõ szimpla hidegfrontok által észak felé feltolt csapadékzónákkal, a térségünket elérõ, vagy csak megközelítõ melegfrontokkal, okkluziós frontokkal kapcsolatban is. Ezek általában nem a legnagyobb havazások, de okoznak kiadós havazást is. Akár hófúvást is, hiába van messze a ciklon középpont.
Végtelen a variáció!
Végtelen a variáció!
Végülis azon kívül, hogy jól összeszedjük így hármasban a mediterrán ciklonokra vonatkozó tulajdonságokat és helyezeteket, ti inkább általánosságban én csak a nagyobb havazást okozó ciklonok makroszinpotikus helyzetérõl és kialakulásáról írogattam. Hárman azért jól kiegészítettük egymást, feleslegesnek márcsak azért sem tekintem leírásom, mert kicsit talán magamnak is bizonyítottam, hogy tulajdonképpen nem is olyan rossz ez a mediterrán ciklon, csak az esetek nagytöbbségében nem jó 
Azért sok olyan következtetésre jutottam, ami egy felületes vitában nem nagyon ütközik ki, csak letisztázódtak a jelentõs havazás feltételei.
Tehát az egész országot érintõ havazás elégséges feltétele a ciklonpálya kelet felé helyezõdése és elhaladása, de a keleti területeket érintõ megmaradó jelentõs mennyiségû hó tekintetében ez önmagában még kevés. Szükséges az északkelet-kelet felé elhelyezkedõ légtömegek kellõen hideg hõmérséklete is. Magyarul a legjobb, ha mindkettõ egyszerre teljesül, mert akkor jelentõs megmaradó hó lesz, ha csak a ciklonpálya szerencsés útvonalú, akkor esõ után országos havazás, majd nyugaton sok, keleten gyér mennyiségû megmaradó hó... a harmadik variáció általában pedig csak délnyugatnak-nyugatnak kedvez... és még csak errõl beszéltünk, a visszapörgõ okklúzióról még nem is említettünk felszinesen se, de majd azt is megnézem. Sõt ilyen esetekben gyakori az olyan eset, amikor a nem nyugvó északnyugati áramlás az északi-északkeleti területeken mégegyszer végigtolja a gyengülõfélben lévõ okklúzió felhõzetét okozva ezeken a területeken még plusz pár centit, ilyenkor már jórészt elég fagyos idõben.
Azért sok olyan következtetésre jutottam, ami egy felületes vitában nem nagyon ütközik ki, csak letisztázódtak a jelentõs havazás feltételei.Tehát az egész országot érintõ havazás elégséges feltétele a ciklonpálya kelet felé helyezõdése és elhaladása, de a keleti területeket érintõ megmaradó jelentõs mennyiségû hó tekintetében ez önmagában még kevés. Szükséges az északkelet-kelet felé elhelyezkedõ légtömegek kellõen hideg hõmérséklete is. Magyarul a legjobb, ha mindkettõ egyszerre teljesül, mert akkor jelentõs megmaradó hó lesz, ha csak a ciklonpálya szerencsés útvonalú, akkor esõ után országos havazás, majd nyugaton sok, keleten gyér mennyiségû megmaradó hó... a harmadik variáció általában pedig csak délnyugatnak-nyugatnak kedvez... és még csak errõl beszéltünk, a visszapörgõ okklúzióról még nem is említettünk felszinesen se, de majd azt is megnézem. Sõt ilyen esetekben gyakori az olyan eset, amikor a nem nyugvó északnyugati áramlás az északi-északkeleti területeken mégegyszer végigtolja a gyengülõfélben lévõ okklúzió felhõzetét okozva ezeken a területeken még plusz pár centit, ilyenkor már jórészt elég fagyos idõben.
Azért arra , hogy amikor a hidegfront áramlásának irányát, és sebességét számolod, és létrejön a genezis, ezáltal kapsz egy várható ciklonpályát, még számos más dolog is történik! Mi történik körülöttünk? PL. egy magas nyomású terület mozgása, egészen pici különbségek is döntõen befolyásolják a ciklon viselkedését. Szerintem ez egy rendkívûl bonyolult dolog. Ha egy vízcseppet a karodra cseppentessz, megfigyeled hol folyik le, utána szárazra törölve a karod, ezt megismétled ugyanoda cseppentve, egészen biztos hogy nem ugyanaz az eredmény.( Az ismétlõdõ ciklon útvonalaknál nincs szárazra törlés? DDD)
Ha csak az elmúlt évek mediciklonos prognózisaira gondolok, nemtom a mosolyt letörölni a képemrõl, akkora meglepetések érték a szakembereket is, a prognózishoz képest bekövetkezõ események miatt. Hát még régebben....(egy példa 99" feb... Emlékszem Wissi Károly szavaira, hogy "ÉK-en is lehet szélerõsödés, helyenként hófúvás. A bizonytalanság egyértelmûen kihallatszott.Egy délborsodi kollégámnak mondtam is , jobb ha húzol hazafele, elkezdett élénkülni a szél... Benne volt a kialakult körülményekbe, hogy nagy cirkusz lesz.)
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tervezett munkád felesleges lenne, de jobb ha az alaptörvényszerûségeket leszámítva messzemenõ következtetéseket nem vonsz le.
Én már csak azt nem tudom, miért nincsenek NY dunántúli mediciklon mániások? (Jó, tudom, hogy vannak...)
Ha csak az elmúlt évek mediciklonos prognózisaira gondolok, nemtom a mosolyt letörölni a képemrõl, akkora meglepetések érték a szakembereket is, a prognózishoz képest bekövetkezõ események miatt. Hát még régebben....(egy példa 99" feb... Emlékszem Wissi Károly szavaira, hogy "ÉK-en is lehet szélerõsödés, helyenként hófúvás. A bizonytalanság egyértelmûen kihallatszott.Egy délborsodi kollégámnak mondtam is , jobb ha húzol hazafele, elkezdett élénkülni a szél... Benne volt a kialakult körülményekbe, hogy nagy cirkusz lesz.)
