Agrometeorológia
Ez a cikk keltette fel a figyelmemet Link néhány hónapja, és tegnap arra járván, megnéztem a cikkben leírt fügegyûjteményt.
A térképen megnézve a helyet Link (a térképen látható út rossz helyen megy, valóban a piros jel és a víz között halad) már sejtettem, hogy valami nagyon komolytalan dologgal állok szemben. Ugyanis a cikk fényképén látni, hogy az egykori citrom és narancstermesztésre kijelölt terület mellett egy mûút vezet. A térképen megnézve látni, hogy a mûút a víz mellett megy közvetlenül, tehát a terület nem nagyon lehet magasabban a víz szintjénél.
A citrom és a narancs szabad ég alatt való termesztése eleve halott ügy volt, hiszen -5-7 foknál elfagynak ezek a növények, így hiába lehetett nappal meleg abban a délies sziklafalban, ha nincs(mivel télen elfagy) citrom és narancs, ami nyáron melegedjen, ezért sok sikerélményben nem volt részük.
Ezekután beültették egy csomó fügefajtával.
Mivel többtíz évvel ezelõtt vitték oda a fügéket, bíztam benne, hogy hátha közülük elég jól megnõtt egypár, így egy természetesen kiszelektálódhattak a fagytûrõbb fajták.
Szóval még nem láttam a területet, de már sejtettem, hogy ha a víz mellett van közvetlenül, akkor ismerve az inverzió döntõ jelentõségét az ügyben, sok minden nem találok ott.
Így is lett, de hogy ennyire komolytalan a dolog, erre azért nem számítottam.
Ugyanis az egész terület annyira kicsi, hogy szinte semekkora Link , ezen a képen szinte rajta van az egész terület, ahol a citrom és a narancs próbatermesztés folyt. A fénykép készítõje a terület alján állt Link , a mögöttem lévõ nagy fák pedig már a terület túlsó vége.
Alig 1-2 kis terasz van ott.
A terület magassága a Balaton víztükre felett pedig ezeken a képeken jól érzékelhetõ Link Link Link , itt az út néhány méterrel a Balaton vízszintje felett megy Link
Tehát mindössze 5-10 méterrel van feljebb a terület a "sík"-tól, ami ilyen mediterrán jellegû, korlátozottan fagytûrõ növények esetében élet és halál kérdése.
Télen, ha befagy a Balaton és van a jégen 20 centi hó, akkor a víztömeg temperáló hatása szinte teljesen nulla, de ha tompít is valamit, akkor is egy -20-25 fokos éjszaka esetén ez a fügegyûjtemény bõven -15 fok alatti hõmérsékletet kap.
Hogy ez valóban így van azt bizonyítja, hogy az ott lévõ fügék alig néhány éves sarjak, valamikor néhány éve tövig visszafagytak Link Link
Ennek a területnek a legmagasabb pontja 200 méteres tszf. magasság felett van, na ott aztán lettek volna szép nagy fügefák a többtíz évvel ezelõtt összegyûjtött többtíz fajtából, hiszen 80-100 méteres fagylefolyás mellett a kisugárzási inverzió biztosította volna a -15 foknál nem alacsonyabb hõmérsékleteket.
Igaz, nappal nem lett volna olyan meleg, mint ott a 110 méteres magasságban, de ha kifagy minden, akkor nem sokat ér a meleg.
Igaz, a Balaton víztömegének van temperáló hatása (aminek következtében az idei télen nem fagytak el a fügék a környékbeli -20 fok alatti hõmérsékletek mellett sem, hiszen azon a decemberi éjszakán nem volt befagyva a Balaton, így a víz fûtötte a fügegyûjteményt, de ha ez januárban van befagyott víz mellett, akkor tövig lennének fagyva) bizonyos helyzetekben számít, de 30-40 év alatt bizony sok esetben a jég és a rajta lévõ hó "kikapcsolta a fûtést".
Talán összekeverték az Adriai-tengert a Magyar-tengerrel
Hogy mégis miért ide tették ezt a kísérleti ültetvényt, arra gondolom nem nehéz rájönni!?
"Pártutasításra megkeresték az ország úgynevezett melegpontjait, ahol mediterrán növényfajokat telepítettek, az egyik ilyen volt Tihany-Sajkod."
Fõleg ennek tükrében nehezen érhetõ a hely kiválasztása!
A térképen megnézve a helyet Link (a térképen látható út rossz helyen megy, valóban a piros jel és a víz között halad) már sejtettem, hogy valami nagyon komolytalan dologgal állok szemben. Ugyanis a cikk fényképén látni, hogy az egykori citrom és narancstermesztésre kijelölt terület mellett egy mûút vezet. A térképen megnézve látni, hogy a mûút a víz mellett megy közvetlenül, tehát a terület nem nagyon lehet magasabban a víz szintjénél.
A citrom és a narancs szabad ég alatt való termesztése eleve halott ügy volt, hiszen -5-7 foknál elfagynak ezek a növények, így hiába lehetett nappal meleg abban a délies sziklafalban, ha nincs(mivel télen elfagy) citrom és narancs, ami nyáron melegedjen, ezért sok sikerélményben nem volt részük.
Ezekután beültették egy csomó fügefajtával.
Mivel többtíz évvel ezelõtt vitték oda a fügéket, bíztam benne, hogy hátha közülük elég jól megnõtt egypár, így egy természetesen kiszelektálódhattak a fagytûrõbb fajták.
Szóval még nem láttam a területet, de már sejtettem, hogy ha a víz mellett van közvetlenül, akkor ismerve az inverzió döntõ jelentõségét az ügyben, sok minden nem találok ott.
Így is lett, de hogy ennyire komolytalan a dolog, erre azért nem számítottam.
Ugyanis az egész terület annyira kicsi, hogy szinte semekkora Link , ezen a képen szinte rajta van az egész terület, ahol a citrom és a narancs próbatermesztés folyt. A fénykép készítõje a terület alján állt Link , a mögöttem lévõ nagy fák pedig már a terület túlsó vége.
Alig 1-2 kis terasz van ott.
A terület magassága a Balaton víztükre felett pedig ezeken a képeken jól érzékelhetõ Link Link Link , itt az út néhány méterrel a Balaton vízszintje felett megy Link
Tehát mindössze 5-10 méterrel van feljebb a terület a "sík"-tól, ami ilyen mediterrán jellegû, korlátozottan fagytûrõ növények esetében élet és halál kérdése.
Télen, ha befagy a Balaton és van a jégen 20 centi hó, akkor a víztömeg temperáló hatása szinte teljesen nulla, de ha tompít is valamit, akkor is egy -20-25 fokos éjszaka esetén ez a fügegyûjtemény bõven -15 fok alatti hõmérsékletet kap.
Hogy ez valóban így van azt bizonyítja, hogy az ott lévõ fügék alig néhány éves sarjak, valamikor néhány éve tövig visszafagytak Link Link
Ennek a területnek a legmagasabb pontja 200 méteres tszf. magasság felett van, na ott aztán lettek volna szép nagy fügefák a többtíz évvel ezelõtt összegyûjtött többtíz fajtából, hiszen 80-100 méteres fagylefolyás mellett a kisugárzási inverzió biztosította volna a -15 foknál nem alacsonyabb hõmérsékleteket.
Igaz, nappal nem lett volna olyan meleg, mint ott a 110 méteres magasságban, de ha kifagy minden, akkor nem sokat ér a meleg.
Igaz, a Balaton víztömegének van temperáló hatása (aminek következtében az idei télen nem fagytak el a fügék a környékbeli -20 fok alatti hõmérsékletek mellett sem, hiszen azon a decemberi éjszakán nem volt befagyva a Balaton, így a víz fûtötte a fügegyûjteményt, de ha ez januárban van befagyott víz mellett, akkor tövig lennének fagyva) bizonyos helyzetekben számít, de 30-40 év alatt bizony sok esetben a jég és a rajta lévõ hó "kikapcsolta a fûtést".
Talán összekeverték az Adriai-tengert a Magyar-tengerrel
Hogy mégis miért ide tették ezt a kísérleti ültetvényt, arra gondolom nem nehéz rájönni!?
"Pártutasításra megkeresték az ország úgynevezett melegpontjait, ahol mediterrán növényfajokat telepítettek, az egyik ilyen volt Tihany-Sajkod."
Fõleg ennek tükrében nehezen érhetõ a hely kiválasztása!
Csütörtöki jégkárképek,alma,szilva kivételével nem lesz gond a szürettel 
Még a vihar után 1/2 órával is ekkora darabok voltak.
Még a vihar után 1/2 órával is ekkora darabok voltak.
Ma ugyan nem volt esõ de a talaj nem sokat száradt,pedig lenne munka bõven,gyomlálás, permetezés,rotálás, talán holnap délután már lehetne valamit csinálni ha nem lesz addig újabb csapadék. 
Ha a levelek le is hullanak 2-3 fokban (mint az alattam lévõ fórumozó irja de, legalább nem fagy el). A panel erkélyén meg -2-3 fok biztosan nem lesz. Köszönöm a válaszokat mindkettõtöknek. 
Nálunk 2-3 foktól is már lehullottak a levelei és 1 évi kényszerpihenõt tartott... Most már helyreállt szerencsére, szépen fejlõdnek a citromok rajta.
Meg tudná mondani valaki, hogy mekkora hideget bír ki a citromfa? Van egy 24 éves 1 m magas magról kelt fám, és meglehetõsen féltem a hidegtõl.
Hát -3 fok az pont elég, ha egész éjszaka tart.
Lehet már kérdeztem, de milyen mérõvel és hol mérted a -3-at?
Lehet már kérdeztem, de milyen mérõvel és hol mérted a -3-at?
Már nálunk is erõsen repedezett volt a talaj, de ebben a korábbi sok esõ is ludas volt.
Csak kb. -3 lehetett, de akkor majdnem egész éjszaka fagyott. Kis fa, tavaly termett elõször, korábbi években még virág se nagyon fejlõdött rajta. De lehet, hogy utána a monília is "besegített". a gyanús hajtásoka lemetszettem róla. Azóta megint szép a fa, de valószínûleg fog még támadni.
Néhány ázott-hervadt virág környékén ragacsos nedv mire utal? (szerencsére a többség már lehullott).
Egyébként éppen ma hónaljrügyeket vettem észre néhány hajtáson.
Néhány ázott-hervadt virág környékén ragacsos nedv mire utal? (szerencsére a többség már lehullott).
Egyébként éppen ma hónaljrügyeket vettem észre néhány hajtáson.
Ejha, már itt-ott áll a víz mezsgyéken, ez már tetszik.
Ne feledjük, májusi esõ aranyat ér!
Ne feledjük, májusi esõ aranyat ér!
Ok, már értem,figyelek én is hátha tapasztalok valami hasonlót. 
Nekem is furcsa volt, azt hittem kapott vegyszert a krumpli (apám régi fegyvere volt a rezes szórás az ötleveles állapotban és ezt vegyítette valami bogárirtóval anyám) munkahelyi tartózkodásaim egyike alatt.
Ám anyám mondta, hogy õ bizony nem és bizony csodálkoztam, he-he!
Egyébként ennek is akörüli borsos ára volt.
Arra akartam utalni, hogy a most elpusztult, elsõ generációs bogártömeg jó része ráfanyalodott végzetére.
Ám anyám mondta, hogy õ bizony nem és bizony csodálkoztam, he-he!
Egyébként ennek is akörüli borsos ára volt.
Arra akartam utalni, hogy a most elpusztult, elsõ generációs bogártömeg jó része ráfanyalodott végzetére.
Na ilyet se hallottam még!
A mienkben már szépen lepetéztek,egyébként saját megfigyelés szerint a beteges ,kisebb cingár bokrokra mennek jobban.
Fémzároltnak bizony megvan az ára, novemberben 250ft/kg volt.
Ja,az utolsó mondatodat nem értem,hogy mi hogy pusztult el
A mienkben már szépen lepetéztek,egyébként saját megfigyelés szerint a beteges ,kisebb cingár bokrokra mennek jobban.
Fémzároltnak bizony megvan az ára, novemberben 250ft/kg volt.
Ja,az utolsó mondatodat nem értem,hogy mi hogy pusztult el
Sajna a kora esti, ígéretes néhány mm-es kezdés után módszeresen elkerült minden góc (vagy közvetlen elõttem meghalt, néhány hete már figyelemreméltóan gyakorivá váló szokás szerint).
Lényeg, hogy semmi károkozó jelleg nem volt.
Várom a reggeli mérést (no meg az esetleges éjszakai mûsort), mennyire odázódik el a locsolás.
- - - - -
Képzeld el, elõször ültettünk két sorba méregdrága, fémzárolt krumplit, a földbõl elõbújó csíkos undormányok a krumplira mászásuk után mind egy szálig haldokolva fetrengtek, csak kellet taposnom õket (néhány tucatot).
Egyrészt kellemes látvány volt, másrészt remélem a primer generáció nagy része rájuk volt kíváncsi és elpusztult.
Lényeg, hogy semmi károkozó jelleg nem volt.
Várom a reggeli mérést (no meg az esetleges éjszakai mûsort), mennyire odázódik el a locsolás.
- - - - -
Képzeld el, elõször ültettünk két sorba méregdrága, fémzárolt krumplit, a földbõl elõbújó csíkos undormányok a krumplira mászásuk után mind egy szálig haldokolva fetrengtek, csak kellet taposnom õket (néhány tucatot).
Egyrészt kellemes látvány volt, másrészt remélem a primer generáció nagy része rájuk volt kíváncsi és elpusztult.
Szépen elért a csapadékrendszer, a kertre kiszórt mûtrágyázást jól idõzítettem, örvendek.
Hány fok volt a leghidegebb, amitõl most tavasszal lefagytak a kajszik?
Nagy fagykár nálunk sem lett, mert egyetlen kajszink van. Arról viszont a virágok nagy része lefagyott. Ugyan csak enyhe fagy volt két éjszaka, de a komolyabbik fagy szinte egész éjszaka tartott. Egy virág volt nagyon bíztató, azt meg véletlenül én szakítottam le róla. Volt néhány gyanús ágvég, éppen azokat metszettem le.
Egyébként mi már vagy egy hete locsolunk. Igaz, korábban ebben az is benne volt, hogy alig bújt még ki a vetemény és nem lehetett kapálni.
Remélem, idén már nem is lesz fagykár. Ha jól emlékszem, 3 éve volt itt kutya nagy fagykár: Gyümölcsfáink és a diófánk mind lefagytak, lenn a völgyben a mogyoró úgyszintén, akárcsak a fiatal bükkök. Azon az õszön a tölgyeken "hemzsegtek" a mókusok. (egy évre rá meg tán rekord mogyorótermés volt).
Egyébként mi már vagy egy hete locsolunk. Igaz, korábban ebben az is benne volt, hogy alig bújt még ki a vetemény és nem lehetett kapálni.
Remélem, idén már nem is lesz fagykár. Ha jól emlékszem, 3 éve volt itt kutya nagy fagykár: Gyümölcsfáink és a diófánk mind lefagytak, lenn a völgyben a mogyoró úgyszintén, akárcsak a fiatal bükkök. Azon az õszön a tölgyeken "hemzsegtek" a mókusok. (egy évre rá meg tán rekord mogyorótermés volt).
A kajszit azóta én is ritkítottam. A hármasokból a középsõket, meg a kisebbeket, satnyábbakat lelökdöstem.
Nálunk az elsõ jégesõ Illés napjához köthetõ, a népi mondás szerint akkor szokott lenni jégesõ, július 20-án, háááát, nemtudom, de az idén már túl vagyunk a környéken 1-2 jégesõn.
Nálunk elég gyakori a jég, bár ezzel együtt is vannak hírhedten jeges és kevésbé vagy egyáltalán nem jeges falvak, részek.
Kár, hogy bár sokat hallunk a szélsõségek növekedésrõl, de egy adatsort sem láttam még, hogy több lett-e a jégesõ, mint régebben?!
A mi kajszijainkon is van egy rakat, sõt, le is kellett szedni belõlük, mert ha mind kitermelte volna (és képes rá), leszakadt volna a fa.
Sajna a káki -18-19 alatt már nem szeret lenni, ezért a sík területeken és a völgyekben csak azzal együtt lehet ültetni, hogy 3-4-5 évente elfagy.
Nálunk elég gyakori a jég, bár ezzel együtt is vannak hírhedten jeges és kevésbé vagy egyáltalán nem jeges falvak, részek.
Kár, hogy bár sokat hallunk a szélsõségek növekedésrõl, de egy adatsort sem láttam még, hogy több lett-e a jégesõ, mint régebben?!
A mi kajszijainkon is van egy rakat, sõt, le is kellett szedni belõlük, mert ha mind kitermelte volna (és képes rá), leszakadt volna a fa.
Sajna a káki -18-19 alatt már nem szeret lenni, ezért a sík területeken és a völgyekben csak azzal együtt lehet ültetni, hogy 3-4-5 évente elfagy.
Szép nagy terület, és szépen rendben van tartva!
Én is bekapáltam a múlt héten a burgonyát: Link
Floo: ilyen a kertész-mezõgazdász élete
Mindig van miért aggódni. Remélem megússzátok idén Ti is komoly jég nélkül. Nálunk talán 2004-ben volt utoljára kicsit komolyabb kárt okozó jég, azóta nem. (lekopogom) Elõtte meg vagy 20 éve talán. Szerencsére itt nem jellemzõ. Õk sem örülnének a jégnek, ha már a tavaszi fagyokat megúszták, és a monílián is át lettek segítve: Link
A káki tövén (az oltás fölött vagy 15cm-el) találtam 1db zölden duzzadó rügyet, így még idén marad, bár túl sok értelme nincs, mert már 2. éve, hogy csak suhángot fog nevelni. Õ takarva nem volt, csak felkupacolva és hótakarótól védve.
Én is bekapáltam a múlt héten a burgonyát: Link
Floo: ilyen a kertész-mezõgazdász élete
Mindig van miért aggódni. Remélem megússzátok idén Ti is komoly jég nélkül. Nálunk talán 2004-ben volt utoljára kicsit komolyabb kárt okozó jég, azóta nem. (lekopogom) Elõtte meg vagy 20 éve talán. Szerencsére itt nem jellemzõ. Õk sem örülnének a jégnek, ha már a tavaszi fagyokat megúszták, és a monílián is át lettek segítve: Link A káki tövén (az oltás fölött vagy 15cm-el) találtam 1db zölden duzzadó rügyet, így még idén marad, bár túl sok értelme nincs, mert már 2. éve, hogy csak suhángot fog nevelni. Õ takarva nem volt, csak felkupacolva és hótakarótól védve.
Az idén sem, és a múlt tavasszal sem volt tavaszi fagykár, ha jól emlékszem. Mostantól a nyári jégverést kell megúszni!
Pont ez a baj hogy egyáltalán nem bújik valahol 5m-en nincs semmi,ami meg ki is kelt annak vékony cingár szára van.
Márkó,ma kezdtük el az öntözõ berendezést összeállítani ha minden jól megy szerda felé már indulhat a vízágyú.
Márkó,ma kezdtük el az öntözõ berendezést összeállítani ha minden jól megy szerda felé már indulhat a vízágyú.
Látom, nálatok is már csak emlékben él az áprilisi nagy csapadék, a földön már nem látszik. Az esõvíz nálunk már fogyóban van.
Szép sorok, igazi "termelõ" kertész képek.
A Luca-fajta burgonya esetleg meg-szikkadt lehetett a tárolóban, majd ahogy látom eltelik 1-2 hét, és utoléri majd a késõn kelõ gumó a többit.
Szép langyos esõt nektek!
A Luca-fajta burgonya esetleg meg-szikkadt lehetett a tárolóban, majd ahogy látom eltelik 1-2 hét, és utoléri majd a késõn kelõ gumó a többit.
Szép langyos esõt nektek!
A piros rhodi gyönyörû virágokat hoz, Link a fehérnek viszont valami baja van, a bimbókból nem nagyon akarnak virágok fejlõdni.
Na ilyet se láttam még,hol sikerült beszerezni?,kíváncsi lennék hogy nagy nyomáson 130-as csövön hogy muzsikálna.
Abszolút, totálisan, pepitában ugyanilyenünk van nekünk is, már 3 éve hibátlanül mûködik
Szerencsére itt nincs ezzel nincs gond.
Íme amit vettem: Link
Spinkler rendszerû, 0,8-4bar között használható.
A feje körbeforog, ám állítható ennek szöge 15°-360°-os szög között, azaz kis szelettõl a teljes körfordulatig locsol.
A fej négy locsolási jelleget tartalmaz, a kis sugarú függönyszerû apró vízpermettõl a nagy távolságra lövõ hagyományos jellegû záróvízig.
Ez utóbbi (földbe szúrt állapottal!) tud nagy területet lefedni, 2-4bar esetén 17-22m-es átmérõvel, ez ugye 230-380m2 (körfordulat esetén).
Nekem épphogy összejön a 0,8bar, így 10m-es átmérõ alatt maradok, ám nekem a kis méretek miatt épp ez a jó.
Végre a fej nem áll a dágvány közepén, egy szál papucsban tudom ide-oda tenni.
Íme amit vettem: Link
Spinkler rendszerû, 0,8-4bar között használható.
A feje körbeforog, ám állítható ennek szöge 15°-360°-os szög között, azaz kis szelettõl a teljes körfordulatig locsol.
A fej négy locsolási jelleget tartalmaz, a kis sugarú függönyszerû apró vízpermettõl a nagy távolságra lövõ hagyományos jellegû záróvízig.
Ez utóbbi (földbe szúrt állapottal!) tud nagy területet lefedni, 2-4bar esetén 17-22m-es átmérõvel, ez ugye 230-380m2 (körfordulat esetén).
Nekem épphogy összejön a 0,8bar, így 10m-es átmérõ alatt maradok, ám nekem a kis méretek miatt épp ez a jó.
Végre a fej nem áll a dágvány közepén, egy szál papucsban tudom ide-oda tenni.
Oké! Eggyel több érv, hogy elgyere 22-én! Közben elkezdtem csíráztatni õket.
Hát már nálunk el kellene a locsolás csak sajnos a tolvajok miatt eddig nem mertük összeállítani öntözõ berendezést.
Nálunk hagyományos szórófejek mennek Link Link van rézbõl készült locsoló is 1ágú 2ágú de azokat nem használjuk mert nagy nyomás esetén csak egy helyben csapkodnak hiába állítunk a rugón.
Kíváncsi vagyok milyen fajtát vettél.
Nálunk hagyományos szórófejek mennek Link Link van rézbõl készült locsoló is 1ágú 2ágú de azokat nem használjuk mert nagy nyomás esetén csak egy helyben csapkodnak hiába állítunk a rugón.
Kíváncsi vagyok milyen fajtát vettél.
A szezon elsõ szivattyúval és forgófejjel történõ locsolása esett ma meg, mivel hiába van a talaj egész szelvénye jól átázva, a másfél hetes szeles, száraz idõben a felsõ 10-15cm kiszáradt.
Ma a borsó kevesebb és a zöldség több vizet kapott.
Mondjuk ritka, hogy csak április végén kellett a szivattyút, a tömlõket, azaz a locsolóeszközöket kitelepíteni (az elmúlt két tavaszon már április elején stabilan locsolni kellett).
Új forgófejet használok, drága volt (4500Ft), ám több funkciója van (15-360° a belocsolható szög, plusz négy változatban tud locsolni), kipróbálva pozitívak a tapasztalataim (végre csak azt locsolom, amit kell).
Képet is teszek majd fel róla.
Ma a borsó kevesebb és a zöldség több vizet kapott.
Mondjuk ritka, hogy csak április végén kellett a szivattyút, a tömlõket, azaz a locsolóeszközöket kitelepíteni (az elmúlt két tavaszon már április elején stabilan locsolni kellett).
Új forgófejet használok, drága volt (4500Ft), ám több funkciója van (15-360° a belocsolható szög, plusz négy változatban tud locsolni), kipróbálva pozitívak a tapasztalataim (végre csak azt locsolom, amit kell).
Képet is teszek majd fel róla.
Hmmmm... 
Engem mint bonsaiost érdekel. Tavaly kezdtem el pont a lilaakáccal bonsai szempontból foglalkozni.
Engem mint bonsaiost érdekel.
Tavaly kezdtem el pont a lilaakáccal bonsai szempontból foglalkozni.
Keverési szabály; elõször a vizet lágyítsuk meg kicsit.Ha van szabadtéri cementkád, akkor elõzõ nap töltsük fel, és hagyjuk a napon.(ha nincs vízlágyító)
Másodjára a por alakú szereket oldjuk fel "kevés"- 2-3 liter - vízben.pár perces pihentetés után vegyítsük a nagy vízzel.Utána jöhet bele a folyékony észter-rovarölõ, vagy tápsós granulátum.
Ha csak 10 literes adagokban gondolkodunk, akkor elõtte 5 liter tiszta vizet tegyünk alapba a gépbe, utána ráönteni a vegyszert.
Másodjára a por alakú szereket oldjuk fel "kevés"- 2-3 liter - vízben.pár perces pihentetés után vegyítsük a nagy vízzel.Utána jöhet bele a folyékony észter-rovarölõ, vagy tápsós granulátum.
Ha csak 10 literes adagokban gondolkodunk, akkor elõtte 5 liter tiszta vizet tegyünk alapba a gépbe, utána ráönteni a vegyszert.
Inkább ne vegyítsd mással.Ami folyékony, és tömény vegyszer, azt feloldás után esetleg granulátumos tápsóval lehet keverni.
A Dithane, és a másik szer szerintem por alakú, "WP" kiterjesztésû, ami nehezen aszimilál a folyadékkal, a Dithane alapból üllepedõs anyag, a viz keménysége is befolyásolja a keveréket. Vízlágyítok bele cseppentése a 10 literes keveréseknél alkalmazható.Na ez nem calgon, hanem spec. vegyszer kiegészítõ, a vízlágyítók -viszkozitást növelõk- még a csepp-porlasztásnál is szóba jöhetnek, a levél felület csúrgás mentes, de nem pont szerü átfedése miatt.
A Dithane, és a másik szer szerintem por alakú, "WP" kiterjesztésû, ami nehezen aszimilál a folyadékkal, a Dithane alapból üllepedõs anyag, a viz keménysége is befolyásolja a keveréket. Vízlágyítok bele cseppentése a 10 literes keveréseknél alkalmazható.Na ez nem calgon, hanem spec. vegyszer kiegészítõ, a vízlágyítók -viszkozitást növelõk- még a csepp-porlasztásnál is szóba jöhetnek, a levél felület csúrgás mentes, de nem pont szerü átfedése miatt.
A Bi 58-at lehet kombinálni Bravoval és Dithane-al? Ma le kellene szórni, csak azt nem értem a Bi 58 leírásában miért van leírva pár permetszer hogy azzal kombinálható.. Az viszont nincs leírva hogy a többivel nem lehet, azt sejtem hogy ez marketing fogás hogy azokat a szereket vegyék meg hozzá amelyeket felsoroltak.
Köszönöm szépen!!!!!!
Közvetlen napfény kb. 2 órán keresztül éri, de lehet, hogy még annyi sincs. Eléggé körbe vagyok építve.
---------
A többieknek is köszönöm a válaszokat!
Közvetlen napfény kb. 2 órán keresztül éri, de lehet, hogy még annyi sincs. Eléggé körbe vagyok építve.
---------
A többieknek is köszönöm a válaszokat!
Csodálatos egy hely, az biztos.
A növények, a források, a levegõ..........bámulatosan szép tud lenni.
Én már voltam néhányszor.
A növények, a források, a levegõ..........bámulatosan szép tud lenni.
Én már voltam néhányszor.
Nem hinném, hogy probléma lesz vele, esetleg a tûzõ nap ellen lehet szükség árnyékolásra, ha késõ délelõtt még kap direkt napfényt a növény. Ebben az esetben május-július folyamán majd mutatkoznak a perzselt foltok mint tünetek, ekkor kell odafigyelni és cselekedni. A keleti fekvésnél már csak egy északi lenne jobb, mert a szórt fényt szereti igazán.
Ha tartósan száraz az idõ, nemcsak locsolni illik gyakran, de ha van rá mód, a levegõt is párásítani kell. Ha úgy száradnak el vagy ráncosodnak meg levelek, hogy közben egyszer sem száradt ki a talaja, ez lesz a probléma, a legszárazabb (valószínûleg a késõ délelõtti még napos) órákban egy-kétszeri permetezés jót fog tenni. Erre elég egy kis kézi permetezõ, de lehet folyamatosan is párologtatni egy nagyobb edénybõl - ez viszont már erkélyen nem a legpraktikusabb megoldás.
A napégésen és a kiszárításon kívül egyféleképpen lehet még elpusztítani a Rhododendront/Azaleat, mégpedig a huzamos ideig csapvízzel való öntözéssel. Ez legtöbbször kemény, azaz Ca/Mg sókban gazdag, lúgosít, amit viszont rosszul bír a legtöbb faj és fajta. Esõvízzel vagy más eredetû lágy vízzel tanácsos öntözni, ellenkezõ esetben elõször a talajon-cserép szélén látszik majd a mészkiválás, késõbb a levelek sárgulása lesz a tünet. Átültetéskor is dukál a savanyú kémhatású talaj természetesen.
A méretével sem lesz gond, cserépben tartva nem lesz belõle óriás. Télen nem a fagy ereje a kritikus egyébként, hanem a fiziológiai szárazság, azaz amikor az átfagyott talajból napos, száraz idõben nem tudja felvenni a vizet. Keleti fekvésben ez megint csak a késõ délelõtti órákban jelenthet problémát, illetve ugyancsak árnyékolással-takarással lehet védekezni ellene.
Virágzáskor egy dologra kell mindezen kívül figyelni: az elnyílt virágokat mihamarabb ki kell törni, így nem csúnyul meg a bokor és a következõ évben is bõven virágzik.
Ha tartósan száraz az idõ, nemcsak locsolni illik gyakran, de ha van rá mód, a levegõt is párásítani kell. Ha úgy száradnak el vagy ráncosodnak meg levelek, hogy közben egyszer sem száradt ki a talaja, ez lesz a probléma, a legszárazabb (valószínûleg a késõ délelõtti még napos) órákban egy-kétszeri permetezés jót fog tenni. Erre elég egy kis kézi permetezõ, de lehet folyamatosan is párologtatni egy nagyobb edénybõl - ez viszont már erkélyen nem a legpraktikusabb megoldás.
A napégésen és a kiszárításon kívül egyféleképpen lehet még elpusztítani a Rhododendront/Azaleat, mégpedig a huzamos ideig csapvízzel való öntözéssel. Ez legtöbbször kemény, azaz Ca/Mg sókban gazdag, lúgosít, amit viszont rosszul bír a legtöbb faj és fajta. Esõvízzel vagy más eredetû lágy vízzel tanácsos öntözni, ellenkezõ esetben elõször a talajon-cserép szélén látszik majd a mészkiválás, késõbb a levelek sárgulása lesz a tünet. Átültetéskor is dukál a savanyú kémhatású talaj természetesen.
A méretével sem lesz gond, cserépben tartva nem lesz belõle óriás. Télen nem a fagy ereje a kritikus egyébként, hanem a fiziológiai szárazság, azaz amikor az átfagyott talajból napos, száraz idõben nem tudja felvenni a vizet. Keleti fekvésben ez megint csak a késõ délelõtti órákban jelenthet problémát, illetve ugyancsak árnyékolással-takarással lehet védekezni ellene.
Virágzáskor egy dologra kell mindezen kívül figyelni: az elnyílt virágokat mihamarabb ki kell törni, így nem csúnyul meg a bokor és a következõ évben is bõven virágzik.
A füge jól takarva -40 fokot is kibír, meg minden kibír takarva sokat, hiszen a takarás lényege pont ez!
Csak arra kell figyelni, hogy ne csak becsavarjuk újsággal vagy ruhával, mert úgy áthûl, a talaj hõjét kell a növény alá fogni, így nem fagy el.
Én is ültettem most egy kis fügecsemetét az udvarba, és ha a következõ telek is ilyenek lesznek, akkor takarnom kell. Most -17 fok volt, ez kinyiffantotta volna a fügét. De jól betakarom majd akkor, amikor olyan éjszaka várható, hogy elfagyhat, és kész.
Szerintem is egész jó, remélem sok kivitulajdonosnak segítünk ezzel.
Csak arra kell figyelni, hogy ne csak becsavarjuk újsággal vagy ruhával, mert úgy áthûl, a talaj hõjét kell a növény alá fogni, így nem fagy el.
Én is ültettem most egy kis fügecsemetét az udvarba, és ha a következõ telek is ilyenek lesznek, akkor takarnom kell. Most -17 fok volt, ez kinyiffantotta volna a fügét. De jól betakarom majd akkor, amikor olyan éjszaka várható, hogy elfagyhat, és kész.
Szerintem is egész jó, remélem sok kivitulajdonosnak segítünk ezzel.
A fagyott bokrok is elszórtan vannak, nem foltokban. Feltételezem, hogy a fenológiai állapottól függött, hogy melyek károsodtak. (úgy vettem észre, hogy sietõsebbek) A fügém takart része beindult, úgy tûnik takarva bír annyit, mint a Cabernet franc szõlõ takaratlanul.
Most találtam, egész jó : Link
Gábrusz: a mogyorókkal nincs ilyen probléma?
Most találtam, egész jó
: LinkGábrusz:
a mogyorókkal nincs ilyen probléma? Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat