Bioszféra

Hú, csak elindult Köszi az eddigi meghatározásokat!

Az elsõ szerintem párducgalóca, a 3. valami csiperke, a 4. galambica, az 5. dióízû galambica, a 6. varashátú galambica.

Õ nagyon régen járt már a fórumban... Azért csak várok, hátha betéved egy gomba-szaki

Ha volna itt hozzáértõ, biztosan segítene. Astral kell Neked!

Nagyon furcsa, mert elvileg tele van csukával, de sem õsszel pörgetve, se télen léken nem sikerült fogni még itt.
Látjuk õket gyakran rabolni, meg a kis vízbõl, a töklevél mellõl elijedni, de fogni nem sikerül.
Az idén is nekiveselkedünk.

Kérhetnék egy icicpici segítséget a 24602. hozzászszóláshoz?
Elõre is köszönöm!

Szép darabok, grat! Aztán egy ilyen tavon nem ám kihagyni a csukázást! :-)

Ezen a Mura-holtágon évekkel ezelõtt vettük észre, hogy túrnak valamik.
Akkor megpróbáltuk, nem fogtunk semmit, pedig túrtak.
Aztán feledésbe merült.
Idén nyáron jutott eszünkbe, megpróbáltuk, és szerencsénkre pont jó napot fogtunk ki, és sikerült fogni néhány 0,5-1 kiló közöttit.
Azóta is fogtunk néhányat, a tegnap reggeli horgászat már nem sikerült igazán jól, érezték a melegedést, tegnap este és ma délelõtt pedig már mozdítás sem volt meg túrás sem.
Süket volt a víz.
Ez van, ha jön a front, elõoldalban esélytelen halat fogni.
Ezért ma este már ki sem mentünk.
Legközelebb szerda este lesz jó, csütörtökön reggel már lehet hogy nem, mert indul a délnyugati szél.

Gratulálok a compókhoz, már csak azért is, mert a kedvenc horgászhalam. Szép sötét, vadvízi színe volt a tiédnek, én is hasonló színüeket szoktam fogni a pötrétei tõzegbányatóban illetve elmocsarasodott, növényzettel jól benõtt öreg kavicsgödrökben. Én a legjobb compócsalinak az esõgilisztát tartom, de gyakran csak körbeturkálja a horog környékét, a csalit néha megmegböki, de nem veszi fel. Ilyenkor aztán végigpróbálok a csonticsokortól a kukoricán át a mézes pufiig mindent, hátha eltalálom a gusztusukat. Néha sikerül is. A legtöbb compó, amit egy horgászat alatt fogtam 14 db volt, 0,5 és 1,5 kg közöttiek voltak és érdekességként megemlítem, hogy egyetlen túrást sem láttam az etetésen, de ott voltak és kaptak is.

Rés-keresztesek, a soványabbik lehet a srác (pedipalpusa nem látszik, de a testalkata alapján minden bizonnyal az). Klassz kép!!! Hasznos és jó tapasztalat!

PÓKTÉMA! Tegnap este fotóztam ezt a párost (a vaku erõs lett, bocs) Link
Érdekessége hogy ketten osztoztak egy közös hálón (a hálót a nagyobbik készítette több hete, õ fogta a szitakötõt amit kimenekítettem) egyazon hálóban egymástól talán tenyérnyire kuksoltak az esti sötétben (nappal nem látni se a háló gazdáját se vendégét). Másik érdekessége hogy a nagyobbik (a korábban mutatott "infráshoz" hasonlóan) "vad táncba kezdett" rezegtetni kezdte a hálót ahogy rávetült a fókuszáló lézerfény mintája, majd elmenekült. A kisebb nyugton maradt, de lassan utánament. Laikus pókászként most épp arra gyanakszom hogy gyenge látása miatt talán támadó lábak körvonalának érzékeli a fókuszálásra kivetített erõs, nappali fényben is látható AF hologram zegzugos vonalait. Több mint feltûnõ reagálás, éjszakai sötétben idegesek lesznek, emberi szemnek is elegendõ megvilágításnál nyugton maradnak. Csak vélekedés, duma helyett több ilyen kísérlet fogok tenni Anno amikor az "infra-táncot" fotóztam, elfeledtem hogy a gép infra módban is elõbb lézermintára élesít. Érdekes viselkedés, akár a többször említett (hátam mögé rejtett) ujjaim csettintésére meneküléssel reagáló házipók, hiszen nem hallanak, bár rezgést érzékelnek. Neki elõször az "orra elõtt csettintettem", ekkor talán ujjmozgásom elõl menekült, de valahogy csak "megtanulta a rezgésmintát" (a csettintõ éles hangok a hálóját is rezegtethetik) és hozzákapcsolta a mozdulatot mert késõbb nem láthatta kezemet mégis minden alkalommal zugába menekült.

Persze! Nem is veszek tartós tejet! :-))

Nyárfa, így a golyóbis lehet tapló, vagy ilyesmi gomba. De sajna nem jutottam közelebb. :-(

Veszprémben ugyanez volt. Földrengések nélkül. :-)


Szóval akkor ott még csak most lesz...

Veszprémben ugyanez volt. Földrengések nélkül. :-)
A nyestek viszont egész éjjel randalíroztak melóhely melletti üres telken. :-))

Drukkolok neked, hogy mihamarabb megvalósulhasson a honlapod!

Ideje, hogy megmutassam a miénket, még minimális változtatás lesz rajta, na meg folyamatosan fogjuk bõvíteni, aktualitásokkal mindig feltölteni: Link

Köszi a land art-os linket, klassz.

Errefelé is sajnos sok van belõlük. Pl. a záhonyi vonalon kétoldalt, a fûzligetekben, több mint a selyemkóró..

Nos tehát néhány különbözõ fajta, a Börzsöny erdeiben található gombák közül. Ez a szállás melleti kis, kb. 40x40m-es terület eredménye. Ha lett volna idõm (találkozás a többiekkel, elõadások, kirándulások a gyerkõccel, ebéd, reggeli, korai hazaindulás stb...), legalább dupla ennyit hoztam volna. Legyen szíves segítsen valaki a beazonosításukban!
Link
Link
Link
Link
Link
Link

És a kedvencem nagyban : Link
kicsiben:

3-4cm-es volt a gombóc, és a kép felsõrészén elhelyezkedõ leveleket birtokolta a fa. Link Nem értek a fákhoz (sem), így nem tudom milyen fajta volt...

Itt van még egy repülõ csoda Királyrétrõl: Link
Mindjárt jövök a gombás képekkel, csak tegnap este elaludtam a gép fölött (vezettem három órát, és mivel mostanában keveset aludtam, sikerült még a laptopot is megfejelnem...)

Kis hangmintavétel: Link

Itt javarészt pinty/csíz-félék, verebek zajongását és galambokat hallani, olykor sirályvijjogást. Szinte minden "tavaszi madár" csendes, a rigók pattognak a fûben de õk is némák, szokásos "riasztó" csivitelésüket sem hallani. Félig elszáradt barackfámon hallható harkálykopácsolás minden nap. Kutyaugatás van bõven, Tomi kutya minden láthatót és láthatatlant megugat, a környék kutyái követik a szólamot
Controllnak és kutyás-macskás fórumtársaknak: egy ideje ha Kalóz cica az ölembe ugrik, a kutya rendszeresen székem karfájára feltámaszkodva fülembe ugat. Ha mérgesen mozdulok elrohan, ha csak figyelem mi baja, vállamra hajtja fejét és nyüszít mintha követelné hogy õt simogassam. Egyébként nagyon összeszoktak, mindenhová követik egymást - hol a kutya a macskát hol a macsek a kutyát. Olykor kergetõdznek és játékosan harcolnak ki-ki a maga módján, de a kutya szemlátomást vigyáz a cica testi épségére - nagyon erõs lett, egy mancsütéssel elsöpörhetné a cicát, de mintha simogatni igyekezne durva mancsaival, ez a félvad kótyagos kankutya megható gyengéden csak görgeti-hempergeti

Felkeltem, hangmintát vettem. 5.10-kor, 5.40-kor és most 6.50-kor. Semmi. Se madár csivitelés, se kutyaugatás. Pedig a 4lábúak mennyi reggelemet rövidítettek meg...
Persze, lehet véletlen.

Jó reggelt, jó napot jó kedvet Mindenkinek

KUKUCS Testmérete ~ 2 cm. Gyorsan menekült (fõként az érdeklõdõ kutya és a macska miatt, bár csak nézték) elbújt mire kihoztam a gépet.

Hari! Ezek Neked valók:
Link

Egy kis érdekesség:
Link
Méhkas üvegbúrában.

Ez kemény hozzászólás lett tõled!

Nem nagyon. De a fákhoz egyáltalán nem értek... Olyan, mintha valami gyantagombóc lenne, ami már megszilárdult, persze ehhez jó lenne tudni, milyen fán volt, ill. mekkora volt a gombóc.

Miért lógsz a neten ilyenkor? Nem a talin vagy??? Ha én kinn lennék az erdõn, tuti egy kifeszített, megvilágított lepedõnél bámulnám a lepkéket...

Nem...
Mondtam volna, ha valakié lett .
Nem tudod mi lehet?

Hm, jajgató pasi nem volt a fán? :-)))))

Köszönöm!
Honnan a fenébõl tudtok Ti mindenre választ

Egy kép a legnagyobb compóról Link

Sziasztok!

Mit láttam az egyik fának a törzsén? Csak szeretném tudni...
Link
Jövök nemsokára, az bõséges, börzsönyi gombafelhozatal néhány szép példányával. Teljes a hozzá nemértés nálam, így kérlek nevesítsétek majd õket is.

Szívesen! De azért kíváncsivá tettek...

Hja, megnéztem a boon-on a hozzászólásokat, elég "érdekes" némelyik :-)) Köszönöm a tippet, jól szórakoztam!

Lehetek õszinte? Túl nagy csivitelést ne várj. A madarak leginkább tavasszal csivitelnek, párválasztáskor. Ilyenkor max. cseverészés folyik köztük, ami töredéke a tavaszi madárzsongásnak.
Ha meg akarod hallgatni, napkelte elõtt menj ki úgy fél órával, s várd meg, míg legalább 4-5 fok magasra megy a Nap. Akik reggel kelnek, azok ekkortájt kelnek.

Miskolcon a helyi újság internetes oldalán élénk polémia alakult ki a sorozatos földrengésekrõl. Egyre többen írják, hogy napok óta hallgatnak a madarak, nem lehet madárcsicsergést hallani...
Holnap reggel leellenõrzöm.

Noli, van letölthetõ magyar verzió Az élet értelme alapfilm, amibõl kivágható lenne a jelenet. Szövegértéshez nem éppen Monty-szinkron, de a szöveg összekapcsolható Link
A fóti Waldorf iskola 12.b. osztályának záróelõadása, ezen is jót nevettem

Ezt ismeritek?
Link
Avagy miért jön egy holland Magyarországra :-)

De édes pofa! :-) És milyen szép!
Õ is az: Link
Csak elfelejtett mintát növeszteni.

No, ráhibáztál, "fogtam" én is egyet ma, igaz, nem aranyvesszõn, hanem aggófüvön leskelõdött (az elõbbi képválogatásba nem került bele, de a kedvedért feltöltöttem):
Link

A Rettenthetetlen Kaszás? :-)
Link
(sajnos a magyar nyelvû verzió nincs meg...)

Egy dolog miatt szeretem õket: teli vannak Misumenops tricuspidatus-okkal. :-) Ezen kívül más hasznáról nem tudok...

Megvan tõle a Bakony nappali lepkéi c. füzet, de éppen nincs nálam. Ezt a cikket viszont nem ismertem, nagyon hasznos írás, köszi!

Igen, aranyvesszõ ilyen sok van. Egyértelmû, hogy dunántúli viszonylatban ma már a legtömegesebb özönnövényünk. S hogy pontosítsunk: a magas aranyvesszõrõl (Solidago gigantea) van szó, testvére, a kanadai aranyvesszõ is inváziós, de országosan valamivel ritkább, fõleg a Dunától keletre tömeges (Gyõr környékén az utóbbi 1-2 évben jelent meg, jelenleg 4 kisebb polykormonját ismerem a várostól K-DK-re). Elhanyagolt parlagterüleken, felhagyott szõlõkben, ültetett erdõkben néhány év alatt tömegessé válhat, mint látjuk, a lõtér egyes részein is. Viszonylag könnyû a védekezés ellene, hiszen a megfelelõ idõben elvégzett kaszálással hamar visszaszorul - ám ha nincs ki lekaszálja..

Colias ügyben Dietzel-nek van egy érdekes cikke: Link

Aranyvesszõ ilyen sok van??? :-((( Érdekes, hogy a 70-es években nagymamámnak a kertjében (Veszprém belváros, ma a kórház egyik újabb szárnya áll a helyén) szenzációszámba ment a tõ, ami volt neki, vadon sose láttam, csak valamikor a 80-as években, pedig sokat jártunk kirándulni mindig. Az iszonyú az, hogy ahol pl. fenn a Bakony tetején az erdõt kivágják, ez, meg a szeder az elsõ, ami benövi az üresen maradt helyet...

Az õszapók barátságos, bátor madárkák, sokszor feltûnõen közel engedik az embert. :-)

Köszönöm a tanácsot s az utánajárást!
A baráti kör amolyan városrészi polgári egyesület, piszkosul nem ilyesmivel foglalkoznak... Ha új harangot akarnék a templomba, tuti segítenének. :-)
A terület beépítése kizárt, mivel vízmû van rajta, s körülötte a szántók egyik régi helyi család birtokában vannak (az övék volt a környék összes szántója a kommunista éra elõtt), másrészt millió nagyfesz vezeték megy itt át, így oda se költözne senki. A legnagyobb gondot épp az jelenti, hogy városhatáron kívüli a terület, ennek a jogi vonatkozásaival együtt. Ha fejleszik a víztározót (föld alatt van), logikus, hogy a magasabb terület felé növeljék a méretet, ami pont nem a növénykék által preferált hely, hanem egy ültetett fenyves rész.

A csatári telkek kicsit más tészta, ott már 500 éve is laktak, mûvelték,a török idõk után itt ment át a "borhordó út", ahol a bakonyi falvakba vitték a balatoni bort. (A legendák szerint Herend is balaton-felvidéki falu volt, s a török elõl költöztek fel a Bakonyba, ám megmaradtak az egykori kertek, szõlõk a felvidéki dombokon. Fene tudja, mennyi igaz ebbõl. Ma tiszta sváb falu, ahogy sok hasonló is a környéken. Ja bocs, mindig elfelejtem, hogy papíron Herend az város...)

Hoztam én is pár fotót a likócsi lõtérrõl: Link (11 kép)
Rengeteg volt a lepke, fõként az általad felsoroltakat láttam én is, a leggyakoribb egy Hipparchia-faj volt (meghatározni eddig nem sikerült), de bõven volt kéneslepke, répalepke és fekete szemeslepke, utóbbi igen szép színezetû, nagy termetû faj.
Egy õszapó-párral is találkoztam, örömömre mindössze 5 méterrõl volt szerencsém figyelni, ahogy csivitelve kergetõznek ágról-ágra.

Sajnos amennyire dekoratív, annyira nemkívánatos ez a nagy termetû növény a hazai flórában. Bíbor nebáncsvirág a neve, a távoli Közép-Ázsia magashegyvidéki területein honos, fõként a Himalája környékén. Botanikus kertekbe kezdték ültetni, majd innen kiszökve meghódította egész Európát. Elsõsorban patakok, folyók mentén, ártéri társulásokban gyakori nálunk is, különösen a Rába, Mosoni-Duna és mellékfolyói mentén. A legtömegesebb talán a Szigetközben, a puhafaligetek és nemesnyarasok alatt ilyenkor jóformán nincs is más lágyszárú növény..
Hatalmas termetébõl nem várná az ember, de egynyári faj, a késõ tavaszi csírázást követõen iszonyú gyorsan növekszik, virágzásra eléri a 2-3 méteres magasságot is. Annyira lédús az üreges szára, hogy ha átgázolunk az állományában, recsegve-ropogva törnek a szárak, miközben fröcsköl belõle a növényi nedv.

A leírásod a reggeli horgászatról nagyon hangulatos, klassz élmény lehetett.

Itt a Duna-parton (Fanyilas-sétány) zárható kapu, kerítés nélkül megoldották kidönthetetlen, mélyen leásott "betonbabákkal" vagy betonnal kiöntött derékig érõ erõs acélcsövek sorával, melyek között gyalogos-kerékpáros simán átfér, más nem. Aszfaltozott közútba torkolló végén mélyített árkon terepjáró sem tud áthajtani.
Noli weblap-tervezeted kíváncsian várom Javaslom, a névválasztásnál fontold meg, hazánk sok tájegységén van "Látó-hegy". Veszprémi lapok: Látó-hegy Link Csatár-hegy: Link Ha baráti segítségre is számítasz, kérdés mennyire tudod elkerülni a "szócsõvé" válást (egy jóbarát polg.m is kormány/pártérdekek súlya alatt nyög, kevés a saját mozgástere). Látóhegy megóvása- nem tervez valaki suttyomban lakóparkot esetleg felparcellázni hétvégi üdülõknek? (A Csatár-hegyen már 2001-ben 420 üdülõ volt. Szentendre Pismány-hegyen apám 1972-ben még erdõközeli telke mára messze került onnan. A B.szárszói rokonok közvetlen vízparti telke is szárazra került. Széles sávban feltöltötték elõtte a partot, "bungalókat" és szabad-strandot építettek rá. A rendszerváltás után felparcellázva eladták, most nádas helyett kétszintes épületek emelkednek.) Tizennyolc éve hallottam: nem az USA, Magyarország vált a korlátlan lehetõségek hazájává, de hozzátették ezentúl börtönöket és nem lakóházakat kell építeni mert nem lesz elég börtön a sok simlisnek.) Rákerestem területfejlesztési tervezetekre, ezekben szerepel a látóhegyi víztározó bõvítése, a vízelvezetõ árok környékének rendezése. A rendezés tág fogalom, sok minden belefér.
Viszont találtam egy fórumtagunkhoz köthetõ érdekességet, közreadom bár nem Bioszféra bocs: Link
GRAT "lgym" szokásos alaposságához
Ui: Controll, Palui tartjátok magas a mércéteket

Tegnap reggel vargányásztunk, ma a horgászat jött!
Ködös napkelte a Mura egyik holtágán Link Link
Kisgyermekkorom óta erre a vidékre járunk horgászni, és elképesztõ varázsa van. Gyûlölöm azt a horgászati módszert, amikor mindenféle csodamasinákkal, csodabotok, csodahorgok, csodacsalik segítségével egy horgásztó (lényegében halastó) kiéhezett halaira horgászik a nép oly módon, hogy leülnek a tiszta, fa és bokormentes tópartra, behajítják a csalit 60-80 méterre a partól, felteszik a csilingelõ, fütyülõ vagy éppen akár zenét is játszó kapásjelzõjüket, és a kiéheztetett halakat kicsörlõzik a vízbõl.
Itt, a Mura holtágain, bányatavain, ahol a halak teljesen vadvízi körülmények között élnek, roppant módon érzékenyek a frontjárásra, szélre, a vízszint emelkedésre (mivel az összes holtág, bányató, folyó és patak mind-mind kapcsolatban van a Murával, így azok vizének szintje és minõsége a Muráéval szinkronban változik), itt halat fogni tudni kell.
Gyakran sûrûn benõtt vízpart van, a víz alatt növényzet, fák, faágak, a víz fölé fák hajolnak, külön mutatványokat kell gyakran végrehajtani minden bedobásnál, kivételnél vagy akár fárasztásnál.
Itt nehéz halat fogni, vannak olyan napok, amikor az idõjárás olyan feltételeket teremt, hogy egész nap ott ülhetünk, és egy darab halat nem fogunk.
Tudni kell, mikor kell menni. És hova. És hogyan.
Ez most egy compós hely volt, fogtunk is néhányat Link , a legkisebb fél kilós, a legnagyobb 1,20 körül volt.

Az ártéren van egy növény, ami ilyenkor, a nyár második felében virít, nagyon hangulatossá teszi a vízpartot, nagyon szép virág, csak nem tudom mi ez Link Link Link Link
Valaki szakértse meg lécci, köszönöm!

Gondolom jó fészekrakóhely, védett, macska nem tudja elérni õket. A muteréknál a vadszõlõbe szoktak fészkelni a rigók, fenn a falon. :-)

Köszi. Egymáshoz viszonylag közel -80-90 centire- bóbiskoltak a borostyánfalon.

A mintásabbik énekes rigó, a vörösebbik feketerigó gyerek.