Globális jelenségek

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#407674 - 2018-08-09 08:07:05)

A szokásos nagyotmondas, riogatas. És persze ikszedszer való belelepes abba a primitív csapdába, mikor egyetlen konkrét, hétköznapi időjárási helyzetet állítanak be hosszútávú globális változások bizonyítékanak. Egyébként a mostani rettenetes hohullamhoz hasonlók a múltban is gyakran előfordultak nálunk. Szóval, ami eddig történt, az Magyarországon nem mondható mero szokatlannak, nem kell csinálni a feszkot. Anglia és Norvégia persze kicsit más téma ezen a nyáron. De még ez sem ok arra, hogy vilagveget kialtsunk. 
Nem utolsósorban újra és újra az merül fel az emberben, hogy ha tényleg a pusztulás küszöbén állunk, és eszközök vannak a kezünkben annak elkerülésére, akkor miért nem tesznek az arra hivatottak semmit. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#407672 - 2018-08-09 07:19:10)

Köszi a linket.
Vélemény? 
Az ember a legostobább állat. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#407664 - 2018-08-08 22:47:31)

Nocsak, a metnet fórum szemben a világ klímakutatóinak 98,4%-val?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#407663 - 2018-08-08 22:47:21)

Pedig ez kivételesen nem annyira hülyeség. Jó, az előrejelzett időtartományokban azért valószínűleg van bőven túlzás, de az aktuális helyzetjelentés igazából korrekt.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#407662 - 2018-08-08 22:39:1

Az a véleményem, hogy ne linkelj ilyet. Lehetőleg ne is olvass...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#407660 - 2018-08-08 22:31:43)

Vélemények? Link

Nem lesz baj, mármint hosszú távon... túlmelegszik a klíma, mi simán kihalunk és utána visszaáll az egyensúlyi állapot, case closed  
Komolyra fordítva, csak az idő kb 10%-ában volt jégsapka a sarkokon, azaz bőven a hidegebb felén vagyunk a földi éghajlatnak. Ebből nekem az következik, hogy van még hova melegedni és nem lesz feltétlen káros, sokszor megtörtént már és mégis van élet. Sőt régen, amikor melegebb volt (sokkal), akkor sokkal több élet volt. 
Visszafordítani a folyamatot csak és kizárólag a fúziós erőmű fogja, az atom csak lassítja, mert félnek tőle, nem elég, stb.

Ezt a linket az egyik facebookos ismerösöm osztotta meg.
" #nemsüllyedünk
- Simon Lee angol meteorológus a mostani brit hőhullámról. Az összehasonlító ábra az 1976-os, azóta is hírhedt brit hőhullám idejére szóló, 1951-1980-as átlaghoz mért globális hőmérsékleti anomália ábrája, a második fele a mostani hőhullám ugyanilyen viszonylatú ábrája. Amíg a 76-os idején normális értékek (vagy inkább alacsonyabbak) voltak a világ nagy részén, most gyakorlatilag az egész bolygó hőhullámból áll..."
Tehát a link: Link Kép:

Az ismerösöm "nemsülyedünk" című postja élénken érzékelteti az aktív és csökkentett módú Nap ciklusok 
hatását a bolygónkra nézve. Ha egy emberöltőbe húzzuk bele ezt a két évszámot akkor vannak nagytérségű áramlások amik NOAA adatai alapján éves,évtizedes változékonysággal bírnak. Az, hogy most a 2010-ig dinamikusság és csökkenő hótakarós napok gyakorisága jelemezte a teleinket egy dolog. Párhuzamosan egyre erősebb Nap cilusokkal, továbbá évről évre magasabb széndioxid szintel. 
Vegyük azt lekonyhásítva az elmúlt évtizedekhez képest nagyjából 2010 óta takarékon üzemel a Napunk. Aktivitása 2010 elöttihez sokat csökkent, mégis nem hűlünk? Nem, mert a széndioxid szint továbbra is magas valamint folyamatosan engedjük a levegőbe. 

Tehát adott, hogy a csökkent Nap aktivitással, a kevesebb hő ami ér minket, ami a felső légköri szelekre (a jeat stream=futóáramlásra) bír jelentős hatással. Ezek a szelek erősége és iránya befolyással bír ciklonok és anticiklonok erőségére, tartósabb kialakulási helyzetükre, mozgásukra. Viszont a több széndioxid miatt több hő kötödik meg a légkörben, ami tovább emeli a Föld átlaghőmérsékletét. Aktívabb Nap esetén a dinamikus szelek, dinamikusabb légkört szűlnek ami ide oda mozgatják az alsóbb rétegeket hideget-meleget egyaránt. Csökkentett módba veszteglő anticiklonok és pangó alacsony nyomású képződmények alatt szél hijján csak halmozódik a meleg, nem beszélve a kontinentális, szárazföld felett hamarabb és masszívabban fenálló melegbázisokról. 
Mai helyzetünkben a többlet hő nagyobb párabefogadó képességet tesz lehetővé. Nő a párolgás, jobban "száradnak a szárazföldek", a kontinens belsejében. A probléma az, hogy maga a vízgőz is üvegház hatású gáz, viszont hamar elpárolog-lehűl-kiesik-megfagy-elolvad-elpárolog..stb. vagyis hamar kiürül a légkörből. De a széndioxid szint miatt nő a hőmérséklet és emiatt a párabefogadó képesség is, ami még tovább emeli a hőmérsékletet és kevesebb csapadék hull vissza az óceánokba és a szárazföldekre.
Ami még rá fejel plusszban, hogy bolygónk kerengési pályája és dőlés szöge miatt félév sarkköri éjszakát hol északon hol délen nem lehet kikerülni a légkörnek se, tehát minden év azon szakában megjelennek az artikus hideglégtömegek. A kontinentálisabb áramlási viszonyok miatt A Déli Sarkkal ellntétben nyitottabb Északi - Sark sokkal, de sokkal érzékenyebb tenger áramlások és ciklonok lévén, tehát sérülkenyebb az oda alakuló hidegmagok ősszel. Ezzel szemben Szibéria belső területei és a Kanadai északi részek védettebbek ilyen szempontól tavaly télen is ott alakultak ki hamarabb hidegmagok és lettek ill. sikerültek keményre. Ezzel szemben a Déli Sarkon szárazföldi plató van, óceáni áramlása zárt, körülöleli a fagyott kontenst és a légkört is stabilabb klíma jellemzi. Ezt azért fontos mert a hideg ha nem is annyi mint régebben volt adott lesz, de rengeteg meleg légtömeg mellé. Szóval ez szélsőséges időjárást szűlhet a jövőben, egészen addig, ha csak nem a Nap annyira legyengülNE ( EZ CSAK FELTEVÉS!! ) hogy ellensúlyozni tudná a széndioxid szint miatt fogságba esett hőmennyiség miatt megemelkedett hőmérsékletet szerte a bolygónkon. 

S, hogy mit tartogat a jövő? 
Nos szélsőségesebb, kontinentálisabb klímát.

Megoldások: Nos. Ki kellene a széndioxidot vonni a légkörből, már ami benne van, s amit jelenleg előállítunk mindent leállítani. Ez gyakorlatilag -  mivel az ember általában CSAK hibáiból tanul - LEHETETLEN.
A természet persze elvégzi a dolgát. A növények több széndioxid hatására gyorsabban nőnek és több szént kötnek meg magukban. Az óceánok savanyodnak, mivel 60% ők nyelik el algák és egyébb formában a széndioxidot 40% csak a növényeké. Óceánjainkból van elég, van hova "felszívni" azt, sajnos a benne lévő állat és növény világ kárára. -de a fizikai és kémiai reakciók nem érzelgősök, nem válogatnak. Hiába vagyok "szép", ha az asszony pofon húz még érezni fogom. Szóval az óceánok és a növények majd teszik a dolgukat ezer meg ezer évek után is. 
Itt, ami érdemben bele szólhat a dolgokba, az a Nap. 

- Azzal se lennék - személy szerint - kiegyezve,ha most csökkenő és az előrejelzett 2020-as napfolt minimum után újra mondjuk 90-es évekbeli erővel tombolna csillagunk és dinamikusabb lenne a Föld légkörzése(pár éves csúszással követve), akkor is a fogságba ejtett hőt kavargatná maga alatt meg a Sarkvidék felett telente megjelenő hidegbázist.   

Hát, nekem is inkább csak kérdéseim vannak. Viszont vicces, hogy napra pontosan 4 éve ugyanerről a jelenségről írtak, csak nem Európában, hanem Amerikában.

Rosszul tudom, hogy nyárra mindig teljesen átalakul (legyengül?) a polar vortex? Valami ilyesmi rémlik nyárról, amikor sokat olvastam utána.
Első találat angolul a "polar vortex nyáron" kulcsra:
Link
Itt azt írják, nyáron nem igazán van hullámzó vortex, de lehet is, meg nem is, meg a meteorológusok se értenek egyet... Én inkább arra gondolok, hogy ez a polar vortex egy mindenre jó érv, ha extrém szélsőségek jelentkeznek...

