Meteorológiai esélylatolgatások
Hát komoly esély nem sok van a komoly melegre 
32-34 fokok persze lehetnek,de a 37-38 fokoktól lehet búcsúzni!
32-34 fokok persze lehetnek,de a 37-38 fokoktól lehet búcsúzni!
A mai front hevességét látva már a péntekitõl sem kell talán rettegniük a nyárimádóknak.Ahogy az elmúlt években is,úgy most is van esélye,hogy nagy meleg lesz aug. 20. után még...
Nem csak te, én is fohászkodtam! Szerencsére jelen állás szerint egyenlõre nem kell temetnünk a nyarat!
Sõt,komoly esély van rá , hogy még csak ezután jön az igazán nagy meleg. Gfs rendesen 30 fok fölé tolta a hétvégét és a jövõhét elejétMaradjon csak így!
Sõt,komoly esély van rá , hogy még csak ezután jön az igazán nagy meleg. Gfs rendesen 30 fok fölé tolta a hétvégét és a jövõhét elejét
Maradjon csak így!
Persze, ezt a hidegfelhalmozódást már én is figyelem egy ideje. Szépen hízik a hótakaró és jég, jóval a 2007-es rekord felett járunk, bár még mindig a sokéves átlag alatt. Hát igen, a nyárnak lassan vége, de még ne temessük azért annyira. Messze van még ez a hidegfront is, nemhogy a szeptember. Az egyéb feltételek nagyjából rendelkezésre állnak 20.-a körül, jelen állás szerint száraz levegõ és szélcsend is lesz, mellé 5 fok körül 850hPa-on a T (ék-en), ha erre gondoltál. Csak nagyon messze van ez még, hiábavaló 180 óra körüli távlatban ilyen paramétereket latolgatni. Ráadásul az egészet egy modell alapján kijelenteni ostobaság volna, én meg csak a GFS-t néztem.
Azért az még messze van. Sok minden változhat addig. Van viszont egy olyan tény, hogy az északi félteke elkezdett elég rendesen hûlni, a ma reggeli adatok is ezt mutatják, már sok területen és Grönland belsejében is szép fagyok alakultak ki. Az elõrejelzések szerint megjelennek a -10, -15 fokos 850hPa-os értékek is és a hidegbázis is egyre nagyobb lesz. Egy megfelelõ nyomáseloszlással hoznák is juthat némi sarkvidéki levegõ 20-a körül, de ezt még nem lehet készpénznek venni. A hidegrekord kialakulásához meg pusztán nem elég a magasban a hídéglégréteg, egyéb feltételek is szükségesek. Majd meglátjuk, azonban az biztos, egyre jobban megyünk bele a hidegebb, hûvösebb idõjárásba, de ez még nem jelenti azt, hogy jó kis hõhullámán ne érjen el minket még szeptemberben vagy akár októberben is:-)
Konkrétan melyik napra gondoltál? 21, de fõleg 22 jónak néz ki. (4,9 és 3,7 - Nagykanizsa, Putnok)
Hát szerintem ha lesz 25-26 fok jövõ pénteken, az nem olyan nagy lehûlés, az elõtte valószínû 33 fokhoz képest persze 7-8 fokos, de augusztus végéhez és a korábban pedzegetett évszakváltó front lehetõségéhez képest szerintem nem annyira komoly lehûlés.
Persze ez szubjektív, de innentõl amikor nem hül vissza 25 fok alá a hõmérséklet, az nem "akkora" lehûlés.
Persze ez szubjektív, de innentõl amikor nem hül vissza 25 fok alá a hõmérséklet, az nem "akkora" lehûlés.
Egyre inkább úgy néz ki, hogy nem lesz szupercella-vadászat a találkozón, bár konvektív csapadékot elõre látni nem egyszerû Hûvös hajnalokat, kellemesen meleg nappalokat várok, kevés felhõvel, csapadék nélkül. Fõként a GFS-ENS fáklyatagok alapján.
Hûvös hajnalokat, kellemesen meleg nappalokat várok, kevés felhõvel, csapadék nélkül. Fõként a GFS-ENS fáklyatagok alapján.
Sziasztok!
A találkozó idejére milyen idõjárás várható? Tudna valaki felvilágosítást nyújtani?
A találkozó idejére milyen idõjárás várható? Tudna valaki felvilágosítást nyújtani?
El kellett olvasnom a gondolatmenetedet több soron, de felfogtam Visszaadni már nem tudnám, de mindenesetre meglehetõsen érdekes problémakört boncolgattál
Azért ne várjuk meg azt a pár százezer évet (még a felét sem, Zoltán68
), habár õszinte leszek én a statisztikai módszerekben kevésbé bízok, amiben a valószínûségi feltevések ilyen mélyen benne vannak
Visszaadni már nem tudnám, de mindenesetre meglehetõsen érdekes problémakört boncolgattálAzért ne várjuk meg azt a pár százezer évet (még a felét sem, Zoltán68
), habár õszinte leszek én a statisztikai módszerekben kevésbé bízok, amiben a valószínûségi feltevések ilyen mélyen benne vannak
Jól számoltál!
Nekem nem is magával a szezonális elõrejelzéssel van bajom, hanem a túlzott magabiztossággal, illetve azzal, hogy az outputban sosincs benne, hogy mekkora a beválás valószínûsége. Pedig ennek még nagyobb a jelentõsége, mint magának az elõrejelzésnek. Az is jó kérdés, hogy a bizonytalanság is két részbõl tevõdik össze. Egyik a természeti törvények alkotta eredendõ bizonytalanság, a másik a mérési hibáink és modellünk miatt meglévõ bizonytalanság. Az elsõvel nincs mit kezdeni, ez okozza azt, hogy semmilyen elõrejelzés semekkora idõre sem lesz soha 100%-os. A másikon lehet faragni, a sima elõrejelzéseknél ez 1-2 napos idõtávra már elég jó, bár a mostani elõrejelzési verseny intõ példa arra, hogy még 12 órás Tmin elõrejelzésnél is lehet 3-4 fokos hiba alkalmakként, megfelelõ speciális helyzetekben (gyakorlatilag a modell nem látta a beragadó felhõzetet és csapadékot ÉNY-ra, emiatt jóval alacsonyabb harmatponttal és Tmin-nel számolt, mint ami bekövetkezett.)
A szezonális elõrejelzések valóban gyerekcipõben járnak, kérdés, hogy a mai módszerek finomításával meddig lehet pontosítani a hatékonyságot. Szerintem egy 70%-os elõrére még komoly gazdasági kérdéseket nem szabad alapozni, ahhoz 90-95% kellene. Az 5-10 naposok is rengeteg buktatót tartalmaznak, csak addig, amig nem származik belõlük kár, addig elmegy, viszont ha súlyos károk keletkeznének miatta, akkor rögtön "keresztre lenne feszítve".
Az meg már más kérdés, hogy a mai "tudományos szemléletet maximálisan támogató" politikai és közhangulat mennyire nem kedvez a nem azonnal 1000%-os hasznot hozó tudományoknak. Hiszen látható, hogy az oktatási rendszerünk legfõbb törekvése a természettudományos oktatás maximális lezüllesztése.
Nekem nem is magával a szezonális elõrejelzéssel van bajom, hanem a túlzott magabiztossággal, illetve azzal, hogy az outputban sosincs benne, hogy mekkora a beválás valószínûsége. Pedig ennek még nagyobb a jelentõsége, mint magának az elõrejelzésnek. Az is jó kérdés, hogy a bizonytalanság is két részbõl tevõdik össze. Egyik a természeti törvények alkotta eredendõ bizonytalanság, a másik a mérési hibáink és modellünk miatt meglévõ bizonytalanság. Az elsõvel nincs mit kezdeni, ez okozza azt, hogy semmilyen elõrejelzés semekkora idõre sem lesz soha 100%-os. A másikon lehet faragni, a sima elõrejelzéseknél ez 1-2 napos idõtávra már elég jó, bár a mostani elõrejelzési verseny intõ példa arra, hogy még 12 órás Tmin elõrejelzésnél is lehet 3-4 fokos hiba alkalmakként, megfelelõ speciális helyzetekben (gyakorlatilag a modell nem látta a beragadó felhõzetet és csapadékot ÉNY-ra, emiatt jóval alacsonyabb harmatponttal és Tmin-nel számolt, mint ami bekövetkezett.)
A szezonális elõrejelzések valóban gyerekcipõben járnak, kérdés, hogy a mai módszerek finomításával meddig lehet pontosítani a hatékonyságot. Szerintem egy 70%-os elõrére még komoly gazdasági kérdéseket nem szabad alapozni, ahhoz 90-95% kellene. Az 5-10 naposok is rengeteg buktatót tartalmaznak, csak addig, amig nem származik belõlük kár, addig elmegy, viszont ha súlyos károk keletkeznének miatta, akkor rögtön "keresztre lenne feszítve".
Az meg már más kérdés, hogy a mai "tudományos szemléletet maximálisan támogató" politikai és közhangulat mennyire nem kedvez a nem azonnal 1000%-os hasznot hozó tudományoknak. Hiszen látható, hogy az oktatási rendszerünk legfõbb törekvése a természettudományos oktatás maximális lezüllesztése.
Köszönöm szépen az iránymutatást!
Én is szoktam nézni a három havi elõrejelzéseket is(sõt), de most valóban ez kimaradt. Méghozzá azért, mert annyira egybehangzóan mutatták a negatív irányt, hogy a kíváncsiság (és talán a várakozásom is) egyre jobban arra hajtott, hogy még "pontosabban" havi szinten is nézzem a dolgok alakulását. Most már tudom a leírásodból, mely nagyon világosan rá is mutatott, hogy ez az elképzelésem hibás volt!
Kár, hogy nem mentettem le akár még az elõzõ futásokat, kb. 30 napja (kb. ennyi ideje néztem naponta) mutattak hol erõsebb, hol gyengébb negatív anomáliát, havi és három havi szinten is. Aztán tegnap elõtt valami hiba volt a lapon, nem jöttek be a térképek és tegnap, mikor rápillantottam már hûlt helye volt a negatív várakozásnak. Ez volt az, ami miatt a kérdés felmerült bennem.
Köszönöm Mindenki véleményét és kiegészítését!
Én is szoktam nézni a három havi elõrejelzéseket is(sõt), de most valóban ez kimaradt. Méghozzá azért, mert annyira egybehangzóan mutatták a negatív irányt, hogy a kíváncsiság (és talán a várakozásom is) egyre jobban arra hajtott, hogy még "pontosabban" havi szinten is nézzem a dolgok alakulását. Most már tudom a leírásodból, mely nagyon világosan rá is mutatott, hogy ez az elképzelésem hibás volt!
Kár, hogy nem mentettem le akár még az elõzõ futásokat, kb. 30 napja (kb. ennyi ideje néztem naponta) mutattak hol erõsebb, hol gyengébb negatív anomáliát, havi és három havi szinten is. Aztán tegnap elõtt valami hiba volt a lapon, nem jöttek be a térképek és tegnap, mikor rápillantottam már hûlt helye volt a negatív várakozásnak. Ez volt az, ami miatt a kérdés felmerült bennem.
Köszönöm Mindenki véleményét és kiegészítését!
A három kategória rendszerint a normál, a normál alatt, vagy a felett szokott lenni. Ha nem olyan finoman szeretnénk közelíteni, hogy tizedfokos szinten bontjuk, akkor máris csökken a szükséges évek száma. Pusztán erre szerettem volna többek között rávilágítani a durva lecsökkentéssel. Pl. ha 0.5 fokos a beosztás, akkor máris elég bõ másfél évszázad - ha jól értettem a számolásod.
Az 5-10 napos prognózisok - néha a 3-5 napos is - beválása, van hogy 70% alá esik. Sõt átlagban van, hogy csak 70% körül mozog.
Mégis döntéseket alapoznak rá. Egy 65% körüli beválású elõrejelzés már elfogadható, amelyre - megfelelõ ésszel és értve hozzá - alapozni lehet.
A probléma azonban inkább ott van, hogy a szezonális elõrejelzés még gyerekcipõben jár az idõjárás elõrejelzéshez képest. Sokan tévesen egy kaptafa alá vonják a kettõt és hasonló pontosságot várnak el a szezonális elõrejelzéstõl, mint az idõjárás elõrejelzéstõl. Arról nem is beszélve, hogy elõbbi jóval fiatalabb "kutatási terület" az utóbbihoz képest. Idõ kell és rengeteg kutatás. Szinoptikus és szinoptikus-klimatológiai kutatások sokasága kellene, hogy jobban megérthessük mi mire hogyan reagál. Nagyon sok olyan téma lenne, amit sajnos még nem kutattak le eléggé és sajnos most már egy jó ideje nem is ilyen az idõjárás elõrejelzés, vagy szezonális elõrejelzés fejlesztésére mennek el a pénzek és temérdek kutatási idõ. Ugye most más a "divat", másban van a jó pénz.
Abban egyet értek veled, hogy túl kevés adat van, de olyan értelemben értek ezzel egyet, hogy a jelenlegi megfigyelés még nem elég hatékony, nem elég jó.
Az 5-10 napos prognózisok - néha a 3-5 napos is - beválása, van hogy 70% alá esik. Sõt átlagban van, hogy csak 70% körül mozog.
Mégis döntéseket alapoznak rá. Egy 65% körüli beválású elõrejelzés már elfogadható, amelyre - megfelelõ ésszel és értve hozzá - alapozni lehet.
A probléma azonban inkább ott van, hogy a szezonális elõrejelzés még gyerekcipõben jár az idõjárás elõrejelzéshez képest. Sokan tévesen egy kaptafa alá vonják a kettõt és hasonló pontosságot várnak el a szezonális elõrejelzéstõl, mint az idõjárás elõrejelzéstõl. Arról nem is beszélve, hogy elõbbi jóval fiatalabb "kutatási terület" az utóbbihoz képest. Idõ kell és rengeteg kutatás. Szinoptikus és szinoptikus-klimatológiai kutatások sokasága kellene, hogy jobban megérthessük mi mire hogyan reagál. Nagyon sok olyan téma lenne, amit sajnos még nem kutattak le eléggé és sajnos most már egy jó ideje nem is ilyen az idõjárás elõrejelzés, vagy szezonális elõrejelzés fejlesztésére mennek el a pénzek és temérdek kutatási idõ. Ugye most más a "divat", másban van a jó pénz.
Abban egyet értek veled, hogy túl kevés adat van, de olyan értelemben értek ezzel egyet, hogy a jelenlegi megfigyelés még nem elég hatékony, nem elég jó.
"Ráadásul elég, ha csak három, kategóriával számol az ember"
Igen, ha 3 esetén is van korreláció, akkor igaz, de nem hinném, hogy csak háromféle hónap létezne csak és ez elegendõ lenne az szezonális elõréhez. Valószínûleg minél kevesebb a kategória, annál nagyobb a bizonytalanság a kimenetben.
Lehet, hogy most is ki lehet mutatni egy 60%-os beválást, csak ez édeskevés ahhoz, amihez az elõrejelzést használni akarjuk, sem egyénileg, sem országos szinten alapozni nem lehet rá. És szerintem a probléma ott van, hogy túl kevés az adat.
Ez a víz és száraz kenyér esete, azaz azzal fõzünk amink van.
Igen, ha 3 esetén is van korreláció, akkor igaz, de nem hinném, hogy csak háromféle hónap létezne csak és ez elegendõ lenne az szezonális elõréhez. Valószínûleg minél kevesebb a kategória, annál nagyobb a bizonytalanság a kimenetben.
Lehet, hogy most is ki lehet mutatni egy 60%-os beválást, csak ez édeskevés ahhoz, amihez az elõrejelzést használni akarjuk, sem egyénileg, sem országos szinten alapozni nem lehet rá. És szerintem a probléma ott van, hogy túl kevés az adat.
Ez a víz és száraz kenyér esete, azaz azzal fõzünk amink van.
1951-1952 decembertõl februárig a Kárpát-medencében valóban átlag felett zárt összességében. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nagyjából az Adriai-tenger - Németország - Norvég-tenger vonaltól nyugatra, délnyugatra átlagos vagy átlag alatti volt a tél, attól keletre átlag feletti. Vagyis mintha Európa két részre szakadt volna. Továbbá a március hónap, 1952-ben igen hidegen alakult - az átlag alatt zárt Európa északi és keleti területein.
(Európa keleti, északkeleti részén, volt olyan terület, ahol 6-8 fokkal volt hidegebb az átlagosnál a március.)
Ha összességében nézzük a fentieket, akkor lehet azt mondani, hogy Európában hideg volt a téli idõszakban. Ha ez még Európa felére is igaz, de igaz.
Bastardi sem valószínû, hogy úgy értette, hogy a kontinens minden kis porcikája dideregni fog a hidegtõl.
Egyébként ehhez a kettéosztottsághoz némi hasonlót vázolgat a QPW4 is, de errõl kicsit késõbb.
Zoltán68
Sejtem mire gondolsz, mert tény, hogy a havi bontású július elején kiadott szezonálisban benne volt, hogy szeptember átlag alatt lehetne és ugye a mostaniban elég rendesen leredukálódott a negatív terület nagysága.
Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a három havi - szezonális - bontásban az adott õsz elejei (Sep-Oct-No) idõszakra nincs nagy változás.
Õszintén szólva én sosem szeretem a havi bontásút használni. Véleményem szerint egy szezonális modell elõrejelzési eredményeit szezonális idõlépcsõn érdemes csak szemlélni. Már máskor is kifejtettem miért nem célszerû a havi bontást figyelni.
Csúszik egy markáns lehûlés 10 napot és máris nem negatív hanem pozitív lesz egy hónap anomáliája, holott a szezonális átlag nem sokat változik. Vagy éppen a lehûlés elmarad és egy hónappal késõbb realizálódhat. Helyzet ugyanaz: eltûnik a havi bontásúból, valamelyik hónapról és egy másikba kerül bele, de a szezonális átlag alig változik.
Lehet, ez az egyik ok a váltásra. Egy másik ok az lehet, hogy mivel megelõzõ 10 nap eseményei alapján kalkulál, a 10 megfigyelt napból kikerült egy olyan esemény, amely indukálhatott egy olyan folyamatot, amely a negatív irányba tolta el. Vagy éppen fordítva. Egy olyan folyamat indult el végül ezalatt a 10 nap alatt, amely egy másik irányba tolta el a dolgokat. Vagy elég csak annyi, hogy egy nagy teknõ pár száz km-el arrébb realizálódik a modellben és máris máshol vannak a hõmérsékleti anomáliák egy hónapban.
Pontos magyarázatot nem fogunk tudni találni, ahhoz látni kellett volna részleteiben frissítésrõl frissítésre hogy mi történik.
Egyébként továbbra sem értem - és ez úgy általánosságban szól, nem személyednek -, hogy miért a havi bontást nézegetik többen is, és miért nem a három havi bontásút, amelyben még a folyamatokat is fel lehet fedezni és kevésbé éri csalódás az embert. Továbbá ott van a valószínûségi térkép is mellettük, amit néha célszerû lenne használni, fõleg ha havi bontásban nézegeti az ember.
Link
Link
Cauchy
A szezonális elõrejelzés és az idõjárás elõrejelzés nem egy és ugyanaz. Máshogy kezelendõ mind a kettõ és más szemlélettel kell is hozzá látni.
Egyébként az összehasonlító-következtetõ, vagy máshogyan fogalmazva analógia módszeréhez nem kell olyan nagyon sok adat és olyan sok száz év. Csak tudni kell, hogy mit hasonlítunk mihez és hol keressünk. Ráadásul elég, ha csak három kategóriával számol az ember és nem 32-vel, máris nagyságrendekkel csökken a szükséges évek száma. Ráadásul nem is érdemes havi szinten bontani, szóval nem hiába szezonális léptékkel kalkulálnak rendszerint inkább.
Továbbá az idõjárásban valóban él ez a káosz elmélet, de jobban hasonlít a "fraktálok világára". Vagyis igazából úgy lenne helyesebb, ha azt mondanánk, hogy valóban látszólag káosz uralkodik, de valójában ebben a káoszban van rendezettség, szabály.
A hosszabbtávú, szezonális elõrejelzések pedig akkor fognak
jobban és jobban javulni, ha végre több kutatás folyik majd ebben a témában is - fõleg ha lesznek végre olyan pályázati források, amik támogatják az ilyen jellegû kutatásokat is.
Az idõjárási folyamatok, szinoptikus-klimatológiai "események" bizonyos "szabályokat" betartanak. Ezen szabályok feltérképezésével jól modellezhetõvé válnak és ezáltal jobbá válhatnak a szezonális elõrejelzések. A szimpla statisztikus alapú megközelítés nem fog helyes választ adni. Viszont egy mondjuk úgy statisztikus-dinamikai már igen.
Egy jó példa talán arra, hogy miért nem a legtökéletesebb megoldás, ha csak matematikai alapon próbáljuk a meteorológiai dolgokat közelíteni az pedig Mann hibája - õ volt a baromi rossz és hibás hõmérsékleti "hoki-görbe" megalkotója. Pusztán matematikai alapon - eléggé nem korrekt módon - próbálta rekonstruálni az elmúlt 1000 év globális hõmérsékleti görbéjét. Addig trükközött, addig variált a számításokkal míg az ismert görbe ki nem jött.
Persze, ha úgy írjuk le a dolgokat matematikailag, hogy az egy dinamikus folyamatot vissza tudjon adni, vagy éppen egy lineáris eseményt, amelyet egyszerû matematikai alapon tudunk közelíteni, parametrizálni, letudunk írni... az már helytállóbb.
Más.
Lefutott a QPW4.
Link
Az elmúlt hónapok jellemzõ dél-európai markáns pozitív hõmérsékleti anomáliája a jelek szerint mindinkább közép-kelet-európai térrész felé terjedne át.
Link
Így a téli idõszakra létrejöhetne Európa ketté válása hõmérsékletileg. Európa nyugati, délnyugati részei akár az átlagosnál hidegebben alakulhat a téli szezon és a kontinens elsõsorban keleti, délkeleti részein akár pozitív hõmérsékleti anomáliával zárhat is a téli szezon.
Érdemes lesz az elõttünk álló hónapokban figyelni, hogy vajon ez a folyamat realizálódni fog-e. Ha igen, akkor tényleg hasonlíthat az 1951-52-es forgatókönyvre.
(Mellesleg a 2008/2009-es tél is hasonlított rá - hõmérsékleti eloszlás szempontjából.)
Ami egyébként a folyamatot illeti. Az õszi idõszakra a Kárpát-medence térségében mintha gyengülni látszódni kicsit a pozitív anomália, ami akár némi esélyt is jelenthet arra, hogy egy-egy hónap átlagos értékkel, vagy az alatti középhõmérséklettel zárjon. Ugyanakkor a tél felé haladva újra picit erõsödhet a szezonális anomália. Ez a fajta "táncolás" a valószínûségi elõrejelzésben is látható.
Link
Augusztus-November idõszak körülire tehetõ, hogy leginkább csökken térségünkben a normál feletti szezon esélye és megnövekszik a normális szezonális középhõmérsékletre az esély.
Link
Ugyanakkor a tél felé haladva, Európa nagyobb részére ismét megnövekedne a normál feletti szezonális középhõmérséklet modellbeli valószínûsége.
Szemügyre veendõ az Izland környéki normál feletti érték valószínûségének növekedése az õszi idõszakban.
Ezt amikor megláttam és hozzá néztem, hogy a normál feletti érték a Földközi-tenger, illetve Dél-Európa térségébõl inkább Európa délkeleti, keleti részei felé tevõdhetne, máris beugrott egy meridionális makroszinoptikus felállás.
Ugye egy ilyen felállás sok mindent megmagyarázhatna. A gerinc hátoldalán meleg fel Izland felé, elõoldalán pedig hideg le nyugat, vagy esetleg középsõ területein Európának. Vagyis teknõ Európa nyugati, illetve középsõ részén. Ebbõl pedig adódhat az õszi mediterrán ciklon keletkezés, vagy a lee-genezis.
Továbbá az is kecsegtetõ, hogy Skandináv-félsziget északkeleti csücskére, illetve a Baltikumra nem számol olyan nagy esélyt a normál feletti érékre.
Az idei nyár pedig szinte kijelenthetõ, hogy átlagosnál ugyan melegebben zár, de ez még nagyjából a normál kategóriába tartozó.
Remélem minden mondatom értelmes tekintve, hogy milyen kései órákra jár
(Európa keleti, északkeleti részén, volt olyan terület, ahol 6-8 fokkal volt hidegebb az átlagosnál a március.)
Ha összességében nézzük a fentieket, akkor lehet azt mondani, hogy Európában hideg volt a téli idõszakban. Ha ez még Európa felére is igaz, de igaz.
Bastardi sem valószínû, hogy úgy értette, hogy a kontinens minden kis porcikája dideregni fog a hidegtõl.
Egyébként ehhez a kettéosztottsághoz némi hasonlót vázolgat a QPW4 is, de errõl kicsit késõbb.
Zoltán68
Sejtem mire gondolsz, mert tény, hogy a havi bontású július elején kiadott szezonálisban benne volt, hogy szeptember átlag alatt lehetne és ugye a mostaniban elég rendesen leredukálódott a negatív terület nagysága.
Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a három havi - szezonális - bontásban az adott õsz elejei (Sep-Oct-No) idõszakra nincs nagy változás.
Õszintén szólva én sosem szeretem a havi bontásút használni. Véleményem szerint egy szezonális modell elõrejelzési eredményeit szezonális idõlépcsõn érdemes csak szemlélni. Már máskor is kifejtettem miért nem célszerû a havi bontást figyelni.
Csúszik egy markáns lehûlés 10 napot és máris nem negatív hanem pozitív lesz egy hónap anomáliája, holott a szezonális átlag nem sokat változik. Vagy éppen a lehûlés elmarad és egy hónappal késõbb realizálódhat. Helyzet ugyanaz: eltûnik a havi bontásúból, valamelyik hónapról és egy másikba kerül bele, de a szezonális átlag alig változik.
Lehet, ez az egyik ok a váltásra. Egy másik ok az lehet, hogy mivel megelõzõ 10 nap eseményei alapján kalkulál, a 10 megfigyelt napból kikerült egy olyan esemény, amely indukálhatott egy olyan folyamatot, amely a negatív irányba tolta el. Vagy éppen fordítva. Egy olyan folyamat indult el végül ezalatt a 10 nap alatt, amely egy másik irányba tolta el a dolgokat. Vagy elég csak annyi, hogy egy nagy teknõ pár száz km-el arrébb realizálódik a modellben és máris máshol vannak a hõmérsékleti anomáliák egy hónapban.
Pontos magyarázatot nem fogunk tudni találni, ahhoz látni kellett volna részleteiben frissítésrõl frissítésre hogy mi történik.
Egyébként továbbra sem értem - és ez úgy általánosságban szól, nem személyednek -, hogy miért a havi bontást nézegetik többen is, és miért nem a három havi bontásút, amelyben még a folyamatokat is fel lehet fedezni és kevésbé éri csalódás az embert. Továbbá ott van a valószínûségi térkép is mellettük, amit néha célszerû lenne használni, fõleg ha havi bontásban nézegeti az ember.
Link
Link
Cauchy
A szezonális elõrejelzés és az idõjárás elõrejelzés nem egy és ugyanaz. Máshogy kezelendõ mind a kettõ és más szemlélettel kell is hozzá látni.
Egyébként az összehasonlító-következtetõ, vagy máshogyan fogalmazva analógia módszeréhez nem kell olyan nagyon sok adat és olyan sok száz év. Csak tudni kell, hogy mit hasonlítunk mihez és hol keressünk. Ráadásul elég, ha csak három kategóriával számol az ember és nem 32-vel, máris nagyságrendekkel csökken a szükséges évek száma. Ráadásul nem is érdemes havi szinten bontani, szóval nem hiába szezonális léptékkel kalkulálnak rendszerint inkább.
Továbbá az idõjárásban valóban él ez a káosz elmélet, de jobban hasonlít a "fraktálok világára". Vagyis igazából úgy lenne helyesebb, ha azt mondanánk, hogy valóban látszólag káosz uralkodik, de valójában ebben a káoszban van rendezettség, szabály.
A hosszabbtávú, szezonális elõrejelzések pedig akkor fognak
jobban és jobban javulni, ha végre több kutatás folyik majd ebben a témában is - fõleg ha lesznek végre olyan pályázati források, amik támogatják az ilyen jellegû kutatásokat is.
Az idõjárási folyamatok, szinoptikus-klimatológiai "események" bizonyos "szabályokat" betartanak. Ezen szabályok feltérképezésével jól modellezhetõvé válnak és ezáltal jobbá válhatnak a szezonális elõrejelzések. A szimpla statisztikus alapú megközelítés nem fog helyes választ adni. Viszont egy mondjuk úgy statisztikus-dinamikai már igen.
Egy jó példa talán arra, hogy miért nem a legtökéletesebb megoldás, ha csak matematikai alapon próbáljuk a meteorológiai dolgokat közelíteni az pedig Mann hibája - õ volt a baromi rossz és hibás hõmérsékleti "hoki-görbe" megalkotója. Pusztán matematikai alapon - eléggé nem korrekt módon - próbálta rekonstruálni az elmúlt 1000 év globális hõmérsékleti görbéjét. Addig trükközött, addig variált a számításokkal míg az ismert görbe ki nem jött.
Persze, ha úgy írjuk le a dolgokat matematikailag, hogy az egy dinamikus folyamatot vissza tudjon adni, vagy éppen egy lineáris eseményt, amelyet egyszerû matematikai alapon tudunk közelíteni, parametrizálni, letudunk írni... az már helytállóbb.
Más.
Lefutott a QPW4.
Link
Az elmúlt hónapok jellemzõ dél-európai markáns pozitív hõmérsékleti anomáliája a jelek szerint mindinkább közép-kelet-európai térrész felé terjedne át.
Link
Így a téli idõszakra létrejöhetne Európa ketté válása hõmérsékletileg. Európa nyugati, délnyugati részei akár az átlagosnál hidegebben alakulhat a téli szezon és a kontinens elsõsorban keleti, délkeleti részein akár pozitív hõmérsékleti anomáliával zárhat is a téli szezon.
Érdemes lesz az elõttünk álló hónapokban figyelni, hogy vajon ez a folyamat realizálódni fog-e. Ha igen, akkor tényleg hasonlíthat az 1951-52-es forgatókönyvre.
(Mellesleg a 2008/2009-es tél is hasonlított rá - hõmérsékleti eloszlás szempontjából.)
Ami egyébként a folyamatot illeti. Az õszi idõszakra a Kárpát-medence térségében mintha gyengülni látszódni kicsit a pozitív anomália, ami akár némi esélyt is jelenthet arra, hogy egy-egy hónap átlagos értékkel, vagy az alatti középhõmérséklettel zárjon. Ugyanakkor a tél felé haladva újra picit erõsödhet a szezonális anomália. Ez a fajta "táncolás" a valószínûségi elõrejelzésben is látható.
Link
Augusztus-November idõszak körülire tehetõ, hogy leginkább csökken térségünkben a normál feletti szezon esélye és megnövekszik a normális szezonális középhõmérsékletre az esély.
Link
Ugyanakkor a tél felé haladva, Európa nagyobb részére ismét megnövekedne a normál feletti szezonális középhõmérséklet modellbeli valószínûsége.
Szemügyre veendõ az Izland környéki normál feletti érték valószínûségének növekedése az õszi idõszakban.
Ezt amikor megláttam és hozzá néztem, hogy a normál feletti érték a Földközi-tenger, illetve Dél-Európa térségébõl inkább Európa délkeleti, keleti részei felé tevõdhetne, máris beugrott egy meridionális makroszinoptikus felállás.
Ugye egy ilyen felállás sok mindent megmagyarázhatna. A gerinc hátoldalán meleg fel Izland felé, elõoldalán pedig hideg le nyugat, vagy esetleg középsõ területein Európának. Vagyis teknõ Európa nyugati, illetve középsõ részén. Ebbõl pedig adódhat az õszi mediterrán ciklon keletkezés, vagy a lee-genezis.
Továbbá az is kecsegtetõ, hogy Skandináv-félsziget északkeleti csücskére, illetve a Baltikumra nem számol olyan nagy esélyt a normál feletti érékre.
Az idei nyár pedig szinte kijelenthetõ, hogy átlagosnál ugyan melegebben zár, de ez még nagyjából a normál kategóriába tartozó.
Remélem minden mondatom értelmes tekintve, hogy milyen kései órákra jár
Ha vita nem is gerjedt (hál' Istennek!) azért jól felélénkült a fórum! 
Azért szeretem ezeket az intermezzo-kat, mert nagyon sokat lehet belõlük tanulni. Értelmes emberek érvelnek. Woww!
Azért szeretem ezeket az intermezzo-kat, mert nagyon sokat lehet belõlük tanulni. Értelmes emberek érvelnek. Woww!
Megkövetem magam, figyelmetlen voltam és a linkelt táblázat nem helytálló idõben, így már másként fest, mindent összevetve bizony átlag felett vagyunk nagyon is. A jelenlegi állás elérhetõ itt:Link
Hu ezt élõben könnyebb elmagyarázni, de mivel te nem avgy matematikából alulképzett, megpróbálom röviden összefoglalni.
Tegyük fel, hogy sstatisztikai alapon akarunk idõjárást elõrejelezni, azaz úgy, hogy kiválasztunk x db hónapot (mondjuk db-ot) és ezek a hónapok hõmérsékleti adataiból (mondjuk átlaghõmérsékletébõl) szeretnénk megjósol a következõ hónap idõjárását. Úgy csináljuk, hogy megvizsgálunk visszamenõleg minden ilyen 3 hónapos csomagot és ezek lesznek az elemi eseményeink.
Azt kell elõször pontosítanunk, hogy mikor különbözõ egy elemi esemény, azaz a hónapok elõforduló átlaghõmérsékleteit fel kell osztani intervallumokra, mondjuk a sokéves átlag körül egyenlõ dT nagyságú intervallumokra osztjuk és minden hónapot beteszünk egy ilyen osztályba. Kérdés mennyi legyen dT azaz mikor különbözzön két hónap hõmérséklete egymástól és így hány db intervallum keletkezik. Legyen egy 0,1°C és legyen +-3 fokos eltérésben az a szakasz, ahová mindent besorolunk (mi kívül esik, azt berakjuk +-szélsõ intervallumba.
Lesz így -v -3.0--2,9 -2,9--2.8 stb.. kb 32 db intervallumunk, ahova egy hónap átlaghõmérsékleti értéke eshet, azaz hónap 32 féle értéket vehet fel.
Egy elemi eseményben tehát van 3 hónap, minden hónap 32 értéket vehet fel, de egy hónap háromszor vesz részt a számításban így összesen 32 a harmadikon /3 = kb 11000 féle elemi eseményünk van. Azaz ha minden átlagérték egyforma valószínûséggel következik be (+-3mas dT-n talán feltételezhetõ, de lehet hogy nincs így, ehhez nincsenek adataim, hogy a haranggörbe mennyire egyenleten +-3dT-n), 11000 hónapra = 910 évre van szükség, hogy az összes elemi esemény bekövetkezzen. De ez nem elég. Mert ahhoz, hogy adott 3 hónapos szakaszhoz milyen következmény tartopzik, arról is kell egy statisztikát készíteni, mert várhatóan nem minden ugyanolyan elemi eseményhez fog ugyanaz a 4-ik hónap tartozni ,hanem (remélhetõleg) lesz egy legvalószínûbb kiimenet, ami maga a jóslatunk kell legyen. Jó kérdés, hogy hány azonos kimenetelbõl lesz mondjuk 70-80% valószínûsége egy adott 4-ik hónapnak, de szerintem ehhez legalább 100 azonos kimenetel kell, hogy elégé hihessünk a korrelációnak.
Ha feltételezzük, hogy egy ilyen kimenetel egy-az egyben megjósolja a 4-ik hónapot, akkor elég lenne 900 év, ha 100 kéne, akkor már 90.000 év adatára volna szükség, ha csapadékot is figyelembe szeretnénk venni, és ott minden hónap mondjuk vagy csapadékos vagy átlagos vagy száraz, akkor minden elemi eseménybeegy 7-es szorzó jön be, azaz a 90.000 évbõl lesz durván 300000 év.
Nem tudom csinált-e bárki errõl már statisztikát, hogy mekkora hõmérsékletfelbontásnál érzékelhetõ a korreláció vagy hány hónapot érdemes vizsgálni visszamenõleg, szerintem ez a feladat rendkívül bonyolult.
Tegyük fel, hogy sstatisztikai alapon akarunk idõjárást elõrejelezni, azaz úgy, hogy kiválasztunk x db hónapot (mondjuk db-ot) és ezek a hónapok hõmérsékleti adataiból (mondjuk átlaghõmérsékletébõl) szeretnénk megjósol a következõ hónap idõjárását. Úgy csináljuk, hogy megvizsgálunk visszamenõleg minden ilyen 3 hónapos csomagot és ezek lesznek az elemi eseményeink.
Azt kell elõször pontosítanunk, hogy mikor különbözõ egy elemi esemény, azaz a hónapok elõforduló átlaghõmérsékleteit fel kell osztani intervallumokra, mondjuk a sokéves átlag körül egyenlõ dT nagyságú intervallumokra osztjuk és minden hónapot beteszünk egy ilyen osztályba. Kérdés mennyi legyen dT azaz mikor különbözzön két hónap hõmérséklete egymástól és így hány db intervallum keletkezik. Legyen egy 0,1°C és legyen +-3 fokos eltérésben az a szakasz, ahová mindent besorolunk (mi kívül esik, azt berakjuk +-szélsõ intervallumba.
Lesz így -v -3.0--2,9 -2,9--2.8 stb.. kb 32 db intervallumunk, ahova egy hónap átlaghõmérsékleti értéke eshet, azaz hónap 32 féle értéket vehet fel.
Egy elemi eseményben tehát van 3 hónap, minden hónap 32 értéket vehet fel, de egy hónap háromszor vesz részt a számításban így összesen 32 a harmadikon /3 = kb 11000 féle elemi eseményünk van. Azaz ha minden átlagérték egyforma valószínûséggel következik be (+-3mas dT-n talán feltételezhetõ, de lehet hogy nincs így, ehhez nincsenek adataim, hogy a haranggörbe mennyire egyenleten +-3dT-n), 11000 hónapra = 910 évre van szükség, hogy az összes elemi esemény bekövetkezzen. De ez nem elég. Mert ahhoz, hogy adott 3 hónapos szakaszhoz milyen következmény tartopzik, arról is kell egy statisztikát készíteni, mert várhatóan nem minden ugyanolyan elemi eseményhez fog ugyanaz a 4-ik hónap tartozni ,hanem (remélhetõleg) lesz egy legvalószínûbb kiimenet, ami maga a jóslatunk kell legyen. Jó kérdés, hogy hány azonos kimenetelbõl lesz mondjuk 70-80% valószínûsége egy adott 4-ik hónapnak, de szerintem ehhez legalább 100 azonos kimenetel kell, hogy elégé hihessünk a korrelációnak.
Ha feltételezzük, hogy egy ilyen kimenetel egy-az egyben megjósolja a 4-ik hónapot, akkor elég lenne 900 év, ha 100 kéne, akkor már 90.000 év adatára volna szükség, ha csapadékot is figyelembe szeretnénk venni, és ott minden hónap mondjuk vagy csapadékos vagy átlagos vagy száraz, akkor minden elemi eseménybeegy 7-es szorzó jön be, azaz a 90.000 évbõl lesz durván 300000 év.
Nem tudom csinált-e bárki errõl már statisztikát, hogy mekkora hõmérsékletfelbontásnál érzékelhetõ a korreláció vagy hány hónapot érdemes vizsgálni visszamenõleg, szerintem ez a feladat rendkívül bonyolult.
Oké-oké!
Nem kicsit kanyarodtunk el a fórum témától, de még egy gondolatot hozzátennék! Tulajdonképp egy véleményen vagyunk a beválási esélyeket illetõen. Vonatkoztassunk el egy picit a beválási esélyektõl. Azon morfondíroztam a kérdésem kapcsán, hogy mi volt az a kezdeti tényezõ, ami annyit változott 2 nap alatt, hogy a prognózis a "stabil" egy hónapos várakozása után az ellentettjére fordult. Ebben is elképzelhetõ, hogy pár hsz-el elõbb megadtad a választ: a pillangó-hatás vagy káosz (most nem látom,hogy is írtad)
pitom: gondolom egy fél idõtávon azért már értékelhetõ lesz valamelyest, akkor azért térjünk vissza rá!
Nem kicsit kanyarodtunk el a fórum témától, de még egy gondolatot hozzátennék! Tulajdonképp egy véleményen vagyunk a beválási esélyeket illetõen. Vonatkoztassunk el egy picit a beválási esélyektõl. Azon morfondíroztam a kérdésem kapcsán, hogy mi volt az a kezdeti tényezõ, ami annyit változott 2 nap alatt, hogy a prognózis a "stabil" egy hónapos várakozása után az ellentettjére fordult. Ebben is elképzelhetõ, hogy pár hsz-el elõbb megadtad a választ: a pillangó-hatás vagy káosz (most nem látom,hogy is írtad)
pitom: gondolom egy fél idõtávon azért már értékelhetõ lesz valamelyest, akkor azért térjünk vissza rá!
Cauchy, miért kell ennyire hosszú idõ??
Ezek szerint 3-400000 év múlva többet fogunk tudni?
Ezek szerint 3-400000 év múlva többet fogunk tudni?
Persze, meg lehet adni véges intervallumot, ahol a beválás valószínûsége egy bizonyos % felett van, csak tudomásul kell venni, hogy ahogy nõ az elõrejelzett idõpont idõbeli távolsága, úgy csökken - közelítõleg exponenciálisan - a beválás valószínûsége. Ráadásul még a megadott idõtartamon belül is csak adott valószínûséggel válik be az elõrejelzés, azaz nincs olyan kicsi idõtáv, ahol a beválás 100% lenne.
7-10 nap után pedig a hozzáadott információérték gyakorlatilag nullára csökken.
Próbálkoznak persze mindenféle statisztikai alapon mûködõ eljárásokkal, de a véleményem szerint az összehasonlító-következtetõ módszerhez nincs elég adatunk (150 év áll rendelkezésre, becslésem szerint pedig minimum 3-400 ezer év havi adatsorára lenne szükségünk)
7-10 nap után pedig a hozzáadott információérték gyakorlatilag nullára csökken.
Próbálkoznak persze mindenféle statisztikai alapon mûködõ eljárásokkal, de a véleményem szerint az összehasonlító-következtetõ módszerhez nincs elég adatunk (150 év áll rendelkezésre, becslésem szerint pedig minimum 3-400 ezer év havi adatsorára lenne szükségünk)
Edward Lorenz-féle elmélet ez oké, de talán valamit ki lehet talán bogozni belõle...
Azaz a légkör, mint dinamikus rendszerben a mostani adatokban meglévõ legkisebb változás is idõvel a végeredményben hatalmas eltéréseket okoz, és nincs olyan minimális változás/hiba érték, aminél az eltérések idõvel ne okoznának teljes kiszámíthatatlanságot.
Ez rendben is van, de kb. 1 hete ez az anomália térkép legalább akkora hideg anomáliával számolt (szeptembertõl 2010. januárig), mint amennyivel most pozitív tartományban van! A negatív anomália pedig nem 1-2 futáson keresztül látszott hanem kb. egy hónapja is, amióta (egyébként épp ezért) figyeltem. Szóval, inkább erre a 180 fokos fordulatra irányult a kérdésem, ami még mindig nyitva! Nem is az a lényeg számomra, hogy most hideg, meleg stb, de az egyhavi, mondjuk "stabil" hideg anomáliát egy-két nap leforgása alatt pozitív tartományba tette, ennek mi lehet az alapja, a nyitja?
Nem is az a lényeg számomra, hogy most hideg, meleg stb, de az egyhavi, mondjuk "stabil" hideg anomáliát egy-két nap leforgása alatt pozitív tartományba tette, ennek mi lehet az alapja, a nyitja?
Így van, ezen kár vitát nyitni, fogunk még látni ezen a térképen novemberig a jégkorszaktól a januári orgonanyílásig mindent. Azért én becsülöm Bastardit, hogy van mersze latolgatni, miközben a meteorológia minden fejlõdése ellenére 10 napnál nem tud magabiztosan elõrébb tekintetni, és nem mellesleg ezt képzett meteorológusként teszi. Véleményét mindig igyekszik szakmai alapon felépíteni a maga vicces és laza talján angolságával. Az vesse rá az elsõ követ, aki hosszútávban nem tévedett még...
Egyébként pedig összekeveredtek itt a dolgok egy kissé. Elõször is Svadasz a tõle megszokott magas színvonalon leírta, hogy Bastardi miért utalt 51-52 telére, ugyanakkor nyitva hagyta a kérdést, hogy 51-52 tele milyen is volt és mire is utalhat. Erre jött a válasz, hogy szokatlanul enyhe volt, legalábbis idehaza, amivel kár lenne vitatkozni. Ellenben Bastardi hideg telet jósolt latolgatásában, bár õ Európára nagyban tekintett rá. Az elveszni látszó lényegre viszont svadasz utalt, hogy bizonyos feltételezések szerint az AMO elérte maximumát és több jel utal arra, hogy negatív irányba válthat most vagy a közeljövõben. Ha én jól értettem, akkor Bastardi is ezért választotta 51-52-t, mert ekkora datálható a múltban egy hasonló váltási periódus kezdete. Ehhez jön egy lehetséges El nino és a naptevékenység rég nem látott minimuma. Ide sorolható az arktikus jégborítottság csökkenõ trendjének tényszerû megállása. Senki nem fogja tudni megmondani milyen lesz a tél, csupán felmerülnek tényezõk, amelyekbõl levonhatók egyes következtetések, mégpedig nem megérzéses alapon, hanem az e kérdéskörben sajnos még szûkösre szabott, de mégis tudományos alapokra helyezett fogalomkörben. Ha pedig jól értelmeztem e jeleket, akkor a következõ években, lehet most, lehet késõbb, de növekvõ eséllyel becsúszhat majd egy markánsabb tél, tehát lehet hogy most lesz egy váltás, vagy legalábbis egy olyan átmeneti idõszakba léphetünk, amely átvezethet bennünket a következõ években egy negatív fázisba, amikor a hidegebb telek esélye megnõ.
Végül pedig íme egy táblázat a globális átlaghõmérséklet változásáról:Link
Egyébként pedig összekeveredtek itt a dolgok egy kissé. Elõször is Svadasz a tõle megszokott magas színvonalon leírta, hogy Bastardi miért utalt 51-52 telére, ugyanakkor nyitva hagyta a kérdést, hogy 51-52 tele milyen is volt és mire is utalhat. Erre jött a válasz, hogy szokatlanul enyhe volt, legalábbis idehaza, amivel kár lenne vitatkozni. Ellenben Bastardi hideg telet jósolt latolgatásában, bár õ Európára nagyban tekintett rá. Az elveszni látszó lényegre viszont svadasz utalt, hogy bizonyos feltételezések szerint az AMO elérte maximumát és több jel utal arra, hogy negatív irányba válthat most vagy a közeljövõben. Ha én jól értettem, akkor Bastardi is ezért választotta 51-52-t, mert ekkora datálható a múltban egy hasonló váltási periódus kezdete. Ehhez jön egy lehetséges El nino és a naptevékenység rég nem látott minimuma. Ide sorolható az arktikus jégborítottság csökkenõ trendjének tényszerû megállása. Senki nem fogja tudni megmondani milyen lesz a tél, csupán felmerülnek tényezõk, amelyekbõl levonhatók egyes következtetések, mégpedig nem megérzéses alapon, hanem az e kérdéskörben sajnos még szûkösre szabott, de mégis tudományos alapokra helyezett fogalomkörben. Ha pedig jól értelmeztem e jeleket, akkor a következõ években, lehet most, lehet késõbb, de növekvõ eséllyel becsúszhat majd egy markánsabb tél, tehát lehet hogy most lesz egy váltás, vagy legalábbis egy olyan átmeneti idõszakba léphetünk, amely átvezethet bennünket a következõ években egy negatív fázisba, amikor a hidegebb telek esélye megnõ.
Végül pedig íme egy táblázat a globális átlaghõmérséklet változásáról:Link
Persze, ez nem is azt jelenti, hogy ez tuti, pusztán egy vélemény.
Én már alig várom, hogy a sajtóban elinduljon a találgatás, mert az elsõ jóslatoknak a homlokegyenest ellenkezõje szokott bejönni.
Vitát meg végképp nem akarok gerjeszteni.
Én már alig várom, hogy a sajtóban elinduljon a találgatás, mert az elsõ jóslatoknak a homlokegyenest ellenkezõje szokott bejönni.
Vitát meg végképp nem akarok gerjeszteni.
Meg azt is tegyük hozzá gyorsan, hogy ez a térkép is szinte naponta változik. Gyakorlatilag követi a NAO-indexet. Meg még ki tudja mit. Erre aztán végképp nem lehet alapozni (sem). Volt is vita ebbõl itt, nem is kicsi
Azért azt is hozzá kell tenni hogy Bastardi írásai nem sûrûn szoktak bejönni.
Ha megnézed svadasz 61740 sz. hozzászólását és utána Usrin 61743-át, abból kiderül, hogy pl. Bastardi véleménye alapján a télimádók elõreláthatóan nem fogják szívükbe zárni az elkövetkezõ telet. Egybecseng a mostani anomália-térképpel.
Egy ideje szinte naponta figyelgetem a szezonális elõrejelzéseket. Szinte egyik pillanatról a másikra vett 90°-os fordulatot. A következõ hónapra elõjelzett negatív anomália eltûnt: Link Csapadékban ha jól emlékszem a szeptembert illetõen fordult a kocka: Link
Nem arról van szó, hogy ezeket az elõjelzéseket kp-nak venném, de kíváncsi lennék svadasz vagy vki profi véleményére, mi okozta ezt a hirtelen pálfordulást. Jelenthet valamit ez a tendencia, hogy értelmezzük ezt?
A fáklyát nézve, végre megjelenik a csapadékhajlam térségemben. A keddi, majd a jövõ hét végére (16-17) érkezõ hf egyelõre ezzel kecsegtet. Link
Nem arról van szó, hogy ezeket az elõjelzéseket kp-nak venném, de kíváncsi lennék svadasz vagy vki profi véleményére, mi okozta ezt a hirtelen pálfordulást. Jelenthet valamit ez a tendencia, hogy értelmezzük ezt?
A fáklyát nézve, végre megjelenik a csapadékhajlam térségemben. A keddi, majd a jövõ hét végére (16-17) érkezõ hf egyelõre ezzel kecsegtet. Link
Tökéletes egyetértek veled!
Az utolsó mondatoddal meg fõleg!
Jól látszik, hogy az "esetleges" (meggondolatlanul korán) évszakváltó frontnak kikiáltott jövõhét eleji HF. csak 1 napos lehûlést okoz, majd folytatódik az igazi nyári idõ. A hétvégére pedig egyre nagyobb esély körvonalazódik kánikulai melegre.
És ez így rendben is van augusztus elején, derekán!Örüljünk a nyárnak!
Értem én hogy van aki már most a hideg õszt várja, de még várjon egy kicsit türelmesen.
Az utolsó mondatoddal meg fõleg!
Jól látszik, hogy az "esetleges" (meggondolatlanul korán) évszakváltó frontnak kikiáltott jövõhét eleji HF. csak 1 napos lehûlést okoz, majd folytatódik az igazi nyári idõ. A hétvégére pedig egyre nagyobb esély körvonalazódik kánikulai melegre.
És ez így rendben is van augusztus elején, derekán!Örüljünk a nyárnak!
Értem én hogy van aki már most a hideg õszt várja, de még várjon egy kicsit türelmesen.
Az éghajlati adatsorok a te emlékeid sem erõsítik meg. Budapest pédául nullázott ezen a napon 17-es tmax mellett (bár ezt elõzõ este is mérhették), de ez már inkább visszatekintõ...
A "reális" szo alatt azt értettem, hogy megtörténhet, mert már volt rá példa, ezért nem kell még temetni a nyarat már augusztus eljén egy augusztus kozepeo évszakváltoval és nem kellene már elkönyvelni a dolgot egy HF érkezésével.
Azért reálisnak, vagy átlagosnak nem mondanám a tavalyihoz hasonló, vagy csak megközelítõ hõhullámot! Ha nagyjából átlagosan alakulnak a dolgok (tehát nem kell az átlag alá sem menni), akkor szeptemberben (fõként az északi és nyugati megyékben) már elköszönhetünk a "30-asoktól".
Persze a tavalyi extrém helyzet is megismétlõdhet (vagy valami hasonló), de akár a fordítottja is, mint pl. (ha jól emlékszem) 1996-ban, amikor szept. 12-én már hózápor volt a Kékestetõn.
Persze a tavalyi extrém helyzet is megismétlõdhet (vagy valami hasonló), de akár a fordítottja is, mint pl. (ha jól emlékszem) 1996-ban, amikor szept. 12-én már hózápor volt a Kékestetõn.
Hát igencsak idézõjelben van az az évszakváltó, mert a fáklya az ominozus HF után újra visszamelegedést peddzeget akár T850 15 °C tartományába, vagyis a jelen hõmérsékletekre. Na de majd 1 hét múlva okosabbak leszünk. (teljesen reális mondjuk az is, hogy szeptemberben hirtelen hõhullám ér el minket, (lásd pl. 2008-at, és a továbbra is nagy meleget Afrika felé.)
Hagyjuk már ezt az évszakváltó front kifejezést.. Szeptember 23ika a csillagászati õsz kezdete, simán lesznek még 30 fokok szeptemberben is... Valóban körvonalazódik lehûlés (menetrend szerint 20ika körül), de lesznek még szép nyári napok.. Kicsit illúzióromboló augusztus 8ikán ''évszakváltó'' frontról elmélkedni...
Aug. 10. után elég határozott hidegfelhalmozódás (negatív T850) várható az északi térségekben . A hónap 17.-20.-a környékén "évszakváltó" front körvonalazódik hazánk térségében is.
Semmi új nincs a fáklyán már napok óta. 10.-ig átlag körüli hõmérsékletek, csapadék nélkül. Ezután sem lesz lényeges változás, de megnõ a csapadékhajlam. A várható mennyiségeket és területi eloszlást még nem érdemes latolgatni szerintem.
Igen elé gyorsan kivette,csak egy futás volt,ami a futottak még tartományba került!))
))Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-01 15:57
Szabályzat