Agrometeorológia
Szia Floo!
Végig böngésztem a fotóidat és az jutott eszembe, ezt a szépséges és tengernyi mennyiségû fügetermést hogyan tudjátok tartósítani a "fügeszegény" téli napokra? Aszalással, vagy lekvárt fõztök belõle? Esetleg más módszeretek van?
Végig böngésztem a fotóidat és az jutott eszembe, ezt a szépséges és tengernyi mennyiségû fügetermést hogyan tudjátok tartósítani a "fügeszegény" téli napokra? Aszalással, vagy lekvárt fõztök belõle? Esetleg más módszeretek van?
Szõlõt én már nem láttam , de egyébként volt szõlõhegye és Gergi szõlõ névre hallgatott. Egy délnyugati fekvésû domboldalon terült el a dombtettõtõl a domb közepéig (40-70 m-rel volt a falu felett). A Tsz megjelenésével elhagyottá vált, csak a számtalan gyümölcsfa matuzsálemei éltek még, amikor gyerekként arra jártunk gyümölcsöt keresgélni.
Ott a szõlõhegyen nemigen fagytak ki a szõlõk mert sokáig eredményesen mûvelték.
Ott a szõlõhegyen nemigen fagytak ki a szõlõk mert sokáig eredményesen mûvelték.
Ezek után még kérded, miért fagy ki a szõlõ?
Ezek szerint brutális fagyzugban laktál, nemcsoda, ha kifagytak a szõlõk is!
Van a falunak szõlõhegye?
Ott is fagytak ki szõlõk?
Ezek szerint brutális fagyzugban laktál, nemcsoda, ha kifagytak a szõlõk is!
Van a falunak szõlõhegye?
Ott is fagytak ki szõlõk?
Köszönöm!
Korábban több baracktermelésrõl szóló szakkönyvet végigolvastam, és a klimatológiai részek katasztrofális hülyeségeket tartalmaznak.
Az utolsó mondatodhoz csak annyit, hogy akkor miért az Alföld az ország egyik legnagyobb baracktermelõ vidéke?
Kecskemét környékén a kajszit, Szeged környékén pedig õszibarackot termelnek nagyüzemben.
De ha "a téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehûlések az alföldi sík területeken", akkor miért ott vannak az ültetvények?
Ahol esetenként öntözni is kell!
Gyakorlatilag az Alföldön ezekbõl kiindulva nem lenne szabad egyetlen barackültetvénynek sem lennie, sokkal inkább az ország dombvidékeinek dombjain kellene, vagy kellett volna barackot termeszteni.
Téli fagyás szinte kizárva, tavaszi fagyás is kevésbé esélyes.
Korábban több baracktermelésrõl szóló szakkönyvet végigolvastam, és a klimatológiai részek katasztrofális hülyeségeket tartalmaznak.
Az utolsó mondatodhoz csak annyit, hogy akkor miért az Alföld az ország egyik legnagyobb baracktermelõ vidéke?
Kecskemét környékén a kajszit, Szeged környékén pedig õszibarackot termelnek nagyüzemben.
De ha "a téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehûlések az alföldi sík területeken", akkor miért ott vannak az ültetvények?
Ahol esetenként öntözni is kell!
Gyakorlatilag az Alföldön ezekbõl kiindulva nem lenne szabad egyetlen barackültetvénynek sem lennie, sokkal inkább az ország dombvidékeinek dombjain kellene, vagy kellett volna barackot termeszteni.
Téli fagyás szinte kizárva, tavaszi fagyás is kevésbé esélyes.
Szia!
A mi szõlõink Mihálygergén voltak a házunk elõtt. A ház a falu szélén, egy széles lapos aljú völgyben, a Dobroda patak völgyében helyezkedik el. Elég szélvédett környék, aug. 30-tól jún. 1-ig fordulhat elõ fagy (egyszer aug. 30-án a zöld kukoica, május 25-jún. 1 között pedig a bab és a krumpli fagyott le, ezek több alkalommal is).
Mindemellett bizonyára mostoha sorsa volt a szegény zalagyöngyének, mert volt olyan év, hogy szeptember végén még a fele savanyú volt. Meg olyan is volt, hogy a zöld levelei szeptemberben lefagytak róla, ez bizonyára a vesszõ beérésének sem használt. A 2-3 féle csemegeszõlõnkön minden évben volt fagykár, de általában csak a rügyek fagytak el. Viszont 3-4 évente a karok is, kicsit ritkábban törzs föld feletti része. Összességében tisza bukás volt a csemegeszõlõvel kínlódni, mert mire megerõsödött volna a tõke, addigra elfagyott valamije.
Most csak konkordit meg egy tömött, kis fürtû borszõlõt gondozunk. Ezek mindent kibírnak.
Ugyanígy lefagy nálunk az összes barackféle (idõnként a cseresznye is), kivéve a "vadbarackot", azt hiszem így hívják a magról kelt barackot. Ez októberben szedhetõ.
Köszi a képeket, mihelyt hozzájutok, végignézem õket.
A mi szõlõink Mihálygergén voltak a házunk elõtt. A ház a falu szélén, egy széles lapos aljú völgyben, a Dobroda patak völgyében helyezkedik el. Elég szélvédett környék, aug. 30-tól jún. 1-ig fordulhat elõ fagy (egyszer aug. 30-án a zöld kukoica, május 25-jún. 1 között pedig a bab és a krumpli fagyott le, ezek több alkalommal is).
Mindemellett bizonyára mostoha sorsa volt a szegény zalagyöngyének, mert volt olyan év, hogy szeptember végén még a fele savanyú volt. Meg olyan is volt, hogy a zöld levelei szeptemberben lefagytak róla, ez bizonyára a vesszõ beérésének sem használt. A 2-3 féle csemegeszõlõnkön minden évben volt fagykár, de általában csak a rügyek fagytak el. Viszont 3-4 évente a karok is, kicsit ritkábban törzs föld feletti része. Összességében tisza bukás volt a csemegeszõlõvel kínlódni, mert mire megerõsödött volna a tõke, addigra elfagyott valamije.
Most csak konkordit meg egy tömött, kis fürtû borszõlõt gondozunk. Ezek mindent kibírnak.
Ugyanígy lefagy nálunk az összes barackféle (idõnként a cseresznye is), kivéve a "vadbarackot", azt hiszem így hívják a magról kelt barackot. Ez októberben szedhetõ.
Köszi a képeket, mihelyt hozzájutok, végignézem õket.
A kajszi témához:
(Szakirodalmakból összeszedegetve)
A kajszi terjedése és termesztése során ökológiai, földrajzi csoportok alakultak ki. Így megkülönböztethetünk kínai, közép-ázsiai, iráni-kaukázusi és európai fajtákat. A mai termesztett fajták az európai csoporthoz tartoznak, de nemesítési szempontból a többi csoport tagjai is értékesek lehetnek Európában. A közép-ázsiai fajták nagy részére jellemzõ a hosszú mélynyugalom és a hosszú érési idõszak.A fajták többsége kismértékû ökológiai alkalmazkodóképességgel bír. Hidegigényük, hõigényük, hideg- és szárazságtûrésük, kórokozókkal szembeni érzékenységük gyakran egy országra vagy csak egy tájra korlátozzák gazdaságos termeszthetõségüket.
Magyarországon elsõsorban a téli lehûlések okoznak nagy termésveszteségeket. Azok a fajták, amelyeknek hosszú a mélynyugalmi idõszaka, illetve virágszerveik a tél folyamán lassan alakulnak ki, kevésbé károsodnak a lehûlésektõl (Nyujtó és Banainé, 1975). Ezek a fajták általában kései virágzásúak. A hidegtûrõ fajták nemesítésénél felhasználnak más fajokat is, pl: szibériai kajszi (Prunus sibirica); mandzsúriai kajszi (Prunus mandshurica)
Szintén szakirodalomból(!): A téli lehûlésekre érzékeny kajszifajták termesztése csak a környezetbõl kiemelkedõ, kevésbé fagyveszélyes helyeken javasolt. A téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehûlések az alföldi sík területeken.
(Szakirodalmakból összeszedegetve)
A kajszi terjedése és termesztése során ökológiai, földrajzi csoportok alakultak ki. Így megkülönböztethetünk kínai, közép-ázsiai, iráni-kaukázusi és európai fajtákat. A mai termesztett fajták az európai csoporthoz tartoznak, de nemesítési szempontból a többi csoport tagjai is értékesek lehetnek Európában. A közép-ázsiai fajták nagy részére jellemzõ a hosszú mélynyugalom és a hosszú érési idõszak.A fajták többsége kismértékû ökológiai alkalmazkodóképességgel bír. Hidegigényük, hõigényük, hideg- és szárazságtûrésük, kórokozókkal szembeni érzékenységük gyakran egy országra vagy csak egy tájra korlátozzák gazdaságos termeszthetõségüket.
Magyarországon elsõsorban a téli lehûlések okoznak nagy termésveszteségeket. Azok a fajták, amelyeknek hosszú a mélynyugalmi idõszaka, illetve virágszerveik a tél folyamán lassan alakulnak ki, kevésbé károsodnak a lehûlésektõl (Nyujtó és Banainé, 1975). Ezek a fajták általában kései virágzásúak. A hidegtûrõ fajták nemesítésénél felhasználnak más fajokat is, pl: szibériai kajszi (Prunus sibirica); mandzsúriai kajszi (Prunus mandshurica)
Szintén szakirodalomból(!): A téli lehûlésekre érzékeny kajszifajták termesztése csak a környezetbõl kiemelkedõ, kevésbé fagyveszélyes helyeken javasolt. A téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehûlések az alföldi sík területeken.
Biztos, hogy fajtafüggõ, milyen hideget bír. A faterék telkén 1974-ben ültetett rózsabarack van, óriási a fa, aládúcolt ágakkal, szinte minden évben rengeteget terem, soha nem volt fagyás rajta (persze a virága volt, hogy megfagyott, de a fának sose volt baja ilyenbõl).
Maga a faj (ahol a géncentruma is van), Kína északi részérõl, kb Koreával egy szélességrõl, de sokkal szélsõségesebb klímájú területrõl ered és többezer éve termesztik, meglehetõsen korán elkerült Európába is, így nyilvánvalóan rengeteg változatot nemesítettek ki belõle. Hozzánk két úton juthatott: római vagy török közvetítéssel, meg nem mondom, melyikkel jött, de mindkét ország Örményországból származó kajszit tartott. Szóval lehet, hogy egy kevéssé hidegtûrõ fajta került eleve Európába. Nemesített növényeknél nem tudom, mennyiben érdemes az eredeti géncentrum hõmérsékletébõl kiindulni.
Maga a faj (ahol a géncentruma is van), Kína északi részérõl, kb Koreával egy szélességrõl, de sokkal szélsõségesebb klímájú területrõl ered és többezer éve termesztik, meglehetõsen korán elkerült Európába is, így nyilvánvalóan rengeteg változatot nemesítettek ki belõle. Hozzánk két úton juthatott: római vagy török közvetítéssel, meg nem mondom, melyikkel jött, de mindkét ország Örményországból származó kajszit tartott. Szóval lehet, hogy egy kevéssé hidegtûrõ fajta került eleve Európába. Nemesített növényeknél nem tudom, mennyiben érdemes az eredeti géncentrum hõmérsékletébõl kiindulni.
A Kajsztermesztés képekben Link címû könyvet volt szerencsém olvasni nemrég, ott egy kiváló kajszis középázsiai régió téli középhõmérsékleti ábrája volt feltüntetve, egy diagrammon, ebbõl kiderül, egy jóval hidegebb (január -10 fok körüli közép), kontinentálisabb éghajlati érték a jellemzõ.
A kajszi, szõlõ, és egyéb gyümölcsfajták dombokon elhelyezése a kedvezõbb hõösszeg, napsütés mellett fõleg a tavaszi fagyok elleni védelem szempontjából óriási jelentõségû, töredéke a fagyveszély az ilyen kritikus idõszakokban, mint a völgyekben, sík területeken. Persze a téli kisugárzásos lehûlés is szelídebb, hiszen a hideg levegõ lefolyik a mélyebb területekre. Kajszinál a késõ téli (napfény idõtartam növekedés kezdetével) idõjárás a kulcs , ennek fényében hazánk éghajlata igen kedvezõtlennek minõsíthetõ. Nem szabad elfelejteni a most termesztett, és elterjedt fajták nem az ellenállóképességre lettek szelektálva, és számos tulajdonság tekintetében eltérhet a középázsiai fajtáktól, ezt a régiót tekintik a kajszi õshazájának, és fontos "génbank" a mai napig.
A kajszi, szõlõ, és egyéb gyümölcsfajták dombokon elhelyezése a kedvezõbb hõösszeg, napsütés mellett fõleg a tavaszi fagyok elleni védelem szempontjából óriási jelentõségû, töredéke a fagyveszély az ilyen kritikus idõszakokban, mint a völgyekben, sík területeken. Persze a téli kisugárzásos lehûlés is szelídebb, hiszen a hideg levegõ lefolyik a mélyebb területekre. Kajszinál a késõ téli (napfény idõtartam növekedés kezdetével) idõjárás a kulcs , ennek fényében hazánk éghajlata igen kedvezõtlennek minõsíthetõ. Nem szabad elfelejteni a most termesztett, és elterjedt fajták nem az ellenállóképességre lettek szelektálva, és számos tulajdonság tekintetében eltérhet a középázsiai fajtáktól, ezt a régiót tekintik a kajszi õshazájának, és fontos "génbank" a mai napig.
Szia Managger!
A zalagyöngyét Egerben állították elõ, és azért nevezték(csúfolták) el zalagyöngyének, mert nagyon ellenálló fajta, és úgy tudták, hogy itt Zalában olyan borzalmasan rossz klíma van, amelyben csak az ilyen ellenálló fajták tudnak túlélni és kielégítõen teremni.
Ehhez képest itt a dombokon teljességgel ismeretlen jelenség a szõlõ, sõt bármilyen érzékeny csemegeszõlõ kifagyása, itt ismeretlen volt az a gyakorlat, amit az ország sok részén végeztek, azaz hogy felkupacolták a szõlõk törzseit és vesszõit elfagyás ellen.
És tudod mindez miért alakult ki?
A síkságokon és völgyekben jelentkezõ súlyos téli fagyok miatt. Amikkel szemben a dombokon az éjszakai inverziónak köszönhetõ 4-6-8-10-12 fokkal enyhébb hõmérsékletek vannak!
Nem véletlenül kritizálom én annyit a meteorológiai szakma állomástelepítési, adatfeldolgozási és klímaértelmezési gyakorlatát, aminek jogossága itt, ezen a ponton nagyon jól tettenérhetõ ! ! !
Ugyanis a nagykanizsai, letenyei, lenti és iklódbördõcei meteorológiai állomások mind-mind fagyzugban voltak és vannak telepítve. Például a lenti meteorológiai állomás több napi hidegrekordot tart -25 fok körüli értékekkel, és a másik 3 mérõhely is gyakran mért -20-25 fokos értékeket, amik a szõlõk szempontjából már végzetes hõmérsékletek.
Ezek a hõmérsékletek elriasztották a szõlõtermesztési szakmát, illetve hiányoztak azok az információk, amelyek alapján tisztázható lett volna, hogy a völgytalpak minimumai(és általában éjszakai hõmérsékletei, páratartalmi értékei) köszönõ viszonyban sincsenek a kiemeltebb tereppontokéval.
Ahol a szõlõk vannak!
Eleve tudniuk kellett volna az érintett szakmáknak, hogy -20-25 fokos értékek dombokon, szõlõhegyeken nem fordulnak elõ.
Az érintett szakmák láthatóan nem voltak tisztában nagyon sok dologgal, az egyik nem tudta, hogy van jelentõsége annak, hogy hova kerül egy meteorológiai állomás, illetve az adatokat térségi érvénnyel kezelte, ezzel fatális hibát vétve, a másik meg azzal, hogy a fagyzugok hõmérsékleti adatait a szõlõtermesztésre érvényesnek tekintette.
Az inverzió helyes értelmezésével egyik sem volt(vagy van) tisztában.
Éppen azért voltam pár napja felháborodva, hogy Pécsrõl a hõtérképen megjelenítettek, és az omsz állomások közé betettek egy újabb állomást, a pécsi egyetemét, amelyik nem elég hogy egy kiemeltebb terepponton van, de még városi hõszennyezést is "élvez".
Így most a 80 méteres fagylefolyású Pécs-Pogány és többszáz méteres fagylefolyású Árpád-tetõ után újabb rettentõ elõnyös pozícióban szereplõ állomást kapott Pécs.
Így 8-10 km-es sugarú körben, Pécs környékén 3 elõnyös hõmérsékleti értékeket mérõ állomása van a meteorológiai szolgálatnak. (A kontraszt kedvéért a múltban gyakorlatilag ugyanez volt a Lenti-Nagykanizsa vonalon, csak teljességgel ellentétes elõjellel, egyidõben 3 db mély fekvésû helyen, Lentiben, Letenyén és Nagykanizsán lévõ meteorológiai állomással.)
Miközben körben ott tátonganak a Mecseket körülvevõ gödrök és medencék, amelyekben az általad említett szõlõk elfagyása ugyanúgy biztosítva lenne, mint Nálad.
Biztosítva lenének az összes más fagyzugéhoz hasonlító éjszakai hõmérsékletek is.
De ott az ilyen helyek nem mértek, nem mérnek.
Várom, hogy a megjelenített állomások sorában megjelenjen még a szõlészeti kutatóintézet kiváló fagylefolyású szõlõhegyének déli oldalának egyik teraszába biggyesztett mérõállomása is.
A dél-baranyai Siklós meteorológiai állomása is szõlõhegyen volt, déli domboldalban, a másik pedig a belvárosi gimnázium tornatermének fala elõtt.
A fent leírt állomásokról származó adatok alapján lett Zala megye hûvös klímájúnak, fagyosnak, ködösnek, párásnak, napfényszegénynek értékelve, amíg Baranya kiváló klímájúnak. Ez alapján az elõbbi a szõlõtermesztésnek alkalmatlannak, utóbbi kiválónak minõsíttetett.
Mindez szakmák és szakemberek által...
Az élet cáfolata lett, hogy a Pécsrõl Csörnyeföldre települt Bussay doktor szõlészetében termett szõlõbõl készült bor az országos és európai borversenyeken a pécsi, villányi és siklósi borokat is maga mögé utasította!
Pécs és Baranya, illetve Zala kontrasztja azért hihetetlenül jó példa erre, mert minden szempontból a két végletet valósítják meg, talán a világon a legjobb például szolgálva a klimatológiai szakma hiányosságait illetõen.
Sokan azt gondolhatnák, hogy érzelmi alapon vetem össze a két térséget, pedig errõl szó sincs.
De ez a két térség annyira jól példáz mindent, hogy hihetetlen.
Bár szeretek itt lakni, de néha kicsit bánom, hogy ide születtem, mert így rám lehet sütni az elfogultság és hazabeszélés, esetleg az irigység vagy féltékenység vádját.
Pedig errõl sincs szó, sõt!
Ebben a 9 oldalban összegyûjtött zalai képek azt hiszem önmagukért beszélnek Link
A nógrádi szõlõkifagyás esetében egy kérdés: ezek a kifagyott szõlõk szõlõhegyeken vannak, vagy esetleg síkon, medencékben vagy völgyekben lévõ településeken?
A zalagyöngyét Egerben állították elõ, és azért nevezték(csúfolták) el zalagyöngyének, mert nagyon ellenálló fajta, és úgy tudták, hogy itt Zalában olyan borzalmasan rossz klíma van, amelyben csak az ilyen ellenálló fajták tudnak túlélni és kielégítõen teremni.
Ehhez képest itt a dombokon teljességgel ismeretlen jelenség a szõlõ, sõt bármilyen érzékeny csemegeszõlõ kifagyása, itt ismeretlen volt az a gyakorlat, amit az ország sok részén végeztek, azaz hogy felkupacolták a szõlõk törzseit és vesszõit elfagyás ellen.
És tudod mindez miért alakult ki?
A síkságokon és völgyekben jelentkezõ súlyos téli fagyok miatt. Amikkel szemben a dombokon az éjszakai inverziónak köszönhetõ 4-6-8-10-12 fokkal enyhébb hõmérsékletek vannak!
Nem véletlenül kritizálom én annyit a meteorológiai szakma állomástelepítési, adatfeldolgozási és klímaértelmezési gyakorlatát, aminek jogossága itt, ezen a ponton nagyon jól tettenérhetõ ! ! !
Ugyanis a nagykanizsai, letenyei, lenti és iklódbördõcei meteorológiai állomások mind-mind fagyzugban voltak és vannak telepítve. Például a lenti meteorológiai állomás több napi hidegrekordot tart -25 fok körüli értékekkel, és a másik 3 mérõhely is gyakran mért -20-25 fokos értékeket, amik a szõlõk szempontjából már végzetes hõmérsékletek.
Ezek a hõmérsékletek elriasztották a szõlõtermesztési szakmát, illetve hiányoztak azok az információk, amelyek alapján tisztázható lett volna, hogy a völgytalpak minimumai(és általában éjszakai hõmérsékletei, páratartalmi értékei) köszönõ viszonyban sincsenek a kiemeltebb tereppontokéval.
Ahol a szõlõk vannak!
Eleve tudniuk kellett volna az érintett szakmáknak, hogy -20-25 fokos értékek dombokon, szõlõhegyeken nem fordulnak elõ.
Az érintett szakmák láthatóan nem voltak tisztában nagyon sok dologgal, az egyik nem tudta, hogy van jelentõsége annak, hogy hova kerül egy meteorológiai állomás, illetve az adatokat térségi érvénnyel kezelte, ezzel fatális hibát vétve, a másik meg azzal, hogy a fagyzugok hõmérsékleti adatait a szõlõtermesztésre érvényesnek tekintette.
Az inverzió helyes értelmezésével egyik sem volt(vagy van) tisztában.
Éppen azért voltam pár napja felháborodva, hogy Pécsrõl a hõtérképen megjelenítettek, és az omsz állomások közé betettek egy újabb állomást, a pécsi egyetemét, amelyik nem elég hogy egy kiemeltebb terepponton van, de még városi hõszennyezést is "élvez".
Így most a 80 méteres fagylefolyású Pécs-Pogány és többszáz méteres fagylefolyású Árpád-tetõ után újabb rettentõ elõnyös pozícióban szereplõ állomást kapott Pécs.
Így 8-10 km-es sugarú körben, Pécs környékén 3 elõnyös hõmérsékleti értékeket mérõ állomása van a meteorológiai szolgálatnak. (A kontraszt kedvéért a múltban gyakorlatilag ugyanez volt a Lenti-Nagykanizsa vonalon, csak teljességgel ellentétes elõjellel, egyidõben 3 db mély fekvésû helyen, Lentiben, Letenyén és Nagykanizsán lévõ meteorológiai állomással.)
Miközben körben ott tátonganak a Mecseket körülvevõ gödrök és medencék, amelyekben az általad említett szõlõk elfagyása ugyanúgy biztosítva lenne, mint Nálad.
Biztosítva lenének az összes más fagyzugéhoz hasonlító éjszakai hõmérsékletek is.
De ott az ilyen helyek nem mértek, nem mérnek.
Várom, hogy a megjelenített állomások sorában megjelenjen még a szõlészeti kutatóintézet kiváló fagylefolyású szõlõhegyének déli oldalának egyik teraszába biggyesztett mérõállomása is.
A dél-baranyai Siklós meteorológiai állomása is szõlõhegyen volt, déli domboldalban, a másik pedig a belvárosi gimnázium tornatermének fala elõtt.
A fent leírt állomásokról származó adatok alapján lett Zala megye hûvös klímájúnak, fagyosnak, ködösnek, párásnak, napfényszegénynek értékelve, amíg Baranya kiváló klímájúnak. Ez alapján az elõbbi a szõlõtermesztésnek alkalmatlannak, utóbbi kiválónak minõsíttetett.
Mindez szakmák és szakemberek által...
Az élet cáfolata lett, hogy a Pécsrõl Csörnyeföldre települt Bussay doktor szõlészetében termett szõlõbõl készült bor az országos és európai borversenyeken a pécsi, villányi és siklósi borokat is maga mögé utasította!
Pécs és Baranya, illetve Zala kontrasztja azért hihetetlenül jó példa erre, mert minden szempontból a két végletet valósítják meg, talán a világon a legjobb például szolgálva a klimatológiai szakma hiányosságait illetõen.
Sokan azt gondolhatnák, hogy érzelmi alapon vetem össze a két térséget, pedig errõl szó sincs.
De ez a két térség annyira jól példáz mindent, hogy hihetetlen.
Bár szeretek itt lakni, de néha kicsit bánom, hogy ide születtem, mert így rám lehet sütni az elfogultság és hazabeszélés, esetleg az irigység vagy féltékenység vádját.
Pedig errõl sincs szó, sõt!
Ebben a 9 oldalban összegyûjtött zalai képek azt hiszem önmagukért beszélnek Link
A nógrádi szõlõkifagyás esetében egy kérdés: ezek a kifagyott szõlõk szõlõhegyeken vannak, vagy esetleg síkon, medencékben vagy völgyekben lévõ településeken?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63846 - 2010-02-11 19:53:16)
Ez a hozzászólás eddig a csúcs!
Folytassuk az agromet fórumban...
Ez a hozzászólás eddig a csúcs!
Folytassuk az agromet fórumban...
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63845 - 2010-02-11 19:25:42)
A kajszi kiválóan érzi magát száraz kontinentális éghajlaton is, ahol a téli középhõmérséklet - 10 - 20 fok körül van. A kajszinak nem a hideg árt, hanem az európai rapszodikus, változékony tél. Jóval kevésbé problémás ilyen területeken a termesztése, mert nincs téli "beindulás", aztán tavaszi elfagyás, és természetesen szöveti károsodás. Meg lehet nézni micsoda kajszimatuzsálemek vannak közép Ázsia kajszitermesztõ részein, itt a tél nagyon hideg, de stabilan hideg, de a nyári félév kellõen meleg.
A kajszi kiválóan érzi magát száraz kontinentális éghajlaton is, ahol a téli középhõmérséklet - 10 - 20 fok körül van. A kajszinak nem a hideg árt, hanem az európai rapszodikus, változékony tél. Jóval kevésbé problémás ilyen területeken a termesztése, mert nincs téli "beindulás", aztán tavaszi elfagyás, és természetesen szöveti károsodás. Meg lehet nézni micsoda kajszimatuzsálemek vannak közép Ázsia kajszitermesztõ részein, itt a tél nagyon hideg, de stabilan hideg, de a nyári félév kellõen meleg.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63840 - 2010-02-11 17:47:04)
Amit Te írtál, az butaság!
Kérdezd meg a Szeged környéki baracktermelõket, mi a véleményük a 2003-as és 2005-ös tél -25-26 fokos hõmérsékleteirõl!?
A természetes növényvilág hozzá van szokva, csak a gyümölcsfák egy része -20-25 fok alatt már nem szeret lenni.
A kártevõk áttelelõ képleteinek legnagyobb része télen a talajban van. Ahhoz, hogy nagy hideg legyen, általában hótakaró kell. A hótakaró alatt pedig a talaj 0 fok körüli hõmérsékleten van, amit egy kártevõ úgy átvészel, mint a pinty. Miközben a hófelszín felett -30 fok van.
A talajban lévõ kártevõknek sokkal rosszabb egy -10-15 fokos száraz fagy teljesen átfagyott talajjal. Ami nem a talajban telel át, az pedig nagyon hidegtûrõ. Ha nem így lenne, akkor a 85-ös és 87-es tél teljesen kipusztította volna õket.
Az extrém hideg viszont egyrészt akár a növények pusztulását okozhatja, de ha nem is pusztul el a növény, akkor olyan szöveti károsodást szenved, hogy a kártevõk sokkal jobban meg tudják õket támadni.
Kevesen tudják, hogy a kajszibarackokat a nagy téli hideg hatása hozza olyan állapotba, hogy nyáron gutaütést kapnak és elpusztulnak egy baktérium miatt.
A fás növényi kultúrák legnagyobb ellensége a téli és a tavaszi fagy.
Amit Te írtál, az butaság!
Kérdezd meg a Szeged környéki baracktermelõket, mi a véleményük a 2003-as és 2005-ös tél -25-26 fokos hõmérsékleteirõl!?
A természetes növényvilág hozzá van szokva, csak a gyümölcsfák egy része -20-25 fok alatt már nem szeret lenni.
A kártevõk áttelelõ képleteinek legnagyobb része télen a talajban van. Ahhoz, hogy nagy hideg legyen, általában hótakaró kell. A hótakaró alatt pedig a talaj 0 fok körüli hõmérsékleten van, amit egy kártevõ úgy átvészel, mint a pinty. Miközben a hófelszín felett -30 fok van.
A talajban lévõ kártevõknek sokkal rosszabb egy -10-15 fokos száraz fagy teljesen átfagyott talajjal. Ami nem a talajban telel át, az pedig nagyon hidegtûrõ. Ha nem így lenne, akkor a 85-ös és 87-es tél teljesen kipusztította volna õket.
Az extrém hideg viszont egyrészt akár a növények pusztulását okozhatja, de ha nem is pusztul el a növény, akkor olyan szöveti károsodást szenved, hogy a kártevõk sokkal jobban meg tudják õket támadni.
Kevesen tudják, hogy a kajszibarackokat a nagy téli hideg hatása hozza olyan állapotba, hogy nyáron gutaütést kapnak és elpusztulnak egy baktérium miatt.
A fás növényi kultúrák legnagyobb ellensége a téli és a tavaszi fagy.
Szia Floo! Már régóta meg akarom tõled kérdezni, bár nem tudom "szakterületed-e", hogy a zalagyöngye szõlõ (és átltalában a csemegeszõlõk) miért fagynak ki állandóan itt észak-Nógrádban. Bár lehet, hogy a zalagyöngye nem is zalai eredetû, nem igazán tudom. Mindenesetre 8-10 évenként még a 6-7 cm-es törzs is elfagy.
Rossmann!
A barackok nemhogy -10-20 fokos középhõmérsékletet, de egyszeri alkalommal elõforduló -20 fok alatti hõmérsékletet sem viselnek el teljes épségben!
Ezen a hõmérsékleten már komoly rügykárosodás van.
-25 fok felé közeledve az õszibarackoknál például súlyos vesszõfagyások is kezdõdnek.
A -10-20(!) fokos téli középhõmérsékletek(!) -25-35 fokos minimumhõmérsékleteket is feltételeznek, ami teljesen kizárja a barackfák túlélését.
Ez egy közép-ázsiai település 1997-es januári adatsora Link
Ilyen hõmérsékleteket a kajszi kizárt, hogy kibírjon.
A kontinentális éghajlatú Szeged környéki barackültetvényekben szerinted miért a 2003-as és a 2005-ös, -23-26 fokos értékeket produkáló télen mentek tönkre a barackok?
A változékonyság vagy a fagy miatt fagytak-e el?
Az egyik ismerõsöm a kontinentális éghajlatú, Szegedtõl délre lévõ szerbiai Újvidék egyetemének gyümölcstermesztési karán tett látogatása után elmondta, hogy mutattak neki egy kajsziültetvényt, amelyben a barackfák diófákkal vegyesen voltak telepítve, amikor megkérdezte hogy lehetséges ilyen abszurd megoldás, azt válaszolták neki, hogy a kajszik élettartamát 15 év tervezik, mert úgyis kipusztulnak, és így egy ugyanazon a helyen lévõ dióültetvény a barackok kipusztulását követõen már jó nagyok, így idõt nyernek a terület kihasználásával.
A zalai dombokon rengeteg nagyon-nagyon öreg, 100 éves vagy annál is idõsebb kajszi van Link Link Link Link
Szerinted miért a dombokon vannak ezek a kajszik?
Miért nincsenek a sík vidékeken vagy a völgyekben?
Csak mert a tél "hegyen-völgyön" változékony!
Nem lehet, hogy azért, mert a kisugárzási inverzió miatt a dombokon soha, soha nem volt olyan alacsony hõmérsékleti érték, amin a kajszi károsodott volna?
A barackok nemhogy -10-20 fokos középhõmérsékletet, de egyszeri alkalommal elõforduló -20 fok alatti hõmérsékletet sem viselnek el teljes épségben!
Ezen a hõmérsékleten már komoly rügykárosodás van.
-25 fok felé közeledve az õszibarackoknál például súlyos vesszõfagyások is kezdõdnek.
A -10-20(!) fokos téli középhõmérsékletek(!) -25-35 fokos minimumhõmérsékleteket is feltételeznek, ami teljesen kizárja a barackfák túlélését.
Ez egy közép-ázsiai település 1997-es januári adatsora Link
Ilyen hõmérsékleteket a kajszi kizárt, hogy kibírjon.
A kontinentális éghajlatú Szeged környéki barackültetvényekben szerinted miért a 2003-as és a 2005-ös, -23-26 fokos értékeket produkáló télen mentek tönkre a barackok?
A változékonyság vagy a fagy miatt fagytak-e el?
Az egyik ismerõsöm a kontinentális éghajlatú, Szegedtõl délre lévõ szerbiai Újvidék egyetemének gyümölcstermesztési karán tett látogatása után elmondta, hogy mutattak neki egy kajsziültetvényt, amelyben a barackfák diófákkal vegyesen voltak telepítve, amikor megkérdezte hogy lehetséges ilyen abszurd megoldás, azt válaszolták neki, hogy a kajszik élettartamát 15 év tervezik, mert úgyis kipusztulnak, és így egy ugyanazon a helyen lévõ dióültetvény a barackok kipusztulását követõen már jó nagyok, így idõt nyernek a terület kihasználásával.
A zalai dombokon rengeteg nagyon-nagyon öreg, 100 éves vagy annál is idõsebb kajszi van Link Link Link Link
Szerinted miért a dombokon vannak ezek a kajszik?
Miért nincsenek a sík vidékeken vagy a völgyekben?
Csak mert a tél "hegyen-völgyön" változékony!
Nem lehet, hogy azért, mert a kisugárzási inverzió miatt a dombokon soha, soha nem volt olyan alacsony hõmérsékleti érték, amin a kajszi károsodott volna?
Füge a nagykanizsai kórház udvarában Link , mintha nem is lett volna tél Link Link Link , miközben a met.állomás -20,5 fokos minimumot mért.
Tehát vagy -20 fokot bír a füge és nincs inverzió illetve hõszennyezés, vagy van inverzió és hõszennyezés, és ebben az esetben elég volt a kórházi füge életben maradására egy kis domb és egy kis hõszennyezés.
Tehát vagy -20 fokot bír a füge és nincs inverzió illetve hõszennyezés, vagy van inverzió és hõszennyezés, és ebben az esetben elég volt a kórházi füge életben maradására egy kis domb és egy kis hõszennyezés.
Mármint a telet bírják-e?
Persze, ez a hideg meg sem kottyan nekik még lent a síkon sem, a dombjainkon meg gyakorlatilag nem tud olyan tél lenni, ami kárt tehetne bennük. Lent a síkon vagy a völgyekben persze lehet olyan hideg, hogy bajuk lehet, de a decemberi -20 körüli érték óta nem volt -15 alatt a mélyebb fekvésekben sem, a -20 körüli érték meg még nem okoz bennük kárt.
Persze, ez a hideg meg sem kottyan nekik még lent a síkon sem, a dombjainkon meg gyakorlatilag nem tud olyan tél lenni, ami kárt tehetne bennük. Lent a síkon vagy a völgyekben persze lehet olyan hideg, hogy bajuk lehet, de a decemberi -20 körüli érték óta nem volt -15 alatt a mélyebb fekvésekben sem, a -20 körüli érték meg még nem okoz bennük kárt.
Ami azt illeti elég drága egy oldal. Természetesen, amilyen növényre szükségem lenne nincs. (yucca stricta)
Ha beindul a bolha és a hernyó invázió nincs mit tenni. 
Tényleg hogy sikerült az a pár db tavaly?
Tényleg hogy sikerült az a pár db tavaly?
A becsehelyi fõutcai füge Link nem bírta a decemberi -20 fokokat, bár a ház elõtt nem -20 fok volt, mondjuk -17-16 fok, de az már kinyiffantotta Link Link Link Link
Látható, hogy Becsehely hiába van egy kis dombon és hiába van körbe-körbe néhány ház, ez nem elég ahhoz, hogy egy nagyon hideg éjszakán a kritikus hõmérsékletet ne lépje át. Igaz, éveken át bõ terméssel örvendeztette meg a lakókat, és az idén is lesz rajta valamennyi, de megint kell neki 1-2 év, mire jó nagy lesz.
Az összehasonlítás kedvéért egy csörnyeföldi szõlõhegyi füge sértetlen ága Link . Van különbség.
Látható, hogy Becsehely hiába van egy kis dombon és hiába van körbe-körbe néhány ház, ez nem elég ahhoz, hogy egy nagyon hideg éjszakán a kritikus hõmérsékletet ne lépje át. Igaz, éveken át bõ terméssel örvendeztette meg a lakókat, és az idén is lesz rajta valamennyi, de megint kell neki 1-2 év, mire jó nagy lesz.
Az összehasonlítás kedvéért egy csörnyeföldi szõlõhegyi füge sértetlen ága Link . Van különbség.
Hetente 2-szer permetezed? Jó tudni, akkor inkább megtermelem a kertben azt tudom hogy csak háromszor volt összesen permetezve pl. tavaly.
Csak az idei év marad ki,reménykedünk hogy április után elkezdõdik valami változás Magyarország gazdasági helyzetében.
Nem írom le a jelzõs kifejezést, amit szeretnék, mert kitiltanak a fórumból, de az a bajom, hogy a sok szemét külföldi vackot lehet kapni a boltokban, ahelyett, hogy jóféle hazai karfiollal (meg egyéb növénnyel)tömnék meg a piacot. Mi nagy rajongói vagyunk e csodás növénynek (tányérilag), így külön fájdalom olvasni a soraidat... Sajnos annyit nem tudunk megenni, mint amennyit termeltek, de ha képes lennék rá, akkor elõfizetnék a karfiolodra, hogy tudjátok tovább csinálni. Remélem, fog még változni annyit itthon a politikai helyzet, hogy születik valami törvény a hazai áru védelmében, aminek köszönhetõen a hazai mezõgazdaság újjászülethet!
Idén valószínûleg kimarad a karfiol termelés,egyszerûen nincs rá vevõ + 60 Ft-ért nem sok értelme van mikor 30-40Ft 1 palánta.1 héten 2-szer kellene permetezni,3-szor bekapálni,rotálni,takargatni.......öntözésrõl nem is beszélve. 
Meg ami utána marad Link Link
a töveit lehetne kihúzgálni csak hát nem gyengén fagyos a föld most. Link Link 
Meg ami utána marad Link Link
a töveit lehetne kihúzgálni csak hát nem gyengén fagyos a föld most. Link Link
Csak hogy a mért adatok mennyire tájékoztatnak egy településrõl vagy egy térségrõl, arra nagyon jó példa, hogy az olasz hivatalos állomások -14 fok alatt nem mértek, egy mért -15,5 fokot.
Közben olyan növények is tönkre vannak fagyva arrafelé, amik -17 fokig bírják.
Azóta megtudtam, hogy több amatõr mért ott -18-20 fokot is.
Hogy mennyire hitelesek ezek a mérések, persze az kérdés, de a fagykárokból nem kizárt, hogy valóban voltak -20 fokos hidegek is.
Másrészt mivel sokszor emlegetem a füge tûréshatárát, mint növényi indikátort, növényi minimumhõmérõt, így minél több példa van, annál jobban be lehet lõni az értéket.
Közben olyan növények is tönkre vannak fagyva arrafelé, amik -17 fokig bírják.
Azóta megtudtam, hogy több amatõr mért ott -18-20 fokot is.
Hogy mennyire hitelesek ezek a mérések, persze az kérdés, de a fagykárokból nem kizárt, hogy valóban voltak -20 fokos hidegek is.
Másrészt mivel sokszor emlegetem a füge tûréshatárát, mint növényi indikátort, növényi minimumhõmérõt, így minél több példa van, annál jobban be lehet lõni az értéket.
Sziasztok!
Ma jutottam ki hosszú idõ után újra a kertünkbe. Biciklivel kimenni életveszélyes, a földutakat jégpáncél fedi.
A télálló kaktuszokat jelenleg 4-5 cm-es fagyos hóréteg fedi, ami alól csak a magasabbra növõ cylindropunták kandikálnak kifelé. Sok ember ilyenkor fél, hogy a tartós hó tönkreteszi a növényeket, de ezt a hóréteget nem szabad eltávolítani, mert szigeteli a növényt a nagyobb fagyoktól...(Habár ezek a szívós növények bármit elviselnek)
Cylindropuntia imbricata, ami csak kilátszik: Link Link Link Link
Az egészrõl is: Link Link Link Link
Ilyenkor is könnyen meg lehet különbözetetni a két yukka fajt. A yucca recurvifolia-nak ívesen visszhajlanak a levelei a hó súlya alatt: Link
Illetve csináltam ma egy négyévszakos képet is: Link
(Sajnálom, de ezeket a képeket mobillal fényképeztem, ugyanis a digitálisom bekrepált)
Hari: Nekem pedig mûködnek a linkek
Ma jutottam ki hosszú idõ után újra a kertünkbe. Biciklivel kimenni életveszélyes, a földutakat jégpáncél fedi.
A télálló kaktuszokat jelenleg 4-5 cm-es fagyos hóréteg fedi, ami alól csak a magasabbra növõ cylindropunták kandikálnak kifelé. Sok ember ilyenkor fél, hogy a tartós hó tönkreteszi a növényeket, de ezt a hóréteget nem szabad eltávolítani, mert szigeteli a növényt a nagyobb fagyoktól...(Habár ezek a szívós növények bármit elviselnek)
Cylindropuntia imbricata, ami csak kilátszik: Link Link Link Link
Az egészrõl is: Link Link Link Link
Ilyenkor is könnyen meg lehet különbözetetni a két yukka fajt. A yucca recurvifolia-nak ívesen visszhajlanak a levelei a hó súlya alatt: Link
Illetve csináltam ma egy négyévszakos képet is: Link
(Sajnálom, de ezeket a képeket mobillal fényképeztem, ugyanis a digitálisom bekrepált)
Hari: Nekem pedig mûködnek a linkek
Tapasztalataid szerint milyen téli idõjárás szükséges ahhoz, hogy az árpa mondjuk júniusban, a búza pedig netalán-esetleg már július folyamán aratható legyen?
Sziasztok! Egy másik oldalról lévõ topiktársamnak a télálló-kaktusz gyûjteményét szeretném bemutatni dióhéjban...
Echinocereus reichenbachii Link Link Link
Echinocereus baileyi Link
Echinocereus triglochidiatus Link
Cylindropuntia whipplei Link
Cylindropuntia spinosior Link Link
Cylindropuntia imbricata Link
Opuntia phaeacantha Link Link
Opuntia basilaris Link Link Link
Opuntia hystricina Link Link
Opuntia fragilis Link
Escobaria leii Link
Escobaria vivipara Link Link
Ez csak a növények töredéke volt. Sziasztok.
Echinocereus reichenbachii Link Link Link
Echinocereus baileyi Link
Echinocereus triglochidiatus Link
Cylindropuntia whipplei Link
Cylindropuntia spinosior Link Link
Cylindropuntia imbricata Link
Opuntia phaeacantha Link Link
Opuntia basilaris Link Link Link
Opuntia hystricina Link Link
Opuntia fragilis Link
Escobaria leii Link
Escobaria vivipara Link Link
Ez csak a növények töredéke volt. Sziasztok.
Szia Zöld kert!
Már onnantól kezdve, hogy búzát és árpát ültetsz, az egész nem egyéb, mint virtuális eltévelyedés!
Üdv.: Ordax
Már onnantól kezdve, hogy búzát és árpát ültetsz, az egész nem egyéb, mint virtuális eltévelyedés!
Üdv.: Ordax
Én ültetek minden évben egy kis részen búzát és árpát, de ha marad a hosszú tél és azzal együtt a hó is megmarad akkor kevés az esély, hogy idõben kialakuljon rajtuk a kalász. Már most se vagyok benne biztos, hogy idõben leszünk-e még, de ha ez így marad akkor biztos. Más években ilyenkor már nem volt hó és nõtt a búza de most csak a hó lenyomja és az is okozhat károkat a növényben.
Tavalyi adataim:
Ilyenkor már nõtt a búza ill. az árpa, augusztus végén - szeptember elején már arattunk.
Idei virtuális elképzelések:
Szeptember közepe és vége lesz az aratás idõpontja.
Tavalyi adataim:
Ilyenkor már nõtt a búza ill. az árpa, augusztus végén - szeptember elején már arattunk.
Idei virtuális elképzelések:
Szeptember közepe és vége lesz az aratás idõpontja.
Valóban tökéletes a következtetésed. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmed, hogy a tényleges városi hõmérséklet nem indokolta volna a vizsgálódásodat, mivel az általad említett tûréshatárt sem érte el a minimum hõmérséklet. Azért az ilyen extrém hõmérséklet különbségek nem olyan sûrûn fordulnak elõ. Ugyanakkor - a Te javadra írva - pont az ilyen vizsgálatok segítik elõ a növények fagytûrésének végsõ határát.
Ordax
Ordax
Szia Ordax!
Akkor ezek szerint jól vettem figyelembe és jól vontam le a következtetéseket!
Melyik utcában mérsz?
Az a -14,1 fok még a füge halálos küszöbe felett van.
Majdnem 10 fokkal enyhébb, mint az omsz állomás.
Akkor ezek szerint jól vettem figyelembe és jól vontam le a következtetéseket!
Melyik utcában mérsz?
Az a -14,1 fok még a füge halálos küszöbe felett van.
Majdnem 10 fokkal enyhébb, mint az omsz állomás.
Szia Floo!
Érdeklõdéssel olvaslak mindig, hozzászólni nem igazán szoktam.
Csak a teljesség igénye miatt - bár én nem a betonrengetegben lakom - a mért minimum hõmérséklet a kérdéses idõben -14,1°C volt a városban. Ezt figyelembe véve kellene a következtetéseidet levonni.
Üdv.: Ordax
Érdeklõdéssel olvaslak mindig, hozzászólni nem igazán szoktam.
Csak a teljesség igénye miatt - bár én nem a betonrengetegben lakom - a mért minimum hõmérséklet a kérdéses idõben -14,1°C volt a városban. Ezt figyelembe véve kellene a következtetéseidet levonni.
Üdv.: Ordax
"-15 fokos halálos küszöbe alatt volt a hõmérséklet"
Felett, bocsánat, késõ van.
Felett, bocsánat, késõ van.
Egy kis múltidézés és fagykárvizsgálat: mivel amióta ilyen alaposan és szisztematikusan vizsgálgatom a klímát, nem volt alkalmam megtapasztalni egy -20-23 fokos éjszaka hõmérsékleti viszonyait, ezért ismét a december 20-21-i erõs fagyok nyomait kutattam, most Kaposváron.
Az omsz állomás ott -23,2 fokos minimumot mért Link
Ami azért már egész jó kis hideg, szõlõ illetve barack is károsodik már ilyen hõmérséklet mellett.
Arra voltam kíváncsi, hogy egy ilyen nem szokványos hõmérsékletet a városi hõsziget milyen mértékben tud kompenzálni.
Mivel Kaposváron jártam ma, és egy fél órás szabadidõmben gyorsan felkerestem 1-2 fügét, hogy vajon a -23,2 fokos december 21-i éjszaka okozott-e kárt a városi fügékben!?
A bekarikázott példány Link a Tesco melletti utcában van, belváros, de elég szabadon vannak ott a terek mellette, illetve ebbõl a képbõl Link kiderül, hogy a távoli dombhoz képest eléggé mélyen fekvõ hely, nagy nyitott, bár bebetonozott tér van a Tesco fele, de mivel ez a füge elég fagyérzékeny fajta, nem voltam benne biztos, hogy a kaposvári állomás -23,2 fokos minimuma után teljesen ép lesz!
Ennek ellenére a rügyek állapota azt mutatja, hogy biza nem lett baja Link Link Link , a csúcsrügyek és a termõrügyek zöldek, tehát a füge -15 fokos halálos küszöbe alatt volt a hõmérséklet ott, mivel fagyérzékeny fajta, akár 1-1,5 fokkal is.
-23,2 fokos külterületi érték mellett!
Egy másik példány is ezt támasztja alá, a kép bal felében a ház elõtt Link , itt meg jobb oldalt Link , ez családiházas övezet, bár közel hozzá a panelrengeteg, ez kicsit magasabban van, de nem sokkal. A GPS-em 125 métert mutatott a város egyik alsó pontján, míg a most talált füge utcájában 145-öt, tehát mondjuk 20 méterrel lehet feljebb, azért csak mondjuk, mert nem tudom mennyire pontosak ezek a magassági adatok, de a lényeg, a város alsó felétõl kb. 20 méterrel van feljebb.
Annyira épnek és sérülésmentesnek tûnt Link Link Link , hogy pár pillanatig levelet is kezdtem rajta keresni, mondom biztos nem tudja hogy tél van, és kilevelesedett.
Totál fagyásmentes!
Az épülettõl legtávolabb lévõ rügyek is zöldek!
-23,2 fokos állomási érték után!
Egy kis domb és egy kis város, és a füge -23,2 fok mellett vígan telel!
Elképesztõ, mit tud egy 70 000-es város hõszennyezése!
Az omsz állomás ott -23,2 fokos minimumot mért Link
Ami azért már egész jó kis hideg, szõlõ illetve barack is károsodik már ilyen hõmérséklet mellett.
Arra voltam kíváncsi, hogy egy ilyen nem szokványos hõmérsékletet a városi hõsziget milyen mértékben tud kompenzálni.
Mivel Kaposváron jártam ma, és egy fél órás szabadidõmben gyorsan felkerestem 1-2 fügét, hogy vajon a -23,2 fokos december 21-i éjszaka okozott-e kárt a városi fügékben!?
A bekarikázott példány Link a Tesco melletti utcában van, belváros, de elég szabadon vannak ott a terek mellette, illetve ebbõl a képbõl Link kiderül, hogy a távoli dombhoz képest eléggé mélyen fekvõ hely, nagy nyitott, bár bebetonozott tér van a Tesco fele, de mivel ez a füge elég fagyérzékeny fajta, nem voltam benne biztos, hogy a kaposvári állomás -23,2 fokos minimuma után teljesen ép lesz!
Ennek ellenére a rügyek állapota azt mutatja, hogy biza nem lett baja Link Link Link , a csúcsrügyek és a termõrügyek zöldek, tehát a füge -15 fokos halálos küszöbe alatt volt a hõmérséklet ott, mivel fagyérzékeny fajta, akár 1-1,5 fokkal is.
-23,2 fokos külterületi érték mellett!
Egy másik példány is ezt támasztja alá, a kép bal felében a ház elõtt Link , itt meg jobb oldalt Link , ez családiházas övezet, bár közel hozzá a panelrengeteg, ez kicsit magasabban van, de nem sokkal. A GPS-em 125 métert mutatott a város egyik alsó pontján, míg a most talált füge utcájában 145-öt, tehát mondjuk 20 méterrel lehet feljebb, azért csak mondjuk, mert nem tudom mennyire pontosak ezek a magassági adatok, de a lényeg, a város alsó felétõl kb. 20 méterrel van feljebb.
Annyira épnek és sérülésmentesnek tûnt Link Link Link , hogy pár pillanatig levelet is kezdtem rajta keresni, mondom biztos nem tudja hogy tél van, és kilevelesedett.
Totál fagyásmentes!
Az épülettõl legtávolabb lévõ rügyek is zöldek!
-23,2 fokos állomási érték után!
Egy kis domb és egy kis város, és a füge -23,2 fok mellett vígan telel!
Elképesztõ, mit tud egy 70 000-es város hõszennyezése!
Dolgozunk rajta
Az olajfaültetvény sajnos nem fog mûködni, mégha dombon van is.
Ugye a fügék túlélése, és a fügéktõl függetlenül is a dombok sokkal magasabb minimumai az inverziónak köszönhetõ, ez tud olyan óriási különbséget produkálni, hogy a völgyben-síkon elfagy a szõlõ vagy a barackfa, míg a mellette lévõ dombon még a fügének sincs baja. Sajna az érintett szakmák ezt a tényt, az inverzió okozta szédületes különbségeket nem vették elég komolyan, ha tudtak is magáról a jelenségrõl, nem tudták összekapcsolni az egyéb tényezõkkel, nem tudták rendszerben szemlélni a dolgot, nem érzékelték ennek jelentõségét.
Viszont az olajfa eleve nem bír annyit, mint pl. egy füge, a -15 fok már sok(k) neki, a fügénél pont az a határ, de nem is az egy-egy éjszakai -13-14 fok a végzetes az olajfának.
Ugyanis az olajfa télen is vegetál, nincs mélynyugalmi állapotban, levelei zöldek maradnak. Egy egyéjszakás -14 fokot a növény még túlél, viszont a levelek már sérülhetnek, illetve a termõrügyek is lefagyhatnak rajta. De a növény akkor még túlélhet.
"Ha az elsõ két telet túlélik, akkor már biztosan megmaradnak – mondja a tulajdonos"
A fószer ugye ezt állítja, na ez biztosan nem így van.
A nagyobbik baj az, amikor 2-3-4 hétig hidegpárna van nappali -2-4-6, éjszaka -5-8-10 fokkal, na ezt nem bírja az olajfa. A hosszantartó fagyos idõszak végez vele.
Az olaszoknál ez a tenger miatt nincs, ott a tenger hõtartaléka miatt nem tud hosszantartó fagyos hidegpárna kialakulni.
Nem is beszélve arról, hogy ha pl. egy 2003-as tél bejön, akkor nyekk, egy -6-8 fokos minimumátlagú hónapot nem bír ki, miközben a fügének 2003-ban a dombon kutya baja sem lett.
Úgyhogy a fószer olajfaültetvénye biztosan nem fogja 100 évre megoldani a jövõjét.
Az olajfaültetvény sajnos nem fog mûködni, mégha dombon van is.
Ugye a fügék túlélése, és a fügéktõl függetlenül is a dombok sokkal magasabb minimumai az inverziónak köszönhetõ, ez tud olyan óriási különbséget produkálni, hogy a völgyben-síkon elfagy a szõlõ vagy a barackfa, míg a mellette lévõ dombon még a fügének sincs baja. Sajna az érintett szakmák ezt a tényt, az inverzió okozta szédületes különbségeket nem vették elég komolyan, ha tudtak is magáról a jelenségrõl, nem tudták összekapcsolni az egyéb tényezõkkel, nem tudták rendszerben szemlélni a dolgot, nem érzékelték ennek jelentõségét.
Viszont az olajfa eleve nem bír annyit, mint pl. egy füge, a -15 fok már sok(k) neki, a fügénél pont az a határ, de nem is az egy-egy éjszakai -13-14 fok a végzetes az olajfának.
Ugyanis az olajfa télen is vegetál, nincs mélynyugalmi állapotban, levelei zöldek maradnak. Egy egyéjszakás -14 fokot a növény még túlél, viszont a levelek már sérülhetnek, illetve a termõrügyek is lefagyhatnak rajta. De a növény akkor még túlélhet.
"Ha az elsõ két telet túlélik, akkor már biztosan megmaradnak – mondja a tulajdonos"
A fószer ugye ezt állítja, na ez biztosan nem így van.
A nagyobbik baj az, amikor 2-3-4 hétig hidegpárna van nappali -2-4-6, éjszaka -5-8-10 fokkal, na ezt nem bírja az olajfa. A hosszantartó fagyos idõszak végez vele.
Az olaszoknál ez a tenger miatt nincs, ott a tenger hõtartaléka miatt nem tud hosszantartó fagyos hidegpárna kialakulni.
Nem is beszélve arról, hogy ha pl. egy 2003-as tél bejön, akkor nyekk, egy -6-8 fokos minimumátlagú hónapot nem bír ki, miközben a fügének 2003-ban a dombon kutya baja sem lett.
Úgyhogy a fószer olajfaültetvénye biztosan nem fogja 100 évre megoldani a jövõjét.
Ez nagyszerû, mekkora lenne már magyar fügét, kákit exportálni olaszba. (és ezek alapján akár realitása is lehetne, csak okosan kéne cselekedni.) Olvastam egy újságban egy mozsgói, kétéves olajfa ültetvényrõl, amit egy Dél-Tirolból származó fószer telepített kísérletképpen. Kíváncsi lennék mi van vele.
Szerk: közben megtaláltam a teljes cikket a neten is: Link
(és ezek alapján akár realitása is lehetne, csak okosan kéne cselekedni.) Olvastam egy újságban egy mozsgói, kétéves olajfa ültetvényrõl, amit egy Dél-Tirolból származó fószer telepített kísérletképpen. Kíváncsi lennék mi van vele.Szerk: közben megtaláltam a teljes cikket a neten is: Link
A kert (és egyben a mérõhely is) az egész faluhoz hasonlóan, két patak által kialakított ÉNy-DK irányítottságú, sekély völgyben fekszik. Ezeken a térképen bejelöltem a falu helyét: Link Ezen berajzoltam a két patakot, a kertet, meg a sekély völgy széleit kirajzoló sárgás színû lösz? réteget: Link Legrészletesebb domborzati viszonyokat talán ez a két 1700-as 1800-as évekbõl származó térkép szemlélteti: Link Link A házunk, és így a kert is a falu szélén található, teljesen nyitott K-DK-D felõl. Jelentõsen nem szoktam eltérõ értékeket mérni pl. Koczkás (Hatvan) által mért értékektõl, de szélcsendes, derült, vastagabb hóval borított éjszakákon akár 3-4 fokkal is alacsonyabb értékeket mérek. Még két kép: Link ezen a házunk a kép bal szélén a fák takarásában van. Link ezen meg jobb szélen kb. az erõmû kéménye alatt.
Igen a szõlõtermesztés jó példa, itt van pl ez a két régi térkép, itt is a falutól északra, a dombocska oldalába, tetejére van berajzolva a szõlõterület. Mára már egy db tõke nincs a falu határában, csak belterületen a kiskertekben.
Igen a szõlõtermesztés jó példa, itt van pl ez a két régi térkép, itt is a falutól északra, a dombocska oldalába, tetejére van berajzolva a szõlõterület. Mára már egy db tõke nincs a falu határában, csak belterületen a kiskertekben.
Nagyon jó kísérlet, éppen ma gondolkodtam azon, ha Rossmann korábbi hozzászólására írt válaszom után példákat kérne tõlem, a szõlõtermesztést hoznám fel, mivel -20 fok alatt a szõlõ már nem szeret lenni.
A -23 az nemsemmi, az már gyilkos tud lenni.
Milyen fekvésben van a kerted egyébként?
A -23 az már a kákinak biztosan halálos.
Olaszországban is pusztított a fagy, elfagyottnak tûnõ fügék Link Link Link Link Link Link Link , olajfák Link Link Link Link és oleanderek Link Link
A -23 az nemsemmi, az már gyilkos tud lenni.
Milyen fekvésben van a kerted egyébként?
A -23 az már a kákinak biztosan halálos.
Olaszországban is pusztított a fagy, elfagyottnak tûnõ fügék Link Link Link Link Link Link Link , olajfák Link Link Link Link és oleanderek Link Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat