Globális jelenségek
A vita a szorulásos-hasmenéses hirtelen váltások gyakoribbá válásáról szólt, nem pedig a hasmenésen belüli eloszlásról (mert amit most írtál az arra vonatkozik). Keversz mindent mindennel!!!
Ugyanakkor ez is valaminek az eloszlásának a változására irányult, csak épp nem arra, amit most te írtál.
Abból a hsz-ból a lényeg ez volt:
"mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének"
Ugyanakkor ez is valaminek az eloszlásának a változására irányult, csak épp nem arra, amit most te írtál.
Abból a hsz-ból a lényeg ez volt:
"mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének"
akkor így:
a, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 64 mm
b, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm
Az, hogy konkrétan ilyen nem fordul elõ, természetesen irreleváns. A példával azt szemléltetem, hogy ha van két gyökeresen eltérõ 7 napos csapadékos idõszak - és valószínûleg gyökeresen eltérõ makroszinoptikai muszterrel -, akkor az egy statisztikában amely ezen idõszakok éves számát összesíti, tökéletesen eltûnik. Te ilyet szintén bemutattál itt, a második grafikonban: Link
Összcsapadék szempontjából természetesen a dolog irreleváns. De a polémia szempontjából már annál fontosabb, hiszen a vitánk éppen a csapadék ELOSZLÁSÁRÓL szólt/szól elsõsorban és nem az éves csapadék mennyiségének változásáról.
a, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 1 mm, 64 mm
b, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm, 10 mm
Az, hogy konkrétan ilyen nem fordul elõ, természetesen irreleváns. A példával azt szemléltetem, hogy ha van két gyökeresen eltérõ 7 napos csapadékos idõszak - és valószínûleg gyökeresen eltérõ makroszinoptikai muszterrel -, akkor az egy statisztikában amely ezen idõszakok éves számát összesíti, tökéletesen eltûnik. Te ilyet szintén bemutattál itt, a második grafikonban: Link
Összcsapadék szempontjából természetesen a dolog irreleváns. De a polémia szempontjából már annál fontosabb, hiszen a vitánk éppen a csapadék ELOSZLÁSÁRÓL szólt/szól elsõsorban és nem az éves csapadék mennyiségének változásáról.
Nem tudom ki ez a szakértõ, meg annak sem a nevét, aki a tv-ben két hete beszélt hasonló dolgokról és azt mondta teljes határozottsággal és szemrebbenés nélkül, hogy az idén nyáron az arktiszi jég elolvad, de hozzátette, hogy nem teljesen, de csak jégmaragványok fognak úszkálni, összefüggõ tengeri jég már nem lesz. Vajon hogyan áll a tengeri jég így nyár derekán ? Tényleg szétesõben van ?
Továbbra sem értem (a múltkor senki nem reagált rá), hogy a rendkívül magasnak kimutatott és folyamatosan növekvõ CO2 koncentrációt ha meg is állítják a növekedésben ( mivel leállunk a szén és kõolaj és fa égetéssel), de hogyan fog csökkenni, mi fogja megkötni, ha tovább csökkentjük a vegetációt erdõirtással és városok és utak építésével a füvek lelegeltetésével stb. ? Vagy tán a CO2 elillan a világûrbe ? Vagy a fortyogó tengerben elnyelõdik ? Másik kedvencem, hogy állandóan azzal vannak elfoglalva, hogy ilyen meg olyan sziget meg atollakók, akiknek a városa 1 m magasan van a tengerszint felett kénytelenek elhagyni a szigetüket. Érdekes módon említést tettek a tengerhullámok által maródó partokról. Vagyis nem a tengervíz emelkedett 30 év alatt 1 m-t, hanem a hullámzás,viharok pusztítják az atollokat. Szerintem ez igaz és nem csoda, hogy elmennek, mert ez sokkal aggasztóbb, mint az évente 1 cm-es tengervízszint emelkedés...
Továbbra sem értem (a múltkor senki nem reagált rá), hogy a rendkívül magasnak kimutatott és folyamatosan növekvõ CO2 koncentrációt ha meg is állítják a növekedésben ( mivel leállunk a szén és kõolaj és fa égetéssel), de hogyan fog csökkenni, mi fogja megkötni, ha tovább csökkentjük a vegetációt erdõirtással és városok és utak építésével a füvek lelegeltetésével stb. ? Vagy tán a CO2 elillan a világûrbe ? Vagy a fortyogó tengerben elnyelõdik ? Másik kedvencem, hogy állandóan azzal vannak elfoglalva, hogy ilyen meg olyan sziget meg atollakók, akiknek a városa 1 m magasan van a tengerszint felett kénytelenek elhagyni a szigetüket. Érdekes módon említést tettek a tengerhullámok által maródó partokról. Vagyis nem a tengervíz emelkedett 30 év alatt 1 m-t, hanem a hullámzás,viharok pusztítják az atollokat. Szerintem ez igaz és nem csoda, hogy elmennek, mert ez sokkal aggasztóbb, mint az évente 1 cm-es tengervízszint emelkedés...
1. Az 1,0 mm alatti csapadékösszegek nincsenek figyelembe véve, mert az 1-2 tizedes nyomnyi szöszmötölések csak zavaróak. Link
2. Komolyan gondolod, hogy ilyen létezik (a és b)?
3. Mi az, hogy eltûnik az adatbázisban?
4. Ha darabszámot nézünk akkor lényegtelen a mennyi esett az egyes napokon, ha pedig összeget nézünk küszöbnapokat nézünk, esetleg az azokon hullott csapadék mennyiségét, akkor pedig lényegtelen, hogy hány napon volt egymás után csapadékhullás.
2. Komolyan gondolod, hogy ilyen létezik (a és b)?
3. Mi az, hogy eltûnik az adatbázisban?
4. Ha darabszámot nézünk akkor lényegtelen a mennyi esett az egyes napokon, ha pedig összeget nézünk küszöbnapokat nézünk, esetleg az azokon hullott csapadék mennyiségét, akkor pedig lényegtelen, hogy hány napon volt egymás után csapadékhullás.
És két ilyen csapadékos idõszak közti markáns különbség hogy tûnik el az adatbázisban?
a, 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 69,4 mm
b, 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm
a, 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 0,1 mm; 69,4 mm
b, 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm; 10 mm
Az SDII valóban az.
A csapadékos idõszak viszont egymást követõ csapadékos napok sorozata, ahogy a száraz idõszak egymást követõ csapadékmentes napok sorozata.
A csapadékos idõszak viszont egymást követõ csapadékos napok sorozata, ahogy a száraz idõszak egymást követõ csapadékmentes napok sorozata.
A "klímaváltozás" kezelésének komolyságára éles fényt vetett az a hír, amit röviddel ezelõtt a Kossuth rádióban hallottam.
Ez úgy hangzott, hogy a párizsi klímacsúcson az ÖSSZES résztvevõ ország aláírta, hogy 2100-ig(!) 2 fok alatt tartják a globális hõnövekedést. Hát, ezt a vállalást én is gondolkodás nélkül aláírtam volna, nem állt volna meg a papír fölött a kezem.
Elõször is, a 2 fok elég bõven van megszabva. Utódaink jól is néznének ki, ha ezt meghaladná a melegedés! Másrészt addig jó sok víz lefolyik a Dunán/Szajnán. Már csak a természetes folyamatok miatt is, nincs az az ember, aki tudná, hogy bõ 80 év múlva milyen lesz a Föld átlaghõmérséklete. Harmadsorban ha mégsem lehet tartani az elõirányzott hõmérséklet-változást, ezért ugyan ki kit von majd felelõsségre? Az emberélet sajnálatos végessége folytán a mostani aláírók közül 2100-ban már senki sem lesz életben.
De aztán az is elhangzott a rádiómûsorban, hogy a feltételezettnél nagyobb a baj, a 2 fokos melegedést már 2030-ra elérhetjük. Ezzel kapcsolatban szakértõt is megkérdeztek -na, lehet találgatni, kit?
Megmondom: Ü-V D-t!
Ez úgy hangzott, hogy a párizsi klímacsúcson az ÖSSZES résztvevõ ország aláírta, hogy 2100-ig(!) 2 fok alatt tartják a globális hõnövekedést. Hát, ezt a vállalást én is gondolkodás nélkül aláírtam volna, nem állt volna meg a papír fölött a kezem.
Elõször is, a 2 fok elég bõven van megszabva. Utódaink jól is néznének ki, ha ezt meghaladná a melegedés! Másrészt addig jó sok víz lefolyik a Dunán/Szajnán. Már csak a természetes folyamatok miatt is, nincs az az ember, aki tudná, hogy bõ 80 év múlva milyen lesz a Föld átlaghõmérséklete. Harmadsorban ha mégsem lehet tartani az elõirányzott hõmérséklet-változást, ezért ugyan ki kit von majd felelõsségre? Az emberélet sajnálatos végessége folytán a mostani aláírók közül 2100-ban már senki sem lesz életben.
De aztán az is elhangzott a rádiómûsorban, hogy a feltételezettnél nagyobb a baj, a 2 fokos melegedést már 2030-ra elérhetjük. Ezzel kapcsolatban szakértõt is megkérdeztek -na, lehet találgatni, kit?
Megmondom: Ü-V D-t!
Eddig úgy tudtam, hogy az SDII = mm / csapadékos nap
Ennek a hányadosnak a nevezõjében csapadékos napok vannak. A csapadékos napok mik, ha nem csapadékos idõszakok?
A lényeg a következõ: A csapadék eloszlásának megállapításához az SDII még a a csapadékos/száraz idõszakok számával együtt sem elégséges a mennyiségi eloszlás hiányában.
Ennek a hányadosnak a nevezõjében csapadékos napok vannak. A csapadékos napok mik, ha nem csapadékos idõszakok?
A lényeg a következõ: A csapadék eloszlásának megállapításához az SDII még a a csapadékos/száraz idõszakok számával együtt sem elégséges a mennyiségi eloszlás hiányában.
Szóval, az tévedésnek számít, ha valaki nem ír minden mondatra 3 mondatos jelmagyarázatot/értelmezést? Gratulálok ehhez a hozzáálláshoz! De tudod mit, beleírtam abba a hozzászólásba ezt, ami szerintem magától értetõdõ volt.
"Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére"
Ez konkrétan szövegértési hibád, ugyanis ezt írtam: "Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni"
Vagyis: alkalmazható csak kell mellé más is. Tavaly is volt mellette más is ráadásul csak kiegészítés volt annak a hozzászólásnak a végén, nem erre húztam rá az érvelésemet tavaly se, ahogy most se azt tenném.
"Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?"
A csapadékos/száraz idõszakoknak semmi köze az SDII indexhez. A csapadékösszegek jelölik ki a határokat. De egyáltalán, hogy is merült fel benned ez a párhuzam? Mindenféle érv nélkül le[hülyézel] dolgokat, mi ez, ha nem kötekedés, kérdem én?
Ókori görög filozofáláson túl te sem vagy képes többre, fölösleges is ilyen dolgokról vitáznom itt. Lesz.rozás zsigeri szinten az bezzeg megy.
"Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére"
Ez konkrétan szövegértési hibád, ugyanis ezt írtam: "Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni"
Vagyis: alkalmazható csak kell mellé más is. Tavaly is volt mellette más is ráadásul csak kiegészítés volt annak a hozzászólásnak a végén, nem erre húztam rá az érvelésemet tavaly se, ahogy most se azt tenném.
"Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?"
A csapadékos/száraz idõszakoknak semmi köze az SDII indexhez. A csapadékösszegek jelölik ki a határokat. De egyáltalán, hogy is merült fel benned ez a párhuzam? Mindenféle érv nélkül le[hülyézel] dolgokat, mi ez, ha nem kötekedés, kérdem én?
Ókori görög filozofáláson túl te sem vagy képes többre, fölösleges is ilyen dolgokról vitáznom itt. Lesz.rozás zsigeri szinten az bezzeg megy.
Sõt! De attól hogy csak benyögjük, még nem nyer bizonyítást. Szóval rajta. Ha a megfigyeléseid alapján van egy gyanúd, akkor tessék mellétenni a számokat, a módszert, lássuk mi is, hogy úgy van-e
Szerintem a teoretikus [hülyeségek] mellett el kell hogy férjenek az empirikus [hülyeségek] is. Mindenki benyelte az SDII teoretikus [hülyeséget], senkinek sem jutott eszébe, hogy ez [hülyeség]. Pedig több mint egy éve itt áll feketén fehéren...
[mod.]
[mod.]
Akkr neki lehet kezdeni. Nem csak benyögni az "empirikus" [hülyeségeket], más meg dolgozzon a cáfolatán/bizonyításán órákat.
[mod.]
[mod.]
Szerintem kár provokálni... Szigorúan a mondandódra reagáltam, az abban rejlõ logikai hibára, mindennemû személyeskedést mellõzve. A TÉMÁT, a vitát folytattam. Elhiszem, ha nem tetszik, hogy te is tévedhetsz néha, de erre szerintem a támadás nem a legelegánsabb válasz. Tõled fõleg nem erre számítanék.
Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére. Mindössze azt tettem szóvá, hogy az ominózus hozzászólásban te részben pont ezzel az SDII-vel próbáltad meg cáfolni Floo felvetését és az én felvetésemet. Nem mással, hanem az SDII grafikonjaiddal. Ami csak azért kellemetlen, mert Floo tulajdonképpen teljesen le lett hülyézve a feltételezése miatt, sõt bohócot csinált belõle a tisztelt publikum. De ha az SDII nem alkalmas a hipotézis cáfolatára, akkor talán Floo sem hülye és talán az a feltévese sem hamis, hogy igenis szélsõségesebb lett a csapadék eloszlása.
Ne keverd össze a vitát a kötekedéssel. Vagy ha éppen nincs igazad, akkor egyszerûen kötekedésnek titulálod az érdemi vitát? Ez is egy vitastílus...
És akkor a vita érdemi részére kitérve:
Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?
Objektív következtetéseket véleményem szerint csak a súlyozott elemzés adhat, amit te is írtál az imént: " az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl. "
Konkrét állomásokra elvégezve egy ilyen vizsgálatból már valóban eldönthetõ a csapadék eloszlásának szélsõségességérõl szóló vita. De csak egy ilyen módszertanú vizsgálatból. És nem olyanokból, amit tavaly leírtál.
Az elõbb ismerted el magad, hogy az SDII nem alkalmas a csapadék eloszlásának jellemzésére. Mindössze azt tettem szóvá, hogy az ominózus hozzászólásban te részben pont ezzel az SDII-vel próbáltad meg cáfolni Floo felvetését és az én felvetésemet. Nem mással, hanem az SDII grafikonjaiddal. Ami csak azért kellemetlen, mert Floo tulajdonképpen teljesen le lett hülyézve a feltételezése miatt, sõt bohócot csinált belõle a tisztelt publikum. De ha az SDII nem alkalmas a hipotézis cáfolatára, akkor talán Floo sem hülye és talán az a feltévese sem hamis, hogy igenis szélsõségesebb lett a csapadék eloszlása.
Ne keverd össze a vitát a kötekedéssel. Vagy ha éppen nincs igazad, akkor egyszerûen kötekedésnek titulálod az érdemi vitát? Ez is egy vitastílus...
És akkor a vita érdemi részére kitérve:
Az SDII tökéletlenségét is a csapadékos idõszakok intenzitásbéli heterogenitása okozza, tehát joggal merül fel a kérdés, hogy nem ugyanennyire falsak a csapadékos/száraz idõszakok arányaiból levont következtetéseid?
Objektív következtetéseket véleményem szerint csak a súlyozott elemzés adhat, amit te is írtál az imént: " az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl. "
Konkrét állomásokra elvégezve egy ilyen vizsgálatból már valóban eldönthetõ a csapadék eloszlásának szélsõségességérõl szóló vita. De csak egy ilyen módszertanú vizsgálatból. És nem olyanokból, amit tavaly leírtál.
Most ott folytatod, ahol tavaly abbahagytad?
Akkor is az SDII mellett volt más is, sõt az a más (száraz/csapadékos intervallumok vizsgálata) tette ki az elemzésem több mint 3/4-ét.
A száraz/csapadékos idõszakokból se lett érdemben több, emelett a csapadékintenzitás se változott, ergó összességében nem beszélhetünk jelentõs változásról biztos nem, ha egyáltalán változásról is tudunk-e, mert az is véleményes.
Minden hozzászólásodban a kötekedés érzõdik.
Akkor is az SDII mellett volt más is, sõt az a más (száraz/csapadékos intervallumok vizsgálata) tette ki az elemzésem több mint 3/4-ét.
A száraz/csapadékos idõszakokból se lett érdemben több, emelett a csapadékintenzitás se változott, ergó összességében nem beszélhetünk jelentõs változásról biztos nem, ha egyáltalán változásról is tudunk-e, mert az is véleményes.
Minden hozzászólásodban a kötekedés érzõdik.
Aha. Csak tavaly, ebben a hozzászólásodban Link errõl egy szó sem esett. Sõt, a szájunkat kellett volna tátani az SDII indexek alapján felrajzolt grafikonok miatt, amelyek alapján kategorikusan kijelentetted, hogy idézem: "Nem növekedett a csapadékintenzitás". Ezzel igyekezted cáfolni Floo empirikus következtetéseit, illetve az én megállapításomat.
A csapadéknyom 0,0 mm, nem szerepel az SDII számításában, csak a mérhetõ mennyiségû csapadékok, de ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik a 10 nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Én amit szeretek kiszámítani, ha az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..
Én amit szeretek kiszámítani, ha az egyes intervallumokba tartozó csapadékos napokon hullott csapadékokat összegezzük. pl. 10 és 20 mm közötti, 20 és 50 mm között stb. bármilyen tetszõleges intervallumban, és ezek arányát nézzük a teljes vizsgált idõszakban lehullott össz. csapadékmennyiségbõl.
A kérdésem, illetve a gyanúm arra irányult, hogy az SDII index (mm/csapadékos nap) akár lehet ugyanakkora is egy szélsõséges csapadékeloszlású és egy egyenletes csapadékeloszlású hónap között. Horribile dictu nemhogy nem alkalmas a hulló csapadék intenzitásának jellemzésére, hanem még egyenesen el is fedheti azt a példámban szemléltetett és hasonló esetekben.
A csapadék eloszlásának jellemzésére, illetve a csapadékeloszlás egyenletességének, vagy szélsõségességének jellemzésére egy olyan index lehetne alkalmas, amely különbséget tesz a csapadéknyom miatt csapadékos napok, vagy a jelentéktelen csapadékú napok és a jelentõs csapadékú napok közt, azaz azokat súlyozva veszi számításba.
A csapadék eloszlásának jellemzésére, illetve a csapadékeloszlás egyenletességének, vagy szélsõségességének jellemzésére egy olyan index lehetne alkalmas, amely különbséget tesz a csapadéknyom miatt csapadékos napok, vagy a jelentéktelen csapadékú napok és a jelentõs csapadékú napok közt, azaz azokat súlyozva veszi számításba.
A polárfrontnak némi elmozdulása a pólus felé kielégítõen megmagyarázza ezt a megfigyelést.
Az júliusi csapadéknaplót vizsgálva szöget ütött a fejembe a következõ kérdés:
Van-e különbség két olyan hónap SDII indexe közt amelyben
a, 10 csapadékos nap van és mind a 10 napon 10 mm csapadék esik és egy olyan hónap közt,
b, amelyben szintén 10 csapadékos nap van, de a 10-bõl 9 napon mindössze csapadéknyom van és 1 napon zúdul le 100 mm csapadék ?
Van-e különbség két olyan hónap SDII indexe közt amelyben
a, 10 csapadékos nap van és mind a 10 napon 10 mm csapadék esik és egy olyan hónap közt,
b, amelyben szintén 10 csapadékos nap van, de a 10-bõl 9 napon mindössze csapadéknyom van és 1 napon zúdul le 100 mm csapadék ?
Egy õstörténeti témájú könyvet olvasok éppen (Josef Kleibl: Ádám nyomában) Itt találtam egy térképet, mely a legutóbbi eljegesedés Európáját ábrázolja. Sajnos, megmutatni nem tudom a képet, ezért röviden leírom, mit láthatunk rajta.
A Skandináv-félszigetet és környékét a mai Grönlandéhoz hasonló jégpajzs fedi. Ugyancsak jégpajzs fedi a Brit-szigetek északi felét, pontosabban, a Brit-félszigetét, ugyanis a lesüllyedt tengerszint miatt a késõbbi sziget akkoriban Európa északnyugati félszigetévé vált.
Nagy jégtakaró fedi a teljes Alpokat, és egy-egy kisebb a Pireneusokat és az Északi-Kárpátokat. A növényzeti övek különösen érdekesen alakulnak: Oroszország északi fele és Közép-Európa északi része tundra, és ugyancsak tundra Nyugat és Délnyugat-Európa zöme, egészen a Pireneusi és az Appenini-félsziget, valamint a Balkán félsziget jelentékeny területéig. A mai Dél-Oroszország, valamint a Kárpát-medence sztyepp, azaz füves síkság.
Az elsõ feltûnõ dolog a jégpajzsok elhelyezkedése. Vajon miért nem az Északi-Ural vidékén alakultak ezek ki, és miért a klimatikusan manapság enyhébb atlanti partvidéken? A látszólagos ellentmondás világosan mutatja annak a megállapításnak az igazát, hogy az eljegesedéshez nem rendkívül kemény telek, hanem hûvös nyarak, és nagy mennyiségû hócsapadék szükséges (hogy a hótakaró ne tudjon nyáron maradéktalanul elolvadni, és megindulhasson a felhalmozódás)
Feltûnõ a délnyugat aránytalanul hideg volta a mai állapotokhoz képest. A féltekei nyugati áramlások nyilván akkoriban is megvoltak, mégsem tudtak ezek számottevõ enyhe, nedves légtömegeket sodorni az Atlanti-óceánról a mai Dél-Franciaország, Észak-Spanyolország területére, ahol olyan éghajlat uralkodott, mint manapság a Lappföldön.
Ennek oka nyilván az, hogy az Észak-Európai jégpajzs fölött általában óriási hideg AC helyezkedett el (hasonlóan a mai grönlandi légnyomási maximumhoz), és az sikerrel blokkolta az óceáni enyhébb légáramlatokat. Az atlanti nyugaton is keleti, északkeleti hideg áramlások uralkodhattak abban az idõben.
A Skandináv-félszigetet és környékét a mai Grönlandéhoz hasonló jégpajzs fedi. Ugyancsak jégpajzs fedi a Brit-szigetek északi felét, pontosabban, a Brit-félszigetét, ugyanis a lesüllyedt tengerszint miatt a késõbbi sziget akkoriban Európa északnyugati félszigetévé vált.
Nagy jégtakaró fedi a teljes Alpokat, és egy-egy kisebb a Pireneusokat és az Északi-Kárpátokat. A növényzeti övek különösen érdekesen alakulnak: Oroszország északi fele és Közép-Európa északi része tundra, és ugyancsak tundra Nyugat és Délnyugat-Európa zöme, egészen a Pireneusi és az Appenini-félsziget, valamint a Balkán félsziget jelentékeny területéig. A mai Dél-Oroszország, valamint a Kárpát-medence sztyepp, azaz füves síkság.
Az elsõ feltûnõ dolog a jégpajzsok elhelyezkedése. Vajon miért nem az Északi-Ural vidékén alakultak ezek ki, és miért a klimatikusan manapság enyhébb atlanti partvidéken? A látszólagos ellentmondás világosan mutatja annak a megállapításnak az igazát, hogy az eljegesedéshez nem rendkívül kemény telek, hanem hûvös nyarak, és nagy mennyiségû hócsapadék szükséges (hogy a hótakaró ne tudjon nyáron maradéktalanul elolvadni, és megindulhasson a felhalmozódás)
Feltûnõ a délnyugat aránytalanul hideg volta a mai állapotokhoz képest. A féltekei nyugati áramlások nyilván akkoriban is megvoltak, mégsem tudtak ezek számottevõ enyhe, nedves légtömegeket sodorni az Atlanti-óceánról a mai Dél-Franciaország, Észak-Spanyolország területére, ahol olyan éghajlat uralkodott, mint manapság a Lappföldön.
Ennek oka nyilván az, hogy az Észak-Európai jégpajzs fölött általában óriási hideg AC helyezkedett el (hasonlóan a mai grönlandi légnyomási maximumhoz), és az sikerrel blokkolta az óceáni enyhébb légáramlatokat. Az atlanti nyugaton is keleti, északkeleti hideg áramlások uralkodhattak abban az idõben.
Propagandát és demagógiát a valóságnak nagyjából megfelelõ tényanyaggal is lehet ám csinálni! A tények csoportosítása, súlyozása, kapcsolataik kidomborítása vagy éppen elhallgatása nagyon alkalmas az összkép meghamisítására. A magam részérõl szinte biztos vagyok abban, hogy a "klímaváltozás" címszó alatt bõven találunk svindliket. 
A közvélemény manipulálása mindig eredményes. Különben nem manipulálnák. Propaganda van, üzlet is van, ez tiszta sor. De ettõl még a melegedés tény. Én pont azt tartom érdekes kérdésnek, amit te nem. Hogy a jelenkori melegedés mennyiben tekinthetõ átmeneti kilengésnek, egy természetes fluktuáció részének. Ha megfigyeled, errõl még a szakfolyóiratok sem nagyon cikkeznek, milyen érdekes... Illetve az is érdekfeszítõ kérdés, hogy a jelenkori változások mennyiben antropogén eredetûek. Én speciel meg lennék lepve, ha az a pusztítás, amit az emberiség produkált eddig, következmények nélküli lenne. Elég, ha csak az erdõborítás, albedó brutális megváltozását vesszük.
Teljesen egyetértek, bár már tudják páran itt rólam, hogy az egész hisztériakeltést nevetségesnek tartom. Az egész lobbi arra megy ki szerintem, hogy kutassuk a megváltoztathatatlan ezer milliárdokért, ebbõl szépen éldegélnek sokan (akár sok tv csatorna és meteorológus is), de ettõl még, ha hinni lehet nekik nem változott évtizedek alatt semmi, sõt még rosszabb is lett évrõl évre. Közben az utóbbi években a mezõgazdasági termékek világpiacán árfolyamesési tendencia lett úrrá (durván felére estek pár év alatt). A történelemben sem a hideg periódusok idején alakultak ki a lefejlettebb civilizációk és nem is a hideg égövben találjuk a legsûrûbb népességet. Ha beüt manapság egy fagy vagy hidegebb tél esetleg hûvösebb nyár, akkor akkora a sírás rívás, mintha atomkatasztrófa történt volna.
Az emberiség nem a széndioxid emisszióval járul elsõ sorban hozzá a melegedéshez, hanem az albedó megváltoztatásával, a növényzet irtásával, ami által nem lesz, ami megkösse a CO2-t. Végsõ soron a 7,5 milliárd ember és a legalább ennyi tenyésztett nagytestû állat (sertés,ló,szarvasmarha,juh stb.) a vegetációt zabálja és CO2-t termel. A kiirtott erdõk helyen legelõk, gabonaföldek vannak ami felzabáltatunk az állatokkal amiket megeszünk. És ez már évszázadok óta tart nem 30 éve és csak fokozódik. Mitõl is csökkenne a CO2 ? Az erdõk és a füves puszták vagy szántók albedója hogyan is hat a T-re ? És a gigantikus városok , beépített területek aszfaltja és betonja ? Ha itt mérjük a T-t akkor vajon milyen tendenciát várhatunk ? A lényeg: a felmelegedés elindult ez kétségtelen, de nem azért mert kõszenet égetünk sokat. Elõbb lett meleg a növényzetirtó és aszfaltozó tevékenységünk miatt és ez vezetett sivatagok terjedéséhez majd egyre magasabb CO2 koncentrációhoz, jégolvadáshoz. Csak hab a tortán, hogy még a fossziliseket is égetjük. Ha abbahagyjuk attól még nem lesz több erdõ, hogy a CO2-t megkösse...
Az emberiség nem a széndioxid emisszióval járul elsõ sorban hozzá a melegedéshez, hanem az albedó megváltoztatásával, a növényzet irtásával, ami által nem lesz, ami megkösse a CO2-t. Végsõ soron a 7,5 milliárd ember és a legalább ennyi tenyésztett nagytestû állat (sertés,ló,szarvasmarha,juh stb.) a vegetációt zabálja és CO2-t termel. A kiirtott erdõk helyen legelõk, gabonaföldek vannak ami felzabáltatunk az állatokkal amiket megeszünk. És ez már évszázadok óta tart nem 30 éve és csak fokozódik. Mitõl is csökkenne a CO2 ? Az erdõk és a füves puszták vagy szántók albedója hogyan is hat a T-re ? És a gigantikus városok , beépített területek aszfaltja és betonja ? Ha itt mérjük a T-t akkor vajon milyen tendenciát várhatunk ? A lényeg: a felmelegedés elindult ez kétségtelen, de nem azért mert kõszenet égetünk sokat. Elõbb lett meleg a növényzetirtó és aszfaltozó tevékenységünk miatt és ez vezetett sivatagok terjedéséhez majd egyre magasabb CO2 koncentrációhoz, jégolvadáshoz. Csak hab a tortán, hogy még a fossziliseket is égetjük. Ha abbahagyjuk attól még nem lesz több erdõ, hogy a CO2-t megkösse...
Mindez nagyon szép (vagy csúnya), de az egész klímaváltozási témában engem nem az éghajlatváltozás megléte/meg nem léte, annak mértéke, antropogén vagy természetes volta impresszionál (noha ezek is igen fontos kérdések) Hanem az, hogy a most már mindenfelõl harsogó propaganda vajon mit akar a vészharang kongatásával, rémisztõbbnél rémisztõbb jövõképek felvázolásával ELÉRNI.
Ott van például az 'Ózon Network' nevû tv-csatorna, ami egyébként nagyon jó természetfilmeket, távoli tájakról, országokról szóló ismertetõ mûsorokat ad. De az egész sunyi módon a klímaváltozás mantrájára van felfûzve, mint vezérfonalra. Az én generációm számára még szomorú módon ismerõs a settenkedõ marxista propaganda, amit a 70-es, 80-as években az akkori kultúrpolitika szinte ördögi ügyességgel csempészett bele a média szinte minden megnyilvánulásába -Marx, Lenin, és a Szovjetunió "lógott ki" mindenbõl.
Az említett tv-csatorna, és õszintén szólva, az általad linkelt sajtóorgánum is, bennem lebírhatatlan erõvel idézi fel ennek a szubtilis, ugyanakkor nagyon agresszív propagandának emlékét. Egyébként a szintén a linkedben talált angol nyelvû hozzászólások arra utalnak, hogy másoknak is szemet szúrt a klímaváltozás témájának unásig ismételgetése. Ezekben a propagandisztikus(nak tûnõ) szövegekben feltûnõ az óvatosság, mértéktartás teljes hiánya. A "felmelegedés, a jégtömegek olvadása még a vártnál is gyorsabban halad, sebessége mostanában a tudósokat is meglepte" jellegû szövegek olvashatók, és semmi olyan, hogy "további vizsgálatokat igényel a jelenség, okai nem teljesen tisztázottak, kimenetelét prognosztizálni még nem tudjuk"
Holott meggyõzõdésem szerint az utóbbi kijelentések állhatnak közelebb a valósághoz.
De, ahogy mondtam, engem mindennél jobban érdekel, hogy ezeknek a "szócsöveknek" mi a céljuk a közönség riogatásával. Az biztos, hogy a magánember nagyon keveset tehet a szén-dioxid emisszió csökkentése érdekében. Megpróbálhat otthon kevesebb villanyáramot fogyasztani, ritkábban elõvenni az autót, de mindez nem fog paradigma-váltást elõidézni a korunkra jellemzõ technológiában. Itt kemény, és igen sokak számára fájdalmas intézkedésekre lenne szükség: az autóforgalom rendeletileg való korlátozására, a robbanómotorok fokozatos betiltására. A fosszilis tüzelõanyaggal mûködõ erõmûvek nagy részének bezárására, atomerõmûvekkel, ill. alter erõmûvekkel való helyettesítésére. Nagybani erdõsítésre. Olyan technológiák kidolgozására, melyek alkalmasak a fölös szén-dioxidnak a légkörbõl való ipari volumenû kivonására. Hogy az ilyen intézkedések alkalmasak-e a légköri szén-dioxid koncentráció megfelelõen gyors csökkentésére, persze kérdés. De valami ilyen irányú próbálkozásnak már el kellett volna indulnia, ha tényleg ilyen hatalmas nagy a baj. Ehelyett semmi sem történik, hacsak visszalépés nem, az atomenergia "kiutálásának" formájában.
A szócsövek talán a közvéleményt akarják meggyõzni, hogy az majd a választásokon, kormánypártokon keresztül érvényesítse a "zöld" szempontokat? Ha ez a stratégiai elképzelés, nagyon rossz úton járnak az "ötletgazdák" A zöldpártok (már ahol egyáltalán létezik ilyen formáció) a liberálisokhoz hasonlóan nem tömegpártok, a politikában legjobb esetben a mérleg nyelvét képezhetik. Ráadásul nem hallottam arról, hogy bármelyik zöldpárt a fentiekhez hasonló radikális intézkedéseket akarna foganatosítani.
Jobb lenne, ha a tudósok közvetlenül próbálnák meggyõzni a kormányokat, méghozzá a legnagyobb, legerõsebb országok kormányait. Mint ahogy annak idején az atombomba kérdésében meggyõzték az Egyesült Államok elnökét. Természetesen ez a kérdés összehasonlíthatatlanul könnyebb volt, mint a szén-dioxid emisszió kérdése. Hatalmas ellenérdekeltségeket kellene legyõzni, jelenleg szinte kilátástalan a siker.
A bulvár-rikoltozás, a közvélemény hergelése és manipulálása ellenben 100%, hogy sehova sem vezet.
Ott van például az 'Ózon Network' nevû tv-csatorna, ami egyébként nagyon jó természetfilmeket, távoli tájakról, országokról szóló ismertetõ mûsorokat ad. De az egész sunyi módon a klímaváltozás mantrájára van felfûzve, mint vezérfonalra. Az én generációm számára még szomorú módon ismerõs a settenkedõ marxista propaganda, amit a 70-es, 80-as években az akkori kultúrpolitika szinte ördögi ügyességgel csempészett bele a média szinte minden megnyilvánulásába -Marx, Lenin, és a Szovjetunió "lógott ki" mindenbõl.
Az említett tv-csatorna, és õszintén szólva, az általad linkelt sajtóorgánum is, bennem lebírhatatlan erõvel idézi fel ennek a szubtilis, ugyanakkor nagyon agresszív propagandának emlékét. Egyébként a szintén a linkedben talált angol nyelvû hozzászólások arra utalnak, hogy másoknak is szemet szúrt a klímaváltozás témájának unásig ismételgetése. Ezekben a propagandisztikus(nak tûnõ) szövegekben feltûnõ az óvatosság, mértéktartás teljes hiánya. A "felmelegedés, a jégtömegek olvadása még a vártnál is gyorsabban halad, sebessége mostanában a tudósokat is meglepte" jellegû szövegek olvashatók, és semmi olyan, hogy "további vizsgálatokat igényel a jelenség, okai nem teljesen tisztázottak, kimenetelét prognosztizálni még nem tudjuk"
Holott meggyõzõdésem szerint az utóbbi kijelentések állhatnak közelebb a valósághoz.
De, ahogy mondtam, engem mindennél jobban érdekel, hogy ezeknek a "szócsöveknek" mi a céljuk a közönség riogatásával. Az biztos, hogy a magánember nagyon keveset tehet a szén-dioxid emisszió csökkentése érdekében. Megpróbálhat otthon kevesebb villanyáramot fogyasztani, ritkábban elõvenni az autót, de mindez nem fog paradigma-váltást elõidézni a korunkra jellemzõ technológiában. Itt kemény, és igen sokak számára fájdalmas intézkedésekre lenne szükség: az autóforgalom rendeletileg való korlátozására, a robbanómotorok fokozatos betiltására. A fosszilis tüzelõanyaggal mûködõ erõmûvek nagy részének bezárására, atomerõmûvekkel, ill. alter erõmûvekkel való helyettesítésére. Nagybani erdõsítésre. Olyan technológiák kidolgozására, melyek alkalmasak a fölös szén-dioxidnak a légkörbõl való ipari volumenû kivonására. Hogy az ilyen intézkedések alkalmasak-e a légköri szén-dioxid koncentráció megfelelõen gyors csökkentésére, persze kérdés. De valami ilyen irányú próbálkozásnak már el kellett volna indulnia, ha tényleg ilyen hatalmas nagy a baj. Ehelyett semmi sem történik, hacsak visszalépés nem, az atomenergia "kiutálásának" formájában.
A szócsövek talán a közvéleményt akarják meggyõzni, hogy az majd a választásokon, kormánypártokon keresztül érvényesítse a "zöld" szempontokat? Ha ez a stratégiai elképzelés, nagyon rossz úton járnak az "ötletgazdák" A zöldpártok (már ahol egyáltalán létezik ilyen formáció) a liberálisokhoz hasonlóan nem tömegpártok, a politikában legjobb esetben a mérleg nyelvét képezhetik. Ráadásul nem hallottam arról, hogy bármelyik zöldpárt a fentiekhez hasonló radikális intézkedéseket akarna foganatosítani.
Jobb lenne, ha a tudósok közvetlenül próbálnák meggyõzni a kormányokat, méghozzá a legnagyobb, legerõsebb országok kormányait. Mint ahogy annak idején az atombomba kérdésében meggyõzték az Egyesült Államok elnökét. Természetesen ez a kérdés összehasonlíthatatlanul könnyebb volt, mint a szén-dioxid emisszió kérdése. Hatalmas ellenérdekeltségeket kellene legyõzni, jelenleg szinte kilátástalan a siker.
A bulvár-rikoltozás, a közvélemény hergelése és manipulálása ellenben 100%, hogy sehova sem vezet.
Érdekes lesz a minimumig hogyan változik majd: Link Ha csak megmarad a jelenlegi anomália és nem nõ tovább, akkor se sok jég marad északon.
Akkor te elõbbre jársz, ha hazai összefüggésekben is nyomon követhetõ ez az 50 éves ciklikusság, de én a globális jelenségre utaltam, amelyet aligha a zonális és meridionális ciklusok váltakozása okoz. Persze, nem zárható ki a globális és az európai klimatológia ilyen jellegû összefüggései között.
Áder János köztársasági elnök elõadást tartott a klímaváltozásról a Keszthelyi Egyetemen Link
Ott, ahova én is jártam egyetemre.
Majd ahova néhány évvel ezelõtt visszatértem, és elõadást tartottunk a "mediterrán gyümölcsök" és új gyümölcsfajok termesztésérõl, és az ehhez kapcsolódó klimatológiai dolgokról, többek között a klímaváltozás problematikáját is érintettük.
A diákokat abszolút nem érdekelte, a tanárok jöttek oda az elõadás után gratulálni, elismerésüket kifejezni és csodálkozni....mert olyan dolgokat hallottak, amiket Õk nem tudtak.
Mindez egy olyan intézményben, amelynek feladata lenne az innováció és az általunk bemutatottakhoz új gyümölcsfajok meghonosítása, ehhez pedig nélkülözhetetlen lenne a megfelelõ klimatológiai ismeret.
De hol vagyunk ettõl...
Ott, ahova én is jártam egyetemre.
Majd ahova néhány évvel ezelõtt visszatértem, és elõadást tartottunk a "mediterrán gyümölcsök" és új gyümölcsfajok termesztésérõl, és az ehhez kapcsolódó klimatológiai dolgokról, többek között a klímaváltozás problematikáját is érintettük.
A diákokat abszolút nem érdekelte, a tanárok jöttek oda az elõadás után gratulálni, elismerésüket kifejezni és csodálkozni....mert olyan dolgokat hallottak, amiket Õk nem tudtak.
Mindez egy olyan intézményben, amelynek feladata lenne az innováció és az általunk bemutatottakhoz új gyümölcsfajok meghonosítása, ehhez pedig nélkülözhetetlen lenne a megfelelõ klimatológiai ismeret.
De hol vagyunk ettõl...
Az okaival nem foglalkoztam, de a létezésével igen, mondjuk nem a csak hõmérséklet emelkedése-csökkenése kapcsán, hanem a 25-35 éves idõszakok zonális illetve meridionális jellege tûnt fel Link Link Link Link Link Link Link Link
Link Link
Annyira durván szembeötlõ az 1920-1950, 1960-1990 és az 1992 óta eltelt idõszak meridionális és nyugati áramlásos túlsúlya, különbözõsége, jellege, ráadásul felváltva egymás után, hogy ennek az esélye, hogy ez véletlen legyen, háááát...
Az 1890-1920-as idõszakról kevesebb ugye az adat, de ha az is nyugati áramlásosabb volt, akkor nincs kérdés.
Persze ezt 100 év távlatából bizonyítani vagy alátámasztani ember legyen a talpán, aki ezt megteszi.
Mivel az idõjárás nem atomóra pontosságú, precizitású.
Na még találtam egy írásomat Link
Link Link
Annyira durván szembeötlõ az 1920-1950, 1960-1990 és az 1992 óta eltelt idõszak meridionális és nyugati áramlásos túlsúlya, különbözõsége, jellege, ráadásul felváltva egymás után, hogy ennek az esélye, hogy ez véletlen legyen, háááát...
Az 1890-1920-as idõszakról kevesebb ugye az adat, de ha az is nyugati áramlásosabb volt, akkor nincs kérdés.
Persze ezt 100 év távlatából bizonyítani vagy alátámasztani ember legyen a talpán, aki ezt megteszi.
Mivel az idõjárás nem atomóra pontosságú, precizitású.
Na még találtam egy írásomat Link
Egyetértek, ez elvileg tényleg mûködhet így. Aztán hogy mi az igazság? Fene tudja! 
Éppen a lényegre világítottál rá! Elméleteket lehet gyártani, de ezek szerint magad sem találkoztál, olyan valamire való tanulmánnyal, amely a ciklikusság okaival foglalkozna
Ebben van igazság. De ha lehet kicsit önzõ az ember, akkor minket leginkább a következõ 30-50 év érint majd személyesen. Ez azért sokkal jobban körvonalazható, még a nyúlfaroknyi adatsorunkból is.
Kérdéses, hogy így mûködik-e? A glaciálisok utáni felmelegedés alatt a CO2 koncentráció növekedése évszázados nagyságrendû késéssel követi a felmelegedést. A növekedés oka valószínûleg a metán felszabadulása a metánhidrátból az óceánok felsõbb vízrétegének hõmérséklet emelkedése miatt. Az úgymond magas CO2 koncentráció nem generál további hõmérséklet emelkedést, sõt nem tudja megakadályozni a következõ jégkorszak kialakulását, a globális lehûlést sem. Ha hosszú távon így mûködik a rendszer, nem igazán találok okot, hogy rövid távon egész másként mûködjön.
Az az igazság, hogy elhanyagolható hosszúságú mérési adatsorunk van és a közelmúlt értékeibõl próbálunk következtetéseket levonni és extrapolálni. Ha találunk két kb. azonos, tendenciával változó
adatsort, örülünk, mint majom a farkának és ráfogjuk, hogy ok - okozati összefüggés van a változások között, pedig a legvalószínûbb, hogy az egész csak véletlenszerû egyidejûség.
Az az igazság, hogy elhanyagolható hosszúságú mérési adatsorunk van és a közelmúlt értékeibõl próbálunk következtetéseket levonni és extrapolálni. Ha találunk két kb. azonos, tendenciával változó
adatsort, örülünk, mint majom a farkának és ráfogjuk, hogy ok - okozati összefüggés van a változások között, pedig a legvalószínûbb, hogy az egész csak véletlenszerû egyidejûség.
"Ha valóban a kibocsájtott CO2 vagy egyéb anyagok játszanának döntõ szerepet a felmelegedésben, akkor az aligha lenne ilyen ciklikus."
Szerintem lehet ciklikus simán. Emelkedik a CO2, emelkedik a T, aztán beindul egy negatív visszacsatolás, ami egy ideig mérsékli a további Temelkedést. De a CO2 tovább emelkedik, hatása elnyomja a negatív visszacsatolás hatását, így újra emelkedik a T is. De aztán megint beindul egy másik, stabilitás felé mutató folyamat, ami átmenetileg ismét blokkolja a CO2 hatását, de az tovább emelkedik, és ezt is elnyomja és újra meglódul a T. És így tovább, amíg ki nem pusztulunk.
Ez szerintem simán mûködhet így, persze fogalmam sincs róla, hogy így mûködik-e.
Szerintem lehet ciklikus simán. Emelkedik a CO2, emelkedik a T, aztán beindul egy negatív visszacsatolás, ami egy ideig mérsékli a további Temelkedést. De a CO2 tovább emelkedik, hatása elnyomja a negatív visszacsatolás hatását, így újra emelkedik a T is. De aztán megint beindul egy másik, stabilitás felé mutató folyamat, ami átmenetileg ismét blokkolja a CO2 hatását, de az tovább emelkedik, és ezt is elnyomja és újra meglódul a T. És így tovább, amíg ki nem pusztulunk.
Ez szerintem simán mûködhet így, persze fogalmam sincs róla, hogy így mûködik-e.
Éppen az általad belinkelt ábra mutatja, hogy úgy tûnik teljesen rossz helyen keressük a globális felmelegedés okait, és a valódi okok kutatása helyett okoskodások zajlanak.
Mint tudjuk - többen belinkelték már azt az adatsort - az 1850 óta mért adatok alapján nagyjából 25 éves cikluson keresztül 0,25 századdal emelkedik a hõmérséklet a Földön, majd 25 éven keresztül nincs melegedés. Eddig három ilyen 50 éves ciklus volt.
Ha valóban a kibocsájtott CO2 vagy egyéb anyagok játszanának döntõ szerepet a felmelegedésben, akkor az aligha lenne ilyen ciklikus. Vagy egyenletesen növekvõ, vagy dinamikusan növekvõ lenne a grafikon.
Ha valaki tud olyan kutatásról, ami ennek a ciklikusságnak az okaival foglalkozik, az kérem ossza meg, mert nekem meggyõzõdésem, hogy több köze van a valósághoz, mint a CO2-s, metános, és más okoskodások. (Ez nem jelenti azt, hogy nem tartom fontosnak, ezen gázok csökkentésének szükségességét, de meggyõzõdésem, hogy a globális felmelegedésnek nem ezek a valódi okai.)
Mint tudjuk - többen belinkelték már azt az adatsort - az 1850 óta mért adatok alapján nagyjából 25 éves cikluson keresztül 0,25 századdal emelkedik a hõmérséklet a Földön, majd 25 éven keresztül nincs melegedés. Eddig három ilyen 50 éves ciklus volt.
Ha valóban a kibocsájtott CO2 vagy egyéb anyagok játszanának döntõ szerepet a felmelegedésben, akkor az aligha lenne ilyen ciklikus. Vagy egyenletesen növekvõ, vagy dinamikusan növekvõ lenne a grafikon.
Ha valaki tud olyan kutatásról, ami ennek a ciklikusságnak az okaival foglalkozik, az kérem ossza meg, mert nekem meggyõzõdésem, hogy több köze van a valósághoz, mint a CO2-s, metános, és más okoskodások. (Ez nem jelenti azt, hogy nem tartom fontosnak, ezen gázok csökkentésének szükségességét, de meggyõzõdésem, hogy a globális felmelegedésnek nem ezek a valódi okai.)
Az Egyenlítõ adásában volt szó arról, hogy a földtörténeti múltban, a sekély tengeri üledékek arról tanúskodnak, hogy a tengeri aljzat hõmérséklete nem 4 C volt, hanem ennél melegebb. Az interjút adó tudós külön megemlítette, hogy ez számára meglepõ volt, hiszen a mélyben a sûrûbb tengervíz jelenléte lenne a természetes. (a víz szerkezetérõl Link )
A tengeri plankton élõlényei folyamatos mozgást végeznek a felszín és a mélyebb rétegek között, már ismert, hogy ez a mozgás, jó körülmények között, a felsõ 100 m-es réteg intenzív átkeveredését hozza létre. Ilyen módon a felszín és a mélyebb rétegek közötti hõgrádiens és a hõtárolás dinamikája is megváltozik. Élõ vizekben az energiaforgalom is más, mint holt víztérben: itt a plankton az elnyelt napenergia nagy részét saját anyagának felépítésére elhasználja, miközben CO2 megkötés is történik. Az elhalt szerves anyag lesüllyed, így energia és CO2 tárolás történik a tengeri aljzaton (amibõl egykor fosszilis energia lesz, tudjuk.)
Az El Nino jelenség egy tengeráramlat hõtárolási dinamikájáról szól, amely Ázsia partjai felõl érkezik Dél-Amerika partjaihoz. Tudjuk, hogy Ázsiából nagy tömegû szennyezõ anyag mosódik a tengerekbe, amely kihígul ugyan mire keresztüláramlik az óceánon, de az élõvilágnak, amely a szennyezéstõl károsodott, nincs ideje regenerálódni.
Ti mit tudtok róla, vizsgálta valaki az élõ víz / holt víz hatását az El Nino jelenségre?
Lehetséges, hogy az õsi sekély tengerek egyszerûen csak élettel teli vizek voltak, kedvezõ hõmérsékleti grádienssel?
A tengeri plankton élõlényei folyamatos mozgást végeznek a felszín és a mélyebb rétegek között, már ismert, hogy ez a mozgás, jó körülmények között, a felsõ 100 m-es réteg intenzív átkeveredését hozza létre. Ilyen módon a felszín és a mélyebb rétegek közötti hõgrádiens és a hõtárolás dinamikája is megváltozik. Élõ vizekben az energiaforgalom is más, mint holt víztérben: itt a plankton az elnyelt napenergia nagy részét saját anyagának felépítésére elhasználja, miközben CO2 megkötés is történik. Az elhalt szerves anyag lesüllyed, így energia és CO2 tárolás történik a tengeri aljzaton (amibõl egykor fosszilis energia lesz, tudjuk.)
Az El Nino jelenség egy tengeráramlat hõtárolási dinamikájáról szól, amely Ázsia partjai felõl érkezik Dél-Amerika partjaihoz. Tudjuk, hogy Ázsiából nagy tömegû szennyezõ anyag mosódik a tengerekbe, amely kihígul ugyan mire keresztüláramlik az óceánon, de az élõvilágnak, amely a szennyezéstõl károsodott, nincs ideje regenerálódni.
Ti mit tudtok róla, vizsgálta valaki az élõ víz / holt víz hatását az El Nino jelenségre?
Lehetséges, hogy az õsi sekély tengerek egyszerûen csak élettel teli vizek voltak, kedvezõ hõmérsékleti grádienssel?
Tv2 híradó G.F.:"tõlünk délre jelentõsen megnõhet a csapadék hullás"elõttel. Olaszország elsivatagosodhat"
No comment.
l. Olaszország elsivatagosodhat" No comment.
Most 405-t látok, azaz a korábbi 20 ppm-es növekedés/10 év, 9 év múltával már 25-nél jár. Nehéz homogenizálni a térképeket, hatalmasak a különbségek. Vannak 400 alattiak, de a 450-460 ppm-es adatok Eurázsiából dermesztõek.
Bocs, de igazad van, semmit nem értek az egészbõl, hogy tulajdonképpen most mirõl is volt szó ? Tengeri jég, szárazföldi jég, gleccser ? Igazából nem világos, hogy most ki mirõl beszélt és mitõl retteg ? Gleccserekkel olvadozó jégfolyam: számomra érthetetlen új földrajzi jelenség, itt minden elsötétült... 
Ha a grönlandi partokról folytonosan nagy mennyiségû jég szakad a tengerbe, viszont a jégpajzs vastagsága, kiterjedése nem csökken számottevõen, akkor pusztán triviális számtani megfontolásból arra következtethetünk, hogy igenis a képzõdõ és elolvadó jégmennyiség egyenlege pozitív -több keletkezik, mint amennyi elolvad. Azaz, a tengerbe szakadó jég jelensége nem feltétlenül a melegedõ klíma jele.
De persze lehet, hogy sötét agyammal rosszul értelmezem a dolgokat.
De persze lehet, hogy sötét agyammal rosszul értelmezem a dolgokat.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat