Globális jelenségek
A sivatagban merőlegesen süt rám a nap.
A sarkoknál talán kicsit más a helyzet. Különösen ilyenkor, a téli félévben.
Hogy a hasonlatodnál maradjunk, a Föld nem délután 1-kor fut, hanem a lemenő napfényben.
A sarkoknál talán kicsit más a helyzet. Különösen ilyenkor, a téli félévben.
Hogy a hasonlatodnál maradjunk, a Föld nem délután 1-kor fut, hanem a lemenő napfényben.
Azért én azt javaslom, ha megsülsz a napon délután 1-kor futás közben a sivatagban, NE VEDD LE A SAPKÁDAT, mert nem úgy fogsz megszabadulni a felesleges hőtől, ahogy elképzeled 
Továbbra is azt mondom, a téli félévben ennek csak örülni kellene a felmelegedéstől aggódóknak.
Földünk levette a sapkáját, és megszabadul a fölösleges hőtől.
Földünk levette a sapkáját, és megszabadul a fölösleges hőtől.
Volt már szó a fórumban az El Nino-ról, és arról, hogy inkább enyhébb telet hozhat Európába. Ez azonban egyáltalán nem egyértelmű, sőt magyar vizsgálatok azt mutatták korábbi El Nino teleket elemezve, hogy nálunk inkább a télen az átlagnál hidegebb időszakok a jellemzőek. Illetve ebben a cikkben is, a negatív NAO gyakoribb előfordulását kötik az El Nino-hoz: Link
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az El Nino hidegebb teleket hoz Európába, inkább arról van szó, hogy térségünkben nagyon nehezen kimutatható, hogy egyáltalán van-e hatása az El Nino-nak, gyakorlatilag erre alapozva nem lehet semmit mondani az európai tél alakulásáról.
Észak-Amerikában viszont kimutattak összefüggéseket, melyek nagy átlagban érvényesülnek: Link
Ezt azért is teszem be, mert az évszakos modellek ezt gyakran vissza is adják, és ez a mostani ECM évszakosban is így van. Vagyis Észak-Amerika északnyugati része melegebb, déli, délkeleti része hűvösebb, csapadékosabb. Link Link
Csak érdekességként hozzáteszem, Eurázsiába a modell most nem jelez előre nagyon nagy területre egyértelmű pozitív anomáliát, inkább az a jellemző, hogy nem mutat ki szignifikáns eltérést az átlagtól. A legutóbbi El Nino-nál ( 2015/16) egyébként az Amerikára vonatkozó előrejelzés hasonló volt, ennek ellenére nem igazán jött be, mert pont az USA dél-délkeleti részén is meleg volt. Európára viszont akkor egyértelműen melegebbet jelzett: Link Az a tél nagyon enyhe lett nálunk is.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az El Nino hidegebb teleket hoz Európába, inkább arról van szó, hogy térségünkben nagyon nehezen kimutatható, hogy egyáltalán van-e hatása az El Nino-nak, gyakorlatilag erre alapozva nem lehet semmit mondani az európai tél alakulásáról.
Észak-Amerikában viszont kimutattak összefüggéseket, melyek nagy átlagban érvényesülnek: Link
Ezt azért is teszem be, mert az évszakos modellek ezt gyakran vissza is adják, és ez a mostani ECM évszakosban is így van. Vagyis Észak-Amerika északnyugati része melegebb, déli, délkeleti része hűvösebb, csapadékosabb. Link Link
Csak érdekességként hozzáteszem, Eurázsiába a modell most nem jelez előre nagyon nagy területre egyértelmű pozitív anomáliát, inkább az a jellemző, hogy nem mutat ki szignifikáns eltérést az átlagtól. A legutóbbi El Nino-nál ( 2015/16) egyébként az Amerikára vonatkozó előrejelzés hasonló volt, ennek ellenére nem igazán jött be, mert pont az USA dél-délkeleti részén is meleg volt. Európára viszont akkor egyértelműen melegebbet jelzett: Link Az a tél nagyon enyhe lett nálunk is.
A sarki jégfelhalmozódás csak okozati tényező az éghajlatunk alakításában.
Azaz nincs közvetlen beleszólása, csak bizonyos makroszkopikus felállásban lehet hatása.
Sokkal fontosabb nagyrészt az észak-atlanti térség légnyomási elrendeződése és kisebb részben a Szibériai és az Urától nyugatra korán beinduló hideg- és hófelhalmozódás.
Azaz nincs közvetlen beleszólása, csak bizonyos makroszkopikus felállásban lehet hatása.
