Meteorológiai műszerek otthon

Szevasz !
Valóban 1m a hivatalós . A mérõtõl a fák tárgyak kerítés stb. legalább olyan távol mint a terep tárgy magassága.

Nekem a WS3600 és a hagyományos csapadékmérõm nagyjából egyformán mér, leszámítva, a WS 0,5mm-es billenését.
A WS2305 kb 8-10%-kal kevesebbet, a KW 9015 kb ugyanennyivel többet mér. Nem egy helyen vannak elhelyezve, ez is lehet az eltérés oka, de szinte mindig ez jön ki.

Ezért is hívják esõmérõnek, és nem hõmérõnek. T mérésére, már beltérben is látszik valamennyire, hogy nem a legalkalmasabb... És akkor még ott van az is, hogy ember legyen a talpán, aki megoldja az árnyékolását
Egyébként most kalibrálom... fecskendõs-méregetõs módszerrel. Csak úgy kiváncsiságból

Mivel csak egy automata mûszer áll rendelkezésre, és nem tudtam mástól szerezni még egyet, nem is ajánlott fel senki, így a napi 12-13 órás elfoglaltság mellett nincs módom rá, hogy folytassam a tesztet.

Ettõl függetlenül ezt gondolom, az enyémtõl rosszabb mérési körülmények között is igen sokan mérnek még.
Ha forgalmazni nem is, de magánfelhasználásra mindenképpen jónak találom, és használni fogom.

Csapimérõ amerikai ajánlás:
Link csapadékvesztés szél hatására
Link csapimérõ ajánlott elhelyezése

Egyébként a KW 9015 tényleg kiváló kis mûszer, de csak csapimérésre

Szerintem még tesztelni kellene az árnyékolókat, mert ma kellemes légmozgás volt szinte egész nap. Ilyen idõben nem jön ki, hogy "mit tud egy árnyékoló". Napos, mozdulatlan levegõ mellett érdekes leginkább a dolog. Taki nem véletlenül méregetett hónapokon keresztül.

Hivatalosan 1 méteren van!

A "hivatalos" ideológia szerint a csapadékmérõ a talaj felett 50-60 cm-re van, hogy a szélhatás ne okozzon észlelés-vesztést
Mindjárt töltök fel képeket...

Részemrõl befejezettnek tekintem az árnyékoló tesztelését.
Kiváló napos idõ volt mindkét nap, azt gondolom eredményes is.

Tegnap Taki árnyékolójában volt két szenzor:
egy Min-Max-os, és egy WS-2305-ös.
15 perces olvasással az alábbi grafikon született:Link
Igazából a lényeg, hogy a Min-Max-os összességében a nap folyamán átlagosan, kb. 0,28 °C-al mért magasabbat mint a WS.

A mai napon Takiéban maradt a Min-Max-os, az enyémbe átkerült a WS.
Az alábbi grafikon született:Link

Összegzés: Tegnap kiderült, hogy a Min-Max-os 0,28-al mér többet átlagosan mint a WS, tehát ma ha az én árnyékolómba lévõ WS. nagy eltérést mutat a Min-Max-hoz képest akkor gond van.
A mai napon a két árnyékolóban lévõ érzékelõk közötti különbség átlaga 0,22°C. Ennyivel mért többet a Min-Max-os.

Én úgy gondolom megfelelõ lehet ez így az adatszolgáltatásra, és betöltheti szerepét!
Kérdések esetén, vagy ha kételyek merültek fel, szívesen válaszolok.

Péter!
Már akartam régebben is kérdezni, de a táp felõli kondenzátor értékét megmondanád? Úgy látom az hiányzik a kapcsolási rajzról!
Amúgy köszönjük a rajzot!

Szia! Gratulálok a csapimérõdhöz!
A Te esetedben célszerû arra a tartó tejerére tenni ami már meg van. A karbantartás és hozzáférés miatt érdemes 1 m magasra (gondolom ezért alakult ki a szabvány). Lényeges, hogy rezgés mentes legyen (Erõs szél esetén is) és 45° ne legyen semmi árnyékolás.

Megjött Conrad-éktól az esõmérõm! (KW-9015)
Juhhéj!
Már csak a felfogatást kell megoldanom. Link Valahogy majd rászerkesztem erre... Persze a tetején nem jó, mert az több mint 2 méteren van.
De ha már itt tartunk, egy kérdés: Miért fontos az egy méteres magasság? Mi különbség lenne, ha 2 méterre raknám? Mit befolyásolna?

Szervusztok!
Figyelmetekbe ajánlom képeimet, WS3600-as csapadékmérõ fûtése gazdaságosan: Link
Szélmérõ karbantartása, fõleg a tengelyre feltekert pókhálók eltávolítása, vékony olajozása: Link

Bandibá! Ebben te vagy a szakember. Nem tudok és nem is akarok gépészeti dolgokban vitatkozni. De ha megenegded azért a figyelmedbe ajánlanám a következõket: Ha a hõmérséklet 0°C alatt van és a megnövelt felfogó tölcsérben megolvad a hó nem biztos, hogy annyi hõenergiával rendelkezik a folyadék, hogy a kanálra cseppenve ne faggyon rá. Ha pedig ráfagy megváltozik a mérleg kiegyensúlyozása, tehát fals adatot fog mérni. Attól, hogy felette fûtöd, maga csapadékmérõ belseje még nem fog melegedni, így a "csapágya" uyanúgy befagyhat. Véleményem szerint, ha már fûtött csapadékmérõt akarsz, akkor nem csak a tölcsért kell fûteni, hanem a csapimérõ belsejét is, hogy elkerüljük a fent vázolt problémát.

VM 0812.5 tipus, asszem Taki gyártmány.Nagyon jó.

Van valakinek WS 6710-es mûszere? Vélemény róla? Érdeklõdés képpen...

.....és honnan van neked ilyen árnyékolód?

Elkezdtem a tesztelését az árnyékolómnak.
Ma Taki árnyékolójába volt két érzékelõ egy WS-2305-ös és egy min-max-os.
15 perces leolvasással ilyen a grafikon. Link
Átlagos eltérés: +0,3 fokkal a min-max-os többet mér.
Holnap az egyik érzékelõ Takiéba marad, a másik az enyémbe költözik.

(A WS-en elõször még mûködöt a DCF idõ, de most, hogy elköltöztettem, hiába nyomkodom bekapcsoláskor a min-max-ot. nem is keresi a jelet [esõ] !)

Talaci: persze, hogy szétszedtem a csapimérõt... de úgy láttam, hogy a billegõ kanál "csapágya" jelentõsen befolyásolhatja a mérési pontosságot. Nem tudtam, hogy pl. befagyás után ez jól mûködik-e? Ezért is tervezem (még a havazás elõtt) a nagyobbítás csõtoldatában a fûtõfóliát!
Persze ehhez ki kell vezetnem az áramot

Szervusztok!
Több hét alatti adatok hasonlítása után a szarvasi talin kapott árnyékoló hozza a pontos adatokat.
Igaz, nem lakok a préri szélén, de Baja-Kecskemét-Szeged OMSz.automatái alapján csak pár tized,esetleg 1 fok az eltérés!

Ennyi! wss 888 = méd in dobdel!

Én 100% hogy wmrt vennék ha lenne annyi pénzem. Nem is beszélve arról hogy sokkal olcsóbb mint a 888-as ráadásul külön elhelyezhetõ a szabványoknak megfelelõen!

Sajnos én is egyetértek és nem javaslom az "elemes" fûtést:
Egy elemkészlet 1-2 óráig elég...

Hát gyakorlatilag nem. Egy kis atomreaktor jól elvinné, csak nehéz a NASA-tól vagy a US-Army-tól szerezni.

Azt tudom hogy nem sokáig élne az elem, de azért az nem igaz hogy ilyen módon nem lehet megoldani a fûtést...

Sajnos igaza volt, olyan teljesítmény kell, amit egy elem, akkumlátor nem tud.

1 W legalább kell, amit egy elem kb. 2-3 óráig tudja.

Kíváncsiságból - hátha sikerül alapon - be akartam szerezni kis méretû izzókat, foglalatot, elemet az esõmérõ fûtéséhez. 3 boltban voltam.
1. bolt: nem árulnak foglalatot/nem biztos hogy meg lehet oldani így a fûtést...
2. bolt: nagyon gyorsan merül az elem, érdemesebb fûtõfóliát alkalmazni/nem árulnak foglalatot...
3. bolt: a fûtést így nem lehet megoldani, muszáj kivezetni az áramot... (Ezt mondta az eladó!!!)

A 3.-on bepöccentem és inkább abba is hagytam az egészet, meg sem próbáltam a többi boltot... Mondtam nekik hogy épp' az lenne a lényeg hogy ne kelljen kivezetni az áramot a csap. mérõhöz.

A csapimérõ nem olyan kényes szerkezet. Ha szétszedted, akkor láthattad, hogy egy egyszerû kétkarú mérleg. Amig nem fagy, átfolyik rajta a víz. Problémát az ónosesõ jelent, mert befagy a bevezetõ lyuk is, így azt nem lehet mérni. Ekkor talán magát a jégréteg vastagságát lehetne megmérni. Most, hogy írom, kezdek ezen elgondolkozni, hogy pontosan hogyan is lehet ezt mérni?

Nem értettelek félre, csak azért ítam le, ha valaki más is olvassa és félreérti, ne merüljön fel benne: hú ez milyen egyszerû, így is lehet hóból csapadékmennyiséget mérni...

Azt hiszem, félreértettél: nem a hóréteg vastagságát akarom mérni, hanem a hónak megfelelõ "csapadékot"...
Ezért tervezem a megnövelt felületû csapimérõ fûtését (pl. beleragasztott fûtõfóliával), hogy egyáltalán kapjak valamiféle csapadékadatot... Üdv.
Talaci: megnyugtattál, én is kint fogom hagyni! (kicsit azért aggódtam idáig, mert a csapimérõ egy finom kis szerkezet és nem tudtam, mennyire károsítja a téli fagyás...)

Az 1:10 csak sacc, talaci jól írja, attól függ milyen "minõségû" a hó. Csapadékmennyiség mérésre mindenesetre nem pontos a hóréteg vastagságának mérése.

De törekedni kell rá…
És aki teheti, meg is teszi. Tudom, hogy ez nem mindenkinek sikerül, pl. nekem sem. Csapadékot nem tudok szabványos magasságban mérni, a szélmérõm kb 12m magasan van.
Mivel glaci29 nem írta milyen körülmények között tud mérni, és azt írta minden vélemény érdekli, leírtam, ami a jó méréshez szükséges. Vannak hasonló kiépítésû, méregdrága állomások, de ezek mezõgazdasági célokra készülnek. Oda ilyen is kell. Kártevõk megjelenésének ekõrejelzésére használatosak.
Link

Én is úgy tudom, hogy általában 1:10 arányú a víz/hó. De ez függ a hószemcsék szerkezetétõl. Nálam is kint volt a csadékmérõ egész télen, problémát nem okozott. Sajnos tavaly nem is volt olyan sok hó, hogy a mérése problémát jelentsen. Módszerem a hó mérésre: van egy mûanyag vödöm, melynek pontosan megmértem a befogadó felületét és a súlyát. Reggelente (ha volt hó) bevittem a vödört és megmérten a feleségem konyhamérlegével (digitális, gramm pontosságú) a súlyát. Ebbõl kiszámoltam, hogy hány mm csapadéknak felel meg.
A mérõmûszerek elhelyezésére vonatkozó szabályokat a hivatalos mérõhelyeken sem mindenütt tartják be. Az OMSZ lõrinci állomásán pl. a szélmérõ egy nagy vastorony oldalán (nem a tetején) kb. 18 m magasan van elhelyezve.

Én csak a szokásos hó-víz egyenérték-arányra utaltam... a "hivatalos" eljárás szerint a hóban 0,1 arányban van víz...
(De ez csak az én információm... lehet, hogy nem helyes)

Bocs BB, de vitatkoznék:
Alapvetõen minden amatõr mûszer jó észlelésre... melyik kinek?
Mi semmiképpen nem tudjuk ilyen egyszerû (amatõr) eszözökkel reprodukálni az OMSZ hivatalos méréseit, de szerintem nem is kell, hogy célunk legyen.
Legyen azért elég az amatõr lelkesedés és a (valamennyire "szabályosság")...
Azt írtad, a WMR-200 "korrektebbnek tûnik"...
Hát az attól is függ, ki hogyan tudja elhelyezni a szenzorokat?!
Pl. "hivatalosan" az esõmérõt 60 cm magasan, szélvédett helyen kell elhelyezni, mégis mindenki magasra teszi! mint ahogyan nem mindenki méri a hivatalos 10 m (=30 láb) magasságban a szélsebességet sem... (de miért is mérné ott?..)
Összefoglalóan mégis hasznosak ezek a mérések, mert bár "nem szabványosak", de az embereknek információt adnak a környezetükrõl...

Bocs, kicsit hosszú voltam én is...

Hú, ezt most nem értem, milyen 1:10-rõl írsz.
Egyszerúen nem mér.
Valószínûleg befagy, de nekem évek óta kint van és nem lett baja. Szóval szét nem fagy.

Jó, de a havat a "hagyományos" csapadékmérõvel mérve hol van az a "szokásos" 1:10 arány?
Engem inkább a billenõkanalas csapimérõ befagyása izgat
Meghal ilyenkor?

Az ilyen "Vili-bá" kijelzõs mûszerektõl mint a WS888 égnek áll a hajam. Ez csak a kisebbik gond vele, és teljesen szubjektív dolog. Ahogy a külsõ érzéleklõi egybe vannak építve, az már égbekiáltó baromság!
Hõmrérsékletet hivatalosan 2m, szélsebességet és irányt 10m csapadékot 1m magasan mérünk. Na ezt a szenzort helyezd el úgy, hogy legalább nagyjából megfelejen a kritériumoknak. A WMR200 sokkal korrektebbnek tûnik.

Én hagyom ahol és ahogy van. Ha esõ esik jól jöhet.
A havat meg hagyományos csapadékmérõvel mérem: Link

Köszönöm Talacinak és BB-nek az információkat! Így már nyugodtabban nézek az elsõ telem elé Azért itt Budapest belvárosában nem szoktak szigorú telek lenni
Következõ problémám a "hó" érzékelése: a csapimérõben a telet ki hogyan oldja meg? Leszereljük, vagy fûtsük? Mi a javaslatotok? Van valami egyszerû megoldás?

Sziasztok!

A véleményetekre lennék kiváncsi a következõ 2 mûszerrõl kapcsolatban pro és kontra. Az egyik az oregon wmr 200, a másik pedig WS 888 Link

Minden vélemény érdekel. Elõre is köszönöm szépen!

Nekem TX-20-as van. A hó az elmúlt télen nem okozott problémát. Az ónos esõ viszont ráfagyott. Ledöntöttem és óvatosan eltávolítottam a jeget, utána mûködött rendesen.
A kalibrációs találkozón meg lett mérve, az indulási küszöb 0,4 m/s volt. Azóta figyelem a küszöbértéket, és már többször mutatott 0,3 m/s-ot. A méréseket végzõ szakember szerint az OMSZ szélmérõinél max. 0,5 m/s lehet a küszöb, felette csapágyat kell cserélni.

A WS-ek hatótávolságát a (La Crosse Tecjhnology) gyártó is 100 m-re adja meg. Sajnos az amerikai honlapon nem szerepelnek az Európában forgalmazott változatok.
Link

Nem kell vele semmit csinálni. Ha kiolvadt, elindul szépen magától.
A kiolvasztást én segíteni szoktan kicsit. Egy hosszú léc végére szerelt 25-ös, hosszú szõrû ecsetet tartok erre a padláson. Ha jó hideg van, elég kisöpörni a turbinából a havat az ecsettel. Fontos, hogy az ecset is hideg legyen, mert ha megolvad tõle a hó, pillanatok múlva be is fagy rendesen a szélmérõ. Ha vizesebb, nagypelyhes havazás, vagy ónos esõ van, vagy a hó odafagy a szélmérõhöz, az ecsetet befújom jégoldóval és úgy takarítom ki.
Jó játék, egy 4 méteres léc végére szerelt ecsettel a padlásról becélozni és kitakarítani

Röpke 1 órás, kellemes hangvételû, a dolgok elõrelendülésést segítõ meetng volt!

Akkor kénytelen leszel a szõlõbõl préselni valami nedût

Remélem, kellemesen végzõdik, mint a mi gyári meeting-ünk.
Huh, most értem haza, kész vagyok, mint a mateklecke. És nincs itthon malátakivonatom.

Ismerkedési est, Taki jóvoltából!
Link

Szia BB!
Mivel már Neked van tapasztalatod a szélmérõk "áttelelésével", én meg elsõ telem elé nézek, kérdésem, hogy pl. befagyás után megint mûködik rendesen (mind a TX, mind a turbinás)? vagy kell valami "utógondozás"?

Nem teszteltem én sem a WMR-t, mert V. em. tetõtérben van a beltéri, és ha elindulok vele, hát az a lépcsõház lefelé emeletenként közbelépnek a födémek, így úgysem kaphatnék a "nyílt tereppel" összehasonlítható hatótávot...
Ráadásul nálam kb. 20 m-re vannak a szenzorok, és csak egy cseréptetõt kell legyõzniük, ami gond nélkül megy is...
A 17 ezres WS2300-al a munkahelyemen csináltam kisérleteket:
30-40 m távolságból már 1 vastag (régi épület! 80 cm, de tégla) falon keresztül sem mûködött a rádiós átvitel
Viszont 15 m + 3 beltéri falon keresztül (4. szoba) még gond nélkül mûködik

Sziasztok !
A WS2300 kábeles használatánál Cauchy írta, hogy 30-40m vezetékkel simán megy nála. Esetleg valaki próbálta ennél messzebbrõl is(mondjuk 50-60m-rõl)? A vezeték inkább egyben legyen vagy jó telefonos toldó csatival is?

Köszi !