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tervezett munkád felesleges lenne, de jobb ha az alaptörvényszerûségeket leszámítva messzemenõ következtetéseket nem vonsz le.
Én már csak azt nem tudom, miért nincsenek NY dunántúli mediciklon mániások? (Jó, tudom, hogy vannak...)
Így van, ld. #6915 utolsó bekezdését.
Abszolút röviden:
1.: Keletkezés, Alpokon átbukó hideg levegõ.
2.: Pályavonal (ami lehet alattunk elhúzó, vagy felkanyarodó), amit az északias áramlás és a nyomási mezõ (pl. akadályozó magasnyomású ékek) irányít.
3.: Felkanyarodó pályavonal esetén nézni kell, mibõl gazdálkodhat a ciklon, van-e elõoldalon és felett hideg levegõ, akkor jó eséllyel országos havazás, ha nem, neki kell beszívnia, ekkor nyugatról kelet felé haladva fokozatosan az esõ az úr.
Ui: Jól körbejárjuk mi ÉK-iek a témát, megerõsítgetve egymást, örülök, he-he!
Abszolút röviden:
1.: Keletkezés, Alpokon átbukó hideg levegõ.
2.: Pályavonal (ami lehet alattunk elhúzó, vagy felkanyarodó), amit az északias áramlás és a nyomási mezõ (pl. akadályozó magasnyomású ékek) irányít.
3.: Felkanyarodó pályavonal esetén nézni kell, mibõl gazdálkodhat a ciklon, van-e elõoldalon és felett hideg levegõ, akkor jó eséllyel országos havazás, ha nem, neki kell beszívnia, ekkor nyugatról kelet felé haladva fokozatosan az esõ az úr.
Ui: Jól körbejárjuk mi ÉK-iek a témát, megerõsítgetve egymást, örülök, he-he!
Sokan egy genovai ciklont alapból megkárognak "keleten esõ lesz", pedig sok kiadós havazást köszönhetünk neki.
..Az 1999es és 2003mas esetekben bizony tõlünk keletebbre északkeletebbre is jóval nagyobb hidegek voltak...
Kulcsmondat! Ezt próbáltam a minap magyarázni egy fórumozónak. Ha tõlünk északra , és keletre hideg levegõ található (ez hál" Istennek télen gyakori), jóval kevesebb okunk van az aggodalomra, atekintetben, hogy havazás lesz keleten. A talajközeli, és a T850 es magasságig terjedõ enyhülés elmarad, illetve messze tõlünk délkeletre marad az a sáv, ahol már vegyes csapadék hullik. A mediterrán ciklon jelentõs mértékben behúzza a hideget ilyen esetben térségünk felett is, miközben a magasabb rétegekben a ciklon elõoldal enyhe nedves levegõt szállít.
Kulcsmondat! Ezt próbáltam a minap magyarázni egy fórumozónak. Ha tõlünk északra , és keletre hideg levegõ található (ez hál" Istennek télen gyakori), jóval kevesebb okunk van az aggodalomra, atekintetben, hogy havazás lesz keleten. A talajközeli, és a T850 es magasságig terjedõ enyhülés elmarad, illetve messze tõlünk délkeletre marad az a sáv, ahol már vegyes csapadék hullik. A mediterrán ciklon jelentõs mértékben behúzza a hideget ilyen esetben térségünk felett is, miközben a magasabb rétegekben a ciklon elõoldal enyhe nedves levegõt szállít.
Igen nem ilyen egyszerû, de a kérdés itt az, hogy egy európai makroszinoptikus helyzet elrendezõdése mennyire érinti egész Európát. Hogy érthetõbb legyek gondolok arra, hogy amikor egy AC az óceánon a brit szigetekhez közel blokkolja a nyugat-kelet áramlást, akkor milyen sajátosságok vannak Kelet-Európában. Ha minden makroszinoptikus helyzetnek megvan a maga sajátossága a kelet-délkelet európai részeken, akkor a félblocking és teljes blocking helyzeteknek is megvan a sajátossága Kelet-, Délkelet-Európában is, csak azt nem gyakran figyeljük... a keleti részeket csak egy kontinentális hidegbetörés alkalmával vizsgálgatjuk nagy szorgossággal, amúgy mindig a nyugat-északnyugat-észak hármas a lényeg.
Azért ennyire nem egyszerû Anarki, a ciklonpályára befolyásoló tényezõket elõzõ beírásomban említettem.
Néhány ciklon elemzése nem ad elég támpontot, ahhoz legalább félszáz példány kéne a hasonló általánosításhoz.
Lényeg, hogy az Alpokon átbukó hideg levegõ perdületet kapjon (azért a szög is fontos, nyugatias irány már egész kis esélyt ad).
Néhány ciklon elemzése nem ad elég támpontot, ahhoz legalább félszáz példány kéne a hasonló általánosításhoz.
Lényeg, hogy az Alpokon átbukó hideg levegõ perdületet kapjon (azért a szög is fontos, nyugatias irány már egész kis esélyt ad).
