Globális jelenségek
Én is nézegettem az adatsorokat és pl Pécs esetében csak az látszik, hogy a 40-es évek végéig hasonlóan, vagy még jobban emelkedett az átlaghõmérséklet, majd utána drasztikus csökkenésbe kezdett, ahonnan máig nem tudott kikeveredni...
Link
És ezt az sem magyarázza, hogy közben ide-oda helyezték az állomást, mert már a pogányba helyezés elõtt visszaesett az átlag.
Az is látszik, hogy sokkal szélsõségesebbek voltak a mérési adatok az 50-es évek elõtt, mint utána.
De szerintem a fõ gond, hogy az állomások mikrokörnyezetét sem ismerjük, így abszolút nem jogos egy adatsort készíteni ebbõl a 7-8 mérési sorozatból.
Link
És ezt az sem magyarázza, hogy közben ide-oda helyezték az állomást, mert már a pogányba helyezés elõtt visszaesett az átlag.
Az is látszik, hogy sokkal szélsõségesebbek voltak a mérési adatok az 50-es évek elõtt, mint utána.
De szerintem a fõ gond, hogy az állomások mikrokörnyezetét sem ismerjük, így abszolút nem jogos egy adatsort készíteni ebbõl a 7-8 mérési sorozatból.
Kérdés akkor mi okozta a melegedést? És most mi okozza? Akkor is ilyen gyors tempóban mászott felfelé a hõmérséklet, vagy egy lapos emelkedési és lapos csökkenési görbe volt?
Nincs nagy felmelegedés, de az 1850-es évek óta FOKOZATOS felmelegedés van. Kb. 25 évig emelkedik, majd hasonló idõszakban stagnál. Mivel eddig 3 ilyen periódus volt, kb. 0,8 fokot emelkedett a Föld átlaghõmérséklete.
De megnyugtatlak, volt már ennél enyhébb is, 900 és 1300 között. Ezért is nevezték el zöldnek Grönlandot a vikingek
De megnyugtatlak, volt már ennél enyhébb is, 900 és 1300 között. Ezért is nevezték el zöldnek Grönlandot a vikingek
Ja, én is szoktam nézegetni a Climate Reanalyzert Link és nem nagyon tetszik amit látok. Ez a nagy fölmelegedés jóra nem vezet.
Azzal, hogy a színészek, köztársasági elnökök vagy egyházfõk 0 tapasztalattal és kutatással meg szaktudás nélkül ex-katedra kinyilatkoztatnak nem jelenti azt, hogy mögöttük nem áll egy olyan gigantikus tudásbázis mint pl. az OMSZ, vagy például olyan szakfenoménok és sikeres szaktudósok, mint Németh Lajos, Aigner Szilárd, Pártai Lucia vagy Dávid Mihály. Egyébként a tudományban és másutt is a politikai, vallási vagy színészi tehetség ugyanúgy fontos a meggazdagodáshoz, mint a szaktudás. Az, hogy egy ingatlanspekuláns milliárdos lesz egy nagyhatalom elnöke, az sem azért van, mert a világot spekulánsoknak kell vezetni, hanem sikeres embereknek, akiknek nagyon nagy a kapcsolati tõkéjük (persze tudományos kapcsolati). 
Számomra óriási csalódás volt ilyen badarságokat hallani Németh Lajostól.
Németh Lajos komoly szakmai és tudományos tapasztalattal azt mondta, hogy a jövõben nem fog hó esni, csak 1500 méter felett.
Ráadásul milyen magabiztosan mondta!
Továbbá hallotuk már komoly szakemberektõl, hogy hülyeséget nyilatkoztak, szóval...
Ráadásul milyen magabiztosan mondta!
Továbbá hallotuk már komoly szakemberektõl, hogy hülyeséget nyilatkoztak, szóval...
Azért az nekem tetszik, hogy néhányan itt milyen magabiztosak. Hiszen nulla szakmai tudással, tudományos tapasztalattal, kutatási gyakorlattal, minden alapjuk megvan, hogy kinyilatkoztassanak.
"hisz már sokan megütötték ilyen eretnek tanok miatt a bokájukat (vagy rájuk küldték az adóhivatalt)."
Lehet, hogy elég az, hogy 0.01 (vagy akár 0.000 000 1 %) jelenti ki, hogy mégis mozog a föld.
Pl. Galileo Galilei, akkor még csak inkvizíció volt, most szakmai lehetetlenné / nevetségessé tétel, adóhivatal, puskatus érvekkel való meggyõzés, mint pár évtizede a parasztok tszcs-be beléptetésére, vagy te is találhatsz példákat a jelenbõl, vagy a közeli / távolabbi múltból.
Lehetõleg ne próbálj egy kvázi-periodikus görbe utolsó hangyafaszányi szakaszára bármilyen lineáris trendet illeszteni, mert annak köze nem lesz a valósághoz, kb. úgy, mint ha a tavaszi felmelegedés idején azzal riogatnál, hogy sosem lesz már tél. Az egyidejûség még nem ok-okozati összefüggés.
Az, hogy a gleccserek egy klímaoptimum idõszakában visszahúzódnak és a tengerszint emelkedik, hát az a dolguk olyankor, ha máskor növekednek a gleccserek és süllyed a tengerszint, hát az a dolguk olyankor.
A Föld, a földi klíma köszöni szépen, jól van. Az, hogy a jelen klímában, annak változásában, ingadozásokban mi minek az oka, vagy következménye, nem a médiabeli napi ismétlések száma dönti el.
Lehet, hogy elég az, hogy 0.01 (vagy akár 0.000 000 1 %) jelenti ki, hogy mégis mozog a föld.
Pl. Galileo Galilei, akkor még csak inkvizíció volt, most szakmai lehetetlenné / nevetségessé tétel, adóhivatal, puskatus érvekkel való meggyõzés, mint pár évtizede a parasztok tszcs-be beléptetésére, vagy te is találhatsz példákat a jelenbõl, vagy a közeli / távolabbi múltból.
Lehetõleg ne próbálj egy kvázi-periodikus görbe utolsó hangyafaszányi szakaszára bármilyen lineáris trendet illeszteni, mert annak köze nem lesz a valósághoz, kb. úgy, mint ha a tavaszi felmelegedés idején azzal riogatnál, hogy sosem lesz már tél. Az egyidejûség még nem ok-okozati összefüggés.
Az, hogy a gleccserek egy klímaoptimum idõszakában visszahúzódnak és a tengerszint emelkedik, hát az a dolguk olyankor, ha máskor növekednek a gleccserek és süllyed a tengerszint, hát az a dolguk olyankor.
A Föld, a földi klíma köszöni szépen, jól van. Az, hogy a jelen klímában, annak változásában, ingadozásokban mi minek az oka, vagy következménye, nem a médiabeli napi ismétlések száma dönti el.
Nagyon helytelen amiket írsz, hisz a mai tudomány 99,99 %-a klímapolitikusokkal és a Szentatyával egyetemben totálisan ellentmond minden szavadnak. Helyedben már nem mernék ilyeneket írni, hisz már sokan megütötték ilyen eretnek tanok miatt a bokájukat (vagy rájuk küldték az adóhivatalt). A klíma mára nemes egyszerûséggel mondva bizonyítottan összeomlott, csak kicsit oda kéne figyelni a médiára meg az enciklikákra: a jég soha nem látott ütemben olvad, soha nem volt ilyen meleg a tengervíz , a légkör, a szárazföld, a barlangok és pincék. A gleccserek már a végüket járják és a sivatagok mindenütt támadnak. Az ivóvízhiány már milliárdnyi embert súlyt, a növényzet és állatvilág kipusztulóban, a CO2 már az egekben (meg tán a föld alatt is). Az árvizek meg hurrikánok elszaporodtak a harlekin katicával együtt, a tornádók meg eszkalálódtak. A szigetek és tengerpartok víz alatt, emberek milliói lettek klímamenekültek. Sok tényt kihagytam a felsorolásból, de ebbõl is látszik, hogy a bolygónk tönkrement, bár nálunk azt a rágalmat terjesztik egyesek, hogy történelmi terméseredmények voltak az idén a klímaõrület... bocs, az õrült klíma közepette. Ne higgyél eme gonosz hazudozóknak !
A "globális felmelegedés" kifejezést ideje lenne átnevezni mondjuk "globális éghajlat ingadozás"-sá.
Földünkön évmilliárdok óta egy viszonylag stabil klimatikus viszonyú légkör uralkodik. Ami a Naptól való távolság mellett elsõsorban annak köszönhetõ, hogy bolygónk felszínének nagy részét egy olyan anyag borítja, mely egyszerre található szilárd, cseppfolyós, és légnemû állapotban is. Utóbbi esetben a levegõben oldott állapotban. Mindehhez hatalmas olvadás- és párolgáshõ társul, biztosítva a kiegyenlített klímához szükséges energia tárolását.
Úgy gondolom ezek egy, az idõjárásunkkal foglalkozó szakembernek alapvetõ ismeretek kellenek, hogy legyenek.
Mégis miért hallunk annyi sok, az alapvetõ fizikai folyamatoknak ellentmondó butaságot?
Miért is gondoljuk azt, hogy az (ha a teremtést 6 napnak vesszük) mindössze 0,004 másodperce létezõ ember mindezt gyökerestül felforgatja?
A Föld éghajlatának jellemzõje, ha egy folyamat valamilyen irányban elindul, válaszként azonnal beindulnak az ellentétes folyamatok.
Példának okáért ott van a föld jégtakarójának olvadása. Ha kicsit utánaszámolunk, akár csak a töredékének gyors elolvadása is akkora hõmennyiséget vonna el a légkörbõl, hogy gyakorlatilag teljesen befagyna az.
Ezért nagyon óvatosan kell bánni a különféle intézkedésekkel. Meg kell vizsgálni, hogy épp az ingadozás melyik fázisában állunk. Mert ellenben elõfordulhat az is, hogy egy, a felmelegedésre adott túlzott válasz (ennek azért nagyon kicsi az esélye), az inga belendítésével egy kisebb jégkorszakot hozna el.
Földünkön évmilliárdok óta egy viszonylag stabil klimatikus viszonyú légkör uralkodik. Ami a Naptól való távolság mellett elsõsorban annak köszönhetõ, hogy bolygónk felszínének nagy részét egy olyan anyag borítja, mely egyszerre található szilárd, cseppfolyós, és légnemû állapotban is. Utóbbi esetben a levegõben oldott állapotban. Mindehhez hatalmas olvadás- és párolgáshõ társul, biztosítva a kiegyenlített klímához szükséges energia tárolását.
Úgy gondolom ezek egy, az idõjárásunkkal foglalkozó szakembernek alapvetõ ismeretek kellenek, hogy legyenek.
Mégis miért hallunk annyi sok, az alapvetõ fizikai folyamatoknak ellentmondó butaságot?
Miért is gondoljuk azt, hogy az (ha a teremtést 6 napnak vesszük) mindössze 0,004 másodperce létezõ ember mindezt gyökerestül felforgatja?
A Föld éghajlatának jellemzõje, ha egy folyamat valamilyen irányban elindul, válaszként azonnal beindulnak az ellentétes folyamatok.
Példának okáért ott van a föld jégtakarójának olvadása. Ha kicsit utánaszámolunk, akár csak a töredékének gyors elolvadása is akkora hõmennyiséget vonna el a légkörbõl, hogy gyakorlatilag teljesen befagyna az.
Ezért nagyon óvatosan kell bánni a különféle intézkedésekkel. Meg kell vizsgálni, hogy épp az ingadozás melyik fázisában állunk. Mert ellenben elõfordulhat az is, hogy egy, a felmelegedésre adott túlzott válasz (ennek azért nagyon kicsi az esélye), az inga belendítésével egy kisebb jégkorszakot hozna el.
A Levegõ Munkacsoport hasonló elven mûködik, mint a Greenpace. A politikai viszonyokba nem szeretnék belemenni, mert az nem idevaló. A magyar (magát zöldnek valló) civil szervezeteknek annyiban merül ki a munkásságuk, hogy bedobnak egy rémhírt, és tolják kegyetlenül, a legkevesebb tudomanyos bizonyítottság nélkül. Azt a kijelentést, hogy a tüzelõberendezés kibocsátása 2020 után szabályozott lesz nem igazán értem...Minden kazánra kérni kell majd pontforrás engedélyt? Vicc kategória.
A gázlobbi visszavág:
Link
Ilyen buta rémhírt én még nem olvastam. Több mint valószínû, hogy egyetlen magyar kormány sem vállalná egy ilyen intézkedés ódiumát és kockázatait.
Elsõ megközelítésben az erdõgazdaságok és a TÜZÉP telepek mennének tönkre. Másodjára pedig a sok kis jövedelmû honpolgár fagyna meg, akinek a zsebe nem engedi a gázzal való kifûtést.
Arról nem beszélve, hogy a gázhálózat sincs teljesen kiépítve, ennek teljes megvalósítása igen sokba kerülne. Ennyi nehézséget csak igen nagy veszély esetén szabadna kockáztatni -a kéményfüst (ha szakszerûen, alkalmas tüzelõvel fûtenek) aligha jelent ilyen veszélyt.
A rendelet igazi haszonélvezõje a GAZPROM volna... Persze, nem akarom azt inszinuálni, hogy a gázipari óriás keze van a dologban...
A környezetvédõk ezúttal alaposan mellélõttek. A fa üvegházhatás szempontjából "tiszta", megújuló energiaforrás, szemben a földgázzal.
Bár igen ravasz módon azt is bevetették valakik, hogy a (fa??)korom kiülepszik a gleccserek, a sarki jég felszínére, és ezzel csökken az albedó, melegszik, olvad a jég.
Ezt az effektust azonban eddig egyetlen, komoly tudományos intézet sem említette.
Link
Ilyen buta rémhírt én még nem olvastam. Több mint valószínû, hogy egyetlen magyar kormány sem vállalná egy ilyen intézkedés ódiumát és kockázatait.
Elsõ megközelítésben az erdõgazdaságok és a TÜZÉP telepek mennének tönkre. Másodjára pedig a sok kis jövedelmû honpolgár fagyna meg, akinek a zsebe nem engedi a gázzal való kifûtést.
Arról nem beszélve, hogy a gázhálózat sincs teljesen kiépítve, ennek teljes megvalósítása igen sokba kerülne. Ennyi nehézséget csak igen nagy veszély esetén szabadna kockáztatni -a kéményfüst (ha szakszerûen, alkalmas tüzelõvel fûtenek) aligha jelent ilyen veszélyt.
A rendelet igazi haszonélvezõje a GAZPROM volna... Persze, nem akarom azt inszinuálni, hogy a gázipari óriás keze van a dologban...
A környezetvédõk ezúttal alaposan mellélõttek. A fa üvegházhatás szempontjából "tiszta", megújuló energiaforrás, szemben a földgázzal.
Bár igen ravasz módon azt is bevetették valakik, hogy a (fa??)korom kiülepszik a gleccserek, a sarki jég felszínére, és ezzel csökken az albedó, melegszik, olvad a jég.
Ezt az effektust azonban eddig egyetlen, komoly tudományos intézet sem említette.
A Meteorológiai Világszervezet elõzetes értékelése a 2016-os év éghajlatáról
A Föld egészét tekintve a 2016. január...szeptember közötti idõszak 0,88 °C-kal adódott melegebbnek az 1961...1990-es referencia idõszakhoz képest, így az idei lehet a legmelegebb év, megdöntve ezzel az eddigi összes hõmérsékleti rekordot...
A Föld egészét tekintve a 2016. január...szeptember közötti idõszak 0,88 °C-kal adódott melegebbnek az 1961...1990-es referencia idõszakhoz képest, így az idei lehet a legmelegebb év, megdöntve ezzel az eddigi összes hõmérsékleti rekordot...
Az a baj, hogy a mostani mérések szerint évente 10-50 métert vonul vissza, ez az ütem eléggé szupergyors ahhoz, hogy pár évtized alatt eltûnjön. Annál pedig több idõ telt el a legutóbbi jégkorszak óta, szóval helytelen megállapítás lenne, ha azt mondanád, hogy ez a legutóbbi jégkorszak óta természetesen fogyatkozó gleccser.
Most is masszív utánpótlása van, ott val fölötte a nagy fennsík ("Pasterzenboden") és hát maga a Grossglockner meredek gleccserei az északkeleti oldalon.
Nem a felmelegedéssel való kapcsolatát próbálom bizonyítani, hanem azt, hogy a mostani visszahúzódás rendkívül gyors ütemû, de lehet, hogy ez gyakori és az elmúlt évezredek során sokszor megtörtént: lassú növekedés, gyors csökkenés stb., és igazából ez a hektikus méret természetes ingadozás eredménye.
Most is masszív utánpótlása van, ott val fölötte a nagy fennsík ("Pasterzenboden") és hát maga a Grossglockner meredek gleccserei az északkeleti oldalon.
Nem a felmelegedéssel való kapcsolatát próbálom bizonyítani, hanem azt, hogy a mostani visszahúzódás rendkívül gyors ütemû, de lehet, hogy ez gyakori és az elmúlt évezredek során sokszor megtörtént: lassú növekedés, gyors csökkenés stb., és igazából ez a hektikus méret természetes ingadozás eredménye.
Köszönöm!
Budapesten nem fért be egyik sem. 372 mm a 10. év (1917), 2000-ben 400, 2003-ban 417, 2011-ben 373 mm hullott.
Mi a skála másik vége? Lehet, hogy félreértem, de 2000, 2003, 2011 valamelyike be sem fér a 10-be se?
Váraljamet adatsorai alapján Budapesten is hasonló a helyzet. A 61-90-es átlag még 516 mm volt, a 81-10-es már 537 mm. Az elmúlt 20 évbõl 5 db is felkerült a csapadék Top10-es listára, de reális esély van rá, hogy az idei év is felkerül (még kell vagy 80 mm, de pár nap múlva ez máris kevesebb lesz és még 2,5 hónap hátravan), leszorítva a szintén nem is oly távoli 1995-öt. A skála másik végérõl csak 1997 van a Top10-ben az elmúlt 20 évbõl.
Ha 2016 is Top10-es lenne, akkor 12 évbõl 4 Top10-es év, az szép!
Ha 2016 is Top10-es lenne, akkor 12 évbõl 4 Top10-es év, az szép!
A felvetésem elõtt jelzem, elsõsorban a saját környezetem változásait figyelem, így az ország más pontján esetleg mások a tapasztalatok.
Úgy tûnik az utóbbi években csapadékosabbá vált az éghajlatunk.
Ha nem így lenne, az már régen rossz. Mert akkor igen komoly aszályos éveknek kellene elkövetkeznie, hogy kijöjjenek a korábbi átlagok.
Volt egy évszázados rekordot adó 2010-es csapadékos évünk. Én a rákövetkezõ évtõl mérem csak a lehullott csapadék mennyiségét. 2011 még kissé szárazabb volt az átlagosnál, viszont azóta, minden év átlag feletti csapadékot hozott. Az idén is már most 40mm körüli éves csapadéktöbbletnél tartunk, miközben meg még hátra van 2 és fél hónap.
A 2011 óta mért csapadék összegeim alapján az éves átlag itt 720 mm körül van. Míg ha az általam nem mért 2010-es évet is beszámítanám, az élmúlt 7 év éves csapadéka itt meghaladja a 800 mm-t!
Saját vizsgálataim alapján itt az átlagos éves csapadék összeg a korábbi évtizedek adatai alapján ~625mm.
Úgy tûnik az utóbbi években csapadékosabbá vált az éghajlatunk.
Ha nem így lenne, az már régen rossz. Mert akkor igen komoly aszályos éveknek kellene elkövetkeznie, hogy kijöjjenek a korábbi átlagok.
Volt egy évszázados rekordot adó 2010-es csapadékos évünk. Én a rákövetkezõ évtõl mérem csak a lehullott csapadék mennyiségét. 2011 még kissé szárazabb volt az átlagosnál, viszont azóta, minden év átlag feletti csapadékot hozott. Az idén is már most 40mm körüli éves csapadéktöbbletnél tartunk, miközben meg még hátra van 2 és fél hónap.
A 2011 óta mért csapadék összegeim alapján az éves átlag itt 720 mm körül van. Míg ha az általam nem mért 2010-es évet is beszámítanám, az élmúlt 7 év éves csapadéka itt meghaladja a 800 mm-t!
Saját vizsgálataim alapján itt az átlagos éves csapadék összeg a korábbi évtizedek adatai alapján ~625mm.
Kicsit megkésett már a válaszom.
Évekkel ezelõtt én is voltam ott. Nekem az a véleményem alakult ki, hogy az már (a "zombizivatar" kifejezés mintájára) csak egy zombigleccser. Szinte az összes õt tápláló élõ jégfolyammal megszûnt a kapcsolata. Gyakorlatilag nincs ahonnan kapná az utánpótlást.
Amúgy is a legtöbb gleccser az Alpokban amolyan jégkorszaki maradványnak tekinthetõ. Akárcsak a Grönlandi jégtakaró. Ezeket összefüggésbe hozni a "globális felmelegedéssel", enyhén kérdéses.
Ami az Alpokat illeti sokkal beszédesebbek a valóban élõ gleccserek változásai, mint pl. a Mont Blanc meredek esésû gleccserei esetében. Sajnos úgy tûnnek átlagban ezek is rövidülnek, viszont még mindig a fenyveseket ostromolják.
Évekkel ezelõtt én is voltam ott. Nekem az a véleményem alakult ki, hogy az már (a "zombizivatar" kifejezés mintájára) csak egy zombigleccser. Szinte az összes õt tápláló élõ jégfolyammal megszûnt a kapcsolata. Gyakorlatilag nincs ahonnan kapná az utánpótlást.
Amúgy is a legtöbb gleccser az Alpokban amolyan jégkorszaki maradványnak tekinthetõ. Akárcsak a Grönlandi jégtakaró. Ezeket összefüggésbe hozni a "globális felmelegedéssel", enyhén kérdéses.
Ami az Alpokat illeti sokkal beszédesebbek a valóban élõ gleccserek változásai, mint pl. a Mont Blanc meredek esésû gleccserei esetében. Sajnos úgy tûnnek átlagban ezek is rövidülnek, viszont még mindig a fenyveseket ostromolják.
Nektek nem furcsák ezek a globális felmelegedéssel kapcsolatos általános megfogalmazások?
Soha nem közölnek adatokat, adatsorokat. 1-2 ezrelékes esetleg százados melegedésekbõl 2-3 fokos melegedésekre következtetnek néhány évtizeden belül
Én még nem láttam olyan adatsort, amely a felmelegedés gyorsuló ütemét igazolná, csupán olyant, amelyik beillik az elmúlt 150 éves idõszakba, amikor átlagosan 25 évig emelkedett mintegy 0,25 századdal a globális hõmérséklet, majd kb. 25 évig lényegében stagnált. Mivel a 90-es évek vége óta stagnálás volt, elképzelhetõ, hogy a melegedõ periódusba kerültünk. Viszont olyan tanulmánnyal még nem találkoztam, amely ezeknek a periódusoknak az okaival foglalkozna.
Azt hiszem, az a legnagyobb baj, hogy éppen a valós okokkal nem foglalkozik a tudomány, és inkább teóriákat állítanak fel, mert az könnyebb, mint választ adni a valódi okokra.
Soha nem közölnek adatokat, adatsorokat. 1-2 ezrelékes esetleg százados melegedésekbõl 2-3 fokos melegedésekre következtetnek néhány évtizeden belül
Én még nem láttam olyan adatsort, amely a felmelegedés gyorsuló ütemét igazolná, csupán olyant, amelyik beillik az elmúlt 150 éves idõszakba, amikor átlagosan 25 évig emelkedett mintegy 0,25 századdal a globális hõmérséklet, majd kb. 25 évig lényegében stagnált. Mivel a 90-es évek vége óta stagnálás volt, elképzelhetõ, hogy a melegedõ periódusba kerültünk. Viszont olyan tanulmánnyal még nem találkoztam, amely ezeknek a periódusoknak az okaival foglalkozna.
Azt hiszem, az a legnagyobb baj, hogy éppen a valós okokkal nem foglalkozik a tudomány, és inkább teóriákat állítanak fel, mert az könnyebb, mint választ adni a valódi okokra.
"A másik oldalon azonban az a kérdés is felvetõdik, hogy a felmelegedés vajon nem sokkal drámaibb-e a véltnél, ha nemcsak a sokéves átlagot lépi át, hanem még egy lappangó lehûlést is kompenzál. "
A lappangó lehûlés úgy tûnik, ténydolog:
Link
A lappangó lehûlés úgy tûnik, ténydolog:
Link
"Természetesen vannak új dolgok is, például csapadékbombáról korábban nem nagyon tudtunk, és most már ilyen is van." Érdekes, errõl én már 12 évesen tudtam... (oké, az csak 14 éve volt, de könyvben olvastam...)
Sziasztok. Épp Ausztriában nyaralunk. Ma voltunk Magas-Tauern Nemzeti Park Centrumban Mittersill-ben. Nagy élmény, itt érhetõ el a honlapja. Link
De, amiért írok. Az egyik "produkció" egy idõkerék, ami bemutatja a kutatások alapján a Pasterze gleccser több ezer éves történetét.A gleccserrõl annyit, hogy a Keleti-Alpok leghosszabb gleccser (9 km). A felvétel olyan-amilyen, a lényeg asszem látszik. Link
De, amiért írok. Az egyik "produkció" egy idõkerék, ami bemutatja a kutatások alapján a Pasterze gleccser több ezer éves történetét.A gleccserrõl annyit, hogy a Keleti-Alpok leghosszabb gleccser (9 km). A felvétel olyan-amilyen, a lényeg asszem látszik. Link
Azt a helytelen politikai következtetést már régen levonták ebbõl és a hasonló hipotézisekbõl, hogy "az antropogén felmelegedés áldás" - ahogyan erre Behringer is figyelmeztet könyvében (277. o.). Sõt, továbbmegy: " A másik oldalon azonban az a kérdés is felvetõdik, hogy a felmelegedés vajon nem sokkal drámaibb-e a véltnél, ha nemcsak a sokéves átlagot lépi át, hanem még egy lappangó lehûlést is kompenzál. "
Akkor milyen jó, hogy írtjuk az erdõket, mert különben nagyon lehûlt volna a bolygó.
Átfogó cikk tavalyról, szintén Ruddiman hipotézisérõl, melynek sarkalatos pontjai egy 7000 évvel ezelõtti trendforduló a légköri széndioxid-szint csökkenésében, illetve szintén egy trendforduló a légköri metán-szint csökkenésében 5000 éve: Link
Kérdés, hogy 5 illetve 7 ezer évvel ezelõtt lehetett-e bármilyen természetes kényszer, ami a két üvegházgáz csökkenõ trendjét megfordíthatta és az azóta tapasztalható emelkedését kiválthatta.
Kérdés, hogy 5 illetve 7 ezer évvel ezelõtt lehetett-e bármilyen természetes kényszer, ami a két üvegházgáz csökkenõ trendjét megfordíthatta és az azóta tapasztalható emelkedését kiválthatta.
Wolfgang Behringer könyvében [[i]A klíma kultúrtörténete, 273. o.[i]] hivatkozik Ruddiman-ra, aki szerint a fejlett középkorig már 2 fok többletet okozott az antropogén hatás a klímára. Ezt azonban szerinte álcázta egy globális lehûlési trend. Ami bizonyos, hogy az európai erdõk nagy része irtás és földmûvelés következtében már a bronzkorban eltûnt, hasonlóan a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, a Távol-Keleten és Észak-Amerika bizonyos részein is.
Ha végiggondoljuk, micsoda bõdületes beavatkozás történt a bronzkor óta a szénciklusba és a vízkörforgásba, akkor ezt valóban csak úgy élhettük túl, ha közben valóban zajlott és zajlik egy rejtett globális lehûlési trend, ahogyan azt Ruddiman is feltételezi. Ellenkezõ esetben szerintem már régen elszabadultak volna a légköri pozitív visszacsatolási körök.
Fogas kérdés azonban, hogy a következõ 1000 évben vajon a zajló globális lehûlési trend felemészti-e az antropogén beavatkozás okozta felmelegedést, vagy pont fordítva?
Ha végiggondoljuk, micsoda bõdületes beavatkozás történt a bronzkor óta a szénciklusba és a vízkörforgásba, akkor ezt valóban csak úgy élhettük túl, ha közben valóban zajlott és zajlik egy rejtett globális lehûlési trend, ahogyan azt Ruddiman is feltételezi. Ellenkezõ esetben szerintem már régen elszabadultak volna a légköri pozitív visszacsatolási körök.
Fogas kérdés azonban, hogy a következõ 1000 évben vajon a zajló globális lehûlési trend felemészti-e az antropogén beavatkozás okozta felmelegedést, vagy pont fordítva?
Igen: az erdõ hatalom, kis túlzással az 'ötödik elem' A végeláthatatlan, hatalmas területre kiterjedõ erdõségek kétségtelenül klímamódosító, klímaszabályozó szerepet töltenek be. És, sajnos, ilyen hatású az ember nyakló nélküli erdõirtása is. Mi bolondok, két végérõl égetjük a gyertyát: egyrészt felszabadítjuk az õsidõkben a növények testébe, majd a geológiai rétegek közé "bebörtönzött" szén-dioxidot, másrészt pedig az erdõterület csökkentésével megakadályozzuk, hogy azt a recens növényzet újból "csapdába ejtse"
Pedig biztos vagyok benne, hogy a "világméretû" erdõség elég hamar képes lenne kivonni a légkörbõl a fölös szén-dioxidot.
Az erdõsítés azonban felveti a mezõgazdasági területek csökkenésének, ezen keresztül az élelmezésnek a problémáját. Bárhogy is fáj, erre a magam részérõl csak egy orvosságot látok: az emberiségnek meg kell fékeznie szaporodási hajlandóságát. A Föld nemcsak szennyezõdik, de túl is népesedik, és ez utóbbiról keveset beszélünk. Pedig a környezetszennyezésnek is ez a legfontosabb együtthatója. Inkább legyen kisebb létszámú az emberiség, melynek jó élet és tiszta környezet jut osztályrészül, mint a nyomorgó milliárdok egy koszos, alig élhetõ világban.
Olyan Földet képzelek, ahol aránylag nem sok ember él, de sok-sok erdõ van, amit az emberiség óv és becsül. Minimalizált fosszilisenergia-felhasználást. A lehetõségek határain belül stabil, nem túl meleg klímát, tetemes sarki jégsapkákkal.
Pedig biztos vagyok benne, hogy a "világméretû" erdõség elég hamar képes lenne kivonni a légkörbõl a fölös szén-dioxidot.
Az erdõsítés azonban felveti a mezõgazdasági területek csökkenésének, ezen keresztül az élelmezésnek a problémáját. Bárhogy is fáj, erre a magam részérõl csak egy orvosságot látok: az emberiségnek meg kell fékeznie szaporodási hajlandóságát. A Föld nemcsak szennyezõdik, de túl is népesedik, és ez utóbbiról keveset beszélünk. Pedig a környezetszennyezésnek is ez a legfontosabb együtthatója. Inkább legyen kisebb létszámú az emberiség, melynek jó élet és tiszta környezet jut osztályrészül, mint a nyomorgó milliárdok egy koszos, alig élhetõ világban.
Olyan Földet képzelek, ahol aránylag nem sok ember él, de sok-sok erdõ van, amit az emberiség óv és becsül. Minimalizált fosszilisenergia-felhasználást. A lehetõségek határain belül stabil, nem túl meleg klímát, tetemes sarki jégsapkákkal.
A kisvízkörre kifejtett hatást (tehát hogy hazánkban az erdõ milyen hatalmas mennyiséget tart vissza a csapadékvízbõl, és párologtat el) Szodfridt István professzor úr kutatta részletesen, sok szép cikke van a weben is. Szlovák szerzõk, egy díjnyertes monográfiát jelentettek meg a kisvízkörökrõl (Nova vodna paradigma)angolul is letölthetõ: KRAVCÍK, M. és mtsai. (2007): Water for the Recovery of the Climate - A New Water Paradigm.
Krupa Print, Zilina
Az Amazonas-medencérõl azt hallottam, hogy 98%-ban zárt regionális vízkör, tehát saját magát tartja fenn a hatalmas esõerdõ.
A mezõgazdaságban 50%-ra becsülik, a mezõgazdálkodás közvetlen hatását a CO2 kibocsátásra, az iparral megegyezõ mértékben. (Szabó I.M.: az általános talajtan...Mundus, 2008.)
Történeti kutatásokat sajnos, nem ismerek.
Krupa Print, Zilina
Az Amazonas-medencérõl azt hallottam, hogy 98%-ban zárt regionális vízkör, tehát saját magát tartja fenn a hatalmas esõerdõ.
A mezõgazdaságban 50%-ra becsülik, a mezõgazdálkodás közvetlen hatását a CO2 kibocsátásra, az iparral megegyezõ mértékben. (Szabó I.M.: az általános talajtan...Mundus, 2008.)
Történeti kutatásokat sajnos, nem ismerek.
Az erdõsítés kapcsán jutott eszembe: régóta töröm a fejem azon, hogy a holocén masszív erdõirtásai vajon mekkora és milyen változásokat idéztek elõ a hidroszférában? (a triviális mikroklíma változáson túl természetesen) Kutatják ezt egyáltalán valahol valakik? Már csak azért is jogos a kérdés, mert a globális felmelegedés kérdéskörét is döntõen befolyásolja. Ha valaki tud errõl valamit, az ne tartsa magában!
Párat láttam már, még ha annyit nem is mint te. De az ország összes állomásának teljes idõsorának éves, napi bontású csapadékadatsorát azért szerintem te sem nyálaztad még végig, nemde bár? 
Talán nem okoz problémát, ha ide írom a meginterjúvolt szakértõ teljes nevét: Ürge-Vorsatz Diana.
Ami az arktiszi jégpáncél elolvadását illeti, az nyilvánvaló hazugság:
Link
A fölös szén-dioxidot elsõsorban a növényzet kötheti meg, ennek érdekében nagyszabású, szisztematikus erdõsítést kellene folytatni. Vannak ipari eljárások is a széndioxid megkötésére (nem bontására, hiszen ahhoz elvben éppen akkora energia befektetése szükséges, mint amennyi a fosszilis tüzelõanyag elégetésekor felszabadult) Nemrég láttam a tévében, hogy van egy bizonyos kõzetféleség (ha jól emlékszem, nagy mennyiségben fordul elõ a Közel-keleten), mely hevesen megköti a szén-dioxidot. Ez is egy módozat a csökkentésre, ami a gyakorlatban akár be is válhat.
A tengerszint emelkedése a megfigyelések kezdete óta legjobb tudomásom szerint 20 cm-en belül maradt. Összehasonlításképpen: a jégkorszaki jégtakarók elolvadásával több, mint 100 m-t emelkedett a tengerszint.
Ami az arktiszi jégpáncél elolvadását illeti, az nyilvánvaló hazugság:
Link
A fölös szén-dioxidot elsõsorban a növényzet kötheti meg, ennek érdekében nagyszabású, szisztematikus erdõsítést kellene folytatni. Vannak ipari eljárások is a széndioxid megkötésére (nem bontására, hiszen ahhoz elvben éppen akkora energia befektetése szükséges, mint amennyi a fosszilis tüzelõanyag elégetésekor felszabadult) Nemrég láttam a tévében, hogy van egy bizonyos kõzetféleség (ha jól emlékszem, nagy mennyiségben fordul elõ a Közel-keleten), mely hevesen megköti a szén-dioxidot. Ez is egy módozat a csökkentésre, ami a gyakorlatban akár be is válhat.
A tengerszint emelkedése a megfigyelések kezdete óta legjobb tudomásom szerint 20 cm-en belül maradt. Összehasonlításképpen: a jégkorszaki jégtakarók elolvadásával több, mint 100 m-t emelkedett a tengerszint.
Ha egy adott évben az "a" típusú csapadékos idõszakok a meghatározóak, akkor joggal mondhatja az egyszerû megfigyelõ, hogy ha "esik, akkor nagyon esik". Míg egy másik évben, amikor a "b" tipusú csapadékos idõszakok a dominánsak, akkor nincs ilyen benyomása. Mindezt úgy, hogy a csapadékos (és száraz) idõszakok éves száma számszakilag akár pontosan ugyanannyi is lehet. Sõt mindez évek sorozatára is igaz lehet és mindjárt elérkeztünk a lényeghez, ti. a zonális kontra meridionális irányítású cirkulációs korszakokhoz. Mégegyszer hangsúlyozom: úgy, hogy ez statisztikailag mindeközben nem mutatható ki...
Erre mondtam tavaly, hogy elbeszéltek egymás mellett, mert a két álláspont nem zárja ki egymást, ahogyan azt fent bemutattam.
Erre mondtam tavaly, hogy elbeszéltek egymás mellett, mert a két álláspont nem zárja ki egymást, ahogyan azt fent bemutattam.
Nyomatékosan megkérek minden hozzászólót, hogy nyomdafestéket eltûrõ gondolatokat tegyen közzé, ha lehet, személyeskedés nélkül!
Különösen érvényes ez a korábban már moderált/szankcionált kedves fórumozókra.
Különösen érvényes ez a korábban már moderált/szankcionált kedves fórumozókra.
Lényegtelen, hogy melyik sémát nézzük a hasmenés-szorulásnál, mert a lényeg az "a" típusnál is az, hogy napokon keresztül van csapadék, míg elõtte vagy utána hetekig semmi. Azért csináltam több mint fél millió intervallumra számításokat egy napos lépésközzel, hogy biztos mindegyik beazonosításra kerüljön, mert Floo semmi egyebet nem mondott az ókori filozofáláson túl (pedig nem konkrét számokat vártam), hogy mit ért a szorulás-hasmenés alatt, pedig sokszor kérdeztem már én is, más is tõle.
Az én olvasatomban az "a," tipusú idõszakok is "hasmenés" benyomást kelthet egy egyszerû megfigyelõben, miközben a statisztikában ugyanolyan, mint a "b" tipusú csapadékos idõszak - ha a csapadékos idõszakok éves számát vizsgáljuk.
De Floo majd kifejti, hogy egészen pontosan õ hogyan gondolta/gondolja.
De Floo majd kifejti, hogy egészen pontosan õ hogyan gondolta/gondolja.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat