Bioszféra

Friss "bûntény" képein látható, doromboló-hízelgõ házikedvenceink könyörtelen gyilkosok. A szokásos "ajándékot hozó" nyávogással jelezte Cira cica hogy fogott valamit és hozza nekem Azt hittem, megint egeret vagy pockot fogott. Ilyenkor már messzirõl jellegzetesen nyávog (áldozatával fogai között) bejön és leteszi elém a teraszra. Azokat nem eszi meg, csak büszkén "kiteríti" elõttem. Ma nem engedte ki szájából zsákmányát, madárkát fogott. Mozdultam a fényképezõgépért hogy behatároljuk a madarat, mire kijöttem, maradványait majszolta. Ennyi maradt belõle "azonosításra" Link Rátettem a "gyilkos" fényképét is amint méltatlankodik hogy elzavarom. ÉRZÉKENYEBB IDEGZETÛEK NE NÉZZÉK MEG! Szárnyán sárga színezet, tollazatán fehéres foltok. Cinkefélének vélem. Feje galambszürke, folt vagy színes csík, "sapka" nincs.

Hari kiengedted a szellemet a palackból Alig tudtam leállítani magam
Génmódosítás- a növénynemesítés (keresztezés) régóta folyik, ami lényegében természetes génmanipuláció. Kissé tréfásan- minden csecsemõ "génmanipulált" hiszen a szüleitõl kapott géneket egyesíti egy új egyedi génkészletben. A génmódosítás kell és szükséges az élelmiszertermelés gondjait enyhíteni, mint pld. a nemrég bejelentett nagyobb húshozamú lazac feleannyi idõ alatt "gyorstenyésztéssel". Az ellenõrizetlen, rejtett, katonai vagy "egzotikus" öncélú kísérletek aggasztóak mint pld. a beültetett medúza-gén miatt világító majmok és kismacska vagy a horrorisztikus keresztezések, bár ez utóbbiakat elsõsorban emberi szervek pótlására tervezik pld. nemrég emberi fülcimpa növesztése egér hátán. Ezt átlagember is megérti, de az emberi felelõtlenség egyidõs az emberiséggel, félnek ki tudja mi mindent "barkácsolnak" rejtett laborokban (Nemegyszer fény derült ilyesmire. A "rajtakapott" kísérletezõk nem állnak le, odébbállnak és olyan helyen ütik fel laborjukat, ahol engedik a tiltott kísérleteket kevésbé éri el õket a nyilvánosság). Ettõl függetlenül azt vélem, a génmódosítástól való eltúlzott félelem a valós alapokból kiindult felnagyított-eltorzult "városi legendákban" gyökeredzik. Tágabb hasonlattal- bármit bármire fel lehet használni jó és rossz célra. Egy erõsebb lézerceruzát a pilóták elvakítására használt nemrég Pesten valahol "Rákosborzasztón" egy pasas. A kalapács is hasznos eszköz, de "felhasználó-függõ": szöget és emberi fejet egyaránt beverhetnek vele. A gond az hogy sok esetben a "mögöttes szándékot" nem ismerjük, a közreadott információt megszépítik vagy eltorzítják, ezután "önálló életre kel" urbánus legenda képében. Komoly tudósok aztán mondhatnak amit akarnak hiszen az átlagember nem érti és idõk során megismert sok más stikli miatt magyarázgatásnak véli. Emiatt valóban sok a tévhit és félelem. Szaporodik az emberiség, élelmiszergondok miatt, gyógyítás és szervpótlás céljaira alkalmazott génmódosítás kell és szükséges szerintem, de fokozottabb ellenõrzés mellett, mint pld. a gyógyszereket célzott helyre juttató génmódosított baktériumok. Nem mellesleg a szorosan ellenõrzendõ területre sorolom a nanotechnológia tervezett molekuláris méretû "célszerszámainak" emberi szervezetbe juttatását is. A múltkoriban már csatoltam az emberi agy sérült neuronjainak cseréjét szolgáló nano-tervezetet. No ettõl is lehetne félni. Tervezetek- Neuronpótlás: Link Érfal tisztítás: Link Nano-injekcióstû: Link Egyveleg róluk: Link Szép elképzelések, de lehet aggódni akár a génmanipulációnál, mennyire ártalmas, fõleg hogy ki mire használja fel És a nano-technológiát gének manipulálására is fel kívánják használni idõvel...

Egyébként a Venetianer Pálnak van egy könyve a GM-ról, még nem olvastam el, de már oda van készítve az éjjeliszekrényemre. Vékony könyv, megbízható, okos szerzõ, beszámolok majd róla, ha kivégeztem.

Egyrészt itt van a "farkast kiabálunk" esete, másrészt meg én azt gondolom, hogy génmódosítás a hagyományos tenyésztés és nemesítés is, csakhogy ezeknél a módszereknél az emésztõrendszernek volt ideje alkalmazkodni a módosult táplálékhoz, szépen fokozatosan. Apró lépésenként változott meg mindkettõ. Egy kicsit hasonlít a kérdés a mostanában oly divatos paleolit étrendhez, amiben úgy igyekeznek táplálkozni, ahogy eleink. Leg-eleink. Nincs tej, nincs gabona, csak gyümölcs és hús. Ott is az a bibi, hogy az odáig rendben is lenne, hogy egészséges, természetes, de a hívei elfelejtik, hogy azóta az ember emésztõcsatornája és egyáltalán az egész szervezete módosult némiképp, alkalmazkodott a tej és a gabona emésztéséhez. Szintén szépen fokozatosan. Mondjuk nem mindenkié, de a nagy átlagé viszont igen. Amúgy persze hogy gyanakvóak lettünk, annyi mindent akartak lenyomni már a torkunkon, akár képletesen, akár konkrétan, hogy már alapvetõ lett a bizalmatlanság. Nem véletlen ez a vonzódás a természetes ételek és életforma iránt, az ember legbelül érzi, mi a jó neki.
De ha pusztán gazdaságilag szemléljük a kérdést, azonnal felmerül, mibe kerül elõállítani nagy tömegben és állandó minõségben az élelmi-szert. A mezõgazdaságnak nyilván az lenne jó, ha pl. a kukoricacsövek tízszer akkorák lennének, maga a növény meg tized akkora mint most, és a kártevõk és gyomnövények fényévekre kerülnék õket. Sokkal gazdaságosabb lenne a termesztésük. Állattenyésztésben meg lehetõleg két hónap alatt "készüljön el" egy sertés és egy kocától szülessen legalább húsz malacka egyszerre és maradjon is életben mind.
Egyrészt alapvetõ a szükséglet a jó és állandó minõségû és nagy tömegben elõállítható természetes élelmiszerre, másrészt meg felmerül az olcsóság kérdése is. A kettõ nem nagyon megy együtt. Ma beszéltem egy gazdával, hétnaponta permetezik a krumplit, egyszerre négy vegyszerrel. Egy gombaölõ, egy gyomirtó, egy rovarölõ és egy adalék. Ez ugyan nem élelmiszer, hanem vetõmag-elõállítás, de az élelmi célra szánt növénynél sem sokkal jobb a helyzet. Ennek következtében lényegesen több forint takarítható be egy hektárról, mint vegyszer nélkül. Akkor most magyarázza meg valaki a gazdának, hogy ne használjon vegyszereket. A GMO pont ezt a célt szolgálná: minél nagyobb termésátlag minél olcsóbban. Egyet nem tud senki teljes bizalommal megígérni: abszolút semmi kárt nem fog okozni a GMO hosszú távon, de a gyerekeinknek se. Egyszerûen nagyon nehezen vesszük tudomásul, hogy mindennek ára van, pedig milyen jó lenne ingyen kapni. Unalomig elcsépelt, hogy a kényelemért a civilizációs betegségek sorával fizetünk. Hogy ennek a sztorinak mi lesz a vége? Ki tudja? Ki fogja megmondani, hogy a növényvédõ-szerek, az antibiotikumok vagy a GMO ver nagyobb szöget a koporsónkba?

Ha így szaporodunk tovább, ez lesz a legkisebb gond.... Ahogy arról már a téma múltkori felmerülésekor is szóltam, egyszerûen nem lesz elég táp ennyi embernek, s muszáj lesz GM növényeket termelni.
Térdeket szorosan összezárni, s jöhet a csökkentett létszámú emberiség. :-)

Mókás lehet egy ekkora madarat "kerülgetni":
Link

Gratulálunk a babához és a névválasztáshoz is!

Ki mit szól ehhez a cikkhez?? Link

Teljes mértékben egyetértek veled! Nos, ha keze lenne akkor már gyíkocska integetne. (a lábával) Az van a kertemben bõven. Fûvágás közben nagyon figyelni kell, hogy merre menekülnek, nehogy kárt tegyek bennük.

Én 2006-ban láttam keresztes vipera vedleményt a Zemplénben az Amádé várromtól a Gönc felé vezetõ turistaúton. Na meg Svédországban, amikor a kisdolgomat végeztem és figyelt 2 méterrõl, na akkor nem voltam nyugodt.

Sztem ez a "támadóállás" egyszerû anatómiai következmény, mondjuk a kezével nehezen állna neki kalimpálni egy kígyó :-))
Vipera kapcsán is rengeteg a tévhit, távolról sem oly veszélyes, mint a híre járja. Egészséges emberben nagy eséllyel nem tesz komolyabb kárt, ráadásul az élõhelye közelében van kijelölt, ellenszérummal bíró eü intézmény is. Éveken át nem szokott történni olyan marás, melyrõl tudomást szerez az ÁNTSZ (elvileg õk gyújtenek mindenféle ilyen adatot), ha valahol mégis van marás, az áldozat megmentésére 72 óra áll rendelkezésre.
Attól tartok, hogy összehasonlítva az ember által megölt kígyók s a kígyók által megölt emberek számát, messze-messze a mérleg elsõ serpenyõjében lenne több...

Az téveszthette meg, hogy olyan támadó 'állást' vett fel mint a vipera. Valamelyik tv adón láttam, hogy így védekeznek, mintha vérengzõs fenevadak lennének Remélem már elengedték..

Anno tartottam. (Egy építkezést õriztünk Pesten, ott akarták agyonverni a melósok. Amikor érdeklõdtem, ugyan, mennyit futnak százon doggal a seggükben, letettek róla, a kis kétfejûsasos meg jött velem..Aztán költözött velünk, itt meg elengedtem, a vadon az õ élettere..)

Az én tippem kockás sikló. Link

szerk: visszavontam, a kockás siklónak nem vörös a hasa.

Ez rézsikló, volt nekem is pár éve, összetéveszthtetlen!
Vipera nem él felétek.

Köszönöm szépen Controll A vörös has meggyõzõ volt

Pedig 90 százalékban biztosra veszem, a rossz kép ellenére.. A vörös has, a mintázat, fiatal hím.. Mindegy, õ fogta, õ tudja.

Kizárásos alapon a kismacskát már kizártuk
szerk: Controll köszi, de megnézte a kolléga a googl-ba, nem olyan

Rézsiklónak tûnik..

Ebbõl a két képbõl kiindulva akár még kígyó is lehet

Sziasztok!

Kollégám virágos kertjében találták. Ki Õ?
Link
Link
Szerintem sikló, szerinte vipera.

Itt Dunaújban is a Papírgyár és a Dunaferr között vannak ilyesféle élõlények, na majd én is lefotózom. Még a végén felfedezünk egy új industriális fajt, társulást, melyet fokozottan védetté nyilvánítanak majd .

Köszönöm a kedvességedet!
Annyira imádtam dörzsölgetni a levelét meg szagolgatni gyerekkoromban! Ez amolyan prousti gondolat. :-)

Nekünk van idehaza, és bár ezt külön még sohasem figyeltem, lévén elég szapora növény vegetatívan is, úgy rémlik, mintha láttam volna idõnként magoncokat is a tövek közelében. Tudni kell, hogy nálunk a homokon az apró magvak nehezen csíráznak ki "vadon", túl rövid ideig nedves a talaj felszíne, már csak emiatt sem lehet tömeges magról kelés.
Megnézem majd kicsit alaposabban a tövek alját megint, illetve ha gondolod, megpróbálok magot fogni róluk próba-szerencse alapon. Viszont nekünk nem a piros, hanem a lila-rózsaszín változat van. Illata ugyanaz, sõt az "emeletes virág" is játszik.
(Esetleg botanikus kerteknél is lehet próbálkozni, ahol magcserével foglalkoznak. A honlapra sok helyen fel szokták tölteni az Index Seminumot, abból kiderül, van-e ápolka magjuk. Gondolom nem utasítanak vissza.)

Köszönöm reagálásod!
Hú, az MT-t részletesen ismerem (szükségünk van rá), ám ez elõzetes beleegyezésemmel történt (egy kérdõjeles esemény miatt létszámbiztosítás okán).
Így nincs gond, noha megtörténve nem esik túl jól, he-he!
Jó éjt!

Köszönöm!

Azt tudod, hogy ha szabadságról berendelnek, akkor ez a céged részérõl anyagi következményekkel is jár? Ha emiatt Neked bármi károd keletkezik, pl. utazási költség, lemondott nyaralás, ilyesmi, azt 100%ban téríteni kell, s a berendelésért is pótlék jár, ami a Munka Törvénykönyvében szerepel. MT 126-128 paragrafus szabályozza.

OK, már látom, egészen algaszerû bevonatnak tûnik, de tényleg kellene közelkép.

Újra feltöltöttem.
Próbálok csinálni közelrõl is képeket (a nyári kéthetes szabadságomnak három nap után vége is szakad holnap, létszámhiány okán, így holnap már próbálok újabb képeket csinálni), amíg az fel nem kerül és talán meg nem erõsítõdik a dolog, légyszíves ne helyezd át, törölni meg pláne ne, he-he!

Már fent is van.

Bocsánat én kavartam meg a dolgokat, kitöröltem a képeket áthelyezés helyett. Hamarosan talán a Teszt mappába újra feltölti Jóska.. [esõ]

Már én se. Kiszedte?

Csak én nem látom Snowhunter képeit?

Érdekes. Nem fejlõdõben lévõ mohatelep?
Bár, nem ismerem túl jól az algákat, de azok is sokfélék..

Köszönöm szépen, így legalább tudom, mire figyeljek majd. :-)
Akkor ma egy kész vagyont fotóztam a manócskákkal együttvéve :-))))

Akkor mohák? Kellene egy makróóó..

Elsõre én is arra gondoltam, ám közelrõl nem algaszerûek, ágas-bogas miniatûr erdõ, rálépve mintha mohatengerben lépdelne az ember.

Aha, hát a képek valóban nem a legjobbak, de szerintem ezek zöldalgák lesznek. Rájuk még inkább igaz, hogy fokozott tápanyagfeldúsulás esetén tömegesen elszaporodhatnak, lásd pl. szennyezett vizek.

Enikõ és Dávid: Telefonnal kettõt fotóztam, a minõség emiatt gyenge, ám jól megmutatják a jelenséget: Link és Link

A zuzmók érzékenysége miatt csodálkozom én is.
Elvileg zárt a rendszerünk, minimális szénhidrogén szivárgás jöhet csak szóba és az is csak szakaszos.
Amit kapnak, állandó nedvesség a hûtõköri szerelvényeken tapasztalható jegesedés téli hónapokon kívüli állandó olvadása miatt.

Nahát, érdekes lehet.
Én is kíváncsi lennék fotóra.

A zuzmók általában igen érzékenyen reagálnak a levegõ szennyezettségére, de vannak tágabb tûrésû fajok is, különösen a kéregtelepû zuzmók körében.
Aszfalton mondjuk nem szoktam látni zuzmótengert, érdekes lehet. Ha lesz rá lehetõséged, fotózd le, és meghatározzuk. Lehet, hogy egy bizonyos vegyület vagy elem helyi feldúsulása miatt szaporodhatott el.

Õszi vérfû, nedves rétjeink gyakori növénye.

Tegnap a házunk felett keringett, szerintem réti sas Link Link

Ez milyen virág, segítsen valaki, réten van Link Link Link
Köszönöm!

Rég óta meg szándékozom osztani veletek egy érdekes dolgot.
Olefingyári munkahelyem gyárterülete az antropogén környezet csúcsa, a természettõl legjobban elidegenedett területek egyike.
Mégis, az egyik hûtõköri, nedves területen az aszfalton több m2-nyi zuzmótenger éli egyre markánsabb életét, szó szerint zöldre festve a betont.

Akkor egy újabb védett faj a Látóhegy flórájában. Gyõr mellett is terem a régi katonai gyakorlótéren, és a Sokoróban is van egy adata.
Nem nehéz elnézni varfûnek, valóban. Viszont: varfû/Knautia nemzetség -> 4 virágcimpa; ördögszem/Scabiosa -> 5 virágcimpa.

Nekem a hétvégén a mezei ördögszemhez (Scabiosa triandra), volt szerencsém Rajkán, amely szintén lilás pártájú faj és talán még ritkább, mint a szürkés, ám õ nem védett.

Nem érdeklõdtek egymás iránt :-) Viszont nem hagyhattam ki a közös fotót, ha már rajtam sétált a manócska (négy manócskát sétáltattam meg, egyik nem sokkal korábban vedlett, még kinn volt a levetett bõre, csak totál elázott a ködben, így nem tudtam hazahozni, mert úgy szakadt, mint egy vizes papírzacskó). Imádom a manócskákat!
És köszönöm! :-) Igazából csak ködöt akartam fényképezni, de ez lett belõle. A bakancsomnak tuti kell 2-3 nap, míg kiszárad...

Ja, az ördögszemet simán varfûnek néztem... Köszönöm a határozást!

No megnézegettem a te galériád is, érdekes kis rovarcsapattal találkoztál. A Scilla mellett gratulálok a szürkés ördögszemhez is (szintén védett faj).
Ez a felvétel zseniális: Link Vajon melyikõjük gerjedt nagyobb étvágyra?

Megint eltûnt a kertkapu elõtti nagy háló. Viszont, itt mellettem a terasz alá benyúló bokrokon (a terasz fedett részére húzódtam, álló nap pötyögõ-záporok futnak át az élénk déli széllel) szõtt közepes hálót valamelyik "vállaspók". Szomszédságában alig fél méterre tõle szõtt kollegája egy másikat. Nem törõdnek egymással csak futkosnak a hálóba kerülõ kis rovarokhoz. illetve a "vállaspók" ijedõsebb, mert elmenekült a fotózás elõl.
PÓKOK! Pók_1: Link Pók_2: Link
Vállaspók bújócskázik: Link Már az orgonabokron is feltûnt hogy milyen pici helyekre képes bepréselni magát. "Arcukba fotózott mikro-makrót" nem tudtam csinálni mert délrõl fúj a szél és rezegteti a hálókat pókostul, életlen lenne (némileg látszik a normál makrókon is nomeg az is hogy messze kinyúlva féllábon egyensúlyoztam mindegyik képnél)

Elsõsorban a háló szétrombolását elkerülendõ, másodsorban a saját megmaratásomat elkerülenõ nem fogtam meg õket. Elmondom, hogy pl. zöld lombszöcskét se vennék a kezembe. :-)
Amúgy pedig köszönöm a fenevadak nevében is. :-)

Neki is bámulatos a színezete, csodás a fotó.