Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Cassano ! Épp most olvastama vörös riasztás kritériumát, és valóban igaz ami mondasz.
Viszont én dolgoztam az ÁNTSZ-nél régebben és szerintem több okból nem fogják kiadni a vörös riasztást.
1 .Még soha nem volt kiadva...
2 . Ha kiadják, meg kell tenni a megfelelõ intézkedéseket, amire a nyári szabadságolások idején vajmi kevés kapacitásuk van.
3 . Sokba kerül, mert intézkedéseket kell hozni, ellenõrizni, betartatni.
Az már sokadlagos szempont, hogy az embereknek kedvezõbb lenne.
Viszont én dolgoztam az ÁNTSZ-nél régebben és szerintem több okból nem fogják kiadni a vörös riasztást.
1 .Még soha nem volt kiadva...
2 . Ha kiadják, meg kell tenni a megfelelõ intézkedéseket, amire a nyári szabadságolások idején vajmi kevés kapacitásuk van.
3 . Sokba kerül, mert intézkedéseket kell hozni, ellenõrizni, betartatni.
Az már sokadlagos szempont, hogy az embereknek kedvezõbb lenne.
Kíváncsi vagyok, mennyi lesz a napi középhõmérséklet ma Szegeden, Kecskeméten, vagyis a dél-alföldi mérõhelyeken. Ha jól látom, ~19 fok volt a T min az állomásokon, délutánra 35, 36 fok várható, vagyis meglehet ma a 27 fok feletti akár!
Úgy látom, Derick ki is adta a 24 órásban a narancsot.
Nem akarok "szõrszálhasogatásba" kezdeni, de szerintem a következõ 2 napon is símán 27 fok feletti átlag lesz az E szektorban bizonyosan, de a D, F és a Fõváros miatt az A régió is esélyes erre!
A szabályzatban úgy olvastam, hogy a vörös riasztás akkor kerül ki, ha teljesül a "27 fok feletti napi középhõmérséklet három egymást követõ napon" kritérium.
Tehát ha jól értelmezem, akkor most a vörös riasztást is alkalmazhatnánk a hõség miatt. Vagy rosszul gondolom? Derick?
Úgy látom, Derick ki is adta a 24 órásban a narancsot.
Nem akarok "szõrszálhasogatásba" kezdeni, de szerintem a következõ 2 napon is símán 27 fok feletti átlag lesz az E szektorban bizonyosan, de a D, F és a Fõváros miatt az A régió is esélyes erre!
A szabályzatban úgy olvastam, hogy a vörös riasztás akkor kerül ki, ha teljesül a "27 fok feletti napi középhõmérséklet három egymást követõ napon" kritérium.
Tehát ha jól értelmezem, akkor most a vörös riasztást is alkalmazhatnánk a hõség miatt. Vagy rosszul gondolom? Derick?
Köszönöm az eddigi véleményeket, ha van még további gondolat, azokat is szívesen veszem.
pitom, Bakonyvár: Ezek az észrevételek már januárban is fölmerültek, értem is, hogy mire gondoltok, de én egy olyan skálát gondoltam készíteni, amelyet mondjuk statisztikai szempontból lehet használni egy adott helyszínen. Ebben a hónapban pl. Szolnok DNy-i részén volt két S0 száraz zivatar, és egy-egy S1, illetve S2 zivatar. Tõlem nem messze, valószínû, hogy más lenne a havi megoszlás, mert ott más részei haladtak át a zivataroknak, ezáltal összehasonlítható a zivatartevékenység egyes területeken. Ha esetleg térképen lenne ábrázolva, melyik településen milyen fokozatú volt egy konkrét zivatar, akkor pedig jó közelítéssel a centrum környéki erõsséget is megkapnánk, mely a zivatar haladásával változik. Mint említettem a SYNOP táviratban is meg van különböztetve gyenge/közepes (95), illetve erõs zivatar (97), meg ugyanezek jégesõvel (96, 99), én ebbõl indultam ki, ezt próbáltam részletesebben kibontani.
pitom, Bakonyvár: Ezek az észrevételek már januárban is fölmerültek, értem is, hogy mire gondoltok, de én egy olyan skálát gondoltam készíteni, amelyet mondjuk statisztikai szempontból lehet használni egy adott helyszínen. Ebben a hónapban pl. Szolnok DNy-i részén volt két S0 száraz zivatar, és egy-egy S1, illetve S2 zivatar. Tõlem nem messze, valószínû, hogy más lenne a havi megoszlás, mert ott más részei haladtak át a zivataroknak, ezáltal összehasonlítható a zivatartevékenység egyes területeken. Ha esetleg térképen lenne ábrázolva, melyik településen milyen fokozatú volt egy konkrét zivatar, akkor pedig jó közelítéssel a centrum környéki erõsséget is megkapnánk, mely a zivatar haladásával változik. Mint említettem a SYNOP táviratban is meg van különböztetve gyenge/közepes (95), illetve erõs zivatar (97), meg ugyanezek jégesõvel (96, 99), én ebbõl indultam ki, ezt próbáltam részletesebben kibontani.
Szerintem is ez éppen olyan,mintha a trópusi vihar kategóriákat az alapján határoznánk meg,hogy egy adott észlelési ponton mennyi esõ esett és milyen erõs a szél.
A zivatar centrumában lehet erõs esõ,jég vagy vihar,míg tõle távolodva erõsen gyengül.Különbséget kéne tenni a zivatarfelhõ mérete élettartama ill. a villámtevékenysége stb. valamint egy adott helyen mérhetõ hatása közt.Ez két teljesen külön dolog.
Egy észlelõ csupán a villámlásokat tudja figyelni,hisz az sok kilométerre látható,még éjjel is az elsõ paramétercsokorból,ugyanakkor az élettartam,méret stb. csak radarok alapján megítélhetõ.
A zivatar centrumában lehet erõs esõ,jég vagy vihar,míg tõle távolodva erõsen gyengül.Különbséget kéne tenni a zivatarfelhõ mérete élettartama ill. a villámtevékenysége stb. valamint egy adott helyen mérhetõ hatása közt.Ez két teljesen külön dolog.
Egy észlelõ csupán a villámlásokat tudja figyelni,hisz az sok kilométerre látható,még éjjel is az elsõ paramétercsokorból,ugyanakkor az élettartam,méret stb. csak radarok alapján megítélhetõ.
Phileas, kezdeményezésnek nem rossz, viszont van egy hátulütõje a dolognak: olyan szubjektív paramétereket is beleveszel a kritériumokba, ami nagyban függ az észlelõpont zivatar általi érintettségétõl. Nevezetesen, lehet, hogy valahol csapkodnak villámok, de hullik csapadéknyom, míg tõle párszáz méterrel esetleg pár km-rel arrébb 20-50mm leesik, akár heves jégesõvel. Ez alapján az észlelõpont függvébnyében akár 1-tõl 5-ig is be lehetne sorolni, ami nem épp szerencsés egyetlen zivatar esetében.
Érdemes lenne tehát a csapadékot kiszûrni, sõt a jeget is korlátosan figyelembe venni, inkább a villámaktivitás és a kifutószél alapján ítélni, és a csapadék adott pontbeli megfigyelése helyett pl. a maximális radarreflektivitás értékét beleépíteni...
Érdemes lenne tehát a csapadékot kiszûrni, sõt a jeget is korlátosan figyelembe venni, inkább a villámaktivitás és a kifutószél alapján ítélni, és a csapadék adott pontbeli megfigyelése helyett pl. a maximális radarreflektivitás értékét beleépíteni...
Látod, hogy mennyi embernek tetszik?
Nekem is, én is elmentem.
De már így is sokat offoltam itt.

De már így is sokat offoltam itt.

Az ötfokozatú, Smith-féle zivatarskála
I. S1 – gyenge zivatar
Ha egy zápor folyamán néhányszor megdörren az ég, akkor gyenge zivatarról beszélhetünk, melynél a lehulló csapadék mennyisége általában nem haladja meg az 5 mm-t, és az esetek többségében szinte kizárólag felületi villámok tapasztalhatók. Néha élénk, esetleg erõs kifutószél, illetve apró szemû jég is elõfordulhat. Azok a zivatarok is ide tartoznak, melyeknél mérsékelt ugyan az elektromos tevékenység, de szokatlanul kevés a csapadék.
II. S2 – mérsékelt zivatar
Ez felel meg egy közepes erõsségû zivatarnak. A vihar maximuma idején 1-2 kisülés van percenként, a jó néhány felületi villám mellett vonalas is lehet, és leggyakrabban 5-10 mm körüli csapadék jut 1 m2-re. A kifutószél élénk vagy erõs, jégesõ esetén pedig zömmel borsónyi méretûek a jégdarabok. Ha igen heves csapadékhullás figyelhetõ meg, már gyenge elektromos aktivitás esetén is S2-esnek tekinthetjük a zivatart, illetve akkor is, hogyha erõs a villámtevékenység, de ahhoz képest kevesebb csapadék hullik.
III. S3 – erõs zivatar
Az ilyen zivatarok fõ jellemzõje a percenkénti 3-5 villámlás a legaktívabb idõszakban, a sok felületi és a jó néhány vonalvillám mellé 1-2 közelebbi lecsapó is társulhat. Emellett pedig a csapadék mennyisége legtöbbször eléri a 10-15 mm-t, erõs vagy viharos kifutószél jelentkezhet, és kísérheti akár cseresznye nagyságú jég is. Legalább 5 percig tartó heves csapadékhullás esetén eggyel, felhõszakadás méretû intenzitásnál kettõvel alacsonyabb fokozatú villámtevékenységre is megadható ez a kategória, továbbá abban az esetben is, amikor a heves zivatartevékenység ellenére is csak kevés a csapadék.
IV. S4 – heves zivatar
Ez már komoly vihar, melyet intenzív zivatartevékenység kísér, gyakoriak mind a felületi, mind a vonalas villámok, és több közeli lecsapó is lehet, a dörgések zaja pedig gyakorta egymásba ér. Jellemzõen 15-20 mm vagy még ennél is több csapadék hullik, általában viharos a kifutószél, ha pedig jégesõ is van, akkor a jégszemek átmérõje átlagosan az 1-2 cm-t is eléri. A négyes fokozatú besorolás abban az esetben is indokolt lehet, ha S3-asnak megfelelõ villámtevékenység mellett a csapadék intenzitása hosszabb ideig heves, vagy S2-es erõsség esetén felhõszakadást elérõ.
V. S5 – pusztító zivatar
A zivatarnak ez a fajtája S3-as vagy S4-es, csupán annyiban különbözik tõle, hogy a nagy mennyiségû vagy méretû (>2 cm) jég, a szélvihar, esetleg tornádó, villámcsapás vagy adott körülmények között a hirtelen lezúduló, kiadós csapadék által már károkat okoz.
Kiegészítõ megjegyzések:
A fenti kategóriákba való besorolás a villámtevékenységen, illetve a lehulló csapadék mennyiségén és intenzitásán alapul, a kifutószél erõssége vagy a jégesõ hevessége csak tájékoztató jellegû információ. Ezeket mindig az adott észlelési helyszínre (nem magára a zivatarra!) vonatkozóan kell megvizsgálni, és ez alapján kell dönteni.
Ha jégesõ és/vagy erõsebb kifutószél társul a zivatarhoz, azt egy csillaggal szemléltetjük: pl. S1*. Akkor pedig, hogyha – csak egy S1-es vagy S2-es zivatar esetén – a kifutószél és/vagy a jégesõ már károkat is okoz, két csillaggal jelöljük: pl. S2**.
Abban az esetben viszont, ha egyáltalán nincs csapadék (száraz zivatar) vagy éppen csak nyomnyi mennyiségû, akkor egy külön kategóriát alkalmazunk: S0.
I. S1 – gyenge zivatar
Ha egy zápor folyamán néhányszor megdörren az ég, akkor gyenge zivatarról beszélhetünk, melynél a lehulló csapadék mennyisége általában nem haladja meg az 5 mm-t, és az esetek többségében szinte kizárólag felületi villámok tapasztalhatók. Néha élénk, esetleg erõs kifutószél, illetve apró szemû jég is elõfordulhat. Azok a zivatarok is ide tartoznak, melyeknél mérsékelt ugyan az elektromos tevékenység, de szokatlanul kevés a csapadék.
II. S2 – mérsékelt zivatar
Ez felel meg egy közepes erõsségû zivatarnak. A vihar maximuma idején 1-2 kisülés van percenként, a jó néhány felületi villám mellett vonalas is lehet, és leggyakrabban 5-10 mm körüli csapadék jut 1 m2-re. A kifutószél élénk vagy erõs, jégesõ esetén pedig zömmel borsónyi méretûek a jégdarabok. Ha igen heves csapadékhullás figyelhetõ meg, már gyenge elektromos aktivitás esetén is S2-esnek tekinthetjük a zivatart, illetve akkor is, hogyha erõs a villámtevékenység, de ahhoz képest kevesebb csapadék hullik.
III. S3 – erõs zivatar
Az ilyen zivatarok fõ jellemzõje a percenkénti 3-5 villámlás a legaktívabb idõszakban, a sok felületi és a jó néhány vonalvillám mellé 1-2 közelebbi lecsapó is társulhat. Emellett pedig a csapadék mennyisége legtöbbször eléri a 10-15 mm-t, erõs vagy viharos kifutószél jelentkezhet, és kísérheti akár cseresznye nagyságú jég is. Legalább 5 percig tartó heves csapadékhullás esetén eggyel, felhõszakadás méretû intenzitásnál kettõvel alacsonyabb fokozatú villámtevékenységre is megadható ez a kategória, továbbá abban az esetben is, amikor a heves zivatartevékenység ellenére is csak kevés a csapadék.
IV. S4 – heves zivatar
Ez már komoly vihar, melyet intenzív zivatartevékenység kísér, gyakoriak mind a felületi, mind a vonalas villámok, és több közeli lecsapó is lehet, a dörgések zaja pedig gyakorta egymásba ér. Jellemzõen 15-20 mm vagy még ennél is több csapadék hullik, általában viharos a kifutószél, ha pedig jégesõ is van, akkor a jégszemek átmérõje átlagosan az 1-2 cm-t is eléri. A négyes fokozatú besorolás abban az esetben is indokolt lehet, ha S3-asnak megfelelõ villámtevékenység mellett a csapadék intenzitása hosszabb ideig heves, vagy S2-es erõsség esetén felhõszakadást elérõ.
V. S5 – pusztító zivatar
A zivatarnak ez a fajtája S3-as vagy S4-es, csupán annyiban különbözik tõle, hogy a nagy mennyiségû vagy méretû (>2 cm) jég, a szélvihar, esetleg tornádó, villámcsapás vagy adott körülmények között a hirtelen lezúduló, kiadós csapadék által már károkat okoz.
Kiegészítõ megjegyzések:
A fenti kategóriákba való besorolás a villámtevékenységen, illetve a lehulló csapadék mennyiségén és intenzitásán alapul, a kifutószél erõssége vagy a jégesõ hevessége csak tájékoztató jellegû információ. Ezeket mindig az adott észlelési helyszínre (nem magára a zivatarra!) vonatkozóan kell megvizsgálni, és ez alapján kell dönteni.
Ha jégesõ és/vagy erõsebb kifutószél társul a zivatarhoz, azt egy csillaggal szemléltetjük: pl. S1*. Akkor pedig, hogyha – csak egy S1-es vagy S2-es zivatar esetén – a kifutószél és/vagy a jégesõ már károkat is okoz, két csillaggal jelöljük: pl. S2**.
Abban az esetben viszont, ha egyáltalán nincs csapadék (száraz zivatar) vagy éppen csak nyomnyi mennyiségû, akkor egy külön kategóriát alkalmazunk: S0.

Én el fogom olvasni.
Elnézést kérek, valamiért ezt a met. társalgónak hittem.
Elnézést kérek, valamiért ezt a met. társalgónak hittem.

Én még nem is hallottam errõl, januárban még nem voltam társalgós típus, epekedve várom!

Sziasztok!
Bizonyára van olyan, aki még emlékszik a Smith-féle zivatarskálára...
Január végén tettem közzé ebben a fórumban (71772. hozzászólás, érdemes újra elolvasni
), és azóta már kétszer is módosítottam rajta, a mostani verzió biztosan jobb, mint a régebbiek. Anarki javasolta akkoriban, hogy a keletkezési körülményeket és a típusukat is foglaljam bele, de én inkább egy gyakorlati skálát próbáltam készíteni. Ennek lényege, hogy egy adott észlelési helyszínen meg kell figyelni a villám-, illetve a csapadéktevékenységet, és ez alapján besorolni az 5+1 fokozatba. Végülis a SYNOP táviratokban is gyenge vagy közepes (95), illetve erõs zivatar (97) szerepel, utóbbi kritériuma pedig a heves csapadékhullás és/vagy sûrû villámtevékenység. Remélem elnyeri tetszésetek (a fenti jellemzõket figyelembe véve), de továbbra is szívesen veszem az észrevételeket, hibákat. A skálát legkésõbb 15-16 óra körül fölteszem, de ha nagy lesz az érdeklõdés, elõbb is fölkerülhet.
Bizonyára van olyan, aki még emlékszik a Smith-féle zivatarskálára...




A holnapi nap érdekes lehet itt nyugaton. A GFS ugyan nem ad sok labilitást, ide inkább csak 600 körüli CAPE-t és -1, -2 fokos Li-t mutat. Link A legjobb paraméterek a hármas határ közelében valószínûek, de ezek sem eget rengetõ számok. Délután viszont ide már megjön valami hidegfront-szerûség, ami mögött északira fordul majd a szél. Link Link Így elegendõ szélnyírás mellett nagy esély van szupercellák kialakulására. Link A tornádó paraméter sem elhanyagolható: Link Link
Összességében tehát nem várható sok zivatar, de ezek a zivatarok nagy eséllyel lehetnek majd szupercellás jellegûek, és viszonylag hevesek. A GFS ugyan nem mutat csapadékot a határon belülre, de a szupercellák szerintem kibírhatják idáig.
Összességében tehát nem várható sok zivatar, de ezek a zivatarok nagy eséllyel lehetnek majd szupercellás jellegûek, és viszonylag hevesek. A GFS ugyan nem mutat csapadékot a határon belülre, de a szupercellák szerintem kibírhatják idáig.
Te jó isten, ez tényleg ott van! Hát kötve hiszem, hogy a ligthningwizard GFS-NCEP modellbõl nézte ki, mert az ilyen apróságot nem lát! Van nekik még valami külön kis "top secret" modellecske, ebben biztos vok! 
Tuschy vagy Dahl annyival elintézte volna a dolgot, hogy körbehúzza sárgával Spanyolországot... Van der Velde meg jóhogynem négyzetkilóméterre pontosan jelzi elõre!



Van ideje a srácnak, kibogarászta... egy állat!

Tuschy vagy Dahl annyival elintézte volna a dolgot, hogy körbehúzza sárgával Spanyolországot... Van der Velde meg jóhogynem négyzetkilóméterre pontosan jelzi elõre!




Van ideje a srácnak, kibogarászta... egy állat!

Végül is igaza lett, pont ott pattant ki egy góc: Link (Lementettem a képet, hogy késõbb is meg lehessen nézni.) Ráadásul nem is volt olyan gyenge, 48-54 dBz.

Link ... csak egyszer tudnám megérteni Van der Veldét....! Mégis honnan veszi, hogy Spanyolország egyik 50*50km-s szakaszában lehet egy-két zivatarFOLT (konkrétan ott a Földközi tenger nyugati partjainál)...

A pénteki hidegfront Dny-on, majd a középsõ országrészben ígérkezik csapadékosnak, egyenlõre úgy néz ki, hogy a Kisalföldet átugorja, de korán van még ezt vitatni, péntek még nagyon messze van, + nem is ide kell a csapadék!
Link
Link
CAPE+LI:
Link
Ez pedig talán DK-nek is hozhat valamit végre, bár leginkább a hosszas csendes esõre lenne szükség, de erre még várni kell.
Link
Link
Link
CAPE+LI:
Link
Ez pedig talán DK-nek is hozhat valamit végre, bár leginkább a hosszas csendes esõre lenne szükség, de erre még várni kell.
Link
Az omsz-nél szépek a webkamerák (Siófok,Kaposvár) amúgy meg most közelít felém egy záportömb

Itt van a mai nap terméses képekben! Isteni felhõk voltak, ez tulajdonképpen nem közvetlenül a hidegfrontak köszönhetõ, hanem a teknõnek, ami most vonult át az északkeleti országrészen! Világvége hangulatú idõ volt intenzív záporokkal..., zivatarokkal! Link
Akárki akármit mond, de ez a mai hidegfront igen komolyra sikerült.
Tegnap még közel 30 fok, ma meg a 20 fokot sem éri el a csúcshõmérséklet. Közben meg volt (legalább) két komolyabb zivatar is.
Jelenleg élénk ÉNy-i szél és alacsonyan kúszó sötét fraktuszos felhõalap kíséretében tör befelé a hideg, miközben 17 fok körül ingadozik a hõmérséklet.
Na ilyen idõben szoktak a nyaralók tömegével hazavándorolni.
Azért ha ez a nedves hideg a melegebb tájakra is betõr, ott még lehet ma esemény. Mint ahogy látom, a radarképeken már pirosodnak is a dunántúli pöttyök.
Tegnap még közel 30 fok, ma meg a 20 fokot sem éri el a csúcshõmérséklet. Közben meg volt (legalább) két komolyabb zivatar is.
Jelenleg élénk ÉNy-i szél és alacsonyan kúszó sötét fraktuszos felhõalap kíséretében tör befelé a hideg, miközben 17 fok körül ingadozik a hõmérséklet.
Na ilyen idõben szoktak a nyaralók tömegével hazavándorolni.
Azért ha ez a nedves hideg a melegebb tájakra is betõr, ott még lehet ma esemény. Mint ahogy látom, a radarképeken már pirosodnak is a dunántúli pöttyök.
miért nem érintene?
Szerintem simán elkaphat egy. Már délnyugat szlovákiában is kipattant egy újabb cella. Látom ahogy fejlõdnek a gomolyok és már 20,5fok van. Jó lessz ez errefele is.
Szerintem simán elkaphat egy. Már délnyugat szlovákiában is kipattant egy újabb cella. Látom ahogy fejlõdnek a gomolyok és már 20,5fok van. Jó lessz ez errefele is.
A WRF/NMM-en Pestet egy ûberbrutál cella fogja elérni a délutáni órákban! Ez az ARW-ben nincs nagyon benne!
Igen, de az téged nem érintene, csak Szlovákia Dny-i részét, viszont Ny-Magyarország kaphat egy-két zivatart is!
A csehországból érkezõ záporok, zivatarok akár el is érhetnek idáig simán. Sõt valószínûleg erõsodni fognak ha a gfs jól számol.
Az A B és C régióban én mindenkébb hagytam volna a sárgát.
Ez alapján is: Link
Meg a GFS is számít pont ezekre a gócokra: Link Link Link Csapi is adott szerintem eddig elég jól megfogta: Link
Az A B és C régióban én mindenkébb hagytam volna a sárgát.
Ez alapján is: Link
Meg a GFS is számít pont ezekre a gócokra: Link Link Link Csapi is adott szerintem eddig elég jól megfogta: Link