Sokkal fontosabb nagyrészt az észak-atlanti térség légnyomási elrendeződése és kisebb részben a Szibériai és az Urától nyugatra korán beinduló hideg- és hófelhalmozódás.
Akkor a mi telünket mi befolyásolja?Szibériai hófelhalmozodás,vagy a Spitzbergákon lévő hidegmag ,vagy akkor mi?☺
Elsősorban a maximumok és a minimumok számítanak jégkiterjedés-ügyben, nem a növekedés vagy csökkenés pillanatnyi folyása.
A minimum -ahogy már többször megírtam- az utóbbi pár évet figyelembe véve nem kifejezetten jó, de nem is rossz.
Az pedig jól látható, hogy a mi telünk milyensége, legalábbis ebben a szórástartományban, köszönő viszonyban sincs a sarki jég kiterjedésével.
A minimum -ahogy már többször megírtam- az utóbbi pár évet figyelembe véve nem kifejezetten jó, de nem is rossz.
Az pedig jól látható, hogy a mi telünk milyensége, legalábbis ebben a szórástartományban, köszönő viszonyban sincs a sarki jég kiterjedésével.
Most gyakorlatilag 12-15 fokkal lesz pénteken melegebb fenn ott északon az átlagnál. Link
Lesz az még rosszabb is,ha ilyen ütemben folytatódik a globális felmelegedés!
Link
A Sarki-jég növekedése továbbra is iszonyúan tétova...tudom, hogy nem sok értelme van emlegetni, de valahogy mégis jó érzés lenne már megérni, ha kicsit összeszedné már magát.
A Sarki-jég növekedése továbbra is iszonyúan tétova...tudom, hogy nem sok értelme van emlegetni, de valahogy mégis jó érzés lenne már megérni, ha kicsit összeszedné már magát.
Véleményem szerint az ok a szárazföldek vagy a jégfelszínek progresszív, öngerjesztő folyamata: lehűlés-kiszáradás-további lehűlés. Végeredményben a hidegmagok keletkezése. Gyors és kiszámíthatatlan.
Pláne nincs értelme elemezgetni a jéghelyzetet a mi időjárásunk szempontjából.
Teljesen értelmetlen a pillanatnyi jéghelyzetet elemezgetni, hiszen jól láthatóan, valamilyen rendkívüli okból a hidegpólus teljesen Észak-Amerika fölé helyeződött, ez akadályozza a jégfelület hízását, ahogy a jelentősebb szibériai hómező kialakulása is ezért csúszik. Bár biztos volt már hasonlóra példa, de én nem emlékszem ilyen tartós eltolódásra, ám gyanúm szerint ebből értelmetlen komolyabb következtetést levonni. A szeptemberi minimum árulkodóbb volt. A lemaradást pedig később bőven behozhatja, ha a hidegpólus a helyére kerül.
Link
A területe azért elkezdett növekedni, de nem az igazi még egyelőre...Remélem tél közepére, végére azért jobb helyre kerül, mint ahonnan idén indult a csökkenés.
A területe azért elkezdett növekedni, de nem az igazi még egyelőre...Remélem tél közepére, végére azért jobb helyre kerül, mint ahonnan idén indult a csökkenés.
Ahogy elnézem a hőmérsékletet még egy darabig nem is nagyon fogy gyarapodni.
Nem nagyon látni a hideg kialakulását, talán a Spitzbergákon.
Nem nagyon látni a hideg kialakulását, talán a Spitzbergákon.
A Sarki-jég most viszont egy kicsit már "töketlenkedik" 
Ahhoz képest, hogy 2 hete hol állt, még mindig csak helyben toporog, vagy csökken.
Link
Ahhoz képest, hogy 2 hete hol állt, még mindig csak helyben toporog, vagy csökken.
Link
Szép estét kívánok! Nagy a valószínűsége annak, hogy ha lesz is El Nino-jelenség, nem várható erősnek, így az északi félteke időjárására alig lesz hatása. Arra számíthatunk, hogy erősítheti a D-ről, DNY-ról érkező áramlási mezőt, valamelyest enyhítheti az előttünk álló téli időt.
Nagy a valószínűsége annak, hogy ha lesz is El Nino-jelenség, nem várható erősnek, így az északi félteke időjárására alig lesz hatása. Arra számíthatunk, hogy erősítheti a D-ről, DNY-ról érkező áramlási mezőt, valamelyest enyhítheti az előttünk álló téli időt.
Itt egy grafikon a térfogatra: Link ami nem csak a kiterjedést, hanem a vastagságot is beleszámolja (gondolom, mert máshogy nehéz volume-ot azaz térfogatot számolni).
Link
Jelenleg így áll a sarki jég! Köszöni szépen, sz...l, de büszkén! Mindenesetre idén már talán megússza az elmúlt évek rosszabb helyezéseit...ez is valami!
Jelenleg így áll a sarki jég! Köszöni szépen, sz...l, de büszkén!
Mindenesetre idén már talán megússza az elmúlt évek rosszabb helyezéseit...ez is valami!
Az a bizonyos "JÉGHÍZÁS" nem csak a hőmérséklettel függ össze, hanem nyilván a csapadék mennyiségével is.
Ez igazából majd a júniussal és a júliussal együtt lesz értelmezhető. Nyilván annak is van értelme, amikor önmagában nézzük az augusztust, de ahogy a sarki jég összevetéssel utaltam rá, minél nagyobb összefüggésben nézünk valamit, annál inkább értelmezhető.
Rekordot nem fog hozni, ám jelenleg úgy fest 3-5. legmelegebb lesz az elmúlt 120 évben. Azért az nem olyan rossz.
Azt senki nem vitatja, hogy a forró- és hőségnapok száma kevesebb, mint az eddigi kiemelten meleg nyarakon, ám a lehűlések is elmaradtak heteken keresztül és így az átlag bizony szépen felkúszott.
Link
Szombat reggel meglátjuk.
Azt senki nem vitatja, hogy a forró- és hőségnapok száma kevesebb, mint az eddigi kiemelten meleg nyarakon, ám a lehűlések is elmaradtak heteken keresztül és így az átlag bizony szépen felkúszott.
Link
Szombat reggel meglátjuk.
Nagy tévedés, nem csupán a csapadékosságról szólt a kisjégkorszak. Nézz utána, hogy az 1600-as és 1700-as évek első felében hányszor fagyott be a Temze. Ha a csapadékossággal függött volna össze, akkor ez aligha történik meg.
A gleccserek visszahúzódásával kapcsolatban pedig az a baj, hogy gyakorlatilag nem tudjuk, hogy mekkora kiterjedésűek voltak az Alpokban a középkori klímaoptimum idején. De a gleccser névadó falu létrejötte arra utal, hogy a kisjégkorszak előtt esetleg ugyancsak szűkebb területre korlátozódtak, és azért települtek oda az emberek, akiket a kisjégkorszak hozott abba a helyzetbe, hogy a falu közelébe növekedett a gleccser.
A gleccserek visszahúzódásával kapcsolatban pedig az a baj, hogy gyakorlatilag nem tudjuk, hogy mekkora kiterjedésűek voltak az Alpokban a középkori klímaoptimum idején. De a gleccser névadó falu létrejötte arra utal, hogy a kisjégkorszak előtt esetleg ugyancsak szűkebb területre korlátozódtak, és azért települtek oda az emberek, akiket a kisjégkorszak hozott abba a helyzetbe, hogy a falu közelébe növekedett a gleccser.
Tényleg bődületes az a sok agyament okoskodás,ami itt elhangzik, anélkül, hogy számokkal alá lenne támasztva. Az biztos, hogy
a XX. századi átlagnál melegebb augusztust fogunk zárni, de meg sem közelítjük majd az 1992-est, amikor 26,6 fok volt a budapesti átlaghőmérséklet. A nyár összességében nem tudom, milyen rekordot tud majd hozni Magyarországon vagy Budapesten, mert forró nap nem sok volt, miközben 1992-ben, 2012-ben, 13-ban és 15-ben is több mint 10 ilyen nap volt (Budapesten). 2003-ban 62 hőségnap volt, ezt sem fogjuk elérni.
Azt viszont ez a néhány adat is jól mutatja,hogy a legtöbb pozitív anomáliájú rekord az utóbbi 30 évből származik, bár 1841. július közepével elméletileg semmi nem vetekszik.
Az 1841-es hőhullámról csakannyit, hogy London 41,2 fokot Párizs 42,0 fokot mért július 15-én. Ekkor gyakorlatilag a forró levegő átvonult a kontinensen.
Itthoni adatok 1841 július 17-19 között:
Buda (Gellért-hegy): 39,0°C
Komárom: 40,0°C
Székesfehérvár: 40,0°C
Pécs: 41,0°C
Kecel: 41,0°C
Eger: 41,5°C
Pest: 42,5°C
Pánd: 42,5°C
Csongrád: 43,0°C
Eszék: 43,8°C
Arad: 44,0°C
Gyula: 45,0°C
Mivel ezek az adatok nem tekinthetők hivatalosnak, nem kerülhettek be a statisztikákba, de nem valószínű, hogy mindenhol egyformán hibás adatokat mértek.
Tehát,óvatosan bánjunk a fellengzős kijelentésekkel az idei nyárral vagy az augusztussal kapcsolatban.
Mivel az északi hemiszférában egy-egy meleg évben/nyáron is csupán néhány század az eltérés a megelőző évekhez képest, a nálunk tapasztalt meleg értelemszerűen azt jelenti, hogy máshol hidegebb volt. Érdekes módon idén kevesebb a rémisztgetés az arktiszi jégsapka zsugorodásával kapcsolatban, merthogy várhatóan jelentősen több marad meg a jégből az olvadási időszak végére, mint tavaly, vagy az elmúlt évtized átlagában. Azaz a sarkkör környékén az idén kevésbé volt meleg, de ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon nem dőlnek majd meg a negatív rekordok.
A globális felmelegedést megkérdőjelezni dőreség, ám egyáltalán nincs alátámasztva, hogy az ember okozza(!!!!!!).
Gyakorlatilag a legutolsó jégkorszak mélypontja óta folyamatosan, de nem egyenletesen tart, amit jól mutat, hogy a középkori klímaoptimum idején még a jelenleginél is melegebb volt. Az az igazi baj, hogy fontos tényeket – amelyekre senki nem tudja a magyarázatot – a „tudósok” inkább elhallgatnak. A fórumon rendszeresen felvetődő téma kapcsán többször is belinkelték már azt a grafikát, ami jól mutatja, hogy ciklusosan zajlik a felmelegedés, kb. 25 éven keresztül mintegy 0,2-0,3 fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, majd stagnál. Az 1850-es évek közepe óta 3 ilyen ciklus zajlott le, de ha más grafikonokat megnézzük, akkor az is látszik, hogy valamikor az 1700-as években kezdődhetett a folyamat – a középkori kisjégkorszak végén –, és azóta rendíthetetlenül tart. Mivel a hőmérsékletet egzakt módon csak az 1850-es évek óta tudjuk globálisan mérni a hőmérsékletet, így azokat az adatokat vetjük össze. Viszont azok is jól mutatják, hogy aligha a CO2 kibocsájtással vagy más emberi tevékenységgel függ össze, mert akkor a kibocsájtás ugrásszerű növekedésének meg kellene látszania a grafikonon. (Miért emelkedett az 1850-es éveket követően épp olyan mértékben a Föld átlaghőmérséklete – amikor még töredéke volt napjaink CO2 kibocsájtásának –, mint az utóbbi fél évszázadban.) A ciklikus emelkedés – a maga megtorpanó időszakaival – éppen azt mutatja, hogy a globális felmelegedés okai máshol keresendők, és amíg azt nem értjük meg, azt sem tudjuk megbecsülni, hogy meddig is tart, és valójában az emberiségnek mire is kell felkészülni.
Addig csak riogatás zajlik a 6 méteres tengerszint-emelkedéssel, meg a 2-3 fokos hőmérséklet-emelkedéssel. Már az is sokat elmond a helyzetről, hogy a 10-15 évvel ezelőtt a század végére jósolt 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel már csak kevesen számolnak. Elhalkult a „bagolytömeg”, mert nem tűnik reálisnak.
Az is megtévesztő, hogy ilyen gyors emelkedés soha korábban nem volt a Földön. Ha igaz is a megállapítás, akkor is más összefüggésben kell látni, mert soha olyan gyors csökkenés sem játszódott le, mint a középkori klímaoptimum és a középkori kisjégkorszak között. Azaz gyaníthatóan most csak ugyanolyan ütemben helyreáll az az egyensúly, ami akkor megbomlott.
Ettől függetlenül, változatlanul fontos, hogy tegyünk a környezetünk védelmében, mert a környezetszennyezés, környezetátalakítás aggasztó, ám ez nem biztos, hogy a Föld klímájának változásában mutatkozik meg. De addig, amíg a multinacionális cégeket nem vonják kordába, addig az őserdőket irtani fogják gazdasági érdekeik okán, addig zajlik a tengerek túlhalászása, és a földi környezet kirablása.
De próbáljunk tényszerűek maradni, és ne dőljünk be az olcsó közhelyeknek!
a XX. századi átlagnál melegebb augusztust fogunk zárni, de meg sem közelítjük majd az 1992-est, amikor 26,6 fok volt a budapesti átlaghőmérséklet. A nyár összességében nem tudom, milyen rekordot tud majd hozni Magyarországon vagy Budapesten, mert forró nap nem sok volt, miközben 1992-ben, 2012-ben, 13-ban és 15-ben is több mint 10 ilyen nap volt (Budapesten). 2003-ban 62 hőségnap volt, ezt sem fogjuk elérni.
