Hó- és zivatarlesen

Ez a kérdés foglalkoztat engem is évek óta. Két megfigyelésem van ezzel kapcsolatosan:
1. Egy "soktornyú" zivatarban a felhõvillámok vannak sokan, egy szép üllõs zivatarban pedig a lecsapók.
2. Minél gyorsabban mozog a zivatar, annál kevesebb a lecsapó. Lást squall line.

A friss radaron egy terebélyes zivatarcella mozog Pozsony és Gyõr között lassan kelet felé, miközben tovább növekszik. Megírná valaki az arrafelé lakók közül, hogy van-e a cella területén valami heves esemény? (nagy csapadék, lecsapó villámok, jég, erõs széllökések, stb.?)

Na végre van idõm ehhez is hozzászólni

Na szóval a nap folyamán az ország dny-i 1/3 délies áramlás volt az uralkodó.
Az ország többi részével szemben ahol ény-i volt.
Valószínûleg a két légtömeg közötti különbségek(légrétegzõdés stb.)
okozhattak eltérést.

Sziasztok!
Én az egyik régebbi Légkör folyóiratban azt olvastam, hogy a jégesõk és a tornádók elõtt kis idõvel megnövekedik a pozitív lecsapó villámok száma. Lehet, hogy ez is hozzájárul.
Remélem, hogy segíthettem.

Én úgy tudom, hogy éppen az elhalóban lévõ zivatarcellák esetében gyakoribb a lecsapó. Szóval bármennyire is látványosabbak (bár ez nem mindig igaz, a felhõ villámok is gyönyörûek tudnak lenni), zajosabbak, veszélyesebbek, de éppen azt mutatják, hogy hõsünk közeleg a nyamvadás felé.

Közben itt (ropáz) õse za tderele...

Igen, elég bonyolultnak tünik... valami ötletem mégis van. Ha a GFS térképeket reálisnak lehet tekinteni, akkor nyugaton sokkal nagyobb labilitás van, mint keleten. Tehát a labilitástól biztos nem függ teljes mértékben... inkább ami szemetszórt nekem, az a wet-bulb potenciális hõmérséklet magassága..., ami nyugaton sokkal magasabban van, mint keleten..., mert a keleti területek felett középszinten is jó 2-3 fokkal alacsonyabb hõmérséklet van, mint nyugaton..., bár melegebb is.

Ennek a kapcsolatnak köze van a jég nagyságának és területi elhelyezkedésének a felhõben, ami ugye elvileg a villámok "generálásájért" felelõs.

Mostmár csak valahogy igazolni kéne, legalábbis fényt deríteni arra, hogy a wet bulb potenciális hõmérséklet magassága nem csak a jégesõk méreténél egy fontos mutató, hanem a villámok tulajdonságait is meghatározza..., bár mintha valahol hallottam volna, hogy jégesõs zivatarokban sokkal több lecsapó villám van, mint a jégesõ nélküli zivatarokban. Valami kapcsolatnak tehát kell lenni... de egyelõre még nagy a keszekuszaság a fejemben, hogy rájöjjek valami érdemi dologra.

Nekem olybá tûnik, hogy a Dunántúlon lévõ cellák, Somogyban-Baranyában-Tolnában egészen más "levegõbõl" vannak, mint a kelet-északkeleitek, mintha más áramlási rendszerbe tartoznának, mennem kell, nem tudom részletezni, majd WEtsom folytatja, mert beszéltünk errõl délben

A kérdések-válaszokban kb 30000 hsz-sal lejebb találgattuk anno hogy mi lehet az oka. Már rég feltûnt nekem is. A töltésszétválasztás nem egyszerû dolog

Szerintem a keleti cellák jóval erõsebbek, és aktívabbak, viszont a nyugatiak elég punnyadtak, sok a konvekciógátló Cs, így nem tudnak olyan magas és erõs cellák kialakulni.
Aztán lehet hogy nem így van, de én ezt látom.

Nálam nem dörrent semmi, melyik cellára gondoltál?
A baj az hogy az éppen kialakuló cellák hatalmas szétterülõ üllõt növesztenek, az alapjuk viszont keskeny, max. egy-két km, viszont kb. 20 km-es körzetben így megölnek minden konvekciókezdeményt, késõbb talán sikerül újabb celláknak kialakulni, de ahhoz az üllõknek hamar fel kellene oszlaniuk. [esõ]

Tudjátok mi érdekel engem leginkább?

A Nyugat-Magyarországon lévõ zivatarok túlnyomórészt felhõvillámokkal vannak tele, talán 1-2 lecsapó lehet az összes zivatarban együttvéve.
A Kelet-Magyarországon lévõ zivatarok elég jórészében, erõsen túlsúlyban lecsapó villámok fordulnak elõ...
Csak rá kell nézni a villámtérképre és rögtön szembeûnõ a különbség...!

Mi lehet keleten, ami nyugaton nincs meg!? Ez nagyon-nagyon érdekes...

(Mondjuk mûholdanimációt megnézve... a felhõtetõ magassága keleten nagyobb, azért gondolom, hogy ez az egyik ok, mert a Sopronnál lévõ cellánál fordul elõ több lecsapó ismét... és ott megint magasabb a felhõtetõ! Királyul megoldottam a rejtély egyik felét! Bár sok hasonlóan magas felhõtetõ mellett is elõfordul, hogy túlsúlyban felhõvillámok vannak... szóval a rejtély még mindig megoldásra vár... ez csak részeredmény.)

Egy hatalmas torony dörrent be éppen arra feléd! Még bármi lehet a mai nap. Az elõbb még nem volt szinte a környékemen nagyobb keletkezés most meg hirtelen már meg is dörrent! Érdekes hogy a felhõ tetõ alatt az ellenkezõ irányba tartanak a felhõk. Mintha valamiféle össze áramlás lenne?!

Tipikus helyi keletkezésû cellák vannak mindenütt, viszont a bakonyi zivatarok Ny felé terjeszkednek, az osztrák tömbök meg enyhén keletnek tartanak, én nagyjából az ütközési pontban leszek, kíváncsi vagyok mit tartogat a nap hátralévõ része.

Az elsõ képre ránézve, csak legyint az ember, hogy ez is csak egy "fraktnádó", de tovább nézve a képsorozatot, egész meggyõzõ!
Fõleg az utolsó elõtti képen: Link

csókirály: Itt szerintem még több is esett!

Tényleg érdekes, mert nálam csak 3 mm esett!

Fél 12 körül tubát láttam ÉK-i irányba, elég kicsi volt de szerintem biztos hogy tuba!
Itt van néhány kép róla:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Szerintem ez a jég, azért lehetett épp nálad, mert Te közelebb voltál a keletkezés helyéhez, míg pl. itt csak késõbb erõsödött meg.

Érdekes egy zivatar a mai, az biztos. Nálam idõnként borsó nagyságú jég is keveredett bele, de nem sok. A ws 18 mm.-t mért eddig, de még most is esik. Tõlem Ény-ra folyamatos a keletkezés, miközben a zivatar üllõje egyre jobban szétterül. A hõmérséklet már 19°C köré süllyedt. A zivatart gyakorlatilag szélcsend kiséri, eddig 3,6 KM/h volt a legerõsebb légmozgás.

Ény felõl egyre közelebbrõl látszanak a kelet-szlovákiai zivatarok felhõi. Link

Érdekes, de megint az van, mint tegnap, hogy egyik-másik cella ugyanazon terület felett gyengül-erõsödik, gyengül-erõsödik. (Már alább is írták...)
Viszont az a furcsa, hogy nem csak a hegyvidékeken képes így beragadni a zápor/zivatar, hanem az Alföld közepén is. Tegnap kb. Kistelek és Szeged közt, most ahogy nézem, Kiskunhalas térségében van megújuló konvektív csapadék.
Igazi helyi zivatarok vannak, ezek a kedvenceim, jó lenne, ha elkapna az egyik. Van is rá esély, szép gomolyok kezdenek alakulni.

Ha a radar- nem is, de a mûholdanimáció valóban megerõsíti amit írtál.

Egyátalán nem vagyok tisztában, hogy merrõl is jöhetne egy zivatar ide Szenc kõrnyékére: DNY felõl, vagy NY, esetleg ény?

Rájöttem mi van itt.Összeáramlás,ugyanis 1 órája nem mozdul a tömb semerre,közbe meg erõsebbek részek alakulnak benne fõleg É-on.

Ez nem ment ÉNY fele,csak úgy tünt,mivel ott keletkezett újra az erõs rész,ami egyhelyben áll/t 45 perce.A radaranimáció megerõsíti amit mondok.

Pedig igen egyértelmû volt az ÉNy-i irány.
Pl. a legnagyobb intenzitás meg szél közepette sem csuktam be a Ny-ra nézõ ablakomat, mert nem erre felé vágott az esõ.

És most egy újabb cella alakult ki tõle É-ra! Mi lehet ott...

Iszonyú érdekes az a miskolci cella! Mintha kezdene elnyúlni, és valami eszement sebességgel alakult volna ki az északi ága: Link

Ez nem jön meg megy,hanem folyamatos az újrakeletkezés.Erõsödik,gyengül.Én itt vagyok a felhõ szélénél,épphogy csak pötyög.

Mintha a friss radarkép szerint gyengült volna. Minden esetre érdekes, mert az egyik radaképen Ény felé terült egy piros pötty Ény-i áramlás mellett.
Bár lehet hogy csak arról van szó, hogy most "ott durrant be", mint a szupercelláknál, "regenerálódik" a cella. És most pont ott. Szóljatok ha hülyeséget írtam volna.

Most már jön vissza(?). Újra erõsödik a csapadék.
Az elébb kinézve egy, az üllõbõl lecsapó látványos pozitív villám jelezte ittlétét.

Valami szupercella jelleg is lehet a dologban. Én már láttam is egy alakuló falfelhõt. Fotót nem csináltam róla, mert gondoltam megvárom míg megerõsödik és közelebb ér.
Persze aztán a szakadó esõ eltakarta, és az egész el is távolodott.

Ez nagyon durva, szemmel láthatóan mintha ellenkezõ irányba terjeszkedne, mint a többi! Vajon mi okozhatja, teljesen tanácstalan vagyok!

Mindenesetre igen érdekes egy zivatar.
Jelenleg ÉNy felé látom a centrumát, továbbra is hatalmas lecsapókkal.
Most vagy az országos jellemzõkkel dacolva, ez szembemegy az áramlással, ÉNy felé haladva, vagy valóban folyamatosan újraerõsödik.

Úgy tûnik inkább elõbbi, és távolodik ÉNy felé. Ami fölöttébb érdekes, fõleg, hogy az elején épp ellenkezõ mozgásúnak tûnt.
Már meg is jegyeztem magamnak, hogy a nagy része el fog kerülni, aztán mégsem.
megj: Most már 67 perce esik folyamatosan.

szerk:
A legújabb radarképen már látható is amirõl írtam: Link

Az hiányzik, hogy pulse-type legyen!

Igen nagy kiterjedésû zivatar alakult itt ki. Nem megszokott, hogy ilyen helyi keletkezésnél az egész város területérõl jeleznék az intenzív csapadékot.
Itt már 52 perce esik az esõ! És kisebb gyengülés után mintha újra erõre kapna.
Talán a közeli lecsapók már ritkulnak, de a távolból még mindig szinte folyamatosan dörög.
A felhõszakadás kritériumai nagy valószínüséggel teljesültek.

A miskolci zivatarban nem volt jég? Valami eszméletlen milyen minimammákkal volt tele az üllõje, én ilyet még sose láttam! Sok apró mamma. Az is eszméletlen, hogy mennyi lecsapó van benne, azért ez rendkívül érdekes..., fel kéne írni pár paramétert a mai és tegnapi napról, mert ezek a zivatarok szinte 90%-ban lecsapókkal járnak.... rá kéne jönni, hogy mi a kulcsa ennek.

Az OMSZ csapadék-elõrejelzése (MM5) is a Kisalföldre várja a legtöbb csapadékot estig (23 h). Vas megyében ide hozzánk mutat egy szép kis lila gócot. Szerintem ez a modell elég megbízható, a tegnapi kõszegi zivatart is jól eltalálta, igaz egy kicsit korábban keletkezett a vártnál. Mondjuk a délutánra/estére várt gócok nem jöttek be, de a mai nap azért sokkal jobban a feltételek, mint tegnap. Link
És ami kimaradt: a GFS ismét alábecsülte egy kicsit a harmatpontot, ide 17 fokos értékeket vár (11 órára), de jelenleg már 20 fok körül van a harmatpont.

Ilyenkor érdemes nézegetni a GFS-t és kikeresni a térképekbõl, hogy vajon miért pont ott vannak a zivatarok, ahol. A GFS a délelõtt folyamán a mostani zivataros területekre jelezte a legmagasabb CAPE-t Link és legjobb TI/LI-t Link
A 3 km alatti légréteg átlagos páratartalma 70 % körüli, többször is megfigyeltem már, hogy ez az érték a "lélektani határ" Link
Értékelhetõ konvergenciazóna nem támogatja jelenleg a zivatarképzõdést, középszinten viszont van egy nem túl erõs örvényességi mezõ, ez azért jelentõsen besegíthet a reggel még nem túl magas CAPE-nek Link
A következõ órákban az örvényességi mezõ DK felé halad és fokozatosan gyengül. Véleményem szerint a keletkezési terület eleinte még egy kicsit D felé is terjeszkedhet, aztán a mostani cellák kifulladásával erõs kiszáradás indulhat meg az alföldi részeken, így ott megszûnik majd egy idõre a zivatar-képzõdés. Helyette jön a már jól megszokott orografikus hatás és egyre inkább a hegységi terület veszi át a vezetõ szerepet a cellák kialakításában. Estétõl újra nedvesedni kezd a légkör, a Dunántúlra újabb örvényességi mezõ érkezik, ráadásul a nap folyamán ott emelkedhetnek legmagasabbra a CAPE értékek, szerintem ott még többfelé lesz zivatar abban az idõszakban.

Utolsó 5 OMSZ budapesti égképén mindegyiken lecsapót kapott le! Érdemes megnézni, ezek vannak tõlem pár kilóméterre! [esõ]

Gyakorlatilag több, mint két órán keresztül volt száraz zivatar, esõnek a legkisebb esélye nélkül.
Pedig a hangkésleltetések idejébõl számolva több villámlás is 3-4km-en belül volt.
Még egy mammás kép: Link Kár hogy ekkor nem sütött alá a nap, így kicsit megdolgoztam.

Gyönyörû, tankönyvbe illõ naplemente volt, ahol a zivatarcella üllõjét lehetett tanulmányozni.
Gambuctól hazafelé menet bringával volt idõm a cellát vizuálisan amatõként elemezni, értelmezni.
Engtedelmetekkel megosztom.

A zivetercella középpontja, és aktív keletkezési zónája a Bükk Ény-i, Nyi részén volt /van. (valahol a Bükk-fennsík körül)
Az üllõ, a magasabb légrétegek szélirányát is jól meghatározza. Ez egyértelmûen ÉÉNy-i.
A lenyugvó nap az üllõ alá "besütve" a üllõ legkeletibb,, ( az magssági áramlás miatt a cella középpontja felõl kb 30- 40 km-rel keletebbre alkotta a Póni által is fotózott mammákat.
A mammák - a cella elõoldalán- a heves helyi feláramlásokra utalnak. (Ezt valaki korábban annyira jól leírta, csak most józan paraszti ésszel nem tudom megetenni.) Mögötte, (a cella intenzívebb része felé) megjelennek a virgák, -melyben elõször az alacsonyabb légrétegek kiszáradása miatt- talajt nem érõ csapadék áramlás van.
A cella intenzívebb keletkezési területei felé "haladva" a virgák talajt érõ nagycseppes esõszemei, a tipikus záporos észlelés elõjelei, majd a hirtelen esõfüggöny, már a cella leáramlásának (intenzív részének)következménye.
Eddig záporról van szó. Ha dögés, és villámlás kíséri, akkor zivatar záporesõvel a pontos megnevezés.

Bocs, ha hosszú volt, és esetleg off is lenne benne.

Jelenleg a bükki cella még mindig aktív, igen lassú mozgást mutat. Kb. 5 percenkét mély morgással dörgéssel, de felhõvillám azért van benne bõven. 1-2 percenként 2-5 db, látványos.

Szép kis zivatar settenkedik itt a környéken már egy órája. Akkor, még azt hittem, hogy elhal, de most már tisztán hallhatóak a dörgések nyugat felöl.
Épp oda néz az ablakom, igy látom az idõnkénti villámlásokat.
Ezt a képet meg nemrég készítetem Észak felé: Link

Hát itt nagyon nagy felhõszakadás volt. A pincénkben térdig érõ viz volt, a lakásban is tocsák keletkeztek, a tetõ picit be is ázott, meg 21 villám 300 m belül csapott, egy tõlem talán 40 m-re.

Ezeket az üllõket vártuk tegnap, menetrend szerint megérkeztek, a hegyek árnyékából kiérve szétoszlanak, vagy a hegyvonulatokat követik, talán az esti órákban síkra érve is lehetnek egy-egy helyen zivatarok, de szerintem nem ez lesz a jellemzõ.

Itt bedörrent.