Kiegészítve azért még azzal, hogy nézegetve ezeket a légnyomástérképeket, sajnos keresve se találtam jobb példát a mostani novemberi eseteknél, amikor olyan jól elkülönülõen jó határvonallal nyugaton havazás és keleten esõ volt. De további következtetéseket is le lehet vonni (legalábbis szerintem):
Két módon alakulhat ki mediterrán ciklon...: kialakulhat egy szimpla hidegfronttól, amikor egy messzi mondjuk Skandináv-félsziget környéki ciklon hosszan elnyúló frontja méllyíti ki a ciklont... ennek különbözõ pályái lehetnek..., nem feltétlenül csak északi, hanem egészen a nyugatiasabb északnyugati pálya sem kizáró ok, blocking és félblocking helyzetekben alakulhatnak ki. Az északnyugatias áramlás és az északi áramlás közötti különbség szerintema ciklonpályára is hatással van... miszerint az északnyugati pályán érkezõ hidegleszakadás nagyobb százalékkal méllyítki egy elég széles parabola pályán haladó, tehát inkább az ország alatt délre, majd a keleti országhatáron kívül haladó ciklonközéppontal mediterrán ciklont, az égen északias hidegleszakadások (hozzáteszem ezek hoznak több hideget télen) méllyítenek ki szûk parabola-pályán haladó ciklonokat (olyan mint a "X" négyzet koordinátarendszerben ábrázolva... ilyenkor a ciklonközéppont egészen közel a keleti határokon vagy akár az Alföldön keresztül halad)
Aztán van még a peremciklonok által kiméllyített ciklonhelyzet, ennek még utánanézek.
A ciklonpályákra vonatkozó megállapításaim nem törvényeknek szántam, de szerintem logikusak és megától értetõdöek, más ütemben érzeknek az északnyugatról érkezõ hidegek és más ütemben az északias hidegek, ennek értelmében a hõmérsékletük is teljesen más.
Két módon alakulhat ki mediterrán ciklon...: kialakulhat egy szimpla hidegfronttól, amikor egy messzi mondjuk Skandináv-félsziget környéki ciklon hosszan elnyúló frontja méllyíti ki a ciklont... ennek különbözõ pályái lehetnek..., nem feltétlenül csak északi, hanem egészen a nyugatiasabb északnyugati pálya sem kizáró ok, blocking és félblocking helyzetekben alakulhatnak ki. Az északnyugatias áramlás és az északi áramlás közötti különbség szerintema ciklonpályára is hatással van... miszerint az északnyugati pályán érkezõ hidegleszakadás nagyobb százalékkal méllyítki egy elég széles parabola pályán haladó, tehát inkább az ország alatt délre, majd a keleti országhatáron kívül haladó ciklonközéppontal mediterrán ciklont, az égen északias hidegleszakadások (hozzáteszem ezek hoznak több hideget télen) méllyítenek ki szûk parabola-pályán haladó ciklonokat (olyan mint a "X" négyzet koordinátarendszerben ábrázolva... ilyenkor a ciklonközéppont egészen közel a keleti határokon vagy akár az Alföldön keresztül halad)
Aztán van még a peremciklonok által kiméllyített ciklonhelyzet, ennek még utánanézek.
A ciklonpályákra vonatkozó megállapításaim nem törvényeknek szántam, de szerintem logikusak és megától értetõdöek, más ütemben érzeknek az északnyugatról érkezõ hidegek és más ütemben az északias hidegek, ennek értelmében a hõmérsékletük is teljesen más.
Szép munka!
Röviden le tudom egyszerûsíteni általánosítva a mediterrán cikonok fõbb ismérveit.
Kialakulásuk feltétele ugye az északi áramlással az Alpokon átkelõ és ott ciklonális perdületet kapó hideg levegõ.
Kialakulásuk után pályájuk jórészt a fizika törvényeit követik, ahogy víz is, a legkisebb ellenállást követve, mivel vonulásuk legjelemzõbb pályája a Balkánon keleti irányba elfutók, avagy a Kárpát-medence környékén felkanyarodók.
Az aktuális áramlási viszonyokon túl (erõs északi áramlás a pályavonal mentén garantálja nem túl felkanyarodó pályát) a magasnyomású ékek befolyásolják legjobban pályájukat, pl. 2005 decemberében jórészt a Fekete-tenger feletti erõs magasnyomás miatt kanyarodtak fel erõsen a ciklonpályák, ill. 1999-ben az erõs északi ártamlás és az azt követõ magasnyomású ék adta ki a számunkra kedvezõ pályát.
Aztán a hidegadvekció mértéke attól függ, mivel gazdálkodhat a ciklon.
Van-e hideg levegõ Közép-Európa és a Fekete-tenger felett, akkor lehet közeli ciklonpálya (a keleti határunk melett felhúzó) esetén is jórészt hó hazánkban, nélküle pedig a hátoldali áramlásában található hdieg levegõ erõsségének mértékével szívja be a hideget, nyugat-délnyugat felõl, ekkor szokás a nyugat hó, kelet esõ felállás (most novemberben).
Röviden le tudom egyszerûsíteni általánosítva a mediterrán cikonok fõbb ismérveit.
Kialakulásuk feltétele ugye az északi áramlással az Alpokon átkelõ és ott ciklonális perdületet kapó hideg levegõ.
Kialakulásuk után pályájuk jórészt a fizika törvényeit követik, ahogy víz is, a legkisebb ellenállást követve, mivel vonulásuk legjelemzõbb pályája a Balkánon keleti irányba elfutók, avagy a Kárpát-medence környékén felkanyarodók.
Az aktuális áramlási viszonyokon túl (erõs északi áramlás a pályavonal mentén garantálja nem túl felkanyarodó pályát) a magasnyomású ékek befolyásolják legjobban pályájukat, pl. 2005 decemberében jórészt a Fekete-tenger feletti erõs magasnyomás miatt kanyarodtak fel erõsen a ciklonpályák, ill. 1999-ben az erõs északi ártamlás és az azt követõ magasnyomású ék adta ki a számunkra kedvezõ pályát.
Aztán a hidegadvekció mértéke attól függ, mivel gazdálkodhat a ciklon.
Van-e hideg levegõ Közép-Európa és a Fekete-tenger felett, akkor lehet közeli ciklonpálya (a keleti határunk melett felhúzó) esetén is jórészt hó hazánkban, nélküle pedig a hátoldali áramlásában található hdieg levegõ erõsségének mértékével szívja be a hideget, nyugat-délnyugat felõl, ekkor szokás a nyugat hó, kelet esõ felállás (most novemberben).