Ugye a márciusi komoly hidegért is a polar vortex meggyengülését tették felelőssé. Most megint ezt emlegetik az északi sarkkör környékén tapasztalható 30 fokok, és a Közép- és Dél-Európában megszokott nyári forróság hiánya miatt. Ezt a dolgot csak idén kezdték el pedzegetni, vagy korábban is volt már példa, hogy ilyen szinten és időtávon felboruljon az időjárás, amit a polar vortex meggyengülésével hoztak összefüggésbe?
Link

Sajnos komoly fegyver az ilyen-olyan lobbi kezében a kollektív bűntudat-keltés, ez az egyik eszközük a manipulálásra. Tele van a net nagyobbnál nagyobb baromságokkal például a mezőgazdasággal, főleg az állattenyésztéssel kapcsolatban, amiktől mint szakmabelinek, feláll a szőr a hátamon. Nem akarok vitát generálni, de csak józan paraszti ésszel: vegán életmód? Oké, mennyi növényi eredetű mindenfélét kell idehordani több ezer kilométerről leginkább repülőgéppel a közelben termett vagy felnevelt növények és állatok helyett? Mert az ugye belátható, hogy a mi klímánkon a kiegyensúlyozott táplálkozást nem egyszerű megoldani csak növényi táplálékból, már ha néha frisset is akarunk enni, nemcsak fagyasztottat. Ja, mellesleg az sem kevés energia.
Sikerült megvalósítani a nagyvárosi életformát, annak minden kellékével együtt. Közlekedési dugók, büdös, poros és nyáron forró nagyvárosok. Műanyag tálcán "termő" hús és zöldség, hely és tudás híján tökéletes képtelenség még a részben önellátásra is, technológiától való függőség. Sulykolják, hogy ezek nélkül nem is tudsz élni, közben meg azzal stresszelnek, hogy "soha nem látott szárazság és meleg tombol", "özönvizek és viharok pusztítanak világszerte", "rohamtempóban olvad a sarki jég" és mellette pontosan tudják, hogy aki kicsit is tájékozottabb, az összekapcsolja mindezt az emberi tevékenységgel, aminek ő is a része. A felelősök pedig szerintem leginkább akasztófára érettek a cinizmusuk és a mérhetetlen profitéhségük miatt.

Ez is érdekes lehet:

Link



Végülis csak kétszeresére nőtt (majdnem) a CO2 tartalom, de már éhezni fog a növényzet? Hmmm...

Az atomenergia nélkülözhetetlen lesz, amennyiben belátható időn belül ki akarjuk váltani a fosszilis tüzelőanyagokat. Az alter energianyerési módok, um. napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, megújuló tüzelőanyagok, szintén fejlesztendők, de önmagukban egyelőre elégtelenek a rettentő energiaéhség kielégítésére. Viszont atomerőművekkel kombinálva talán-talán már helyettesíthetik a klasszikus, szén-kőolaj-földgáz alapú energianyerést.
Ígéretes technológiának látszik még a légköri szén-dioxid megkötése arra alkalmas vegyi anyagokkal, de szerintem még jobb lenne zárt rendszerben, mindjárt a keletkezés helyén megkötni azt. Hasonló okból mindenhol erdősíteni kéne, ahol csak lehet. A villanymotoros autónak is csak akkor van értelme, ha a hozzá való elektromos energiát nem fosszilis tüzelőanyagok égetése révén nyerik. Ha igen, rosszabb a helyzet, mintha maradnának a belsőégésű motorok, ugyanis az elkerülhetetlenül rosszabb hatásfok miatt még több CO2 kerül a levegőbe.
A lakosság szokásai is megváltoztatandók. Az energiatudatosság nem feltétlenül csak szólam, azt kitartó felvilágosítással a mindennapok "aprópénzére" lehet váltani. Ehhez persze okos, felelősségteljes közre van szükség.
Valami irányelvet most már csak ki kéne gondolni a kormányoknak (nemzetközi szervezeteknek?), hogy mennyi lenne az ideális, elérendő légköri széndioxid-koncentráció, és azt meg is valósítani. Abból előbb-utóbb biztosan baj lesz, ha tétlenül figyeli az emberiség annak növekedését (és közben jajong miatta, de semmit se nagyon csinál)

