Globális jelenségek
Lehet, nem volt épp a legmegfelelõbb, a vulkánokkal példálózni, de attól még az leírt gondolataimat tartom.
Te Póni, ugye tisztában vagy vele, hogy a vulkánkitöréseknél nem a CO2 a mérvadó (rövid távon) a klímára nézve, hanem a sztratoszférába jutó SO2 + hamu kombó?! Mert szerintem nem. Teljesen más mechanizmus, teljesen más kiürülési idõ, teljesen más (üvegház)hatás. Körtét az almával.
Itt egy teljesebb összeállítás az utóbbi 5000 év legpusztítóbb vulkánkitöréseirõl. Megemlítve benne az okozott éghajlati hatásokat. Link
Természetesen a Föld elég gyorsan kiheverte mindegyiket.
Természetesen a Föld elég gyorsan kiheverte mindegyiket.
Csak örülni lehet annak, ha az ember érdemben nem tud beleavatkozni a klímaváltozási folyamatokba.
A Föld adottságai miatt mindig meg lesz egy egyensúly. A változás soha nem lineáris, hanem kisebb-nagyobb kilengések jellemzik.
Ismeri mindenki az inga mûködését. Ha épp a csúcson lendítünk rajta, azzal segítjük a túlzott válaszreakciót (kisebb jégkorszak).
Az éghajlat változásának elemzésekor a légkör vizsgálata szó szerint a felszín kapargatása.
Vannak elégséges adataink az óceánok mélyének változásairól? A sarkokon történõ jelenségek okán ott számottevõ lehûlés is beindulhatott, ami egyszer a felszínre is hatással lehet.
Kicsit hasonló a helyzet, mintha valaki egy házban nyáron feljebb veszi a klímát, mi meg a külsõ egység elõtt állva, érezve a melegebb levegõt, arra a következtetésre jutnánk, hogy bent a házban melegebb van.
Még egy kis emlékeztetõ:
"1883. augusztus 27-én robbant fel az indonéz szigetvilágban található Krakatau vulkán, mely kitörésével az emberiség történetének egyik legszörnyûbb természeti katasztrófáját idézte elõ.
...Az utolsó robbanás, mely becslések szerint 5 köbkilométernyi vulkáni törmeléket és hamut juttatott a légkörbe,...
...A tûzhányó kitörése hosszú távú következményekkel is járt a bolygóra nézve: a légkörbe kerülõ por és hamu fátylat képezett a magasabb rétegekben, aminek eredményeként a Földön mért átlaghõmérséklet 1 °C-kal csökkent, és éveken át különleges optikai jelenségeket figyelhettek meg a világ számos részén...
Öt év alatt a Föld légköre kiheverte a Krakatau robbanása által okozott szennyezõdést..."
Forrás: Link
Remélem, senki nem vonja le ebbõl azt a következtetés, hogy én a légkör szennyezése mellett vagyok! De sajnos manapság, a közhangulatnak köszönhetõen, képesek az emberek nagyon egyszerûen, "fekete-fehéren" gondolkodni. Mintha nem lenne többféle szürke, a színekrõl nem is beszélve. Ez más témára is igaz.
A Föld adottságai miatt mindig meg lesz egy egyensúly. A változás soha nem lineáris, hanem kisebb-nagyobb kilengések jellemzik.
Ismeri mindenki az inga mûködését. Ha épp a csúcson lendítünk rajta, azzal segítjük a túlzott válaszreakciót (kisebb jégkorszak).
Az éghajlat változásának elemzésekor a légkör vizsgálata szó szerint a felszín kapargatása.
Vannak elégséges adataink az óceánok mélyének változásairól? A sarkokon történõ jelenségek okán ott számottevõ lehûlés is beindulhatott, ami egyszer a felszínre is hatással lehet.
Kicsit hasonló a helyzet, mintha valaki egy házban nyáron feljebb veszi a klímát, mi meg a külsõ egység elõtt állva, érezve a melegebb levegõt, arra a következtetésre jutnánk, hogy bent a házban melegebb van.
Még egy kis emlékeztetõ:
"1883. augusztus 27-én robbant fel az indonéz szigetvilágban található Krakatau vulkán, mely kitörésével az emberiség történetének egyik legszörnyûbb természeti katasztrófáját idézte elõ.
...Az utolsó robbanás, mely becslések szerint 5 köbkilométernyi vulkáni törmeléket és hamut juttatott a légkörbe,...
...A tûzhányó kitörése hosszú távú következményekkel is járt a bolygóra nézve: a légkörbe kerülõ por és hamu fátylat képezett a magasabb rétegekben, aminek eredményeként a Földön mért átlaghõmérséklet 1 °C-kal csökkent, és éveken át különleges optikai jelenségeket figyelhettek meg a világ számos részén...
Öt év alatt a Föld légköre kiheverte a Krakatau robbanása által okozott szennyezõdést..."
Forrás: Link
Remélem, senki nem vonja le ebbõl azt a következtetés, hogy én a légkör szennyezése mellett vagyok! De sajnos manapság, a közhangulatnak köszönhetõen, képesek az emberek nagyon egyszerûen, "fekete-fehéren" gondolkodni. Mintha nem lenne többféle szürke, a színekrõl nem is beszélve. Ez más témára is igaz.
Ebben az évtizedben 3 lett átlag alatti tél.
A 2010/2011-is 8 tizeddel.
Szerintem õk csak szárazon, gépiesen dolgozzák fel az adatokat.
A 2010/2011-is 8 tizeddel.
Szerintem õk csak szárazon, gépiesen dolgozzák fel az adatokat.
Érdekes, hogy a tervezett anomáliadiagram nem számolt erre az évtizedre átlag alatti telet, pedig a 6-ból eddig kettõ hidegebb lett. Az sem világos, hogy milyen állomások adatait veszik alapul, beleszámítják-e a beépített környezetû, hõszennyezésnek kitett városi mikroklímaállomások adatait is az elemzésekbe ?
"Lehetetlen a hidegbetörések miatt,a hidegpárna miatt." Teljesen egyetértek ezzel,meg az írásod többi részével is Floo.
Link Az OMSZ-es írás a lineáris felmelegedésrõl egyáltalán nem hihetõ. Miskoczi Ferenc klímaelmélete viszont inkább az.
Én sem hiszek benne, szerintem felelõtlenség 50 évre elõre jelezni!
Az elõzõ 10 év melegedési megtorpanását az óceánok hõ elnyelésével magyarázták!
Ebben sem hiszek!
Az elõzõ 10 év melegedési megtorpanását az óceánok hõ elnyelésével magyarázták!
Ebben sem hiszek!
Az omsz-os télelemzõ cikkhez kapcsolódva egy kis télelemzés:
Az adatok innen vannak Link
2001/2002 +0,36
2002/2003 -2,4
2003/2004 +0,16
2004/2005 -0,46
2005/2006 -0,8
2006/2007 +3,8
2007/2008 +1,3
2008/2009 +0,5
2009/2010 -0,1
2010/2011 -0,8
Ennek a globális felmelegedés óta tartó idõszakban eltelt 10 télnek az átlagtól való eltérése 0,15 fok.
Egy 2009-es elemzésem nagyjából ugyanezt támasztja alá Link
2011/2012 -0,2
2012/2013 +0,4
2013/2014 +2,46
2014/2015 +2,1
2015/2016 +2,4
2016/2017 -2?
Ezekkel a telekkel együtt +0,42 fok az átlagtól való eltérés.
Ha kivesszük a sorból a 2013/2014, 2014/2015 és a 2015/2016-os rendkívül enyhe telet, és helyettesítjük õket egy átlagos téllel, akkor az elmúlt 16 tél átlagtól való eltérése 1 tized körül lenne.
Ami gyakorlatilag változatlanságot jelent, vagyis nem szignifikáns.
Ha az 1970-2010 vagy az 1960-1990 közti 30 évet veszik átlagul, akkor kijelenthetõ, hogy az elmúlt 40-50 évben a telek átlaga alig változott.
Persze nem lehet kivenni 3 telet és helyettesíteni átlagossal, hisz ennyi erõvel kivehetnénk ezt a hidegebb telet is, csak arra jó ez a játék a számokkal, hogy mennyire megtévesztõ lehet azt az utolsó 3 enyhe telet alapul venni, vagy azt gondolni hogy ezentúl minden tél olyan lesz.
Nem, biztos hogy nem.
Sõt!
Mint ahogy az idei tél is mutatja.
Ebben az omszos cikkben mindent össze-vissza hablatyolnak, hogy nem zárhatóak ki ilyen hidegek mint most, lehet minden, de a melegedés visszafordíthatatlan és a század végére 4,7 fokkal is emelkedhet a téli átlag.
Azaz olyan teleink lesznek, mint Bolognában.
Lehetetlen, a hiegbetörések miatt, a hidegpárna miatt.
"Az idei januárban gyakoribb tartós hideg periódusokhoz köthetõ hideghullámos napok a század végére a modellek szerint az ország nagy részén szinte már megszûnnek."
Az ország nagy részén?
Az meg hogyan, északnyugaton +3 fokkal melegebb lesz, keleten meg -6 fokkal hidegebb?
Meg egyáltalán hogyan szûnhetnének meg?
Na innen szedik az emberek a sok maflaságot.
Az adatok innen vannak Link
2001/2002 +0,36
2002/2003 -2,4
2003/2004 +0,16
2004/2005 -0,46
2005/2006 -0,8
2006/2007 +3,8
2007/2008 +1,3
2008/2009 +0,5
2009/2010 -0,1
2010/2011 -0,8
Ennek a globális felmelegedés óta tartó idõszakban eltelt 10 télnek az átlagtól való eltérése 0,15 fok.
Egy 2009-es elemzésem nagyjából ugyanezt támasztja alá Link
2011/2012 -0,2
2012/2013 +0,4
2013/2014 +2,46
2014/2015 +2,1
2015/2016 +2,4
2016/2017 -2?
Ezekkel a telekkel együtt +0,42 fok az átlagtól való eltérés.
Ha kivesszük a sorból a 2013/2014, 2014/2015 és a 2015/2016-os rendkívül enyhe telet, és helyettesítjük õket egy átlagos téllel, akkor az elmúlt 16 tél átlagtól való eltérése 1 tized körül lenne.
Ami gyakorlatilag változatlanságot jelent, vagyis nem szignifikáns.
Ha az 1970-2010 vagy az 1960-1990 közti 30 évet veszik átlagul, akkor kijelenthetõ, hogy az elmúlt 40-50 évben a telek átlaga alig változott.
Persze nem lehet kivenni 3 telet és helyettesíteni átlagossal, hisz ennyi erõvel kivehetnénk ezt a hidegebb telet is, csak arra jó ez a játék a számokkal, hogy mennyire megtévesztõ lehet azt az utolsó 3 enyhe telet alapul venni, vagy azt gondolni hogy ezentúl minden tél olyan lesz.
Nem, biztos hogy nem.
Sõt!
Mint ahogy az idei tél is mutatja.
Ebben az omszos cikkben mindent össze-vissza hablatyolnak, hogy nem zárhatóak ki ilyen hidegek mint most, lehet minden, de a melegedés visszafordíthatatlan és a század végére 4,7 fokkal is emelkedhet a téli átlag.
Azaz olyan teleink lesznek, mint Bolognában.
Lehetetlen, a hiegbetörések miatt, a hidegpárna miatt.
"Az idei januárban gyakoribb tartós hideg periódusokhoz köthetõ hideghullámos napok a század végére a modellek szerint az ország nagy részén szinte már megszûnnek."
Az ország nagy részén?
Az meg hogyan, északnyugaton +3 fokkal melegebb lesz, keleten meg -6 fokkal hidegebb?
Meg egyáltalán hogyan szûnhetnének meg?
Na innen szedik az emberek a sok maflaságot.
"Az utóbbi idõszakban a legmarkánsabb melegedés az ország keleti, északkeleti területein tapasztalható, ahol szûkebb régiókban a 2,4 fokot is meghaladja a növekedés "
Vajon miért?
Vajon miért?
Északon az átlaghoz képest 1.5 millió km2 jég hiányzik és ez már nem nagyon fog változni. Rekord kevés jéggel nézünk a tavaszi melegedés elé.
Talán már valóban melege van Földünknek, és levette a sapkáját, hogy hûtse magát.
Télen nem fog napszúrást kapni.
Télen nem fog napszúrást kapni.
A Norvégia fölötti november óta fennálló 15-20 fokos anomália most 30 fokosra növekedett, a jég meg épphogy nem váltott csökkenésbe.
"Most éppen az extrém alacsony jégtakaró miatt panaszkodhatnánk, meg hogy sose volt ilyen kevés jég az Északi-sarkon"
Ez hosszú évek óta téma és láthatóan erõsödik a folyamat. Nem tudom elképzelni, hogy ne lenne hatással az évszakokra valamilyen módon az átlaghoz képest a deficit jelenleg is.
Ez hosszú évek óta téma és láthatóan erõsödik a folyamat. Nem tudom elképzelni, hogy ne lenne hatással az évszakokra valamilyen módon az átlaghoz képest a deficit jelenleg is.
"a zonalitás helyét meridionalitás vette át, ami ezek szerint ebben a formájában magasabb középhõmérséklettel jár"
Miért? Ilyenrõl nem hallottam. Télen az AC és a hidegleszakadások miatt inkább hidegebb anomáliát jósolnék, és tudjuk, hogy mióta nem volt olyan... Nekem a szõlõk és a Balaton hõmérséklete nem igazán mérvadó.
Szélsõségeket minden évre találni, még a Kárpát-medencébõl is, nem kell elmászni az olaszokig. Most éppen az extrém alacsony jégtakaró miatt panaszkodhatnánk, meg hogy sose volt ilyen kevés jég az Északi-sarkon. Engem arról se gyõzött meg senki, hogy régen minden unalmasan szép kiegyenlített volt, most meg minden szélsõségbõl szélsõségbe csapkod. A csapadék terén sincs ilyen összefüggés, azt ellenedben VáraljaMet kiválóan bebizonyította.
Miért? Ilyenrõl nem hallottam. Télen az AC és a hidegleszakadások miatt inkább hidegebb anomáliát jósolnék, és tudjuk, hogy mióta nem volt olyan... Nekem a szõlõk és a Balaton hõmérséklete nem igazán mérvadó.
Szélsõségeket minden évre találni, még a Kárpát-medencébõl is, nem kell elmászni az olaszokig. Most éppen az extrém alacsony jégtakaró miatt panaszkodhatnánk, meg hogy sose volt ilyen kevés jég az Északi-sarkon. Engem arról se gyõzött meg senki, hogy régen minden unalmasan szép kiegyenlített volt, most meg minden szélsõségbõl szélsõségbe csapkod. A csapadék terén sincs ilyen összefüggés, azt ellenedben VáraljaMet kiválóan bebizonyította.
Úgy van ahogy mondod!
A tartós nyugati áramlás nem engedi leszakadni a hideget, ami csak gyûlik északon.
Aztán ha közben mégis lesz 1-1 olyan makrohelyzet, amikor kihagy a tartós nyugati áramlás, az évek óta gyûlõ hideg szakad le, tehát sokkal durvább hideg tud lejönni.
A probléma ott van az egész melegedési, globális felmelegedési dologgal, hogy nem az 1960-1990 közti zonális idõszak folytatódott egy melegebb tartományban, hanem a zonalitás helyét meridionalitás vette át, ami ezek szerint ebben a formájában magasabb középhõmérséklettel jár.
Még akkor is, ha a csrönyeföldi Bussay László borászt (szegény meghalt azóta) gyakran kérdeztem arról, hogyan áll a szõlõ.
Mindig azt mondta, hogy 3 hétre elõreszalad a fejlõdésben, aztán 2 hetet visszaesik, 2 hetet elõre, 3-at vissza.
Múlt nyáron egyik barátom kétszer ment le a Balatonra stradolni, mindkétszer belefagyott a vízbe olyan hideg volt.
Én meg szeptember közepén 24 fokos vízben strandoltam.
2014-ben 1901 óta a legmelegebb évet mérték, közben meg nem vagy alig érett meg a szõlõ, rendkívül rossz évjárat lett.
Szóval ez a típusú meridionális klíma ennyivel magasabb átlagon zalik ezek szerint, viszont én 1-1,5 fokos átlagemelkedésnél sokkal nagyobb jelentõségûnek tartom azt a tényt, hogy az 1920-1950 közti szélsõséges idõszakhoz hasonlót élünk meg.
2010 környékén két egymást követõ rekordhideg tél volt Angliában, az elmúlt 3 tél alkalmával olyan helyeken esett nagy hó Szicíliában, ahol elõtte 100 év alatt 1-2 alkalommal, Spanyolországban valamikor 2011-ben fagyott ki egy csomó narancs és citrus ültetvény,
2010-ben írtam:
"Az 1951-2000 közötti 50 évben 2 alkalommal volt -20 fok alatti hõmérséklet Szegeden:
1963 januárjában -21,4 fok
1987 januárjában -20,4 fok
Tehát 50 év alatt két alkalommal.
2001-2010 közötti 10 év alatt:
2001 decemberében -24,9 fok
2003 januárjában -24,9 fok
2005 februárjában -20,7 fok
Tehát az elmúlt 10 év(!) alatt 3-szor."
Azóta 2012-ben is -20 alatt volt.
Kaposváron 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén is volt -22,-24 fokos minimum.
Közben meg 2 fokkal melegebb az elmúlt 5 év telének átlaga.
2010 csapadék maximum rekord, 2011 csapadék minimum rekord.
2011 és 2012 Nagykanzsán 1901 óta a két legszárazabb év.
2012 országos napfényrekord.
2013-ban április elejéig tartott a tél.
2014-ben az olasz turizmus katasztrofális évet zárt a folyamatos rosszidõ miatt.
Stb, stb.
Nálunk a Kárpát-medencében ezek az események jobban befolyásolják az életet, mint hogy 10,4 fokos, vagy 11,6 fokos az átlag.
A tartós nyugati áramlás nem engedi leszakadni a hideget, ami csak gyûlik északon.
Aztán ha közben mégis lesz 1-1 olyan makrohelyzet, amikor kihagy a tartós nyugati áramlás, az évek óta gyûlõ hideg szakad le, tehát sokkal durvább hideg tud lejönni.
A probléma ott van az egész melegedési, globális felmelegedési dologgal, hogy nem az 1960-1990 közti zonális idõszak folytatódott egy melegebb tartományban, hanem a zonalitás helyét meridionalitás vette át, ami ezek szerint ebben a formájában magasabb középhõmérséklettel jár.
Még akkor is, ha a csrönyeföldi Bussay László borászt (szegény meghalt azóta) gyakran kérdeztem arról, hogyan áll a szõlõ.
Mindig azt mondta, hogy 3 hétre elõreszalad a fejlõdésben, aztán 2 hetet visszaesik, 2 hetet elõre, 3-at vissza.
Múlt nyáron egyik barátom kétszer ment le a Balatonra stradolni, mindkétszer belefagyott a vízbe olyan hideg volt.
Én meg szeptember közepén 24 fokos vízben strandoltam.
2014-ben 1901 óta a legmelegebb évet mérték, közben meg nem vagy alig érett meg a szõlõ, rendkívül rossz évjárat lett.
Szóval ez a típusú meridionális klíma ennyivel magasabb átlagon zalik ezek szerint, viszont én 1-1,5 fokos átlagemelkedésnél sokkal nagyobb jelentõségûnek tartom azt a tényt, hogy az 1920-1950 közti szélsõséges idõszakhoz hasonlót élünk meg.
2010 környékén két egymást követõ rekordhideg tél volt Angliában, az elmúlt 3 tél alkalmával olyan helyeken esett nagy hó Szicíliában, ahol elõtte 100 év alatt 1-2 alkalommal, Spanyolországban valamikor 2011-ben fagyott ki egy csomó narancs és citrus ültetvény,
2010-ben írtam:
"Az 1951-2000 közötti 50 évben 2 alkalommal volt -20 fok alatti hõmérséklet Szegeden:
1963 januárjában -21,4 fok
1987 januárjában -20,4 fok
Tehát 50 év alatt két alkalommal.
2001-2010 közötti 10 év alatt:
2001 decemberében -24,9 fok
2003 januárjában -24,9 fok
2005 februárjában -20,7 fok
Tehát az elmúlt 10 év(!) alatt 3-szor."
Azóta 2012-ben is -20 alatt volt.
Kaposváron 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén is volt -22,-24 fokos minimum.
Közben meg 2 fokkal melegebb az elmúlt 5 év telének átlaga.
2010 csapadék maximum rekord, 2011 csapadék minimum rekord.
2011 és 2012 Nagykanzsán 1901 óta a két legszárazabb év.
2012 országos napfényrekord.
2013-ban április elejéig tartott a tél.
2014-ben az olasz turizmus katasztrofális évet zárt a folyamatos rosszidõ miatt.
Stb, stb.
Nálunk a Kárpát-medencében ezek az események jobban befolyásolják az életet, mint hogy 10,4 fokos, vagy 11,6 fokos az átlag.
Igen, de elvileg a zonalitás pont ilyen: engedi a hideget tõlünk északra felhalmozódni, de leszakadni, na azt nem. Hiszen a tartós nyugati áramlás miatt összegyûl északra a hideg, viszont délre nem vezet az útja, marad a poláris örvényen belül, északon. Ha létrejön is egy hullám, akkor vagy elõoldalt kapunk, vagy hátoldalt, azaz kb. minden 3. örvény esetén illene hátoldalra kerülnünk. De az, hogy évekig csak elõoldal? Nem így emlékszem...
Bizony!
Pl. vegyük a 2006/2007-es rekordenyhe telet.
Ezek a GFS archívum térképei Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A térképeket Link végigpörgetve azon a télen a hidegmag sokszor ott volt északon, sokszor közelített meg bennünket komolyabb hideg, de végig úgy jöttünk ki belõle, szerencsésen, hogy nem lett itt nagy hideg.
Pl. vegyük a 2006/2007-es rekordenyhe telet.
Ezek a GFS archívum térképei Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A térképeket Link végigpörgetve azon a télen a hidegmag sokszor ott volt északon, sokszor közelített meg bennünket komolyabb hideg, de végig úgy jöttünk ki belõle, szerencsésen, hogy nem lett itt nagy hideg.
Mint mikrobiológus, azt mondanám erre: egyre inkább a száraz periódusok jellemzõek a kontinensek belsejére. A víz mint hõszállító tényezõ, kezdi "letenni a mûszakot", a felhõk mérséklõ hatása hiányzik a kontinensek belsejébõl, itt fel tud halmozódni a hideg.
Közben a halmazállapot-váltás által szállított hõt a szél általi hõszállítás váltja fel, és a nagy ciklonok több szélességi fokot ívelnek át, mint eddig, ez is egyfajta szárazodás. A sok hó pedig lehull a tengerek - tavak közelében, és kevesebb jut belõle pl. nekünk is... mert a szállítással baj van, a légkör kiegyensúlyozó, mérséklõ hatása romlik, a kristályosodási magok (precipit. core - k) mennyisége és minõsége nem a régi.
- én így látom. Szerintem a mérsékelt éghajlat kiegyensúlyozottsága egy biológiai-ökológiai szolgáltatás eredménye, és ennek a romlását látjuk a több szélsõség megjelenésével. A statisztika kevésbé, a mezõgazdaság jobban megérezheti világszerte.
Közben a halmazállapot-váltás által szállított hõt a szél általi hõszállítás váltja fel, és a nagy ciklonok több szélességi fokot ívelnek át, mint eddig, ez is egyfajta szárazodás. A sok hó pedig lehull a tengerek - tavak közelében, és kevesebb jut belõle pl. nekünk is... mert a szállítással baj van, a légkör kiegyensúlyozó, mérséklõ hatása romlik, a kristályosodási magok (precipit. core - k) mennyisége és minõsége nem a régi.
- én így látom. Szerintem a mérsékelt éghajlat kiegyensúlyozottsága egy biológiai-ökológiai szolgáltatás eredménye, és ennek a romlását látjuk a több szélsõség megjelenésével. A statisztika kevésbé, a mezõgazdaság jobban megérezheti világszerte.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334590 - 2017-01-08 16:28:51)
Na így már mindjárt más! Én is tudom, hogy nem egyforma a klíma és mivel jövünk ki a legutóbbi jégkorszakból elég nehéz elkülöníteni az ember és a természet által okozott melegedés hatását.
Lehet, hogy egyébként is melegednénk.
Csak azért írtam neked mert úgy értettem a kommented, mintha te nem nem értenél egyet a melegedéssel, de ez irányú válaszaid kielégítõek voltak.
Na így már mindjárt más! Én is tudom, hogy nem egyforma a klíma és mivel jövünk ki a legutóbbi jégkorszakból elég nehéz elkülöníteni az ember és a természet által okozott melegedés hatását.
Lehet, hogy egyébként is melegednénk.
Csak azért írtam neked mert úgy értettem a kommented, mintha te nem nem értenél egyet a melegedéssel, de ez irányú válaszaid kielégítõek voltak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334582 - 2017-01-08 16:19:10)
Megelõztél, de jó, hogy leírtad a városklímát. Bármennyire lesz hidegebb vagy melegebb egy évtized, a városok klímája sosem lesz olyan, mint korábban. Amíg ez emberiség nem indul gyors kihalásnak, az ember által beépített terület nõni fog, és az lenne a furcsa, ha azok az általunk létrehozott agglomerációk ugyanolyan idõjárást vagy akár éghajlatot tudnának tartani, mint korábban. A rengeteg légkörbe és vizekbe juttatott szennyezõdés (ipari,kommunális,közlekedési) és fosszilis hõ,, a felszíni albedó drasztikus átalakítása és az erdõségek kiirtása miatt valóban súlyos mikro és mezoklímaváltozások vannak, melyeket a természet 50 év alatt tudna csak lenullázni az ember eltûnése után (láttam már az emberek által elhagyott városokról képeket, könyörtelenül elbánik velük a természet, de nem egyik napról a másikra). Bár a visszaerdõsülés vagy füvesedés még tovább is tarthat. Ezek miatt van pl. most Pekingben füstköd, és nem az éghajlat füstködhajlamosabbá válása miatt.
Megelõztél, de jó, hogy leírtad a városklímát. Bármennyire lesz hidegebb vagy melegebb egy évtized, a városok klímája sosem lesz olyan, mint korábban. Amíg ez emberiség nem indul gyors kihalásnak, az ember által beépített terület nõni fog, és az lenne a furcsa, ha azok az általunk létrehozott agglomerációk ugyanolyan idõjárást vagy akár éghajlatot tudnának tartani, mint korábban. A rengeteg légkörbe és vizekbe juttatott szennyezõdés (ipari,kommunális,közlekedési) és fosszilis hõ,, a felszíni albedó drasztikus átalakítása és az erdõségek kiirtása miatt valóban súlyos mikro és mezoklímaváltozások vannak, melyeket a természet 50 év alatt tudna csak lenullázni az ember eltûnése után (láttam már az emberek által elhagyott városokról képeket, könyörtelenül elbánik velük a természet, de nem egyik napról a másikra). Bár a visszaerdõsülés vagy füvesedés még tovább is tarthat. Ezek miatt van pl. most Pekingben füstköd, és nem az éghajlat füstködhajlamosabbá válása miatt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334580 - 2017-01-08 16:15:17)
Az elõzõ teleken sem volt sok zonalitás, csak szinte mindig a teknõk enyhe oldalán voltunk. Másrészt pedig a tavaly január eleji hidegleszakadás sem volt sokkal gyengébb, mint ez, mégis elég hamar elfelejtõdött. Az ugyan igaz, hogy annak keletebbre ment el a java, de ugyan úgy Magyarország földrajzi szélességéig lejött a -20 fokos T850, és azért így is szivárgott be rendesen a lábas hidegbõl ide is. Link 2014. december végén pedig -15 fok alatti T850 volt felettünk. Link
A mostani hidegbetörés egyébként azért lehetett erõsebb, mert elõtte jelentõs hó- és hideg-felhalmozódás volt Északkelet-Európában, ezt viszont a tartósan kedvezõ légköri felállásnak köszönhettük, mivel már õsszel megkezdõdött a folyamat.
Az elõzõ teleken sem volt sok zonalitás, csak szinte mindig a teknõk enyhe oldalán voltunk. Másrészt pedig a tavaly január eleji hidegleszakadás sem volt sokkal gyengébb, mint ez, mégis elég hamar elfelejtõdött. Az ugyan igaz, hogy annak keletebbre ment el a java, de ugyan úgy Magyarország földrajzi szélességéig lejött a -20 fokos T850, és azért így is szivárgott be rendesen a lábas hidegbõl ide is. Link 2014. december végén pedig -15 fok alatti T850 volt felettünk. Link
A mostani hidegbetörés egyébként azért lehetett erõsebb, mert elõtte jelentõs hó- és hideg-felhalmozódás volt Északkelet-Európában, ezt viszont a tartósan kedvezõ légköri felállásnak köszönhettük, mivel már õsszel megkezdõdött a folyamat.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334579 - 2017-01-08 16:15:04)
Jézusom, azért mert van egy hét hideg, ez bizonyítja, hogy nincs felmelegedés?
Jézusom, azért mert van egy hét hideg, ez bizonyítja, hogy nincs felmelegedés?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334576 - 2017-01-08 16:01:33)
IPPC-lobbi? Õszintén nem értem: hihetetlenül sok pénz és érdek áll a mögött, hogy az éghajlatváltozás tényét elhallgassuk. Elég csak a kõolajlobbira, az autóiparra, Kínára, vagy az USÁ-ra gondolni. Ehhez képest a zöld-energia labdába sem rúghat.
Sztem legyünk hálásak, hogy a tudományos élet nem feküdt le az anyagi érdekeknek.
Másrészt a klímaváltozás mögött van egy fizikai folyamat, az üvegházhatás. Ez elég jól számítható. Az, hogy ez konkrétan hogyan jelenik meg az éghajlatban és az idõjárásban már sokkal nehezebben megválaszolható kérdés, de maga a mögöttes fizikai folyamat megkérdõjelezése számomra nehezen magyarázható.
(megjegyzés: természetesen ezért a hozzászólásért jó pénzt fizet nekem az IPPC lobbi)
IPPC-lobbi? Õszintén nem értem: hihetetlenül sok pénz és érdek áll a mögött, hogy az éghajlatváltozás tényét elhallgassuk. Elég csak a kõolajlobbira, az autóiparra, Kínára, vagy az USÁ-ra gondolni. Ehhez képest a zöld-energia labdába sem rúghat.
Sztem legyünk hálásak, hogy a tudományos élet nem feküdt le az anyagi érdekeknek.
Másrészt a klímaváltozás mögött van egy fizikai folyamat, az üvegházhatás. Ez elég jól számítható. Az, hogy ez konkrétan hogyan jelenik meg az éghajlatban és az idõjárásban már sokkal nehezebben megválaszolható kérdés, de maga a mögöttes fizikai folyamat megkérdõjelezése számomra nehezen magyarázható.
(megjegyzés: természetesen ezért a hozzászólásért jó pénzt fizet nekem az IPPC lobbi)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334575 - 2017-01-08 15:58:32)
Ezek tények, de vannak olyanok, akik foglalkoztak klimatológiával és (akár a metnetrõl) hallhattak az elõzõ századok szélsõséges idõjárási eseményeirõl, hogy csak annyit mondjak, hogy simán letelepedtek Grönlandon, melyet Zöld-földnek neveztek el. Az idõjárás és az éghajlat sajnos összekeveredik amikor éghajlatváltozást emlegetnek. Arról van szó, hogy nincs két azonos idõjárású évtized. Az egyik hidegebb, a másik melegebb, az egyik havasabb, a másik ködösebb, az egyik zivatarosabb, a másik szárazabb stb. és ez így volt 1000 vagy 2000 éve is, sõt jégkorszak meg klímaoptimum is kialakult emberi beavatkozás nélkül természeti okokból. Ha szignifikáns eltérés van 50 év idõjárási viszonyaiban az elõzõ 50-hez képest, akkor beszélhetünk éghajlatban történõ kilengésrõl, ingadozásról, de ebbõl sem következik, hogy a következõ 50 évben ez az irány majd holtbiztosan folytatódik. Vagyis, hogy elmozdulnak az éghajlati (óceáni,mediterrán,kontinentális stb.) klímahatárok. Pl én nem vettem észre, hogyha most enyhébb telek meg melegebb nyarak voltak pár évig, hogy ettõl a klímánk félsivatagi,mediterrán vagy óceáni vagy mifene lenne. Sok hülyeséget összehordhatnak 1 fokos melegedés kapcsán, de azért nem kell mindent jó kapitalista fogyasztó módjára becumizni.
A T zuhanni kezdett, már -8 fok -5,3-ról.
Ezek tények, de vannak olyanok, akik foglalkoztak klimatológiával és (akár a metnetrõl) hallhattak az elõzõ századok szélsõséges idõjárási eseményeirõl, hogy csak annyit mondjak, hogy simán letelepedtek Grönlandon, melyet Zöld-földnek neveztek el. Az idõjárás és az éghajlat sajnos összekeveredik amikor éghajlatváltozást emlegetnek. Arról van szó, hogy nincs két azonos idõjárású évtized. Az egyik hidegebb, a másik melegebb, az egyik havasabb, a másik ködösebb, az egyik zivatarosabb, a másik szárazabb stb. és ez így volt 1000 vagy 2000 éve is, sõt jégkorszak meg klímaoptimum is kialakult emberi beavatkozás nélkül természeti okokból. Ha szignifikáns eltérés van 50 év idõjárási viszonyaiban az elõzõ 50-hez képest, akkor beszélhetünk éghajlatban történõ kilengésrõl, ingadozásról, de ebbõl sem következik, hogy a következõ 50 évben ez az irány majd holtbiztosan folytatódik. Vagyis, hogy elmozdulnak az éghajlati (óceáni,mediterrán,kontinentális stb.) klímahatárok. Pl én nem vettem észre, hogyha most enyhébb telek meg melegebb nyarak voltak pár évig, hogy ettõl a klímánk félsivatagi,mediterrán vagy óceáni vagy mifene lenne. Sok hülyeséget összehordhatnak 1 fokos melegedés kapcsán, de azért nem kell mindent jó kapitalista fogyasztó módjára becumizni.
A T zuhanni kezdett, már -8 fok -5,3-ról.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334574 - 2017-01-08 15:51:21)
Az IPCC-lobbi hatása egyértelmû, nem magának a felmelegedésé.
Lényeg az, hogy a viszonyítási alap megválasztásának különbsége ugyanazt a kérdést két teljesen más kimenetellé teheti.
A hõmérsékleti adatsort "véletlenül" az elmúlt évszázadok egyik leghidegebb idõszakához mérik, a krioszféra (sarki jég) pedig nevetségesen kicsi idõsort fog át. A meteorológiai állomások nagy része pedig az elmúlt évszázad egyre erõsödõ városi mikroklímáját méri be.
Ezzel nem mondom azt, hogy nincs felmelegedés, csak azt, hogy messze nincs elegendõ bizonyíték. Így az IPCC-lobbi által félelmetesen félremagyarázott "itt a vég" álláspont több mint nevetséges.
Íme egy kis kijózanítás:
Az IPCC-lobbi hatása egyértelmû, nem magának a felmelegedésé.
Lényeg az, hogy a viszonyítási alap megválasztásának különbsége ugyanazt a kérdést két teljesen más kimenetellé teheti.
A hõmérsékleti adatsort "véletlenül" az elmúlt évszázadok egyik leghidegebb idõszakához mérik, a krioszféra (sarki jég) pedig nevetségesen kicsi idõsort fog át. A meteorológiai állomások nagy része pedig az elmúlt évszázad egyre erõsödõ városi mikroklímáját méri be.
Ezzel nem mondom azt, hogy nincs felmelegedés, csak azt, hogy messze nincs elegendõ bizonyíték. Így az IPCC-lobbi által félelmetesen félremagyarázott "itt a vég" álláspont több mint nevetséges.
Íme egy kis kijózanítás:
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334573 - 2017-01-08 15:51:13)
Hát igen, a téli hidegleszakadások nem szûnnek meg attól, hogy emelkedik 1 fokot a globális átlagT. Legfeljebb ritkábbak és gyengébbek lesznek, de még ez se feltétlen szoros összefüggés.
Mondjuk ha annyira meridionálisak lettek a telek, ahogy mondod, nem értem, hol vannak az utóbbi években a nagy hidegleszakadások, amik gyakoribbak meridionális idõben, miért kellett 5 évet várni ismét egy ilyen szép nagy hidegleszakadásra. Nekem enyhe, zonális telek rémlenek...
Hát igen, a téli hidegleszakadások nem szûnnek meg attól, hogy emelkedik 1 fokot a globális átlagT. Legfeljebb ritkábbak és gyengébbek lesznek, de még ez se feltétlen szoros összefüggés.
Mondjuk ha annyira meridionálisak lettek a telek, ahogy mondod, nem értem, hol vannak az utóbbi években a nagy hidegleszakadások, amik gyakoribbak meridionális idõben, miért kellett 5 évet várni ismét egy ilyen szép nagy hidegleszakadásra. Nekem enyhe, zonális telek rémlenek...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334572 - 2017-01-08 15:44:57)
A december a hidegpárna miatt nem átlagos,hanem jóval átlag alatti volt.A 2016-os nyár se volt nagyon meleg,nem voltak hõhullámok,nem voltak 34 fok feletti hõmérsékletek.
A december a hidegpárna miatt nem átlagos,hanem jóval átlag alatti volt.A 2016-os nyár se volt nagyon meleg,nem voltak hõhullámok,nem voltak 34 fok feletti hõmérsékletek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334571 - 2017-01-08 15:25:15)
Egyesek mégis, mindezen tények ellenére képesek az egészet puszta konspirációnak titulálni, lásd itt néhány kollégát, vagy akár a jelenlegi amerikai elnököt..
Egyesek mégis, mindezen tények ellenére képesek az egészet puszta konspirációnak titulálni, lásd itt néhány kollégát, vagy akár a jelenlegi amerikai elnököt..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334570 - 2017-01-08 15:23:01)
Írtam errõl sokszor Link
Melegebb évek vannak, ez egyértelmû.
De ez nem jelenti azt, hogy ilyen hidegbetörések akár minden évben nem lehetnek, mint ahogy 1996 és 2005 közt évente voltak is.
Nem jelenti azt, hogy ez a folyamat így folytatódik.
Becsapós a dolog!
Írtam errõl sokszor Link
Melegebb évek vannak, ez egyértelmû.
De ez nem jelenti azt, hogy ilyen hidegbetörések akár minden évben nem lehetnek, mint ahogy 1996 és 2005 közt évente voltak is.
Nem jelenti azt, hogy ez a folyamat így folytatódik.
Becsapós a dolog!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334569 - 2017-01-08 15:19:32)
Teljesen egyértelmû a globális felemlegedés, pont itt a Kárpát-medencében is jelentõsen érezni a hatását. A nyári melegek nem állnak meg 30-32 foknál, a tél csak a hidegpárna miatt tudja az átlagos közeli értéket kihozni. Most kaptunk ugyan egy komolyabb lehülést, de hamarosan visszaáll szerintem a "rend". Egyre kevesebb a havazás, jelentõs hó nélkül mennek ki a telek. Ez régen is volt persze, de most gyakoribb.
Messzebbre menve a Bering-szoros nyáron hajózhatóvá válik, a jégkiterjedés pedig az északi sarkon egyre kisebb.
Természeresen lehetnek ebben hullámzások, jöhetnek visszaesések, de a folyamat egyelõre megállíthatatlan.
Teljesen egyértelmû a globális felemlegedés, pont itt a Kárpát-medencében is jelentõsen érezni a hatását. A nyári melegek nem állnak meg 30-32 foknál, a tél csak a hidegpárna miatt tudja az átlagos közeli értéket kihozni. Most kaptunk ugyan egy komolyabb lehülést, de hamarosan visszaáll szerintem a "rend". Egyre kevesebb a havazás, jelentõs hó nélkül mennek ki a telek. Ez régen is volt persze, de most gyakoribb.
Messzebbre menve a Bering-szoros nyáron hajózhatóvá válik, a jégkiterjedés pedig az északi sarkon egyre kisebb.
Természeresen lehetnek ebben hullámzások, jöhetnek visszaesések, de a folyamat egyelõre megállíthatatlan.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334563 - 2017-01-08 14:59:51)
És a sarkvidéki jég miért kisebb évrõl-évre és ezzel összefüggésben miért egyre hosszabb és melegebb a sarkvidéki nyár? A világóceán szintje miért emelkedik? A Föld átlaghõmérséklete miért emelkedik szigorúan, monoton..?A korallzátonyok miért pusztulnak feltartóztathatatlanul?
A kérdések szándékosan nem a Kárpát-medencére, mint izolált, kis területre vonatkoznak.
És a sarkvidéki jég miért kisebb évrõl-évre és ezzel összefüggésben miért egyre hosszabb és melegebb a sarkvidéki nyár? A világóceán szintje miért emelkedik? A Föld átlaghõmérséklete miért emelkedik szigorúan, monoton..?A korallzátonyok miért pusztulnak feltartóztathatatlanul?
A kérdések szándékosan nem a Kárpát-medencére, mint izolált, kis területre vonatkoznak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334561 - 2017-01-08 14:55:41)
Tagadja a villám!
Melegebb évek vannak.
Az 1920-50 közti idõszakban is voltak melegebb évek.
Utána meg hidegebbek.
Most melegebbek.
A mediterrán klíma meg maradt ugyanott.
Tagadja a villám!
Melegebb évek vannak.
Az 1920-50 közti idõszakban is voltak melegebb évek.
Utána meg hidegebbek.
Most melegebbek.
A mediterrán klíma meg maradt ugyanott.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334558 - 2017-01-08 14:35:54)
Floo miért tagadod a fölmelegedést? Lassan egymagad leszel vele...
Floo miért tagadod a fölmelegedést? Lassan egymagad leszel vele...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334552 - 2017-01-08 14:26:56)
Amolyan globális felmelegedés szaga van a dolognak.
Meg a mediterrán klíma északabbra tolódása is egyértelmû.
Két idézet:
"A szakemberek szerint a felmelegedés miatt a kontinensen a szõlõtermelés északi határa akár száz kilométerekkel északabbra tolódhat. Ez azt jelenti, hogy jöhetnek a lengyel és angol sauvignon blancok, rajnai rizlingek… Ha a mediterrán területeken még melegebb és szárazabb nyarak jönnek, az északi részeken pedig szintén melegszik az idõ, ebbõl az következik, hogy a mi szubmediterrán vidékeink (Villány, Hajós-Baja, a Szekszárdi borvidék egyes részei) szép lassan a mediterrán régióba eshetnek majd."
"Az elnök szerint további jelentõs piacátalakítást hozhat évtizedes távlatokban az egyes termeszthetõ növényfajok „északabbra vándorlása”. „Harminc évvel ezelõtt kinevették volna azt, aki azt mondja, hogy Lengyelországban kajszibarackot vagy görögdinnyét termelnek, ma pedig ez már élõ valóság” – fogalmazott a szakember. Ledó szerint ez új versenyfeltételeket is teremt a gyümölcságazatban."
Kajszibaracknak való idõ télen Link
Mitõl jobb ez, mind 30 éve?
A fügeültetvény sem a melegebb évek miatt van, tökéletesen megérett 30-40 évvel ezelõtt is.
Amolyan globális felmelegedés szaga van a dolognak.
Meg a mediterrán klíma északabbra tolódása is egyértelmû.
Két idézet:
"A szakemberek szerint a felmelegedés miatt a kontinensen a szõlõtermelés északi határa akár száz kilométerekkel északabbra tolódhat. Ez azt jelenti, hogy jöhetnek a lengyel és angol sauvignon blancok, rajnai rizlingek… Ha a mediterrán területeken még melegebb és szárazabb nyarak jönnek, az északi részeken pedig szintén melegszik az idõ, ebbõl az következik, hogy a mi szubmediterrán vidékeink (Villány, Hajós-Baja, a Szekszárdi borvidék egyes részei) szép lassan a mediterrán régióba eshetnek majd."
"Az elnök szerint további jelentõs piacátalakítást hozhat évtizedes távlatokban az egyes termeszthetõ növényfajok „északabbra vándorlása”. „Harminc évvel ezelõtt kinevették volna azt, aki azt mondja, hogy Lengyelországban kajszibarackot vagy görögdinnyét termelnek, ma pedig ez már élõ valóság” – fogalmazott a szakember. Ledó szerint ez új versenyfeltételeket is teremt a gyümölcságazatban."
Kajszibaracknak való idõ télen Link
Mitõl jobb ez, mind 30 éve?
A fügeültetvény sem a melegebb évek miatt van, tökéletesen megérett 30-40 évvel ezelõtt is.
Nem tudom, hogy korábban esett e már szó róla, de látta valaki az "Özönvíz elõtt" címû dokumentum filmet Leonardo Dicaprio rendezésével? Youtube-n fent van az eredeti film. Kötelezõ tananyaggá tenném.
Talán ritkábbak lettek a vulkánkitörések.
Link itt van egy pár Izlandról, de világméretû összesítést egyszerûen nem találtam.
Link itt van egy pár Izlandról, de világméretû összesítést egyszerûen nem találtam.
Most is meridionális az irányítás, mégsincs sok havas tél.
Nem tudom pontosan mikortól kezdõdött a zonális váltás a 60-as évek körül, hogy 57-ben, 63-ban vagy 71-ben, de a 60-90 közti 30 éves idõszak átlaga elég jól lefedi.
Az állomások ide-oda teszegetése miatt az adatokból nem könnyû kiszedni.
Nem tudom pontosan mikortól kezdõdött a zonális váltás a 60-as évek körül, hogy 57-ben, 63-ban vagy 71-ben, de a 60-90 közti 30 éves idõszak átlaga elég jól lefedi.
Az állomások ide-oda teszegetése miatt az adatokból nem könnyû kiszedni.
Ezt nem igazán értem! Hosszú zonalitás leginkább a 70-es évekre volt jellemzõ Magyarországon, míg a 60-as években éppen meridionális volt az irányítás, ezért jött össze a sok nagy havas tél. Pécsett a 70-es évek átlaga melegebb lett volna, mint a 60-as éveké?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat