2025. július 29., kedd

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#24269
Ahá! Köszönöm! Azt hittem valami itteni gerle, amirõl még soha nem halottam, de aztán megnéztem az MME honlapján, hogy ilyen faj természetes körülmények között bizony nincs a Kárpát-medencében. Szóval furdalt a kíváncsiság nevet
#24268
Ismerõsünk pár éve külföldre készült, s felajánlott egy pár gerlét megõrzésre. Aztán jött a többi megunt madár, nálunk pedig (úgy tûnik) otthonra leltek, az idei szaporulat életképes. Tavaly nyáron is született egy kicsi, de egy éjjel valami megette. A madárház alatti ásásnyomokból nemigen lehetett az elkövetõ kilétére következtetni. szomoru
#24267
Honnan van kacagógerléd? nevet
#24266
Múlt héten Zemplénben jártam. Hoztam nektek néhány fotót.

A Sátor-hegyek egykori vulkáni kúpjainak vonulata. A Magas-hegy lábánál Sátoraljaújhely városa terül el: Link

Panoráma Pálháza és Füzérkomlós között: Link

Sziklaoszlopok füzére ad hosszú évszázadok óta erõt e várnak, mely Füzér fölé magasodva, egyre inkább megújhodva várja újkori zarándokait: Link
Kilátás déli irányba a várból: Link

Néhány növény a várhegyrõl várja meghatározását a "bioszféra" szakértõi által.. nevet
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Másfél évszázados platánfa a füzérradványi kastély parkjában. Az idõ foga sajnos alaposan megritkította hatalmas, erõs ágait. Link

Csoda-színû gomba (tapló?) Link
Ez a növény egészen elvarázsolt lila-sárga megjelenésével. Egy festõ sem ismerhetné nála jobban a színelméletet, mely szerint ezek ketten legjobb kiegészítõi egymásnak. Link

Végül egy szárnyas: Link
#24265
És a legérdekesebb az egészben,hogy egyik napról a másikra jelentek meg,ráadásul kis területen beül és szép nagy példányok.




Jaurinum,igazad lehet,nagyon szépek az egyszer biztos!
Csak ne lennék pókfóbiás akkor még szívesebben látnám õket. szegyenlos
No de nyugalom így sem bántom õket,hanem tisztes távolságból figyelem. nevet
#24264
Idén igen sok a víz, nedvesség, és mint minden élõlénynek, a pókoknak is bõséget jelent ez. Burjánzik a vegetáció -> dõzsölnek a növényevõk > nagy a szaporulat > rengeteg a rovar > olyanokból is sok kell, akik ritkítják õket. nevet
#24263
Csomós harangvirág. A táj, amit elénk társz, ismét mesél, és a képaláírásokkal még segítesz is a Mesemondónak..
#24262
Felénk a keresztesek jelentek meg igen nagy számban,14 év alatt még ennyi nem volt mint most.
Darázspók is még csak 1x volt a kertben.Remélem hamarosan megjelennek nevet
#24261
Sziasztok!

Noli fõleg neked szól. nevet

Képzeld felfedeztem az iménti kerti körutamon a fólia sátrunkban még négy Darázs pókot.
Kérdezném tõled mitõl jelenhettek meg ilyen "nagy" számban nálunk?
Eddig még sosem fordult elõ egyetlen darab sem a környékünkön.
#24260
Persze, ha mondjuk jó gombás év van, de ha ínséges, akkor nehéz. Mondjuk sok vargányát még közelrõl nem láttam... De pl. sokat adnék egy öt méteres légyölõ galóca csoportért, lágy, átszûrõdõ fényben, ott hasalnék elõttük órákat a masinámmal. :-)
#24259
Sziasztok!

A hétvégi zempléni túránk képei: Link

Légyszi segítsetek a növény meghatározásában!

Köszi!
#24258
nevet
#24257
Van, hogy én sem szedek le olyan gombákat, melyeket más nyálcsorgatva bepakol a kosarába. Egyszerûen megsajnálom õket, én is ilyen vagyok, ezzel nincs semmi baj szerintem, sõt, ebben a fórumban ez elismerendõ.
#24256
Ja, hogy ez erdélyi... Értem. :-) Azt hittem, hazai.
#24255
Dehogyis. Csak volt ott kb. fél kilónyi, mi meg voltunk rá 20-an és ha délelõtt leszedjük, mi maradt volna belõle estig a meleg kocsiban..? zavarban
Ja, merthogy nem gombásztunk, hanem épp sétáltunk a Gyilkos tó körül. Innen mentünk még a Békás-szorosba, majd a békási víztározóhoz, és csak ezután haza, a szállásra. Ahol viszont rókagomba tokányval vártak minket! nevet
#24254
Te beteg vagy.... :-)
#24253
Köszi. nevet
A Vargikban az volt a szép, hogy csak sétáltunk, õk meg csak úgy ott voltak. nevet Nem szedtük le õket. nevet
#24252
A csípõkarom igencsak nagy, amivel könnyen átüti az emberi bõrt a pók, s a marás helyén néhány órás fájdalommal járó seb keletkezik, ami felhólyagosodik, esetleg helyi sejtpusztulással jár, s az adott hely (mondjuk ujj - legtöbbször kézen mar) zsibbadásával. A sejtpusztulást valószínû nem a méreg, hanem a marással bejutó baktériumok okozzák, ahogy nagyon sok pókmarás esetében. Egy tanulmány szerint, amit olvastam, az USA-ban volt egy 50 hónapig tartó felmérés, amibe kizárólag olyan eseteket vontak be, ahol 100% bizonyított volt, hogy dajkapók mart (ottani faj, de a mienkkel megegyezõ mérgû), ezen idõ alatt 9 ilyen eset volt. Ezeknél a pár órás fájdalom s a max. pár napos helyi gyulladás, felhólyagosodás volt meg, más tünet nem lépett fel. A kutatások szerint olyan enzim nincs a mérgében, amivel elõidézhetné a bõrsejtek pusztulását. Ettõl függetlenül állatkísérletekben (tengerimalac és nyúl) elõfordult, így a hivatalos álláspont szerint lehetséges bõrsejtpusztulás, mint következmény.
Annak ellenére, hogy sokkal valósznûbb, hogy messze nem felel annyi veszélyes marásért, mint amit neki tulajdonítanak, senkinek nem javaslom, hogy nyitogassa a fészkeiket, viszont javaslom a télen a lakásba esetleg behúzódó sárga dajka kitelepítését.
#24251
A vargányák nyammm!
A pókica meg Frontinellina frutetorum, bokor vitorláspók. nevet
#24250
Hoztam még képeket nevet
Link Link Link Link Link
A pókicát Nolinak (is) címeztem, határozásilag. Ez a legjobb kép róla. Mindig olyan hülyén fordult, hogy nem tudtam jobbat készíteni. Lábaival olyan 1.5-2 centis lehetett.
#24249
Hmm...olvastam már errõl a pókról.Állítólag idõszakos bénulást is okozhat a mérge.Te mit tudsz róla?
#24248
Ma reggeli látóhegyi képek:
Link
A képek elsõ fele mindenki számára OK, de a virágzó parlagfû utániak pókfóbiásoknak erõsen ellenjavallottak!!!
Dajkapókokra vadásztam, sikerrel, így hazánk legveszélyesebb pókjáról számos képem van, nagy élmény volt látni, ahogy tapsikolt a centi hosszú csípõkarmával. :-) A lányok még nem babáztak le, de közel vannak hozzá. :-)
#24247
Dásziszt áber sõn!
#24246
Link
Napfürdõzõ boglárkalepke :-)
#24245
Nem szoktam bekapcsolni :-)
#24244
Csillagászati észleléseim alkalmával - fõleg nyáridõben - megszokott "társaim" a fölöttem ide-oda röpködõ, csöndes denevérek. Érdekessé teszik a megfigyelések rövid szüneteinek egyhangúságát. nevet
#24243
Ha esetleg a képstabi be van kapcsolva, mert nekem pl. halk cicergõ hangot ad.
#24242
Bocsi hogy csak most válaszolok! Most leltem meg hsz-edet.
Ez az egy edényben van, de majd ki lesz ültetve. Nemrég megrágta egy zöld hernyócska, és elvesztett 2 kisebb levelét.
1-2 kivételével megeredtek, kb. ekkorák, mint ez. Azt nem írtam korábban, hogy a dugványok nagy része még ketté lett vágva, úgy lett eldugva, több különbözõ helyre.
Majd gondoskodom a takarásról télen, hátha..
#24241
Sok filmben el is túlozzák a hangokat, hogy ijesztõbb legyen.
#24240
Egy oleánder levéltetû az erkélyemrõl:
Link
Azt hiszem, hoznom kell haza pár katicát a rétrõl. :-))
#24239
Több játékfilmben a menekülõk találnak egy barlangbejáratot, bemennek és felriadnak az alvó denevérek. Nem tudni kik ilyednek meg jobban, de a nézõ az biztos. Az elsõ link megteszi.
#24238
Milyen zajra gondolsz? És fõleg milyen filmre? Milyen denevérre? Stb. :-)
Amennyiben játékfilm, olyan hangot tesznek alá, amilyet akarnak. Ha természetfilm, akkor jó eséllyel lehet köze a valósághoz a hangnak. Talán szárnysuhogást tudok leginkább elképzelni, ami többezres tömegben azért elég nagy zaj lehet. Meg persze a sok csipogás is összeadódik sistergéssé.
Ilyenre gondolsz? Link vagy Link vagy Link
#24237
Felénk él lappantyú, de õket házak felé nem látom sose, csak külterületen. A földön fészkelnek, erdõket, ligeteket kedvelik.
Elõszeretettel homokfürdõznek a földutakon, vagy aszfalton melegednek. Ezért a forgalom veszélyes rájuk nézve.
Sokszor találkoztunk velük már földúton, az utolsó pillanatban repültek fel. Anyukám egyszer lefotózta, de nagyon rossz képek sikerültek.
A tücsökhöz hasonló, pirregõ hangját sokszor hallani, amint lemegy a Nap, ami aztán bugyborékolásba megy át. Vagy éppen "tapsol" a szárnyával a hím. Az MME honlapján meg lehet hallgatni, nagyon érdekes!
Link
#24236
Nem láttam én sem konkrétan, de ha a 7. emeleti erkélyrõl látom repülni, aztán meg hallom, akkor néhány m-en belül van valahol.
Még egy kérdés, aztán részemrõl lezárva e téma: Filmekben barlangokban, mikor felrepül egy denevérraj, iszonyú lármát csapnak. Ezek pedig minden nesz nélkül repülnek. Ennyire más a barlangi akusztika?
#24235
Látod, a villa-lábikó összefüggésre nem is gondoltam, de mennyire ilyen, tényleg!
Amúgy én is sok denevérrel vagyok körülvéve, sokszor, ha reggel (hm, normális esetben ez kora hajnalt jelent, épp csak kezdõdõ szürkületet értve alatta) kimegyek fotózni a focipályára, ott keringenek körülöttem, néha annyira közel, hogy tartok tõle, hogy lefejelnek. :-) Nem tudom, a fényképezõm ad-e ki vmi ultrahangot, de akkor szoktak közel repülni, amikor exponálok. Jópofik, nagyon csípem õket. És rémesen sok molyt meg szúnyogot felfalnak, így tényleg igen hasznosan is viselkednek velünk. :-)
Biztos, hogy itt is a panelek réseiben laknak, de ennyire közelrõl nem láttam, hogy hol bújnak meg. Nem is minden ház készül egyformára, a tízemeleteseknél vannak nagyobb rések (amit írtál, olyanok), itt a négyemeleteseknél nem nagyon. Amikor a Látóhegyen vagyok reggel vagy alkonyatkor, látni, hogy oda is a városból jönnek fel vadászni.

Egyébként se minden fajuk beszél olyan alacsony ultrahangon, amit meghallhatunk, de a legtöbbet simán hallom, ahogy "ciripel", a macskám is hallja, az uram már nem (neki a magas tartománya amúgy se jó).
#24234
Akkor az elsõ benyomásom volt a jó. És a hátsó villa a két lába. Fehérváron a barátnõmnél szoktak lenni denevérek. De ott megpihennek, elbújnak a panelek réseiben (az egymás alatti erkélyek oldalai nem érnek egymáshoz). Hangjukat akkor is hallottam, ha nem láttam õket.
#24233
Repülõ lappantyú: Link
Azonban õ rémesen rejtett életû jószág és nem panelok közt él, hanem erdõben, bozótosban. Meg nagy is (25cm hosszú, fél méteres szárnyfesztávval), a farka kimondottan hosszú. A röpte nem cikázó, hanem lassú siklásokból álló.

A fecske, aki még hasonló repülõmanõverekre képes, sose repül sötétben, alkonyatkor, mivel õ kimondottan nappal lát jól. A sarlósfecske, aki meg repül alkonyatkor (de éjjel soha), állandóan sivít repülés közben, s ráadásnak ezt csapatostól teszi, így kizárt, hogy ne vennéd észre, még füldugóval is hallanád.

Amit a leírásod alapján gondolok, hogy bizony denevér lesz. Egyszerûen tökéletesen leírtad a röptüket, a viselkedésüket, életmódjukat. :-)
#24232
Az emberek nagy része nem hallja...
#24231
Sok minden ráillik. Érdekes, hogy az utcai lámpák körül igen sok rovar repked, de õk inkább a panel mellett vadásznak. Az erkély és konyhaablak közti sarokban cm-ekre fordulnak meg a ház falánál. Ezt a konyhából üvegen keresztül egész közelrõl meg lehet figyelni. Az imbolygó de sebes repülést nehezen tudom elképzelni. (Amit v. Akit eddig láttam imbolyogni, egyáltalán nem volt sebes.) laza Ezek a madarak rendkívül jól manõvereznek, mint a fecskék is.
#24230
Esetleg lappantyú? Link
#24229
Nem találok éjjeli fecskét a neten, bár nem sokat kerestem. Igy néz ki: Link (levágtam egy villásfarkú szárnyát és farkát)
#24228
nevet nevet nevet
#24227
Szerintem õ lehetett Link laza laza
#24226
Hmm...
Nomajd a szakik jönnek és kiderül.
#24225
Felismerem a denevért, szürkületben már egyértelmûen madár. És egyszer nappal is, mint említettem. Semmi hangot nem ad.
#24224
Szerintem akkor is denevér lesz az. nevet Cincogást esetleg nem hallasz?
#24223
Van egy éjjeli madár, gyorsan, cikázva repül. (Elõször denevérnek véltem, míg egyszer tavaly nappal is sikerült megfigyelnem.) Nem tudom ekkor miért borult fel a bioritmusuk. Azóta se láttam világosban. Egyszerûen nem lehet az erkélyen ûcsörögni, mert vagy a szúnyogok esznek meg, vagy ezek hozzák a frászt rám, mikor az orrom elõtt fordulnak meg 10 centire. Én valamilyen fecskére tippelek. Megerõsít ebben valaki?
#24222
Szép! laza
Edénybe van vagy ki lett ültetve?
Az összes dugvány megeredt?
Jövõre szép nagyot nõnek majd, ha nem fagynak el a télen.
#24221
Köszi! nevet
Emlékeztem rá, hogy valamelyik szép nappali lepke hernyója lehet.
#24220
Nappali pávaszem, Nymphalis io. Ha megfigyeled, hol bábozódnak be, ha megszilárdult a bábbõr, az ággal együtt berakhatod a lakásba s 10-14 nap alatt kibújnak normál hõmérsékleten tartva õket. :-) Hajnalban szoktak kibújni, ha meg akarod figyelni, kb. napkeltétõl érdemes. MIelõtt kibújik a bábból, már elõtte nap láthatod, hogy áttetszõ lett a bábbõr, ebbõl tudni, hogy hamarosan kelés. :-)

Utolsó észlelés

2025-07-29 10:53:51

Romhány - Dózsa György út.

24.0 °C

31505

RH: 50 | P: 1010.4

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

143603

Hírek, események

Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!

Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45

pic
A következő napokban átmenetileg fokozódik hőség és egyre több záporra, zivatarra készülhetünk, amit egy hidegcsepp és egy hullámzó front okoz majd.