Na igen fontosnak tartom még leírni a februári mediterrán ciklon körülményét, megpróbálom megtalálni a közös nevezõt, hogy mi oka volt ezeknek az igen jelentõs havat okozó eseményeknek.
III. Med. ciklon Február 4-7.
Légnyomástérképek és T850hPa térképek:
február 4. Link Link
február 5. Link Link
február 6. Link Link
február 7. Link Link
Ez az idõjárási helyzet egy (fél) blocking helyzetbõl adódott, az óceán felett elhelyezkedõ masszív anticiklon elõoldalán peremciklonok tették változákonnyá az idõjárást. Ezek a ciklonok rendszerint Amerika legészakkeletibb csücskében, valamint Grönland környékén képzõdnek a poláris jet hullámzásánál, a hideg és meleg levegõ keveredésénél. Az egyik peremciklon, amit a február 4-hez tartozó linken megtekinthetünk egy 975 hPa központi nyomással a Skandináv félsziget és Nagy-Britannia között helyezkedett el, majd tovább haladva délkelet felé erõs havazást és viharos szelet okozott az ország nagyrészén. Február 05-én történt meg a dicsõ pillanat, a peremciklonbõl leáradó hideg levegõ mediterrán ciklont méllyített ki, középpontjával nagyjából tõlünk pont délre a volt Jugoszlávia területén. A T850hPA térképen már megfigyelhetõ a klasszikus hideg-meleg keveredés... A ciklon 995hPA nyomású volt, mint tudjuk minnél erõsebb egy ciklon, annál erõsebb hõmérsékleti kontrasztot tud elõidézni, ez a mediterrán ciklon közel a keleti határainkhoz, majdhogynem az Alföldön át haladva középpontjával jelentõs mennyiségû havazást produkált az ország egészén, a nyugati területeken erõs hófúvást produkálva (a messzi ciklonközéépont miatt), amíg keleten csak a peremciklon okozott jelentõsebb problémát.
Snowhunter oldaláról ( Link ) pedig egy kis segítséget felhasználva, igaz Mályira kihegyezve összesen 55 cm/persze hóban/ csapadékot adott le 57 óra alatt.
Ezeket átnézve nem csak a megfelelõ ciklonpálya lehet kulcsfontosságú egy mediterrán ciklon tekintetében, ami a havazást illeti, bizony igencsak zonalitásra, félblockinra hajló helyzetek is ugyanolyan megfelelõ kezdésnek mutatkozhatnak egy kemény téli idõ elõtt (gondolok itt az elõzõ hozzászólásomban megemlített 2003. január elején kövezkezõ mediterrán ciklonok elõzményére, ami tulajdonképpen egy erõsebb óceán felöl érkezõ nyugat-kelet irányú áramlás után alakult ki Link és lett ez belõle Link ) /ezt fõképpen csak azért írom, hogy a modellek alapján ne féljünk, mert minden lehetséges/... valamint a keleten nagy havat okozó mediterrán ciklonok esetében döntõ többségben nem olyan hidegleszakadások következtek be, ami csak 1000-2000 km-es sávot öleltek fel, hanem bizonyám országokon át Francia-, Német-, Lengyelországon át -5 -10es izoterma helyezkedett el, nem pedig egy Németországnyi szélességen benyúló hidegnyelv nyaldosta meg az Alpokat, mint például itt Link ahol egy kis délkeleti áramlás elrontja a bulit keleten. Az 1999es és 2003mas esetekben bizony tõlünk keletebbre északkeletebbre is jóval nagyobb hidegek voltak Link keleti áramlás esetén jött onnan is hideg és mivel ezek a ciklonok közel a keleti határainkhoz haladtak el, ezért nem sokat mozdult az ország kárára a -5ös izoterma.
Tehát végsõsoron a ciklon kiméllyülése elõtt célszerû szétnézni, hogy milyen hideg van tõlünk északkeletre és kicsitvel keletre, majd azután lehet aggódni a ciklonpálya miatt, ami ilyen esetekben nem sokat ronthat a helyzeten, csak a kisebb méretû hidegleszakadásokban játszik igen erõs szerepet a ciklonpálya, sajnos ebbõl a verzióból volt több.
III. Med. ciklon Február 4-7.
Légnyomástérképek és T850hPa térképek:
február 4. Link Link
február 5. Link Link
február 6. Link Link
február 7. Link Link
Ez az idõjárási helyzet egy (fél) blocking helyzetbõl adódott, az óceán felett elhelyezkedõ masszív anticiklon elõoldalán peremciklonok tették változákonnyá az idõjárást. Ezek a ciklonok rendszerint Amerika legészakkeletibb csücskében, valamint Grönland környékén képzõdnek a poláris jet hullámzásánál, a hideg és meleg levegõ keveredésénél. Az egyik peremciklon, amit a február 4-hez tartozó linken megtekinthetünk egy 975 hPa központi nyomással a Skandináv félsziget és Nagy-Britannia között helyezkedett el, majd tovább haladva délkelet felé erõs havazást és viharos szelet okozott az ország nagyrészén. Február 05-én történt meg a dicsõ pillanat, a peremciklonbõl leáradó hideg levegõ mediterrán ciklont méllyített ki, középpontjával nagyjából tõlünk pont délre a volt Jugoszlávia területén. A T850hPA térképen már megfigyelhetõ a klasszikus hideg-meleg keveredés... A ciklon 995hPA nyomású volt, mint tudjuk minnél erõsebb egy ciklon, annál erõsebb hõmérsékleti kontrasztot tud elõidézni, ez a mediterrán ciklon közel a keleti határainkhoz, majdhogynem az Alföldön át haladva középpontjával jelentõs mennyiségû havazást produkált az ország egészén, a nyugati területeken erõs hófúvást produkálva (a messzi ciklonközéépont miatt), amíg keleten csak a peremciklon okozott jelentõsebb problémát.
Snowhunter oldaláról ( Link ) pedig egy kis segítséget felhasználva, igaz Mályira kihegyezve összesen 55 cm/persze hóban/ csapadékot adott le 57 óra alatt.
Ezeket átnézve nem csak a megfelelõ ciklonpálya lehet kulcsfontosságú egy mediterrán ciklon tekintetében, ami a havazást illeti, bizony igencsak zonalitásra, félblockinra hajló helyzetek is ugyanolyan megfelelõ kezdésnek mutatkozhatnak egy kemény téli idõ elõtt (gondolok itt az elõzõ hozzászólásomban megemlített 2003. január elején kövezkezõ mediterrán ciklonok elõzményére, ami tulajdonképpen egy erõsebb óceán felöl érkezõ nyugat-kelet irányú áramlás után alakult ki Link és lett ez belõle Link ) /ezt fõképpen csak azért írom, hogy a modellek alapján ne féljünk, mert minden lehetséges/... valamint a keleten nagy havat okozó mediterrán ciklonok esetében döntõ többségben nem olyan hidegleszakadások következtek be, ami csak 1000-2000 km-es sávot öleltek fel, hanem bizonyám országokon át Francia-, Német-, Lengyelországon át -5 -10es izoterma helyezkedett el, nem pedig egy Németországnyi szélességen benyúló hidegnyelv nyaldosta meg az Alpokat, mint például itt Link ahol egy kis délkeleti áramlás elrontja a bulit keleten. Az 1999es és 2003mas esetekben bizony tõlünk keletebbre északkeletebbre is jóval nagyobb hidegek voltak Link keleti áramlás esetén jött onnan is hideg és mivel ezek a ciklonok közel a keleti határainkhoz haladtak el, ezért nem sokat mozdult az ország kárára a -5ös izoterma.
Tehát végsõsoron a ciklon kiméllyülése elõtt célszerû szétnézni, hogy milyen hideg van tõlünk északkeletre és kicsitvel keletre, majd azután lehet aggódni a ciklonpálya miatt, ami ilyen esetekben nem sokat ronthat a helyzeten, csak a kisebb méretû hidegleszakadásokban játszik igen erõs szerepet a ciklonpálya, sajnos ebbõl a verzióból volt több.
Úgy látom a térképbõl,hogy sokan elfelejtették megnézni a hõmérõt tegnap este 7-kor,hisz a 13 fokos mai Tmax akkor állt be.Így szép tarkabarka lett itt az Ény-i régió.Vagy még sokan tartják az éjjeli minimum,nappali maximum elvhez magukat?Így persze náluk sokkal hûvösebb lesz a közép,nem mindegy ,hogy 13 vagy 9 fokot írunk maximumnak a naplóba...
Mindenesetre a holnapi Tmax már most borítékolom,hogy 7 foknál nem lesz kevesebb:-)
Mindenesetre a holnapi Tmax már most borítékolom,hogy 7 foknál nem lesz kevesebb:-)
Köszönöm Lász,megmenekültem az utánanézéstõl.Azért megnyugtató,hogy eltekintve az egyetlen 20 foktól jól emlékeztem,hogy nem jellemzõek(még)nálunk sem januárban a 20-22 fokok.Persze ami késik...
Február már egészen más.
A novemberi átlagos hõmérséklet valóban szokatlan(bár az október is az volt,persze tizedekben mért eltérések lehetnek),de a csapadék azért hozott itt-ott érdekességeket.Például ritkán van minden hegységünkben november közepén sportolásra alkalmas 30-60 centis hótakaró .Ami a lényeg:nem egy-két napig,hanem 1-2 hétig!
Február már egészen más.
A novemberi átlagos hõmérséklet valóban szokatlan(bár az október is az volt,persze tizedekben mért eltérések lehetnek),de a csapadék azért hozott itt-ott érdekességeket.Például ritkán van minden hegységünkben november közepén sportolásra alkalmas 30-60 centis hótakaró .Ami a lényeg:nem egy-két napig,hanem 1-2 hétig!
Érdekességképpen: az idei november eddigi 24 napján még egyetlen országos napi meleg- vagy hidegrekord sem dõlt meg.
Szép munka, jó magasan állt az összelapátolt hó az udvaron, és még ez meg is volt (a hótakaró már nem) amikor megjött a február eleji mediciklon. Szép hófúvások voltak mindkét ciklonos idõszakból, a hófúvás által betemetett árkok, csalitok..stb, tele voltak még hóval amikor megérkezett a februári akció. Annak már kevesebb munkája akadt. Az elsõ csapadéksáv(febr,) idején volt ekkor hófúvás, a második kiadós csapadéknál felénk ezt már nem tették lehetõvé a légnyomásviszonyok.Szép 30 centis hótakaró alakult ki, a hófúvásos idõszakban kb. 10 centi esett, tehát össz. 40 cm körüli.
Ne feledkezz el 500 hpa-os térképet belinkelni az idõszakról, ez szépen mutatja a ciklon kimélyülését, a tulajdonságait.PL. Egy hamar kimélyült , tõlünk délnyugatra veszteglõ ciklon az amelyik itt komoly enyhülést hoz a magasban, ez által esõt.
További búvárkodást kívánok a régi szép idõkben, én is tervezek ilyen munkákat a tél folyamán.
Ne feledkezz el 500 hpa-os térképet belinkelni az idõszakról, ez szépen mutatja a ciklon kimélyülését, a tulajdonságait.PL. Egy hamar kimélyült , tõlünk délnyugatra veszteglõ ciklon az amelyik itt komoly enyhülést hoz a magasban, ez által esõt.
További búvárkodást kívánok a régi szép idõkben, én is tervezek ilyen munkákat a tél folyamán.
