Agrometeorológia

No, szuper, akkor jól tetted, hogy nem vágtad ki.
Elkezdett rügyezni?

A fügérõl jut eszembe: a tetszhalott fügém életjeleket mutat.
jó hír: magról sikerült fehér változatú lilaakácot hajtatni
ha kell mag valakinek, küldök!

No, az érdekes!
Az ember azt hinné, ha fagy, akkor nem csak minden 30. bokor fagy el, hanem sok, ha meg nem fagy el, akkor majdnem mind ép.

Szerintem nem igazás alkalmas erkélyen való nevelésre. Egyrészt mérete miatt nem férne el néhány év után. Másrészt a hûvösebb páradúsabb levegõt kedveli, ami egy erkélyre nem igazán mondható el.

Ja, bocs, még én jövök ilyennel...

Az még nem baj. Elvégre már általános iskolában is felhívták a figyelmünket, hogy "Heréd környékét jobban kell óvni a melegtõl, mint a hidegtõl!"

Végül, ha keresve is, de találtam megfagyott burgonyát a kertben, de csak minimális mennyiségben, kb. minden 30. bokrot: Link Link

Egy David Attenborough természetfilmben láttam, hogy Nagy-Britanniában egész domboldalakat terítettek be a rhododendronok. Égetéssel próbálták megsemmísíteni, de hiába, ha egy apró hajtás, gyökérrész bennemaradt a talajba az kihajtott. Ráadásul olyan anyagokat is termel, melynek hatására 5-10 évig semmilyen növény nem tud megélni, kihajtani. Szóval vannak alattomos fajtái ennek a nem õshonos növénynek is.
Talán a "növények magánélete" c. részben volt.

Nos, én fõként arra lettem volna kíváncsi, hogy cserépben, erkélyen nevelve mennyire életképes?

Az alapfeltételek nálam jónak mondhatók: csak délelõtt süt ide a nap, belváros, tehát télen sincsenek erõs fagyok. Locsolni viszonylag gyakran kell, de az nem gond. Nemrég kaptam két példányt és egyelõre jól érzik magukat, rengeteg bimbó van mindkettõn, az egyik már nyílik is.

Lássunk egy kis jelenidõt is. A hideg héten elvirágzott cseresznyém, középkorai-jún2-15.Ha szinte fekete a színe akkor édes.
Link
Persze van mutáns kötõdés is, egy kocsányon két mag-kezdeményezés.Ezt viszont nem tudom ,hogy mi okozhatja.Tavaly is volt elvétve, de most még több lehet.
Link

És persze a szõlõ! Bellone Ti hogy álltok?
Szépen kitelelt csemege-szagos szõlõm;
Link
( ja a metsz lapok: 1-1,5 cm.re a rügytõl. és ha lehet túlsó lejtéssel..he ..he.. néha nem sikerül.De a lényeg, hogy még nedvkeringés elõtt sikerült. Bár másnapi esõ után eléggé nedvezett.

Támadnak a sunyis levéltetvek.Csercsi levél gyanúsan görbülve, és a látvány;
Link
Link

És a kimentett Ez Évi Új Életek;3+3 banda.( a 3 nagyobb csirke az normális parlagi csirke.
Link

És persze egy-egy terület természetes vagy mesterséges "letarolásakor" (fák kidõlnek, a nap besüt) is létrejöhet újabb kedvezõ mikroklímás terület az ilyen spéci igényû növények számára, vagyis e gazok az ilyen "lékek" beerdõsülésének, szukcessziójának kezdeti-középsõ fázisának részei lehetnek. Egy ilyen szukcesszió évekig is eltarthat, sõt meg is akadhat (pl. a talaj elhordódása, eróziója miatt).

Floo: "Gábrusz írja, hogy a kajszi melegebb tavaszú vidékrõl származik, ezért nincs hozzászokva a tavaszi fagyhoz.
A kajszi Nyugat és Közép-Ázsiából származik, ott is vannak tavaszi fagyok."
Ez igaz is, ezért írtam azt, hogy ...vagy kiszámíthatóbb tavaszú területrõl származik, vagyis amire kitavaszodik, azután már nem ottlehet számítani komoly fagyra.
De valószínûleg ez "stratégia" kérdése is, vagyis hogy a barackfák populációja (egy adott területen élõ "közössége") ott, ahol õshonos, milyen módon "biztosítja be magának" a megfelelõ szaporulatot? Sok jól (pl. vadak bélcsatornájában) terjedõ maggal, jó csírázóképességgel vagy biztonságos, óvó virágzással és gyümölcsneveléssel?
Gyanítom (és Floonak is köszönhetõen ez most jutott eszembe), hogy õshazájukban is a barackfélék a fagymentes "melegzugok", déli-keleti kitettségû verõfényes hegyoldalak mikroklímájához alkalmazkodtak és kedvezõ években, évtizedekben akár képesek kirajzani a kevésbé fagymentes meleg mikroklímájú területekre is. gondoljunk csak a hazánkban élõ törpemandulára, bár az nem tudom, mennyire "kirajzóképes", de hogy az ország minden részében alkalmazkodott a legmelegebb, legfagymentesebb helyekhez, az biztos.

Többféle oldalról meg lehet közelíteni a kérdést!
Az egyik Link . Persze lehet, hogy 100-500-1000 évvel ezelõtt még durvább tavaszi fagyok voltak, meg hosszú idõtávra nem mérvadó ez az adatsor, de az elmúlt 20-30 évre vonatkoztatva azt mutatja, hogy megszaporodtak a tavaszi fagyok, mind mennyiségben mind erõsségben.
Gábrusz írja, hogy a kajszi melegebb tavaszú vidékrõl származik, ezért nincs hozzászokva a tavaszi fagyhoz.
A kajszi Nyugat és Közép-Ázsiából származik, ott is vannak tavaszi fagyok.
A füge például sokkal magasabb hõigényû, mint a kajszi, melegebb vidékrõl származik, mégis késõbb indul meg, mint a kajszi.

Kedves Ijú Agrometeorológus!

Én azt tanultam, hogy az ilyen és hasonló esetek többnyire azért fordulnak elõ, mert az adott növény vagy élõlény más (a miénknél melegebb vagy "kiszámíthatóbb tavaszú") éghajlatról származik vagy

A rhododendron témában nem vagyok szakértõ, de azért azt látom, hogy a kérdésedre adott válaszok megtévesztõek. A philodendron az egy másik, nálunk csak szobanövényként nevelt növény, mely csak a levelével díszit, nagyon ritkán virágzik, akkor is jellegtelen a virága.
A rhododendron viszont egy bokor, mely minden tavasszal gyönyörû virágaival pompázik azon a helyen, ahol a klima megfelelõ számára. Magyarországon a legszebb gyüjtemény a Jeli arborétumban (Vas megye, Kám község mellett) található. Aki teheti május végén feltétlenül látogasson el oda, ugyanis akkor virágzik. Egy életre szóló élményben lesz része.

Meg tudná mondani valaki, hogy miért mingig a barack virágzása idején vannak fagyok? Arra gondolok elsõsorban, hogy a fagyok vannak a virágzáskor, vagy a növények olyan "lököttek", hogy túl hamar virágoznak!?

Innen kaptam az ötletet, és jópár éve csináltam egy kísérletet az egyik Monsteránkkal. Nagyra megnõtt, és levágtam a szárából egy darabot. A növény egy támkaróhoz volt kötve, a léggyökerei voltak csak földben. Évekig növekedett, élt így, gond nélkül. Aztán ledugtam a földbe a szárat. Kicsit megsínylette, mert a léggyökerek kissé megsérültek, aztán újak nõttek, és azóta is nõ szépen a növény.

Ez egy gyönyörû példány Link
Markó: szívesen!

Köszönöm szépen a kiegészítést.

Így van, hemiepifiton, kúszónövény, olvastam régebben, hogy hazájában, az esõerdõkben felkúszik a fára, és ha elért egy bizonyos méretet-magasságot, elhal a szára, és onnantól kezdve csak a léggyökereibõl táplálkozik, amelyek a növés során idõvel behálózzák annak a fának a törzsét, amelyre felfutott. Meg is fojthatja a fát. Nekünk van pár darab. De! Megkülönböztetnek filodendron-féléket, és a Monstera deliciosa-t, a képen is egy Monstera van. Könnyezõpálmának is hívják, pontatlan elnevezés a filodendron.
Nagyon érdekes növénycsoport.

Nálam -0,1°C lett a tmin, 6:05-kor állt be, csak néhány percre tartózkodott hõmérséklet éppen hogy negatív tartományban.
A talaj mentén -0,5°C körüli fagy lehetett, ott ez fél óráig is fenn állhatott.
A fû foltokban deres volt: Link

Szerencsére a szabad kertben ilyen idõszakban a fagyérzékeny növények vagy még nincsenek kiültetve, vagy még a földbe vannak, pl. a burgonya nálunk még nem kelt ki (egy-két nap híja van, jó az idõzítés).
Ami fagyérzékeny, azok afféle miniatûr üvegházba nevelkednek még, a palánta-iskolában, nem is született fagykár benne.
Íme: Link
Elõször nevettem a végeredményen, majd látva hasznos jellegét, megszerettem.
A régi nyílászárók (ablakok) egy részét erre a célra félre tettük (eredetileg csak az üvegfelületet akartam felszanálni, ám idõm arra nem lett volna), most elkészült belõle a zárt palánta-iskola (két darab, kb. 1,5X1m-es jószág).

A filodendron az ez: Link "retro" szobanövény, régen gyakran ékesítette a szobákat, manapság már nem nagyon látom. Trópusi, talán félig fán lakó, futónövény.

Új bekezdés; Ha az elõzõ esti T.akt közelít a 3-0 fok felé, akkor hajnalra lehet erõs fagy, cca: -4-6 fok.
De szerintem ez most nem idõszerû, tán Május 18-25 felé.Orbán napi ünnepek, ha fagy, akkor rõzsét kötnek a szobor hátára, megszégyenítve a boros-szõlõs szenteket.( Hajósi pincék)

Na ezt most magyarul is lécci

Szerintem nem szabad bántani már a fagyoknak semmit. Ha esetleg le is szállt -1-2 fok felé, akkor is nem tartott pár tíz percig. Akkor van baj, amikor az esti felé 18-20 órai kisugárzás is leviszi +1fok köré alá a
talajfelszíni hõmit.

Dr. Zivi!
Vikarel!
Akkor szerencsére jöttek azok a felhõk.

Márkó!; akkor az a hosszú levelû, mint a banán, vaskos,sötétzöld növény lehet? (beesett Anyám régi mondása: jajajj a Fikuszomnak!)
A Filodentron az más lehet...
Szakik?

Nálunk 0,5°C lett a minimum, az éppen idõben megérkezõ felhõknek köszönhetõen. Hajnal 4-kor felkeltem a hõsugárzót bekapcsolni a fóliában, biztos ami biztos alapon. Akkor 1°C volt, a fólia kívülrõl deres volt. Majd fél 5 körül állt be a min 0,5°C-kal, utána szerencsére megérkeztek a felhõk. Fél 7- kor már 2,1°C volt, de a borult ég ellenére voltak kisebb dérfoltok a frissen nyírt füvön. Kárt nem észleltem semmin a burgonyán sem, szerencsére, mivel már a 90%-a ki van kelve.

Kaszabubu: köszi a tanácsot a borostyánhoz!

Hûvös, árnyékos helyet kedveli, nyirkos talajjal. Nekünk is volt, de elpusztult, mert édesapámnak sikerült a legnaposabb és legmelegebb helyre ültetnie a kertben...

Filodentrond-t ismertem, röv. filo.Trópusi virág-ka, iciri-piciri levélkékkel.

A borsodnádasdi észlelõ ezt írta reggel, nem túl biztató: "Dér van a virágzó fák alatt!"


---------------------------------------------

Más: rhododendron témában otthon van valaki?

Itt szerencsére 0 fok felett maradt a T., a fagyos helyeken én is kíváncsi lennék hogy mi a helyzet.!

Lett fagy végül is?
Lett valaminek baja?

Csak érdekességképpen: Link

Sajnos reggelre fagykárok várhatóak, nálunk krumpli lenne veszélyben de szerencsére még a 90%-a nem kelt ki.

Köszönöm, hogy jelezted, tudtam a cikkrõl, még meg sem jelent, már akkor.
Jól sikerült!

Áthelyezve innen: Bioszféra (#22347 - 2010-04-22 16:40:44)

Ezt a cikket Floo figyelmébe ajánlom: Link

Bocs, most olvastam vissza - a másik fórumban már linkelted!

Népszabadság cikke Link

Egyébként a borostyán elég agresszív és szívós növény, nagyot csodálkoztam most ezen a képen. Mi alig tudjuk kordában tartani!

Még egyszer visszatérve Talaci barátunk megfogó linkjére, sok olvasnivaló van a szakember tollából is;
Link

Megnézve a képeket a borostyánról; gomás-bakteriális fertõre gondolok.Hasonló,mint vegetatív idõben májustól a gyümifákat is érheti,ágelhalás az alma-körte-barackokon.
Nem ismerem a növény "beállítódását" a gyógyító szerekre vonatkozólag, de ami ekkor eszembe jut, az megint a réz-alapú,kontakt védõháló, a megmaradt zöld hajtások védelméhez.
Nálam a borostyán fölé hajlik a diófám, ami most márc. elején is kapott rezet,(bordói por 20%) és ráporladt a borostyánra is, semmi baja.

Köszönöm a hasznos tanácsokat!

Nagyon jól belinkelted a lényeg a szövegben és a képekben kifogástalan.

Az információm innem származik: Link

Neked is köszi!
Lehet, hogy igazad van a borostyánnal kapcsolatban, akkor viszont nem tudom mi baja lett.(betegség?) Azért gondoltam, hogy a fagy miatt lehet, mert azok a részek barnultak meg, amiket a télen nem lepett be a hó: Link A lelógó hajtásokról, illetve a fa törzsén lévõkrõl lepotyogott az összes levél, ezeket levagdostam, most így fest szegény: Link A fa tetején lévõk, meg zöldek maradtak, a generatív hajtások kivételével (gondolom ezek a hajtások nem voltak még beérve): Link

Astral: Nagyszerûen megválaszolták elõttem, ez a szõlõ növényi nedve, megkocsonyásodva.

Nagyon köszönöm! A tõkét sajnálom a tapló tulajdonosát pedig nem. Remélem majd úgy kell vennie õsszel Etyekrõl a szõlõt, hogy valami borféleséget összevegyészkedhessen a pincéjében.

Levágott karú szõlõ tõke.Szenved tõle,kissé rossz látvány.

A kifolyt nedvek, mint a "macska méz" lassan megszilárdulnak.A háncs alatti rejtett alvó rügyek ettõl megfulladhatnak,végleg elhalnak.
Ha ifjítani akarunk, akkor még februárban, márc. elején kellett volna lefûrészelni, és gyorsan száradó,sebolajjal bekenni. Talán most is segítene a metsz lapot letörölni, olajfestékkel átitatni, és lekötni vmi.szövettel. A sok esõ sem kedvez,mert az is lazítja a szöveteket, az õszibarack fám is "könnyezik" ilyenkor az esõben. Jó lenne átlátszó fóliával lefedni a karokat,a rügyfakadásig.
A távolabb esõ ép háncsból, vagy a tõke-nyakból esetleg újrafakadhat még, ha nem volt nagyon öreg, korhadt tõke.

Borostyán megbarnult? Az tuti nem a fagy miatt... a borostyán itt nálunk a -20 fok alatti fagyokat is bírta!

Szép a sziklakertetek!

Valaki szõlész, mondja már meg legyen szíves, hogy mi is ez: Link

Köszi szépen! Én alakítgattam, építgettem. Nem túl nagy, de nem is tudnék olyan nagyot csinálni, amivel megelégednék. Itt van még pár kép róla: Link Link

Nagyon szép sziklakert!