Globális jelenségek

A jég, fõleg a szárazföldi jég az elsõdleges energia puffer. Iszonyú energia nyelõdik el/szabadul fel az olvadás/fagyás során, míg a globál felszíni /légköri hõmérséklet alig változik.

Csak utána jön az óceánok vize, nem tudom, a teljes vertikum hány %-a nem 4 °C-os?

A nem-négy-fokos óceáni vízréteg vastagságának változása szerintem az elõbbinél jelentõsebben befolyásolja a légkör hõmérsékletét.

Mennyit?

Jobban árnyalja a képet, hogy mennyi horribilis energiát nyelnek el az óceánok(egyelõre?). A felszín közelében mérve a T-t ebbõl nem sokat ad vissza.

Persze, de rémhírnek tökéletes.

Nem tudom, mióta mérnek mûholdról (ir) felszíni hõmérsékletet? Azóta a tenger vízfelszín, jégfelszín, vagy földfelszín hõmérséklete mérhetõ. A víz, vagy a felszín hõmérséklete meg nem azonos a 2m szint léghõmérsékletével, úgy hogy itt - ott az almát a körtével átlagolnak és számolnak belõle anomáliát.

Az is nagy kérdés, hogy hogy számolnak világátlagot, mert az ötvenes években nem hiszem ,hogy az Antarktiszon vagy Afrikában számottevõ idõjárási megfigyelõállomás volt.

Az a 12,9 °C egyetlen pont értéke lehet olyan helyen, ahol az idei jégborítás hiánya miatt nem a jégfelszín, hanem a vízhõmérséklet értéke szerepel. Ha jelentõsebb (egyáltalán ábrázolható nagyságú) lenne a +5 °C-nál nagyobb anomáliájú terület nagysága, nyilván ábrázolták volna. Csínján kell bánni az anomália térképekkel.

Link
1950-1981-es átlaghoz viszonyítva világszerte 1.13°C-al volt melegebb a januári átlag hõmérséklet, de az északi sarkon 12.9°C-al!

Van a Tagliamento nevû folyó Észak-Olaszországban, Udine mellett.
Az idei õszön-télen hónapok teltek el úgy, hogy egy csepp víz sem volt benne.

December Link Link
Január Link Link

Ez egy idõszakos vízfolyás, nyáron elõfordul hogy alig van benne víz vagy ki is szárad, de ugyanez õsszel, télen rendkívül ritka.
Az hogy 2-3 hónapig ne legyen benne víz ebben az õszi-téli idõszakban, nagyon jól szemlélteti ennek az idõszaknak a rendkívül száraz voltát.

Nem tudom ki mit gondol, de én személy szerint nagyon érzékeny vagyok minden olyan próbálkozásra, amely a gyerekeinkben próbál a jövõvel kapcsolatosan rémületet kelteni. Sajnos ez a legutóbbi OMSZ kezdeményezés kiváló példa erre: Link

"Forróbban, szárazabban, csapadékosabban: nézz szembe a jövõvel!"

Kedvencem a forróság szó. Most már nem is csupán egyre melegebbnek, hanem egyre forróbbnak néz ki a jövõ (mindez persze annak ellenére, hogy 1997 óta, azaz 19 éve a valóban globális lefedettségû, mûholdas adatok szerint a felszínközeli légkör átlaghõmérséklete nem emelkedett egy tizedfokkal sem. Tudtommal nem ezt jósolták az ezredforduló környékén. Egyedül a felszíni megfigyelések mutatnak kismértékû melegedést az elmúlt 20 évben, de ezek nem fedik le a földfelszín egészét és nem klimatikus hatásokkal, például városi hõszigethatással terheltek).

Magyarország éghajlata 10-11 fokos, meleg években 12 fokos évi középhõmérsékletével eleve messze van a forró kategóriától. Hogyan lehet forróság, mint melléknév fokozott változatát közvetíteni a gyerekeink felé, ha a klímánk fényévekre van attól, hogy maga az alapfokú melléknév (forró) alkalmazható legyen rá? Igazán meleg, nappalonként tartósan 35 fok feletti hõmérsékleteket hozó idõjárás csak a nyár második felében szokványos nálunk.

A csapadékmennyiségekkel kapcsolatos várakozásokról már inkább nem is nyilatkoznék. Most akkor szárazabb, vagy csapadékosabb lesz az idõjárás a következõ évtizedekben? Ezekkel a kijelentésekkel, én mint a jövõbeli kihívásokra felkészülni kívánó állampolgár nem vagyok elõrébb. Kétpúpú tevék, vagy éppen felfújható kínai gumicsónakok beszerzésén gondolkodjak? Lassan ideje lenne eldönteni Örök emlék, mikor 2003-ban a Balaton vízszintjének süllyedésekor sokan a tó kiszáradásával és hazánk visszafordíthatatlan elsivatagosodásáról beszéltek. Az idõjárás akkor hamar megcáfolta az elmúlt évtized bölcs klímajósait. Az 1850-es, 60-as évek katasztrofális aszályáról (Fertõ-tó, Velencei-tó teljes (!) kiszáradása) tudnak a jelenlegi szakmai körökben egyáltalán?

Ilyen beírásoknak semmi értelme nincs, mert a számok sem támasztják alá. Ha az 1970 és 2000 közötti 30 éves idõszakot összehasonlítjuk az 1985-2015-ös idõszakkal, akkor akár lehûlésrõl is beszélhetnénk, hiszen az utóbbi 30 év teleinek átlaghõmérséklete hidegebb volt, mint az 1970-2000 közötti idõszaké.
Ha évtizedeket nézünk, akkor a múltszázad 60-as évei után a 2000 és 2010 közötti idõszak telei voltak a leghidegebbek. A számok egyáltalán nem támasztják alá a közhelyes megállapításaidat.

Hát ez nagyon jó hír!

Ez alátámasztja a korabeli mûszeres megfigyeléseket. Az 1850-es, 60-as évtized szárazsága valóban példátlan volt, a 60-as évtizedre például a Fertõ-tó medre teljesen kiszáradt !

Nemsokára mindenki olvashatja 1849-tõl napjainkig eredetiben az összes 1-2-3 rendû állomáson végzett hõmérséklet, csapadék, napfénytartam, hótakaró és más éghajlati elemekre vonatkozó megfigyeléseket. Ugyanis több ezer oldalt sikerült digitalizálni

Az 1850-60-as évek nagy szárazsága Váralján: Link
Egy 1840-es években kikelt és 2012-ben elpusztult váraljai szelídgesztenyén végeztem évgyûrû-vizsgálatot a tuskóról 2012.07.29-én készült képeim alapján. Az évgyûrûk az 1854 elõtti kb. 5-8 évbõl hiányoznak, 1853 töredékesen megvan, de nem teljes. 1854, 1856, 1857 és 1863 is valószínûleg szárazabb volt bármely 1870 utáni évnél (pl. 1921, 1971, 2011).

"Most ezek a felvonuló jellegû, nyugatról érkezõ sima esõfrontok szinte nincsenek.
A csapadék szinte 95 %-a kovenktív."

Ezzel teljes mértékbe egyet értek veled és nem csak a nyári, hanem a téli nyugati frontok is elmaradtak. Pedig ide északra azok hozták az igazi nagy havazásokat (a medibõl itt várhatjuk ítéletnapig is). Franciaországban még esõ volt, Németben már ónos, itt meg már hó.
Biztosan megváltozott fölöttünk a légkörzés. Azon lehet vitatkozni, hogy a melegedés miatt vagy egyébként is bekövetkezett volna. (Úgysem derül ki soha...)

És? Azért mert télen van 1 hét ami átlagnál hidegebb, az még nem váltja ki a 10-11 db enyhe hetet.
Csak 2010-tõl kezdve nézd meg, hogy hány hónap lett az átlagnál legalább 3 fokkal melegebb és hány hidegebb.
Persze lehet jönni azzal, hogy 1960-90 közötti idõszak volt a század leghidegebb 30 éve, meg hogy a meridionális idõszak uralkodott elõtte 30 évvel és akkor is voltak szélsõségek. DE.
Itt már évek óta szinte csak a melegebb tartomány felé van szélsõség minden évszakban.
Lehetséges hogy a '40-es években is volt kiugró enyhe tél, de azt kompenzálta egy hûvösebb tavasz vagy õsz. De most?

Közben 2009-ben, 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben is elõfordult síkvidéken -20 fok alatti hõmérséklet az országban.
Ebbõl a 4-bõl 3-szor -21,-26 fokok is voltak.

Következõ lépcsõ a tengerbe csúszó gleccserek lehetnek. Úton vannak már Grönlandnál és a Déli-sarkon is: Link Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#296252 - 2015-12-18 16:00:32)

Az elmúlt évek, egy évtized hírei rendre szóltak rekord meleg nyarakról, elrendelt riasztások számáról, hõhullámok gyakoriságáról, a sarki jégsapka méretének rekord méretû csökkenésérõl, az idõjárással összefüggésben biodiverzitás csökkenésérõl, pollenszezon hosszabbodásáról, a szárazföld és óceánok hõmérsékletének évtizedes léptékû összehasonlításában meglévõ emelkedésérõl, az Északi sarkkör 100 év alatti akár 10 fokos emelkedésérõl, az üvegházhatású gázok minden korábbinál magasabb szintjérõl, az átlag alatti hõmérsékletû hónapok elenyészõ számáról, a havas napok számának csökkenésérõl.
Ezek alapján talán nem is meglepõ annyira az egymás utáni enyhe telek elõfordulásának gyakorisága, a téli jelleg talán csak mint intermezzo fog megjelenni ahogyan haladunk elõre az idõben.
Link

Igen, érdekes dolgok ezek!
Találtam még régebben egy videót is a témáról, neten bárki megnézheti, szintén tanulságos!
Egy neves Fõiskolai tanárommal is beszélgettünk errõl a témáról, Õ sem hisz benne, sõt mutatott egy érdekes összefüggést, amirõl elõtte még nem is olvastam.....a földön kivágott erdõk mennyisége a 60-as évektõl kezdve, és a CO2 kapcsolata
Döbbenetes méretû erdõ tûnt el, és fõként az esõerdõk....

A jelenlegi mainstream politika egyszerûen értelmezhetetlen ha az általuk trónra emelt, és a valós problémákat helyezzük mérlegre. A komoly problémahalmazból kiemeltek egy olyan problémát (?), ami gyakorlatilag a mai napig nem bizonyított: a CO2 szint növekedés miatti melegedés. Tehát kiemeltek egy vélt, vagy valós problémát a komplex halmazból, és azt az emberekre mindig is oly jellemzõ módon misztifikálják, démonizálják. Tipikus recept ez a "képességeinket meghaladó" problémához közelítésre. A komplex halmazban olyan valós , kézzelfogható problémák maradtak, mint a környezetpusztítás, az óceánok , szárazföldek szennyezése, vagy mint a négyzetes harmadik világbeli népességrobbanás, utóbbi önmagában egy idõzített bomba, hiszen az élettér erre nem biztosított, már most tisztán látszik az élelmiszer, ivóvízhiány, a migrációs problémák, a háborúk, a borzalmak. [politikai szál törölve! kérlek inkább szakmai aspektusból próbáld kommentálni a témát, cikket. mod. gakervin93]Átlagos, természetes éghajlatingadozások is milliók halálát okozhatják. Nem véleményezném a cikket, nem tudom mennyire valós a CO2 miatti melegedés, ha van ilyen egyáltalán. Arra kívántam felhívni a figyelmet mekkora terelés, szemfényvesztés is megy napjainkban. Elnézést ha politikai tartalma is van véleményemnek, de a kérdés SAJNOS nem vonatkoztatható el ettõl.

Kb. annyi itt a vélemény errõl a cikkrõl, mint ami 3 nap alatt válasz született kérdésedre. Egyébként pár hónapja volt téma ez a cikk,(meg évek alatt sokszor)visszakeresheted, ha sok az idõd. Egyébként úgy látom, hogy ez kezd tabutéma lenni, mert a klíma a politikusok vadászterülete, itt meg tilos politizálni /Többször kerültem tiltásra , mert politizálok, pedig soha nem voltam politikai szervezõdés tagja és egynek sem vagyok híve. Persze véleményem nekem is van, de nem a politikusokéval egyezõ/.

Sziasztok!

Új vagyok én is itt a fórumon, régóta követem az oldalt, szeretnék megosztani veletek egy érdekes írást a "globális felmelegedésrõl" .
Kíváncsi vagyok a véleményetekre, mit gondoltok róla?
Link

Cikk a trópusi vidékeken termesztett gyümölcsökkel kapcsolatos klímaváltozási dolgokról Link
Hulla vagyok nincs erõm fogalmazni.

Mivel nem arról van szó, hogy hogy maradnak el a frontok és hogy sem, így igen, terelés.
Azt nem is vitattam, hogy mibõl esik. Egyszerûen nem errõl volt szó. A csapadékösszegeket vizsgáltuk. Nézd meg az összegeket és intenzitásokat (május végi írásomban az SDII indexek).

Egyébként most hogy kapaszkodsz abba a siófoki adatsorba. Az meg se fordult a fejedben, hogy az könnyen elõfordulhat, hogy pl. egy évben van egy 5 mm alatti hónap egy másikban egyse, de az elsõnél csak az az egy szárazabb hónap volt, mig a másiknál volt 2-3 hónap is 15 mm alatt? Egy 5 mm-es február amúgy se olyan, mint egy 5 mm-es június. Lehet az átlag százalékában nézni az értékeket, az máris jobb lesz.

Váralján a legtöbb száraz hónap (csapadékösszeg az átlag 25%-át sem éri el) az 1961-1970 és 1971-1980-as idõszakokban volt. A legtöbb csapadékos hónap (csapadékösszeg az átlag 200%-át is meghaladja) az 1911-1920, az 1951-1960 és az 1991-2000-es években fordult elõ. A 2011-2020-as években valószínûleg kicsit több lesz a száraz hónap, mint 1961-1970-nél, csapadékos pedig kb. annyi lehet majd, mint 1991-2000-nél.

A legtöbb száraz és csapadékos hónap az 1961-1970-as és 2001-2010-es években voltak, 19-19. 2011-2015-ig 15 ilyen hónap volt, de ahhoz, hogy a 2016-2020-as idõszak is hasonló legyen, kellene 3 év ami vagy nagyon csapadékos vagy nagyon száraz. A 2011-2015-öshöz hasonló volt az 1952-1956-os és az 1969-1973-as évek.

Télember adatsorában kimutatható volt a kilengések nagyságának növekedése, a 200 mm feletti hónapokat és az 5 mm alatti hónapokat nézve.

Talán meg lehetne nézni, milyen volt az évi csapadékgörbe a zonális évtizedekben (60-as, 70-es, 80-as évek), és milyen a meridionális 90-es, 2000-es, 2010-es években.
Figyelni az "amplitúdót", a kilengések nagyságát, valamint gyakoriságát.
Azt már többször hallottam klimatológus szakemberek szájából, hogy az utóbbi évtizedekben ritkábban esik, de az egyes csapadékos epizódok nagy mennyiségeket hajlamosak produkálni.
Õk ezt a klímaváltozással magyarázzák. Mindenesetre e megfigyelés szépen illeszkedik a zonális-meridionális korszakok feltételezésébe is.

Pedig nem olyan biztos az, hogy az az elmélet a vizsgálati módszer szempontjából nem befolyásolja a havi ciklusok vizsgálatát!

De, fejlõdött! Végre már nem halljuk a hármas sorozatok elméletét

A nyugati frontok elmaradása és a zonális-meridionális idõszak különbözõsége terelés?
Pont ez a kulcs az egészben!
Nem fejlõdtem és tanultam semmit, mert ugyanazt állítom mint 10 éve?
És mert akkor sem hitték el mert nem tudtam adatokat felmutatni arról, amirõl nem is lehet!?
Csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy mindig adatokat kér mindenki, én meg adatok nélkül is tudom hogy úgy van!
Aztán majd egyszer késõbb bebizonyosodik!
Csak akkor már senki sem úgy emlékszik!
De ha beledöglök is kitalálom, hogyan lehet kimutatni a csapadék változását, mert kizárt hogy egy zonális és egy meridionális idõszakban a csapadék ugyanabból esik, mivel nincs atlanti front, abból nem eshet.
Máris változás!

Csak a probléma az, hogy a melegedés esetében a 40 fok több, mint a 28 fok, vagy a 10,5 fokos átlag kevesebb, mint a 12,2 fok.
Könnyedén kimutatható!
Viszont az atlanti frontból származó 20 mm esõ is esõ és víz, meg a keletrõl 2 hét után visszapörgõ felhõzetbõl hulló 20 mm esõ is 20 mm esõ és víz.
Különböztesd meg!
Mindegyik felhõbõl esik, a csapadék konvektívabb jellege meg az észlelések megbízhatatlansága miatt nem biztos hogy kijön!
De szerzek valami adatsort, és bebizonyítom, mert van különbség!
Vagy a légnyomás változásában, vagy akármiben, valahogy biztosan kijön!

Már olvastam ezeket 4-5 éve is.
Azért megint elolvastam. 10 év alatt semmit se változtál, semmit se fejlõdtél és semmit se tanultál.
Egyébként ez megint terelés, mert akkor egy szó se volt arról, amirõl most folyik a vita. És sorozatosan ugyanazt a hibát követed el, nem írom le mi az, egyszer majd talán rájössz magad is.

Éghajlatváltozás fórum!
2006. 07. 03-tól.
Olvassad végig a következõ napokat is, amíg errõl a témáról van szó!
Akkor volt aki vitatta, most már senki sem vitatja!
Pedig akkor nem volt egy db adatom sem, mégis jól láttam, jól figyeltem meg, másokkal ellentétben, akik szintén adatokat vártak tõlem.
De sajnos akkor pont nem volt idõgépem, hogy visszamenjek az idõben és számolgassam az atlanti frontokat.

Bocsánat ha rosszul esett, többet nem vágom hozzád!

Oké!
Kb. 10 évbe telik majd mire összeszámolom meg összeadogatom!
Egyébként meg nem érdekel hogyan találjátok ki hogy a régi adatok a zonalitást mutatják-e vagy sem, meg milyen effektus hogyan van elfedve, Ti vagytok az okos srácok, én a kis buta, kérlek akkor találjátok ki, hogyan lehet kimutatni és magyarázzátok el nekem!
Meg még annak, akit érdekel!
Ha egyáltalán van mit kimutatni!
Mert amennyiben nincs, akkor vagy nem vagytok elég okos srácok, vagy nincs megfelelõ adatbázis erre, vagy a zonális, nyugati irányításos idõjárás és a meridionális idõjárás között nincs semmiféle csapadékbeli eltérés!
Hõmérsékleti van, csapadékban ez nem jelentkezik!
Igaz hogy akkoriban nyugatról jöttek a frontok és lendületesen haladva el tudtak menni kelet felé, nem állta útjukat 10 anticiklon, nem az anticiklonokat kerülgették a frontok mindenféle kerülõutakon.

A zonalitás, a nyugati irányítás szinte megszûnt, illetve szinte állandóan blokkolva van valahol, ettõl a valaholtól függ, hogy milyen formában hoz hozzánk csapadékot.
A zonális idõszakban egymást érték a frontok gyakran, sokkal dinamikusabb volt a nyugati áramlás.
Most van hogy egy 2 héttel ezelõtt érkezõ front maradványa kanyarog vissza délkelet felõl, és abból a frontból esik az esõ, ami 2 hete szenvedte át magát rajtunk.
Abban az idõszakban nem volt ennyi blokking, jött meg ment a front.
A délnyugati csapadéktöbblet az atlanti fronton keletkezõ, az Alpok által generált hullámvetésbõl kialakuló másodlagos ciklonból származott.
Akkoriban jellemzõ volt nyáron is a felvonuló cirrus, Cs, As majd az NS és eleredt belõle az esõ.
Maximum dörrent belõle néhányat.
Mindenféle dirr-durr nélkül esett egyet az esõ.

Most ezek a felvonuló jellegû, nyugatról érkezõ sima esõfrontok szinte nincsenek.
A csapadék szinte 95 %-a kovenktív.

Régen telente gyakoriak voltak a hetekig tartó hidegpárnás idõszakok, ezek eltûntek vagy legalábbis ritkábbak lettek.

Szóval a két idõszak merõben más volt, ezt Ti is elismertétek, mivel a nyugati irányításhoz az akkori hõmérsékletek tükrében más jellegû frontok tartoztak, mint most.
Ezt hogyan lehet kimutatni a csapadékadatokkal?

ÉRTSD MÁR MEG: SENKI NEM AZT VITATJA, hogy ZONÁLIS-e az 1964-1991-es idõszak és MERIDIONÁLIS-e az 1992-napjainkig idõszak (hõmérsékletek alapján ezeket a határokat állapítottam én is meg és az elõbbit zonálisnak, a mostanit meridionálisnak tartom) vagy sem!!!!!!!!

ÉS MI A HELYZET AZZAL A RENGETEG ADATSORRAL ÉS ELEMZÉSSEL MÁRÓL IS ÉS KORÁBBRÓL IS, AMI CÁFOL TÉGED????????????? AMIT TE MÛVELSZ, AZ MINDEN, CSAK NEM BIZONYÍTÁS!!!!!!!!!!!!

Akkor mutasd Szentgotthárdot a 70-es évekbõl. LÁSSUK!!! Ja, hogy az nem megy, vagy nem akarod, hogy menjen, mert esetleg nem azt kapnád, amit akarsz?

"Vagy van egy db zivatar egy hónapban, esik belõle 50 mm aztán ennyi is a havi csapadék.
50 mm-es hónap, közben meg végig szárazság és az az 50 mm egy nap esett le!"
1980 szeptemberében Kárászon 116,3 mm csapadék hullott, abból 95,2 mm egy szeptember 8-ai felhõszakadás volt zivatarral.

Azért, mert a hõmérsékleteknél van periodikusság, abból nem következik, hogy a csapadéknál is van és hányszor kell még leírjam, hogy nincs? Ezt is már hányszor leírtam.

"Tudnál egy olyan kimutatást is végezni, hogy a zonálisabb 30 év és az 1992 óta eltelt idõszakban ezek a legkisebb és legnagyobb csapadékösszegû hónapok mennyire voltak jellemzõen ugyanazok?"
A minimumoknál akkor és most sincs éves menet, minden hónap 15 +/-8 mm-es tartományban van.
A maximumoknál akkor és most is megvan az éves menet és mindkét idõszaknál a minimum márciusban (mindkét idõszaknál 75 mm körül), a maximum júliusban van. Mindkét idõszakban a július az egyetlen hónap, amikor a maximum meghaladja a 200 mm-t, mindkét idõszaknál 210 mm körüli ez az érték.

"Vegyünk egy július-augusztust!
Július 0 mm 29-ig, majd 29-én elkezd egy beragadó ciklonból esni és esik 31-ig 80 mm, majd augusztus 2-ig még 70 mm.
Aztán utána augusztus végéig 0 mm.
A két hónap átlagos csapadéka 150 mm, egyikben esett 80 mm, másikban 70.
Két teljesen átlagos hónap, csak épp végig szárazság volt és egyszer esett esõ, és ez a két véglet volt."

Számtalanszor leírtam, hogy a már-már "végtelen" számú intervallum (legalábbis a te felfogóképességedet mindenképp meghaladja), amit elemeztem, ott a függvények ezeket a végleteket kimutatják. Lásd május-júniusi írásaim!!!!
Lásd május-júniusi írásaim!!!!
Lásd május-júniusi írásaim!!!!

"Ki fogod ezt bogarászni 30 év múlva?
Ki a csudát!"
Megtettem, én megtettem ellentétben veled. Ez most már kifejezetten rosszul esett, hogy megint ezt vágtad hozzám, pedig ezeket mind megcsináltam. Lásd május-júniusi írásaim!!!!
De többet nem fogom ezt olvasni, mert akárhányszor megint hozzám vágod ezt, akkor a hozzászólásodból ki fogom törölni azt a részt. Nem fogom tovább tûrni, hogy olyan dolgokkal vádolsz, amiket állítólag nem csinálok vagy csinálnék vagy csináltam meg, amik már hónapok óta itt olvashatók ezen a fórumon!!!

Nem. Te azt mondtad hogy ...le nem írom mégegyszer, mindenki ismeri a mantrát... Ez szerinted a mostani adatokból nem szürhetõ ki (mondjuk te mégis kiszürted, mert megcáfoltad Télembert az általa hozott adatok segítségével) de akkor hogyan tudjuk meg, hogy a régi adatok a kisimult zonalitást mutatják?! Akkor azokban miért ne lehetne elfedve ugyanazon efektus, ami ma el van szerinted?
Ja, de kis balga vagyok! Onnan tudjuk, hogy 4 öregember mondta. Bocsánat!

Amúgy erre is van megoldás! Van ám napi csapadékátlag-nyilvánartás is. Dolgozz meg egy kicsit vele. Hadd lássuk, jól emlékeztek-e a öregek.

Télember adatsora sem Õt erõsítette meg, úgyhogy akkor én is had cáfoljam magam!
Egyébként nem cáfolom magamat, csak feltételeztem hogy Nektek van igazatok!

Amúgy azt észrevetted, hogy az elmúlt két hozzászólásoddal magadat (a most haegyszerelkezdesniakkorhetekigesikdehaelállkakkorhetekignemesik-bezzeg régen máshogy volt) cáfolod? Gondolom nem.

Akkor fordítsuk meg a dolgot!
Abban egyetértünk, hogy a 60-90 közti idõszak inkább a nyugati irányítás, míg az 1992 óta eltelt idõszak pedig a meridionalitás jegyében telt!
A két áramlási stílus között elvileg ég és föld kell legyen a különbség.
Ezt a csapadék területi, idõbeli eloszlásában vagy mennyiségében nem is lehet sehogyan kimutatni?
A hõmérsékletben kimutatható a változás, ezzel szemben ezek szerint a zonális nyugati irányítás és a meridionális klíma teljesen ugyanolyan területi, idõbeli és mennyiségi csapadékeloszlással jár?
Kinek van ötletet, hogy hogyan lehet kimutatni!?

Szentgotthárdi csapadékadatok az idei nyárról!
Június 51 mm
Július 89 mm
Augusztus 24 mm
Szeptember 69 mm

Ha azt állítanám 30 év múlva, hogy 2015 nyarán és szeptemberében õrült szárazság volt az Õrségben, Te elõkapnád a gotthárdi adatokat, és azt mondanád, kizárt a szárazság, mert volt két hónap, amik 70-90 mm-esek voltak, volt egy szárazabb hónap az augusztus, de a június is 51 mm volt, mit beszélek én szárazságról!?
Közben ritkán látott szárazság volt az Õrségben, csak a csapadék hektikus eloszlása és az esõk közti forróságok miatt kialakult a szárazság.
Aztán elkezdett esni szeptember 24-25 körül, és azóta 155 mm esett le ott.

Március 30 mm
Április 33
Május 104 mm
Június 51 mm
Július 89 mm
Augusztus 24 mm
Szeptember 69 mm
Október eddig 120 mm
Szeptember 24-október 19-ig 155 mm

Kijön ebbõl az adatsorból az, hogy a március-április száraz volt, a május rendkívül esõs, a nyár szeptember végéig rendkívül száraz, utána meg özönvíz?
Részben kijön, részben nem!
Nem jön ki az idõjárás jellege belõle, hogy mindig az egyik végletben volt az Õrség is!


Vegyünk egy július-augusztust!
Július 0 mm 29-ig, majd 29-én elkezd egy beragadó ciklonból esni és esik 31-ig 80 mm, majd augusztus 2-ig még 70 mm.
Aztán utána augusztus végéig 0 mm.
A két hónap átlagos csapadéka 150 mm, egyikben esett 80 mm, másikban 70.
Két teljesen átlagos hónap, csak épp végig szárazság volt és egyszer esett esõ, és ez a két véglet volt.
Ki fogod ezt bogarászni 30 év múlva?
Ki a csudát!

Vagy van egy db zivatar egy hónapban, esik belõle 50 mm aztán ennyi is a havi csapadék.
50 mm-es hónap, közben meg végig szárazság és az az 50 mm egy nap esett le!

Tudnál egy olyan kimutatást is végezni, hogy a zonálisabb 30 év és az 1992 óta eltelt idõszakban ezek a legkisebb és legnagyobb csapadékösszegû hónapok mennyire voltak jellemzõen ugyanazok?
Úgy értem mennyire vált vagy nem vált hektikussá, mert a zonális idõszakban a zonalitásból kifolyólag inkább volt éves menete az idõjárásnak, mint most!

Kigyûjtöttem (amit tudtam) a havi legkisebb és legnagyobb csapadékösszegeket, amik elõfordultak az országban, az 1971-1980-as és a 2009-2015-ös idõszakra. A gamma eloszlásoknál a minimumoknál semmi, a maximumoknál is csak annyi eltolódás van, amennyivel az idõszak csapadékosabb a 70-es éveknél. A szórások közti eltérések a terjedelem 3%-át sem érik el, ami nagyon kis eltérés. Az egymást követõ hónapokat vizsgálva is ugyanilyen eredményeket kaptam.
A grafikonok: Link
Min: legalacsonyabb havi csapadékösszeg az országban
Max: legnagyobb havi csapadékösszeg az országban
Terjedelem: ekkora intervallumban fordultak elõ az adott hónapban csapadékösszegek az országban

-----------------------

Már megint a szokásos duma, hogy én (Floo) vagyok az aki felfedezte azt, hogy vannak zonális és meridionális túlsúlyt mutató idõszakok.
Nem tudom te mikor vetted ezt észre, de én már 13 évesen felfigyeltem erre 2004-ben. Egy füzetben vannak a jegyzeteléseim a padláson az egyik dobozban. Neked nagy szerencséd, hogy csak 2009-ben kerültem ide a MetNetre és addig fogalmam se volt róla, hogy létezik MetNet és Floo.

Tényleg úristen, hogy lehet ennyi marhaságot összehordani!

Rudolfking: mindent 1 napos lépésközzel végeztem el a számításaimnál, az 1 hetes idõszakoktól a 2 évesekig.

Te -már megbocsáss- tényleg megzakkantál.
Ki beszélt 1901-rõl?
Elolvastad egyáltalán, amit írtam?
A -különben fals- arányokból következik a csapadékhiány?
És folytathatnám, de nem akarom.

Számomra egyértelmûvé vált, ami eddig csak sejtés volt: menthetetlen vagy, így én -engedelmeddel- ebbõl kiszállnék, folytassa a szélmalomharcot, aki akarja. Annyi ökörséget írtál le a hozzászólásodban, hogy az döbbenet.

Megengedem, hogy nem értek a meteorológiához, azt is, hogy bambulom az adatokat. Viszont van egy iszonyatosan rossz hírem: tömény marhaságokat írsz mindenféle logika nélkül.

Nano az Úristenhez fohászkodott, az én véleményem: "mission impossible".

Ez van, Endre. Részvétem.

Na, na, na, hülyeségeket ne tessék állítani!
"Minél nagyobb az adattömeg, annál jobban el tudnak veszni a részletek, ahol a lényeg rejlik!" Ez ne haragudj, de hülyeség. Minél nagyobb az adatmennyiség, annál árnyaltabb, pontosabb képet kapunk. Ez vitán felül áll...

Viszont szerintem itt a fórumban mindenki örül, hogy akkor mégis nyitott vagy az adatok elfogadására, hiszen most már Te is érvként használod fel õket! Jóóóó, jóóóóó. Akkor már csak egyetlen kérdés maradt: hol a hiba VáraljaMet bizonyításában (szerinted)?
- természetesen azt az érvet nem fogadjuk el, hogy túl sok az adat
- természetesen azt az érvet sem fogadjuk el, hogy az adatok használhatatlanok, ld. fentebb
Simán lehet, hogy hiba van benne, de egyelõre senki sem talált ilyet (addig pedig nem lehet cáfolni az állításait).
Az is lehet, hogy más paraméterekre kell lefuttatni, más tartományokat kell kijelölni, hosszabb vagy épp rövidebb idõszakokat kell vizsgálni. Erre 100%, hogy nyitott VáraljaMet, és bele is öli az órákat, hogy kiszámolja Neked, ha Te megnevezed a szükséges tartományokat és vizsgálati feltételeket. Lehet ez kell, hogy találjunk összefüggést, nem?

Uristen!

Ha Neked ez terelgetés, akkor vagy magadból indulsz ki, vagy nem értesz a meteorológiához, csak az adatbambuláshoz!
Szerintem meg sem próbálod értelmezni azt, amit leírok!

Olivér az elképesztõ adatmennyiséggel bizonyította az ellenkezõjét, én meg a Te nyúlfarknyi kis adatsoroddal bizonyítottam az igazamat!
Minél nagyobb az adattömeg, annál jobban el tudnak veszni a részletek, ahol a lényeg rejlik!
Ezek szerint az nem bizonyíték, hogy a hónapok csapadékai a két véglet felé szórnak az 1992 utáni idõszakban, szemben a megelõzõ idõszakéval?
Ráadásul nem is kicsit!
Bedobsz egy adatsort hogy cáfolj, aztán a végén az adatsor engem igazol?
Kár, hogy nem vagy norvég, jól jönne még egy-két ehhez hasonló öngól!

Siófokon 1901-tõl 1991-ig 3 mm alatt 13 év volt.
1992 óta eltelt 23 évben 8.
Érzed az arányt?
Úgy, hogy ebben a 91 évben benne van az 50-es évek elõtti valószínû szintén szélsõségesebb idõszak is.
Ha régebben is ilyen lett volna mint most, akkor ha jól tévedek, 32 évnek kellett volna 3 mm alatt lennie abban a 91 évben.
13 volt!
32 aránylik a 13-hoz.
Érzed a különbséget?
2,5-szeres többlet a csapadékhiányt illetõen.
A maximumokat nézve pedig a 200 mm-es hónapokról már volt szó!

Na ez a legjobb az egészben!
Régebben amikor elõhoztam, akkor azt is cáfolni próbálták, hogy meridionálisabb ez az idõszak.
Amikor elõhoztam legelõször, akkor mindenki nekem esett.
Most hogy mindenkinek kiböki a szemét, most már mindenki tudja hogy meridionális, sõt mindenki tudja hogy 1992-ben kezdõdött.
Holott ezt is én írtam le elõször.
Hogy a zonális idõszakban kevesebb volt a szélsõség, azt sem hitt el senki eleinte, most már ez is köztudott.
Amikor jöttem az inverziós, állomástelepítõs, klímaleírásos, klimatológiai problémával, mindenki éveken át vitázott velem, most már az is köztudott.
Amire elfogadott lesz bármely, amit elsõként leírok, addigra már mindenki tudja.
Sõt, mindenki úgy tudja, hogy mindig is tudta!
Ez a legszebb az egészben!
Kár, hogy nem tudom listázni a saját hozzászólásaimat, vagy bárkiét, vissza lehetne nézni, de így visszakeresni óriási munka lenne!

Amit bizonyítani akarok:
- A meridionális jelleg erõsödése miatt sokkal szélsõségesebb, rapszodikusabb az idõjárás, mint a megelõzõ idõszakban. (Ezt biztos nem hitte el senki, mert most sem hiszi, illetve amikor elõször leírtam, mindenki jött azzal, hogy ez nem igaz, mert szélsõségek régebben is voltak, meg minden egyéb marhasággal próbálták cáfolni.)
- A meridionális jelleg miatt gyakoribbak a szárazságból hirtelen csapadékosba, és a csapadékosból szárazságba való átmenet nélküli változások. (Ezt azóta sem hiszi el senki, amint látod, tisztelet a kivételnek.)
- Amennyiben az 1920-1950 közti idõszak valóban ugyanilyen szélsõséges volt, az 1960-1990 közti idõszak zonálisabb, kiegyenlítettebb idõszakot hozott, a mostani idõszak 1992 óta megint szélsõségesebb, ebben az esetben jó esély van arra, hogy ezek a periódusok így váltakoznak. Ráadásul ez a 3 idõszak egymást követõen viszonylag jól elkülöníthetõ, így merült fel bennem, hogy nem csak úgy összevissza káoszelmélet alapján zajlik idõjárásunk, hanem rendszerben. Sajnos az 1920 elõtti idõszakban már annyira nem megbízhatóak az adatok és annyira más mérési módszerek voltak, hogy nem tudom elõtte zonálisabb, kiegyenlítettebb idõszak volt-e!?
- A globális melegedés, az éves átlaghõmérséklet emelkedésének okai is ebben rejlenek, azaz ennek a meridionális idõszaknak velejárója a magasabb átlaghõmérséklet. Azt mondjuk nem tudni, hogy minden meridionális idõszak magasabb átlaghõmérsékletet produkál-e, ez a mostani biztosan.
- Meg még egy csomó ehhez köthetõ dolog van, amit bizonyítani akarok.

- 2006, 2007 környékén kezdtem el írni errõl a témáról:
"A változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "

Ezzel sem lettem elõrébb, mert annak idején a Kérdések válaszok fórumban halálra vitatkoztuk magunkat, aztán csak nem értette meg hitte el senki.
2007. július 25-én, augusztus 26-án, 29-én, szeptember 24-én, december 10, meg még egy csomó.
És senki nem értett egy büdös szót sem belõle, most visszaolvasva is szörnyû.
Olyan kérdéseket tettek fel néhányan (köztük olyanok, akik sokat foglalkoztak meteorológiával), mint akiknek lila gõzük sem volt semmirõl!
Persze érdekes módon voltak néhányan, akik értették, felfogták, de mindig volt 1-2 vitatkozó, aki csak azért sem akarta érteni, vagy elfogadni.
Most is ez a helyzet!
Pedig!
Pedig!
Akkor annyi adatot közöltem, meg a 172 oldalas tanulmányomban is, mint égen a csillag.
Aztán még utána is ment a vita, volt aki még akkor is értetlenkedett.
Ha van adat akkor sem jó, meg ha nincs, akkor sem.

A népdal jut eszembe elolvasván soraidat: "Terelgeti nyáját...." (A juhásznak jól van dolga)

Terelgetsz rendesen.


Ahogy ziv24 kérdezte: mit akarsz bizonyítani? Azt bizonygatod, amit senki nem vitat. Újból leírom, aztán nem fárasztom magam. Mikor, hol tapasztaltad azt, amit fanatikusan ismételgetsz: "Hónapokig nem esik, aztán hónapokig nem akar elállni."

Olivér elképesztõ adatmennyiséggel bizonyította az ellenkezõjét.
Rajtad (lenne) a sor: bizonyítsd be adatokkal, hogy a mérésekkel, adatokkal megalapozott cáfolatok ellenére az állításod igaz.
De: ne gyere azzal, hogy nem férsz hozzá adathoz, nincs idõd, mert ez a terelés. Aztán azzal se gyere, hogy 4-5 vénember mire emlékszik 50-60 évvel ezelõttrõl, mert ez tényleg megmosolyogtató. Képzeld el, az Olivér vagy mások által elõhozott adattömeget is ugyanilyen emberek rögzítették, ráadásul sokkal többen voltak/vannak, mi több, nem emlékezetbõl tették/teszik ezt.

Értékes ember vagy, élvezet olvasni a dolgaidat, amikor nem a rögeszméidet hajtogatod hol nyíltan, hol viccesnek feltüntetve.

A meridionális, zonális különbségeket senki se vitatta (ahogy korábban írták már annyian, akiket Te démoni ellenzéknek állítasz be).
Nem értem, miért használod az adatok egy részét a saját igazolásodra, ha "körömpiszoknak se" tartod.
Vannak lehetõségeid adatokhoz jutni, ebben 100%-ig biztos vagyok. Kérdés persze, hogy akarsz-e, vagy félsz tõle, hogy nem támasztják alá a megfigyeléseidet.

Kérlek indulj ki a megfigyelésekbõl, és ne ott érjen véget egy gondolatmeneted. Tovább kell vinned, hogy megfigyelésbõl elmélet lehessen.

Amit most 100 oldalban kifejtettél az a meridionalitás jellemzõje, szerintem ezt senki nem cáfolta, hogy most ebben vagyunk, zonális fázisban 60-as 70-es években kevesebb volt a szélsõség ez is tény, de szerintem erre nem Te jöttél rá, ez köztudott, mit is akarsz bizonyítani?

A meridionális sor 23 évbõl áll, mert 1992-tõl kezdõdött.
Bár ugye a 23 sem 20.

4 mm-re szûkítve 3, a meridionálisban 12.
Ha leszûkíted 3 mm-re, akkor a zonális idõszakban 2 volt, míg a meridionálisban 8.

Egyébként így van, ebben a hozzászólásodban van a kutya elásva!
Az adatsorokon végignézve egybõl kitûnik, hogy a minimális havi csapadékok sokkal alacsonyabbak vannak, a maximálisak között pedig ott van 4 is, ami magasabb, mint a zonális idõszakban.
Illetve a legdurvább a 3 db 200 mm feletti hónap, ami a megelõzõ idõszakban egy sem volt!
Sõt!
Sõt!
1901 óta egy sem volt!
100 év alatt egy sem, majd 10 év alatt 3-szor.
1901 óta 3 db 200 mm-es hónap volt, mind ebben a meridionális idõszakban.
És nem azért nézettem vissza 1901-ig, mert azt vártam hogy lesz 10-15, hanem azért, mert tudtam hogy nem lesz egy sem, esetleg a 100 év alatt maximum 1.

Tehát láthatóan nagyot nyitott az olló a szárazabb hónapok felé is, és a csapadékosabb hónapok felé is.

A maximális hónapokat nézve ha a 100 mm-t meghaladó csapadékokat nézzük, akkor a zonális idõszakban 100 mm felett 16 év van, a meridionálisban 100 mm felett 13.
Alig van különbség.
Nézzük a 150 mm-t, ott 2 és 5 az arány ahogy írtad.
Aztán a 200 mm felettieket, ott meg 0 és 3.

Ebbõl az adatsorból, ebbõl a témából 3-an, Télember, Te és én mindhárman kihoztunk más és más végkövetkeztetést, ráadásul Télember 1 félét, Te két félét, én meg sokfélét.
Ennyit az adatokról, meg hogy adott adatsorból miket lehet kihozni.
Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.

Sõt, ha azt vesszük, hogy amennyiben a legalacsonyabb csapadékmennyiségû hónapokat keresnénk, van egy 0 mm-es hónap a zonális idõszakban, a meridionálisban meg mind 0 mm felett van.
Szóval ez meg arra utal, hogy bizony rendkívül száraz évek lehettek a zonálisban.

Gondolkodás és megfigyelés nélkül nagyon mellé tud nyúlni az ember.
Persze ha mellé akar nyúlni, akkor még könnyebb.
Ugyanabból az adatsorból ki lehet hozni azt is, hogy rendkívül kiegyenlített idõszakban vagyunk, meg az is hogy nem.

Továbbá a mérések módjának változásai, a mérõhelyek változásai, az emberi tényezõ, mind-mind befolyásoló tényezõ.

Ezektõl függetlenül egyértelmû a csapadék szélsõségességének erõsödése.
Plusz hozzátesszük hogy Antibulvár vagy Hidegség elemezte ki egyszer a 40 fok feletti hõmérsékleteket, és a zonális idõszakban 1 db 40 fok sem volt, ebben a meridionálisban pedig sok.
Antibulvár hozzászólása Link , az enyém Link , és még sorolhatnánk azokat a bizonyítékokat, amik arra utalnak, hogy ez az idõszak merõben más, mint a zonális.

Vegyük például a zivatarok napok számát!
Az is zivatar, ha egy északnyugati frontból nyáron jön a frontzivatar és dörren 5-öt, majd csendesen esik belõle az esõ, meg az is, amikor hetek óta egy helyben pörgõ mediterrán beragadó ciklonnak nem nevezhetõ valamibõl a semmibõl pikk-pakk kinõ egy torony és fél óra alatt 50 mm-es felhõszakadás van.
Mindkettõ a zivataros napokban egy strigula, mégis óriási különbség van az eredetükben.
Vagy ha beragad júniusban (mert éppen akkor támadt kedve beragadni) egy mediterrán ciklon 3 hétre és esik 150 mm esõ, vagy ha klasszikus Medárd van és az egymást követõ nyugati frontokból esik le 150 mm.
Mindkettõ ugyanakkor van, mindkettõ 150 mm, mindkettõ esõ, csak az egyik és a másik között órási különbség van.
Az egyik jellemzõen a meridionális, a másik pedig a zonális idõszakra jellemzõ.
A meridionális idõszakban a következõ évben lehet hogy februárban vagy márciusban ragad be a ciklon, a zonális idõszakban viszont sokkal jobban volt évszakos jelleg.
Az adatsorban ugyanúgy néz ki, persze ha belemegyünk a részletekbe biztos kijön a különbség, vagy ha szerzünk egy idõgépet, és visszamegyünk, átéljük, a saját szemünkkel látjuk.

Antibulvár szerint a zonális idõszak elõtti meg hasonlóan szélsõséges volt, mint ez a mostani.
Abban reménykedem, ha igazam van (persze sosincs...), akkor vissza fog térni a zonális idõszak 7-10-15 év múlva, és akkor az ellenzék a saját bõrén fogja megtapasztalni a két idõszak közti ordító különbséget.
Mert aki csak az adatokat böngészi gondolkodás nélkül, annak bele kell mártani a kezét, hogy elhiggye!
Persze ha elhiszi, mert lehet akkor sem!

Sajnos nincsenek lehetõségeim adatokhoz férkõzni!
Nekem sajnos, az ellenzéknek nem sajnos, nekik szerencsére, mert nagy bajban lennének.

Azért vannak elgondolkodtató momentumok Télember két adatsorában. Kissé bajos ugyan az összehasonlítás, mert a "zonális" sor 20 évbõl áll, a "meridionális" pedig 27-bõl.
Ha nagyon száraznak az 5mm alatti csapadékhozamú hónapokat vesszük, úgy a zonális sorozatban, azaz 20 év alatt 3 ilyet találunk. A meridionális sorozat 27 éve között ellenben 15(!) ilyen év van!
Definiáljuk igen nagy csapadékúnak a 150 mm-t meghaladó hónapokat. Ilyen a zonális sorozatban 2 akadt, a meridionálisban ellenben 5.
200 mm-t meghaladó hozamú hónap a meridionális csoportban 3 van, a zonálisban egy ilyen sincs.
A szélsõséges csapadékú hónapok eszerint gyakoribbak a meridionális sorozatban: az extrém szárazak sokkal, a rendkívül csapadékosok pedig némileg gyakrabban fordultak ekkor elõ.