Kis szösszenet és ízelítõ a mediterrán ciklonokról, amik északkeleten jelentõs mennyiségû mérhetõ havat adnak (mielõtt jobban kidolgozom, csak unatkozok) /mellesleg valaki legalább 1998-ig visszatekintõ légnyomási és t850hpa archivumot tudna adni, azt megköszönném/
Link Snowhunter oldaláról/rendkívüli havazások (hozzáteszem MÁLYI-ban, de visszamelékezve nálunk sem voltak fukarak ezek a ciklonok Szerencsen)/: Link lehet csemegézni, sok szép adat van itt részletesen. Nézzük sorjában most csak 2002-tõl:
I. Med. ciklon Január 7-8
Elõzmény: Már 2002 demcemberében is elõszeretettel zaklatott minket az idõnként északnyugat felöl leszakadó hideg levegõ az alpokon át mediterrán ciklonokkal... lásd Link december 29-én, de ez nem volt túl hosszú életû próbálkozás. Innentõl azonban meglehetõsen gyakorta alakultak ki mediterrán ciklonok. Európa északi része felett északnyugaton-északon-északkeleten és elég jól benyúlva Európa közepén is döntöen alacsony nyomású területek helyezkednek el. Jól látható az óceán felöl nyugat-kelet irányú áramlási terület, ami pont Közép-Európa felett kanyarodik kicsit északkelet felé, mert tõlünk keletre egy gyenge anticiklon kicsit itt tartja a hideget északkeleten, de az ország más részein meleg idõjárás lehet. A ciklonok a Brit szigetek környékérõl fokozatosan lefele húzódtak, miután anticiklon kezdett kiépülni a nyugati partoknál Link Link így ott volt a lehetõség a hideg levegõnek az Alpokon át egy mediterrán ciklont kiméllyíteni, ami meg is történt. Így jutottunk ám el ehhez a helyzethez Link Link ez azért egyáltalán nem nevezhetõ klasszikusnak. Ez a mediterrán ciklon nem arról volr híres, hogy rögtön elõsször délnyugaton-nyugaton okozott havazást, már északon s elég hideg volt hozzá, melegadvekció így nem nagyon érintett minket, hiszen már tõlünk keletre sem volt olyan meleg Link Link a ciklon középpontja megközelítõleg a keleti országrészen át vezetett. Észak-északnyugatra felettünk gyenge 1020 hPa nyomású anticiklonos helyzetnek köszönhetõen kicsit "konzerválódhatott" a hideg.
II. Med. ciklon Január 9-11
Elég hamar már meg is jött a második mediterrán ciklon is, azért nem lepõdök meg azon, hogy ez is sok havat okozott, mert lásd elõzõ rész, a hideg egy AC-nak köszönhetõen elég közel maradt, sõt el se ment t850hPa szinten, miközben inkább északiasabb, mint nyugatiasabb északnyugati pályán megint átmegy az Alpokon a hideg, ez a mediterrán ciklon azonban már veszélyesebb volt az elõzõnél, valamivel neccesebb volt a havazás kelet számára, de még mindig megtörtént, eztuán a Brit szigetek környékén kiépült egy jelentõs anticiklon, ami a harmadik mediterrán ciklont már nem engedte fel a Földközi-tengerrõl, ez délnyugat felé halad majd elhalt... közben a Britek felett kialakult AC a Földközi-tengerre ereszkedett le, ezzel egy ideig eseménytelen idõ következett. A következõ északkeleten havazást okozó mediterrán ciklon Snowhunter oldalán található leírásból február 04-én következett be, de erre most nincs idõm. A térkép mindenesetre itt van: Link Link ez nem rögtön havazással kezdett itt, de jól végzõdött a dolog, ez a mediterrán ciklon egy tõlünk északnyugatra zajló elég jó ciklontevékenységnek köszönhetõ, ami elég fagyos levegõvel árasztotta el Közép-Európát: Link
Remélem nem írtam sok hülyeséget bele, javítsatok ki úgy tudok tanulni, a következõ írásban kicsit több példa lesz, ami nem okozott északkeleten jelentõsebb havat, sõt lesz olyan ami semmit se!
Link Snowhunter oldaláról/rendkívüli havazások (hozzáteszem MÁLYI-ban, de visszamelékezve nálunk sem voltak fukarak ezek a ciklonok Szerencsen)/: Link lehet csemegézni, sok szép adat van itt részletesen. Nézzük sorjában most csak 2002-tõl:
I. Med. ciklon Január 7-8
Elõzmény: Már 2002 demcemberében is elõszeretettel zaklatott minket az idõnként északnyugat felöl leszakadó hideg levegõ az alpokon át mediterrán ciklonokkal... lásd Link december 29-én, de ez nem volt túl hosszú életû próbálkozás. Innentõl azonban meglehetõsen gyakorta alakultak ki mediterrán ciklonok. Európa északi része felett északnyugaton-északon-északkeleten és elég jól benyúlva Európa közepén is döntöen alacsony nyomású területek helyezkednek el. Jól látható az óceán felöl nyugat-kelet irányú áramlási terület, ami pont Közép-Európa felett kanyarodik kicsit északkelet felé, mert tõlünk keletre egy gyenge anticiklon kicsit itt tartja a hideget északkeleten, de az ország más részein meleg idõjárás lehet. A ciklonok a Brit szigetek környékérõl fokozatosan lefele húzódtak, miután anticiklon kezdett kiépülni a nyugati partoknál Link Link így ott volt a lehetõség a hideg levegõnek az Alpokon át egy mediterrán ciklont kiméllyíteni, ami meg is történt. Így jutottunk ám el ehhez a helyzethez Link Link ez azért egyáltalán nem nevezhetõ klasszikusnak. Ez a mediterrán ciklon nem arról volr híres, hogy rögtön elõsször délnyugaton-nyugaton okozott havazást, már északon s elég hideg volt hozzá, melegadvekció így nem nagyon érintett minket, hiszen már tõlünk keletre sem volt olyan meleg Link Link a ciklon középpontja megközelítõleg a keleti országrészen át vezetett. Észak-északnyugatra felettünk gyenge 1020 hPa nyomású anticiklonos helyzetnek köszönhetõen kicsit "konzerválódhatott" a hideg.