Azt viszont ez a néhány adat is jól mutatja,hogy a legtöbb pozitív anomáliájú rekord az utóbbi 30 évből származik, bár 1841. július közepével elméletileg semmi nem vetekszik.
Az 1841-es hőhullámról csakannyit, hogy London 41,2 fokot Párizs 42,0 fokot mért július 15-én. Ekkor gyakorlatilag a forró levegő átvonult a kontinensen.
Itthoni adatok 1841 július 17-19 között:
Buda (Gellért-hegy): 39,0°C
Komárom: 40,0°C
Székesfehérvár: 40,0°C
Pécs: 41,0°C
Kecel: 41,0°C
Eger: 41,5°C
Pest: 42,5°C
Pánd: 42,5°C
Csongrád: 43,0°C
Eszék: 43,8°C
Arad: 44,0°C
Gyula: 45,0°C
Mivel ezek az adatok nem tekinthetők hivatalosnak, nem kerülhettek be a statisztikákba, de nem valószínű, hogy mindenhol egyformán hibás adatokat mértek.
Tehát,óvatosan bánjunk a fellengzős kijelentésekkel az idei nyárral vagy az augusztussal kapcsolatban.
Mivel az északi hemiszférában egy-egy meleg évben/nyáron is csupán néhány század az eltérés a megelőző évekhez képest, a nálunk tapasztalt meleg értelemszerűen azt jelenti, hogy máshol hidegebb volt. Érdekes módon idén kevesebb a rémisztgetés az arktiszi jégsapka zsugorodásával kapcsolatban, merthogy várhatóan jelentősen több marad meg a jégből az olvadási időszak végére, mint tavaly, vagy az elmúlt évtized átlagában. Azaz a sarkkör környékén az idén kevésbé volt meleg, de ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon nem dőlnek majd meg a negatív rekordok.
A globális felmelegedést megkérdőjelezni dőreség, ám egyáltalán nincs alátámasztva, hogy az ember okozza(!!!!!!).
Gyakorlatilag a legutolsó jégkorszak mélypontja óta folyamatosan, de nem egyenletesen tart, amit jól mutat, hogy a középkori klímaoptimum idején még a jelenleginél is melegebb volt. Az az igazi baj, hogy fontos tényeket – amelyekre senki nem tudja a magyarázatot – a „tudósok” inkább elhallgatnak. A fórumon rendszeresen felvetődő téma kapcsán többször is belinkelték már azt a grafikát, ami jól mutatja, hogy ciklusosan zajlik a felmelegedés, kb. 25 éven keresztül mintegy 0,2-0,3 fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, majd stagnál. Az 1850-es évek közepe óta 3 ilyen ciklus zajlott le, de ha más grafikonokat megnézzük, akkor az is látszik, hogy valamikor az 1700-as években kezdődhetett a folyamat – a középkori kisjégkorszak végén –, és azóta rendíthetetlenül tart. Mivel a hőmérsékletet egzakt módon csak az 1850-es évek óta tudjuk globálisan mérni a hőmérsékletet, így azokat az adatokat vetjük össze. Viszont azok is jól mutatják, hogy aligha a CO2 kibocsájtással vagy más emberi tevékenységgel függ össze, mert akkor a kibocsájtás ugrásszerű növekedésének meg kellene látszania a grafikonon. (Miért emelkedett az 1850-es éveket követően épp olyan mértékben a Föld átlaghőmérséklete – amikor még töredéke volt napjaink CO2 kibocsájtásának –, mint az utóbbi fél évszázadban.) A ciklikus emelkedés – a maga megtorpanó időszakaival – éppen azt mutatja, hogy a globális felmelegedés okai máshol keresendők, és amíg azt nem értjük meg, azt sem tudjuk megbecsülni, hogy meddig is tart, és valójában az emberiségnek mire is kell felkészülni.
Addig csak riogatás zajlik a 6 méteres tengerszint-emelkedéssel, meg a 2-3 fokos hőmérséklet-emelkedéssel. Már az is sokat elmond a helyzetről, hogy a 10-15 évvel ezelőtt a század végére jósolt 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel már csak kevesen számolnak. Elhalkult a „bagolytömeg”, mert nem tűnik reálisnak.
Az is megtévesztő, hogy ilyen gyors emelkedés soha korábban nem volt a Földön. Ha igaz is a megállapítás, akkor is más összefüggésben kell látni, mert soha olyan gyors csökkenés sem játszódott le, mint a középkori klímaoptimum és a középkori kisjégkorszak között. Azaz gyaníthatóan most csak ugyanolyan ütemben helyreáll az az egyensúly, ami akkor megbomlott.
