Globális jelenségek

Köszönöm Balázs, hogy teljesen hülyének nézel, kedves tőled. 

Az ilyeneket mindig azok írják, akik annyira nem értenek hozzá, hogy azt hiszik, értenek hozzá.
Link

Az a helyzet, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához nem kell "tudósnak" (hogy rühellem ezt a szót) lenni. Csak egy kicsit elgondolkodni, elmélkedni és rájön az ember, hogy csírájában hibázik az egész...

Szerinted hogy lehet néhány pont jégmintájából múltbeli globális vízhőmérséklet térképeket generálni? Néhány adatpontból hogy a fészkes fenében lehet teljes elfogadható hőmérséklet térképet készíteni?

Mikor lűték fel az első meteorológiai műhódat? mióta mérik infravörös szenzorral a odafentről az SST-t? És a jégborítottságot? Hány éves a sokéves átlag? Hány éves átlaghoz viszonyítják az anomáliát? A Csendes-óceán elég nagy hányada hajójáratokkal alig érintett. Ott ki a fészkes fene méréseiből állapították meg az vízhőmérséklet múlt századi menetét? Vajon feldolgozta-e valaki a világ összes hajójáratának összes hajónaplóját vízhőmérsékleti adatok után kutatva? Milyen felbontású globális térképet lehet készíteni ilyen adatokból, ha azok léteznek felhasználható formában, digitalizálva? Mit lehet tenni adathiány esetén?

És az 1850-1900 közötti felszín hőmérsékletet jégmagok vizsgálatából becsülték?

És az 1850-1900 közötti felszín hőmérsékletet jégmagok vizsgálatából becsülték?

Szép vörös a pozitív anomália miatt a térkép az arktikus részeken. Hány mérőhely volt ezeken a területeken 1850 előtt? Jah, kb egy sem... Persze vannak vizsgálati módszerek amikklel lehet becsülni hőmérsékletet arra az időszakra, de az akkor sem mérés. Az egész jelentés egy apokaliptikus hangulatú valami. Olyan, mint egy gyászjelentés. Lehet próbálkozni itt a kis országoknak, meg uniós szinten a károsanyag kibocsátás csökkentésével, de amíg a nagyok nem lépnek semmit, nem fog változni. Ázsiában gyakorlatilag nem létezik környezetvédelem. Nálunk pedig lassan újra nem lesz...

Viszont bocsánat kérés. Az értetlenséghez, ostobasághoz, a hülyeséghez való jogomat - ami az alapvető emberi jogokhoz tartozik - fenntartom. 

Kedves Lujó!
Rendkívüli módon sajnálom, hogy (nem csak) Stelviónak címzett, szándékaim szerint finom iróniával átszőtt irományom lényegi tartalma nem ment át.
Ez csak is az én hibám és megígérem, hogy ha legközelebb írásra vetemedem, megpróbálok sokkal közérthetőbb lenni.
Köszönöm a megértésedet és elnézést kérek, hogy ha esetleg felzaklattalak a fércművemmel. 

A hsz-od végén levő hangulatjel ellenére, mivel kijelentő módban írsz (vaksi szemeim szerint pontok vannak a mondataid végén, ami kb.  50 évvel ezelőtti alsó tagozatos alsó fokú nyelvtani tanulmányaim alapján kijelentő mondatokra utal), kénytelen vagyok feltételezni, hogy értelmezted a hivatkozott hozzászólásban a más nyelvcsaládokban születettek részére rendkívül nehezen érthető magyar nyelven megfogalmazott mondatokat. Értelmezésem szerint a válaszod mondatai is kijelentések, de szerencsére én is kinézek belőled nemzetközi nyelvészeti tudományos munkásságot. Így az általad megválaszolt hozzászólásban felteszem, nem csak a megválaszolt hozzászólás mondat végi írásjeleit értékelted, hanem talán elemezhetted is (akár szakmailag, olykor a középiskolai - esetleg általános iskolai - matematikai / fizikai tananyag ismeretét és a meteorológia jelen fórumban megszerezhető ismereteit Nálad szerintem joggal feltételezem) a mondatok értelmét. Feltételezem azt is,  hogy tudomásod van arról is, hogy jelen fórum, a Metnet, amatőr meteorológiai fórum, ahol esetleg klimatológiai kérdések is felmerülnek. Magánvéleményem szerint egy ilyen fórumon a mondatok végi pont nem azonos egy nagydoktori disszertáció szakmairodalmi utalás felsorolása utáni utolsó ponttal. Remélem, nem veszed sértőnek magánvéleményemet, és a hsz végén:

Mivel kijelentő módban írsz erről a nagyon bonyolult és szerteágazó problémáról, ex cathedra kijelentéseket teszel, így joggal feltételezem, hogy ebben a témakörben dolgozol, kutatsz, és a tudományos munkásságodat publikálod. Kérlek add meg, hogy hol olvashatunk, tanulhatunk tőled.
Természetesen nem feltételezem, mivel szakember vagy, hogy esetleg Te is ebből az ocsmány médiából, ne adj isten az internetről szerzed az információidat. 
Én itt a Metneten még nem találkoztam klímatudóssal eddig, klímakutató szakemberrel viszont már igen.   

Üdv. a újra itt.

Ha megengedett néhány szóban "in medias res":
Nem tudom,de jó pár hsz.-al lejjebb én ott akadtam le ( főleg fejben ) hogy a vízgőz egy sokkalta nagyobb üvegházhatású gáz mint a széndioxid. Csak ugyebár ki is ürül igen hamar. S nekem az a bajom,hogy lekövettem odaáig,ha pl. hűlnénk először felhősödnénk ( jobban ) vagy alapból több csapadék hullana viszont egyenlőtlen eloszlásban, ugyanannyi globális felhőmennyiség mellett vagy hogy?
S felhőborítottságról térképet nem tudok. Nekem diagramm kellene hogy a Föld felhő összemennyisége az elmúlt pár évtized alatt ( különösen 2010-től napjainkig ) de attól jóval korábbról is mennyit emelkedett vagy csökkent? Valamint mérik e vagy vagy jobban mondva van e becslés arra vonatkozóan hogy évente átlagban mennyi csapadék esik a bolygón és ezt is lehet e éves viszonylatban lehozni statisztikailag. 

Továbbá a jeat-streamre is kíváncsi lennék hogy az elmúlt néhány évtized alatt erősödött vagy csökkent -e az ottani szelek erőssége valamint az ottani hőmérséklet. Van e a téli-nyári időszakban éves szinten változás? ..stb.
Szóval én itt akadtam el. : 

Csak ne a médiát okoljuk ezért, mert az épp olyan fals, mint a CO2-szint emelkedését okolni a globális felmelegedésért. A lényegről tereli el a figyelmet. A tudomány képviselőinek jelentős része a könnyű siker érdekében kezdett összefüggést látni ebben, részben alá is támasztható, ám ha a számok mögé nézünk, akkor mégsem állja meg a helyét.
Ettől függetlenül, nem baj a riogatás sem, mert enélkül az emberiséget nem lehet ráébreszteni arra, hogy fenntarthatatlan folyamatok zajlanak, csak nem biztos, hogy ezek a globális klímaváltozáson keresztül fejtik ki a hatásukat. Viszont ennek a jeleit egyre többen tapasztalják.
Megint más kérdés, hogy éppen azokra nem hatnak ezek az érvek, akik a fenntarthatatlan folyamatokban érdekeltek. Mintegy 1 millió ember használ ki 7 milliárd 999 milliót, viszont az ő gazdasági befolyásuk meghaladja a tömegekét. Ezzel nehéz mit kezdeni. A média legfeljebb annyiban felelős ezért, mert mindegyik mögött áll egy tulajdonos, aki(K)nek elvárása van, és a tömegekre valóban hatással bíró médiát csak olyanok tudnak létrehozni, akik ahhoz az 1 millióhoz tartoznak.     

Csodálkozva néztem, hogy hosszú pangás után így megnőtt itt a hozzászólások száma.
Én egy ideje itt föggőben hagytam a gondolataimat, mert nem akartam, hogy puszta vagdalódzásnak tünjön amit írok. Bizony egy egy szakmailag alátámasztott véleményhez igen sok idő ráfordíás kell.
Kérdés, hogy erről szól-e ez a topik, vagy elég pár gondolatébresztő írást közölni.

A médiában is csak rendszerint kiemelnek pár részletet. Éppen azt, ami az ő "igazukat" erősíti. Egy ilyen összetett folyamatban ez nem nehéz feladat.

Másik kérdés:
Mit akarunk védeni, a Földet vagy az embert?
Nem ugyanaz a kettő. A Föld az ember kipuszulása után is vígan fog élni. Ebben biztos vagyok.

Jelenleg nálunk és összességében globálisan is melegedés zajlik, ez vitán felül áll. Grönlandi jégminták alapján ugyanakkor elmondható, hogy a mostanival megegyező rövid idő alatt bekövetkező hasonló vagy nagyobb mértékű melegedés legalább hatszor következett be az elmúlt 10 ezer évben (Holocén interglaciális) és az elmúlt 8 ezer év leghidegebb évezrede a legutóbbi volt. A mostani melegedés kezdete óta (150 éve) visszahúzódú fázisban vannak pl. az Alpok gleccserei is. Így, hogy már jelentősen megrövidültek a gleccserek (most tekintsünk el attól, hogy a gleccserek kiterjedését meghatározza a csapadékellátottság is), sorra bukkanak elő olyan magasságból több ezer éves cirbolyafenyő maradványok (gyökérzettel, több météres törzsek is), ahol még most 2018-ban is elképzelhetetlen a jelenlétük. Pl. 6000 évvel ezelőtt legalább 300-400 m-rel magasabban volt az erdőhatár (azaz sokkal melegebb volt az éghajlat) az Alpokban, mint jelenleg. Olyan famaradványok bukkannak elő a jég alól, amik jócskán a mostani erdőhatár felett a pusztulásukig több száz évet éltek, tehát tartósan kedvező volt az időjárás számukra. Link

Háát azért ez nem ilyen egyszerű. Ha az elmúlt évezredet nézzük, voltak felmelegedő, lehűlő időszakok, tehát jelenkori boszorkányüldözés nyelvezetét, fogalmi készleteit használva, volt éghajlat változás. Viszont soha nem monoton hőmérséklet csökkenés /növekedés volt, minden ilyen intervallumban voltak megtorpanások. Véleményem szerint, ahogy a jelenlegi enyhe időszak nem bizonyít, úgy ezek a megtorpanások sem cáfolnak semmit. Igaz nincs is semmi komoly cáfolni való, amíg nincs bizonyíték. 

Az az érdekes, ami nemrég említve is lett, hogy az 50-es évekig nagyobb mértékű melegedés volt, utána meg egy pár évtizedes megtorpanás.
Azokban az évtizedekben is volt már nem kis mértékű emberi tevékenység, sőt, sok területen szennyezőbb, károsabb a mainál, a környezetvédelemmel mondhatni semennyire nem törődtek akkoriban. Ma sokkal több környezetvédelmi előírás van stb. (más kérdés hogy betartják-e).
De logikusan nézve, ha csak az emberi tevékenység okozná az egészet, ugyanúgy melegedett volna tovább a klíma akkor is, visszahűlés nélkül. Mégis stagnált ill. tudott hűlni, ezt akkor mivel magyarázzuk? Ez is mutatja hogy összetett dolog ez, nem csak az ember okozhatja.
Én majd arra leszek kíváncsi, ha tényleg megint jön egy kissé hűvösebb időszak, mint a korábbi, 50-es évektől 80-as évekig terjedő időszakban, akkor majd mit találnak ki a népeknek megfélemlítésül? Jönnek a globális lehűléses cikkek majd? Láttam már ilyet is.

Bevallom, elkövettem egy turpisságot. Nem tettem mást mint egy friss, a globális felmelegedéssel kapcsolatos cikk egy mondatát lefordítottam szóról-szóra magyarra. Ezt a nyilatkozatot 1000 ember, köztük 300 vezető tudós véleménye alapján állították össze az amerikai kormány kérésére:

A link, mielőtt még ez lenne a kifogás:
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416150 - 2018-11-23 22:39:43)

Társszakmára (vízépítő mérnöki) vonatkozó  Lucia által elmondott egy bődületes baromság, a műsorban 18 h 18 p után:

"A Duna vize (??? inkább a medret mondana) folyamatosan töltődik, és ugyanakkora vízhozam nem fog elférni majd a mederben"

A szabályozások miatt (a Dunáról van szó, a Tiszánál drasztikusabban történt, de Lucia elmondása alapján általánosítható lenne) a meder folyamatosan mélyül. Azt a fajlagos potenciális energia veszteséget (Q*(delta)h* ro*g/ (s, aminek kizárólag a mederfelületi anyaga áll ellen, a szabályozással , az s mederhossz csökkentésével megnöveltük, így a folyó a korábban esetleg stabil medret is erodálja. 

Az megint egy másik kérdés, hogy a gátakkal határolt árterületen - mivel az árvizek által elöntött, alacsony vízsebességű terület sokkal kisebb kiterjedésű - a szabályozás előttinél lényegesen gyorsabb hordalék kiülepedés, feltöltődés történik. 

Sajnos most nincs időm végighallgatni a műsort.  

Nem.

Szerk: Legfeljebb azzal, hogy más érdemi befolyásoló paramétert te nem tudsz elképzelni.

Link Azért hideg is a víz ott. Meg gondolom ki ki löttyen ott is a hideg a sark irányából.

Érdekes egyébként a Földközi - tenger középső medencéje még mindig "jó meleg", míg a nyugati része - a korábbi hidegöblitések miatt alaposan lehűlt és visszamelegedés sem igen volt tapasztalható.

Nem, mert nem csak az emberi tevékenység az oka. Pont ezt írták itt le többen is, hogy nem tudjuk megmondani, mekkora része természetes és mekkora emberi, de az biztos, hogy nem csak az egyik vagy csak a másik.

Például a természetes klímaingadozások része, hogy zonálisabb és meridionálisabb ciklusok váltogatják egymást, ez mindig is így volt (korábban többször előjött, a keresőbe vissza lehet nézni). Most egy meridionálisabb ciklusban vagyunk, ami egyébként önmagában kedvez a szélsőségesebb időjárási események előfordulásának. Másrészt maga a melegedés sem egyenletes, az 50-es évekig pl. határozott melegedés volt, amit egy bő 30 éves stagnálás, sőt enyhe csökkenés követett, és utána kezdett ismét melegedni. Ebből pedig következik, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a mostanihoz hasonló ütemű melegedés fog folytatódni mondjuk a következő 10-20 évben is.

Már vártam ezt a választ. Lenne benne igazság ha a negatív rekordok közül is sok lenne '90 utánról a több mérőállomás miatt. Csakhogy január-február 59 napjából mindössze 2 a negatív rekord ez alig több mint 3%. A pozitív irányban viszont: 59 ből 38=64%. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416148 - 2018-11-23 22:15:16)

Nagyon jól összefoglaltad röviden a Kárpát-medencében zajló rossz irányú klímaváltozás lényegét.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416147 - 2018-11-23 22:13:02)

Amit én állítok: a globális átlaghőmérséklet sokkal magasabb és gyorsabb ütemben növekszik mint eddig bármelyik modern emberi civilizáció megtapasztalta és ez a trend csak az emberi tevékenységgel magyarázható. Ez így elfogadható? 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416146 - 2018-11-23 22:05:16)

Azért a rekordokhoz hozzá kell tenni, hogy 90-es  évek után az állomások ugrásszerű növekedése is jelentősen növelte a rekordok számát... legalább is azok lehetőségeit. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416145 - 2018-11-23 22:03:41)

A telek határozottan melegedtek, ez nem kérdés, viszont ott sem egyöntetű a melegedés. Volt azért több átlagnál hidegebb téli hónap is az elmúlt 10-20 évben, és akadtak szélsőségesen hidegebbek is (pl. 2012. február vagy a tavalyi január).

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416144 - 2018-11-23 21:54:14)

Az áprilisi példám túlzó volt, ebben igazad van. De mi a helyzet pl. a januári maximumokkal? A 31 nap közül 20 nap 1990 utáni rekord. A februári 28/29 ből 18 darab 1990 után szintén. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416143 - 2018-11-23 21:31:44)

"Persze most elő lehet hozni az 1989-es telet vagy az 1992-es augusztust ellenpéldaként de nem ez volt a jellemző."
Erre te is épp ezt csinálod, kiragadsz egy-egy évet.

Egyébként a "nem volt áprilisban 30 fok" részhez ajánlom ezt: Link
Az első 30 fokot elérő melegrekord április 8-áról származik, 18-ától pedig már csak 30-asok vannak.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416141 - 2018-11-23 21:27:11)

1987-ben vezettem először időjárási feljegyzést. Nem lehet "zöldfülüséggel" vádolni. Azt tudom hogy 30 éve nem égtem le már áprilisban és nem volt 30 fok sem. Volt tavaszi áztató eső, nem volt allergiám még októberben is a szárazság és a hetek óta tartó eső nélküli időszak miatt. Nem volt 17 fok januárban éjszaka, nem telt el úgy több tél egymásután hogy 10 cm havat ne lássak. Nem volt 40 nap fölött nyáron a 30 fok maxot elérő napok száma. Voltak nyugati frontok amik országos esőt adtak, nem merült ki a csapadék lokálisan lezúduló özönvizek formájában. Persze most elő lehet hozni az 1989-es telet vagy az 1992-es augusztust ellenpéldaként de nem ez volt a jellemző. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416139 - 2018-11-23 21:02:19)

Rémesen leegyszerűsíted az itteni embereket. Ráadásul nem tudom mióta foglalkozol időjárással, de itt sokan kisgyerek koruk óta. Egyrészt nem tudom, hogy volt-e egyaltalán valaki, aki teljes mértékben elutasította volna a klímaváltozást, másrészt szerintem nem olvastad el figyelmesen, hogy megfelelően tudd értelmezni mit is írtak.
Itt elsősorban azt utasítjuk el, hogy teljes mértékben emberi hatások miatt alakult ki, de erre is sokszor olvashattál már itt is szakmailag megfelelően alátámasztott véleményt, illetve azt tagadjuk, tényekkel hogy hiba mindig a "soha nem látott" rekordokkal az emberekbe sulykolni a klímaváltozást. Persze elfogadni  minket nem kell, de teljes mértékben figyelmen kívül hagyni, véleményem szerint eléggé egyoldalú nézőpontot jelent. Sokszor terjesztik a klímaváltozás kiszínezett, bulvárosított verzióját, mintha szimplán tényekkel leírni már unalmas lenne. Mint a fotosoppal tuningolt tájfotók... Sose értem meg mire jó ez.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416137 - 2018-11-23 20:58:45)

Én speciel nem állítottam azt, hogy nincs baj, pusztán leírtam, hogy nem biztos, hogy régen nem voltak ilyen szélsőségek, ha rám is gondoltál.
Mondjuk személyes véleményem szerint jelenleg nem a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiségre, pl. a túlnépesedés vagy a hulladékfeldolgozás megoldatlansága sokkal súlyosabb probléma, és sokkal hamarabb vissza is üthet.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416134 - 2018-11-23 20:48:4

Hagyd, kár a gőzért. Túl sok olyan ember van itt a fórumon is aki nyomja a jól megszokott demagóg szöveget: nincs semmi baj, régen is voltak melegek, aszályok, enyhe telek. Könnyebb az embernek a fejét a homokba dugnia. Nem fogod tudni őket meggyőzni. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416121 - 2018-11-23 19:46:2

Oke, ezt aláírom. De akkor kérdés: Szerintetek a klímaváltozásnak van valamilyen köze az elmúlt évek idő járásához? 

Nem tudok napirendre térni efelől...

Laikuskent csak azt érzékelem, hogy porszem került a gépezetbe....

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#416102 - 2018-11-23 19:20:15)

Oke. A Medias dologban egyet értek, nagyot szoktam derülni rajta, DE a klímaváltozás felől nem lehet szemet hunyni.  Az hogy emelkedik az átlag hőmérséklet, a tenger vizek szintje, stb... kihatással van ránk.  Kihatással van rank nézve úgy, hogy a szélsőségek egyre gyakoribbak, lehet, hogy 100 éve is volt pont ilyen meg olyan idő, de ezen jelenségek ismétlődese ilyen gyakran nem fordult elő 100 éve sem. Úgy gondolom, hogy ezt a tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A behúzok szó használata túlzott volt, elnézést kérek érte, elítélem az erőszak minden formáját.

Akkor neked valószínűleg más ábra van a cikkben, mert hogy ezen csökkent, az biztos.

Dehogy csökkent a száraz időszakok hossza.Éppen hogy nőtt elsősorban nyáron a 90-es évektől kezdődően.Ott van világosan a 9-es ábrán is.

Nem tartom szakmailag megengedhetőnek az ilyen adatsorokra a lineáris regresszió használatát. 

"Elég csak nyomon követni az időjárást a 80-as évektől."

Ehhez képest én azt látom a grafikonokon, hogy:
- a 80-as évektől kezdve újra növekedett a csapadékos napok száma
- csökkent a száraz időszakok hossza
- valamelyest növekedett a 20 mm-t meghaladó csapadékú napok száma és a nyári csapadékintenzitás, bár ott egy átmeneti felfutás után ismét csökkenés volt az utóbbi években

1901-től évszakos bontásban egyedül a tavaszi változás volt szignifikáns, de nagy kár, hogy itt nincs havi bontás, mert pl. a májusok biztosan csapadékosabbak lettek az elmúlt években, így minden bizonnyal itt is csökkenőben van a negatív trend.