II. Med. ciklon Január 9-11
Elég hamar már meg is jött a második mediterrán ciklon is, azért nem lepõdök meg azon, hogy ez is sok havat okozott, mert lásd elõzõ rész, a hideg egy AC-nak köszönhetõen elég közel maradt, sõt el se ment t850hPa szinten, miközben inkább északiasabb, mint nyugatiasabb északnyugati pályán megint átmegy az Alpokon a hideg, ez a mediterrán ciklon azonban már veszélyesebb volt az elõzõnél, valamivel neccesebb volt a havazás kelet számára, de még mindig megtörtént, eztuán a Brit szigetek környékén kiépült egy jelentõs anticiklon, ami a harmadik mediterrán ciklont már nem engedte fel a Földközi-tengerrõl, ez délnyugat felé halad majd elhalt... közben a Britek felett kialakult AC a Földközi-tengerre ereszkedett le, ezzel egy ideig eseménytelen idõ következett. A következõ északkeleten havazást okozó mediterrán ciklon Snowhunter oldalán található leírásból február 04-én következett be, de erre most nincs idõm. A térkép mindenesetre itt van: Link Link ez nem rögtön havazással kezdett itt, de jól végzõdött a dolog, ez a mediterrán ciklon egy tõlünk északnyugatra zajló elég jó ciklontevékenységnek köszönhetõ, ami elég fagyos levegõvel árasztotta el Közép-Európát: Link
Remélem nem írtam sok hülyeséget bele, javítsatok ki úgy tudok tanulni, a következõ írásban kicsit több példa lesz, ami nem okozott északkeleten jelentõsebb havat, sõt lesz olyan ami semmit se!
Köszöönm!
És tegyük hozzá, hogy a letenyei állomás a településtõl délre egy bedöglõs lyukban volt a Murától 1 köpésnyire....ha feljebb vitték volna egy kicsit, akkor más lenne egy csöppet
Kapnék 2 db hõmérõt az OMSZ-tól vagy bárkitõl, tudnék olyan adatokat mérni, hogy csak néznél
És tegyük hozzá, hogy a letenyei állomás a településtõl délre egy bedöglõs lyukban volt a Murától 1 köpésnyire....ha feljebb vitték volna egy kicsit, akkor más lenne egy csöppet
Kapnék 2 db hõmérõt az OMSZ-tól vagy bárkitõl, tudnék olyan adatokat mérni, hogy csak néznél
Abban teljesen igazad van hogy a legtöbb rekord Ny-Dny Magyarországról származik a téli hónapokban, és dél Magyarországról. Csak egy-egy van É Valamint a keleti országrészrõl. Csak neked 1993 január 12: Letenye 15,5°C, 1989 december 22: 17,1°C szintén Letenye.
1993 január 12: Letenye 15,5°C, 1989 december 22: 17,1°C szintén Letenye.
Bizony, ezek az adatok, a mostani idõjárási helyzet, és az õsz eddigi alakulása azt juttatja eszembe, hogy voltak itt errefelé sorozatban olyan telek, hogy míg bent az országban havazott hideg volt, itt 5-10-15 fokok voltak, ha hébe-hóba esett is valami hó, 1 nap alatt a DNY-i szél eltûntette, és ez ment egész télen, volt, hogy a Balcsi seggig be volt fagyva és korcsolyáztak rajta, mi meg itt csónakáztunk a tavakon....
Nem ritka errefelé a téli enyheség....
Nem ritka errefelé a téli enyheség....
#60563. - lász (Diósd)
Elõzmény: Bakonyvár (#60561.) válasz
2007-11-24 10:55:43
Magyarországon mért legmagasabb téli hõmérsékletek amelyek 20°C vagy e felettiek. Rekordokról van szó az adott napon.
December: 16-án: 20,0°C Kisbér 1989,
17-én: 22,0°C Marcali 1989 ez a csúcs ebben a hónapban.
19-én: 21,0°C Kisbér 1989,
Január: 29-én 20,0°C Máza 2002 ez volt a valaha mért legmagasabb érték nálunk januárban
Február: 5-én: 22,5°C Szentgotthárd 2004
6-án: 21,0°C Kiskunhalas 2004
7-én: 20,2°C Szombathely 1995
12-én: 22,9°C Rábagyarmat 1998 ez a csúcstaró február hónapban
13-án: 21,8°C Rábagyarmat 1998
15-én: 21,4°C Szombathely 1998
16-án: 22,2°C Sopron 1998
20-án: 20,5°C Paks 1989
22-én: 21,2°c Baja 1966
23-án: 22,3°C Kalocsa 1903
24-én: 21,0°C Szombathely 1990
25-én: 22,4°C Nagykáta 1990
26-án: 20,0°C Esztergom 1990
28-án: 20,1°C Pécs 1998
29-én: 20,5°C Pécs 1960( jövõre szökõév, meg lehet dönteni)
Nem is olyan ritka a téli idõszakban nálunk a 20 fok feletti hõmérséklet, és ezek csak az adott napra vonatkozó rekordok, másod, harmadrekordok más években is kialakulhatak egy azon napon. De az is látszik hogy manapság több a szélsõség ezekben az adatokban, igaz viszont az is hogy Máza még nem létezett 1903-ban, illetve mérõállomás biztosan nem. Sûrûbb hálózat több érték, több rekord.
[szép munka, de ide való, nem a zivilesenbe]
Elõzmény: Bakonyvár (#60561.) válasz
2007-11-24 10:55:43
Magyarországon mért legmagasabb téli hõmérsékletek amelyek 20°C vagy e felettiek. Rekordokról van szó az adott napon.
December: 16-án: 20,0°C Kisbér 1989,
17-én: 22,0°C Marcali 1989 ez a csúcs ebben a hónapban.
19-én: 21,0°C Kisbér 1989,
Január: 29-én 20,0°C Máza 2002 ez volt a valaha mért legmagasabb érték nálunk januárban
Február: 5-én: 22,5°C Szentgotthárd 2004
6-án: 21,0°C Kiskunhalas 2004
7-én: 20,2°C Szombathely 1995
12-én: 22,9°C Rábagyarmat 1998 ez a csúcstaró február hónapban
13-án: 21,8°C Rábagyarmat 1998
15-én: 21,4°C Szombathely 1998
16-án: 22,2°C Sopron 1998
20-án: 20,5°C Paks 1989
22-én: 21,2°c Baja 1966
23-án: 22,3°C Kalocsa 1903
24-én: 21,0°C Szombathely 1990
25-én: 22,4°C Nagykáta 1990
26-án: 20,0°C Esztergom 1990
28-án: 20,1°C Pécs 1998
29-én: 20,5°C Pécs 1960( jövõre szökõév, meg lehet dönteni)
Nem is olyan ritka a téli idõszakban nálunk a 20 fok feletti hõmérséklet, és ezek csak az adott napra vonatkozó rekordok, másod, harmadrekordok más években is kialakulhatak egy azon napon. De az is látszik hogy manapság több a szélsõség ezekben az adatokban, igaz viszont az is hogy Máza még nem létezett 1903-ban, illetve mérõállomás biztosan nem. Sûrûbb hálózat több érték, több rekord.
[szép munka, de ide való, nem a zivilesenbe]
#60561. - Bakonyvár (Pápa)
Elõzmény: szabolcs 72 (#60558.)
2007-11-24 10:27:39
Mindig tanul az ember.Még sosem hallottam Magyarországon januárban 20 foknál melegebbrõl,az elõzõ télen Bécsben valóban volt ha jól emlékszem 19 fok,de az sem Magyarország(már).Mindenesetre utána kell néznem,ha ez tényleg igaz...
(néhány éve februárban valóban elõfordult 23 fok Szentgotthárdon,alighanem az a téli csúcsok csúcsa)
A pontosság kedvéért Nyugaton tegnap 17 fok is volt,persze ez már nem rendkívüli,ilyet tavaly decemberben is mértem.
Elõzmény: szabolcs 72 (#60558.)
2007-11-24 10:27:39
Mindig tanul az ember.Még sosem hallottam Magyarországon januárban 20 foknál melegebbrõl,az elõzõ télen Bécsben valóban volt ha jól emlékszem 19 fok,de az sem Magyarország(már).Mindenesetre utána kell néznem,ha ez tényleg igaz...
(néhány éve februárban valóban elõfordult 23 fok Szentgotthárdon,alighanem az a téli csúcsok csúcsa)
A pontosság kedvéért Nyugaton tegnap 17 fok is volt,persze ez már nem rendkívüli,ilyet tavaly decemberben is mértem.
A zivilesenbõl áthelyezve:
#60558. - szabolcs 72 (Kutas)
Elõzmény: Floo (#60556.)
2007-11-24 09:15:44
Lehet,de amúgy egyáltalán nem extrém enyhe a mostani idõ...fõleg mióta januárban is mértünk már 20-22°C-os T-maxokat,azóta csak legyintek a 10-13°C-os õsz végi hõmérsékletekre.
#60558. - szabolcs 72 (Kutas)
Elõzmény: Floo (#60556.)
2007-11-24 09:15:44
Lehet,de amúgy egyáltalán nem extrém enyhe a mostani idõ...fõleg mióta januárban is mértünk már 20-22°C-os T-maxokat,azóta csak legyintek a 10-13°C-os õsz végi hõmérsékletekre.
Hari, Lász, Télember, köszi a dicséretet. Az égi és földi tünemények játéka csodálatos tud lenni, az övék az érdem. Én csak jókor voltam jó helyen.
Igazi bakonyi hófaló bukószelet észleltem Cseszneken 22-23-án.22-én reggel nég összefüggõ 4 centis hó fedte a kertet 245 m-en,de Gézaháza-Zirc térségében 10-15 cm-es hó volt,ami a napsütésben 7-8 fok mellett olvadni kezdett.Aztán este megjött a fõn,10 fokra felment a T és reggelre már nyoma sem volt a hónak.Érdekes,hogy a hegylábi cseszneki csapadékmérõhelyemen(leszámítva a Börzsöny és a Bakony magasabb,400 m feletti hegyi régióit) volt a legtöbb csapadék az országban ebben a hónapban(78 mm).
Tegnap,23-án megdõlt az összes idén novemberi melegrekord Pápán(min.10,max.16,közép 13 fok)és ezzel a havi közép 4,8-ról 5,2-re már az átlag fölé ugrott és mára is garantált a 10 fokos közép T.Bár 6-8 napos hótakaró alakult ki errefelé ebben a hónapban,mégis esély van az átlagnál melegebb novemberre.(3 napja még nem ezt vártam...)
Tegnap,23-án megdõlt az összes idén novemberi melegrekord Pápán(min.10,max.16,közép 13 fok)és ezzel a havi közép 4,8-ról 5,2-re már az átlag fölé ugrott és mára is garantált a 10 fokos közép T.Bár 6-8 napos hótakaró alakult ki errefelé ebben a hónapban,mégis esély van az átlagnál melegebb novemberre.(3 napja még nem ezt vártam...)
bizony bizony,,, néhányunk elá, akik felmérészkedtünk a kilátóba, varázslatos táj tárult!
A börzsönyi Morgó-patak völgyében az elmúlt napok olvadása hatására nem kis "mormogás lehetet"
A börzsönyi Morgó-patak völgyében az elmúlt napok olvadása hatására nem kis "mormogás lehetet"
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat