Globális jelenségek

David Attenborough
Climate Change - The Facts Link

Már akinek.
Megfelelő rendszerrel egy háztartás teljesen függetleníthető lenne az energia szolgáltatótól.
A háztartások elgázosítása nem mindenütt olyan egyértelmű.
Egyszer dolgoztam egy felvidéki projekten is, ahol teljesen egyértelmű volt, hogy a lakások fűtése elektromos energiával történik. De idehaza is a hőszivattyús rendszereknél szintén.

Jövőbeli elképzelésem, hogy az energia közműszolgáltók feladata csak a nagy ipari felhasználókra fog korlátozódni.

Szerk:
Kicsit zavarosnak tűnhetett, de első lépésként a háztartások gáztalanítása, következő lépésként villamos hálózattól való függetlenítése jöhet.
Hogy pl. a fafűtés hogy jön a rendszerbe, arról inkább nem írnék.

Azt azért hozzátehetjük, hogy az egyszerű elektromos fűtés az összes lehetőség közül a legdrágább.

Még hozzátenném hogy a világítást leginkább fűtési szezonban használjuk, mikor rövidek a nappalok. Ekkor az ízzó által termelt hőenergia nem vész kárba. A megtakarítás számításánál ezt valahogy figyelmen kívül hagyják.

Fiúk,  LED-es vasalót és mosógépet hol árulnak?,  Nálam ezek fogyasztják a legtöbbet...

Hasonlóak a tapasztalataim a kompakt fénycsővekkel. Megjelenésükkor azzal reklámoztàk hogy élettartamuk 10x-ese az izzóéknak. Azóta is szatyorszámra gyűlnek a kiégett fénycsővek, melyek ráadásul veszélyes hulladéknak számítanak. Aztán még ott van a bemelegedési idejük.

Amúgy fűtési idényben nem olyan nagy gond, ha az ízzó a lakásban az energia nagy részét hőben adja le. Van aki állítólag évszaknak megfelelően cserélgeti az égőket a lakásban.

Olvastam olyan hirdetést, hogy a villanyszámlát az új, alig fogyasztó lámpaizzókkal akár felére lehet csökkenteni. Ez igaz lehet (akár 90 % is), ha a 100-as égőket 10 W-osakkal lecseréljük. És persze az áramot csak világításra használnánk. De hol vannak a mosógépek,villanybojlerek,mikrosütők,tv-k, hűtőgépek,klímák,akkumulátortöltők,számítógépek,kenyérpirítók,elektromos sütők, rezsók és főzőlapok,borotvák,hajszárítók,merülőforralók,szendvicssütők,szárítógépek,vasalók,fúró és egyéb barkácsgépek stb-stb.?( ezek közt lehetnek akár 1000-2000 W-osak is) Ha egy személy egy helységben éget egy lámpát (nem égeti díszkivilágításban a lakás összes lámpáját egyszerre) akkor ha jól számolok egy 40-es izzó napi 10 óra alatt 400 Wh-t fogyaszt ami havi 12000 Wh.Ha 3 személy éget 1-1 lámpát akkor az kb. 36 kWh. Ha egy átlagos családi villanyfogyasztást havi 100 kWh-nak veszek (villanybojler és 1-nél több hűtő és gáz helyett elektromos sütés főzés esetén ez jóval több) akkor ez csak 36 %. Ha ezt felére csökkentem akkor 18 % a megtakarítás.  Akkor hogyan jön ki az orbitális megtakarítás a lámpaizzókkal ? Talán 10-20 %-ot azért eléri attól függően mennyi a havi áramszámla.
Lehet, hogy elszámoltam, de biztosan van fizikus vagy villanyszerelő  aki kijavít.
Szerk.: Elszámoltam alaposan, de más kijavítottam.

Valami sánta az adataidban.
Priviben válaszolok, mert a szűkebb téma kivesézése már eléggé eltér a fórum alaptémájától.

SkyBlueSky: Válasz szintén priviben fog menni.

De! Rohadtul észreveszed az energiaszámlán is, ha nem csak egy izzót cserélsz le ledre, hanem mondjuk a felét az összes égődnek. Főleg, ha az összeset.
Már csak a számokból is kiindulva: nem mindegy, hogy 40W vagy 3W. 13szoros a különbség (illetve 13ada). Pont ennyi fog látszódni a villanyszámlában is.

Pont a napokban húztam fel magamat, hogy spórolás céljából veszem (vettem, mert már én is kezdek led-re átállni) a kompakt fénycsöveket, de két éven belül 7 ment tönkre. Megtartottam a dobozokat és a számlákat, cserélni nem akarták őket. Ha 100 w-os izzókat használtam volna helyettük, akkor is olcsóbban jövök ki. LED-esből mit érdemes venni (az utolsó kettő Tescós Landlite lett)?

Nagyjából jó helyen kapiskálsz Addig, amíg a legnagyobb háztartási energia temetők (ablakok, falak, kazánok, belső (keringtetett) melegvíz hálózat, hűtők, elektromos vízmelegítők) energia veszteségét drasztikusan nem csökkentjük, pénzkidobás, gazdasági bűncselekmény ilyesmire anyagi forrásokat pazarolni. Ha nem öt évre tervezett mosógépekről lenne szó, akkor sem lenne elsődlegesen javasolt a cseréjük.

LED világítás: Az utóbbi időkben jelentősen csökkent az áruk. Már vannak olyan LED izzók és fénycsövek, amire a gyártó öt év garanciát vállal. Azokat érdemes megvenni. Nem a villanyszámla miatt (energia megtakarítás jelentéktelen, a villanyszámlán észre sem veszed), hanem azért, mert az élettartamuk jelentősen magasabb az előbbiekhez képest. Rühellem, ha egy égőt, vagy fénycsövet néhány hét, vagy hónap után cserélni kell. Ennek egyik oka lehet az, hogy kétféle minőségű hagyományos fényforrást (beleértve a fénycsöveket is) lehet kapni: sz...r-t és f...s-t, a másik oka, hogy ezek a fényforrások rendkívül érzékenyek a túlfeszültségre. A hálózati feszültség alacsony terhelésű időszakban simán lehet 240 V, vagy kicsit több is. Egy izzólámpa élettartama meg a tápfeszültség nagyságrendileg tizedik hatványával fordítottan arányos egy kb. 40 évvel ezelőtti KÖMAL fizikai rovatában olvasottak szerint. Nyilván az egy diák-kísérlet volt, nem állt rendelkezésükre sem anyag, sem idő, de a túlfeszültség hatását az izzókra nagyjából leírja.
Más kérdés, hogy a LED-re áttéréssel országos léptékben a kb. hatod felvett teljesítmény miatt jelentős megtakarítás érhető el.

Hogy ne menjünk messzire, kedvencem az Otthon Melege program, aminek papíron az energiamegtakarítás a célja, de szerintem valójában inkább a hazai kereskedők helyzetbe hozásáról szól. Azt nehezen tudom energiatakarékosságnak tekinteni, hogy a régi, 15 évre tervezett mosógépeket kidobáljuk, hogy helyette - bár 20-30%-kal kevesebb vizet, áramot fogyasztó -, viszont (a szervizesek szerint) 5 évre tervezett gépekre cseréljük le.

Manapság, s környezetvédelem ügye az ipari termelés legnagyobb barátja. "Dobjunk ki minden régít, mert az környezetszennyező! Vegyünk helyette új, környezetbarát terméket!"

Közben épp ezzel a mesterségesen felfokozott termeléssel terheljük leginkább a bolygót. Meg a gazdasági tanácsadók által kitalált növekedés hajszolási őrülettel.

Minden,  amit legyártanak,  terhelést jelent...  én a tömegközlekedést és a computer-chatet ajánlanám...
Váralja: erről NEM a permafroszt tehet.  Vannak kórokozó bacik, de a mai  higiéné sokat segít,  hogy elviseljük őket. A baj az,  amikor csak a kórokozókra figyelünk,  és az életet adó hasznosakat is kiirtjuk,  velük együtt az életet és ökológiai szolgáltatásait...
Horgászok: tetanusz és barátai ott lapítanak a berohadó iszapokban,  mert tavasz lett.  Aki megvágja-szúrja magát,  fertőtlenítse ki a sebét rendesen.

A 4. találat tetszik: Link 

Egy MTI hír , ugyan bulvár tálalásban:

Link

Bár a képhez tartozó írásban nem derül ki, de gondolom az adott évet megelőző 30 év átlaga lehet az összehasonlítási alap.

A médiában mindent a klímaváltozás következményeként állítanak be.
Link
Legyen az erdőtűz, lehűlés, gleccser, havazás, zivatar, szárazság, a Balaton alacsony vízállása, a Balaton magas vízállása, egy portölcsér, stb.

A médiában az év eleji csapadékhiányt már mint a globális éghajlatváltozás bizonyítékaként állítják be.

Csapadék változása (1961-2016): Link

Az ország nagyrésze zöld. Ami épp csapadék növekedést jelez. Csapadék csökkenés ott volt, ahol úgymond volt miből. Közben az ország legszárazabb helyein nőt legjobban.

Adminisztratív eszközökkel ez csak a totális államokban megy, ott sem teljes sikerrel.

Bocs, 12-16 mrd akart lenni.

Éppenséggel "hely" van még bőven, a teljes emberiség elférne egy BAZ-megyényi területen, ha mindenkire 1 m2 jutna. (Na jó, ha mára már 7,6 milliárdan vagyunk, akkor kéne még 350 km2 Szabolcsból is).  Persze ez csak egy vicces kis adat, nehogy komolyan vedd, mint érvet.
Viszont ahogy pár hozzászólással korábban írta valaki, a Föld népessége 16-20 milliárd között fog tetőzni, ennyi embert pedig még el tud tartani a bolygó, csak egy picit kell majd kevesebbet pazarolni hozzá.

[mod... - coontac]

Nagyon időszerű lenne végre valamilyen népesség szabályozó intézkedéseket hozni az illetékeseknek és a gyakorlatban is alkalmazni a 3.világ országaiban! Pl. születés szabályozás.

A mai napon kb. 7663 millió ember él a földön. Amikor megszülettem feleannyian voltunk. Azok közül akik akkor éltek már több, mint a fele nincs életben.
1810 millió ember idősebb nálam és 5853 millió fiatalabb.
Szeretném még megérni, amikor már 10.000 millió ember lesz. Várhatóan 2056-ban.
1995-ben ugyanannyi ember élt Európában, mint Afrikában. 2023-ra kétszer annyian, 2100-ra pedig hatszor annyian fognak élni Afrikában, mint Európában.
A mai napon 15 óráig 700 fővel nőtt Európa létszáma, Afrikáé ugyanennyi idő alatt 52.000 fővel.
Forrás:
Link

Ez nem igaz. Nincs semmi bizonyíték rá, hogy az antropogén klímaváltozás nem fenyegető.
""

A növekedés üteme már 1963-ban elérte csúcspontját, azóta csökkenőben van. A becslések szerint kb. 12 milliárdnál érjük el a maxot, utána stagnálás/lassú fogyás jöhet.

A szaporodással kapcsolatosan egy valamit ne felejtsünk el. Egy adott társadalom lélekszáma akkor kezd stagnálni, majd egy idő után csökkenni is, ha elér egy bizonyos életszínvonalat, vagyis amikor már maguk a kényelmi szempontok a gátjai a gyermekvállalásnak. Kínában ez már látszik. Kérdés, mikor éri el ezt a szintet a Fekete Afrika.

"A fenyegetések pont ezek: antropogén klímaváltozás hatása, politika, vallás stb. amik kombinált következménye lenne egy "kihalási hullám"."

Szerintem ezt már tegnap átbeszéltük: nincs bizonyíték az antropogén klímaváltozás "fenyegető" hatására.

Ezzel is egyetértek... Nem is hiszem, hogy ellentmondtam ennek az álláspontnak. Egy dolgot "természetesen" kiemelnék: rendben, számítunk rá, hogy túlszaporodtunk, ezért jön egy természetes visszaszabályozás. Ez eddig megállta a helyét, állatok pl. hangyák esetében működik is. De azt még soha senki nem próbálta ki, hogy nem-e lehet emberi intelligenciával ezt a folyamatot megakadályozni. Most ezt akarjuk épp kipróbálni  elkerültük elsőre az atomháborút, küzdünk az ember által létrehozott klímaváltozási faktorok csökkentésén, egyre kevesebb és kevesebb háborúra és háborús halottra törekszünk. (Ami egész sikeres a sok-sok negatív hír ellenére is: Link )
Egy szó mint száz, miért ne akarhatnánk most a következő globális kataklizmát legyőzni? A fenyegetések pont ezek: antropogén klímaváltozás hatása, politika, vallás stb. amik kombinált következménye lenne egy "kihalási hullám". Talán a világtörténelem során először sikerül megakadályozni ezt a "természetes velejárót", az intelligencia és ész segítségével. És ez egyáltalán nem lehetetlen, visszatekintve arra a rengeteg vívmányra, amit az elmúlt évszázadokban szintén elsőként és egyedülállóként ért el az emberiség.

Tudom, persze, az ember alapbeállítása a háborúzás, az önző életstílus és a gyűlölet is, de hátha az ember ezen tényezőit az emberiség együttesen háttérbe tudja szorítani.

"bar mostanaban eleg surun lehet a hirekben "rekordott dontott" kifejezest olvasni"

Ez egyrészt köztudottan abból is származik, mert a nép a rekordot kívánja, több kattintás = több pénz.

Másrészt a híradástechnika brutális fejlődése mellett teljesen természetes, hogy egyre több, akár eldugott térséget érintő esemény is nyivánosságra kerül.

A gyakoriságra példaként felhoztál egy több hónapos intervallumból több kontinensnyi területről károkozó természeti eseményeket. Statisztikáim nekem sincsenek, de nem gondolom, hogy 100 évvel ezelőtt nem lehetett volna bármikor csinálni egy ilyen összeállítást, ha lettek volna infók. Csak hát még nem voltak.

Elég messzire vezet, és szerintem korántsem egyértelmű az ok-okozati viszony. Mi minek a következménye? Szerintem benne vagyunk egy bazinagy körforgásban (természetestül, emberestül, világostul, mindenestül), amelyben van egy természetes és folyamatos klímaváltozás, ami régen is volt, most is van. Vitatkozunk a mértékéről, sebességéről, de azt ne felejtsük el, hogy olyan, mint amilyen most van, még sosem volt. Az egyik legjelentősebb állapotváltozás, hogy ennyi ember még sosem volt a Földön, mint most. Próbálunk elférni úgy, hogy a rendelkezésre álló hely (szerintem) nem növekszik, inkább csak csökken. Ez újabb és újabb helyzeteket szül, a klímaváltozást okoljuk egy csomó olyan dologért, amiért igazából az ember(iség) okolható, ha van egyáltalán értelme az okolásnak. A klímaváltozás sem lenne ekkora sztártéma, ha fele ennyien (vagy inkább ezred ennyien) lennénk a Földön. De így, hogy fogy a (meg)élhetésre alkalmas hely a bolygón, nyilván egyre több és több embert érint, hiszen akit egyébként nem érintene (vagy csak alig), azt is érinti azáltal, hogy akit érint, az oda igyekszik, ahol kisebb a hatás. Értsd: ahol meg lehet élni, nem hal éhen és szomjan. Abban, hogy ezen területek aránya csökken, egyrészt nagy szerepe van az embernek, nemcsak azáltal, hogy egyre több természetes élőhelyet számol fel, hanem azáltal is, hogy túlszaporodik. Ezek és az egyéb környezetszennyezések, a természetes folyamatokba való beavatkozás nem maradhat következmények nélkül, és ez így is van jól.
Arra szoktam gondolni, hogy ha egy állat túlszaporodik, abban az állományban előbb-utóbb történik valami olyan esemény/körülmény, ami miatt jelentősen lecsökken a létszám. Nagyjából ezt várom az emberiség esetében is. Hogy ez természetes folyamat lesz vagy önpusztítás, azt nem tudom. De ki mondta, hogy az önpusztítás nem természetes velejárója a túlszaporodás megfékezésének?  Szóval nagyon érdekes a téma, amit feszegettek, de szerintem nem lehet kizárólag a klímaváltozással, mint statisztikai adatokkal dobálózni, nagyobb egészben érdemes vizsgálni a folyamatokat, és kérdés inkább csak egyre több lesz, mint kevesebb. Bocs, hogy belevau, csak hangosan gondolkodtam, és még az sem biztos, hogy helyesen, csak próbálom árnyalni a képet.

ilyen gyakorisaggal?

Link

Link

Link

Link

Magyarorszagon is "remekul" allunk: Link

Link

Nem az a kerdes hogy volt-e mar korabban szelsosegesebb helyzet, mert biztos volt (bar mostanaban eleg surun lehet a hirekben "rekordott dontott" kifejezest olvasni), hanem hogy ezek gyakorisaga milyen. Erre kimutatast nem tudok hozni, de a hirek szenzaciohajhasz reszet lehamozva is erzeklheto a valtozas, szvsz. 

Ezzel egyetértek.

(ugyanakkor én simán el tudom képzelni, hogy kipusztul a fél emberiség, és a klímaváltozás következtében (is) - elég egyetlen egy totális háború hozzá)

"Azt meg ne várja senki, hogy hirtelen a fél emberiség kipusztul. Ezt senki nem állítja a jelenlegi klímaváltozással kapcsolatosan."

Hát pedig amire reflektáltam, az eléggé úgy hangzott, mintha a fél emberiség kipusztulása lenne várható.

Balázs: hidd el, én abszolút nem tartozom a mániákus tagadók közé, még ha úgyis tűnik néha. Csak engem nagyon zavar, és leginkább ez zavar, hogy a többség teljesen összemossa a klímaváltozást a környezetszennyezéssel.

Én valahogy nem a szélsőségektől félek igazán, mert hogy most a hőség 1 fokkal melegebb, vagy a viharok kicsit gyakoribbak, azok még túlélhetőek, és korábban is voltak extrém szélsőségek. Ha 2-3 fokot emelkedik az átlagT, ott inkább attól félek, hogy bizonyos egyensúlyok felborulnak: mászhatatlanná válik nyáron az Alpok a jégtakaró visszavonulásával, emelkedik a tengerszint, csökken az átlagcsapadék, stb. Plusz a túlnépesedő, amúgy is száraz, de szárazabbá váló régiók lakói egyszer nekiállnak majd vizet keresni, és az könnyen háborúkhoz vezet (vezetett már most?).
Reméljük, utódaink is leírhatják 500 év múlva, hogy
"Mégis itt vagyunk."
és nem az lesz, hogy ez volt az utolsó időszak, amikor még tehettünk volna ellene valamit (hogy mi ellen, azt még nem tudom / tudjuk).

Én csak a kérdésedre válaszoltam. Ha hirtelen megváltoznak a körülmények, akkor ennek ez a hatása.
Még jó, hogy itt vagyunk. Meleg szobában, kellemes neonfény mellett diskurálunk a világról. Ez is civilizációs vívmány, hogy marad még energiánk ilyen felesleges dolgokra is.
Azt meg ne várja senki, hogy hirtelen a fél emberiség kipusztul. Ezt senki nem állítja a jelenlegi klímaváltozással kapcsolatosan. Csak annyit, hogy egy kicsit több lesz a kellemetlenség. Most nyáron például jobban fogunk izzadni, mint tettük ezt a 70-es években, lásd lejjebb Bakonyvárt.
De voltak panaszos hangok az elmúlt hetekben a másik fórumon is. Ki az aszályt szidta, mások meg a fagytól rettegtek.

És ezek mind olyan események, amik 100-200-500 éve is előfordultak. Elég belelapozni a Réthly-féle könyvekbe.

Mégis itt vagyunk.

Például:
Aszály Szíriában 2006 és 2010 között.
Aszály és éhínség Dél-Szudánban 2017-ben.
2007-es hőség Franciaországban (a nyári hónapokban megugró halálozások száma).

vagy állatvilág:
Korallok pusztulása a melegedő tengervíz miatt.

Egyik helyen sem tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. 

"keptelenek vagyunk mi is es a kornyezet is alkalmazkodni hozza ilyen rovid ido alatt"

Erre tudnál példákat mondani, hogy miben nyilvánul meg?

valoszinu igazad van, hogy nemcsak a co2 a ludas a felmelegedesben, csak most ezen van a hangsuly. Azinban a problema nem magaval a felmelegedessel van hanem annak sebessegevel (keptelenek vagyunk mi is es a kornyezet is alkalmazkodni hozza ilyen rovid ido alatt), es a jarulekos hatasaival: mint szarazsag, árvizek, hőhullamok stb. Eddig megoldhato voltak az ilyen lokalis problemak vagy kukso segitseggel vagy ugy hogy elvandoroltak onnan az emberek, es ha a kornyezeti csapas elmult akkor  minden helyrerazodott. A felo a mostani helyzetben hogy joval nagyobb teruleteket erint es globalisan, raadasul nem mulik el hanem rosszabb lesz. Ha az elelmezesi rendszer globalisan osszeomlik az azonnal magaval rantja a gazdasagi es politikai rendszert is. Egy ilyen kornyezetben vegkepp lehetetlenne valik barmifele kutatas, vagy meglevo tudomanyos eredmeny felhasznalasa, ezert ettol sem lehet megoldast remelni. Ami a kolonizaciot illeti, az emberisegnek ez a vegso probaja ha nem akar fuggni az egyetlen bolygotol ahol el, de ez tobb szaz ev meg, ezert ez nem igazan relevans meg. 

Tény, hogy az északi sarki tengeri jég erősen fogy, a déli, mivel ott nem tenger van a sarkon nem ilyen látványos, de a fogyás ott is jelentős. Mindez az albedót erősen megváltoztatta és a visszacsatolások miatt (több co2 hatása is hozzájön talán) a legerősebb felmelegedés a Földön ott tapasztalható. Többször leírtam de nem vagyok fizikus sem amatőr internet tudós sem, hogy bizonyítsam - szerintem az ember is felelős a melegedésért, de nem úgy egészen, ahogyan azt terjesztik. Nem az utóbbi évtizedek CO2 antropogén pumpája a fő baj és maga a CO2 növekedés csak következmény, ami persze visszacsatolhat.
Ahogyan sokszor leírták az éghajlat állandóan változik a Földön, ahogyan az időjárás is. Nem a Hold vagyunk, vagy a Vénusz, Mars, stb. ahol a változások nem olyan látványosak vagy ahol légkör sincs nincsenek. Ha ritka a légkör nappal a felszín felforr, éjszaka meg iszonyúan lehűl. Mivel olyan bolygóról csak egyről hallottam, ahol tenger a 71 % és a légkör alig tartalmaz CO2-t (nem úgy a Vénusz), így egy speciális helyzetről és légkörről beszélhetünk(Föld). Sokszor hallottam azt a sületlenséget, hogyha 1-2 fokkal melegebb lesz azt az emberiség nem fogja elviselni, kipusztul vagy keresnünk kell egy új égitestet, ahova áttelepülhetünk (sokak szerint a Marson is lehetett ilyesmi). Eddig tudtommal olyan égitestet nem találtak a csillagászok, ahol a Földi élethez szükséges feltételek akár 1%-ban meglennének, vagyis víz,oxigén, optimális hőmérséklet ill. élővilág csak laborokban képzelhető el. Mégis ilyen helyekre kellene települnünk a kibírhatatlan tengervízszint emelkedés és a hőhullámok tartamának 2 napról évi 20 napra növekedése miatt ill. mert a Sarkvidékeken kevesebb a jégpáncél és -20 helyett -10 fok van, ritkábban esik a hó stb.
Gondolom sokak szerint bagatellizálom a problémát, mert már nem lakom betontoronyban mint régen a lakótelepen és nem vagyok empatikus a telepiekkel. Könnyen beszélek a Bakonyerdőből, ahol csak évi 2 napon van még mindig csak 35 feletti T nyáron. Éppen ez itt a dolog lényege szerintem:Budapest vagy Miskolc, Eger,Tatabánya,Veszprém,Szombathely,Nagykanizsa,Sopron vagy Pécs stb. helyén ugyanolyan lombos erdők voltak 2-3 ezer éve mint mondjuk Csesznek határában. Ha valaki kimegy ezekből a városokból máris erdőbe juthat. Ha a városszéli erdőben lennének az éghajlati állomások egészen mást mérnének mint az aszfalt és betonmezőkön a városokban. Vagyis a felszín antropogén átalakítása: erdő helyett betonplaccok akár 100 km2-en keresztül (ezernyi metropolisz és milliónyi nagyváros van a világon ill. hatalmas agglomerációs térségek) miért ne okoznának melegedést és szárazodást, méghozzá látványosat. ? Függetlenül a CO2 szinttől ! És amikor szántóföld lett fél Európa erdő,rét,nádas meg bokros,cserjés terület helyett ? Ez befolyásolja az időjárást (és éghajlatot, hisz az az időjárás átlaga) vagy inkább a ppm-ek ?
Olvastam, tanították, hogy pár ezer éve a dalmát hegyeket erdő borította , de kiirtották, mert hajókhoz sok fára volt szükség. Meg a Szaharában állatcsordák legelésztek és az emberek rájuk vadásztak ma meg csak gyíkok meg pár teve meg beduin éldegél arrafelé.
A Száhel övben meg Ausztráliában a sivatag azért terjed, mert az okos emberek egy csomó állatot kezdtek legeltetni (kecske,juh,nyúlinvázió stb) és a füvet tövig lerágták. A népvándorlások meg 2000 éve azért indultak Ázsiából, mert elfogytak a legelők meg a megváltozott éghajlat miatt. A maják azért tűntek el, mert nem tudtak termelni valamiért elég kukoricát (talán kiirtották az erdőket és a kizsigerelt föld több termést nem adott, ahogy az elszikesedett Mezopotámiában sem). Hogy a kis helyen Kínában meg Indiában összezsúfolódott milliárdnyi ember mit művelt a felszínnel és az éghajlattal talán nem kell ecsetelni. És még a gőzerővel  ma is dúló őserdőirtásról nem is beszéltem...
Késő van nem sorolom tovább: ezek olyan problémák, amik százszor gyorsabb és helyrehozhatatlan károsodást okoznak, mint a CO2 pöfékelésünk, ami persze szintén nem javít a helyzeten. Erről nem ildomos beszélni, mert sokkal nehezebb ellenük tenni, mint a kvótázgatni. A zöld növényzet terjedésével szerintem (lehet cáfolni, nem vagyok biokémikus) több CO2 kötődne meg és az O2 is talán több lehetne az előbbi rovására. Az albedó meg kedvezőbb lenne. Sajnos nálunk októbertől áprilisig a földek, szántások nagyrészt csupaszok, ez a vízháztartás és T tekintetében nem tesz jót az időjárásnak ill. éghajlatnak. Ugyanakkor a melegedésnek vannak pozitív hatásai is, amiről soha nem beszélnek: kevesebb fagyhalál, kevesebb tüzelőanyag szükséglet, több napsütés miatt zamatosabb gyümölcsök, napenergianyerés stb. Az emberi civilizáció a melegebb periódusokban jobban élt, gyorsabban fejlődött mint a zordabb periódusokban. Ha egy 1929-es februári vagy 1942-es idő köszöntene be 2 évente, vagy a hetvenes évek nyarai akkor lenne akkora rinyálás, hogy a mostani globálmeleg őrjöngés ahhoz képest kismiska lenne.
Jó éjt !

Egy elég jó összefoglaló az északi sarki változásokkal kapcsolatos előrejelzésekről:

Link

aki meg napi szinten akarja követni annak itt egy oldal, ahol elég sok mindent lehet állítani a grafikonon:

Link

Tudod jól, hogy érintettük már ezt a témát. Ezért bosszantott fel, hogy hiába folytattunk korábban tök jó diskurzust akkor, visszakanyarodtunk ugyanide. Mindenesetre bocsánat a szóhasználatért, nem lett volna szabad. Csak arra kérlek, ne általánosíts. Vetkőzd le azt a klasszikusan rossz szokást, hogy a hibákat, hiányosságokat kinagyítod, általánosítod, a jó dolgokat pedig sokkal kisebbnek állítod be. Igen, lesznek rossz példák, amikre nagyon is jól emlékszünk, de lesznek jó példák is, amiket nagyon könnyű elfelejteni és természetesnek tekinteni (helyesen amúgy). Csak tudjunk ebből helyes következtetést levonni. Én is dolgoztam velük és ráadásul az egyik évfolyam által alapított startup cégnek lehetek a tagja, így aztán körbevesznek eléggé komoly zsenik, akik mind ott végeztek (és/vagy tanítottak is ott). Lehet ez meg nekem torzítja az összképem, de akkor meg jelenjen meg itt mindkét vélemény.

Természetesen olvastuk!  Az utóbbi évek legnagyszerűbb hsz-ei voltak klimatológiai témában.
Kiderült belőlük, hogy pár apró, de nagyszámú mikroorganizmus milyen jelentős hatással van (lehet...) a globális klímára. 

Áldott atyám fiai.  Tavaly a Bioszféra topikban referáltam pár cikket.  Ott nem CO2-ről volt szó,  hanem dimetilszulfidról és felhőképződésről.
...olvasta valaki? 

"nekem nagyon dilettáns demagóg duma": Mondhatjuk így is, de mondhatjuk 34 éves mérnöki tapasztalatnak, legalább is a saját szakmám és a érintett mérnöki társszakmákat figyelembe véve. Gondolod, hogy egy terv bíráltánál felemelő érzés leírni, hogy: "Az adott műszaki megoldás, valamint a mellékelt számítások sértik a véleményem szerint általánosan elfogadott, középiskolában oktatott matematikai / fizikai / kémiai törvényeket. Amennyiben a felsorolt törvények (Boile-Mariotte törvény, egyetemes gáztörvény, Ohm törvény, Kirchoff törvények, etc.) érvényességének tekintetében középiskolai tanulmányaim óta érvényességi kételyek merültek fel, kérem elnézésüket.
Vagy amikor akkreditált laboratóriumunk mintavevője időmegtakarítás céljából 14 mintát 3 mintavételi helyről vételez, amikor ezen laborvizsgálatok eredményén pár év múlva milliárdos beruházások műszaki tartalma múlik? A14 minta kémiai paramétereinek a korábbi vizsgálatok eredményei szerint 14 félének kell(ene) lennie, de pontosan 3 féle eredményt kapok pöcsétes, aláírt papíron? Akkor, amikor tájékoztatom a laboravezetőt, hogy ezek a vizsgálatok csak a műszereink, módszereink ismétlési pontosságának meghatározására valók, üvöltözik velem? Akkor, amikor rendszeres, hogy egy tervező jutalékot kap a betervezett silány szarokért, minél silányabbért, annál többet? Amikor a némi jutalékért betervezett pár tízezer Ft-os szar motorvédő kapcsoló tönkre tesz egy milliós villanymotort? Amikor egy tervező egy 20000 Ft-os megbízható automatika helyett tervez egy félmillió Ft-os működésképtelent? Amikor a Műegyetem van megbízva azzal, hogy igazolja, mint egyenértékű műszaki megolgást, hogy a tervező által meghatározott belső vízvezeték átmérőt a fővállakozó tervezett külső átmérővé változtatta? Jó pénzért ezt is megtették azok, akikre valamikor felnéztem. Van az a pénz.
Ahogy a tudományhoz viszonyulok: Dolgoztam kb. 10 évet a BME-nek. Elég volt. Néhány embert tisztelek ott. Sokakat nem.

Lehet, hogy az előbb leírtak is csak egy dilettáns demagóg duma.

Egyébként [tele van a hócipőm] a kilóra megvehető mérnököktől, tudósoktól, stb.

[egy kicsit szofisztikáltabban, ha kérhetem, kolléga