Egyetértek, valóban a legégetőbb probléma a túlnépesedés. Ezzel a problémával érdemben nem foglalkoznak a globális szervezetek, döntéshozók, annyira telik ezektől az avitt vízfejektől,hogy az arcodba nyomják, ha 0,4 fokot emelkedik a globális hőmérséklet, az százezrek, milliók halálát okozhatja. Érezd magad rosszul, mert "fejlett" világba születtél. Ők meg közben összesúgnak, hogy a természet úgyis megoldja a "tulnepesedést", mert a természet mindig megoldja az ilyen dolgokat. Határtalan cinizmusuk, semmirekellőségük, esetenként akasztófára érettségük bizonyítékaként még rád akarja tukmálni a "klímamenekülteket", akik akkor is menekülnének már az életlehetőségekben szűkös térségekből, ha történetesen csökkenne a globális hőmérséklet. Nyilvánvaló illúzió a szén és atommentes világ belathato időn belül, helyenként, gazdagabb régiókban vannak, lesznek komoly eredmények, de globális szinten ez nem fog menni mostanában. 

Link

Vannak reménykeltő találmányok, kezdeményezések is:

Link

Még egy probléma okozza a melegedést: az atomellenesség és az elektromos közlekedés terjedése. 45% - 70% (gázturbinás, de ebből kevés van) hatásfokú erőműben állítjuk elő az áramot, amit aztán 80% hatásfokkal használunk el közlekedésre, ez összességében 40% alatti hatásfok, szemben egy turbódízel autó 45%-ával. 
Így teszi tönkre a (sötét)zöld lobbi meg az atom- és dízelhiszti (amit egyébként pont az EU okozott az EURO szabványokkal, amiknek hála a mai dízelek 100x rákkeltőbbek, mint a 30 évvel ezelőttiek) a klímát. 

Link

Facebookos link róla még: 
Link 

Ez az a fórumtéma, ahol már mindenki kifejtette a saját álláspontját, így nem csoda hogy kissé haldoklik. Persze lehetne beszámolni újabb kutatási eredményekről, mérésekről, de ezek is csak ismétlik önmagukat.

Egy ilyen rendkívül összetett rendszerben mindenki ki tudja mazsolázni azokat a folyamatokat, amelyek a saját igazát igazolnák. Még akkor is, ha teljesen ellentétes álláspontokról van is szó.

De éppen ez a lényege a globális klíma rendszerének, hogy az egymást kiváltó ellentétes folyamatok irányítják. Ezek teszik ÖNSZABÁLYOZÓvá. Több milliárd év rá a bizonyíték! Itt csak az szokott a kérdés lenni hogy milyen mértékben és mennyi időre lendül ki a változást jelző inga. Mert előbb utóbb vissza fog lendülni. És ha épp a csúcson sikerül neki egy plusz lökést adni, akkor előfordulhat, hogy a másik oldalon méginkább kileng.


Amúgy a legnagyobb probléma jelenleg globális túlnépesdés. Ami Afrikában még csak most kezdődik, de pl. Nigériából már érkeznek az ijesztő népesedési adatok. Pedig várhatóan egész Afrika követni fogja a nigériai példát.

Erről eszembe jut a Belga egyik legjobb száma, a "Ló rider", és annak ide tartozó sorai:
Hé, ne lökdössél már!
De löknek a szabirok!
Nyomnak nyugatra, plusz beelőztek az avarok
Az ugorok meg a szabirok elől szaladnak,
Azok meg az avarok elől kavarnak,
Azok meg az óceán partján lakó népek elől futnak,
Na de azok meg a klímaváltozás elől vándorolnak!

Mára szépen összekapcsolódott a politika is a klímakutatással. A tények nem fontosak, bármit elhitethetünk az emberiséggel és a legjobb ha vészharangokat kongatunk, az kell a népnek , arra még ugrik. A mai magyar helyzet is ezt mutatja. Fél országot rettegésben tart a média, kit ezzel, kit azzal rémítenek, közben a szálak mozgatói röhögnek a markukba és számlálják a bezsebelt milliárdokat. A népvándorlást elnézők például egyre inkább hangoztatják, hogy a meleg az oka mindennek, azért indulnak el a tömegek, mert éget a nap és nem esik az eső. Állítólag a hunok, magyarok, germánok stb. vándorlása is az éghajlat miatt indult, mert elfogytak a legelőik. Ezek a pár százezres népek nem hiszem, hogy csak azért mentek, mert a marháik és lovaik nem tudtak volna füvet találni. Inkább más népek támadták őket vagy könnyebb volt más, letelepült és gazdag népeket megtámadni. Most, hogy a március kicsit hidegebb volt máris a politika tüzelőtámogatással rukkolt elő és óriási sikert ért el az alamizsnával. Az időjárás már napi szinten szolgálja a nagyurakat, bármilyen, hideg vagy meleg, száraz vagy esős, az elit csak hasznot húz belőle. A globálisan melegedő évtizedekben mindenki a káros hatásokat sorolja, arról, hogy ez milyen jót tesz az embereknek, arról sosem hallok. Mintha nem a jégkor elmúlta és a nagy melegedés indította volna el a civilizáció gyors fejlődését az ókorban ill. még előbb a csiszolt kőkorban is. Ma, amikor az időjárási anomáliákat szajkózzuk, akkor sem hallok arról, hogy élelemszűke lenne. Az áruházak persze néhány afrikai ország talán kivétel, dugig vannak élelemmel, melynek 30 %-át megsemmisítjük, mert egyszerűen nem esszük meg, megromlik, lejár a szavatossága stb. Gyakran vannak rekordtermésű évek, persze nem mindenhol és egyszerre, de ezeket nem verik nagy dobra. A sok sírás és riogatás ellenére életemben még nem emlékszem, hogy népünk élelem nélkül maradt volna vagy csak importból tudtunk volna kajához jutni. Az enyhe telek miatt rengeteg tüzelőt megspórolhatunk,  erről nem beszélnek, de ha 2 hétig hideg van jön a rizsa, hogy jaj mennyi tüzelő fogy. Előtte két hónapig mennyit megtakarítottunk az senkit nem érdekel.
Előbb utóbb az emberiség fásult lesz és ha a csapból is az ügyeletes riogató propaganda folyik, akkor azért rájön, hogy az egész csak manipuláció: mégsem sültünk meg pedig 25 éve ígérik, mégsem haltunk éhen meg pedig 30 éve várjuk, mégsem fogyott el az energia, holott 40 éve megígérték, a sziget mégsem került a tengervíz alá, pedig 15 éve megmondták stb. De addig is milliók élősködhetnek rajtunk valamivel éppen besz...ratva a népek hiszékeny részét.

Ha figyelmesen olvastad a különböző híreket, akkor olyan információval is találkozhattál, ami ezzel teljesen ellentétes. Amerikai tudósok szerint - most nem találom a linket - a naptevékenység gyengülésére számíthatunk a következő évtizedekben, és az évszázad során egy Maunder-minimum is ránk köszönhet.
De ha komolyan is vesszük a globális felmelegedést, én úgy látom, a lényeggel senki nem foglalkozik, egészen pontosan: még nem láttam olyan tanulmányt, ami azt akárcsak érintette volna. Ha megnézed az 1850 óta tartó globális hőmérsékleti grafikát, akkor láthatod, hogy lépcsőzetes a trend. Kb. 20-25 éves átlagosan, fokozatosan 0,25-os emelkedéseket hasonló idejű stagnálások követik. Így a 150 év során három emelkedő és három szinten maradó időszak volt. Szó sincs folyamatos emelkedősről vagy hokibot elméletről. Nagyon várom már, hogy végre valaki ennek okaival foglalkozzon, mert az közelebb visz a valódi okokhoz.
Ezzel nem állítom, hogy a sok riogatás ártalmas, hiszen a környezetünkre éppen a túlnépesedés miatt jobban kell vigyáznunk, és bulvár eszközök nélkül a környezeti katasztrófára nem lehet felhívni a figyelmet, csak éppen a tudósoknak kellene tisztában lenni azzal, hogy a körítés és a lényeg szét kellene váljon!
 

Nagyon szép estét kívánok!  Az ilyen és ehhez hasonló hírekhez (anélkül, hogy bárkinek hitét bármennyire megingatnám) sommásan ennyit fűznék: lehet, beválik, lehet, nem. Ugyanis bármikor közbejöhet egy jelenleg vélt, de egyelőre nem nem várt jelenség, mint amilyen a naptevékenység (amelynek hatása évtizedekre, ha nem évszázadokra meghatározhatja érzékeny földi klímánk helyzetét), egy szupervulkán kitörése (manapság a vulkanológusok elég gyakran riogatnak a Yellowstone-park alatt szunnyadó tűzhányó ébredésével kataklizma-szerű lehűlést, az élővilág nagy részének kipusztulását okozva). Egy viszonylag közeli csillagrobbanás - itt a csillag külső burkának kidobódására vagy az égitest csaknem teljes megsemmisülésére utalok - is alapjaiban megrengetheti bolygónkat. Ha viszont semmi, de semmi hasonló globális horderejű esemény nem lép fel - ami ugyancsak elképzelhető -, az OMSZ által szakmailag kifogástalan forgatókönyvvel készített rövidfilm még be is következhet.     

Link
Na erre varjunk gombot ! És még azt sem mondhatjuk, hogy komolytalan bulvárbunkóktól származik: 42 fok, 150 km-es széllel jövő zivatarzás. Bár még nem tudni, hogy az aszály és hőség vagy az árvíz és zivatar végez velünk, de hogy valami, az biztos. Mindenesetre szénnel nem fűtök (eddig sem sokat), hátha fordul a kocka.

Kösz! Már kezdtem keresni az akkori hozzászólásodat, de látom, megelőztél!

Tényleg, most látom én is, hogy még februárban találkoztam, és linkeltem be egy szinte ugyanilyen cikket. Elnézést kérek, ezt benéztem.  
De ebből is látszik, hogy milyen fondorlatos ez a média (főleg a bulvár része), hogy egy más címmel, egy kicsit módosított tartalommal ugyanazt a témát hányszor lehet bedobni a "gyanútlan" olvasó közönségnek. 

Ezzel egyszer már foglalkoztam, tele van csúsztatásokkal, költői túzásokkal és hibás (rossz) információkkal. Akkor erre jutottam:
Link

Nesze Neked, Globális Felmelegedés!   Link
Arra már nem volt időm, hogy a cikk forrásának jobban utánajárjak, de az biztos, hogy nem ez volt az első ilyen hír ebben a témában.

Nem inkább a légkörieknek lehetett hatása? Például a futóáramlatokra és a sarki örvényre. Az 1900-as évek elején, közepén születtek érdekes feljegyzések az északi-sark kevéssé jeges állapotáról. Nem mondom, hogy van összefüggés.

Tanácskérés. szeretném referálni a Wilcox (2012) Direct and semi-direct radiative forcing of smoke aerosols   over  clouds  (Atmos. Chem. Phys. 12: 139-149)  cikket.  Ide szabad írni vagy a Bioszférába?  Köszönet

Csupán annyiban vitatkoznék, hogy nem kell feltétlenül akkora energia, hogy elindítsunk hatalmas folyamatokat. Elég a katalizátor szerepét biztsítani, vagy megfelelő időpontokban "belengetni az ingát".
Hogy mondjak egy hülye példát, egy szál gyufával is kiírthatunk hatalmas erdőségeket, pedig hol van az egy faipari munkagép teljesítményéhez, vagy egy pusztitó vihar erejéhez képest.

Hagyd is menni a gondolatot  Egy atomrobbantás ereje egy napokig örvénylő ciklonéhoz képest sehol nincs, és ha van is hatása az atomrobbantásoknak a klímára, csak kutakodtak már e kérdésben.
Persze a google-zés gyakran rám marad, de itt csemegézhetsz: Link olyanról szó sincs, hogy hidegebb vízfelszínt kavart volna pár atomrobbantás, inkább a szennyezőanyagokat vizsgálják.
De persze nem először gondolt valaki az atombomba-tesztek vs. klímaváltozás vonalára sem: Link
Mennyire saccolják a hatást? 0.62 milliomod °C. Ez egész pontosan 0.00000062 °C. Szerintem - és szerintük is - elenyésző.

Nos, én meg továbbra is tartom a kételyeimet azzal kapcsolatban, amit elsőre állítottál, hogy a vízfelszín erősebb hűtőhatást vált ki, mint a hófelszín (jégfelszín). Egészen pontosan így fogalmaztál: "Bolygónk hűtésére ennél jobb módszert találni sem lehetne." Én vitatom és kétségbe vonom, hogy a sarki jég elolvasztása olyan lehűlést okoznak a jég olvadásához szükséges hő elnyelésével, amitől aztán visszafagyna az Északi-sark. (???) Buta hasonlat, de akkor miért olvad el a fagyi a kezemben?  Nem kéne visszafagynia, hiszen elvonja a hőt a környezetétől?
Értem én, hogy kicsi a fagyi, nagy az Északi-Sark stb., de ha elégetünk sok fosszilis energiahordozót, ami energiát szabadít a rendszerre, vagy telepumpáljuk freonokkal és üvegházgázokkal a légkört, akkor az igenis képes globális felmelegedést okozni, amitől leolvadnak a sarkok és nem fognak visszafagyni, mert leolvadtak. Azt ezzel nem akarom kijelenteni, hogy ez is történik, és robog a globális felmelegedés gőzöse, de szerintem nem megalapozott feltevés lesöpörni az aggodalmakat az asztalról, hogy "nem baj, majd a vízfelszín hűtő hatása visszacsatol".

Az már megalapozottabb lehet, hogy megnőhet a WACC helyzetek száma (warm Arctic, cold continents), ami hatására egyre nagyobb hó- és jégréteg alakul ki a kontinensen, ami idővel növeli a permafroszt, gleccserek stb. kiterjedését, lehűtve télen a sarkvidéket, amitől visszatér a kiterjedtebb jégtakaró, aminek hatására a kontinensek megint melegednek éééés kezdhetjük is elölről. De ebben a hatásláncban (ami részemről is csak egy felvetés) nincs semmiféle víz hűtőhatás és olvadáshő-elnyelés.

Igazad van, ezt benéztem. Viszont ezt a többparaméteres dolgot természetesen én is így gondoltam.
Az alapfelvetésemet továbbra is tartom. A teljes bizonyítása meghaladja lehetőségeimet.
Egyelőre talán mindenkiét, hiszen ehhez többek között hatalmas mélytengeri észlelőhálózatra lenne szükség.

Igaz, hogy fényről legalább 40 éve tanultam utoljára, de tudomásom szerint víz - levegő fázishatáron teljes visszaverődés csak a vízből kilépő fénysugár esetén lehetséges, a levegőből vízbe lépő sugár esetén nem létezik teljes visszaverődés.

A kisugárzott energia szempontjából valószínűleg mégis igazad van, csak kicsit többparaméteres a kérdés.

Most jut eszembe. Ki tudja, lehet azért is melegszik így a légkör mert megszűntek a kisérleti tenger alatti atomrobbantások.
De ez most valóban csak egy hirtelen jött vad gondolat.

Az utakról a jeget a kalcium-klorid tépi fel, nem a szórt sugárzás. Magyarországon még csak most van terjedőben a közönséges sózás helyett, ezért is annyira feltűnő az idei szezonban.

Nem írtam, hogy a víz nem melegítené tovább a környezetét.
Attól még hogy valami lokálisan enyhülést hoz, a globális mérleg még lehet negativ, sőt.

Lehet, hogy ez a folyamat egyelőre csak az óceánok mélyét hűti, de előbb-utóbb ez a felszínre is hatással lesz.

Amúgy valóban, viszonylag egyszerűen le lehetne hűteni a Földet. Csak kicsit fel kell "kavarni" az óceánok vizét. Remélem nem jut eszébe senkinek.

* A szép átlátszó jégé gondolom valóban megegyezhet, de ott mindig hófehér a jég felszíne, mert esik rá hó, dér stb. Vagy ez az esetben is igaz, ha a víz sötét és a jég hófehér?
* A visszaverődés meg gondolom akkor igaz, ha a víz tükörsima, ami ugye ÁLTALÁBAN nem igaz, elég erős szelek járnak arrafelé. A vízre azt is betippelném, hogy sokkal nagyobb felületet generál, mint a jég, amivel tovább nyeli a hőt, plusz a hő nem csak közvetlenül a napból érkezhet, hanem "szórtan" is, pl. felhős idő esetén látványos ez, akár full 90 fokos beeséssel, nem? Ez a légköri besugárzás tépi fel nálunk is a jeget az utakról -6 fok és borultság mellett is. Ha nincs felhőzet ez nem hinném, hogy gyengülne fentről (és nem csak a nap szögéből).

Egyszerűen nehezemre esik elhinni, hogy a jég helyett a víz nem enyhíti mintegy láncreakciószerűen tovább a környezetét, hisz a hőtehetetlensége is sokkal nagyobb, 2m-en nem gyülemlik fel annyi brutál hideg, hogy 850 hPa-ig kihűljön (ld.  T2m térképek, amiknél a hideg légtömegek határai általában tökéletesen ráfekszenek a jég-hó határra: Link ). Lehet, hogy így van, nem vagyok fizikus, csak nagyon nehezemre esik elhinni, napszögtől függetlenül.

Akkor röviden:
Hősugárzás: függ a sugárzási tényezőtől valamint a hőmérséklet negyedik(!) hatványától. A víz és jég sugárzási tényezője gyakorlatilag megegyezik.
Fényvisszaverődés: a víz teljes visszaverődési határszöge: 48,52 fok

Egyiket se értem:
* Tényleg jobban sugározza ki a hőt (jobban hűl le) a vízfelszín, mint a hóréteg? Fordítva gondolnám...
* Tényleg a lapos szögben érő napsugarakat jobban visszaveri a vízfelszín, mint a hófehér hóréteg? Ezt is fordítva gondolnám...
Ahogy az évek óta tartó durva pozitív anomália is így gondolja a sarkkörön túl... Az, hogy ez hozzánk hideg és havas teleket hozhat, nekem nemrég volt egy újkeletű felfedezés, utalás az egyik cikkben (pont a polar split-ek és a jet hullámzása maitt).

Továbbra sem értem miért aggódnak a T. klímatudósok a sarki jég és a gleccserek olvadása miatt. Bolygónk hűtésére ennél jobb módszert találni sem lehetne. Egyrészt az olvadás okozta hatalmas hőelvonás, másrészt az északi jégsapka hiányából adódó kisugárzás miatt. Ez utóbbi, akárhogy is próbálják bebeszélni, sokkal jelentősebb, mint a napsugárzás okozta többlet, ami a sarkvidéken ha néha van is, olyan lapos szögben érkezik, hogy a vízfelszin sokszor jobban visszaveri, mint a hó.

Az utóbbi 3 télen nálam a hótakarós napok száma szerintem a húszat sem érte el összesen. A legnagyobb hótakaró nagysága 5 cm volt ami fél napot ha kibírt. Nekem ez mediterrán tél és nem kontinentális.  

Lehet védekezni a fagykár ellen?

Először is nem igaz, hogy senki sem mondta Link
"Az idei januárban gyakoribb tartós hideg periódusokhoz köthető hideghullámos napok a század végére a modellek szerint az ország nagy
részén szinte már megszűnnek."
És nem csak a modellek szerint, hanem a szakemberek ezt el is hiszik.
A 2006/2007-es enyhe tél környékén is voltak ezekhez hasonló írások szakmabeliektől.
Plusz a kertészeti és gyümölcstermesztési szakmában elterjedt az a nézet, hogy az enyhe telek és a globális felmelegedés miatt lehet most kevésbé fagytűrő növényeket sikeresen termeszteni.
Azt is gondolják szakemberek, hogy elég nézegetni az átlaghőmérsékletet, a keszthelyi egyetemen az átlaghőmérséklet függvényében vizsgálják a korlátozottan téltűrő növények téltűrését.
Ezen a télen sem, meg egyáltalán sem jelent semmit az átlag a növények téltűrését illetően.
Azokról a cikkekről ne is beszéljünk, amiket szakemberek írtak és ecsetelik, hogy a globális felmelegedés és a telek enyhülése miatt lehet nálunk korlátozottan téltűrő gyümölcsfajokat termeszteni.
Pont most hallottam, hogy a Zala Megyei Klímastratégia egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy a globális felmelegedést mutatja, hogy Becsehelyen kivit termesztenek nagyüzemi szinten, amit a melegedő telek tesznek lehetővé.
Holott nem így van!
A szakembereknek fogalmuk sincs (tisztelet a kivételnek) az egészről!
Az elmúlt évtizedben sok szakemberrel, köztük meteorológus vagy klimatológus szakemberrel beszéltem ezekről, keverik a szezont a fazonnal.

És ezzel mit sikerült bizonyítanod?
Szerintem senki sem mondta azt, hogy nem lehetnek és lesznek hidegbetörések, hideg periódusok a telek folyamán.
Ha már így kiemelünk, csemegézünk nekünk tetsző adatokat, történéseket  a saját magunknak tetsző elmélet számára, akkor 
én is megjegyezném a sorozatban igen gyenge teleket az utóbbi években.
Nem kell messzire mennünk, elég csak az idei decembert a több mint 2 fokos vagy a botrányos januári több mint 4 fokos pozitív anomáliát említeni. És én ezzel mit bizonyítottam? Semmit. Mert nem akartam semmit sem bizonyítani.

Hát, mediterrán és mediterrán között is van különbség.

Gyanítom, hogy Rómát és Tiranát jóval gyakrabban éri el -10 fokos T850, mint Cataniát és Athént.