Globális jelenségek
Persze, hogy legkisebb a jégtakaró, mert a Sark idáig Észak-Amerikán volt, most meg leköltözik Európára 
Érdekesség az enyhülő melegedő telekről, és hogy lassan mediterrán klíma lesz nálunk mediterrán növényzettel stb, stb.
2015/2016 telének évfordulóján északkelet felől baromi durva hidegmag indult meg felénk Link , de szerencsére egy atlanti ciklon nyugatról visszanyomtaLink , nem engedte ránk a -20-as 850-t.
Ha pár nappal előbb jött volna a hideg, akkor az atlanti ciklon nem tudta volna visszanyomni, biztos pár napot eltöltött volna felettünk, és -20 fokos 850-nel biztos kellemes hűvös lett volna, ennyin tud múlni.
Így lett belőle egy -8 fokban havazás.
Múlt télen a januárt nem kell bemutatnom.
Meg a mostani hidegbetörést sem.
Azaz az elmúlt három télen mindig meglátogatott bennünket az Északi-Sark kisebb-nagyobb szerencsével.
Ennyit az enyhe telekről, meg a mediterrán klímáról meg ezekről a dolgokról.
Hogy a 2012-es februárt ne is említsük, hogy a 2013-as január.február-március havazásait sem.
Az más kérdés, hogy hogyan jöttünk ki országosan ezekből a helyzetekből.
Érdekesség az enyhülő melegedő telekről, és hogy lassan mediterrán klíma lesz nálunk mediterrán növényzettel stb, stb.
2015/2016 telének évfordulóján északkelet felől baromi durva hidegmag indult meg felénk Link , de szerencsére egy atlanti ciklon nyugatról visszanyomtaLink , nem engedte ránk a -20-as 850-t.
Ha pár nappal előbb jött volna a hideg, akkor az atlanti ciklon nem tudta volna visszanyomni, biztos pár napot eltöltött volna felettünk, és -20 fokos 850-nel biztos kellemes hűvös lett volna, ennyin tud múlni.
Így lett belőle egy -8 fokban havazás.
Múlt télen a januárt nem kell bemutatnom.
Meg a mostani hidegbetörést sem.
Azaz az elmúlt három télen mindig meglátogatott bennünket az Északi-Sark kisebb-nagyobb szerencsével.
Ennyit az enyhe telekről, meg a mediterrán klímáról meg ezekről a dolgokról.
Hogy a 2012-es februárt ne is említsük, hogy a 2013-as január.február-március havazásait sem.
Az más kérdés, hogy hogyan jöttünk ki országosan ezekből a helyzetekből.
Köszi, én biztos nem kerültem volna még a forrás közelbe sem.
Ez a cikk demonstrálja, hogy a média mennyit ért ahhoz, amiről ír. Sej-haj rókaprém, más is hülye nem csak én.
Egy alkalommal a Spektrum tv műsorában volt szerencsém a lírai hangú narrátortól víznehezítőről hallani. Egy liter szilvóriumot tűzök ki az első megfejtőnek, aki kitalálja, miről beszélt.
Rejtő is (vagy 80 éve) ércnél maradandóbb művébe foglalta az újságírói hozzáértést: Álomkór - jótékonysági gyűjtés ébresztő órára.
Ez a cikk demonstrálja, hogy a média mennyit ért ahhoz, amiről ír. Sej-haj rókaprém, más is hülye nem csak én.
Egy alkalommal a Spektrum tv műsorában volt szerencsém a lírai hangú narrátortól víznehezítőről hallani. Egy liter szilvóriumot tűzök ki az első megfejtőnek, aki kitalálja, miről beszélt.
Rejtő is (vagy 80 éve) ércnél maradandóbb művébe foglalta az újságírói hozzáértést: Álomkór - jótékonysági gyűjtés ébresztő órára.
Kicsit megizzadtam, mire találtam egy színvonalasabb forrást:
Link
During a grand minimum, Lubin estimates that ultraviolet radiation diminishes an additional seven percent beyond the lowest point of that cycle.
Tehát az UV sugárzás lesz a napfoltminimum idején további 7%-al kisebb (és én se vagyok túl jó fordító, ez se biztos, hogy helyes). És szerintem ezt is rosszul fordították:
One such study looked at the climate consequences of a future Maunder Minimum-type grand solar minimum, assuming a total solar irradiance reduced by 0.25 percent over a 50-year period from 2020 to 2070.
Ez nem azt mondja, hogy a Föld hűl 0.25%-ot, hanem a Földet érő sugárzás lehet ennyivel kisebb. Végül is minek a százalékával hűl a Föld, az átlaghőmérséklet Kelvinben mért átlagával? Erre ezt írja ez a cikk:
(...) study found that after the initial decrease of solar radiation in 2020, globally averaged surface air temperature cooled by up to several tenths of a degree Celsius.
Tehát néhány tized fokot számíthat.
A globális felmelegedés lassítása pedig onnan jött ki, hogy a szimuláció szerint a hőmérsékletcsökkenés megszűnt a napfolttevékenység visszarrősödésével, tehát nem tartós, azaz nem állítja meg a globális felmelegedést.