Ettől függetlenül, változatlanul fontos, hogy tegyünk a környezetünk védelmében, mert a környezetszennyezés, környezetátalakítás aggasztó, ám ez nem biztos, hogy a Föld klímájának változásában mutatkozik meg. De addig, amíg a multinacionális cégeket nem vonják kordába, addig az őserdőket irtani fogják gazdasági érdekeik okán, addig zajlik a tengerek túlhalászása, és a földi környezet kirablása.
De próbáljunk tényszerűek maradni, és ne dőljünk be az olcsó közhelyeknek!
Bárcsak igaza lenne Szabolcs 72-nek! Én lenék a legboldogabb, ha alulmaradnék ebben a kérdésben. Magam egyes norvégiai, illetve új-zélandi gleccserekről olvastam azt, hogy valamelyest előrenyomulóban vannak. Egyébként még egyszer megerősítem: még melegebb nyarak mellett is lehetőség lenne a gleccserek hízására, ha a hosszú, 8-9 hónapos akkumlációs (felhalmozódási) periódusban ismét olyan mennyiségű hótömeg hullana a hegyekben, mint a kis jégkorszak idején. Rögtön erősödne a firnesedés, majd a gleccserjéggé való átváltozás, és a gravitáció révén a hó-firn- és jégtömeg megindulna a völgyek felé.
Magam úgy gondolom, vannak még előre nem várt csavarok a globális felmelegedés és ezzel a gleccserek olvadásának (Gletscherzurückgang) folyamatában. Pl.: az óriási, eddig jégben tárolt vízmennyiség bejutása a földi vízkörzésbe szinte biztosan előre nem modellezhető folyamat. Ez nem pusztán a tengerek/óceánok vízszintjének emelkedésével fog járni. Előbb-utóbb megjelenik majd ez a nagy mennyiségű víz drasztikus csapadék formájában is, hiszen a légkör és az óceánok T-e is növekszik, így több az energia a légkörben. Nem akarom elhinni, hogy ez egyszer nem csapódik le az Alpokban kitartó havazások formájában, az október-május közötti hosszú akkumlációs periódusban. És akkor...
Még valami: a kis jégkorszak sem inkább a lehűlésről szólt, hanem a a csapadékossá forduló (és ezzel hűvösebbé váló) időjárásról. Persze ez odavert a mezőgazdasági termelésnek, viszont serkentette az új találmányok megjelenését. Kurz und gut: lesznek itt még meglepetések a természet részéről, ha nem is feltétlenül a mi életünkben.
Magam úgy gondolom, vannak még előre nem várt csavarok a globális felmelegedés és ezzel a gleccserek olvadásának (Gletscherzurückgang) folyamatában. Pl.: az óriási, eddig jégben tárolt vízmennyiség bejutása a földi vízkörzésbe szinte biztosan előre nem modellezhető folyamat. Ez nem pusztán a tengerek/óceánok vízszintjének emelkedésével fog járni. Előbb-utóbb megjelenik majd ez a nagy mennyiségű víz drasztikus csapadék formájában is, hiszen a légkör és az óceánok T-e is növekszik, így több az energia a légkörben. Nem akarom elhinni, hogy ez egyszer nem csapódik le az Alpokban kitartó havazások formájában, az október-május közötti hosszú akkumlációs periódusban. És akkor...
Még valami: a kis jégkorszak sem inkább a lehűlésről szólt, hanem a a csapadékossá forduló (és ezzel hűvösebbé váló) időjárásról. Persze ez odavert a mezőgazdasági termelésnek, viszont serkentette az új találmányok megjelenését. Kurz und gut: lesznek itt még meglepetések a természet részéről, ha nem is feltétlenül a mi életünkben.
Ott a pont!
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 6-8 évben hányszor havazott a mediterrán területeken olyan helyeken, ahol 60-80-100 éve nem havazott.
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt 6-8 évben hányszor havazott a mediterrán területeken olyan helyeken, ahol 60-80-100 éve nem havazott.
"Igaz, növekvő gleccserek is vannak az Alpokban, de erről kevesebb szó esik."
Szabolcs 72 írta nemrégen ezt a hozzászólást. Melyek is ezek a gleccserek amelyekről az a fránya, szántszándékkal tényeket ferdítő, globális felmelegedést hazudó média nem számol be?
Szabolcs 72 írta nemrégen ezt a hozzászólást. Melyek is ezek a gleccserek amelyekről az a fránya, szántszándékkal tényeket ferdítő, globális felmelegedést hazudó média nem számol be?
Néhány adat az ausztriai gleccserek 2016/2017-es szezonbeli változásaiból (mindez egyetlen év alatt történt visszahúzódás minden esetben, méterben):
Ötztaler Alpen
Taschach Ferner: -53,5 m
Sexegerten Ferner: -45,5 m
Seekarles Ferner: -6,2 m
Gepatsch Ferner: -125,0 m
Weissee Ferner: -41,3 m
Diem Ferner: -35,0 m
Hochjoch Ferner: -35,9 m
Hintereis ferner: -22,9 m
Guslar Ferner: -20,5 m
Vernagt Ferner: -25,3 m
Rofenkar Ferner: -9,1 m
Rettenbach ferner: -8,8 m
Zillertaler Alpen:
Horn Kees: -21,0 m
Waxegg Kees: -120,0 m
Glocknergruppe:
Ödenwinkel Kees: -22,3 m
Pasterze: -61,5 m
Wasserfallwinkel Kees: -12,5 m
Freiwand Kees: -89,1 m
Karlinger Kees: -9,0 m
Barenkopf Kees: -13,3 m
Venedigergruppe:
Krimmler Kees: -45,3 m
Umbal Kees: -29,3 m
Simony Kees: 0,0 m (!)
Schlaten Kees: -70,0 m
Viltragen Kees: -28,0 m
Sajnos. És ez minden évben így megy, ha nem is ennyire drasztikusan. Amíg van a jégfolyamokból.
Ötztaler Alpen
Taschach Ferner: -53,5 m
Sexegerten Ferner: -45,5 m
Seekarles Ferner: -6,2 m
Gepatsch Ferner: -125,0 m
Weissee Ferner: -41,3 m
Diem Ferner: -35,0 m
Hochjoch Ferner: -35,9 m
Hintereis ferner: -22,9 m
Guslar Ferner: -20,5 m
Vernagt Ferner: -25,3 m
Rofenkar Ferner: -9,1 m
Rettenbach ferner: -8,8 m
Zillertaler Alpen:
Horn Kees: -21,0 m
Waxegg Kees: -120,0 m
Glocknergruppe:
Ödenwinkel Kees: -22,3 m
Pasterze: -61,5 m
Wasserfallwinkel Kees: -12,5 m
Freiwand Kees: -89,1 m
Karlinger Kees: -9,0 m
Barenkopf Kees: -13,3 m
Venedigergruppe:
Krimmler Kees: -45,3 m
Umbal Kees: -29,3 m
Simony Kees: 0,0 m (!)
Schlaten Kees: -70,0 m
Viltragen Kees: -28,0 m
Sajnos. És ez minden évben így megy, ha nem is ennyire drasztikusan. Amíg van a jégfolyamokból.
Igen-igen, teljesen igazad van. A kis jégkorszak vége óta (kb. 1850) folyamatos a gleccserek visszahúzódása. Sokan nem tudják, de a kis svájci falu a Rhone-gleccser előterében, Gletsch adta magának a jégfolyamoknak a nevét is. Hiszen a falut és templomát folyamatosan fenyegette az előrenyomuló gleccser a XVIII. századtól. Jártam ott 2x is, a leírások szerint nyaranta a kivezényelt parasztokkal verették szét és próbálták eltalicskáztatni az egyre közeledő jégfalat. 21 év alpesi túrázása során összegyűjtöttem némi glaciológiai irodalmat: ebből azt szűröm le, hogy nem is az azóta bekövetkező szűk 1 fokos T emelkedés okozza a legnagyobb bajt, hanem a kellő hómassza utánpótlásának a hiánya. Az akkumlációs periódusban (kb. októbertől májusig) ugyanis nem tud felhalmozódni akkora hómennyiség, ami kitartana nyár végéig. Helyette "aper"-rá olvadnak a gleccserek nyaranta. Többször voltam és online is nyomon követem a webkamerákon a tiroli Sölden feletti Rettenbach-gleccsert. Ezen a nyáron alig maradt rajta érdemi hó, a szomszéd Karles-gleccser nyelvén pedig egyre több a lyuk, vagyis ahol a kőzet már kilátszik a jég alól (amit az előző években is jég borított még). www.soelden.com
Az idei nyárhoz annyit, hogy egész nyáron nem volt az Alpokban egyetlen valamire való kiterjedt nyári hóesés sem, egészen máig. Ez példátlan, az előző (szintén sanyarú) évek után. A tavalyi (szintén vastagon mínuszos) gleccser-év után például augusztus 13-14-én úgy tudtunk menni a Wildspitzére, hogy a Taschach-gleccseren jó fél méter friss nyári hó volt. Ez idén - eddig - elmaradt. A www.gletscherarchiv.de és a Gletscher im Treibhaus könyv mellett ajánlanám még a Bergauf c. újság Gletscherbericht c. éves jelentését a gleccserek állásáról, visszahúzódásáról. Ebben évről-évre nyomon követhető, mennyit vesztenek egyes gleccserek a tömegükből/hosszukból évente (ÖAV-tagoknak ingyenesen küldik!). A 2016/2017-es szezon során pl. a rekordot a tiroli Gepatsch-gleccser viszi, egy év alatti 125 méteres visszahúzódással! De a Pasterze is -61,5 m-t produkált... Plusz-os gleccser évek óta nincs, egyedül a Simony-gleccser hozott az érintett évben egy 0-ás értéket, valamilyen csoda folytán. A legutóbbi - minimális - gleccser-előretörés egyébként 1985-ben volt...
Sajnos minden évben úgy vágunk neki szokásos alpesi expedíciónknak, hogy "így úgysem látjuk viszont az aktuális gleccsert legközelebb". Én lennék a legboldogabb, ha ez nem így lenne. A jégfolyamok (Gletscher, Kees, Ferner, Vedretta, Vadret, Ghiaccaio stb.) sajnos nem jókedvükben fogyatkoznak, hanem 3 dolog miatt: csapadék (hó) hiánya, magas T, sok napsütés. Az utóbbira egy jó példa: a múlt héten, a svájci Fee-gleccseren egy fehér ponyvával letakart rész jó 2 méterrel kiemelkedett a környezetéből a gleccseren...
Kíváncsi voltam, mi maradt az előző téli szezon rekord havazásaiból a hegyekben (emlékeztetőül: Zermattot 2x is evakuálni kellett januárban az óriási hó miatt). Nos, 3300 m felett még nagy hó van a gleccsereken így augusztusban is, és lehet a sípályákat ratrakolni, síverseny is volt 19-én. Lentebb azonban kámforrá vált az egész téli termés, hála a forró, száraz nyárnak. Ez van. Sajnos.
Az idei nyárhoz annyit, hogy egész nyáron nem volt az Alpokban egyetlen valamire való kiterjedt nyári hóesés sem, egészen máig. Ez példátlan, az előző (szintén sanyarú) évek után. A tavalyi (szintén vastagon mínuszos) gleccser-év után például augusztus 13-14-én úgy tudtunk menni a Wildspitzére, hogy a Taschach-gleccseren jó fél méter friss nyári hó volt. Ez idén - eddig - elmaradt. A www.gletscherarchiv.de és a Gletscher im Treibhaus könyv mellett ajánlanám még a Bergauf c. újság Gletscherbericht c. éves jelentését a gleccserek állásáról, visszahúzódásáról. Ebben évről-évre nyomon követhető, mennyit vesztenek egyes gleccserek a tömegükből/hosszukból évente (ÖAV-tagoknak ingyenesen küldik!). A 2016/2017-es szezon során pl. a rekordot a tiroli Gepatsch-gleccser viszi, egy év alatti 125 méteres visszahúzódással! De a Pasterze is -61,5 m-t produkált... Plusz-os gleccser évek óta nincs, egyedül a Simony-gleccser hozott az érintett évben egy 0-ás értéket, valamilyen csoda folytán. A legutóbbi - minimális - gleccser-előretörés egyébként 1985-ben volt...
Sajnos minden évben úgy vágunk neki szokásos alpesi expedíciónknak, hogy "így úgysem látjuk viszont az aktuális gleccsert legközelebb". Én lennék a legboldogabb, ha ez nem így lenne. A jégfolyamok (Gletscher, Kees, Ferner, Vedretta, Vadret, Ghiaccaio stb.) sajnos nem jókedvükben fogyatkoznak, hanem 3 dolog miatt: csapadék (hó) hiánya, magas T, sok napsütés. Az utóbbira egy jó példa: a múlt héten, a svájci Fee-gleccseren egy fehér ponyvával letakart rész jó 2 méterrel kiemelkedett a környezetéből a gleccseren...
Kíváncsi voltam, mi maradt az előző téli szezon rekord havazásaiból a hegyekben (emlékeztetőül: Zermattot 2x is evakuálni kellett januárban az óriási hó miatt). Nos, 3300 m felett még nagy hó van a gleccsereken így augusztusban is, és lehet a sípályákat ratrakolni, síverseny is volt 19-én. Lentebb azonban kámforrá vált az egész téli termés, hála a forró, száraz nyárnak. Ez van. Sajnos.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat