Légköroptika
Kicsit ledõltem olvasgatni, Jókai Mór írásaiban sok érdekes meteorológiai jelenségre lehet bukkanni (még saját szemével látott gömbvillám leírására is) A múltkoriban halo-jelenség érzékletes leírását idéztem tollából most egy téli vihar szemléletes, szinte átélhetõ ábrázolását "A kõszívû ember fiai" c. regényébõl (a jelenség neve azonos a tervezett majd félbehagyott orosz ûrsikló nevével)
Akkor az eddigi fakó köd elkezdett ragyogni, mintha billió apró kristálytû repkedne a légben, sûrû ezüstfátyollá szövõdve, melyen keresztül egy sápadt, fehér tányér látható, sugártalan, melegtelen; az a nap. Egyszer aztán rögtön felszakadt a köd, s eléderült a táj. Szép fehérre festett táj, ezüstlapon cukoralakok. A fák az út mellett, a fenyõerdõk a távolban egészen beburkolva fehér zúzmarával, a lovaknak minden szál szõre hókristállyal behintve. És nehány percig oly melegen kezdett sütni a nap, hogy a bunda lekívánkozott az utazókról. E tünemény oka nemsokára meg lett magyarázva. Észak felõl nagy gyorsasággal emelkedett valami sötét ködforma; eleinte kétes lila színû, azután mindig jobban barnába, sötétkékbe átváltozó, szélein rongyolt, mélyében tömör, alaktalan - és ez a rém egyre emelkedik a nap elé a sík rónán, a távolhoz mérve ijesztõ sebessége kivehetõ, amint közelít s amint a napot elborítja; az egész táj egyszerre hamvasszürke lesz.
- No bajtárs most megkaptuk a buránát! - Mi az a burána? - Majd mindjárt megtudod. A burána meg szokta azt mondani maga, hogy õ kicsoda.
Az egész ég egyetlen felhõvé alakult, mely jött sebesen gomolyogva, alatta sötétkéknek látszott már az egész róna, s e fekete ég, e sötétkék föld között jött táncolva, keringve egy rettenetes, fehér kísértet, a hótölcsér, a jégmezõk tüneménye, melynek talapja lenn a földön, feje fenn a felhõk között! Az északi "szélmenyasszony", ki homok helyett hóbul emel oszlopot ég és föld között, s ez õrült keringõ oszlop ádáz rohammal nyargal végig a síkon, lerombolva, összetépve, zúzva mindent, mit útjában talál: erdõt, házat, embert, vadállatot. Ez a burána.
Egyszerre nagyot villámlott. Tél közepén, huszonkét fokú hidegben villámlás, mennydörgés! És az elsõ villámot szakadatlanul követte a többi; a megindult mennydörgés meg nem állt többé, úgy látszott, mintha a hótölcsér üstöke szórná magából e lángoló kígyókat, miknek lobbanásánál óriás alakja, mint az apokalipszis csodája ragyogott keresztül, fehéren, iszonyún; uralkodva a vihar rémei között."
Pontos és színes leírás, ha valakit untattam volna bocs, ez is egyfajta észlelés, de Jókai Mór tollából
Ui: meglepõen sok, nemegyszer történelmet is befolyásoló meteorológiai, csillagászati leírás olvasható a történelemkönyvekben, szépirodalmi mûvekben. A minap Josephus Flaviust olvasgatva idézni akartam Vespasianus császár egyik nagy csatáját véglegesen eldöntõ jellegzetes meteorológiai jelenség leírását, de letettem róla, szakmailag érdekes, de stílusa száraz, leíró. Ez viszont Jókai meséje
Bocs a hosszért
Akkor az eddigi fakó köd elkezdett ragyogni, mintha billió apró kristálytû repkedne a légben, sûrû ezüstfátyollá szövõdve, melyen keresztül egy sápadt, fehér tányér látható, sugártalan, melegtelen; az a nap. Egyszer aztán rögtön felszakadt a köd, s eléderült a táj. Szép fehérre festett táj, ezüstlapon cukoralakok. A fák az út mellett, a fenyõerdõk a távolban egészen beburkolva fehér zúzmarával, a lovaknak minden szál szõre hókristállyal behintve. És nehány percig oly melegen kezdett sütni a nap, hogy a bunda lekívánkozott az utazókról. E tünemény oka nemsokára meg lett magyarázva. Észak felõl nagy gyorsasággal emelkedett valami sötét ködforma; eleinte kétes lila színû, azután mindig jobban barnába, sötétkékbe átváltozó, szélein rongyolt, mélyében tömör, alaktalan - és ez a rém egyre emelkedik a nap elé a sík rónán, a távolhoz mérve ijesztõ sebessége kivehetõ, amint közelít s amint a napot elborítja; az egész táj egyszerre hamvasszürke lesz.
- No bajtárs most megkaptuk a buránát! - Mi az a burána? - Majd mindjárt megtudod. A burána meg szokta azt mondani maga, hogy õ kicsoda.
Az egész ég egyetlen felhõvé alakult, mely jött sebesen gomolyogva, alatta sötétkéknek látszott már az egész róna, s e fekete ég, e sötétkék föld között jött táncolva, keringve egy rettenetes, fehér kísértet, a hótölcsér, a jégmezõk tüneménye, melynek talapja lenn a földön, feje fenn a felhõk között! Az északi "szélmenyasszony", ki homok helyett hóbul emel oszlopot ég és föld között, s ez õrült keringõ oszlop ádáz rohammal nyargal végig a síkon, lerombolva, összetépve, zúzva mindent, mit útjában talál: erdõt, házat, embert, vadállatot. Ez a burána.
Egyszerre nagyot villámlott. Tél közepén, huszonkét fokú hidegben villámlás, mennydörgés! És az elsõ villámot szakadatlanul követte a többi; a megindult mennydörgés meg nem állt többé, úgy látszott, mintha a hótölcsér üstöke szórná magából e lángoló kígyókat, miknek lobbanásánál óriás alakja, mint az apokalipszis csodája ragyogott keresztül, fehéren, iszonyún; uralkodva a vihar rémei között."
Pontos és színes leírás, ha valakit untattam volna bocs, ez is egyfajta észlelés, de Jókai Mór tollából

Ui: meglepõen sok, nemegyszer történelmet is befolyásoló meteorológiai, csillagászati leírás olvasható a történelemkönyvekben, szépirodalmi mûvekben. A minap Josephus Flaviust olvasgatva idézni akartam Vespasianus császár egyik nagy csatáját véglegesen eldöntõ jellegzetes meteorológiai jelenség leírását, de letettem róla, szakmailag érdekes, de stílusa száraz, leíró. Ez viszont Jókai meséje

Bp-rõl én is láttam 22est.
Valamikor délelõtt itt is volt olyan, hogy derült égbõl szakadt a hó. De nem csillogtak, hanem nagy, összetapadt dendritek estek.
Valamikor délelõtt itt is volt olyan, hogy derült égbõl szakadt a hó. De nem csillogtak, hanem nagy, összetapadt dendritek estek.
Jaj már
Házak között vagyok (otthon, ugye...), a kilátás kacat, kimenni meg a lázam miatt nem akarok... De meglátom, mit tehetek


KH-k sokasága van az égen, irizáló csodaszép fõnlencsékkel tarkítva
Ezért már megérte ma felkelni


Nem ártana átírni/bõvíteni már ezt a szöveget... Fene a szerkesztõbe...
Ez Hold koszorú, vagy korona.
"A Nap, vagy a Hold körül kialakuló, a fény elhajlásán alapuló színes gyûrûket hívjuk koronának. A gyûrûk színe és szélessége nem határozható meg olyan szigorúan, mint például a szivárvány esetében. Ez az elhajlást okozó vízcseppek méretének függvénye. Leggyakrabban egy kékes színû belsõ és egy vöröses színû külsõ kör jelenik meg. Ideális esetben a spektrum többi színe is feltûnik, általában az egyes sávok határa elmosódott. A jelenség megfigye-léséhez célszerû eltakarni a fényes égitestet."
Link
"A Nap, vagy a Hold körül kialakuló, a fény elhajlásán alapuló színes gyûrûket hívjuk koronának. A gyûrûk színe és szélessége nem határozható meg olyan szigorúan, mint például a szivárvány esetében. Ez az elhajlást okozó vízcseppek méretének függvénye. Leggyakrabban egy kékes színû belsõ és egy vöröses színû külsõ kör jelenik meg. Ideális esetben a spektrum többi színe is feltûnik, általában az egyes sávok határa elmosódott. A jelenség megfigye-léséhez célszerû eltakarni a fényes égitestet."
Link
Elmondom én is a véleményem: a kép alján halványan látszik egy részlet a 22 fok sugarú halógyûrûbõl, a hold közvetlen környezetét pedig fénykoszorú övezi. A fátyolfelhõzet fonalai is szépen kivehetõek. Remek fotó!
Koszorú a neve, és a gyönyörûbbik fajtából sikerült lekapnod! A felhõt alkotó páraszemcséken elhajló fény okozza, s csak akkor ilyen szép, ha egyforma méretûek a szemcsék. A méretük pedig néhánytól néhányszor tíz mikronig terjed. Gratulálok a remek képhez és az észleléshez!
A halójelenség ennél jóval nagyobb körívet takar - többek közt, mivel számtalan formája van - ha olyat látsz, ami a Holdtól vagy a Naptól kinyújtott kézzel mérve egy nagyarasznyira van, az lesz a 22 fokos haló.
Gyere ide a fórumba gyakran, kérdezz, fényképezz, s hamarosan nem fogod tudni abbahagyni. :-) Szép és izgalmas jelenségek!
A halójelenség ennél jóval nagyobb körívet takar - többek közt, mivel számtalan formája van - ha olyat látsz, ami a Holdtól vagy a Naptól kinyújtott kézzel mérve egy nagyarasznyira van, az lesz a 22 fokos haló.
Gyere ide a fórumba gyakran, kérdezz, fényképezz, s hamarosan nem fogod tudni abbahagyni. :-) Szép és izgalmas jelenségek!
Meg tudnád mondani StormHunter, hogy milyen jelenség szemtanúja voltam? Már megszûnt, de egy nagyon gyenge képet sikerült róla készítenem:Link (sajnos csak a kommersz kis gépem van most nálam)Szóval ez a haló jelenség?

Valami csillogva - villogva hullik. Elég gyanús, hogy gyémántpor!
szerk.: apró szemû hó szállingózik.
szerk.: apró szemû hó szállingózik.
Egy csörötneki hozzászólás a met. társalgóból: "Lassan teljesen kiderül, gyönyörû szivárvány színû széles gyûrû veszi körbe a holdat."
Hmm.
Hmm.

Hívd meg a MetNet-re!
Amennyire én meg tudom ítélni (megnéztem 1-2 mappáját), annak alapján nagyon jó szeme van, javára válna az oldalnak.


De ismerõs nekem ez a Nick. Metnetes? Vagy valamelyik Indexes fotós topicból...?
Szerk.: Sony-s
__________
Alex, ez büntet!
Szerk.: Sony-s

__________
Alex, ez büntet!

Egy új "fertõzött": Link
(az én képeim közt látott elõször halót, s megtetszett neki, nem egy zsenge ifjoncról van szó)
(az én képeim közt látott elõször halót, s megtetszett neki, nem egy zsenge ifjoncról van szó)
Szép!!!
...de utánanéztél már, hogy mi a gond a tárhelyeddel? Továbbra is támadó webhely minõsítést kap, javaslom, hogy
1, nézd át a fenn lévõ összes tartalmat, lehetõleg valami olyan kliensen át, ahol a rejtett fájlok is látszanak,
2, vedd fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, s kérdezz rá erre...
...de utánanéztél már, hogy mi a gond a tárhelyeddel? Továbbra is támadó webhely minõsítést kap, javaslom, hogy
1, nézd át a fenn lévõ összes tartalmat, lehetõleg valami olyan kliensen át, ahol a rejtett fájlok is látszanak,
2, vedd fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, s kérdezz rá erre...
Akkor majdnem 65 fokon volt a Hold. Adott magasságra készült szimulációval tökéletesen egybeesik az infra a képeden. :-))))
Ági, a túrót begyúrtam pogácsának, így ez csak haló lehet némi koszorúval. :-)) Szerintem amit a kisgép hiánya kivesz, azt Te tudással, tehetséggel visszarakod bõven. Szóval csak semmi túró. :-)
Ez a kép nagyon durva! Majdnem dobtam egy hátast! :O
Szerk: Tehát akkor van egy infrám! Nekem fõleg az a holdfényes táj tetszett! Ritkán látni így a tájat! A hónak és a magas holdállásnak köszönhetõen jóval nagyob világosság volt mint mondjuk nyáron!
Szerk: Tehát akkor van egy infrám! Nekem fõleg az a holdfényes táj tetszett! Ritkán látni így a tájat! A hónak és a magas holdállásnak köszönhetõen jóval nagyob világosság volt mint mondjuk nyáron!
Gratula az infrához. Én is látom!
Áki! Szerintem nagyon meg lett szûrve a kép! De tényleg kör alakú.
Egyre jobban hajlok afelé, hogy Tape (kezdemény) látható: Link

Áki! Szerintem nagyon meg lett szûrve a kép! De tényleg kör alakú.
Egyre jobban hajlok afelé, hogy Tape (kezdemény) látható: Link
Köszönöm mindenkinek! A képek 21:45 körül készültek néhány perc eltéréssel! Szerintem ez a halo, jóval elõbb volt, minthogy én kimentem! Talán ez volt a legintenzívebb halo amit valaha láttam! Lehet, hogy PHC is volt mert a felhõzet dél felé vonult! Ilyen intenzív halonál elvileg lehetséges...
:-) Nekem egyszer ködben az objektív lett párás, azon is ilyen volt Hold.
Ja, bocsi, át is írtam a képen. 
Párás szemüvegen keresztül fotóztam ezt is, mint Topi (csak az enyém nem napszemcsi).

Párás szemüvegen keresztül fotóztam ezt is, mint Topi (csak az enyém nem napszemcsi).

Srácok, mindenkinek gratula, Petinek a 46-oshoz külön kalapemelõs gratula!!! Csak így tovább! (Szerintem eddig több haló volt idén, mint tavaly egész õsszel...)
A templom feletti részen jól látni, a hullámos kondenz s a torony közt, és ez infra lesz, kanyarodik felfelé szépen. A Hold olyan 55-60 fok közt lehetett ekkor. Ha mondasz pontos idõt, hogy mikor készült, biztosabban ki lehet számolni, de szerntem 100, hogy infra (alsó oldalív). Gratulálok a kiváló fogáshoz és a gyönyörû képekhez!!
Ezt nemértem hogy kifigyel?
Ill az nem piros szem hanem narancssárga
Nézd meg az avataromat azon a szemcsin keresztül készült a kép.

Ill az nem piros szem hanem narancssárga

Nézd meg az avataromat azon a szemcsin keresztül készült a kép.
Gyönyörûûûûûûûû!
A templomtorony feletti vékony kondenz és a csavaros kondenz között (csak jobb oldalt) tutira van valami halo, de az szerintem nem cha, hanem infra, mert nagyon görbe. De ennek elkülönítésében sose voltam jó, pontosan le kéne szimulálni a holdmagassággal és onnan egyértelmû lenne azonnal, hogy melyiknek milyen a formája.
A templomtorony feletti vékony kondenz és a csavaros kondenz között (csak jobb oldalt) tutira van valami halo, de az szerintem nem cha, hanem infra, mert nagyon görbe. De ennek elkülönítésében sose voltam jó, pontosan le kéne szimulálni a holdmagassággal és onnan egyértelmû lenne azonnal, hogy melyiknek milyen a formája.