Globális jelenségek
Ezt még most fejezzétek be mindketten (illetve mindnyájan), mielőtt elkezditek!
Floo! Ha valamit állítasz, támaszd alá, vagy ha csak felvetéseid vannak, akkor azt annak megfelelően tálald, ne mint tényeket. A feltételezésekről is csak akkor lehet érdemi eszmecserét folytatni, ha a feltételezésnek van alapja. A megérzés nem tekinthető alapnak. Vagy fektess bele annyi melót, hogy ezekről érdemes legyen vitatkozni, vagy amíg csak hipotetikus elméleteid vannak, azokat ne tedd közzé. Ebből csak fröcsögés van, és nem csak az a hibás, aki megkérdőjelez téged.
Cauchy! Azzal sem vagyunk előrébb, ha minden mondatát újra leírod megmutatva, hogy mi nincs bizonyítva.
Vagy lesznek alátámasztott konkrétumok, és arról kezdtek el érdemben vitázni, vagy mind a feltételezés, mind a reflektálások törölve lesznek. Aztán meg szankcionálva. Marha unalmassá vált már ez az évek múlása során. És nem megsértődni kell, hanem időt/energiát rászánni a felvetések igazolására.
Floo! Ha valamit állítasz, támaszd alá, vagy ha csak felvetéseid vannak, akkor azt annak megfelelően tálald, ne mint tényeket. A feltételezésekről is csak akkor lehet érdemi eszmecserét folytatni, ha a feltételezésnek van alapja. A megérzés nem tekinthető alapnak. Vagy fektess bele annyi melót, hogy ezekről érdemes legyen vitatkozni, vagy amíg csak hipotetikus elméleteid vannak, azokat ne tedd közzé. Ebből csak fröcsögés van, és nem csak az a hibás, aki megkérdőjelez téged.
Cauchy! Azzal sem vagyunk előrébb, ha minden mondatát újra leírod megmutatva, hogy mi nincs bizonyítva.
Vagy lesznek alátámasztott konkrétumok, és arról kezdtek el érdemben vitázni, vagy mind a feltételezés, mind a reflektálások törölve lesznek. Aztán meg szankcionálva. Marha unalmassá vált már ez az évek múlása során. És nem megsértődni kell, hanem időt/energiát rászánni a felvetések igazolására.
Ez a beírásod 99%-ban egy nagy blabla, se alátámasztva nincs, se nem tartalmaz semmilyen konkrétumot. A nagyközönségnek szánt hatásvadász anekdotikus üres fecsegés. A legszomorúbb, hogy még veszed a bátorságot és te támadsz, ez sajnos az a szint, amit naponta megtapasztalhatunk a laposföldhívők, kemtrélesek, bolygóállás-időjáráselőrejelzők csoportjaiban.
Lássuk hát, mekkora igazságokat is tartalmaz a beírásod:
Rögtön az elején egy szép önfelmentés:
"Nem biztos hogy igazam van, csak feltételezés!"
Így van, mi meg azt mondjuk, hogy nincs igazad. De a te toleranciád addig tart, amíg valaki csont nélkül elhiszi az alátámasztás nélküli feltételezéseidet. Ha valaki bizonyítékot követel, akkor megsértődsz és kijelented, hogy nincs rá időd.
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 1:
"Ha ez lett volna a normális, jellemző áramlási kép, ami most van, és a zonalitás dömping volt ritkább és szélsőségesebb, vagy nem is volt, csak abban a kb. 30 évben, akkor a népi megfigyelések nem lennének egyáltalán!"
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 2:
"Amennyiben ilyen lett volna mindig az áramlási kép, vagyis meridionális, akkor senkinek eszébe nem jutott volna ezeket a népi megfigyeléseket megtenni, vagy meg sem tudták volna figyelni, mivel a mostani klímában ilyen tipikus, adott időszakra, dátumra jellemző események nincsenek."
Bizonyítatlan állítás no 1:
"mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, "
Bizonyítatlan állítás no 2:
"mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs"
Bizonyítatlan állítás no 3:
"A zonális időszak éves menetében jellemzően, tetten érhető módon előfordultak ezek az események."
Bizonyítatlan állítás no 4:
"De ha közelebbről megnézzük, azt láthatjuk, hogy a csapadék eredete teljesen más"
Bizonyítatlan állítás no 5:
"Köze nincs a "régi" klíma júniusi atlanti ciklon sorozatához, ami a a Medárd jellemzője volt."
Bizonyítatlan állítás no 6:
"A frontcsapadék teljesen hiányzik, csak a helyben keletkező zivatarok adják a csapadékot."
Bizonyítatlan állítás no 7:
"Nincs tipikus csapadékeloszlás, sem térben sem időben, teljesen esetleges!"
Bizonyítatlan állítás no 8:
"Ugyanez a hőmérsékletre is igaz, az is teljesen esetleges, káoszos."
Galaktikus méretű blabla no 1:
"Aztán hogy a Medárd, a "Katalin kopog, Karácsony locsog", "Sándor József Benedek....", "Fagyosszentek", "Jégeső Illés napján"(!!!!), stb, stb. mennyire válik be, az egy dolog, de vannak ezek a megfigyelések."
(ha nem válik be, akkor honnan van a megfigyelés? , ha beválik, miért nem hozol példát?)
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 3:
"Ahhoz, hogy ezek a népi megfigyelések egyáltalán létrejöjjenek, ahhoz zonálisabb áramlási kép kellett hogy legyen hosszú időn keresztül, "
Bizonyítatlan állítás no 9:
"mert abban sokkal jobban követhető, szabályosabb légköri folyamatok zajlottak."
És a végén egy jól elhelyezett igazság, hogy az azt megelőző humbug is igazságnak tűnjön:
"A zonálisabb áramlás sokkal szabályosabb, kiegyenlítettebb viszonyokat eredményez."
Azt gondolom, itt a fórumon már akkor pezsgőt bontanánk, ha a 9-ből csak egyetlen állításodra hoznál - vagy legalább megpróbálnál - igazolást hozni.
Lássuk hát, mekkora igazságokat is tartalmaz a beírásod:
Rögtön az elején egy szép önfelmentés:
"Nem biztos hogy igazam van, csak feltételezés!"
Így van, mi meg azt mondjuk, hogy nincs igazad. De a te toleranciád addig tart, amíg valaki csont nélkül elhiszi az alátámasztás nélküli feltételezéseidet. Ha valaki bizonyítékot követel, akkor megsértődsz és kijelented, hogy nincs rá időd.Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 1:
"Ha ez lett volna a normális, jellemző áramlási kép, ami most van, és a zonalitás dömping volt ritkább és szélsőségesebb, vagy nem is volt, csak abban a kb. 30 évben, akkor a népi megfigyelések nem lennének egyáltalán!"
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 2:
"Amennyiben ilyen lett volna mindig az áramlási kép, vagyis meridionális, akkor senkinek eszébe nem jutott volna ezeket a népi megfigyeléseket megtenni, vagy meg sem tudták volna figyelni, mivel a mostani klímában ilyen tipikus, adott időszakra, dátumra jellemző események nincsenek."
Bizonyítatlan állítás no 1:
"mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, "
Bizonyítatlan állítás no 2:
"mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs"
Bizonyítatlan állítás no 3:
"A zonális időszak éves menetében jellemzően, tetten érhető módon előfordultak ezek az események."
Bizonyítatlan állítás no 4:
"De ha közelebbről megnézzük, azt láthatjuk, hogy a csapadék eredete teljesen más"
Bizonyítatlan állítás no 5:
"Köze nincs a "régi" klíma júniusi atlanti ciklon sorozatához, ami a a Medárd jellemzője volt."
Bizonyítatlan állítás no 6:
"A frontcsapadék teljesen hiányzik, csak a helyben keletkező zivatarok adják a csapadékot."
Bizonyítatlan állítás no 7:
"Nincs tipikus csapadékeloszlás, sem térben sem időben, teljesen esetleges!"
Bizonyítatlan állítás no 8:
"Ugyanez a hőmérsékletre is igaz, az is teljesen esetleges, káoszos."
Galaktikus méretű blabla no 1:
"Aztán hogy a Medárd, a "Katalin kopog, Karácsony locsog", "Sándor József Benedek....", "Fagyosszentek", "Jégeső Illés napján"(!!!!), stb, stb. mennyire válik be, az egy dolog, de vannak ezek a megfigyelések."
(ha nem válik be, akkor honnan van a megfigyelés? , ha beválik, miért nem hozol példát?)
Bizonyítatlan/bizonyíthatatlan feltételezés no 3:
"Ahhoz, hogy ezek a népi megfigyelések egyáltalán létrejöjjenek, ahhoz zonálisabb áramlási kép kellett hogy legyen hosszú időn keresztül, "
Bizonyítatlan állítás no 9:
"mert abban sokkal jobban követhető, szabályosabb légköri folyamatok zajlottak."
És a végén egy jól elhelyezett igazság, hogy az azt megelőző humbug is igazságnak tűnjön:
"A zonálisabb áramlás sokkal szabályosabb, kiegyenlítettebb viszonyokat eredményez."
Azt gondolom, itt a fórumon már akkor pezsgőt bontanánk, ha a 9-ből csak egyetlen állításodra hoznál - vagy legalább megpróbálnál - igazolást hozni.
"Népi megfigyelések nem lennének egyáltalán, mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, hogy senkinek eszzébe nem jutna a Medárd (mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs), meg egyik népi megfigyelésnek megfelelő időjárási helyzet, esemény sem. "
Hibás a gondolatmeneted!
Te a Medárdot azzal kapcsolod össze, hogy a június csapadékos, legalábbis a fentiek alapján ezt látom.
A Medárd azt jelenti szerintem, hogy június 8-a Medárd napja, az az a június 8-a környéki 40 napban jellemzőbb a csapadékos idő.
Ez pedig az elmúlt években rendre így volt, semmiféle medárdi esőzések nem maradtak el.
Attól, hogy a júniusok valóban eléggé szárazak lettek mostanság, a májusok stabilan hozzák minden évben a csapadékosságot, lásd OMSZ éghajlati visszatekintő. Tanulmányozd át.
Hibás a gondolatmeneted!
Te a Medárdot azzal kapcsolod össze, hogy a június csapadékos, legalábbis a fentiek alapján ezt látom.
A Medárd azt jelenti szerintem, hogy június 8-a Medárd napja, az az a június 8-a környéki 40 napban jellemzőbb a csapadékos idő.
Ez pedig az elmúlt években rendre így volt, semmiféle medárdi esőzések nem maradtak el.
Attól, hogy a júniusok valóban eléggé szárazak lettek mostanság, a májusok stabilan hozzák minden évben a csapadékosságot, lásd OMSZ éghajlati visszatekintő. Tanulmányozd át.
Én úgy gondolom, a népi megfigyelések akkor is születnének, ha az időjárás bizonyítottan totálisan random, egymástól teljesen független események sorozata lenne. Az ember erőltetetten, kétségbeesetten keresi a mintát, a visszatérő elemeket mindenben, legyen az időjárás, lottószámok, vagy ilyen nagy szavak, hogy "élet" és "sors". Néha pedig bizonyítottan nincs is minta és szabályszerűség, de az embernek egyszerűen szüksége van rá. Ez szüli szerintem a népi jóslásokat / megfigyeléseket is.
Emiatt úgy gondolom, a zonális és meridionális időjárás dominanciájának semmi köze nincs a népi megfigyelések létrejöttéhez avasgy nem létrejöttéhez. Attól nem zárkózok el, hogy más és más megfigyelés jött volna létre, ha az egyik vagy a másik fajta áramlás az uralkodó, de így is úgy is lennének, kb. azonos mennyiségben.
Nem hiszem, hogy túl nagy kihívás lenne az adatok ismeretében a "népi megfigyelések beválását" visszanézni teszem azt 130 évre visszamenőleg.
Azzal pedig nehezen tudok egyetérteni, hogy a népi megfigyelések zonálisabb képet rajzolnak fel: mi van a fagyosszentekkel, a március közepi hirtelen tavasszal, a "szeszélyes áprilissal", stb.? Inkább véletlen és babona szülte dolgoknak gondolom ezeknek a 95%-át. Medárd esete gondolom az egyébként csapadékosabb májushoz valóban köthető, de mi van akkor a "májusi eső aranyat ér" mondással? Vagy ez a kettő kompatibilis és 40 napig esik az arany?
Emiatt úgy gondolom, a zonális és meridionális időjárás dominanciájának semmi köze nincs a népi megfigyelések létrejöttéhez avasgy nem létrejöttéhez. Attól nem zárkózok el, hogy más és más megfigyelés jött volna létre, ha az egyik vagy a másik fajta áramlás az uralkodó, de így is úgy is lennének, kb. azonos mennyiségben.
Nem hiszem, hogy túl nagy kihívás lenne az adatok ismeretében a "népi megfigyelések beválását" visszanézni teszem azt 130 évre visszamenőleg.
Azzal pedig nehezen tudok egyetérteni, hogy a népi megfigyelések zonálisabb képet rajzolnak fel: mi van a fagyosszentekkel, a március közepi hirtelen tavasszal, a "szeszélyes áprilissal", stb.? Inkább véletlen és babona szülte dolgoknak gondolom ezeknek a 95%-át. Medárd esete gondolom az egyébként csapadékosabb májushoz valóban köthető, de mi van akkor a "májusi eső aranyat ér" mondással? Vagy ez a kettő kompatibilis és 40 napig esik az arany?
Nem akarok senkivel vitatkozni, ha valaki is nekem esik szokásos gúnyolódó stílusban, kérem a Moderátorokat, szedjék ki a hozzászólásokat!
Ha nem tudtok kúltúrált normális módon kommunikálni, akkor inkább sehogy ne tegyétek!
Nem biztos hogy igazam van, csak feltételezés!
Ha ez lett volna a normális, jellemző áramlási kép, ami most van, és a zonalitás dömping volt ritkább és szélsőségesebb, vagy nem is volt, csak abban a kb. 30 évben, akkor a népi megfigyelések nem lennének egyáltalán!
Persze, lehet hümmögni, hogy azok baromságok, részben igazak csak, nem lehet rájuk alapozni semmilyen elméletet.
De!
Amennyiben ilyen lett volna mindig az áramlási kép, vagyis meridionális, akkor senkinek eszébe nem jutott volna ezeket a népi megfigyeléseket megtenni, vagy meg sem tudták volna figyelni, mivel a mostani klímában ilyen tipikus, adott időszakra, dátumra jellemző események nincsenek.
Népi megfigyelések nem lennének egyáltalán, mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, hogy senkinek eszzébe nem jutna a Medárd (mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs), meg egyik népi megfigyelésnek megfelelő időjárási helyzet, esemény sem.
A zonális időszak éves menetében jellemzően, tetten érhető módon előfordultak ezek az események.
Ez még akkor is igy van, ha mondjuk adott évben egy júniusi csapadéktöbblet jelentkezik a mostani klíma mellett is.
De ha közelebbről megnézzük, azt láthatjuk, hogy a csapadék eredete teljesen más.
Köze nincs a "régi" klíma júniusi atlanti ciklon sorozatához, ami a a Medárd jellemzője volt.
Ha például a különböző eredetű csapadék színe más és más lenne, akkor ez teljesen nyilvánvalóvá válna azzal, hogy hiába mutat a csapadémérő hasonló értéket, az eső színe mondjuk lila helyett zöld lenne.
A frontcsapadék teljesen hiányzik, csak a helyben keletkező zivatarok adják a csapadékot.
Nincs tipikus csapadékeloszlás, sem térben sem időben, teljesen esetleges!
Erre senkinek eszébe nem jutna megfigyeléseket alapozni.
Ugyanez a hőmérsékletre is igaz, az is teljesen esetleges, káoszos.
Aztán hogy a Medárd, a "Katalin kopog, Karácsony locsog", "Sándor József Benedek....", "Fagyosszentek", "Jégeső Illés napján"(!!!!), stb, stb. mennyire válik be, az egy dolog, de vannak ezek a megfigyelések.
Ahhoz, hogy ezek a népi megfigyelések egyáltalán létrejöjjenek, ahhoz zonálisabb áramlási kép kellett hogy legyen hosszú időn keresztül, mert abban sokkal jobban követhető, szabályosabb légköri folyamatok zajlottak.
A zonálisabb áramlás sokkal szabályosabb, kiegyenlítettebb viszonyokat eredményez.
Ha nem tudtok kúltúrált normális módon kommunikálni, akkor inkább sehogy ne tegyétek!
Nem biztos hogy igazam van, csak feltételezés!
Ha ez lett volna a normális, jellemző áramlási kép, ami most van, és a zonalitás dömping volt ritkább és szélsőségesebb, vagy nem is volt, csak abban a kb. 30 évben, akkor a népi megfigyelések nem lennének egyáltalán!
Persze, lehet hümmögni, hogy azok baromságok, részben igazak csak, nem lehet rájuk alapozni semmilyen elméletet.
De!
Amennyiben ilyen lett volna mindig az áramlási kép, vagyis meridionális, akkor senkinek eszébe nem jutott volna ezeket a népi megfigyeléseket megtenni, vagy meg sem tudták volna figyelni, mivel a mostani klímában ilyen tipikus, adott időszakra, dátumra jellemző események nincsenek.
Népi megfigyelések nem lennének egyáltalán, mivel most annyira esetleges, annyira össze-vissza van az időjárás, hogy senkinek eszzébe nem jutna a Medárd (mivel a klasszikus Medárd évek óta nincs), meg egyik népi megfigyelésnek megfelelő időjárási helyzet, esemény sem.
A zonális időszak éves menetében jellemzően, tetten érhető módon előfordultak ezek az események.
Ez még akkor is igy van, ha mondjuk adott évben egy júniusi csapadéktöbblet jelentkezik a mostani klíma mellett is.
De ha közelebbről megnézzük, azt láthatjuk, hogy a csapadék eredete teljesen más.
Köze nincs a "régi" klíma júniusi atlanti ciklon sorozatához, ami a a Medárd jellemzője volt.
Ha például a különböző eredetű csapadék színe más és más lenne, akkor ez teljesen nyilvánvalóvá válna azzal, hogy hiába mutat a csapadémérő hasonló értéket, az eső színe mondjuk lila helyett zöld lenne.
A frontcsapadék teljesen hiányzik, csak a helyben keletkező zivatarok adják a csapadékot.
Nincs tipikus csapadékeloszlás, sem térben sem időben, teljesen esetleges!
Erre senkinek eszébe nem jutna megfigyeléseket alapozni.
Ugyanez a hőmérsékletre is igaz, az is teljesen esetleges, káoszos.
Aztán hogy a Medárd, a "Katalin kopog, Karácsony locsog", "Sándor József Benedek....", "Fagyosszentek", "Jégeső Illés napján"(!!!!), stb, stb. mennyire válik be, az egy dolog, de vannak ezek a megfigyelések.
Ahhoz, hogy ezek a népi megfigyelések egyáltalán létrejöjjenek, ahhoz zonálisabb áramlási kép kellett hogy legyen hosszú időn keresztül, mert abban sokkal jobban követhető, szabályosabb légköri folyamatok zajlottak.
A zonálisabb áramlás sokkal szabályosabb, kiegyenlítettebb viszonyokat eredményez.
A szeszélyes csapadék eloszlás a konvektív gócok sajátossága. Valahol több valahol kevesebb vagy semmi se. Ebből nem vonható le tanulság. A hőhullám hőhullám hátán esetleg igen. Kérdés hogy Ac hátán érkezik vagy egy tartós Brit.szk.i teknő előoldalán zuttyan be a meleg.
Noha az se túl szokványos, hogy az eddigi makroszinoptikus helyzetek a nyár alatt, még ha csendben is de ennyire Délnyugat - Európára tolták a 20-25 meg lassan 30 fokos 850hPalos szaharai légtömegeket. Az oké, hogy arra "természetes". - lévén közelség, meg mediterrán klíma miatt. De nem ekkora intenzításban és ennyire pl. franciákhoz is benyúlva.
Mi elött valaki "lehurrogna": Én itt a közelmúltban nem foglalkoztam a nagy térségű áramlásokkal. Milyen az Atlanti - óceán ha nyár van, meg ilyenek. Kicsibe frontok-konvektív események nyarát élem. - szóval csak egyéni meglátás,de a eddigi átélt áramlási viszonyok csak közelebb és közelebb hozták a szaharai bűvös 20 fokos meleget, ami szinte "érett rá" hogy Közép - Európa felé indulhasson.
lÉs hogy a forumtopik témájánál maradjak, s ne OFF legyen a vége, szerintem mint minden áramlás fő mozgató rúgója a Nap. Ennek mértékéről és hatásáról lehetne vitatkozni,de a térítői magasnyomás -szokásostól - északabbra vagy délebbre való kiterjedéséből is gyökeresen más őszök esetleg akár telek születnek. Nem hiába az oly forró augusztusok amit hosszú de csendes ősz követett. De vannak ellen példák mikor korán beköszönt a hüvös idő. Tudom. Ezt hideg avagy meleg párti oldalról lehetne vitatkozni. Én szigorúan a téritő öv magasnyomásnak kiterjedésébe kapaszkodnék bele és az alatt található nagy mennyiségű melegbe, ami az Atalanti - óceánon északabbi pályára kerülve táptalaj esetleg a keleti part felől betévedő gyengülő hurrikánoknak, vagy az ősz derekán az északon hűlő hidegbázis és ennek kölcsönhatása révén kiéleződő hőkontrasztnak, ami inkább a legnagyobb ellentétet keresve csigagyárként dübörög az óceánon, míg ránk délnyugat felől a szeles, napos általában száraz, meleg őszt hozza meg.
Ez az egyik.
Másik az északi oldalon megjelenő - szintén nem tudjuk kikerülni - a Nap beesési szögének változása a pozitív - negatív energia mérleg felborulása, ami szintén hosszat lehetne vitatkozni még is mennyi az annyi. Meg mikortól bír jelentős hatással. Decembertől vagy hamarább.
Harmad részről ami talán fontosabb is és komolyabb érvekkel alátámasztott lehetséges hidegbázis korai megléte. Mi maradt "tavalyii szezonból".
Ebből a három összetevőből "gazdálkodik" a következő őszi-téli szezon, s az állandókat leszámítva marad az előző fél év "öröksége" meleg avagy hidegbázisok+ ráfejel a Napból érkező hőmennyiség és az annak hatására kialakult ciklusok. Nem beszélve a tengeráramlatokról, ami meg a légtömegek által fütött vagy hütött jégmennyiség fogyása vagy gyarapodása is befolyásol. Igy a szállítószalag pontosabb(mélytengeri szondák,áramlás mérők, ha vannak ilyenek - nem tudom - ) mérései hijján vajmi kevés adat amiből gazdálkodni tudunk.
Egy telet nem tudunk előre megjósolni jól. Max hozzávetőlegesen vagy bejönn vagy nem alapon.
Amit meg jégmintákból meg közetek közül vizsgálunk csomó más akár néhány évig vagy évtizedig tartó pl. vulkán kitörés miatti hűlés is ""beszennyez"" igy azt vizsgálni csak nagy fentartással lehet. Évszázados skálán nyílván jobban tetten érhető egy kis jégkorszak de évtizedekre vagy akár hangyányi évekre pontva rengeteg pontatlanság, hiba csúszhat a dologba. Nem beszélve olyan üledék rétegről is ami esetleg nem a légkörből rakodik rá, vagy marad a Co szint buborékként zárványba, hanem épp akkor a szomszédban füstölt egy vulkán és az hagyta a jégbe a nyomát.
Nem tudom én ilyen témába laikusnak számítok.
A szezonális előrejelzések "színpadát" csak alúlról kapargatom. -de ez nem ez a hely.
Nekem az éghajlatváltozás és az hogy melegszik a klíma,de ennek folytán pl. nő a párabefogadó képessége viszont annyi port meg kormot lökünk a légkörbe hogy bőven van mire kikondenzálódni a vízcseppnek. Nekem ez okoz fejtörést. - mert óceán felett nem igen vagy rövid ideig de száraz föld felett jobban megmarad már csak földrajzi elhelyezkedése folytán a meleg. Legyen ez Szahara,Arab tábla vagy kicsit túlnyúlva India fele. Ha nő a párbefogadó képesség kevesebb (a Földön) a csapadék? Ez növeli e a melegebb légtömegek kiterjedését. pl. a 25-30 fokos 850-ét? Ha növeli milyen lehetséges következményei lehetnek, ha a nyarak mérséklet szélességeken is téritői öviek lesznek miközben őszre az északon beköszönő fél éves éjszaka hatásra igy is ugy is megjelenő sarki légtömegekkel csap majd ez össze? : D El lehetne itt menni még a fantasy világba is...szabadon.
Itt most leállok. : ) - vannak nekem is kérdéseim ( lehet idióták ebbe a témába - vagy más topikba ilyenek ) csak nem merem feltenni.
Noha az se túl szokványos, hogy az eddigi makroszinoptikus helyzetek a nyár alatt, még ha csendben is de ennyire Délnyugat - Európára tolták a 20-25 meg lassan 30 fokos 850hPalos szaharai légtömegeket. Az oké, hogy arra "természetes". - lévén közelség, meg mediterrán klíma miatt. De nem ekkora intenzításban és ennyire pl. franciákhoz is benyúlva.
Mi elött valaki "lehurrogna": Én itt a közelmúltban nem foglalkoztam a nagy térségű áramlásokkal. Milyen az Atlanti - óceán ha nyár van, meg ilyenek. Kicsibe frontok-konvektív események nyarát élem. - szóval csak egyéni meglátás,de a eddigi átélt áramlási viszonyok csak közelebb és közelebb hozták a szaharai bűvös 20 fokos meleget, ami szinte "érett rá" hogy Közép - Európa felé indulhasson.
lÉs hogy a forumtopik témájánál maradjak, s ne OFF legyen a vége, szerintem mint minden áramlás fő mozgató rúgója a Nap. Ennek mértékéről és hatásáról lehetne vitatkozni,de a térítői magasnyomás -szokásostól - északabbra vagy délebbre való kiterjedéséből is gyökeresen más őszök esetleg akár telek születnek. Nem hiába az oly forró augusztusok amit hosszú de csendes ősz követett. De vannak ellen példák mikor korán beköszönt a hüvös idő. Tudom. Ezt hideg avagy meleg párti oldalról lehetne vitatkozni. Én szigorúan a téritő öv magasnyomásnak kiterjedésébe kapaszkodnék bele és az alatt található nagy mennyiségű melegbe, ami az Atalanti - óceánon északabbi pályára kerülve táptalaj esetleg a keleti part felől betévedő gyengülő hurrikánoknak, vagy az ősz derekán az északon hűlő hidegbázis és ennek kölcsönhatása révén kiéleződő hőkontrasztnak, ami inkább a legnagyobb ellentétet keresve csigagyárként dübörög az óceánon, míg ránk délnyugat felől a szeles, napos általában száraz, meleg őszt hozza meg.
Ez az egyik.
Másik az északi oldalon megjelenő - szintén nem tudjuk kikerülni - a Nap beesési szögének változása a pozitív - negatív energia mérleg felborulása, ami szintén hosszat lehetne vitatkozni még is mennyi az annyi. Meg mikortól bír jelentős hatással. Decembertől vagy hamarább.
Harmad részről ami talán fontosabb is és komolyabb érvekkel alátámasztott lehetséges hidegbázis korai megléte. Mi maradt "tavalyii szezonból".
Ebből a három összetevőből "gazdálkodik" a következő őszi-téli szezon, s az állandókat leszámítva marad az előző fél év "öröksége" meleg avagy hidegbázisok+ ráfejel a Napból érkező hőmennyiség és az annak hatására kialakult ciklusok. Nem beszélve a tengeráramlatokról, ami meg a légtömegek által fütött vagy hütött jégmennyiség fogyása vagy gyarapodása is befolyásol. Igy a szállítószalag pontosabb(mélytengeri szondák,áramlás mérők, ha vannak ilyenek - nem tudom - ) mérései hijján vajmi kevés adat amiből gazdálkodni tudunk.
Egy telet nem tudunk előre megjósolni jól. Max hozzávetőlegesen vagy bejönn vagy nem alapon.
Amit meg jégmintákból meg közetek közül vizsgálunk csomó más akár néhány évig vagy évtizedig tartó pl. vulkán kitörés miatti hűlés is ""beszennyez"" igy azt vizsgálni csak nagy fentartással lehet. Évszázados skálán nyílván jobban tetten érhető egy kis jégkorszak de évtizedekre vagy akár hangyányi évekre pontva rengeteg pontatlanság, hiba csúszhat a dologba. Nem beszélve olyan üledék rétegről is ami esetleg nem a légkörből rakodik rá, vagy marad a Co szint buborékként zárványba, hanem épp akkor a szomszédban füstölt egy vulkán és az hagyta a jégbe a nyomát.
Nem tudom én ilyen témába laikusnak számítok.
A szezonális előrejelzések "színpadát" csak alúlról kapargatom. -de ez nem ez a hely.
Nekem az éghajlatváltozás és az hogy melegszik a klíma,de ennek folytán pl. nő a párabefogadó képessége viszont annyi port meg kormot lökünk a légkörbe hogy bőven van mire kikondenzálódni a vízcseppnek. Nekem ez okoz fejtörést. - mert óceán felett nem igen vagy rövid ideig de száraz föld felett jobban megmarad már csak földrajzi elhelyezkedése folytán a meleg. Legyen ez Szahara,Arab tábla vagy kicsit túlnyúlva India fele. Ha nő a párbefogadó képesség kevesebb (a Földön) a csapadék? Ez növeli e a melegebb légtömegek kiterjedését. pl. a 25-30 fokos 850-ét? Ha növeli milyen lehetséges következményei lehetnek, ha a nyarak mérséklet szélességeken is téritői öviek lesznek miközben őszre az északon beköszönő fél éves éjszaka hatásra igy is ugy is megjelenő sarki légtömegekkel csap majd ez össze? : D El lehetne itt menni még a fantasy világba is...szabadon.
Itt most leállok. : ) - vannak nekem is kérdéseim ( lehet idióták ebbe a témába - vagy más topikba ilyenek ) csak nem merem feltenni.
Persze, soha semmi nem "teljesen".
Az idei év sem teljesen száraz, vannak kimondottan csapadékos országrészek.
Az idei év sem teljesen száraz, vannak kimondottan csapadékos országrészek.
Azért itt a Viharsarokban még 2014-ben is képes volt az augusztus jóval szárazabb,melegebb lenni,mint az ország többi része (különösen a Dunántúlhoz képest).
Azért nem teljesen.
2010-ben a márciust kivéve valóban szinte az egész év csapadékosan, erősen csapadékosan telt.
2014-ben az év első fele viszonylag száraz volt, átlag közeli csapadék hullott, alulról közelítve. Az év második fele volt erősen csapadékos : 2014. jan. : Link febr. : Link márc. : Link ápr. : Link máj. : Link jún. : Link
2010-ben a márciust kivéve valóban szinte az egész év csapadékosan, erősen csapadékosan telt.
2014-ben az év első fele viszonylag száraz volt, átlag közeli csapadék hullott, alulról közelítve. Az év második fele volt erősen csapadékos : 2014. jan. : Link febr. : Link márc. : Link ápr. : Link máj. : Link jún. : Link
Ez,ami itt megy a Kárpát-medencében,különösen az Alföldön a nyarak többségében,az nem normális időjárás,nem a mi éghajlatunk sajátossága.(Kevés és szélsőséges csapadékeloszlás hőhullám-hőhullám hátán 5-10 fokkal melegebb T max.-okkal,trópusi meleg éjszakákkal). Ráadásul mostanában bármelyik hónapban előfordulhat aszály.Ha ez lenne a normális, megszokott,akkor kb. a félsivatagi zónába tartoznánk.
Erről már volt itt szó, ha jól emlékszem Váraljamet csinált egy részletes elemzést, amely szerint pont az az állandó zonális dömping volt a szélsőséges és ez a áramlási kép a normális, ami most van.
Csak ugye a felnőtt lakosság jelentős része pont abban az időben szocializálódott, és nekik az az etalon.
Csak ugye a felnőtt lakosság jelentős része pont abban az időben szocializálódott, és nekik az az etalon.
És ez a legnagyobb változás az időjárásban.
De rohadtul érdekelne, azon túl hogy maga a tény is elég durva, hogy egy zonalitás el tud tűnni évekre, évtizedekre, szóval érdekelne, hogy hogy tud ennyire szélsőségesen eltűnni a zonalitás.
Mi miatt tűnt, bocsánat, ne írjuk azt hogy tűnt, inkább csökkent le drasztikusan a zonalitás?
Mi tudja ezt előidézni?
És mitől fog majd egyszer visszajönni?
De rohadtul érdekelne, azon túl hogy maga a tény is elég durva, hogy egy zonalitás el tud tűnni évekre, évtizedekre, szóval érdekelne, hogy hogy tud ennyire szélsőségesen eltűnni a zonalitás.
Mi miatt tűnt, bocsánat, ne írjuk azt hogy tűnt, inkább csökkent le drasztikusan a zonalitás?
Mi tudja ezt előidézni?
És mitől fog majd egyszer visszajönni?
Ez egész évre igaz. Telente is szinte folyamatosa blocking van. Ha melegebb időszak van azt is gyakorta előoldalnak köszönhetjük, nem a zónázásnak.
Én a hisztériát nem értem. Bár azzal egyetértek, hogy a környezetszennyezés mérséklése nagyon fontos, meggyőződésem, hogy a klímaváltozás körüli hisztéria csak üzleti fogás.
Mihez viszonyítunk? A középkori klímaoptimumhoz? Akkor 0,5-1 fokkal még melegebb is volt a Föld klímája.
Mi viszont az 1850-es évekhez viszonyítunk, amikor a kisjégkorszakból, majd az 1700-as évekbeli Maunder-minimumból alig jött ki a klíma.
Nehéz meghatározni, hogy mi az optimális klíma a bolygón. Elképzelhető, hogy amit az ember annak gondol, az a Föld története során csupán rövid és átmeneti időszak volt, és éppen az a természetes, ha még a jelenleginél is melegebb van. A melegedés mértéke pedig jelenleg nem tűnik gyorsabbnak, mint amilyen az i.sz. 800 után bekövetkezett melegedésé volt.
Mihez viszonyítunk? A középkori klímaoptimumhoz? Akkor 0,5-1 fokkal még melegebb is volt a Föld klímája.
Mi viszont az 1850-es évekhez viszonyítunk, amikor a kisjégkorszakból, majd az 1700-as évekbeli Maunder-minimumból alig jött ki a klíma.
Nehéz meghatározni, hogy mi az optimális klíma a bolygón. Elképzelhető, hogy amit az ember annak gondol, az a Föld története során csupán rövid és átmeneti időszak volt, és éppen az a természetes, ha még a jelenleginél is melegebb van. A melegedés mértéke pedig jelenleg nem tűnik gyorsabbnak, mint amilyen az i.sz. 800 után bekövetkezett melegedésé volt.
A klímaváltozás (nevezzük így) egyik legjobban észrevehető változása Európában az, hogy teljesen eltűntek a zonális, zonálisabb, nyugati frontosabb nyarak.
Persze Európán belül is biztosan vannak területek, ahol ez a változás jobban és kevésbé észrevehető, felénk drasztikus.
Ez vezet oda, hogy átlagnál melegebb nyarak vannak.
Azzal együtt is, hogy a 2014-es év rekordmeleg volt, csak épp nem érett be a szőlő!!
Ehhez millió másik gondolat tartozik, most ennyit volt időm hozzászólni.
Persze Európán belül is biztosan vannak területek, ahol ez a változás jobban és kevésbé észrevehető, felénk drasztikus.
Ez vezet oda, hogy átlagnál melegebb nyarak vannak.
Azzal együtt is, hogy a 2014-es év rekordmeleg volt, csak épp nem érett be a szőlő!!
Ehhez millió másik gondolat tartozik, most ennyit volt időm hozzászólni.
Az megvan, hogy az adott átlaghoz képest 2005 (!) óta nem volt az átlagosnál hűvösebb nyár Magyarországon?
Úgy látszik a 2017 sem fogja megtörni a mintát.
Eléggé kemény. Persze tagadhatjuk...
Úgy látszik a 2017 sem fogja megtörni a mintát.
Eléggé kemény. Persze tagadhatjuk...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#357541 - 2017-07-11 10:22:35)
Ezt érdemes elolvasni, érdekes cikk, és valóban egyre több az enyhébb tél: Link
Ezt érdemes elolvasni, érdekes cikk, és valóban egyre több az enyhébb tél: Link
Pedig elvileg pont a Föld elsivárosodásának megfékezésére vetnék be a bolygó-mérnöki beavatkozásokat. Hogy ne váljon a Föld Mad Max film szerűvé.
Nagyon jó kis sci-fi-t lehetne írni a bolygó méretű "mérnöki" beavatkozásról (mint amikor a Tiszai ciánszennyezésnél vas-szulfátot akartak beletolni).
Kezdetnek csak a sivár föld lenne meg a szokványos kvantumszámítógép vezérelt öntudatra ébredt kiborgok vs. emberek stb. Aztán szép lassan kiderülne, hogy a mérnökök próbálták megoldani a klímaváltozást, de ilyen-olyan aprócska visszacsatolgatásokkal nem számoltak és elcseszték....
Kezdetnek csak a sivár föld lenne meg a szokványos kvantumszámítógép vezérelt öntudatra ébredt kiborgok vs. emberek stb. Aztán szép lassan kiderülne, hogy a mérnökök próbálták megoldani a klímaváltozást, de ilyen-olyan aprócska visszacsatolgatásokkal nem számoltak és elcseszték....
Mi az az elszabadult klímaváltozás,milyen hatásai vannak?Nem értem miért kérdezed. Hát arról beszél Dr.Ferencz Orsolya a videóban igencsak logikusan: Ki billen a Föld a hőmérsékleti egyensúlyi állapotból,tovább melegszik teljesen szélsőségessé válik a klíma,ahonnan nem mostanában lesz visszaút.Erdők pusztulása,sivatagok terjedése az egyenlítő felé,tömeges népvándorlások É felé, az élővilág,bioszféra tovább károsodik,vagy a kipusztulás is fenyegetheti. Igaz arról már nem beszél,hogy pontosan hogyan lehetne védekezni ellene,illetve annyit mond,hogy bolygó mérnöki beavatkozások kellenek országok összefogásával a hatásainak tompítására,mert megállítani már nem nagyon lehet. Én nem vagyok éghajlatkutató,sem meteorológus,de tudjuk,hogy a CO2 üvegházhatást okoz,és az ipari forradalom óta folyamatosan egyre többet ereget az emberiség a légkörbe belőle sajnos. De hogy ne legyen ilyen egyoldalú a dolog,Miskolczi Ferenc légkörfizikus viszont például nem talált összefüggést a szén-dioxid és a globális felmelegedés között.
"Tudományos főmunkatárs". Nincs publikáció, hivatkozások, csak némi bulvár. Valaki mondá neki: "mennyémálocsogjegykicsitneittroncsadazájert!"
Én csak dr Ferencz Orsolyát találtam, a helyes névre keresve viszont semmi érdemit.
Mi az az elszabadult klímaváltozás? Milyen hatásai vannak? Mit lehet ellene tenni és hogyan?
Link Nem szoktam Echo tv-t nézni,véletlen találtam ezt a neten. Amiket itt Dr Ferenczi Orsolya űrkutató mond az éghajlatváltozásról,arra nagyon érdemes odafigyelni.Sajnos igen-igen vészjósló a közeljövő.Gyors és radikális beavatkozások kellenek már az elszabadult klímaváltozás hatásai ellen!
Biztos, hogy nem fogja lerombolni. Ahogy írod is, az USA mindenféle papír aláírása nélkül is nagyon komoly környezetvédelmi szereplő, nem meglepő, hiszen ott áll rendelkezésre a legmagasabb szintű technológia ebben a szektorban is.
Véleményem szerint ez a Trump-féle história csak egy szimbolikus lépés, ne gondolja azt senki, hogy az USA-t korlátok közé lehet szorítani. Szerintem ez semmi másról nem szól, és lényegében semmit nem fog befolyásolni.
Külön vicces, hogy az oroszok, akik köztudottan jóval kevesebbet tesznek a környezetvédelem területén, most persze melldöngetve kiálltak az egyezmény mellett, ill. inkább az USA ellen.
Szóval ez sokkal inkább, vagy 100 %-ban politikai agresszió, erőfitogtatás, mintsem egy hatalmas visszalépés a környezetvédelem terén.
Véleményem szerint ez a Trump-féle história csak egy szimbolikus lépés, ne gondolja azt senki, hogy az USA-t korlátok közé lehet szorítani. Szerintem ez semmi másról nem szól, és lényegében semmit nem fog befolyásolni.
Külön vicces, hogy az oroszok, akik köztudottan jóval kevesebbet tesznek a környezetvédelem területén, most persze melldöngetve kiálltak az egyezmény mellett, ill. inkább az USA ellen.
Szóval ez sokkal inkább, vagy 100 %-ban politikai agresszió, erőfitogtatás, mintsem egy hatalmas visszalépés a környezetvédelem terén.
"az USA csak a világ egyik vezető hatalma gazdaságilag"
Meg a világ vezető nagyhatalma a -nevezzük így- környezetvédelmi iparág területén is. Trump ezzel a lépésével lerombolná az ország legjobban fejlődő iparágát?
Meg a világ vezető nagyhatalma a -nevezzük így- környezetvédelmi iparág területén is. Trump ezzel a lépésével lerombolná az ország legjobban fejlődő iparágát?
Nem persze, nem fontos az USA csak a világ egyik vezető hatalma gazdaságilag, kibocsájtás terén is. 
Arrólnem beszélve, hogy Kína valószínűleg nem fogja felvenni a kesztyűt és hagyja, hogy az USA termelésben elmenjen melletük.
Arrólnem beszélve, hogy Kína valószínűleg nem fogja felvenni a kesztyűt és hagyja, hogy az USA termelésben elmenjen melletük.
Egyetértek: gondolkodásmódunkon, életmódunkon, fogyasztási szokásainkon változtatni kellene. Ez az egész nyugati civilizációra vonatkozik, ránk is, akik bár "csökkentett üzemmódban", de kétségtelenül annak részei vagyunk.
Nehéz ügy lesz, kérdés, megvan-e hozzá a kellő intellektuális, emócionális "muníció".
Én csak annyit mondhatok: 57 éves létemre még jól emlékszem, hogy éltünk mi, és főleg hogy éltek szüleink, nagyszüleink a múltban. Sokkal-sokkal szerényebb, takarékosabb, mindent javító-újrafelhasználó világ volt itt még a 60-as, 70-es években is. És úgy is lehetett élni!
A materializmussal, mellyel abszolúte nem értek egyet, nincs mit csinálni. Ez a világszemlélet, legalábbis annak vulgáris formája mára egyeduralkodóvá lett. Tulajdonképp nagyon sok esetben még a magukat valamilyen formában hívőknek, vallásosaknak tartó emberek is materialista módon gondolkodnak. A régi isten(ek) halott(ak) A történelmi egyházak szellemi hatóereje minimálisra csökkent a (poszt)modern médiával szemben.
A kozmopolitizmus korunk természetes tendenciája. A mai közlekedési és távközlési lehetőségek mellett, az internet korában a nemzeteknek, melyeket végeredményben az izoláltság szült, nagyjából befellegzett. A nacionalizmus ma retrográd, ostoba dolog.
Természetesen ennek van egy elfogadhatóbb, rokonszenvesebb válfaja, a kulturális nacionalizmus. Jelenleg még nincs "világország", és mindenki a saját nemzetében ápolja nyelvét, irodalmát, és részben történelmét. Nincs ezzel semmi probléma.
A sovinizmus, más népek "élből" való lenézése azonban a történelem szemétdombjára való, és remélhetőleg oda is kerül!
A fogyasztási őrület (hedonimus?) elmebaj. Hosszú távon ez az őrület senkinek sem fog hasznára válni, bután és fölöslegesen feléli a föld erőforrásait. Ha az emberiség (normálisan) élni akar, ezzel szakítani kell előbb vagy utóbb - de inkább előbb.
Ja, még annyit: attól, hogy Trump kilépett a klímaegyezményből, még nem dől össze a világ. Ugyanilyen fontos pl. Kína, Oroszország, Európa viselkedése ezen a téren.
Nehéz ügy lesz, kérdés, megvan-e hozzá a kellő intellektuális, emócionális "muníció".
Én csak annyit mondhatok: 57 éves létemre még jól emlékszem, hogy éltünk mi, és főleg hogy éltek szüleink, nagyszüleink a múltban. Sokkal-sokkal szerényebb, takarékosabb, mindent javító-újrafelhasználó világ volt itt még a 60-as, 70-es években is. És úgy is lehetett élni!
A materializmussal, mellyel abszolúte nem értek egyet, nincs mit csinálni. Ez a világszemlélet, legalábbis annak vulgáris formája mára egyeduralkodóvá lett. Tulajdonképp nagyon sok esetben még a magukat valamilyen formában hívőknek, vallásosaknak tartó emberek is materialista módon gondolkodnak. A régi isten(ek) halott(ak) A történelmi egyházak szellemi hatóereje minimálisra csökkent a (poszt)modern médiával szemben.
A kozmopolitizmus korunk természetes tendenciája. A mai közlekedési és távközlési lehetőségek mellett, az internet korában a nemzeteknek, melyeket végeredményben az izoláltság szült, nagyjából befellegzett. A nacionalizmus ma retrográd, ostoba dolog.
Természetesen ennek van egy elfogadhatóbb, rokonszenvesebb válfaja, a kulturális nacionalizmus. Jelenleg még nincs "világország", és mindenki a saját nemzetében ápolja nyelvét, irodalmát, és részben történelmét. Nincs ezzel semmi probléma.
A sovinizmus, más népek "élből" való lenézése azonban a történelem szemétdombjára való, és remélhetőleg oda is kerül!
A fogyasztási őrület (hedonimus?) elmebaj. Hosszú távon ez az őrület senkinek sem fog hasznára válni, bután és fölöslegesen feléli a föld erőforrásait. Ha az emberiség (normálisan) élni akar, ezzel szakítani kell előbb vagy utóbb - de inkább előbb.
Ja, még annyit: attól, hogy Trump kilépett a klímaegyezményből, még nem dől össze a világ. Ugyanilyen fontos pl. Kína, Oroszország, Európa viselkedése ezen a téren.
Ezen én is elgondolkodtam, először arra gondoltam, hogy Kínával áll kapcsolatban, mert a kínai ipar elég nagy szennyező, de az egyezményt Kína is aláírta.
Aztán lehet, hogy csak így akar előnyt szerezni a többi - önmagát korlátozó állam előtt.
Vagy csak szimplán ostoba és nem fogja fel, hogy mit csinál.
Vagy a nálunk is jellemző hedonizmus (Lázári: "akinek nincs semmije, az annyit is ér" felfogás, neki legyen most jó, a jövő le van szarva.
Esetleg a saját politikai vonalát akarja ezzel a különutassággal erősíteni. (Bár gazdaságilag neki ez egy öntökönszúrás, mert a nagyobb informatikai cégek kihátrálnak mögüle)
Aztán lehet, hogy csak így akar előnyt szerezni a többi - önmagát korlátozó állam előtt.
Vagy csak szimplán ostoba és nem fogja fel, hogy mit csinál.
Vagy a nálunk is jellemző hedonizmus (Lázári: "akinek nincs semmije, az annyit is ér" felfogás, neki legyen most jó, a jövő le van szarva.
Esetleg a saját politikai vonalát akarja ezzel a különutassággal erősíteni. (Bár gazdaságilag neki ez egy öntökönszúrás, mert a nagyobb informatikai cégek kihátrálnak mögüle)
Ezt egyesek úgy hívják individualista társadalom: csak az a normális, aki sokat termel és fogyaszt (ha termelünk akkor azt el kell fogyasztani valakinek). Aki szerény vagy nem (öregek,betegek) termel, az abnormális, felesleges, lúzer, nevetség tárgya. Az értékrend nem isten,haza,család hanem materializmus, kozmopolitizmus, egyéni hedonizmus (fogyasztói társadalom zabálógépe). Az egész éghajlati lobbi bár szép dolgokat állít (környezetszennyezés fékezése) , de a lényegen, az új világképen (csak a mának,sikernek,pénznek élj és fogyassz) nem fog változtatni.
Amúgy egy ötlet, ha a kormányok valóban a környezetvédelmet, és nem a multikat akarják támogatni:
Megfelelő szabályozással ki kell kényszeríteni, hogy olcsón, egyszerűen javítható termékek kerüljenek a piacra. Külön büntetni lehetne, aki csak cserével tudja orvosolni a legapróbb hibákat, vagy pl. ha egy autóban, egy tönkremenő 10 forintos alkatrész helyett egy azt tartalmazó 50000 forintos alkatrész cseréjére kötelezik a használót. Ezzel, az újjáéledő szervíziparral a helyi munkaerőt is támogatnák ott, ahol épp a szolgáltató ipar eltűnésével vagy a nagyüzemi mezőgazdaság terjedésével a munkalehetőség igen szerény.
Régebben minden faluban volt kovács, cipész, szabó, később háztartási gép szerelő, autó szerelő, stb... Na ezzel tehetnénk a légszennyezés csökkentése érdekében. Nem pedig ha tömegével Kínából utaztatjuk az újabb és újabb cuccokat.
Kicsit érthetetlen, mert valóban hatalmas üzlet az Éghajlatváltozás.
Manapság nagyrészt azzal pörgetik az ipart, hogy cseréljünk le mindent magunk körül, mert a régi az már környezetszennyező. Az akár évtizedekig gond nélkül üzemelő dolgokat, a két éves elavulás után javíthatatlanul tönkremenő, de "Környezetbarát" termékekre. És ehhez sokszor még kényszerítő törvényeket is alkotnak.
Mégis, hogy akarja így Trump az USÁt naggyá (még nagyobbá) tenni?
Manapság nagyrészt azzal pörgetik az ipart, hogy cseréljünk le mindent magunk körül, mert a régi az már környezetszennyező. Az akár évtizedekig gond nélkül üzemelő dolgokat, a két éves elavulás után javíthatatlanul tönkremenő, de "Környezetbarát" termékekre. És ehhez sokszor még kényszerítő törvényeket is alkotnak.
Mégis, hogy akarja így Trump az USÁt naggyá (még nagyobbá) tenni?
Az amerikai lobbi, meg a háttér hatalmak, meg kitaláció a felmelegedés, csak egy gazdasági biznisz az USA részéről. Nincs is mögötte semmi. Nos, most akkor mi a helyzet?
Trump nem hisz az éghajlatváltozásban Link
Mondjuk néznének egy nagyot, ha 5-10 év múlva hűvösebb időszak jönne.
Vernék a mellüket, hogy a károsanyag kibocsátás csökkentésével megállitották a melegedést!
Mondjuk néznének egy nagyot, ha 5-10 év múlva hűvösebb időszak jönne.
Vernék a mellüket, hogy a károsanyag kibocsátás csökkentésével megállitották a melegedést!
Olybá tûnik mintha az északi sarki jég elért volna a végleges kiterjedését. Április elejéig kéne vastagodnia mielõtt olvadásnak indul.
Most durván 2 millió km2 hiányzik az átlagos értékhez képest. Jó ideje meg sem közelítette még az éves szórás szélét se, azt hiszem ilyen kevés jég mellett nagyon érdekes nyár elé nézünk.
Most durván 2 millió km2 hiányzik az átlagos értékhez képest. Jó ideje meg sem közelítette még az éves szórás szélét se, azt hiszem ilyen kevés jég mellett nagyon érdekes nyár elé nézünk.
Még egyvalamit hozzáfûznék.
A növények által megkötött CO2-t az állatok (beleértve az egyéb mikroorganizmusokat is) nem elég, hogy vissza juttatják a légkörbe, hanem egy részüket (a tudtommal sokkal károsabb) metán gáz CH4 alakjában.
Általában kerülöm a "szerintem", "talán" és hasonló kifejezéseket, mert az már jelzi, hogy magam sem vagyok biztos a mondandómban. Így a következõket ennek figyelembevételével kell olvasni:
Szerintem a légköri CO2-t elsõsorban az ottani vízpermet köti meg, ami savas esõként lehull a földre vagy valamilyen vízfelszínre. A kérdés az, hogy ezután mi történik vele.
Azonnal felszabadul belõle a CO2 ami újra a levegõbe jut, vagy esetleg reakcióba lépve más anyagokkal raktározódnak el a szén atomok, feltehetõen nagyrészt karbonátok formájában.
Ha van valaki hozzáértõbb a témában, szívesen várom a véleményét. De a nem hozzáértõkét is!
A növények által megkötött CO2-t az állatok (beleértve az egyéb mikroorganizmusokat is) nem elég, hogy vissza juttatják a légkörbe, hanem egy részüket (a tudtommal sokkal károsabb) metán gáz CH4 alakjában.
Általában kerülöm a "szerintem", "talán" és hasonló kifejezéseket, mert az már jelzi, hogy magam sem vagyok biztos a mondandómban. Így a következõket ennek figyelembevételével kell olvasni:
Szerintem a légköri CO2-t elsõsorban az ottani vízpermet köti meg, ami savas esõként lehull a földre vagy valamilyen vízfelszínre. A kérdés az, hogy ezután mi történik vele.
Azonnal felszabadul belõle a CO2 ami újra a levegõbe jut, vagy esetleg reakcióba lépve más anyagokkal raktározódnak el a szén atomok, feltehetõen nagyrészt karbonátok formájában.
Ha van valaki hozzáértõbb a témában, szívesen várom a véleményét. De a nem hozzáértõkét is!
Szerintem rengeteg C van a növényzetben lekötve, de minden szerves anyag tartalmaz, sõt a tõzeg,lignit,szén,kõolaj és földgáz is az élõ szervezetek pusztulása ellenére megtartotta és magába zárta a múltban elpusztultak szenének egy részét. Az emberiség a gyertyát a két végén égeti szó szerint. Az évmilliók alatt megkötött szenet CO2-vé alakítja és irtja a növény és állatvilágot ( illetve megeteti ill. megeszi), hogy ezáltal azok egyre kevesebb CO2-t kössenek le szervezetükbe. Hazánk nagy része még pár ezer éve erdõborította volt, most talán 20 % ? Micsoda CO2 felszabadulás önmagában, ha a természetes növénytakaró fele eltüntetésre került 2000 év alatt (sacc). Fél tüdejét elvesztette a Föld...
Ennél rombolóbb hatásúnak látom a csupasszá vált (sivatagok, füves puszták és az év vagy felében szinte növénymentes szánóföldek, emberi vívmányok - aszfalt,beton,mûkõ, salak,kavicsos felszínek,épületek-) hatalmas területek hõháztartásának felborítását. A bokor, fa mentes felforrósodó felszíneken óriási a hõingás, nyáron forróság tombol a csapadék meg könnyen elpárolog vagy elfolyik. Ha csökken a CO2 a légkörben, ez akkor is itt marad, ha nem állunk neki sürgõsen az erdõsítésnek erdõirtás helyett. Persze hiába lesz nálunk 1%-al több erdõ, ha Brazíliában, Kínában, Indiában, USÁ-ban,Oroszországban vagy Afrikában 10 %-al csökken. Globálisan mi egy porszem vagyunk (bár tudom, hogy nagyot akarunk, legyen az aréna vagy mondás). Bár úgy gondolom, hogy jelentõs a vidékem erdõsülése. 80-100 évvel ezelõtti cseszneki fotókat nézegetve azt láttam, hogy akkoriban sokkal csupaszabb volt a felszín. A szorgos kezek megmûveltek minden talpalatnyi helyet. Ma a szorgalmas gépek a meredekebb lejtõket nem mûvelik meg és a fele szántó már csak füves-bokros legelõ, rét vagy fiatalos erdõ,liget. Ha a cseszneki Várhegyet megnézzük még a háborúk idején is alig volt bokor rajta, ma meg sûrû erdõ borítja. Csak a függõleges sziklafalakon nem nõnek fák. Egyes hegyi váraink nem is látszanak ki az erdõ magas fái közül, pedig valaha mind csupasz volt, hisz nem a fák lombjait szerették látni a várbeliek, hanem a közeledõ ellenséget.
Ennél rombolóbb hatásúnak látom a csupasszá vált (sivatagok, füves puszták és az év vagy felében szinte növénymentes szánóföldek, emberi vívmányok - aszfalt,beton,mûkõ, salak,kavicsos felszínek,épületek-) hatalmas területek hõháztartásának felborítását. A bokor, fa mentes felforrósodó felszíneken óriási a hõingás, nyáron forróság tombol a csapadék meg könnyen elpárolog vagy elfolyik. Ha csökken a CO2 a légkörben, ez akkor is itt marad, ha nem állunk neki sürgõsen az erdõsítésnek erdõirtás helyett. Persze hiába lesz nálunk 1%-al több erdõ, ha Brazíliában, Kínában, Indiában, USÁ-ban,Oroszországban vagy Afrikában 10 %-al csökken. Globálisan mi egy porszem vagyunk (bár tudom, hogy nagyot akarunk, legyen az aréna vagy mondás). Bár úgy gondolom, hogy jelentõs a vidékem erdõsülése. 80-100 évvel ezelõtti cseszneki fotókat nézegetve azt láttam, hogy akkoriban sokkal csupaszabb volt a felszín. A szorgos kezek megmûveltek minden talpalatnyi helyet. Ma a szorgalmas gépek a meredekebb lejtõket nem mûvelik meg és a fele szántó már csak füves-bokros legelõ, rét vagy fiatalos erdõ,liget. Ha a cseszneki Várhegyet megnézzük még a háborúk idején is alig volt bokor rajta, ma meg sûrû erdõ borítja. Csak a függõleges sziklafalakon nem nõnek fák. Egyes hegyi váraink nem is látszanak ki az erdõ magas fái közül, pedig valaha mind csupasz volt, hisz nem a fák lombjait szerették látni a várbeliek, hanem a közeledõ ellenséget.
A fa nem él örökké, a holt szerves anyag trópusi körülmények között gyorsan lebomlik. Kialakul az egyensúlyi állapot: annyi C épül be, amennyi lebomlik. Pl. ezért is baromság a föld tüdejének nevezni a trópusi esõerdõket.
A mérsékelt övi erdõknél gyakorlatilag ugyanez a helyzet.
Tényleges C felhalmozódás van pl. a tõzeglápokban, csak egy "kicsit" lassan. Tajga és tundra övezet.
A mérsékelt övi erdõknél gyakorlatilag ugyanez a helyzet.
Tényleges C felhalmozódás van pl. a tõzeglápokban, csak egy "kicsit" lassan. Tajga és tundra övezet.
"...valahol szervesanyag felhalmozódás formájában jelentkezni kellene." - a fa az nem szervesanyag?
sziasztok!
ajánlanék nektek egy jó doku sorozatot.
"pusztuló jelen vészes jövõ" a címe.
Érdemes végignézni, bár nem éppen hangulatjavító sorozat!
Ha megnéznénk az erdõk hány %-a tûnt el az utóbbi években(évtizedekben) akkor talán nem is lenne meglepõ miért is emelkedik a légkör CO2 tartalmi ilyen drasztikus soha nem látott ütemben. (persze egyéb dolgok is emelik..)
De elég ha csak a környékemen lévõ Vértes vagy Gerecse hogységbe túrázni menni, lassan ott tartunk, hogy nincsenek idõs erdõk (80-100 év)
Nagypapám favágó volt a 80-es években, megnéztük vele most hogy ahol õk termeltek mi a helyzet, gyakorlatilag 20 cm körüli átmérõjû fák vannak lassan 30-40 év alatt.
Ha statisztikát nézünk, akkor azt látni, hogy az erdõvel borított területek aránya növekszik kishazánkban. Ám arról, hogy ezek életkora mennyi, nem tesz említést a tanulmány.
De elmondhatjuk, hogy a Tatabányai távfûtés ""biomasszával"" üzemel.
Szerencsére a bokodi erõmûvet bezárták, már csak gázos fûtõmû üzemel.
Utóbbinál volt szerencsém látni, a "hulladék" fákat amivel fûtõttek....hát sok magyar család örült volna neki ha ilyen rönköket kaptak volna
Arról ne is beszéljünk, hogy vizes fával üzemeltek.....
Örülök, hogy lassan vége a télnek, pár hónap és a fûtési szezonnak is, mert gyakorlatilag egész nap nem lehet ablakot nyitni, mert valaki mindig "füstöl", az utcán estéként sétálni meg kb rosszabb mint a pesti smogban....
Mindenki a vizes fával meg azzal amit talál tüzel, szörnyû
ajánlanék nektek egy jó doku sorozatot.
"pusztuló jelen vészes jövõ" a címe.
Érdemes végignézni, bár nem éppen hangulatjavító sorozat!
Ha megnéznénk az erdõk hány %-a tûnt el az utóbbi években(évtizedekben) akkor talán nem is lenne meglepõ miért is emelkedik a légkör CO2 tartalmi ilyen drasztikus soha nem látott ütemben. (persze egyéb dolgok is emelik..)
De elég ha csak a környékemen lévõ Vértes vagy Gerecse hogységbe túrázni menni, lassan ott tartunk, hogy nincsenek idõs erdõk (80-100 év)
Nagypapám favágó volt a 80-es években, megnéztük vele most hogy ahol õk termeltek mi a helyzet, gyakorlatilag 20 cm körüli átmérõjû fák vannak lassan 30-40 év alatt.
Ha statisztikát nézünk, akkor azt látni, hogy az erdõvel borított területek aránya növekszik kishazánkban. Ám arról, hogy ezek életkora mennyi, nem tesz említést a tanulmány.
De elmondhatjuk, hogy a Tatabányai távfûtés ""biomasszával"" üzemel.
Szerencsére a bokodi erõmûvet bezárták, már csak gázos fûtõmû üzemel.
Utóbbinál volt szerencsém látni, a "hulladék" fákat amivel fûtõttek....hát sok magyar család örült volna neki ha ilyen rönköket kaptak volna
Arról ne is beszéljünk, hogy vizes fával üzemeltek.....
Örülök, hogy lassan vége a télnek, pár hónap és a fûtési szezonnak is, mert gyakorlatilag egész nap nem lehet ablakot nyitni, mert valaki mindig "füstöl", az utcán estéként sétálni meg kb rosszabb mint a pesti smogban....
Mindenki a vizes fával meg azzal amit talál tüzel, szörnyû
Akkor fölvetnék egy másik nagyon unortodox álláspontot.
Mégpedig, hogy a trópusi esõerdõk szerepe igen túlértékelt a légkör széndioxid tartalmának megkötésében.
Ha igaz lenne, hogy annyi CO2-t megkötnének, akkor annak valahol szervesanyag felhalmozódás formájában jelentkezni kellene. Márpedig közismert, hogy az esõerdõk talaja szervesanyagban igen szegény. Gyakorlatilag amennyi CO2-t az ottani növényzet megköt, azt a helyi élõ rendszer többi tagja vissza is juttatja a légkörbe.
Egy mérsékeltövi lombhullató erdõ CO2 megkötõ szerepe sokkal jelentõsebb. De talán még egy tundrai növényzetnek is. A nyílt vizek mélyén szintén több szerves anyag halmozódhat fel.
Mégpedig, hogy a trópusi esõerdõk szerepe igen túlértékelt a légkör széndioxid tartalmának megkötésében.
Ha igaz lenne, hogy annyi CO2-t megkötnének, akkor annak valahol szervesanyag felhalmozódás formájában jelentkezni kellene. Márpedig közismert, hogy az esõerdõk talaja szervesanyagban igen szegény. Gyakorlatilag amennyi CO2-t az ottani növényzet megköt, azt a helyi élõ rendszer többi tagja vissza is juttatja a légkörbe.
Egy mérsékeltövi lombhullató erdõ CO2 megkötõ szerepe sokkal jelentõsebb. De talán még egy tundrai növényzetnek is. A nyílt vizek mélyén szintén több szerves anyag halmozódhat fel.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat