Agrometeorológia

2004-ben vettük a családi házunkat Szentmártonkátán, elõtte Budapesten laktunk. A hozzá tartzozó telek 1000 nöl, rajta kb. 100 db gyümölcsfa, fõként körtefajták, illetve ringló szilva. A fák zöme el volt hanyagolva, beteg ágak, erõs gombafertõzés. Talán az idei évben már sikerül helyrehozni a fákat. A régiek mellett telepítettem már újakat is. Így most már nagyon sok fajta gyümölcsfa van. A teljesség igénye nélkül: diók, õszibarackok, kajszibarackok, cseresznyék, meggyek, almák, birsalma, naspolya, mogyoró bokrok. Link
Link

Sziasztok!
Végre én is hoztam egy pár képet a kertbõl. Sajnos van 1-2 siralmas helyzet is, amit most vettem észre az idõs kajszin.

15-20 éves fa lehet. Tavalyelõtt roskadozott, tavaly lefagytak a termések, idén meg hozott terméseket, de a fa fele kiszáradt:
Link

A többi kb. 6-10 éves kajszikon nem látni olyan sok száraz ágat. Akadnak rajta szép számmal termések is:
Link
Link
Link
Termések:Link
Az almafák most virágoznak. Az az igazság én nem annyira szeretem ezt a fajtát:
Link
Link
Cseresznyefa. 4-5 éves lehet. Évrõl, évre egyre több, elég sok cseresznye terem rajta
Link
Idén õsszel vásároltam 2 szelidgesztenye csemetét. Kísérletezõ jellegel ültettem õket, hogy bírják-e ezt a talajt. Most hajtanak:
Link
Link
Link
Végül egy fenyõfa. Kárcsonyfaként vettünk még 10 éve földlabdában. Sikeresen megmaradt:
Link
Ez volt a rövidke kis helyzet jelentés

A permetezésrõl; "hogy ne ennénk annyi mérget" -re :nem is mérgezõk ezek a vegyszerek, ha pont idõben lennének kijuttatva.A pont idõt úgy értelmezem, hogy a rovarkártevõk megjelenéséhez kell igazítani.Azt meg úgy tudnánk meg, ha volna sex-feromon csapdánk,ami nem kerülne többe mint csak egy skatulya gyufa ára.
A mai szabad forgalmazású,mérgecskék is hatásosak, ha jó idõpontban vannak ki juttatva.Csináltam sok éven át, légporlasztásos géppel, csak szemüveg volt rajtam, kicsit kesergõs volt a nyálam,de semmi mellékhatás.
Ezek meg 1-3 nap alatt szétbomlanak, napsugárzás,oxigén,víz hatására,és a maradványok pedig labor-jelentések szerint 6-14 nap múlva nem kimutathatók.A gombaölõ szerek már 14-30 naposak,azokra kell jobban vigyázni.Összegzés képpen; aki most permetez,az védi a növényt.

A mai napra végül;Redhaven õszibarackom az udvarban.
1.kép: tavalyi erõs levélfodrosodás miatt beteg ág,lemetszve: még mindig látszik a betegség,mert csak Score felszívódó g.ölõvel permeteztem kétszer.a levélkék görbülnek,haloványzöldek.Virágon még nem látszik,de el fogja rúgni a termést.
Link
2.kép: uaz. a fa, csak egészséges részen.A levelek üde zöldek, és felfelé törõk.
Link

Jaj,Bandero! Tán nem fiatalkori csontritkulás kapott el, törés,zúzódás? Jobbulást!

Más: az ugyn.rezistens fajták kutatása jó irányba halad,sztem.

Visszanyúlnak a jó öreg fajtákhoz,+hozzáadnak egy bõtermõ képességet.Ezt még nehéz eltalálni,mert vagy az ellenálló képesség, vagy a termõképesség közt mozog a mérleg nyelve.Azért van-volt olyan sok új fajta-klón léterhozva,amik 2-3 év alatt termõre fordulnak, de életük ezután csak 2-5 év, össz: 5-8 év múlva elpusztulnak.

Tavaly õszi ültetésû az összes fám. 2 alma, 1 körte, 3 õszi, 2 cseresznye + 1 ribizli-bokor. Õsszel megy még két kajszi.

Szõlõtelepítés elõtt állok (kis mennyiség, csak csemege). Van javaslatotok? Több fajta kéne, hogy szakaszosan érjen.

6-7m-es sorban 1 sor málna, 1 sor szeder - ez kora tavaszi telepítés.

Ám most eü okok miatt még kb 2 hétig szinte semmit nem tudok csinálni a kertben...

Fügébõl itt nálunk a lakótelepen sokat látni.
Kivit meg akarok egyszer ültetni. Sokat olvastam már róla. Ahol megterem a szõlõ ottan a kivi is. És ezt sokan nem is tudják. Azt hiszik teljes mértékben csak mediterrán területeken marad meg illetve nõ.

És a legszörnyebb, hogy a szakkönyvek úgy határozzák meg, hogy bizonyos területen nagyobb, máshol meg kisebb az esélye a gombabetegségeknek, igy határozzák meg az adott területekre legelõnyösebb szõlõ, vagy akármilyen gyümölcsfajtát!
Ehhez pedig a páratartalom és a csapadékmennyiség adatokat használják fel!
Viszont hiába esik több csapadék pl. felénk éves átlagban, hogy pont a virágzás 1-2 hetében esik-e pont itt vagy pont máshol, az teljesen véletlen kérdése, csekély különbség van az esélyeket tekintve!

23 db káki, 8 db füge, 2 db kivi, 4 db kajszi, 2 db õszi, 5 db körte, 3 db alma, 4 db cseresznye, 3 db dió, 4 db szilva, 3 meggy!

Nekem is a kedvenc témám; agrometerológia+növényvédelem.

Na most a jelenidõ; nem tom.volt-e erõs párásság reggel az országban, de erre hála nem volt köd,Rh:92%, T.min: 5,1 fok.Tegnap csak csepergés volt,az a 1,2 mm.arra volt jó, hogy fel éllessze a gombaképleteket.Még rosszabb lenne a helyzet, ha 20-30 mm.is leesett volna.
Hasonló ez ,mikor a szõlõt kell védeni a perenoszpórától.És hasonló ez mint az embereknél a téli-kora tavaszi influenza fertõ.
Ha õsszel, lombhullatás után nem volt rézgálicos,vagy nevikénes lemosópermet,akkor tavaszelõ-kor kellett volna megcsinálni.Ha ez is elmaradt,akkor nincs hátra más, mint csõszködni,mint most is, ha esik vmi. azonnal permetezni.Meg általában virágzáskor monília ellen.
Vannak szerek, amik még a méheket se zavarják, de jobb estefelé, derültes idõben,szél-csenben permetezni.Jaj a szélcsend! de sokat kívántam...
Másik dolog, a zsendülés elõtt, zöld bogyó állapotban; megéri egy rövid idõtartamú rovarölõ szerrel is lefújni a gyümölcsbogokat,csoportosulásokat fõként, mert a molyok ott szeretnek elbújni, ahol van a terülj asztalka.
Ezzel egy idõben meg nem ártalmas egyáttalán a mikroelemes levéltrágya, szinte csodát mûvel egyes öreg fákkal.

Idén õsszel innen egy elhagyatott telekrõl fogunk kicsi meggyfa csemetéket hozni. A kertünktõl egy 50 m-re vannak. A nagy meggyfák tövében rengeteg, vagy 100 kicsi csemeték nõnek. Legalább ingyen lesz. Figyelgettem szépen bõven teremnek azért
Sajnos csak ez a téli zúzmarás kép van róluk:
Link

A mi fáink is ilyenek, tavaly az egyiknek kb. a felét "megette", lehet, hogy idén kipusztul a fa, nagyon úgy néz ki.

Nekünk is vannak ilyen elszáradt virágok rajta, de nem olyan sok. Nálunk szerencsére száraz, napos, enyhe idõ volt végig a virágzások alatt, és így a méhek is tudtak dolgozni szép számmal mindennap. Sok kicsi apró barackunk van rajta.

Régen sok meggyfánk volt. Akkor belegondolva azokat is a monília vihette el, mert nagyon lassan szépen lepusztult az összes talán 2002-ban vagy 2003-ban. 20 éves fák lehettek.

Amúgy most nekünk ezek vannak:

2 cseresznye(3-4 évesek)Azért már szépen teremnek.
3 szilvafa(nagyon betegesek nem hoznak nagyon termést, idén õsszel ki lesznek vágva)
5 kajszibarackfa(rengeteg kis apró barack van rajtuk, jó termés is lehet)
1 db meggyfa
1 db mogyoró bokor
1 nagy diófa. Nagyon sok szokott rajta lenni.
3 almafa
ennyi Kinek milye van? Szívesen olvasnám.

Ez a kedvenc témám!
Permetezés nélkül, amennyiben 3 csepp esõ van a virágzás idõtartama alatt, akkor elviszi a termést a monilia, rosszabb esetben a fát is!
A végeredmény így fog kinézni Link Link Link Link
A hozzá nem értõ ráfogja, hogy elfagyott, pedig csak a monilia zabálta meg!
Múlt éven pl. ha csak a fagy lett volna, akkor lett volna termés, de a monilia és a fagy együtt végzetes, ezért van, hogy két, egymás mellett lévõ udvarban láthattam roskadásig tele lévõ fát, a másikban pedig üreset, mert a fagy nem okozott akkora kárt, mint a monilia, csak az egyik fát megpermetezték, a másikat meg nem!
Szerintem olyan szintû a monilia fertõzés már, hogy virágzás közben amennyiben van akár minimális csapadék, akkor permetezés nélkül nem lehet kajszit termeszteni!

A baracknál még sosem használtunk permetet. Eddig csak a fagy vitte el. Nem látom értelmét, hogy permetezzük. Meglátásom szerint így is ugyanolyanok teremnek, mint a piacon.
Persze vannak jó hatásai is a permetezésnek, de azokat a méreg anyagokat nem látjuk, amiket a növény magába a gyümölcshúsba szív bele. Ha egy ilyen gyümölcsöt eszünk inkább csak több káros anyagokat viszünk be szervezetünket, mint jókat...

Beszerzésük nagyon nehéz a régi fajtáknak, ezért a házikertekben eltelepítésre kerülõ fajták növényvédelme szinte elkerülhetetlen. Ebbõl kifolyólag a gazdaságosság és az egészséges gyümölcs elõállítása ezen szinten igencsak emberpróbáló feladat.

Most is itt vannak, csak háttérbe szorítva.

Hát igen hová is tûntek a régi rezisztens fajták amiket nem kellen agyonpermetezni, hogy legyen rajtuk termés. És persze nem ennénk meg annyi mérget!

Ahogy lesem a mostani légkör-helyzetet, gyanúm van arra, hogy a moníllia fertõzés esélye megemelkedett. Rh: 75%,T: 10, vagy hajnalban 5 fok alá is eshet.Vigyorog a gomba ilyen helyzetben.Aki teheti,a hét végén permetezzen egy lezáró kenetet ez ellen, mert a csonthéjasok (meggy,cseresznye,barack,birsalma is)most van veszélyben.Ha reggel köd is lenne, akkor biztos a fertõzés veszélye.

Még hátra van a természetes ritkulás.Ha azután is szorosan egymás mellett lennének,(mogyoró-kisdió)a 3-4 es kötésbõl a kissebbet ki kell ritkítani,lehetõleg finom ollóval kivágni.Lehet hogy pepecs munka, de megéri.Utána meg permet (gombaölõ Dithane+levéltrágya esetleg)hogy el ne kapjon vmi fertõt.
Érés elõtt kb 2-1 héttel, amikor még zöld de diónagyságúak, a rovarölõ szerrel+ levélrtágya érdemes még egy utolsó kenetet megadni, hogy fantasztikus ízû és szép barackok legyenek.(várakozási idõt nézni, kb.14 nap a rovarölõ szereknél)

A tegnapi 5-7 mm-es öntözésemre ma a természet 3,6 mm-rel felelt, egy-két napig most nem kell öntözni

Sajnos nem alkotott nagyot a várva várt esõ,lehet készülõdni az öntözésre.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#16345 - 2009-04-17 11:57:29)

Nagyon korán virágzott a kajszi az volt a baj. Akkor látszódott a modelleken emlékszem, hogy egy mínusz 3 fokos hajnali minimum is benne volt a pakliban, ami be is következz. A szomszédnak mondtam is lehet lefognak fagyni a barackok, de alig foglalkozott vele. Utána õ is keserget, hogy 1 db-nyi sem termett neki.

Áthelyezve innen: Bioszféra (#16344 - 2009-04-17 11:12:03)

Majd a természet megoldja, amik gyorsabban elérik a nagyobb méretet, lehet, hogy elynomják a kisebbeket, ha pedig nem, akkor ritkítunk majd!

Múlt éven a fagy vagy a monilia vitte el a termést?

Áthelyezve innen: Bioszféra (#16343 - 2009-04-17 10:16:55)

De ha ezek a kis barackkezdemények mind megmaradnának, akkor eléggé lehúznák majd egy idõvel ezeket a vékony ágakat, nem?

Áthelyezve innen: Bioszféra (#16342 - 2009-04-17 10:14:3

Engem az idei kajszibarack termés foglalkoztat leginkább, ugyanis tavaly nem volt rajtuk semmisem. Elvitte a fagy. Lehet idén eszek barackot?

Áthelyezve innen: Bioszféra (#16339 - 2009-04-16 23:11:29)

Mai képek!

Az egymás melletti két fa, a fehér is és a zöld is cseresznyefa!
Egyik elvirágozva, másik teljes virágzásban Link
Egy cseresznyefaóriás, a fa tövében egy felnõtt ember áll Link
Baracktermés Link Link
Repcetábla, a kedvencem Link

Jelen pillanatban így áll az én kákim az udvarban Link , és így állnak az olaszországi emilia-romagnai Faenza térségében Link Link Link
A különbség leginkább semmi!
Köszönhetõen az utóbbi hetek olaszországi rossz idõjárásának, pedig gyanítom, egyes szakemberek Becsehely és Faenza elmúlt 2 havi klímája között ég és földnyi különbséget feltételeznének!
Ugyanez a kiwinél is érzékelthetõ, ez egy zalai kiwi Link , ez meg egy faenzai Link

Bármely õszibaracktermesztésrõl szóló szakkönyvbe belelapozunk, azt találjuk, hogy Zala megye térsége az alacsony hõösszeg, a kevés napfény és egyéb tényezõk miatt nem alkalmas õszibaracktermelésre!
Nos, amióta kijött a jóidõ, és figyelem a környék barackfáit, kegyetlen méretü õszibarackfákra bukkanok!
Ez egy Nagykanizsa melletti település, Homokkomárom szõlõhegyén Link
Ez Zala megye közepén található faluban van, szép derék példány Link Link
Ez letenyei barack Link , mindhárom példány többtíz, 30-40 éves!

Ez meg a legaranyosabb mindközül, mert ehhez történet is fûzõdik: ez dombi õszibarack, amint a képbõl is kiderül Link ez is kegyetlen méretû!
A levelei épek, tafrinának nyoma sincs rajta, pedig permetezve hol van hol nincs, leginkább nincs Link
A történet annyi, hogy a gazda rokonai Pécsen, a Mecsekoldalban laknak, az õ fiatal fájukról oltották ezt a zalai példányt!
Fantasztikus méretû, mennyiségû és finom gyömölcsöt terem minden évben! Több éve már, hogy hosszabb szünet után itt jártak a mecseki rokonok, és a fa láttán majdnem elájultak, a gyümölcsbõl kóstolván pedig megállapították, hogy az sokkal szebb és finomabb, mint a sajátjuk odahaza! Aztán utána a rokonlátogatás idõpontját úgy egyeztették, hogy mindig beleférjen egy kis zalai barackóstolás is!
Ez már több éve volt, azóta, ott már az a fa nem él, kipusztult!
Itt meg amint látható, kutyabaja...

Egy buta kérdésem lenne. A "kertemben" (panel-erkély) a snidlinghagymáim, akik gyönyörûen nõnek (már bimbót is hoz némelyik) , pár szálacskája végén visszakunkorodik, mint a kaméleon farka, úgy 1-1,5 cm. Ezt valami szívogató rovar csinálja, vagy mi? Nem szokott ilyen lenni, kb 10 éves állományról van szó. Ahol ilyen volt, lecsíptem a végeit, lejjebb nem kunkorodott már. Ha van tippetek, hogy mi lehet, örömmel venném. Sajnos képem nincs róla, mert késõn jutott eszembe...

Mi is elültettük már egy hete a száraz földbe. Eddig még nem locsoltunk. Bízunk az égi áldásban. Ha az nem jön meg, jön az öntözésnincs mese

Olyan nagy bakhát szórófejes öntözéssel 8óra alatt se ázna be rendesen.
Persze kis kertekben így szokták.

Sokat segít, he-he!

Kis mennyiség, így volt erõ a szép nagy bakhátakra.
Egyébként nekünk mindig ilyen magas.

Jó nagy hegyet raktál rá.

Ezért is jó a meteorológus-kertész párosítás!

Nálunk ma lett elültetve a krumpli:
Link

A közelgõ csapadékos idõszak elõtt épp jókor.

Az ára bizony az egekbe van,mi 4 adagot 440l permetvizet szórtunk ki háti géppel 2-2.5 hektárnyi területre még így is ki maradt egy nagyobb terület ami nem lett megszórva de ott valószínûleg nem is lesz sok gyom mert tavaly karfiol káposzta nevelkedett a helyén.

Jó lesz az. Jön minõ esõ addig..Elég húzós az ára!Én már elszoktam a vegyszerektõl, 2-5 éve még a 2 ezer ft/flaska 0,3-0,5 még elfogadott volt,persze elég volt-na 3-500 4-zetméterre.

Legutoljára a Glialkát használtam, a zöld gyomokra.

Ma a gyomirtózáson volt a sor,a krumpli még nincs kikelve így sikerült közvetlenül a bakhátra kiszórni,csak ennek akkor lenne igazán hatása ha pár napon belül egy 10-20mm esõ bemosná a talajba a szert.
A vegyszer neve Stomp,1l-es adagot 100-110l vízben ajánlott felhasználni.
Link
Jó kis sárga puding színe van.
Link

Ez ugyanolyan, mint amikor valaki a szobában tartja egész évben a kaktuszokat és az állandó melegtõl csúnyán megnyúlnak és nem értik, hogy miért nem virágoznak. Nincs nyugalmi állapot, teleltetés. Sok ilyen van az index fórumában.

Pont így teszünk, he-he!
Hú, rohanok dolgozni...

Mivel az emberek nagyobbik részének gõze sincs úgy általában a metszésrõl, a fügét pedig tilos metszeni, így születhetnek ezek a borzadályok Link Link Link Link Link Link
Aztán csodálkoznak, hogy nem terem, ráfogják a klímára meg a fagyra meg a napfényre meg a szomszéd kutyájára, csak arra nem jönnek rá, hogy ezzel a kaszabolással lényegében a termést vagdossák le a növényrõl!
Elképesztõ!

A reggeli pára jót tesz, ha kikelt valami.Ha még csak csírázik 3-8 cm.mélyen,akkor kell a locsolás.Mélyebb rétegek 10-25 cm.meg még messze vannak a veteményes növényeknek.Majd a fonálgyökerek gyorsan lenyúlnak majd a 10-25 cm.-re,amikor fel tudják venni a nedvességet.Kérdés,hogy 1-3 hét alatt elérnek idág, ha addig nem esik az a réteg is 50-40%-ig kiszárad.

A kijuttatott vízadagtól függ a gyakoriság helyessége. Mivel a kelõ növények gyökerei illetve az elvetett magok a felsõ 5 cm-es talajrétegben helyezkednek el zömében (kivétel pl. burgonya), ezért a kisebb vízadagokkal történõ gyakoribb öntözés a célravezetõ. Cél a talaj felsõ rétegeinek folyamatos nedvesen tartása, a felesleges túlöntözést elkerülve, mivel a túl gyakori öntözés a talaj hõmérsékletét is csökkenti. Átlagosan: talajtípustól, növénykultúrától, fekvéstõl függõen ezekben a napokban a kettõ-négy naponkénti 5 mm/m2 vízadaggal történõ esõztetõ öntözés lehet célravezetõ.

Na jó, meggyõztetek, hogy nem haszontalan a mostani öntözés, de azt azért megemlítem, hogy ha nem öntöznétek, akkor sem károsodnának még a növények.
A talaj mélyebb rétegeibõl felszivárog még a nedvesség és ez elég ezeknek a kezdetleges növényeknek, illetve a reggeli pára is szolgáltat némi nedvességgel, amely segíti a növények fejlõdését.
Sokkal fontosabb pl. a borsónak a csapadék akkor, amikor elkezd virágozni, hogy ezáltal bõséges termése legyen........

Szia!
Nálunk eme hónapban gyakorlatilag még nem volt csapadék (egyszer 0,3mm, 10-én...), így a talaj felsõ 10-15cm-e teljesen ki van száradva és a kikelõ magok abban vannak elhelyezkedve.
Az idõjárás pedig május végi, azaz a talaj szárad.
Így a locsolás nem felesleges, he-he!

A hagyma-borsó-sárgarépa-petrezselyem pont abban a rétegben van, amit Te is írtál: "A talaj legfelsõ része száradt ki egy kicsit"!
Ezért kell öntözni!

Én kb 3 hete ültettem el a veteményt, ültetés után pár nappal egyszer kapott egy jó 10mm esõt azóta nem lett locsolva,kivéve tegnap de akkor is csak a zöldséget locsoltuk mert nem nagyon akar kikelni.

Hello Snowhunter!
Nem akarok okoskodni, de nem túlzás egy kicsit áprilisban a 2-3 naponta történõ locsolás?
Szerintem kissé felesleges. Van még a talajban bõven nedvesség, amit tudnak a növények hasznosítani.
A talaj legfelsõ része száradt ki egy kicsit, emiatt jó lenne egy kis záporesõ, de az olyan gyakori öntözés, amirõl írtál, szerintem még nem szükséges. Majd május végén, vagy júniusban, ha száraz idõ lesz........

Nálunk is két-három naponta locsolás van terítéken, a már elültetett hagyma-borsó-sárgarépa-petrezselyem ágyásokra.
A borsó és a hagyma szépen kikelt, a répák most kezdenek.
A krumpli ültetése holnap fog megtörténni, ma elõkészítettem hozzá a talajt.
Szerencsére a fákon a monília jelei egyelõre nem látszódnak, eme száraz tavasz nem kedvez neki, annál inkább a megkötésnek.
A szilva, meggy és cseresznye dugig van megkötött virággal, az alma és a körte most kezd virágozni (azok is tele vannak virággal).
A sárgabarackoknak túlélés jutott eme évben, nagyon tarolt itt a monília tavaly.