A legtöbb angol cikk amúgy már a rossz szöveget tartalmazta, azoknak a magyar cikk csupán tükörfordításuk, és nem (csak) a magyar cikk "hibázott".
Ebből is látszik, hogy néha, amikor köznyelvre akarnak fordítani ilyesmiket, akkor itt-ott eltorzul, sőt egyenesen hamissá válik pár állítás. Kis forráskutatás sose árt, bár a durva álhírek világában bárcsak ezek lennének a legnagyobb tárgyi tévedések egy cikkben.
Link
During a grand minimum, Lubin estimates that ultraviolet radiation diminishes an additional seven percent beyond the lowest point of that cycle.
Tehát az UV sugárzás lesz a napfoltminimum idején további 7%-al kisebb (és én se vagyok túl jó fordító, ez se biztos, hogy helyes). És szerintem ezt is rosszul fordították:
One such study looked at the climate consequences of a future Maunder Minimum-type grand solar minimum, assuming a total solar irradiance reduced by 0.25 percent over a 50-year period from 2020 to 2070.
Ez nem azt mondja, hogy a Föld hűl 0.25%-ot, hanem a Földet érő sugárzás lehet ennyivel kisebb. Végül is minek a százalékával hűl a Föld, az átlaghőmérséklet Kelvinben mért átlagával? Erre ezt írja ez a cikk:
(...) study found that after the initial decrease of solar radiation in 2020, globally averaged surface air temperature cooled by up to several tenths of a degree Celsius.
Tehát néhány tized fokot számíthat.
A globális felmelegedés lassítása pedig onnan jött ki, hogy a szimuláció szerint a hőmérsékletcsökkenés megszűnt a napfolttevékenység visszarrősödésével, tehát nem tartós, azaz nem állítja meg a globális felmelegedést.
A legtöbb angol cikk amúgy már a rossz szöveget tartalmazta, azoknak a magyar cikk csupán tükörfordításuk, és nem (csak) a magyar cikk "hibázott".
Ebből is látszik, hogy néha, amikor köznyelvre akarnak fordítani ilyesmiket, akkor itt-ott eltorzul, sőt egyenesen hamissá válik pár állítás. Kis forráskutatás sose árt, bár a durva álhírek világában bárcsak ezek lennének a legnagyobb tárgyi tévedések egy cikkben.
Számomra értelmezhetetlen, hogy a Nap 7 %-kal hűvösebb lesz. Az is, hogy 0,25 %-kal hűti le a Földet 50 év alatt. Lehet, hogy csak én vagyok a hülye.
Nem bírom letölteni a hivatkozott eredeti cikket... 
Azt már értem, hogy CCN többnyire >50 nm aerosolból lesz, és a primernek meg kell híznia ekkorára. (Köhler és mindenki.) - és a hizlalásban segítenek az aerosol különböző volatilitású és higroszkóposságú, szerves komponensei. (Kerminen 2012, Kulmala)
Milyen aeroszol jön egy dízelmotorból? Ez az a komponens, amit "anthropogenic low volatility organics" -nak neveznek?
Volt olyan cikk is, amelyik szerint az EU területén az autóforgalom (hétköznap/hétvége) belejátszik abba, hogy mikor "romlik" el az idő... (keresem még)
Felhőből sajnos még csak az ideálist (Marquis 2005) ismerem, amelyik 300 m vastag, rétegfelhő, szulfát aeroszolra épül fel és lapos a teteje... Hol tudnék a latens energiának utánaolvasni? Kérem szépen segítsetek... 
Hálás köszönet.
Azt már értem, hogy CCN többnyire >50 nm aerosolból lesz, és a primernek meg kell híznia ekkorára. (Köhler és mindenki.) - és a hizlalásban segítenek az aerosol különböző volatilitású és higroszkóposságú, szerves komponensei. (Kerminen 2012, Kulmala)
Milyen aeroszol jön egy dízelmotorból? Ez az a komponens, amit "anthropogenic low volatility organics" -nak neveznek?
Volt olyan cikk is, amelyik szerint az EU területén az autóforgalom (hétköznap/hétvége) belejátszik abba, hogy mikor "romlik" el az idő... (keresem még)
Felhőből sajnos még csak az ideálist (Marquis 2005) ismerem,
amelyik 300 m vastag, rétegfelhő, szulfát aeroszolra épül fel és lapos a teteje... Hol tudnék a latens energiának utánaolvasni? Kérem szépen segítsetek... Hálás köszönet.
Amellett, hogy aszályos évek voltak, a Sió-zsilipet sem kezelték megfelelően. 20. oldal: Link
Abban az időben a Balaton vízszintje is vészesen lecsökkent.
Szerintem a naptevékenységgel lehet összefüggésben.
A Föld pályaváltozásait, a tengelydőlés ingadozását most nem vesszük figyelembe, ezek túl hosszú ideig tartanak, hogy egy 100 éves időtartamban megfigyelhető legyen a hatásuk.
Most nem merültem bele ennyire a témába,de 1866 a Maunder- minimum ( 1645-1715) időszakára esett.
Ekkor a gyenge napaktivitás egy kis jégkorszakot eredményezhet, ami befolyásolhatja az éves csapadék mennyiségét is.
Hogy ez a csapadékszegény 1-2 év miért nem tartott hosszabb ideig, azt talán az is meghatározta, hogy közben azért változtak az évszakok is.
Szerintem a naptevékenységgel lehet összefüggésben.
A Föld pályaváltozásait, a tengelydőlés ingadozását most nem vesszük figyelembe, ezek túl hosszú ideig tartanak, hogy egy 100 éves időtartamban megfigyelhető legyen a hatásuk.
Most nem merültem bele ennyire a témába,de 1866 a Maunder- minimum ( 1645-1715) időszakára esett.
Ekkor a gyenge napaktivitás egy kis jégkorszakot eredményezhet, ami befolyásolhatja az éves csapadék mennyiségét is.
Hogy ez a csapadékszegény 1-2 év miért nem tartott hosszabb ideig, azt talán az is meghatározta, hogy közben azért változtak az évszakok is.
Viszont 1866-ban kellett átlagosnál kevesebb csapadék.
Rettenetesen kíváncsi lennék, hogy azok az aszályos évek hogyan voltak annyira aszályosak, hogy ekkora tavak száradtak ki.
A Balaton vízszintjéről tudsz valamit azokban az években?
Rettenetesen kíváncsi lennék, hogy azok az aszályos évek hogyan voltak annyira aszályosak, hogy ekkora tavak száradtak ki.
A Balaton vízszintjéről tudsz valamit azokban az években?
Szia!
A Velencei-tó 1866.ban száradt ki teljesen,de abban az időben az egész országban súlyos aszály volt.
Sosem volt egy állandó vízszintű tó, átlagosnál több csapadék idején kiöntött.
Ezt a tavat már nem táplája az Alpok.
A vízgyűjtő területe nem olyan nagy, 600 négyzetkilométer körüli, ezenkívül helyi hideg-meleg vizes források táplálták,amelyeket a 70-80-as években a szabályozás kiépítésével részben betömtek.
Részben ennek is köszönhető, hogy már 3-4 csapadékmentesebb hónap is elég ahhoz, hogy súlyos vízhiány alakuljon ki.
Többször előfordult, hogy a pátkai víztározót kellett beleengedn, vagy (szó szerint ) csapvizet engedett bele minden tóparti település, és így menekült meg a kiszáradástól.
Jelenleg talán normálisabb vízgazdálkodás folyik, és az utóbbi 5-6 évben viszonylag stabil a vízszint.
Ezzel a kis szösszenettel csak azt próbálom bemutatni, hogy ez esetben biza nem kell évekig átlagosnál kevesebb csapadék ahhoz, hogy ez a tó kiszáradjon.
A Velencei-tó 1866.ban száradt ki teljesen,de abban az időben az egész országban súlyos aszály volt.
Sosem volt egy állandó vízszintű tó, átlagosnál több csapadék idején kiöntött.
Ezt a tavat már nem táplája az Alpok.
A vízgyűjtő területe nem olyan nagy, 600 négyzetkilométer körüli, ezenkívül helyi hideg-meleg vizes források táplálták,amelyeket a 70-80-as években a szabályozás kiépítésével részben betömtek.
Részben ennek is köszönhető, hogy már 3-4 csapadékmentesebb hónap is elég ahhoz, hogy súlyos vízhiány alakuljon ki.
Többször előfordult, hogy a pátkai víztározót kellett beleengedn, vagy (szó szerint ) csapvizet engedett bele minden tóparti település, és így menekült meg a kiszáradástól.
Jelenleg talán normálisabb vízgazdálkodás folyik, és az utóbbi 5-6 évben viszonylag stabil a vízszint.
Ezzel a kis szösszenettel csak azt próbálom bemutatni, hogy ez esetben biza nem kell évekig átlagosnál kevesebb csapadék ahhoz, hogy ez a tó kiszáradjon.
A 200 mm-t alig meghaladó siófoki éves csapadékadat honnan származik?
Az általam fellelhető adatok közül:
2011: 326,4 mm.
1958: 352,1 mm.
a két legkevesebb csapadékú év.
Az általam fellelhető adatok közül:
2011: 326,4 mm.
1958: 352,1 mm.
a két legkevesebb csapadékú év.
" 9 hónapig egy csepp eső sem esett az Alföldön egy részén"
Valószínű, hogy bizonyos meteorológiai zónák átrendeződése folytán keletkezett zavar miatt nem érték el frontok a Kárpát - medence bizonyos részét. Ha igen azok is jórész szárazak vagy alig adtak valamit. Tartós Közép-Eu. anticiklon megléte vagy térítői magasnyomás északabbra húzódása lehetett a ludas.
Időskálán mérve mindenképp a 9 hónap jelentősebb anomáliát feltételez, mint mikor régebbről egy hetes áradásokról tesznek említést.
A jelenlegi interglaciális korszak előtt Észak Afrikában a jégkorszak végén 15.000 évvel ezelőtt sziklarajzokra az ősember még legelésző állatokat, vadászatokat rajzolt. A terület mint tudjuk később elsivatagosodott. A korai Felső - Egyiptom, Babilonia (Mezopotánia) is erre a sorsa jutott. Korai gabonatermelő területként. Valamint a római birodalomnak is voltak mezőgazdasági területei Észak - Afrikában( I.pun háború).
Lennének kérdéseim ebben a témában mint laikus.
--
Ha a Szahara nedvesebb klímát tartogatott. Valószínűleg szavannát, míg a sivatagi,fél sivatagi rész keskenyebb sávra korlátozodott, esetleg nem volt. Hasonlóan a jelenlegi Dél - Afrikai részekkel.
Természetes úton ( emberi tevékenység nélkül ) pár ezer éven belül valószínűleg újabb jégkorszaknak kellene következnie. Várhatóan ugyan ez visszafele a csapadékosabb Észak - Afrikai és Mezopotániai területek terjedésével járna majd.
Az emberi tevékenység viszont sokat rondít az egészen.
Az sem értem, hogy a kis-jégkorszaknak hívott időben "átmeneti" zavar támadt a természetes légkörzésben vagy egy új ciklus kezdete lehetett volna, amit a fokozodó emberi tevékenység hatására fokozatosan kilábalt, melegedett a klíma. 1980-tól meg egyenesen rohamléptekben nő a CO2.
Számomra ez nem egyértelmű.
Vagy a Naptevékenység hágott határozottan alacsonyra és ennek lett következménye, amit hirtelen a megnőtt (csillagunk) aktivitása miatt újra élhetőbb klímához tértünk vissza.
Akkor most a jelenlegi "pislákolás" újabb kilengés(lehűlés) kezdete lenne? - amit az emberi tevékenység hatására megnőt CO2 szint szinten tart. S ha kevesebb lenne a jelenlegi CO pl. normál értékű(emberi tev.elötti) akkor az átlag hőmérsékletünk 1-2 fokkal már alacsonyabb lenne?
A hirtelen magasba szökött CO2 növekedést, azért nem követte drassztikus gyors hőmérséklet emelkedés mert a Napból érkező sugárzás mennyisége csökkent? - ezért hiába van erősebb üvegházhatás(elvben) a Nap kontroll alatt tartja az egészet? Vagy ez már annyira elszabadult, hogy lassan de biztosan melegszünk? Megint olyan lesz a Föld átlag hőmérséklete mint körülbelül a Jura időszakban volt?
Érdekes kérdések ezek, s tudom erre a válaszok is csupa talány és fejtegetés.
Az utolsó jégkorszakról bekövetkezett éghajlat változásról viszonylag "több adatunk" van, mintha az kellene modellezni Jura korszaki hőmérséklettel hol lesz sivatag Európában és hol dzsgunel x y idő múlva.
Valószínű, hogy bizonyos meteorológiai zónák átrendeződése folytán keletkezett zavar miatt nem érték el frontok a Kárpát - medence bizonyos részét. Ha igen azok is jórész szárazak vagy alig adtak valamit. Tartós Közép-Eu. anticiklon megléte vagy térítői magasnyomás északabbra húzódása lehetett a ludas.
Időskálán mérve mindenképp a 9 hónap jelentősebb anomáliát feltételez, mint mikor régebbről egy hetes áradásokról tesznek említést.
A jelenlegi interglaciális korszak előtt Észak Afrikában a jégkorszak végén 15.000 évvel ezelőtt sziklarajzokra az ősember még legelésző állatokat, vadászatokat rajzolt. A terület mint tudjuk később elsivatagosodott. A korai Felső - Egyiptom, Babilonia (Mezopotánia) is erre a sorsa jutott. Korai gabonatermelő területként. Valamint a római birodalomnak is voltak mezőgazdasági területei Észak - Afrikában( I.pun háború).
Lennének kérdéseim ebben a témában mint laikus.
--
Ha a Szahara nedvesebb klímát tartogatott. Valószínűleg szavannát, míg a sivatagi,fél sivatagi rész keskenyebb sávra korlátozodott, esetleg nem volt. Hasonlóan a jelenlegi Dél - Afrikai részekkel.
Természetes úton ( emberi tevékenység nélkül ) pár ezer éven belül valószínűleg újabb jégkorszaknak kellene következnie. Várhatóan ugyan ez visszafele a csapadékosabb Észak - Afrikai és Mezopotániai területek terjedésével járna majd.
Az emberi tevékenység viszont sokat rondít az egészen.
Az sem értem, hogy a kis-jégkorszaknak hívott időben "átmeneti" zavar támadt a természetes légkörzésben vagy egy új ciklus kezdete lehetett volna, amit a fokozodó emberi tevékenység hatására fokozatosan kilábalt, melegedett a klíma. 1980-tól meg egyenesen rohamléptekben nő a CO2.
Számomra ez nem egyértelmű.
Vagy a Naptevékenység hágott határozottan alacsonyra és ennek lett következménye, amit hirtelen a megnőtt (csillagunk) aktivitása miatt újra élhetőbb klímához tértünk vissza.
Akkor most a jelenlegi "pislákolás" újabb kilengés(lehűlés) kezdete lenne? - amit az emberi tevékenység hatására megnőt CO2 szint szinten tart. S ha kevesebb lenne a jelenlegi CO pl. normál értékű(emberi tev.elötti) akkor az átlag hőmérsékletünk 1-2 fokkal már alacsonyabb lenne?
A hirtelen magasba szökött CO2 növekedést, azért nem követte drassztikus gyors hőmérséklet emelkedés mert a Napból érkező sugárzás mennyisége csökkent? - ezért hiába van erősebb üvegházhatás(elvben) a Nap kontroll alatt tartja az egészet? Vagy ez már annyira elszabadult, hogy lassan de biztosan melegszünk? Megint olyan lesz a Föld átlag hőmérséklete mint körülbelül a Jura időszakban volt?
Érdekes kérdések ezek, s tudom erre a válaszok is csupa talány és fejtegetés.
Az utolsó jégkorszakról bekövetkezett éghajlat változásról viszonylag "több adatunk" van, mintha az kellene modellezni Jura korszaki hőmérséklettel hol lesz sivatag Európában és hol dzsgunel x y idő múlva.
Egy nagyon érdekes tanulmány a Légkör c. folyóiratban file:///C:/Users/Win7_user/Downloads/cb9203e454ebbb7f76bd563c983f8bc1-legkor-2017-3.pdf
A 136. oldalon található: "Hoffmann Lilla, Lakatos Mónika, Az éghajlatváltozás hatása az intenzív csapadékok alakulására"
A 136. oldalon található: "Hoffmann Lilla, Lakatos Mónika, Az éghajlatváltozás hatása az intenzív csapadékok alakulására"
A Fertőtóhoz még annyit fűznék hozzá, hogy egyetlen kis patak, a Vulka táplálja (ez a Soproni-hegységhez osztrák oldalon csatlakozó Rozália-hegységből ered). A Vulka nagyjából 1,2 m3/másodperces átlagos vízhozammal rendelkezik. A Fertő vízmélység átlagosan 1-1,5 méter körüli. Lefolyástalan. 33-szorosa a sótartalma a Balatonénak. A múltban átlagosan 150 évenként kiszáradt. Európa legnyugatibb sztyeppés tava. Kicsit odavágott a környezetnek, amikor a csatlakozó Hanságot az 50-es, 60-as években lecsapolták. Éghajlati jellemzői egészen mások, mint Sopronnak, ezért volt furcsa, hogy jópár évig a gyakorlatilag a nádas partján lévő meteorológiai állomás szolgáltatta a hivatalos soproni adatokat.
Egyébként meg nézd meg a vikipédiát!
Egyébként meg nézd meg a vikipédiát!
Réthly: az 1700-as évek elején és az1860-as években Fertő tó kiszáradt.. Ír olyan több éves időszakról, amikor az Alföldön gyakorlatilag semmi, még széna sem termett. Kb. 20 éve olvastam a Hidrológiai Közlönyben egy hajdani időszakról, amikor 9 hónapig egy csepp eső sem esett az Alföldön egy részén. Azért a nem túl történelmi múltbeli, 200 mm-t alig meghaladó szegedi és siófoki éves csapadék is megdöbbentő.
A Fertő-tó, a Velencei-tó vagy a Balaton kiszáradásával kapcsolatban ki mit tud?
Valamikor az 1800-as évek második felében volt, vagy lehet régebben is.
Hogy a csudába tud annyira kevés eső esni éveken át, hogy ekkora, részben az Alpokból táplálkozó tavak részben, vagy teljesen kiszáradjanak?
Kinek milyen infói vannak erről?
Valamikor az 1800-as évek második felében volt, vagy lehet régebben is.
Hogy a csudába tud annyira kevés eső esni éveken át, hogy ekkora, részben az Alpokból táplálkozó tavak részben, vagy teljesen kiszáradjanak?
Kinek milyen infói vannak erről?
Napfolt visszatekintő miatt kicsit gondolkodtam. Olyat én nem tudok nyilván (bár itt van eggyel előttem valami olyasmi 
). Viszont még mindig itt vannak a híres szerbek (most nem Tesla, "csak" Milankovics"): Link Bocs angolul linkeltem, így több van, mint magyarul.
Ugyanaz az ábra megjelenik, mint az oxigén-izotópos linknél.
No a lényeg, hogy idő kellene ezeket átnézegetni, ami nekem még mindig nincs, de ha klímaváltozás, akkor a róla elnevezett ciklusok elemzése elkerülhetetlen (lenne), kérdés ezeket mennyire veszik figyelembe a mindenféle (pl. IPCC) jelentésekben, bár nyilván az ő ciklusai hosszútávúak. De a múlt adatainak elemzésében felhasználható lenne.
(bár itt van eggyel előttem valami olyasmi ). Viszont még mindig itt vannak a híres szerbek (most nem Tesla, "csak" Milankovics"): Link Bocs angolul linkeltem, így több van, mint magyarul. Ugyanaz az ábra megjelenik, mint az oxigén-izotópos linknél.
No a lényeg, hogy idő kellene ezeket átnézegetni, ami nekem még mindig nincs, de ha klímaváltozás, akkor a róla elnevezett ciklusok elemzése elkerülhetetlen (lenne), kérdés ezeket mennyire veszik figyelembe a mindenféle (pl. IPCC) jelentésekben, bár nyilván az ő ciklusai hosszútávúak. De a múlt adatainak elemzésében felhasználható lenne.
A csőben a lyukat már régen feltalálták. Pl:
Link
Itt is van néhány érdekes grafikon. A neten több helyen megtalálod jobb felbontásban.
Itt is érvényes az, hogy a numerikus adatbázisok nélkül ezek a grafikonok korlátozott használhatóságúak, de arra alkalmasak, hogy a médiában napi 16-szori ismétléssel adagolt globalwarming mellett is feltegyen az ember egy-két kérdést laikusként, csak úgy, a négy alapművelet ismeretében.
Szerintem ha az ájpicici a folyamatos CO2 lihegés helyett ezen megkövült/megfagyott klímaadatokat elemezgetné, jobb távprognózisokat liheghetne ki magából a szokásos megsülünk-kiszáradunk-elolvadunk-elöntődünk-szélsőségesedünk pszeudo-random riogatás helyett.
Link
Itt is van néhány érdekes grafikon. A neten több helyen megtalálod jobb felbontásban.
Itt is érvényes az, hogy a numerikus adatbázisok nélkül ezek a grafikonok korlátozott használhatóságúak, de arra alkalmasak, hogy a médiában napi 16-szori ismétléssel adagolt globalwarming mellett is feltegyen az ember egy-két kérdést laikusként, csak úgy, a négy alapművelet ismeretében.
Szerintem ha az ájpicici a folyamatos CO2 lihegés helyett ezen megkövült/megfagyott klímaadatokat elemezgetné, jobb távprognózisokat liheghetne ki magából a szokásos megsülünk-kiszáradunk-elolvadunk-elöntődünk-szélsőségesedünk pszeudo-random riogatás helyett.
Szerintem maximálisan helyén való következtetés.
Köszönöm/Köszönjük.
Remekül összefoglaltad.
Én csak annyit tennék hozzá, hogy ehhez jó lenne valami (lehet hülyeséget mondok) olyan közetmintát "vagy valamit" találni a Földön, amin kimutatható lenne évezredekben a naptevékenység főbb változásai, ciklikussága. Az első mindig a Nap. Ha kevesebb hő éri a bolygónkat, legyen akár mekkora a CO2 szint ugyis csökkeni fog az átlaghőmérséklet. Esetleg fenn áll bizonyos mértékű lassubb hűlés esélye, mivel a CO2 üvegházhatású gázként melegen tartja bolygónkat; tompitva vagy eltorzítva ezzel a lehűlési periodust.
Amit meg a neten találtam ordítóan kevés adat például: Link vagy:
Köszönöm/Köszönjük.
Remekül összefoglaltad.
Én csak annyit tennék hozzá, hogy ehhez jó lenne valami (lehet hülyeséget mondok) olyan közetmintát "vagy valamit" találni a Földön, amin kimutatható lenne évezredekben a naptevékenység főbb változásai, ciklikussága. Az első mindig a Nap. Ha kevesebb hő éri a bolygónkat, legyen akár mekkora a CO2 szint ugyis csökkeni fog az átlaghőmérséklet. Esetleg fenn áll bizonyos mértékű lassubb hűlés esélye, mivel a CO2 üvegházhatású gázként melegen tartja bolygónkat; tompitva vagy eltorzítva ezzel a lehűlési periodust.
Amit meg a neten találtam ordítóan kevés adat például: Link vagy:
Kösz, a céges gépemen levő adatokhoz pár héten belül nem tudok hozzáférni.
Bocs, idegenkedek egy olyan grafikontól, ami a jelennel kezdődik, utána meg jön a múlt. Jobban szeretem ilyesminek a tükörképét látni.
Az igazi a kb. 10 éves adatokkal léptetett grafikus adatbázis, vagy a teljes numerikus adatbázis lenne, de ilyen időléptékben is ordít egy-két dolog.
Az 1/2 és a 2/3 korszak határok: A CO2 együtt emelkedik a hőmérséklettel. A 3/4 határ kivételnek látszik, de nem feltétlen az, függőleges lépték függő is lehet. Erősen valószínűsítem, hogy a CO2 függőleges léptéke és 0-pontja szándékosan olyan, hogy a CO2 értékek görbéje fedje a T görbét az adott szakaszokon.
Mindhárom rohamosan emelkedő hőmérsékletű szakasz elemzéséhez rendkívül fontos lenne a lehető legrészletesebb vízszintes lépték, magyarul a teljes adatbázis. Bocsássatok meg, hogy nincs fotografikus emlékezetem, nem tudom a forrást idézni, de emlékeim szerint nem a Blikkben, vagy a zorigóban olvastam, hogy ezekben az időszakokban a CO2 szint növekedése néhány évtizedes (évszázados?) késéssel követi a T emelkedését.
Egy másik érdekesség: A közvetlen az optimumok utáni időszakokban látszik, hogy a hőmérséklet csökkenésénél gyakran lényegesen lassabban, időben eltolva csökken a CO2 szint.
Az előbbiek meglehetősen jól magyarázhatók a CH4 hidrát / CO2 folyamattal: A felmelegedéskor a hidrátból felszabaduló CH4 meglehetősen gyorsan oxidálódik, lehűléskor a CO2-ből CH4, ill. CH4 hidrát kissé bonyolultabb folyamatok hatására speciális körülmények között alakul ki és kerül ki a cirkulációs folyamatokból.
Az előbbiekből levonható néhány következtetés: Nincs egy - egy értelmű kapcsolat a CO2 szint és a globális hőmérséklet között, valamint a 2/1 közötti klímaoptimum tartósan jelenlegi környékű CO2 szintje mellett történt a drasztikus lehűlés, kezdődött a legutóbbi jégkorszak. Magyarul: A ciklikus drasztikus lehűléseket generáló folyamatok nagy ívben sz.nak a CO2 szintre.
Megjegyzés: Nyilvánvaló, hogy az előbbiek egyetlen pont (Vosztok kutató állomás) adataira vonatkoznak, az egész bolygó klímájára némi korlátozással lehet általánosítani belőle.
Ui: Nem zárható ki, hogy az előbbiekben baromságokat hordtam össze.
Bocs, idegenkedek egy olyan grafikontól, ami a jelennel kezdődik, utána meg jön a múlt. Jobban szeretem ilyesminek a tükörképét látni.
Az igazi a kb. 10 éves adatokkal léptetett grafikus adatbázis, vagy a teljes numerikus adatbázis lenne, de ilyen időléptékben is ordít egy-két dolog.
Az 1/2 és a 2/3 korszak határok: A CO2 együtt emelkedik a hőmérséklettel. A 3/4 határ kivételnek látszik, de nem feltétlen az, függőleges lépték függő is lehet. Erősen valószínűsítem, hogy a CO2 függőleges léptéke és 0-pontja szándékosan olyan, hogy a CO2 értékek görbéje fedje a T görbét az adott szakaszokon.
Mindhárom rohamosan emelkedő hőmérsékletű szakasz elemzéséhez rendkívül fontos lenne a lehető legrészletesebb vízszintes lépték, magyarul a teljes adatbázis. Bocsássatok meg, hogy nincs fotografikus emlékezetem, nem tudom a forrást idézni, de emlékeim szerint nem a Blikkben, vagy a zorigóban olvastam, hogy ezekben az időszakokban a CO2 szint növekedése néhány évtizedes (évszázados?) késéssel követi a T emelkedését.
Egy másik érdekesség: A közvetlen az optimumok utáni időszakokban látszik, hogy a hőmérséklet csökkenésénél gyakran lényegesen lassabban, időben eltolva csökken a CO2 szint.
Az előbbiek meglehetősen jól magyarázhatók a CH4 hidrát / CO2 folyamattal: A felmelegedéskor a hidrátból felszabaduló CH4 meglehetősen gyorsan oxidálódik, lehűléskor a CO2-ből CH4, ill. CH4 hidrát kissé bonyolultabb folyamatok hatására speciális körülmények között alakul ki és kerül ki a cirkulációs folyamatokból.
Az előbbiekből levonható néhány következtetés: Nincs egy - egy értelmű kapcsolat a CO2 szint és a globális hőmérséklet között, valamint a 2/1 közötti klímaoptimum tartósan jelenlegi környékű CO2 szintje mellett történt a drasztikus lehűlés, kezdődött a legutóbbi jégkorszak. Magyarul: A ciklikus drasztikus lehűléseket generáló folyamatok nagy ívben sz.nak a CO2 szintre.
Megjegyzés: Nyilvánvaló, hogy az előbbiek egyetlen pont (Vosztok kutató állomás) adataira vonatkoznak, az egész bolygó klímájára némi korlátozással lehet általánosítani belőle.
Ui: Nem zárható ki, hogy az előbbiekben baromságokat hordtam össze.
Link
(Petit et al Climate and atmospheric history of the past 420,000 years from the Vostok ice core, Antarctica)
Nézz jobban utána. Logikus az így is, úgy is, csak az ok és a következmény cserél helyet. Felvet néhány kérdést, bár sokakat az ilyesmi egyáltalán nem zavar. Felőlem az infó származhat a háttérhatalmaktól, a rézf(arkú) baglyoktól, de a tippem inkább valamelyik antarktiszi kutató állomás jégfurata. Pl. a Vosztok, de furkálnak máshol mások is.
Eddig csak olyan adatsorral találkoztam, ahol a CO2-t követte a T változás, így a logikus is az üvegházhatás miatt. De gondolom ezeket mindet a háttérhatalmak készítették.
A klíma múltban a hőmérséklet emelkedését KÖVETTE a légkör CO2 koncentrációjának emelkedése, nem pedig fordítva. Egy későbbi esemény tudomásom szerint nemigen lehet egy időben korábbi eseménynek oka, legfeljebb következménye.
A jégbe fagyott klíma adatok szerint gyönyörűen együtt fut a T és a CO2 szint változása, a függvény kapcsolat ordító, csak semmi támpontot nem ad egy kívülről befolyásolt CO2 szint hőmérsékletre gyakorolt hatásáról.
A jégbe fagyott klíma adatok szerint gyönyörűen együtt fut a T és a CO2 szint változása, a függvény kapcsolat ordító, csak semmi támpontot nem ad egy kívülről befolyásolt CO2 szint hőmérsékletre gyakorolt hatásáról.
Azt biztosan tudjuk, hogy a T követte a CO2 növekedést? Mert ugyan mitől növekedett volna akkor a CO2 (mármint ha a T csak követte)?
Amúgy nem mondtam hogy örülnék egy 5000 ppm-es szintnek. Bár asszem már az elfüstölnivaló kb. felét elégettük, ha az olajat nézzük (jó lehet szénből is van még egy kevés).
Igazából csak ebben a közvetlen CO2 - hőmérséklet kapcsolatban nem vagyok biztos, merthogy az évek telnek, a tél meg már megint jön; és igen már jó ideje átléptük a 400-at Link
Fenti kérdéseimmel nem trollkodni akarok, tudom van mindenfajta pozitív-negatív visszacsatolás, kiolvadó permafrost, óceáni egyre jobban telítődő (savasodó?) nyelők, változó naptevékenység. CSAK engem kb. ugyanennyire aggaszt a romló kaja minőség, a "kapcsoljuk ki kampány" az "inkább ne vegyünk meg mindent"-el szemben, illetve a talaj brutális tönkretétele, ami viszont szinte senkit nem érdekel.
Amúgy köszi a válaszokat
Amúgy nem mondtam hogy örülnék egy 5000 ppm-es szintnek
. Bár asszem már az elfüstölnivaló kb. felét elégettük, ha az olajat nézzük (jó lehet szénből is van még egy kevés).Igazából csak ebben a közvetlen CO2 - hőmérséklet kapcsolatban nem vagyok biztos, merthogy az évek telnek, a tél meg már megint jön; és igen már jó ideje átléptük a 400-at Link
Fenti kérdéseimmel nem trollkodni akarok, tudom van mindenfajta pozitív-negatív visszacsatolás, kiolvadó permafrost, óceáni egyre jobban telítődő (savasodó?) nyelők, változó naptevékenység. CSAK engem kb. ugyanennyire aggaszt a romló kaja minőség, a "kapcsoljuk ki kampány" az "inkább ne vegyünk meg mindent"-el szemben, illetve a talaj brutális tönkretétele, ami viszont szinte senkit nem érdekel.
Amúgy köszi a válaszokat
Az kb. 500 millió éve volt, és nem mondanám, hogy az akkori, 25 fokos globális átlagT ne lenne elszállva a mostanihoz képest.
De a fosszílíák is bizonyítják, hogy nem olyan rossz az az ökoszisztémának, legfeljebb mi pusztulunk ki.
De a fosszílíák is bizonyítják, hogy nem olyan rossz az az ökoszisztémának, legfeljebb mi pusztulunk ki.
Tudod mit jelent az 5000 ug/ml koncentráció ebben az esetben, vagyis mit jelenthetne?
A helyzet az, hogy 20.000 évre visszamenőleg, mióta az ember éldegél ezen a bolygón, a CO2 szint valóban hullámzott, csak hogy 200-300 ppm között. Amikor magasabb tartományban volt, azt követte az átlag T növekedése és a tengerszint emelkedése. Csak hogy az elmúlt 100 évben kilépett ebből a zónából és nagy sebességgel nő, a legfrissebb mérések szerint már több mint 403 ppm, úgy hogy egy év alatt 3,3 ppm-et nőt, ilyen nagyot még nem ugrott meg a szint egy év alatt. A sokkal erősebb üvegházhatású metánról már nem is beszélve, ami öngerjesztő folyamatként növeli a mennyiségét. Már a párizsi megállapodással is régen elkéstek szerintem a nagy hatalmak arról nem beszélve, hogy abból is hátrálnak kifelé.
A helyzet az, hogy 20.000 évre visszamenőleg, mióta az ember éldegél ezen a bolygón, a CO2 szint valóban hullámzott, csak hogy 200-300 ppm között. Amikor magasabb tartományban volt, azt követte az átlag T növekedése és a tengerszint emelkedése. Csak hogy az elmúlt 100 évben kilépett ebből a zónából és nagy sebességgel nő, a legfrissebb mérések szerint már több mint 403 ppm, úgy hogy egy év alatt 3,3 ppm-et nőt, ilyen nagyot még nem ugrott meg a szint egy év alatt. A sokkal erősebb üvegházhatású metánról már nem is beszélve, ami öngerjesztő folyamatként növeli a mennyiségét. Már a párizsi megállapodással is régen elkéstek szerintem a nagy hatalmak arról nem beszélve, hogy abból is hátrálnak kifelé.
Sziasztok!
Biztosan ki lett már itt tárgyalva, meg utána is nézhetnék, csakhát az idő (5 percet rászántam azért).
Azaz kicsit megnéztem és szép 5000 ppm körüli CO2 is volt már a nem túl "közel" múltban. Mégsem szállt el durván a T.
Nem szeretnék állást foglalni, kérdésem, hogy erről volt-e már itt szó és lett-e valami tanulság leszűrve?
Biztosan ki lett már itt tárgyalva, meg utána is nézhetnék, csakhát az idő (5 percet rászántam azért).
Azaz kicsit megnéztem és szép 5000 ppm körüli CO2 is volt már a nem túl "közel" múltban. Mégsem szállt el durván a T.
Nem szeretnék állást foglalni, kérdésem, hogy erről volt-e már itt szó és lett-e valami tanulság leszűrve?
Jó lenne... amúgy google translate németről angolra közel tökéletes.
Naná, elég közeli rokonok...
Naná, elég közeli rokonok...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat