Globális jelenségek
Túl nagy a sötétség az utóbbi hozzászólásokban, így nincs értelme belemenni. De természetesen nem a gleccserekkel olvadozó jégfolyamról beszéltem.
Sõt, a borjadzás éppen azt jelenti, hogy a gleccser felsõbb részein depozíció van, nem pedig olvadás. A gleccsernek valóban az a lényege, hogy a gravitáció hatására jégtömegei különbözõ sebességgel lefelé csúsznak. Hogy milyen magasságig ér, az elvileg az érkezõ és az elolvadó jégmennyiség egyenlegének függvénye. Tehát nemcsak a hõmérséklettõl, hanem a hócsapadék mennyiségétõl is függ.
A gleccser tudtommal lassan mozgó jégfolyam. Ha mozgásban van az nem hiszem, hogy csoda lenne, de a mozgás gyorsasága persze nem mindegy. Ha a gleccser olvad, akkor rövidül is és olvadékvize jut csak a tengerekbe. Ha jégtömbök zúdulnak a tengerbe, akkor még nagy baj nincs, mert még jég és van utánpótlása. Érdekelne, hogy mennyi hó esik a szárazföldi jégre, mert a hócsapadék felhalmozódás táplálja a jeget. Nem tudom, hogy pl. Grönlandon mennyivel több az esõ és kevesebb a hóhullás, mint egykoron ? Ezen ismeret nélkül nem hiszem, hogy sok értelme van számolgatni a tengerbe borjadzó jéghegy méretét. Már évtizedek óta megy az elolvad a jég hamarosan riogatás, de eddig semmi konkrét veszéllyel vagy pusztulással nem találkoztam, ami mondjuk nagyobb mérvû lenne a terrorizmus kárainál.
"Megjegyzés: Emelhetné, ha felolvadna."
Valószínûleg sokáig nem fognak felolvadni a jégtömbök, de nem is az lehet majd a probléma. Grönland illetve az Arktisz esetében több gleccser kompletten mozgásban van egyre nagyobb sebességgel és nagy darab kerülhetnek hamarosan az óceánba. Érdekes lesz ha azok a tengeráramlásokkal elkezdenek mozogni majd...
Valószínûleg sokáig nem fognak felolvadni a jégtömbök, de nem is az lehet majd a probléma. Grönland illetve az Arktisz esetében több gleccser kompletten mozgásban van egyre nagyobb sebességgel és nagy darab kerülhetnek hamarosan az óceánba. Érdekes lesz ha azok a tengeráramlásokkal elkezdenek mozogni majd...
Egy kis bulvár riogatás:
Link
Máshol ezzel a címmel jelent meg, ordító nagybetûkkel: "ROSSZ HÍR! A VÁRTNÁL GYORSABBAN OLVADHAT AZ ANTARKTISZI JÉGTAKARÓ"
Egy szösszenet:
"A számítógépes szimulációkkal felvázolt legrosszabb forgatókönyv szerint az Antarktisz nyugati részének drasztikus olvadása 64-114 centiméterrel emelné a globális tengerszintet 2100-ra"
Megjegyzés: Emelhetné, ha felolvadna. Általános iskolás számtan feladat (Térfogat / felület = vastagság). Egyéb érdemi állítás a cikkben nincs, szerintem az egész tanulmányban sem. Minden feltételes módban van fogalmazva. Nesze semmi, fogd meg jól!
Legrosszabb forgatókönyv: Ki a francot érdekel egy fáklya ûrtávlati szélsõértéke?
2013 óta némi érdekes adat keletkezett a déli tengerjég anomáliáról. Ez némileg összefügg a déli kontinens hõmérséklet anomáliájával és ezzel a kontinens jégborításának tömegváltozásával (bár egyesek szerint a tengerjég borítás növekedés is a global warming következménye):
Link
A cikkben egy 2013-as tanulmányra, mint viszonyítási alapra hivatkoznak. Ahhoz a riogatáshoz viszonyítva riogatnak? Egyáltalán figyelembe veszik-e azokat a mérési adatokat, amelyek nem illenek bele az elméletbe? Azokat, amelyek azóta keletkeztek?
Kvázi-periodikus függvények esetén utálom a lineáris regressziót, de a klímakutatók által elõszeretettel használt, az elõbbire illesztett egyenes mit mutat? Az ugyanerre illesztett hokiütõ mit mutat? Nincs fotografikus memóriám, a forrásra nem emlékszem, de emlékeim szerint az Antarktiszon jelenleg mûholdas mérések szerint összességében nem olvadás, hanem jégfelhalmozódás van folyamatban.
Az egészet hasonlónak tartom ahhoz az esethez, amikor hajdan valaki kiszámolta, hogy nem létezik vihar által megnövelt dagály. Az elsõ vihardagály után az illetõ annyit mondott, hogy "Úgy látszik, valamit nem vettem figyelembe." A különbség az, hogy ilyet a megélhetési klímakutatók nem mondanak.
Link
Máshol ezzel a címmel jelent meg, ordító nagybetûkkel: "ROSSZ HÍR! A VÁRTNÁL GYORSABBAN OLVADHAT AZ ANTARKTISZI JÉGTAKARÓ"
Egy szösszenet:
"A számítógépes szimulációkkal felvázolt legrosszabb forgatókönyv szerint az Antarktisz nyugati részének drasztikus olvadása 64-114 centiméterrel emelné a globális tengerszintet 2100-ra"
Megjegyzés: Emelhetné, ha felolvadna. Általános iskolás számtan feladat (Térfogat / felület = vastagság). Egyéb érdemi állítás a cikkben nincs, szerintem az egész tanulmányban sem. Minden feltételes módban van fogalmazva. Nesze semmi, fogd meg jól!
Legrosszabb forgatókönyv: Ki a francot érdekel egy fáklya ûrtávlati szélsõértéke?
2013 óta némi érdekes adat keletkezett a déli tengerjég anomáliáról. Ez némileg összefügg a déli kontinens hõmérséklet anomáliájával és ezzel a kontinens jégborításának tömegváltozásával (bár egyesek szerint a tengerjég borítás növekedés is a global warming következménye):
Link
A cikkben egy 2013-as tanulmányra, mint viszonyítási alapra hivatkoznak. Ahhoz a riogatáshoz viszonyítva riogatnak? Egyáltalán figyelembe veszik-e azokat a mérési adatokat, amelyek nem illenek bele az elméletbe? Azokat, amelyek azóta keletkeztek?
Kvázi-periodikus függvények esetén utálom a lineáris regressziót, de a klímakutatók által elõszeretettel használt, az elõbbire illesztett egyenes mit mutat? Az ugyanerre illesztett hokiütõ mit mutat? Nincs fotografikus memóriám, a forrásra nem emlékszem, de emlékeim szerint az Antarktiszon jelenleg mûholdas mérések szerint összességében nem olvadás, hanem jégfelhalmozódás van folyamatban.
Az egészet hasonlónak tartom ahhoz az esethez, amikor hajdan valaki kiszámolta, hogy nem létezik vihar által megnövelt dagály. Az elsõ vihardagály után az illetõ annyit mondott, hogy "Úgy látszik, valamit nem vettem figyelembe." A különbség az, hogy ilyet a megélhetési klímakutatók nem mondanak.
Demagógiáért nem kell a szomszédba menned. 
A politikában már jól bevált a taktika, hogy járassuk le az ellenfelet kétes dollármilliókra hivatkozva, meg rángassunk elõ döbbenetesen hangzó, ám az ügyben irreleváns adatokat (mondjuk az egyes gázok által elnyelt sugárzás helyett a gázok tömegét).
Dollármilliókat amúgy a CO2 hatásának tagadásával még könnyebb lenne leakasztani, az olajvállalatok vagy az elvbõl "klímaszkeptikus" politikai erõk (ld. Republikánus Párt) számára ez aprópénz... Az ilyen elméletek egyszerûen azért szorultak vissza, mert ma már nem állják ki a tudományosság próbáját. Lehet érvelni azzal, hogy "a CO2 hatása nem veszélyes, mert a Föld eddig is mindig lakható maradt", de ez ilyen formában hitbeli kérdés. Egy tudományos elmélet ott kezdõdik, hogy a jelenség hatását a rá vonatkozó fizikai törvények alapján próbáljuk kiszámítani. Lehet kritizálni a klímamodelleket azzal, hogy sok bennük az ismeretlen paraméter. De akárhogy csûrik-csavarják számtalan modellben az ismeretleneket, mindig a pozitív visszacsatolásnál és melegedésnél lyukadunk ki, csak annak mértéke kérdéses. Hogy a melegedés elmaradjon, ahhoz irreális peremfeltételekre, vagy valótlan fizikai törvényekre kell építeni. Nem véletlen, hogy ilyesmit senki nem publikál.
Persze igaz, hogy a földtörténeti múltban a mainak 10-20-szorosát is elérte a CO2-szint, és a Föld lakható maradt. A mai élõvilágot és az emberiséget nem is az "üvegház-Föld" viszonyaitól kell félteni, hanem attól, hogy nem lesz képes olyan tempóban alkalmazkodni, ahogyan a változás megtörténik. Elméletben gyorsabban nõ a növény, ha több a CO2, de ha közben más körülmények (hõmérséklet, nedvesség, talaj összetétele, stb.) átlépik a tûréshatárát, akkor elpusztul.
Utaltál arra, hogy a vízciklus negatív visszacsatolást okozhat. Ezt milyen mechanizmussal képzeled el? Elvileg a melegedõ légkör több vízgõzt képes magában tartani, emiatt egy másik üvegházgáz (H2O) koncentrációja is nõ, tovább erõsödik a melegedés... egyszóval pozitív a visszacsatolás. Mi lenne az ellenkezõ irányú hatás?
A politikában már jól bevált a taktika, hogy járassuk le az ellenfelet kétes dollármilliókra hivatkozva, meg rángassunk elõ döbbenetesen hangzó, ám az ügyben irreleváns adatokat (mondjuk az egyes gázok által elnyelt sugárzás helyett a gázok tömegét).Dollármilliókat amúgy a CO2 hatásának tagadásával még könnyebb lenne leakasztani, az olajvállalatok vagy az elvbõl "klímaszkeptikus" politikai erõk (ld. Republikánus Párt) számára ez aprópénz... Az ilyen elméletek egyszerûen azért szorultak vissza, mert ma már nem állják ki a tudományosság próbáját. Lehet érvelni azzal, hogy "a CO2 hatása nem veszélyes, mert a Föld eddig is mindig lakható maradt", de ez ilyen formában hitbeli kérdés. Egy tudományos elmélet ott kezdõdik, hogy a jelenség hatását a rá vonatkozó fizikai törvények alapján próbáljuk kiszámítani. Lehet kritizálni a klímamodelleket azzal, hogy sok bennük az ismeretlen paraméter. De akárhogy csûrik-csavarják számtalan modellben az ismeretleneket, mindig a pozitív visszacsatolásnál és melegedésnél lyukadunk ki, csak annak mértéke kérdéses. Hogy a melegedés elmaradjon, ahhoz irreális peremfeltételekre, vagy valótlan fizikai törvényekre kell építeni. Nem véletlen, hogy ilyesmit senki nem publikál.
Persze igaz, hogy a földtörténeti múltban a mainak 10-20-szorosát is elérte a CO2-szint, és a Föld lakható maradt. A mai élõvilágot és az emberiséget nem is az "üvegház-Föld" viszonyaitól kell félteni, hanem attól, hogy nem lesz képes olyan tempóban alkalmazkodni, ahogyan a változás megtörténik. Elméletben gyorsabban nõ a növény, ha több a CO2, de ha közben más körülmények (hõmérséklet, nedvesség, talaj összetétele, stb.) átlépik a tûréshatárát, akkor elpusztul.
Utaltál arra, hogy a vízciklus negatív visszacsatolást okozhat. Ezt milyen mechanizmussal képzeled el? Elvileg a melegedõ légkör több vízgõzt képes magában tartani, emiatt egy másik üvegházgáz (H2O) koncentrációja is nõ, tovább erõsödik a melegedés... egyszóval pozitív a visszacsatolás. Mi lenne az ellenkezõ irányú hatás?
A passzívház témához annyit szeretnék hozzátenni, hogy EU elõírások miatt 2021. január elsejétõl minden új épületet (nem csak a köz, hanem a magánberuházásban épülõ épületeket, így a családi és egyéb lakóházakat is) csak úgy lehet majd használatbavenni, amennyiben használatuk során energia felhasználásuk közel nulla értékû (az épület energia tanúsítvány besorolása szerint). Ugyan nem passzívházak, de majdnem ugyanazt a kategóriát képviselik. Ahogy írtad, a lakók szinte szkafanderbe csomagolva fognak élni ezekben a házakban, kiegészítõ gépészeti berendezésekkel körbevéve. Hatalmas beruházási költséggel fognak megépülni ezek az épületek, ami kétséges, hogy valaha a mûködésük során megtérül-e. Ezek az épületek a használat során már tényleg csekély mértékû energiát fognak felhasználni, viszont létrehozásuk óriási energia felhasználással jár. A felhasznált anyagok közül a kerámiák (tégla, cserép) még viszonylag környezetbarát, de a szigetelõ anyagok (például a polisztirol, amit ebben az esetben kb. 20-25cm-es vastagsággal kell alkalmazni a homlokzatokon) gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Kérdés, hogy ezekkel az épület életciklusának a végén mi fog történni? Az építõanyag gyártók, de az energia vállalatok is jól járnak, mert az építkezés egy elõrehozott energia felhasználást fog jelenteni, szemben a használat során évtizedeken keresztül megoszló energia felhasználással.
A Sió-zsilipet nem valami hosszú távú terv keretében hegesztették be, hanem hogy leállítsák az akkor kiirthatatlannak tûnõ "nem az aszály miatt apad, hanem titokban leeresztik" típusú rémhíreket.
(Bocsánat a hosszú hozzászólásért, magam sem tudom hogyan is miért írtam ennyit, talán csak az áll mögötte hogy mindig is érdekes téma volt számomra az éghajlatváltozás.)
Mezõgazdasággal is foglalkozóként ezúton utalnék arra, hogy próbáljuk meg árnyaltabban, egyetemesebb nézõpontból tekinteni a légköri szén-dioxid (CO2) szerepére Földünkön. Egyrészt kb. 120-150 éve, néhány korát megelõzõ 19. századi tudós (Tyndall, Arrhenius) és a 20. század elsõ felében Callendar munkája alapján sejtettük, majd egyre inkább biztosan tudtuk, hogy a CO2 a szabad légkörbe kerülve hozzájárul az ún. légköri üvegházhatás jelenségéhez. Magának a jelenségnek az elnevezése ugyanakkor nem a legszerencsésebb, mert az atmoszféra "üvegházhatása" teljesen máshogyan mûködik mint amiért a kertészetekben használt üvegházak, növényházak, fóliasátrak melegebbek a környezetüknél. Míg egy üvegházban a konvekció, azaz az alsó légrétegek felszálló légáramlással való lehûlése korlátozódik, addig a szabad légkörben nem pontosan ilyen hatás lép fel.
Lehet furcsán hangzik, de én úgy tekintek a légköri szén-dioxidra, mint a földi élet alapkövére és egy igazi kincsre az emberi civilizáció számára. A növények ugyanis a CO2 légkörbõl való kivonásával építik fel szöveteiket, és ez az, amit az állatok és mi emberek is nap mint nap kenyér, zöldség, gyümölcs stb. formájában elfogyasztunk. Valójában testünk szénvegyületei teljes egészében CO2-bõl épülnek fel. A földtörténeti múltban a légkörben a mainál 10-szer, 20-szor nagyobb mennyiségben volt fellelhetõ a szén-dioxid, ugyanakkor érdekes, hogy a Föld ekkor sem vált lakhatatlanná, nem következett be katasztrofális felmelegedés. A növények pedig sokkal gyorsabban voltak képesek növekedni és az állatvilág számára több táplálékot szolgáltattak. A földtörténeti középidõ õsdzsungelei nélkül pl. dinoszauruszok aligha érhettek volna el ilyan fizikai méreteket. A 21. század 7 milliárd feletti globális népességének egyre több élelemre van szüksége, ennek megtermelését egyre könnyebbé teszi a növekvõ légköri CO2 szint. A növény vegetációja egyre intenzívebb a többlet szénforrás hatására, ráadásul egy járulékos jótékony hatás is van - minél több CO2 van a légkörben, annál kisebb a növények párolgási vesztesége és így aszályérzékenységük is csökken.
A CO2 klíma-téren nem tesz mást, mint elnyeli és maga körül minden irányba visszasugározza a földfelszín felõl érkezõ infravörös hõsugárzás egy részét. Ezzel gyakorlatilag lelassítja azt a folyamatot, amellyel a felszínközeli légkör hõje a világûr felé távozik. Fontos tehát, hogy hõt nem ejt csapdába, hanem mérsékli a kisugárzás általi hõvesztés ütemét. A megnövekvõ CO2 szint ezen a hatásmechanizmuson keresztül felborítja a globális földfelszín hõsugárzási egyensúlyát, és ahhoz, hogy ez ismét helyreálljon, a felszínnek valamennyit melegednie kell.
A szén-dioxid hatása ugyanakkor a sugárzási egyenlegre önmagában igen csekély, szinte elhanyagolható, mert döntõ részben éppen abban az infravörös sugárzási tartományban fejti ki a hatását, amit a messze LEGFONTOSABB üvegházgáz, a vízpára már lefed. Link Hatása ráadásul logaritmikus, nem lineáris az ún. telítõdés miatt. Azaz, ha a CO2 légköri koncentrációja az iparosodás elõtti 0,003%-ról a kétszeresére, 0,006%-ra nõne 2100-ig, az minden egyéb tényezõ változatlansága mellett csak néhány tizedfokos globális hõmérséklet emelkedést okozna. Hogyan és miért lehetséges akkor, hogy sok-sok kutatási pénzre és politikai befolyásra éhes tudományos, vagy valójában inkább "zöld" lobbiszervezet 4-5-6 fokos melegedéssel járó klímakatasztrófával riogat? Mint ahogyan lenni szokott az ördög a részletekben rejlik.
Nem tudjuk, hogy a légkör hõháztartását befolyásoló többi tényezõ (például a vízciklus) hogyan változik a megnövekedett szén-dioxid hatására. A katasztrófajövendölõ, állami kutatási dollármilliókon túltenyésztett klímatudósok (van egy magyar nõ, jelenleg a CEU professzor asszonya, aki klímakutatóként apokalipszist jövendölve és elképesztõ sületlenségeket összehordva még a 100 leggazdagabb magyar közé is bekerült, annyi kutatási ösztöndíjhoz jutott!!) szememben teljesen hiteltelen társaság. Õk azon az állásponton vannak, hogy ha a CO2 szint nõ, minden más olyan irányba változik, amelyek ezt a kismértékû melegítõ hatást felerõsítik, pozitív visszacsatolás lép fel. Ezzel szemben mások úgy vélekednek, hogy bolygónk éghajlati rendszerét negatív visszacsatolások uralják, ezeknek köszönhetõ, hogy rengeteg globális katasztrófa ellenére a Föld egészen idáig lakható hõmérsékletû maradt.
A legegyszerûbb negatív visszacsatolási folyamat, egyfajta önszabályozó mechanizmus maga a víz szerepe lehet. A Föld teljes felszínének átlagában évente 990 liter/m2 mennyiségû csapadékvíz hullik, miközben a légkör átlagos vízgõztartalma 2,5 százalék körül ingadozik, mely alapján a levegõ víztartalmának össztömege - visszaszámolva a levegõburok becsült teljes tömegébõl 1,275x10^16 kg-ot tesz ki. Ahhoz, hogy az évente kihulló víz bolygónkon elérje az elõbb említett 990 liter/m2-nyi mennyiséget, a légköri vízkészletnek 9,22 naponta szükségszerûen ki kell cserélõdnie, meg kell újulnia. Utóbbi azt jelenti, hogy Földünk légköre természetes úton minden egyes napon párolgással felvesz, majd csapadék formájában lead 1,383x10^15 kg, vagyis 1383 milliárd tonna vizet! Összehasonlításképpen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) információi alapján az emberiség 2012-ben naponta átlagosan 97,5 millió tonna szén-dioxidot jutatott a légkörbe. A csapadéktevékenység ingadozásának éghajlat-alakító szerepét hangsúlyozza, hogy a Föld éghajlati rendszere vízgõz formájában 24 órán belül több mint 14.000-szer annyi üvegházhatású gázt képes felvenni és leadni, mint amennyit az emberi civilizáció mindennapi tevékenysége folytán, ugyanennyi idõ alatt a légkörbe juttathat. A természet ereje tehát óriási az emberi hatáshoz képest, utóbbi természetesen nem jelentéktelen, de véleményem szerint messze vagyunk attól, hogy a bolygó természetesen folyamatait uralni tudjuk!
A legtöbb "zöld"-nek titulált megoldás egyébként éppen annyira zöld mint azoknak a zöldhasú bankjegyeknek a színe, amelyekbõl finanszírozták megvalósításukat. A szélerõmûvek például:
(1) képtelenek folyamatos és megbízható áramtermelésre;
(2) instabilitást visznek az elektromos hálózatba, melyeket gyakran szennyezõ gázturbinás back-up erõmûvekkel kell kisimítani;
(3) zajosak - ki hallotta már közelrõl "fantasztikus" suhogásukat rajtam kívül?
(4) több száz km/h kerületi sebességgel forgó lapátjaik veszélyesek a madarakra és denevérekre;
(5) tönkreteszik a gyönyörû vidéki tájat, ha a lakóhelyem környékén próbálkoznának építésükkel én tiltakoznék!
(6) nem megújuló erõforrások, például ritkaföldfémek felhasználásával gyárthatóak csak le.
Pontosan ugyanez a helyzet a passzívházakkal is. Utóbbi esetben egy "nagyméretû szkafanderbe", azaz légtömör épületbe zárja a modern építõipar a lakót, amelyet drága, esetenként 5-10 milliós bekerülési költségû és szintén sokmilliós pótlási-javítási költségû bonyolult épületgépészeti megoldások szellõztetnek, hûtenek és fûtenek. Ha bármi elromlik, házilag képtelenség helyrehozni. Az egész passzívház emellett csöpög a mûanyagoktól, EPS hõszigetelõ lapoktól és a fóliáktól. Hasonlítsa mindezt össze bárki egy 19. században épült és ma is álló régi házzal, 60 cm vastag tömör falakkal, kívülrõl 5-10 cm természetes anyagú nádlemezekkel szigetelve. Nyáron a 38 fokos hõségben is hûvös, télen meleg, a fal lélegzik és mindig kellemes páratartalmat biztosít, végül a fatüzelésû kazánra kapcsolt központi fûtés pedig egyszerûen és olcsón javítható, ha bármi gond lenne.
Nagyon-nagyon elkalandoztam és mindenkitõl elnézést kérek a kissé offtopic kitérésekért, de meglátásom szerint napjaink sötétzöld rémhírterjesztése semmiféle célt nem szolgál azon kívül, hogy a kellõen beetetett lakosságnak eladják (lehetõleg hitelre) napjaink méregdrága, de nem egyszer felesleges bonyolult megoldásait.
- megfizethetetlenül drága megújuló erõmûveket, ami egyes országokban, például Dániában csillagászati energiaárakkal jár
- a szemet bántó és megint csak drága LED-eket és foszforeszkáló kompaktfénycsöveket a természetes napfényhez hasonló spektrumú hagyományos villanykörték helyett. Hiába tiltották be, én Ukrajnából saját használatra tucatszámra hozom be a 40, 60, 75, 100W-os izzókat darabonként 40Ft-ért Például azért, hogy késõ este se fájjon a szemem, ha lámpafény mellett olvasok vagy a netet böngészem
- passzívházakat, melyeket többször annyiért lehetne felépíteni, mint amennyibõl vidéken egy tömör téglafalú vagy vertfalú hagyományos ház kihozható, valódi zöld építkezéssel, helyi anyagok és helyi munkaerõ felhasználásával, felesleges mûanyagkavalkád és tízmilliós gépészet nélkül
- a nagyipar által "zöld", "öko" vagy "bio" jelzõvel megjelölt termékeket, melyek árába szintén beépítik a környezettudatosságot.
- CO2 krediteket. Ez olyan mint az 1500-as évek búcsúcédulája volt. Fizess, és annyi szén-dioxidot bocsáthatsz a Föld légkörébe, amennyi Neked jól esik. Meg kell nézni, hogy a különbözõ hírességektõl, ENSZ fõtitkároktól, politikusoktól kezdve mindenki magánrepülõvel repked, hogy terjessze napjaink valláspótlékát, a környezetért való aggodalmat, miközben õk mitsem törõdnek ezzel és személyes fogyasztásuk 100 másik emberével ér fel.
Mezõgazdasággal is foglalkozóként ezúton utalnék arra, hogy próbáljuk meg árnyaltabban, egyetemesebb nézõpontból tekinteni a légköri szén-dioxid (CO2) szerepére Földünkön. Egyrészt kb. 120-150 éve, néhány korát megelõzõ 19. századi tudós (Tyndall, Arrhenius) és a 20. század elsõ felében Callendar munkája alapján sejtettük, majd egyre inkább biztosan tudtuk, hogy a CO2 a szabad légkörbe kerülve hozzájárul az ún. légköri üvegházhatás jelenségéhez. Magának a jelenségnek az elnevezése ugyanakkor nem a legszerencsésebb, mert az atmoszféra "üvegházhatása" teljesen máshogyan mûködik mint amiért a kertészetekben használt üvegházak, növényházak, fóliasátrak melegebbek a környezetüknél. Míg egy üvegházban a konvekció, azaz az alsó légrétegek felszálló légáramlással való lehûlése korlátozódik, addig a szabad légkörben nem pontosan ilyen hatás lép fel.
Lehet furcsán hangzik, de én úgy tekintek a légköri szén-dioxidra, mint a földi élet alapkövére és egy igazi kincsre az emberi civilizáció számára. A növények ugyanis a CO2 légkörbõl való kivonásával építik fel szöveteiket, és ez az, amit az állatok és mi emberek is nap mint nap kenyér, zöldség, gyümölcs stb. formájában elfogyasztunk. Valójában testünk szénvegyületei teljes egészében CO2-bõl épülnek fel. A földtörténeti múltban a légkörben a mainál 10-szer, 20-szor nagyobb mennyiségben volt fellelhetõ a szén-dioxid, ugyanakkor érdekes, hogy a Föld ekkor sem vált lakhatatlanná, nem következett be katasztrofális felmelegedés. A növények pedig sokkal gyorsabban voltak képesek növekedni és az állatvilág számára több táplálékot szolgáltattak. A földtörténeti középidõ õsdzsungelei nélkül pl. dinoszauruszok aligha érhettek volna el ilyan fizikai méreteket. A 21. század 7 milliárd feletti globális népességének egyre több élelemre van szüksége, ennek megtermelését egyre könnyebbé teszi a növekvõ légköri CO2 szint. A növény vegetációja egyre intenzívebb a többlet szénforrás hatására, ráadásul egy járulékos jótékony hatás is van - minél több CO2 van a légkörben, annál kisebb a növények párolgási vesztesége és így aszályérzékenységük is csökken.
A CO2 klíma-téren nem tesz mást, mint elnyeli és maga körül minden irányba visszasugározza a földfelszín felõl érkezõ infravörös hõsugárzás egy részét. Ezzel gyakorlatilag lelassítja azt a folyamatot, amellyel a felszínközeli légkör hõje a világûr felé távozik. Fontos tehát, hogy hõt nem ejt csapdába, hanem mérsékli a kisugárzás általi hõvesztés ütemét. A megnövekvõ CO2 szint ezen a hatásmechanizmuson keresztül felborítja a globális földfelszín hõsugárzási egyensúlyát, és ahhoz, hogy ez ismét helyreálljon, a felszínnek valamennyit melegednie kell.
A szén-dioxid hatása ugyanakkor a sugárzási egyenlegre önmagában igen csekély, szinte elhanyagolható, mert döntõ részben éppen abban az infravörös sugárzási tartományban fejti ki a hatását, amit a messze LEGFONTOSABB üvegházgáz, a vízpára már lefed. Link Hatása ráadásul logaritmikus, nem lineáris az ún. telítõdés miatt. Azaz, ha a CO2 légköri koncentrációja az iparosodás elõtti 0,003%-ról a kétszeresére, 0,006%-ra nõne 2100-ig, az minden egyéb tényezõ változatlansága mellett csak néhány tizedfokos globális hõmérséklet emelkedést okozna. Hogyan és miért lehetséges akkor, hogy sok-sok kutatási pénzre és politikai befolyásra éhes tudományos, vagy valójában inkább "zöld" lobbiszervezet 4-5-6 fokos melegedéssel járó klímakatasztrófával riogat? Mint ahogyan lenni szokott az ördög a részletekben rejlik.
Nem tudjuk, hogy a légkör hõháztartását befolyásoló többi tényezõ (például a vízciklus) hogyan változik a megnövekedett szén-dioxid hatására. A katasztrófajövendölõ, állami kutatási dollármilliókon túltenyésztett klímatudósok (van egy magyar nõ, jelenleg a CEU professzor asszonya, aki klímakutatóként apokalipszist jövendölve és elképesztõ sületlenségeket összehordva még a 100 leggazdagabb magyar közé is bekerült, annyi kutatási ösztöndíjhoz jutott!!) szememben teljesen hiteltelen társaság. Õk azon az állásponton vannak, hogy ha a CO2 szint nõ, minden más olyan irányba változik, amelyek ezt a kismértékû melegítõ hatást felerõsítik, pozitív visszacsatolás lép fel. Ezzel szemben mások úgy vélekednek, hogy bolygónk éghajlati rendszerét negatív visszacsatolások uralják, ezeknek köszönhetõ, hogy rengeteg globális katasztrófa ellenére a Föld egészen idáig lakható hõmérsékletû maradt.
A legegyszerûbb negatív visszacsatolási folyamat, egyfajta önszabályozó mechanizmus maga a víz szerepe lehet. A Föld teljes felszínének átlagában évente 990 liter/m2 mennyiségû csapadékvíz hullik, miközben a légkör átlagos vízgõztartalma 2,5 százalék körül ingadozik, mely alapján a levegõ víztartalmának össztömege - visszaszámolva a levegõburok becsült teljes tömegébõl 1,275x10^16 kg-ot tesz ki. Ahhoz, hogy az évente kihulló víz bolygónkon elérje az elõbb említett 990 liter/m2-nyi mennyiséget, a légköri vízkészletnek 9,22 naponta szükségszerûen ki kell cserélõdnie, meg kell újulnia. Utóbbi azt jelenti, hogy Földünk légköre természetes úton minden egyes napon párolgással felvesz, majd csapadék formájában lead 1,383x10^15 kg, vagyis 1383 milliárd tonna vizet! Összehasonlításképpen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) információi alapján az emberiség 2012-ben naponta átlagosan 97,5 millió tonna szén-dioxidot jutatott a légkörbe. A csapadéktevékenység ingadozásának éghajlat-alakító szerepét hangsúlyozza, hogy a Föld éghajlati rendszere vízgõz formájában 24 órán belül több mint 14.000-szer annyi üvegházhatású gázt képes felvenni és leadni, mint amennyit az emberi civilizáció mindennapi tevékenysége folytán, ugyanennyi idõ alatt a légkörbe juttathat. A természet ereje tehát óriási az emberi hatáshoz képest, utóbbi természetesen nem jelentéktelen, de véleményem szerint messze vagyunk attól, hogy a bolygó természetesen folyamatait uralni tudjuk!
A legtöbb "zöld"-nek titulált megoldás egyébként éppen annyira zöld mint azoknak a zöldhasú bankjegyeknek a színe, amelyekbõl finanszírozták megvalósításukat. A szélerõmûvek például:
(1) képtelenek folyamatos és megbízható áramtermelésre;
(2) instabilitást visznek az elektromos hálózatba, melyeket gyakran szennyezõ gázturbinás back-up erõmûvekkel kell kisimítani;
(3) zajosak - ki hallotta már közelrõl "fantasztikus" suhogásukat rajtam kívül?
(4) több száz km/h kerületi sebességgel forgó lapátjaik veszélyesek a madarakra és denevérekre;
(5) tönkreteszik a gyönyörû vidéki tájat, ha a lakóhelyem környékén próbálkoznának építésükkel én tiltakoznék!
(6) nem megújuló erõforrások, például ritkaföldfémek felhasználásával gyárthatóak csak le.
Pontosan ugyanez a helyzet a passzívházakkal is. Utóbbi esetben egy "nagyméretû szkafanderbe", azaz légtömör épületbe zárja a modern építõipar a lakót, amelyet drága, esetenként 5-10 milliós bekerülési költségû és szintén sokmilliós pótlási-javítási költségû bonyolult épületgépészeti megoldások szellõztetnek, hûtenek és fûtenek. Ha bármi elromlik, házilag képtelenség helyrehozni. Az egész passzívház emellett csöpög a mûanyagoktól, EPS hõszigetelõ lapoktól és a fóliáktól. Hasonlítsa mindezt össze bárki egy 19. században épült és ma is álló régi házzal, 60 cm vastag tömör falakkal, kívülrõl 5-10 cm természetes anyagú nádlemezekkel szigetelve. Nyáron a 38 fokos hõségben is hûvös, télen meleg, a fal lélegzik és mindig kellemes páratartalmat biztosít, végül a fatüzelésû kazánra kapcsolt központi fûtés pedig egyszerûen és olcsón javítható, ha bármi gond lenne.
Nagyon-nagyon elkalandoztam és mindenkitõl elnézést kérek a kissé offtopic kitérésekért, de meglátásom szerint napjaink sötétzöld rémhírterjesztése semmiféle célt nem szolgál azon kívül, hogy a kellõen beetetett lakosságnak eladják (lehetõleg hitelre) napjaink méregdrága, de nem egyszer felesleges bonyolult megoldásait.
- megfizethetetlenül drága megújuló erõmûveket, ami egyes országokban, például Dániában csillagászati energiaárakkal jár
- a szemet bántó és megint csak drága LED-eket és foszforeszkáló kompaktfénycsöveket a természetes napfényhez hasonló spektrumú hagyományos villanykörték helyett. Hiába tiltották be, én Ukrajnából saját használatra tucatszámra hozom be a 40, 60, 75, 100W-os izzókat darabonként 40Ft-ért
Például azért, hogy késõ este se fájjon a szemem, ha lámpafény mellett olvasok vagy a netet böngészem- passzívházakat, melyeket többször annyiért lehetne felépíteni, mint amennyibõl vidéken egy tömör téglafalú vagy vertfalú hagyományos ház kihozható, valódi zöld építkezéssel, helyi anyagok és helyi munkaerõ felhasználásával, felesleges mûanyagkavalkád és tízmilliós gépészet nélkül
- a nagyipar által "zöld", "öko" vagy "bio" jelzõvel megjelölt termékeket, melyek árába szintén beépítik a környezettudatosságot.
- CO2 krediteket. Ez olyan mint az 1500-as évek búcsúcédulája volt. Fizess, és annyi szén-dioxidot bocsáthatsz a Föld légkörébe, amennyi Neked jól esik. Meg kell nézni, hogy a különbözõ hírességektõl, ENSZ fõtitkároktól, politikusoktól kezdve mindenki magánrepülõvel repked, hogy terjessze napjaink valláspótlékát, a környezetért való aggodalmat, miközben õk mitsem törõdnek ezzel és személyes fogyasztásuk 100 másik emberével ér fel.
Látom már-már elképesztõ, jobban mondva számomra már nehezen elképzelhetõ méreteket öltött ezen a fórumon a klímával kapcsolatos borúlátás. Vagy éppen képletesen a borúlátás helyett "derûlátás", mert az elõzõ hozzászóló a csapadék hiányára - /hiába ültetünk erdõt?/ - panaszkodik annak ellenére, hogy az elmúlt 150 év egyik legesõsebb január-februárján vagyunk túl, és úgy egyáltalán az elmúlt 20 év jóval csapadékosabb mint az 1970-es vagy 80-as évtized volt. Sajnos ezt a médiában a hétköznapok emberével elfelejtik közölni, folyamatosan aszállyal és elsivatagosodással riogatnak minket még annak ellenére is, hogy a Balaton éppen partmenti üdülõket önt el. Még emlékszem arra, mikor az MTA nagy tudorai kijelentették, hogy a Balatonnak azonnali vízpótlásra van szüksége a Rábából, mert visszafordíthatatlan a kiszáradása. Ezzel egyidõben valamely túlbuzgó környezeti és vízügyi miniszterünk rendkívüli jövõbelátó képességét fitogtatva "ünnepélyesen behegesztette" a Sió-zsilipet is, gondolván, hogy többé már nem lesz rá szükség.
Aki a jelenkor idõjárását példátlanul szélsõségesnek tartja, annak talán ez a példátlan életmû felnyitja a szemét (OMSZ kiadvány): Link
Itt van ez is, Wolfgang Behringer német történész hiánypótló mûve a Föld állandóan változó éghajlata és az emberi történelem közötti kapcsolatokról: Link (csak az ismertetõ miatt linkelem, és elismerem hogy ennél olcsóbb könyvesboltok is vannak)
Aki a jelenkor idõjárását példátlanul szélsõségesnek tartja, annak talán ez a példátlan életmû felnyitja a szemét (OMSZ kiadvány): Link
Itt van ez is, Wolfgang Behringer német történész hiánypótló mûve a Föld állandóan változó éghajlata és az emberi történelem közötti kapcsolatokról: Link (csak az ismertetõ miatt linkelem, és elismerem hogy ennél olcsóbb könyvesboltok is vannak)
Az autómat eladtam. Villamossal járok. Klíma otthon nincs, egész július-augusztusban hidegvízben fürdöm és éjjel vagy alszom vagy nem!!! (Igazolást a Gázmûvek adhatna, ha nem lenne átalányos...)- a klímát ne egyszerûsítsük le az üvegház-gázokra.
1. A dimetil-szulfoxid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa) a felhõképzõdésben közvetlen szerepet játszik, és látható, hogy a déli féltekén, ahol az óceánok ipari szennyezése mérsékeltebb, jobban mûködik! (folyomány: albedo 2x erõsebb)
2. A felhõk járása sokat változott! Szárazabb idõszakokban (2003 nyara, 2011 nyara, 2013 nyara, stb. ...) a napi hõingás, a besugárzás mértéke, az aszály veszélye, megnõ, ez a mezõgazdaságot hozza nehezebb helyzetbe. Az utóbbi években több az "afrikai port" hozó elõoldal, utána esõ helyett magasan járó felhõk, egy kis szél, száraz zivi...
3. Ha vegyszerekkel árasztjuk el a Földet, mert az állati trágya antibiotikumot tartalmaz, a szennyvíz meg ezerféle fertõtlenítõt, kiöljük a talajból a gyökerek baktérium- és gombapartnereit, összeomlasztjuk a talaj morzsás szerkezetét adó és vízkapacitását növelõ rhizoszférát! Eredmény: belvíz után aszály... bizony az a morzsás szerkezet nem a szántogatástól lesz olyan, hanem a benne élõ mikroorganizmusok termelik fáradságos munkával a szerves anyagokat, amelyek megtartják benne a vizet is!
Ha az óceánokat kivegyszerezzük, anoxiás víztesteket kreálunk, ahol nem csak hal nincs, se korall, se mangrove... de életet adó algák és hínárok sincsenek!
A freonok az alkil-halidok családjába tartoznak. Tudjuk, mit mûvelnek az ózon(lyukkal). Alkil-halidok - másfélék - az olajfoltok és a sós tengervíz találkozásánál is képzõdnek... baci van ott is, amely táplálékként hasznosítja a petrol-származékokat. Él ott is a tenger.. épp csak a tõle megszokott ökológiai szolgáltatások: halnevelés, tisztulás, geokémiai ciklusok pörgetése... ezek maradnak el...
Összehasonlítás-képpen: 2000-ben az akkori EU állattartás céljára, 22 ezer tonna antibiotikumot használt fel!Egyetlen év alatt! Azóta se sokat javult a helyzet... (tudjuk: ez az érték 1941 óta növekszik, akkor kezdték iparszerûen gyártani a Penicillint...)
Hány tonna tengervízben oldódik fel, ha tudjuk, hogy a környezeti baktériumok szertõl függõen 0,01-8,0 mg/liter koncentrációtól pusztulnak el?
A tetraciklin 25 metabolitja közül csak 3 van, ami valóban hatástalan, miközben a "lebomlás" epi-anhidro származékai 300% biológiai aktivitással bírnak! - de a HPLC már nem látja, hurrá...
A baktériumok teszik élõvé és lakhatóvá a Földet. Nagyon igyekszik az emberiség áthangolni ezt az éltetõ tevékenységet...
Hogy ültessünk erdõt, ha nincs talaj és esõ,
ami fölnevelje?
1. A dimetil-szulfoxid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa) a felhõképzõdésben közvetlen szerepet játszik, és látható, hogy a déli féltekén, ahol az óceánok ipari szennyezése mérsékeltebb, jobban mûködik! (folyomány: albedo 2x erõsebb)
2. A felhõk járása sokat változott! Szárazabb idõszakokban (2003 nyara, 2011 nyara, 2013 nyara, stb. ...) a napi hõingás, a besugárzás mértéke, az aszály veszélye, megnõ, ez a mezõgazdaságot hozza nehezebb helyzetbe. Az utóbbi években több az "afrikai port" hozó elõoldal, utána esõ helyett magasan járó felhõk, egy kis szél, száraz zivi...
3. Ha vegyszerekkel árasztjuk el a Földet, mert az állati trágya antibiotikumot tartalmaz, a szennyvíz meg ezerféle fertõtlenítõt, kiöljük a talajból a gyökerek baktérium- és gombapartnereit, összeomlasztjuk a talaj morzsás szerkezetét adó és vízkapacitását növelõ rhizoszférát! Eredmény: belvíz után aszály... bizony az a morzsás szerkezet nem a szántogatástól lesz olyan, hanem a benne élõ mikroorganizmusok termelik fáradságos munkával a szerves anyagokat, amelyek megtartják benne a vizet is!
Ha az óceánokat kivegyszerezzük, anoxiás víztesteket kreálunk, ahol nem csak hal nincs, se korall, se mangrove... de életet adó algák és hínárok sincsenek!
A freonok az alkil-halidok családjába tartoznak. Tudjuk, mit mûvelnek az ózon(lyukkal). Alkil-halidok - másfélék - az olajfoltok és a sós tengervíz találkozásánál is képzõdnek... baci van ott is, amely táplálékként hasznosítja a petrol-származékokat. Él ott is a tenger.. épp csak a tõle megszokott ökológiai szolgáltatások: halnevelés, tisztulás, geokémiai ciklusok pörgetése... ezek maradnak el...
Összehasonlítás-képpen: 2000-ben az akkori EU állattartás céljára, 22 ezer tonna antibiotikumot használt fel!Egyetlen év alatt! Azóta se sokat javult a helyzet... (tudjuk: ez az érték 1941 óta növekszik, akkor kezdték iparszerûen gyártani a Penicillint...)
Hány tonna tengervízben oldódik fel, ha tudjuk, hogy a környezeti baktériumok szertõl függõen 0,01-8,0 mg/liter koncentrációtól pusztulnak el?
A tetraciklin 25 metabolitja közül csak 3 van, ami valóban hatástalan, miközben a "lebomlás" epi-anhidro származékai 300% biológiai aktivitással bírnak! - de a HPLC már nem látja, hurrá...
A baktériumok teszik élõvé és lakhatóvá a Földet. Nagyon igyekszik az emberiség áthangolni ezt az éltetõ tevékenységet...
Hogy ültessünk erdõt, ha nincs talaj és esõ,
ami fölnevelje?
A metánhidrátból felszabaduló CH4 felmelegedés miatti légkörbe kerülése okozhatja igen nagy valószínûséggel a felmelegedések UTÁNI légköri CO2 szint növekedést. A késõbbi esemény a korábbinak nem lehet oka.
Illetve a gázok koncentrációjának változását önmagában kihegyezni az ipari termelésre is tévedés. Az örök fagy birodalmában Szibériában és Alaszkában hatalmas metán mezõk vannak a jég alatt, csak hogy a hõmérséklet emelkedésével több helyen olvadozik a jég már itt is és tör fel a gáz nagy mennyiségben: Link Link Magyarán olyan láncreakció sorozat indult már be, amit nem valószínû, hogy mi emberek tudunk korlátozni és szabályozni.
A gond az, hogy a politikai és gazdasági szereplõk, akiknek elég hatalmuk lenne az érdemi lépésekhez, csakis rövid távú haszonban érdekeltek. A politikusokat négyévente újra kell választani, a cégvezetõket ennél is hamarabb megbuktatják a részvényesek, ha távlati célokért beáldozzák a pillanatnyi nyereséget. Ez alól pont Kína az egyetlen kivétel. Az õ döntéshozóik nyugodtan tervezhetnek hosszú távon, ha észreveszik a veszélyt. Észre is vehették réges-rég, de az õ szempontjukból két lehetõség volt: (A) ipari nagyhatalommá válnak egy szennyezett, melegedõ Földön, (B) maradnak az éhhalál küszöbén, miközben mindent megtesznek a bolygó megóvásáért. Nem csoda, hogy az A-t választották. Ám ha a nagyhatalmi státusz nagyjából megvan, jöhet a környezetvédelem és a megújuló energia. Ahogy írod, az elmúlt években rengeteget mozdultak, és szerintem hamarosan lekörözik Európát ez ügyben. (Az USA-ról inkább ne is beszéljünk...)
Mellesleg: mielõtt Kínával és Indiával vitetjük el a balhét, jusson eszünkbe, hogy az ottani környezetszennyezõ ipar termékeit mi vásároljuk. Többek közt azért került rengeteg áru gyártása Kínába, mert ott a környezetvédelemmel (na meg a munkakörülményekkel, biztonsággal) nem kellett annyit törõdni...
Mellesleg: mielõtt Kínával és Indiával vitetjük el a balhét, jusson eszünkbe, hogy az ottani környezetszennyezõ ipar termékeit mi vásároljuk. Többek közt azért került rengeteg áru gyártása Kínába, mert ott a környezetvédelemmel (na meg a munkakörülményekkel, biztonsággal) nem kellett annyit törõdni...
A Föld távolabb van a Naptól, ezért már induláskor is alacsonyabb volt a hõmérséklet, és elkezdhetett kicsapódni a vízgõz. Ezzel rögtön csökkent is az üvegházhatás, még több vízgõz csapódhatott ki, stb... egyszóval a hûlés irányába ható visszacsatolás indult be. A CO2 pedig oldódott a kiakaluló óceánokban (a Vénuszon erre nem maradt alkalom), ill. az élõvilág kezdte el megkötni (a Vénuszon szintén nem tényezõ).
Kínát valamennyire biztos érdekli a környezet, mert évenként több szélerõmûvet helyez üzembe, mint az USA, Kanada és a teljes Európai Unió együttvéve!
HA a GWP érték valós ÉS a hõvisszatartó hatás arányos a koncentrációval, ugyan magyarázza már meg Walaki, hogy a régmúltban a Föld Vénuszhoz hasonló légkörébõl, ahol a maihoz képest némileg magasabb arányban voltak üvegház hatású nyalánkságok, co2 és vízgõz, hogy a fészkes fenében tudott lecsapódni a vízgõz? Esetleg azóta megváltoztak a fizikai törvények?
Ez nem egészen így van. Nemrég láttam a tv-ben egy ismeretterjesztõ filmet, ami arról szólt, hogy a kínai tudósok bizony is nagyon komolyan foglalkoznak a "zöld" technológiákkal, valamint a levegõ tisztításával. Például irdatlan hosszú átlátszó csövekben valami széndioxid-faló algafajt nevelnek, ami az átáramló vízbõl fotoszintézis útján kivonja az oldott széndioxidot.
Szóval, állítólag vannak ötletei a kis sárgáknak.
Remélem, nemcsak porhintés, "Patyomkin-falu" ez a dolog!
Szóval, állítólag vannak ötletei a kis sárgáknak.
Remélem, nemcsak porhintés, "Patyomkin-falu" ez a dolog!
Én mérsékelt optimista vagyok: azt hiszem, hogy az illetékesek képesek lehetnek erre. Egyelõre inkább az látszik, hogy nem képesek rá, de én erõsen remélem, hogy nem kell igazi katasztrófahelyzeteknek bekövetkeznie ahhoz, hogy a civilizált országok döntéshozói észre térjenek. A tudomány, a racionális nyugati gondolkodás hozott minket ebbe a helyzetbe, ugyanezek ki is húzhatnak belõle, csak akarat, elhatározás kellene már végre.
A (potenciális) baj okát ismerjük, a gyógyítás módozatai is adottak. Most már csak neki kéne állni a munkának.
A (potenciális) baj okát ismerjük, a gyógyítás módozatai is adottak. Most már csak neki kéne állni a munkának.
+1
Annyit kiegészítésképpen, hogy az utóbbi évtizedben már Kína és India messze veri az USA-t is az üvegházhatású gázok kibocsájtásában, ami nem kis szó. Annyira vissza akarják fogni magukat, hogy a lassuló gazdasági fellendülésüket, töménytelen újabb ipari parkkal akarják fokozni. Érdekli is õket a környezet, meg a klíma, Pekingben akkora a szmog már gyakorta, hogy a szomszéd házig nem látni.
Annyit kiegészítésképpen, hogy az utóbbi évtizedben már Kína és India messze veri az USA-t is az üvegházhatású gázok kibocsájtásában, ami nem kis szó. Annyira vissza akarják fogni magukat, hogy a lassuló gazdasági fellendülésüket, töménytelen újabb ipari parkkal akarják fokozni. Érdekli is õket a környezet, meg a klíma, Pekingben akkora a szmog már gyakorta, hogy a szomszéd házig nem látni.
Zárjuk akkor le a diskurzust úgy, hogy a te álláspontod optimista, az enyém pedig pesszimista a tekintetben, hogy a "központi hatalom" képes érdemileg elõre gondolkodni és hatékonyan cselekedni klíma és általánosságban környezetvédelmi kérdésekben.
Nyugalom -eszemben se volt téged felhergelni. Csak elõvezetem a saját meglátásaimat a kérdésben, amikkel természetesen nem muszáj egyetérteni.
Nézzük csak:
"Valóban sok amerikai meghalt, az I. és a II. világháborúban is, de ott az emberélet számított a legkevésbé. Belépésüknek elsõsorban nem morális, hanem gazdasági oka volt.
Iszonyatosan nagyot kaszált az USA mindkét háborúban és most õk a világ vezetõ hatalma. Azok az üzletemberek, akik döntöttek Amerika belépésérõl messzirõl figyelték a hadi eseményeket, a befolyó pénz viszont az õ zsebükben csilingelt"
A fentiekben igazad van, az általad leírtakat nem vitatom. Viszont nem errõl volt szó, hanem, hogy egy nagy ország képes elõre gondolkodni, és nem csak a pillanat kényszerítõ erejének hatására cselekedni.
""Próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését."
Ez a villanymotorosok kontra olajipar harca. Ha majd legyengül az olajlobbi, akkor jönnek a villanymotorok. Addig nem. Egyébként ez a probléma az emberiség 90%-át nem érinti. A 90% azért küzd, hogy legyen mit ennie és legyen fedél a feje felett, autóról még csak nem is álmodik"
Ez is igaz. Az autó nélküli 90%-nak valóban nincs közvetlen köze a dologhoz. De ez semmit se változtat azon, hogy a maradék 10% rettenetesen szennyezi a levegõt. Ezzel tenni kell valamit, inkább elõbb, mint utóbb.
"Ha a klímáért annyira tenni akarsz, akkor tessék gyalog járni, a lakásban csak egy helyiséget fûteni, csak akkora lakást építeni, amekkora feltétlenül szükséges, csak megújuló anyagból építkezni, helyben termesztett ételeket fogyasztani, a sötétedéssel feküdni, pirkadattal kelni, hetente egyszer hideg vízben mosdani.
Ugye, hogy nem megy!"
Tisztességes, de nem valami okos környezetvédõk szokták arra kapacitálni a magánembert, hogy saját életében, környezetében tegyen valami pl. a klímavédelemért. Nem becsülöm le az egyéni erõfeszítéseket -én is fával fûtök otthon, egyrészt elvbõl, másrészt tetszik ez a módszer- viszont azt hiszem, a globális probléma hatalmasan túlnõtt azon a mértéken, amit a magánemberek szervezetlen sokasága kezelni lenne képes. Meggyõzõdésem, hogy itt központi, államhatalommal megtámogatott intézkedésekre, rendszabályokra van szükség, és lehetõség szerint nemzetközi összefogásra. Az "ökológiai lábnyom" egyéni csökkentésére tett kísérletek derekasak, becsülendõk, azonban nem hiszem, hogy jelen helyzetben eredményre vezethetnek.
Nézzük csak:
"Valóban sok amerikai meghalt, az I. és a II. világháborúban is, de ott az emberélet számított a legkevésbé. Belépésüknek elsõsorban nem morális, hanem gazdasági oka volt.
Iszonyatosan nagyot kaszált az USA mindkét háborúban és most õk a világ vezetõ hatalma. Azok az üzletemberek, akik döntöttek Amerika belépésérõl messzirõl figyelték a hadi eseményeket, a befolyó pénz viszont az õ zsebükben csilingelt"
A fentiekben igazad van, az általad leírtakat nem vitatom. Viszont nem errõl volt szó, hanem, hogy egy nagy ország képes elõre gondolkodni, és nem csak a pillanat kényszerítõ erejének hatására cselekedni.
""Próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését."
Ez a villanymotorosok kontra olajipar harca. Ha majd legyengül az olajlobbi, akkor jönnek a villanymotorok. Addig nem. Egyébként ez a probléma az emberiség 90%-át nem érinti. A 90% azért küzd, hogy legyen mit ennie és legyen fedél a feje felett, autóról még csak nem is álmodik"
Ez is igaz. Az autó nélküli 90%-nak valóban nincs közvetlen köze a dologhoz. De ez semmit se változtat azon, hogy a maradék 10% rettenetesen szennyezi a levegõt. Ezzel tenni kell valamit, inkább elõbb, mint utóbb.
"Ha a klímáért annyira tenni akarsz, akkor tessék gyalog járni, a lakásban csak egy helyiséget fûteni, csak akkora lakást építeni, amekkora feltétlenül szükséges, csak megújuló anyagból építkezni, helyben termesztett ételeket fogyasztani, a sötétedéssel feküdni, pirkadattal kelni, hetente egyszer hideg vízben mosdani.
Ugye, hogy nem megy!"
Tisztességes, de nem valami okos környezetvédõk szokták arra kapacitálni a magánembert, hogy saját életében, környezetében tegyen valami pl. a klímavédelemért. Nem becsülöm le az egyéni erõfeszítéseket -én is fával fûtök otthon, egyrészt elvbõl, másrészt tetszik ez a módszer- viszont azt hiszem, a globális probléma hatalmasan túlnõtt azon a mértéken, amit a magánemberek szervezetlen sokasága kezelni lenne képes. Meggyõzõdésem, hogy itt központi, államhatalommal megtámogatott intézkedésekre, rendszabályokra van szükség, és lehetõség szerint nemzetközi összefogásra. Az "ökológiai lábnyom" egyéni csökkentésére tett kísérletek derekasak, becsülendõk, azonban nem hiszem, hogy jelen helyzetben eredményre vezethetnek.
Nõnap van, kevés az idõm, de felhergeltél, ezért válaszolok.
"Az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, és nagy véráldozatot, anyagi áldozatot hozott."
Valóban sok amerikai meghalt, az I. és a II. világháborúban is, de ott az emberélet számított a legkevésbé. Belépésüknek elsõsorban nem morális, hanem gazdasági oka volt.
Iszonyatosan nagyot kaszált az USA mindkét háborúban és most õk a világ vezetõ hatalma. Azok az üzletemberek, akik döntöttek Amerika belépésérõl messzirõl figyelték a hadi eseményeket, a befolyó pénz viszont az õ zsebükben csilingelt.
"Próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését."
Ez a villanymotorosok kontra olajipar harca. Ha majd legyengül az olajlobbi, akkor jönnek a villanymotorok. Addig nem. Egyébként ez a probléma az emberiség 90%-át nem érinti. A 90% azért küzd, hogy legyen mit ennie és legyen fedél a feje felett, autóról még csak nem is álmodik.
Ha a klímáért annyira tenni akarsz, akkor tessék gyalog járni, a lakásban csak egy helyiséget fûteni, csak akkora lakást építeni, amekkora feltétlenül szükséges, csak megújuló anyagból építkezni, helyben termesztett ételeket fogyasztani, a sötétedéssel feküdni, pirkadattal kelni, hetente egyszer hideg vízben mosdani.
Ugye, hogy nem megy! Pedig elõbb utóbb, ha megszorulunk ezek az intézkedések fognak jönni. Akkor már nem fogunk villanyautóról álmodozni. Ha szerencsénk van, ezekkel a problémákkal majd csak az unokáinknak kell megbirkóznia.
"Az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, és nagy véráldozatot, anyagi áldozatot hozott."
Valóban sok amerikai meghalt, az I. és a II. világháborúban is, de ott az emberélet számított a legkevésbé. Belépésüknek elsõsorban nem morális, hanem gazdasági oka volt.
Iszonyatosan nagyot kaszált az USA mindkét háborúban és most õk a világ vezetõ hatalma. Azok az üzletemberek, akik döntöttek Amerika belépésérõl messzirõl figyelték a hadi eseményeket, a befolyó pénz viszont az õ zsebükben csilingelt.
"Próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését."
Ez a villanymotorosok kontra olajipar harca. Ha majd legyengül az olajlobbi, akkor jönnek a villanymotorok. Addig nem. Egyébként ez a probléma az emberiség 90%-át nem érinti. A 90% azért küzd, hogy legyen mit ennie és legyen fedél a feje felett, autóról még csak nem is álmodik.
Ha a klímáért annyira tenni akarsz, akkor tessék gyalog járni, a lakásban csak egy helyiséget fûteni, csak akkora lakást építeni, amekkora feltétlenül szükséges, csak megújuló anyagból építkezni, helyben termesztett ételeket fogyasztani, a sötétedéssel feküdni, pirkadattal kelni, hetente egyszer hideg vízben mosdani.
Ugye, hogy nem megy! Pedig elõbb utóbb, ha megszorulunk ezek az intézkedések fognak jönni. Akkor már nem fogunk villanyautóról álmodozni. Ha szerencsénk van, ezekkel a problémákkal majd csak az unokáinknak kell megbirkóznia.
Hogy ki tegyen intézkedéseket? Elsõsorban a nagy szennyezõ gazdag országok, országcsoportok: az USA, az Európai Unió. Hogy az ilyen volumenû elhatározás, még inkább annak megvalósítása nem megy? Én ezt, teljes tisztelettel, nem hiszem. Gondoljunk a múlt századra: az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, és nagy véráldozatot, anyagi áldozatot hozott, holott a területét közvetlenül se a Német Birodalom, se Japán nem veszélyeztette. De politikusai megértették, hogy az a politikai-gazdasági miliõ, ami a Tengely esetleges gyõzelmével létrejönne, nem kedvezne Amerikának. És beléptek a háborúba, és nagyot nyertek...
Most nem kellene véráldozat, nem lenne pusztulás. Legalább próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését. A legnagyobb kibocsájtó napjainkra ugyanis már nem az ipar, hanem a közlekedés. Persze, ez is csak akkor érne valamit, ha az akkumulátorokat "tiszta", azaz nem fosszilis energiával töltenék. A villanyautó technológiailag úgy tudom, megoldott. Mégsem láttam még egyet se! Hogy drágább a hagyományosnál? Tessék az államnak megtámogatni az ilyen autók forgalomba állítását!
Ha a politikusok felelõsen gondolkodnak, ilyesmikben kell gondolkodniuk.
Most nem kellene véráldozat, nem lenne pusztulás. Legalább próbaképpen el kellene kezdeni pl. az autópark villanymotorosra cserélését. A legnagyobb kibocsájtó napjainkra ugyanis már nem az ipar, hanem a közlekedés. Persze, ez is csak akkor érne valamit, ha az akkumulátorokat "tiszta", azaz nem fosszilis energiával töltenék. A villanyautó technológiailag úgy tudom, megoldott. Mégsem láttam még egyet se! Hogy drágább a hagyományosnál? Tessék az államnak megtámogatni az ilyen autók forgalomba állítását!
Ha a politikusok felelõsen gondolkodnak, ilyesmikben kell gondolkodniuk.
Szerintem nemcsak ez a kérdés. Hanem az is (sõt, talán elsõsorban az) hogy milyen fájdalmas lesz az alkalmazkodás, micsoda krízissel járhat. A drasztikusabb klíma-forgatókönyvekbe jobb bele se gondolni. Az emberiség nem kis hányada olyan területeken él, ahol már most probléma az élelem és vízszerzés. Ráadásul ez a szegény, un. harmadik világ területe. Mi lesz, ha ott teljesen ellehetetlenül az élet, és a gazdag észak megkapja a klímamenekülteket is?
De itt, Európában se lenne sokkal jobb a helyzet. A mezõgazdaság profilját át kellene alakítani úgy, hogy közben biztosított legyen a termelés. Lehetséges ez?
És még számtalan más, nehéz kérdés aggasztja a gondolkodó embert.
Nem lenne mégis egyszerûbb komolyan gondolkodni egy technológiai paradigma- váltáson, kiiktatni a fránya fosszilis tüzelõanyagokat, pl. az atomenergia+alter energia együttesével pótolva azokat? A fölös széndioxid-mennyiséget pedig erdõtelepítéssel, esetleg vegyipari módszerekkel kivonni a légkörbõl. Szerintem a globálisan és következetesen alkalmazott intézkedések ha nem is hamarosan, de segítenének. Sajnos, nem igazán látszik szándék a hatékony védekezés megkezdésére. Én jobb indulatú vagyok a politikusokkal, mint a kollégák többsége. Azt hiszem, a baj nem olyan nagy, mint ahogy a felturbózott média nekünk beállítja. De ettõl függetlenül üdvös lenne, ha a döntéshozók végre effektív lépéseket tennének klímaügyben.
De itt, Európában se lenne sokkal jobb a helyzet. A mezõgazdaság profilját át kellene alakítani úgy, hogy közben biztosított legyen a termelés. Lehetséges ez?
És még számtalan más, nehéz kérdés aggasztja a gondolkodó embert.
Nem lenne mégis egyszerûbb komolyan gondolkodni egy technológiai paradigma- váltáson, kiiktatni a fránya fosszilis tüzelõanyagokat, pl. az atomenergia+alter energia együttesével pótolva azokat? A fölös széndioxid-mennyiséget pedig erdõtelepítéssel, esetleg vegyipari módszerekkel kivonni a légkörbõl. Szerintem a globálisan és következetesen alkalmazott intézkedések ha nem is hamarosan, de segítenének. Sajnos, nem igazán látszik szándék a hatékony védekezés megkezdésére. Én jobb indulatú vagyok a politikusokkal, mint a kollégák többsége. Azt hiszem, a baj nem olyan nagy, mint ahogy a felturbózott média nekünk beállítja. De ettõl függetlenül üdvös lenne, ha a döntéshozók végre effektív lépéseket tennének klímaügyben.
A világ gazdaságát mozgató nagy hatalmaknak a gazdaságának nagy részét ki kéne iktatni, vagy jóval drágábban mûködtetni. Kína,India,Brazília veül semmit nem lehet tenni (próbálna valaki valamit a kínaiknak megszabni), Amerika nem akar lemaradni, ezért a bájolgás mögött, õ is ugyanazt teszi, így körbeértünk. A politikusokat a profit, a gazdaság érdekli nagyon jó esetben 5-10 évre elõre, semmi más.
Ha egy tekegolyó elkezd lefele gurulni a lejtõn, akkor azt egy-két bolha nem fogja tudni megállítani (pedig most azok próbálkoznak a különbözõ konferenciákon).
Ki tegyen gyakorlati intézkedéseket?
Hosszútávú problémáról van szó. A politikusok ekkora idõtávban nem gondolkodnak, fõleg, ha a napi túlélésükért küzdenek.
Jó esetben majd a kármentésre lesznek intézkedések, ennél többet várni naivitás.
Félni nem kell, az emberiség, ha nagy áldozatok árán is, de túléli és megoldja majd ezt a problémát is, mert rendkívüli módon tudunk alkalmazkodni. A kérdés csak az, hogy utána milyen lesz a világ?
Ki tegyen gyakorlati intézkedéseket?
Hosszútávú problémáról van szó. A politikusok ekkora idõtávban nem gondolkodnak, fõleg, ha a napi túlélésükért küzdenek.
Jó esetben majd a kármentésre lesznek intézkedések, ennél többet várni naivitás.
Félni nem kell, az emberiség, ha nagy áldozatok árán is, de túléli és megoldja majd ezt a problémát is, mert rendkívüli módon tudunk alkalmazkodni. A kérdés csak az, hogy utána milyen lesz a világ?
Továbbra is ott a kérdés: ha valóban ilyen óriási veszélynek lesz kitéve az emberiség, mégpedig nem is nagyon sokára, akkor MIÉRT NEM TÖRTÉNNEK GYAKORLATI INTÉZKEDÉSEK ennek kivédésére??
A GWP érték nem klíma modell. Azt relatív egzakt meg lehet mondani, hogy egy gáznak mekkora a fûtõ értéke az összefüggések alapján.
100 évre elõre meg, jó hogy nem tizedes pontossággal mondják meg a folytatást, amikor ez 3 napra sem megy, de a körülmények alapján egész jó becslést lehet tenni. Egyébként, ha a legenyhébb-kisebb változás realizálódik, az is gyökeres változást hozhat.
100 évre elõre meg, jó hogy nem tizedes pontossággal mondják meg a folytatást, amikor ez 3 napra sem megy, de a körülmények alapján egész jó becslést lehet tenni. Egyébként, ha a legenyhébb-kisebb változás realizálódik, az is gyökeres változást hozhat.
Értem.
Viszont az OMSz általam is linkelt dokumentumában azt írják, hogy az Észak-Dunántúlon és Közép-Magyarországon növekedett leginkább az átlagos napi csapadékintenzitás: Link
Különösen DNy-on és kisebb mértékben ÉK-en viszont csökkent - ezt állítják. Ezzel nincs is bajom, csak én pont nem ezt tapasztaltam 11 éves megfigyelési idõszakom alatt. Idén külön megnézem, hogy hány helyzetbõl kap "nagyot" az Észak-Dunántúl.
Te hogyan írnád le a mostani stíluskorszakot, mit figyeltél meg?
Viszont az OMSz általam is linkelt dokumentumában azt írják, hogy az Észak-Dunántúlon és Közép-Magyarországon növekedett leginkább az átlagos napi csapadékintenzitás: Link
Különösen DNy-on és kisebb mértékben ÉK-en viszont csökkent - ezt állítják. Ezzel nincs is bajom, csak én pont nem ezt tapasztaltam 11 éves megfigyelési idõszakom alatt. Idén külön megnézem, hogy hány helyzetbõl kap "nagyot" az Észak-Dunántúl.
Te hogyan írnád le a mostani stíluskorszakot, mit figyeltél meg?
Ezek az idõjárás "stíluskorszakainak" tárgykörébe esnek. Ezeknek a pár évig, esetleg évtizedig terjedõ változásoknak az összefüggése a globális felmelegedéssel szerintem igencsak kétséges.
Persze, vannak modell-számítások, tiszta sor. De a modellek eredményei attól függenek, milyen tényezõket vesz figyelembe az illetõ modell. Az ilyen klímamodellek esetében jóval bonyolultabb a helyzet, mint az idõjárási modelleknél. Sokat elmond, hogy a század végéig -ha jól tudom- 1 foktól 4-5 fokig prognosztizálják a globális átlaghõmérséklet-emelkedést a klímamodellek -azaz, a melegedés tényén kívül semmi kézzelfoghatót sem adnak.
Köszönöm a választ!
És Te mit figyeltél meg? Mi lett pl. az ilyen típusú frontokkal: (A legrosszabkor jött, amikor a kutya sem kérte volna, viszont szinte azóta sem láttam hasonlót.)
Mitõl ez a sok átfújó talajfront?
De azt tényleg érdekelne, hogy Te magad mit figyeltél meg az Észak-Dunántúlon csapadék és szélviszonyok tekintetében?
És Te mit figyeltél meg? Mi lett pl. az ilyen típusú frontokkal: (A legrosszabkor jött, amikor a kutya sem kérte volna, viszont szinte azóta sem láttam hasonlót.)
Mitõl ez a sok átfújó talajfront?
De azt tényleg érdekelne, hogy Te magad mit figyeltél meg az Észak-Dunántúlon csapadék és szélviszonyok tekintetében?
Olyan rettenetes szellemi és kommunikációs zûrzavar uralkodik ezen a téren, hogy nehéz biztosat mondani errõl. Az egészen biztos, hogy a szén-dioxid, mint üvegház-gáz csapdába ejti a hõt, ezért légköri mennyiségének növekedése -ha minden más tényezõtõl eltekintünk- valóban felmelegedést okoz. Azonban már itt jelentkezik két probléma: egyrészt a "minden más tényezõ" Ezek nem kapcsolhatók ki, és valószínûleg igen számosak, egy részük nem is ismert.
Másrészt, a fentiekkel összefüggésben, nem igazán tudjuk, hogy egy bizonyos széndioxid-koncentráció növekedés a légkörben mekkora átlaghõmérséklet-emelkedést okoz globálisan.
További probléma a természetes éghajlatingadozások ténye. Nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem állapítható meg, hogy pl. a jelenleg tapasztalható tendenciák milyen mértékben írhatók ezeknek, illetve a környezetszennyezésnek a számlájára.
Amit én tudok/olvastam, az az, hogy a múlt század közepéig emelkedett az északi hemiszféra hõmérséklete, majd a 70-es évek végéig csökkent. Azóta újra emelkedik, bár a legutóbbi információ az, hogy kb. húsz éve nagyjából stagnál a globális átlaghõmérséklet.
Sajnos, a média teljesen szétordibálta már a témát, az utca emberének a feje is tele van ezzel, természetesen az említett, óvatosságra intõ tények nélkül.
Számomra különösen visszatetszõ, hogy az embereket a globális felmelegedés következményeivel ijesztgetik állandóan, miközben a döntési helyzetben levõ kevesek szinte semmit se tesznek a probléma megoldása érdekében.
Másrészt, a fentiekkel összefüggésben, nem igazán tudjuk, hogy egy bizonyos széndioxid-koncentráció növekedés a légkörben mekkora átlaghõmérséklet-emelkedést okoz globálisan.
További probléma a természetes éghajlatingadozások ténye. Nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem állapítható meg, hogy pl. a jelenleg tapasztalható tendenciák milyen mértékben írhatók ezeknek, illetve a környezetszennyezésnek a számlájára.
Amit én tudok/olvastam, az az, hogy a múlt század közepéig emelkedett az északi hemiszféra hõmérséklete, majd a 70-es évek végéig csökkent. Azóta újra emelkedik, bár a legutóbbi információ az, hogy kb. húsz éve nagyjából stagnál a globális átlaghõmérséklet.
Sajnos, a média teljesen szétordibálta már a témát, az utca emberének a feje is tele van ezzel, természetesen az említett, óvatosságra intõ tények nélkül.
Számomra különösen visszatetszõ, hogy az embereket a globális felmelegedés következményeivel ijesztgetik állandóan, miközben a döntési helyzetben levõ kevesek szinte semmit se tesznek a probléma megoldása érdekében.
Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#18559 - 2016-03-07 18:23:57)
Tudnátok linkelni dokumentumokat a globális felmelegedés lehetséges magyarországi hatásairól (angol, német is lehet)? Ilyenek, hogy csapadék- vagy szélviszonyok, tendenciák. Szerintetek létezik egyáltalán globális felmelegedés?
Tudnátok linkelni dokumentumokat a globális felmelegedés lehetséges magyarországi hatásairól (angol, német is lehet)? Ilyenek, hogy csapadék- vagy szélviszonyok, tendenciák. Szerintetek létezik egyáltalán globális felmelegedés?
Mûholdas mérés alapján február rekordot hozott a globális T pozitív anomáliáját illetõen: Link
Ez egy sokkal jobb térkép, reanalízisbõl készül felszíni, radioszondás és mûholdas megfigyelések kombinálásával. 1979 óta érhetõ el elvileg.
Január átlagos hõmérsékletû volt felettünk, tõlünk északra, a skandináv és balti vidékeken pedig igen zord: Link
Február +4 fok körüli országos anomáliát mutat: Link Komolyabb kiterjedésû negatív anomália februárban egyedül Kelet-Ázsiában lépett fel.
Mindkét hónap jóval melegebb a szokásosnál az El Nino miatt, ami a NOAA szerint késõ tavasszal véget ér és nyár végére La Nina-ba fordulhat át: Link
Január átlagos hõmérsékletû volt felettünk, tõlünk északra, a skandináv és balti vidékeken pedig igen zord: Link
Február +4 fok körüli országos anomáliát mutat: Link Komolyabb kiterjedésû negatív anomália februárban egyedül Kelet-Ázsiában lépett fel.
Mindkét hónap jóval melegebb a szokásosnál az El Nino miatt, ami a NOAA szerint késõ tavasszal véget ér és nyár végére La Nina-ba fordulhat át: Link
Valamikor már elõkerült egy-két hete ez a januári térkép a met.társalgóban.
Megint leírom, hogy ez egy nagyon csalóka térkép a maga 1200 km-es simításával. Jobb felbontású, de még mindig durva (250 km-es simítású) térképen már látszanak azok a területek, ahonnan nincsenek adatok. És bizony a Föld közel negyedérõl!!! nincsenek adatok a NASA GISS adatbázisban, ami megegyezik a GHCN adatbázissal.
A NASA GISS a legjobb globális lefedettséget az 1951-1980-as idõszakban tudja elérni, abból az idõszakból átlagosan ~5200 állomás adata áll rendelkezésre nekik a bolygóról, jelenleg ez a szám 2100, a fele se!! A globális lefedettség a NASA GISS-nél az 1951-1980-as idõszakhoz képest több mint 5%-kal, az északi féltekén kb. 10%-kal csökkent. Különösen nagy lett a "lyuk" Észak-Kanadában és Afrikában.
Pár térkép:
1951. január: Link
1966. január: Link
1980. január: Link
2016. január: Link
Megint leírom, hogy ez egy nagyon csalóka térkép a maga 1200 km-es simításával. Jobb felbontású, de még mindig durva (250 km-es simítású) térképen már látszanak azok a területek, ahonnan nincsenek adatok. És bizony a Föld közel negyedérõl!!! nincsenek adatok a NASA GISS adatbázisban, ami megegyezik a GHCN adatbázissal.
A NASA GISS a legjobb globális lefedettséget az 1951-1980-as idõszakban tudja elérni, abból az idõszakból átlagosan ~5200 állomás adata áll rendelkezésre nekik a bolygóról, jelenleg ez a szám 2100, a fele se!! A globális lefedettség a NASA GISS-nél az 1951-1980-as idõszakhoz képest több mint 5%-kal, az északi féltekén kb. 10%-kal csökkent. Különösen nagy lett a "lyuk" Észak-Kanadában és Afrikában.
Pár térkép:
1951. január: Link
1966. január: Link
1980. január: Link
2016. január: Link
Nem tévedtem: Link
Ja igen, az más kérdés, hogy a GWP indexe épp a stabilitás miatt sokkal nagyobb, még így is sokkal nagyobb az üvegházhatás metán esetében, dacára a töredék tartózkodási idõ miatt.
Freonok tartózkodási ideje a metánnal van egy szinten kb.
Ja igen, az más kérdés, hogy a GWP indexe épp a stabilitás miatt sokkal nagyobb, még így is sokkal nagyobb az üvegházhatás metán esetében, dacára a töredék tartózkodási idõ miatt.
Freonok tartózkodási ideje a metánnal van egy szinten kb.
A tartózkodási idõknél szerintem kevered az anyagokat. A metán pl. a CO2-hoz képest rohadtul stabil. A freonok tartózkodási ideje a leghosszabb.
Azt én sem tudom (meg egzakt módon talán senki sem), hogy most 1,2 vagy 3,3 fokos a pozitív anomália, de az biztos, hogy a (továbbra is robbanásszerûen) emelkedõ üvegházhatású gázok (erõsen) melegítik a klímát(szerencsére egyelõre ennek tompított hatását érzékeljük). Vajon meddig? Ha most azonnal leállna az összes ipari telep, akkor is egy évszázadra lenne szükség, hogy megálljon a folyamat. CO2 légköri tartózkodási ideje 50-200 év(!), a metáné is 12 év.
Én az aeroszolról beszéltem, amibe a korom is beletartozik, ahogy a freon is, de az csak egy része.
Én az aeroszolról beszéltem, amibe a korom is beletartozik, ahogy a freon is, de az csak egy része.
#9067 állítása??? Mi köze a koromnak a freonokhoz? A "sûrûn lakott" - inkább ipari - területen a koromnak, pornak, füstnek hõmérséklet növelõ hatását ismerem.
Mint már említettem én szkeptikus vagyok a régi adatok hitelességében, így a belõlük számolt világméretû anomáliában is.
Csak, hogy világos legyen és megelõzzem a következõ kérdést: nem azt mondom, hogy nem lehet nagy pozitív anomália, hanem azt, hogy ez a térkép számomra hiteltelen.
Csak, hogy világos legyen és megelõzzem a következõ kérdést: nem azt mondom, hogy nem lehet nagy pozitív anomália, hanem azt, hogy ez a térkép számomra hiteltelen.
Amit mondasz, az érvényesül a sarkkörök közelében(hó-jég fehér színe-korom mint aeroszol.) A sûrûn lakott, ipari telepek környezetében negatív a hatás a T-re. Összességében mutattak ki egy gyenge negatív hatást a klímára.
A freonok üvegház hatása emlékeim szerint lényegesen magasabb a CO2-nál és az O3-nál, ez ellentmond az állításodnak.
Szépen végig követhetõ az elmúlt bõ száz évben az üvegházhatású gázok koncentrációjának (robbanásszerû) emelkedése. Ez ha 1:1-ben hatással lenne ránk, tényleg rendkívüli lenne a helyzet. Az a szerencse, hogy egyelõre az óceánok ennek egy (jó) részét elnyelik, de így is látható a folyamatos-nagy kiterjedésû pozitív anomália.
A század közepén (átmenetileg) visszaesõ klímán nagyon szépen látszott a világháború után megugró aeroszol koncentráció (ózon bontó hatás, így az üvegházhatással ellentétes) az ipari termelés nyomán, majd annak kivonása a termelésbõl, és a klíma "rendezõdése" a század végére.
A század közepén (átmenetileg) visszaesõ klímán nagyon szépen látszott a világháború után megugró aeroszol koncentráció (ózon bontó hatás, így az üvegházhatással ellentétes) az ipari termelés nyomán, majd annak kivonása a termelésbõl, és a klíma "rendezõdése" a század végére.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat