Hó- és zivatarlesen

Kedves Pitomka Amíg Te is ilyen poénosra veszed a figurát, ne várd hogy vége legyen... Ez olyan mint éjjel a Rax-on... Amikor már mindenki végre csendben volt, ... hát persze hogy akkor jöttél Te és...
Ezer bocs az offért!

Durván fogalmazva ennek a vitának akkor lesz vége, ha a társaság egy jó része nagy dirrel-durral megdicséri Floot, gratulálnak neki, és a következõ meteorológiai Nobelt meg is szavazzák neki.
Aki más reális forgatókönyvet képes vázolni (s netán be is következik) annak én szavazom meg a díjat

Ki mit vár holnapra?Csakhogy tereljük a témát.......Örömmel látom hogy már eltûntek a száraz hfes esélyeink nyugaton.Most már mindenki a délnyugatról érkezõ Mkr-re gondolValószínûsíthetõ hogy ha késik a front,akkor északabbra jöhet?(érintve északnyugatot is.)Szerintem simán késhet,fõleg hogy 10 frontból 10 késik,és 0 jön elõbb,meg pontosan.

Lefutott körök.

A válaszodban irtál le egy fontos dolgot.
Nevezetesen a boros esetnél... látod, mindegy mlyen infót kapnak ha egyszerûen úgy döntenek ahogy.

Amúgy ha az Alpokban lennénk, akkor minden hegycsúcsra és hegylábhoz mérõállomást kellene tenni? Hegyoldalról nem beszélve.

Ez van, erre van/volt pénz. Ennyi állomás van, ebbõl kell információt szolgáltatni.

"A meteorológia nem mondja meg, mit csináljon az ember, de ha szakmai szempontok szerint hasznavehetõ adatokat szolgáltat, az adott gazdasági területen mûködõ szereplõ a maga szempontjai szerint kell hogy ezeket értelmezni és alkalmazni tudja!"
Vagy nem tudja jól értelmezni és alkalmazni.... tisztelet a kivételnek...
"Közben fantasztikus klimájú dombok vannak" - most akkor tényleg minden dombra telepitsenek mérõállomást?

"Ha Téged kérdezett volna, hogy melyik területen tudná javítani a minõséget, tedd a szivedre a kezed, merted volna-e ajánlani neki Nyugat-Zalát ?" Fogalmam sincs De valszeg én elmondtam volna melyik terülten milyen értékek voltak megfigyelhetõk... döntenie neki kell mert én nem vagyok borász.

Egyébként most fagyzugos völgyekrõl, vagy napsütötte domboldalakról van szó?

Egyébként én inkább úgy képzelem el, hogy valaki felnõ egy vidéken, tapasztalja hogy milyen idõ van ott és azt mondja... én itt szõlõt fogok termeszteni. És termeszt. Nem hinném, hogy minden egyes család, kis-nagy vállalkozás elmegy a Szolgálathoz és részletes információkat kérne. Azt még eltudom képzelni, hogy betelefonál és kérdez valami általánosat.
Tény, hogy nem tudom hogy megy...

Sok dolog van a világban nemcsak nálunk, hanem máshol is, hogy nem úgy megy, ahogy logikusnak tûnne sokszor... és van egy határ, aminél jobban nem lehet valamit megcsinálni.. lehet hogy lokális gondolkodásban úgy lenne logikus, helyes, megfelelõ, de ha globálisan néznénk, nagyobb léptékben, akkor rájönnénk hogy tényleg igy nem lehet, ahogy lokálisan gondoltuk.

Nekem lépnem kell, szép napot mindnekinek , bocs, hogy belefolytam...

Ha Észak- Borsodban laknál, azokkal a példákkal jönnél. Egyébként meg sok féligazságot írsz!

Ha nem lennének Nyugat-Európában olyan országok, ahol ez az információcsere az egyes tudományágak között mûködik, akkor még el is fogadhatnám ezt az érvelést!
De pontosan azért vannak a tudományok, hogy hasznavehetõ információkat szolgáltassanak a megfelelõ felhasználási területre!
A meteorológia nem mondja meg, mit csináljon az ember, de ha szakmai szempontok szerint hasznavehetõ adatokat szolgáltat, az adott gazdasági területen mûködõ szereplõ a maga szempontjai szerint kell hogy ezeket értelmezni és alkalmazni tudja!
Errõl annak a szakoktatásnak kell gondoskodnia, amelyik õt erre a szakmára kiképzi!
Pl. azért jövök a zalai térséggel, mert hihetetlenül jó példával szolgál: olyan, mint zalai borvidék nem létezett eddig a második világháború óta, mert az lett bebeszélve a társadalom fejébe, hogy itt a hüvös esõs párás klima nem alkalmas rá (jellemzõ, hogy a két háború között és azt megelõzõ idõszakban az uradalmi pincészetek óriási minõséget produkáltak, mert az uradalom vincellérei még nem voltak megfertõzve ezekkel az állatságokkal)!
Honnan tudták, hogy ilyen a klima?
Az állomásokból!
Hol voltak az állomások!
Fagyzugban!
Mit mértek ott?
Magas páratartalmat!
Amit térségileg vetítettek ki, ilyen térségûvé nyilvánitva Zala megyét!
Közben fantasztikus klimájú dombok vannak, az elmúlt másfél évtizedben alapitott borászatok a jó fajtáikkal és megfelelõ techológiával nemzetközi aranyérmeket nyerõ csúcsborokat állitanak elõ, megszégyenitve a leghiresebb borvidékek leghiresebb borászainak termékeit!
Ha ezek a mostani borászok Zala megyében kikérték volna a szõlészetek telepitése elõtt a klimatológusok véleményét, és nem saját tapasztalataikra alapoztak volna, szar se lenne itt!
De nem kérték ki, mert a maguk nemében zsenik!
Ezt nem más bizonyitja, mint a termékeik!
Egy szekszárdi (!) borász ide társult be, jól tette, mert igy nemzetközi szinten megszerezhette az elsõ aranyérmét az itt termszetett borral, ami Szekszárdon eddig nem sikerült neki ! !
Ha Téged kérdezett volna, hogy melyik területen tudná javítani a minõséget, tedd a szivedre a kezed, merted volna-e ajánlani neki Nyugat-Zalát ?
Lendvának nagyon neves borai vannak, töretlenül fennmaradt a magas szintû borászat a jugoszláv idõszakban is, annak ellenére, hogy a magyar klimatérképek szerint arrafelé tovább kellene romlania a fagyzugokból megitélt klimának!
Ez az egész ennyire egyszerû, miközben nagyon bonyolultnak tûnik!

Floo
Tegyük fel, hogy minden bokornál, utcasarkon lenne egy hivatalos hõmérõházikó. Tegyük fel, hogy 30 éve lennének mérések. Tegyük fel, hogy lenne ebbõl egy kimutatás, hogy hol vannak tavasszal inkább fagyok. Persze ott lenne az is milyen gyakorisággal valószinû egy-egy késõ tavaszi idényben komoly fagykár.
Szerinted ennek ellenére nem telepitenének oda semmit??? Dehogynem...
Ahogy házakat is épitenek ártéri területre, ahogy amerikában fából épitenek házikót a tornádó aktiv helyeken, vagy éppen a hurrikán-övezetben.
Az ember lát egy földterületet és jé itt termeszteni kéne ezt vagy azt... és ennyi, neki is fog... Lehet három évis eltelik mire lesz ott komoly fagy, ami elviszi... majd utána lehet 5 évig nem lesz...
Meteorológia nem arra van, hogy megmondja mit csináljon az ember... nem a meteorológai dolga... a dolga, hogy amennyire lehetséges - lehetségesen nagy hangsúly van, mert pénzen, idõn stb... sok múlik - információkat szolgáljon a döntéshez. A döntés már nem a meteorológus felelõsége, nem az övé, hogy az adott információk alapján hogyan döntenek.
Én pl. elmondhatnám hogy nézd az a zivatar ami tart feléd ilyen és ilyen dolgokat tartalmazhat. Hogy abba a heves zivatarba belemész-e egy kocsival és megsérülsz-e a Te döntésed lesz...

Ha birtokában lennél azoknak az információknak, amiknek én már birtokában vagyok, akkor nem irnál ilyeneket!

Tudod, hogy hány hektár almaültetvényrõl beszélsz?
Ugye nem gondolod, hogy az össes fagyzúgban van és ezért fagyott el.
És nem utolsósorban más tényezõk is befolyásolják azt, hogy mely gyömölcsfajt az ország mely szegletébe kell telepíteni pl: talajigény, csapadékigény, napfényigéy, páraigény stb.
Tehát mit sem érünk vele, ha az almánk nem fagy el, de nem lesz megfelelõ minõségû és mennyiségû termés a fánkon.

Megpróbálom még ennél egyszerûbben is leírni!
Vagy azokban a térségekben ténylegesen olyan viszonylag enyhe hõmérsékletek vannak, amilyenrõl az állomások tanuskodnak, és az ültetvénytelepitésnél szándékosan vagy tudatlanságból megkeresték az annál hidegebb helyeket (amelyek az emlegetett felületek méretét tekintve nem kicsik), vagy többségében olyan hõmérsékletek vannak, amikrõl a károk tanúskodnak, és a hõmérsékletek méréséhez "keresték meg" szándékosan vagy tudatlanságból az annál melegebb helyeket az állomások telepitéséhez!
Ha ezek után sem "látod" az összefüggéseket, akkor már nem tudok segiteni!
Egyébként értem hogy mit nem értesz, vagy legalábbis sejtem, csak nem értem, hogy tudod nem érteni!
Pozitiv értéket mérek ott, ahol 95 %-os fagykár következik be, -1 fokot meg ott, ahol nincs fagykár!
Csak nem stimmel valami!
Ha a meteorológia szinvonala olyan lenne, mint amilyen nem, akkor óriási hangúlyt fektetett volna a témára, akkor a tudományuk hasznosult volna a mezõgazdaságban, és nem telepitettek volna Szeged környékére barackosokat, amik a 21. század elsõ éveiben több veszteséget termeltek, mint nyereséget, vagy ha már oda telepitették õket, akkor minél magasabb koronaformákkal kellett volna operálni!
A mezõgazdaságban sem tudják ezek jelentõségét!
Miközben a zalai dombvidéket a hûvös párás klimája miatt öszibaracktermesztésre alkalmatlannak minõsitették, ugy, hogy a közepes fekvésekben is az azonos fajták fenológiája elõbbre, vagy ugyanott tart, mint a Dél-Alföldön, de ennek megvizsgálására senki sem vette ezidáig a fáradtságot!
Az már más tészta, hogy Lenti mellett évek óta permetezés nélkül termõ öszibarack fákat tudok, teljesen hibátlan, óriási gyümölcsökkel!
Na puff neked magas relativ páratartalom, párás hõvös klima!
Tudom, hogy nehéz felfogni, de a tények ezek!

Inkább úgy fogalmaznék, hogy szignifikáns jégméretre a legnagyobb eséllyel délutánig a Dunántúl térsége, majd késõ délután este már a középsõ országrész is esélyes. Mivel azonban az egész országrészre vonatkozóan legalább 1-es paraméter van ezért a rendszerhez kapcsolódóan bárhol meglehet a szignifikáns jégméret.
Középszinten a szárazadiabatikushoz közeli hõmérsékleti gradiens (7-7,2 °C/km - fõleg az ország déli és középsõ részén) jó feltétleket biztosit a szélnyirás és labilitás mellett a komolyabb jégnek.
Leginkább a legnagyobb jégméretnek a mostani modellek alapján azt mondanám hogy a Dunántúl déli, középsõ, keleti részén a Duna-Tisza köze térségében van, ahogy halad elõre a rendszer és érkezik a nedvesség is. Valamikor a kora esti órákra az ország középsõ része fölé teremtõdik meg a leginkább a helyzet, ahogy északnyugat felõl szivárog a magasban már a hideg, de délnyugatról még meleg légtömeg érkezik. Igy van, hogy a 15Z-kor még 6,9-7 fokos a 700-as és 400-as szintek közötti hõmérsékleti gradiens az ország középsõ része felett, mig 18Z-re már 7,2 fok.
Ekkora már a nedvesség is megérkezik nyugatfelõl.
Holnap reggel lehet leginkább látni, hogy fog alakuli a dolog. Viszont az már most látszik a modellekben, hogy az ország jó részén olyan meteorológiai körülmények alakulnak ki, hogy néhol a heves zivatart lokálisan szignifikáns (2-4 cm) jégméret kisérheti.

Lassan érik egy "Floo-, és fagyzuglesen" fórum.

"Ha az illetékes szakmák megfelelõ szinvonalon mûködnének, a tavaly május 2-ai fagy súlyos káreseményei vagy nem következhettek volna be, vagy az állomásoknak nem ott kellene lenniük, ahol vannak!"

Komolyan nem látom a meteorológia színvonala és a kártétel mértéke közti összefüggést. Arra gondolsz, hogy ugye annyira hülye mindenki, hogy nem tudja, hogy a gödörben hidegebb van mint a dombon, és ezért gödörbe ültettek növényt?

Ha az illetékes szakmák megfelelõ szinvonalon mûködnének, a tavaly május 2-ai fagy súlyos káreseményei vagy nem következhettek volna be, vagy az állomásoknak nem ott kellene lenniük, ahol vannak!
Ha azokon a pontokon, ahol a meteorológiai mérések történnek, csak olyan mértékû fagy volt, mint amirõl a mért adatok tanúskodnak, elhanyagolható, vagy semmilyen károknak nem kellett volna lenniük!
Lásd: Szolnok +2, Nyíregyháza -1, Debrecen +1, Miskolc 0, stb, úgy, hogy a legjobban sújtott területektõl nagyon távol, Paks -3, Kakucs -4, Felcsút -3, Pápa -2, stb!
Elõtte nap úgy volt -1 fok Nagykanizsán, azaz Szolnoknál Debrecennél és Miskolcnál hidegebb, Nyíregyházával azonos, hogy Zala megyében a legmélyebb fagyzugok alján sem volt legmninimálisabb fagykár sem!
Hány fokot feltételez a keleti-északkeleti országrészben akkor az ültetvényekben esett 95-100%-os fagykár ? ! ?
A dolgot két oldalról lehet megközeliteni!
A gyümölcstermesztési szakma szempontjából: ha kiterjedt területeken léteznek a mérõállomások által mért hõmérsékletek, az ültetvények miért nem oda települtek?!
Ha oda települtek volna, nem keletkeztek volna károk, mint ahogy ezt a zalai példa bizonyitja!
Klimatológiai szempontból: ha ilyen realtive enyhe hõmérsékletek csupán esetlegesen speciális helyekre telepitett állomásokon léteztek, hogyan képviselhetik hõmérsékleteiekkel azokat a kiterjedt területeket, ahol a károk keletkeztek!?
Reprezentativ helyen van-e az a zalai állomás, ahol fagyot mérnek olyankor, amikor egy egész megyében fagykárnak még csak az árnyéka sincs a legeslegkedvezõtlenebb fekvésekben sem!

Aki ezt az okfejtést nem érti meg, annak a tudományok közelében semmi helye, mert valószinüleg azt sem tudja összerakni, hogy kétszer kettõ az négy!

Ezek szerint a Dunántúlon keményebb jégesõkre is fel kell készülni.(nem akarok pánikot kelteni)
Északkelet felé haladva egyre kisebb esély van szignifikáns jégre.
Remélem nem értelmeztem félre a térképeket.

De milyen jó lenne, ha egy profi, személyeskedés helyett szakmai érveket is tudna hozni!
De ha még a személyeskedõ vélemény is téves!
A témát nem én kezdtem, csak bekapcsolódtam!
A hozzászólásodban egy dologban azért részben igazad van: találd ki mi az!?

Ha nem olvastam volna el az eszmecserét, is tudnám ki kezdeményezte...

Kertész, kikérheted magadnak, de nem sok eredménnyel...
Meteorológusok is kikérhetnék, de hát egyesek szemszögébõl õk a legtudatlanabb "kaszt" ...

Hidd el, tudom miért írtam, amit írtam, pl. a keszthelyi egyetemen tuti hogy halványlila fogalmuk sincs róla, majd ha érdekel a téma, akkor a bioszféra fórumba beirom a cikket, amit õk adtak ki a klimaváltozással és a jövõben termeszthetõ növényekkel kapcsolatban!
Botrányos!
Közben az egyik kesztelyi egyetemen hallgató ismerõsöm mondta, egy mondat volt: "fagyzugba nem telepitünk gyümölcsöst"....ennyi volt, ezzel le is zárták a témát, de hogy mi az a fagyzug, arról egy deka szó sem esett!
Én is jártam oda 3 évet, én sem hallottam a témáról egy mondatot sem!

Holnapra vonatkozó hail-paraméter, Bulk Richarson szám (BRN) és Craven/Brooks féle szignifikáns eseményekre vonatkozó index szám (CBSS):
15Z:
Link
Link
Link
18Z:
Link
Link
Link

"Sõt, a mezõgazdasági és kertészeti karon sincsenek tisztában sem a hallgatók, sem az oktatók ezen tényezõkkel, és ezen tényezõk kihatásaival, így nem is oktatják, pedig ha valahol kellene, akkor egy ilyen intézményben lenne rá szükség!
Nem csak mély völgyek, és meredek domboldalak vannak, hanem nagy kiterjedésû jobb vagy rosszabb kitettségû területek, ahol ezekkel az ismeretekkel ésszerûsíteni és optimalizálni lehetne az ott termeszthetõ növények termesztését, klímaigényeik szerint!"
Floo ezt kikérem magamnak a többi hasonló végzettségû ember nevében is!
A szakmabeliek nagyon is tisztában vannak vele hogy hová mit érdemes telepíteni, ültetni, vetni. És az agrometeorológia keretében én a mikroklímáról is tanultam!
Ha nem így lenne akkor súlyos zöldség és gyümölcshiány lenne az országban a nem tablettás borról nem is beszélve.
De! A mikroklimatikus hatásokkról valóban sokkal többet érdemes tudni, hiszen az adott hely mikroklímája az oda telepített növények szempontjából létfontosságú. És az ott élõ emberek mindennapjait az adott hely mikroklímája sokkal jobban befolyásolja, mint ahogy gondolnánk.

Jah, ráadásul a mikroklimatológia messze nem fehér folt minálunk, csak nincs propagálva, sajnos.
Az állomásokról már vitáztunk eleget, az elhelyezásük javarészt korrekt, sajnos néhány esetben a pénz az úr (ld. Miskolc...).

Holnap egy hidegfront elõterében húzódó erõs MNSZ hatása alatt leszünk. Kedvezõ feltételek lesznek heves záporok, zivatarok kialakulásához. Az ország egész területén magas lesz a Cape (600-2000J/KG), Thompson (40-50°C) és Li(-6, -3) index is magas lesz. Késõ délutántól ény felõl erõs konvergencia is kirajzolódik, mindezek mellett az értékek mellett lesz 10-20m/s szélnyírás is, ami bõven elég lesz szupercellák kialakulásához. Nedvesség a kora délutáni órákban az ország ény-i felében már elégséges lesz zivatarok létrejöttéhez, késõbb másutt is.

Tehát akkor most nem szerénykedek. Úgy látom hogy már kora délutántól egyre többfelé lehetnek zivatarok a Nagykanizsa-Gyõr vonaltól nyugatra, késõbb másutt is. E közben kora délután egy horvát-szlovén zivatarrendszer kialakulására is nagy esélyt látok, ami késõ délutánra elérheti a délnyugati tájakat a magas szélnyírásnak, az MNSZ-nek és a jó indexeknek köszönhetõen. Esti órákban pedig ény felõl jöhet egy újabb rendszer dny-ra, ami az ország jóval nagyobb területét érintené. Valószínûleg országszerte többfelé lesznek zivatarok, elszórtan heves zivatarok és az ország nagy részén végre még világosban érkezhet zivatar.
Az "igazi" hidegfront szerintem csak az éjféli órák környékén léphet be ény-ra, ezt támasztja alá a magasabb részeken való szélátfordulás és az erõsebb hidegadvekció.
UI.: Valószínûleg el leszünk látva szupecellás zivatarokkal, esetleg vonalba rendezõdött zivatarláncokkal. Annyi hátulütõje lehet az egésznek, hogy könnyen lehet magas szintû felhõzet, ami nem tenne túl jót a nappali konvekciónak.

Úgy néz ki, hogy a jövõ hét közepe lesz az idei nyár egyik legmelegebb "ciklusa", szerdán a front elõtt 30-35°C, nem tartom kizártnak Dk-en a 36°C-ot sem!
Hátha leverjük a Júliusi, és egyben az idei legmagasabb bácsai T-t: 33,1°C

Azért az állomástelepítés a "nagybetûs életben" nem (csak) annyi, hogy az OMSZ szakemberei ráböknek egy területre és ott lesz az állomás. (saját kertedben oda teszed, ahová akarod...) Szakmailag biztos ez lenne a legjobb. De mint az élet sok más területén itt is a pénz az úr.

Ez nem autópálya építés....

Szibériában,egy ilyen helyen (jó nagy völgy,vagy inkább teknõ) van a világ leghidegebb lakott települése.Anticiklonális helyzetben egyszerûen bennreked a hideg levegõ.Michael Palin egyik úti filmjében láttam.
De ez a Kárpát-medencére is jellemzõ,mint tudjuk,azzal a különbséggel,hogy itt nincsen hetekig -38 fok körül a "hõ"mérséklet.

Meglátod, ez lesz a jövõ tudománya a klimatológián belül!
A nagyságrend ugyanis olyan, hogy ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen meghaladja a feltételezhetõ mezoklímakülönbségeket!
És ismétlem, talán ez a legfontosabb, nem csak a hõmérséklet alakulásában vannak ilyen óriási különbségek, hanem egyéb klimatényezõkben is!
Nekem sem intézményi, sem szakmai hátterem, sem mûszerem, sem idõm nincs, mégis ezt kutatom most már évek óta, sikerrel!
Volt, akinek nem tetszett, és nem tetszik most sem, de fölfogni nem tudom, hogy miért!?
A téma adja magát, ahogy ez ma este itt is fényesen kiderült!

Sokkal korábbról, sokkal mélyebben gyökerezik a probléma!
Soha semmilyen iskolai tananyagban nem szerepelt a téma, pedig a földrajzórákon ezt kellett volna tanítani a "szubmediterrán, szubatlanti, szubalpin" állatságok helyett, beskatulyázva bizonyos térségeket a hülye helyre telepitett állomásaikról szerzett adataik alapján!
Hisz a légkör alsó 300 méterének alapos ismerete nélkül a klimatológia semmit nem ér, mert ebben a rétegben élünk, ez számunkra a legfontosabb, ha ezt nem ismerjük, akkor értelmetlen a légkör bármely részének vizsgálata, hiszen gyakorlati szempontból mindegyik végül ennek a kutatását szolgája, ha közvetetten is!
Sõt, a mezõgazdasági és kertészeti karon sincsenek tisztában sem a hallgatók, sem az oktatók ezen tényezõkkel, és ezen tényezõk kihatásaival, így nem is oktatják, pedig ha valahol kellene, akkor egy ilyen intézményben lenne rá szükség!
Nem csak mély völgyek, és meredek domboldalak vannak, hanem nagy kiterjedésû jobb vagy rosszabb kitettségû területek, ahol ezekkel az ismeretekkel ésszerûsíteni és optimalizálni lehetne az ott termeszthetõ növények termesztését, klímaigényeik szerint!
A helyes megoldás mi lenne?

Ez egyelõre maradjon az én titkom!

Floo: Nem tépted hiába a szádat. Látod, egyre többen látják a mérések, illetve a mikroklimatikus hatások problematikáját.
Én meg mindig is örültem, hogy valaki hozzám hasonlóan gondolkodik ezekrõl a kérdésekrõl, hasonló dolgok "idegesítik" az éghajlati adatokkal kapcsolatban, sõt van ideje és energiája ezt részletesen kifejteni. Lényegi dolgot nem nagyon tudtam volna hozzátenni, csak hasonló példákat. A jövõben viszont remélhetõleg tudományos kutatást végezhetek ebben a témában (is), megfelelõ intézményi és szakmai háttérrel, mûszerekkel és erre fordítható idõvel (utóbbi kettõbõl lehetne persze több is).

Én most már csak arra lennék kíváncsi, hogy szerinted mi lenne a helyes megoldás az állomások telepítésénél??? Az alább leírtakból az derült ki számomra, hogy ha minden 10 négyzetméterre raknánk le egy-egy hõmérõházat az országban, még az is kevés lenne, mert már ilyen kis területen belül is lehet 1-2 fokos eltérés, azonos domborzat mellett. Könnyen belátható, hogy mondjuk az Északi-khg. területén igen nagy területi arányt tesznek ki a fagyzugos részek. Ha a völgybe rakjuk a mérõt túl hideget, ha a dombtetõre rakjuk akkor meg túl meleget mér. Domboldalra nem rakhatjuk, mert egyrészt nem sík, másrészt meg ott van a kitettség. Jó, akkor vegyük a két szélsõ átlagát és eszerint határozzuk meg az elõrejelzéseket, a hosszútávú adatokból számított átlagokat, mondjuk a tenyészidõszakra nézve. Ez nem is rossz, hiszen így egy nagy területre kapunk egy viszonylag állandó középértéket, ami sem az egyik, sem a másik szélsõértéktõl nem tér el. No de hol érdekli ez Józsi bácsit, amikor a fagyzugban ugyanúgy lefagy a terménye? Vagy a dombtetõn kiszáradnak vagy éppen szétégeti a nap a növényeit. Nem jó ez sehogy. Nagyon hosszútávon meg tök mindegy, hogy hol van az állomás, az éghajlatváltozás a fagyzugban és a dombtetõn is érezteti hatását. Mit nem adnék egy 100 állomásos hálózatért a Heves-Borsodi-dombságban, hihíííjjjj! Melegrekordot mérnék a déli kitettségû domboldalon, meg hidegrekordot a Ny-K-i irányú völgy déli oldalának tövében és mindezt egy napon Holnap feladom a lottót.

Látod Öccsi, miközben a völgybõl olyan alacsony adatokat szolgáltatsz, hogy éveken keresztül nem hiszik el és veszekednek Veled, fölötted 30 méterrel egyidejûleg tizedek választják el a hõmérsékletet a pécs-pogányitól!
Ha ott laknál, azt nem hitték volna el!
Ha békét akartál volna, a kettõ között kellett volna laknod!
Ha világháborút, akkor pedig még egy 10 méterrel feljebb, mert az kiverte volna a biztosítékot (különösen Pécsen)!

Szívesen és várom/várjuk a tanulmányt végleges formájában.Még egy kis türelem és kiderül minden,ugye? Sok sikert hozzá!

Erre most nem írom azt amit gondolok, mert félreértik , de köszi!
Majd a tanulmányból ez is kiderül, hogy melyik milyen

Aszittem már feleslegesen mondtam azt a sok mindent, amikor itt voltatok, lehet kicsit sokat beszéltem a témáról , de örülök, hogy ezek szerint nem feleslegesen!
Köszönöm a hozzászólást és a megerõsítést a témában, annyi kiegészítéssel, hogy a lefedettség bõvítése rengeteg pénzbe kerül, éppen ezért nem a lefedettséget kellene bõvíteni, hanem az állomások telepítését kellene szakszerûen végezni, olyan szisztéma szerint, amivel kevés állomással is a lehetõ legreprezentatívabb állomáshálózatot lehetne létrehozni!
De amíg úgy telepitik az állomást, hogy a lehetõ leghülyébb helyet keresve biztosan belebotlasz az állomásba!
Illetve arra még hadd reagáljak, hogy a MetNet nagyon remek kezdeményezés, csak ahhoz tudni kell a begyûjtött adatokkal mit kezdeni, mert hiába vannak adataink 100 évre visszamenõleg, ha a számítógépek mélyén pihennek, és a korrekt értelmezésük soha nem történt meg!

Márcsak azért is: meleg, napsütéses Zala,hûvös, csapadékos Baranya

Esküszöm, úgy érzem magam, hogy le sem tudom írni!
Nagyon örülök, hogy végre évek után van néhány példa arra, és mások is tapasztalják azt, amirõl én évek alatt hiába téptem a számat!
El lehet képzelni, azokon a pontokon, néhány, vagy néhány 10 méteres távolságon belül egész éjszaka fennáll ez a különbség, ott micsoda nappali középértékbeli különbség adódik, ha pedig egy év alatt ez sokszor elõfordul (minden gyengén felhõs vagy derült, gyegén szeles vagy szélcsendes éjszakán), az éves középhõmérsékletben micsoda óriási különbségeket ad!
Ha pedig egyik térségben ilyen, másikban pedig olyan pontokon mérek, akkor az egyik térséget hidegnek, a másikat melegnek látom...tévesen!
Cassano!
Képzeld el, hogy ott ahova hûsölni jártatok, milyen éves középhõmérséklet lehet a tõle köpésnyire lévõ legmelegebb pontokhoz képest!
Ha oda b...tak volna bele egy állomást, milyen hideg lenne a "térséged", ha a másikba, milyen meleg ! !
Ugyanis nincs semmi olyan tényezõ, ami miatt ez a különbség bármikor is kiegyenlítõdhetne, vagy megfordulhatna ! !
Ha elolvassátok a tanulmányomat, ha kész lesz, akkor mégjobban meglepõdtök, hogy ezek a különbségek nem csak a hõmérsékletben, hanem egyéb más klímatényezõkben is ugyanilyen súllyal nyilvánulnak meg!
Köszönöm, de komolyan, azoknak, akik ezeket beírták, bár kicsit szomorú is vagyok, hogy akik többszáz alkalommal tapasztalták ezeket, azok csak most ébredtek fel, és különösen csak most éreztek rá, hogy ennek micsoda óriási jelentõsége van!

Ha már szóba került a téma, én is hasonló tapasztalatokkal számolhatok be. Itt lent nálunk sokkal hidegebb van, mint fent a dombon. Ott lakóktól tudom, hogy - fõként tavasszal és õsszel - amikor itt lent már gyenge fagy van (-1, -2 °C) akkor fent a dombon még 1-2 fokokat szoktak mérni. Érdekes dolgok ezek, jó lenne, ha oda fel is tudnék tenni egy mérõállomást, és a kettõt éves szinten összehasonlítani. Persze ez nem mostanában fog bekövetkezni.
Néhány szó péntekrõl: több modellt is megnézve ide hozzánk különösen jónak tûnnek az értékek. Szélnyírás és szignifikáns tornádó paraméter: Link Helicity és szupercella kompozit paraméter: Link Thompson-index és konvektív csapadék: Link Hogy csak néhányat emeljek ki közülük.
Ha minden jól megy, Szlovéniából szép kis viharokat kaphatunk.

Nálunk a kert végében(0,5m szintkülönbség a jelenlegi mérõhelyhez képest!) 3°C-al alacsonyabb hõmérsékletet lehetne mérni napközben is! Méghozzá úgy, hogya hõmérõt a szomszéd telkén álló (fehér színû!)háztól 5m-re raknánk, és a palakerítés 4m-re lenne tõle!

Az Alföld is érdekes. Itt néhány méter szintkülönbség is elég lehet 5-10 fokos hõmérséklet-különbséghez, fõleg este. Pl. a gát teteje és töve (nem feltétlenül 2 m magasan mérve).

Engem is nagyon érdekel a téma, sõt végeztem is ehhez kapcsolódó kutatásokat. Jelenleg folyamatban van a különbözõ skálájú mikrometeorológiai hatások vizsgálata. Úgy gondolom, hogy a kisebb skálától kell elindulni felfelé.
1. Megfelelõ árnyékoló az adott hõmérõhöz és mérési célhoz. Ha ez jó - 2. megnézni a mikrokörnyezet (fák, épületek, felszín-borítottság) hatását. 3. Ennek ismeretében már megcélozhatjuk a domborzat hatásának kimérését (pl. településen belüli különbségek). 4. Ezután érdemes az egyes településeket, majd országrészeket összehasonlítani, illetve így lesz igazán megalapozott a vizsgálat. Persze, ha valaki ad 1000 megfelelõ hõmérõt (akár metnet hálózat), akkor mindjárt a dolgok közepébe lehet vágni.

Valószínûleg még augusztusban sikerül Mályinkába (É-Bükk) 4-5 adatgyûjtõt telepítenem. Már 2 mér, igaz a falu magasabb részein. Ott elég hasonló a helyzet a Miskolc avasi minimumokhoz, általában csak 1-2 fokkal, néha 3-mal mértem alacsonyabb értékeket. Sokszor ugyanaz, ritkán melegebb. Mindez május-júniusban.
A falu mélyebb részei viszont konkurensei lehetnek a zabari fagyzugnak, néhány autós mérésem szerint.

Kintre vittem a dombra egy hõmérõt a délután, most értem haza kb 200méter magasan van a domb 20.1 fok van fent! Nálam lent 167 méter magasan viszont 15.2... Sõt már 15 Nem mind1 pedig csak 33 méter különbség van!

Bizonyos szempontból érdemes errõl beszélni szerintem.
Nem tartom túl szerencsésnek, hogy egy 3 oldalról vízzel körülvett területre legyen kihelyezve egy klímaállomás. A mûszerpark 2 oldalán kb. 2 méterre lehet a vízfelület, a harmadik oldalon kicsit messzebb van. Egy akkora tónak is, mint a gyopárosi, ilyen távolságból már jelentõs fûtõ-hûtõ hatása lehet megfelelõ irányú és erõsségû áramlások esetén. Ezekben a napokban éjjelente erõsen fût a víztömeg, a sekély vízû tó szinte felforrt a kánikulában... A páratartalom-mérésrõl már nem is beszélek inkább, bár az nem tudom, van-e egyeltalán Orosházán.
Én csak érdekességképp írtam be az alábbiakat. Már többször írtam, hogy szerény véleményem szerint nem a legszerencsésebb az elhelyezés. De emiatt nem fogok sokat pattogni, elfogadom, hogy ez van.
Jó éjszakát!

A "fagyzug-mérés" az éghajlatkutatás egy (Floo-val egyetértve, szerintem is mostohagyerekként kezelt) területe. Kutatni kellene, és megfigyelni, minél többet. A lehetõség adott, ezért is "jött létre" a MetNet!

A legjobb, ha az állomás (mérés) egy a környéket jól reprezentáló helyen van. Bár, ha a környezet olyan tagolt, mint pl. a Zalai-dombság nehéz ilyen "reprezentatív" helyet találni. Ilyenkor az egyetlen megoldás: a lefedettséget kell bõvíteni. Erre pedig van egy remek kezdeményezés, úgy hívják: MetNet.

Bocs a szóismétlésért (MetNet).

Igazad van! A kulcs az elhelyezés. Felesleges ilyenrõl vitatkozni. Mindjárt beteszem a szenzoromat a hûtõszekrénybe! Majd jelentkezem a mért értékrõl. Lehet, meg lesz az idei hidegrekord!

Ja és még annyit a hõtérképes folthoz, hogy nem mindig van pozitív eltérés a környékhez képest, van, amikor eltûnik, aztán 1-2-3 óra múlva újból megjelenik. Ezt pedig a változó irányú légmozgással magyarázom.

Igen, az Alföldön is vannak ilyen fagyzugok, ezzel én is szembesültem már. Ilyenkor, nyáron is kijön ez a dolog. Tavaly, amikor a 40 fokok voltak júliusban, estelente az elkerülõ út mellé jártunk ki felfrissülni egy kukoricás mellé. A városban késõ este még 34-35 fok volt, meg lehetett fulladni a melegtõl. Egyszer véleltlenségbõl elautóztunk arrafelé az esti órákban és az említett veteményes mellett a kocsi hõmérõje sitty-sutty 23 fokra ugrott. Elõször azt hittük, csak a kütyü bolondult meg, de aztán lehúzott ablakkal visszamentünk és tényleg sokkal hûvösebb lett a levegõ egy néhány 10m-es szakaszon. A "felfedezés" utáni estéken oda jártunk hûsölni, nagyon furcsa volt, hogy elindultunk és a városban szakadt rólunk a víz, amikor kiértünk, meg borsózott a hátunk valósággal.
Télen pedig az a bizonyos útszakasz erõsen le szokott fagyni, van úgy, hogy a centrumban 6-7 fokot mérünk, aztán odakint meg tiszta dér minden... Érdekes egy dolog ez.

A mérõállomások elhelyezésével kapcsolatban is van egy megjegyzésem. Az utóbbi éjszakákon rendszeresen van a hõtérképen egy kis folt Orosháza felett, jópár fokkal enyhébb itt a levegõ, mint a környéken. Látszólag. Ugyanis ennek okát egyértelmûen a mûszer környezetében látom. Mint már többször írtam, az orosházi met. állomás Gyopárosfürdõn, a strand területén van, egy kis félszigeten, ami szépen benyúlik egy tó területére. A vízfelület ugyan nem túl nagy, de arra éppen elég, hogy a hõmérsékleteket befolyásolja számottevõen, ugyanis mindössze pár méterre az állomástól a víz hullámzik...
Ezért van az véleményem szerint, hogy az utóbbi idõben elég kevés "szélsõséget" produkál Orosháza. Ugyanis régebben tudtommal máshol voltak mérések, csak pár éve lett Gyopárosra telepítve a cucc. Meggyõzõdésem, ha a várostól D-re, a kardoskúti pusztán, vagy a feljebb említett "fagyzugban" lennének a mérések, akkor pozitív, illetve negatív rekordokat is szállítanánk többször is.
Mint például 1905-ben, az az év túlságosan gyanús nekem, több melegrekordot is beállítottunk abban az évben... Szerintem ott is az elhelyezés lehet a kulcs.

Köszönöm!
Bizony, errõl van szó, az Alföld teljesen más tészta, ott néhány méteres szintkülönbséggel tudsz olyan különbséget produkálni, mint dombvidéken több 10 méteressel!
Így fordulhat elõ, hogy az Alföldön is vannak fagyzugok, bár azt, hogy arrafelé hogyan viselkedik a derült éjszakán magára hagyott alsó 100 méteres légréteg, külön vizsgálni, kutatni kellene, kellett volna!
Pl. a szolnoki állomás is nagyon magas minimum értékeket mér, annak ellenére, hogy egy pusztában van, azt hiszem sík területen, hõszennyezés nélkül!
Múlt év május 2-án reggel úgy mértek ott +2 fokos minimumot, hogy körbe -1-3-4 fokok voltak!

Igaz én az Alföldön lakom közelben sincsennek dombok, de a kertem végében levõ régi kubikgödör is ugyanezt a hatást fejti ki.Ott mindig hidegebbet mérek átlag 3-4 fokkal és elég 2 m. szintkülönbség.Ma reggel is idefenn a lakásnál 17,6 volt a leghidegebb ott lenn 12,7.