Meteorológiai esélylatolgatások

Off:Azért nem kell ennyire örülni általában az Alföld nyugati részei is ilyenkor ki veszik részüket...pl ez a térség is,dél kelet meg más tészta ahogy mondod!!
On:Nagyából jól alakulnak a dolgok..végre nem csak majd a T-minek fogják lázba hozni a társaságot,hanem majd a radart is érdemes lesz figyelni!

A lényeg, hogy a tél valszeg nem fog elmaradni, -ahogy az õsz is megérkezett pár hete,-és remélhetõleg néhány vaskos meglepetést is fog tartogatni...ezek közé sorolom a síkvidéki 30-50cm. közötti havat, valamint a -15,-27°C közti T-min. értékeket...ezek szerencsére egy 10 éves perióusban "be szoktak játszani" itt Dny-Dunántúlon! Az Alföld meg tudjuk más tészta...hehe...

Na igen....)
Hál istennek az idei õsszel már párszor el lett kiabálva a hideg. Egyébként sem értem mi az hogy " korábban jöttek az elsõ talajmenti fagyok.." Október elején azért nincs az olyan nagyon korán.És az ország nagyrészén még csak a talaj mentém sem volt fagy. Ami biztos szerdán, csütörtökön szinte késõnyári meleg leszPéntek Hf ,lehûlés. Talán péntek után már tisztábban látni.

Érdekes ez, mert ha ezt elemzem akkor meg elég gyalázatos lehet a helyzet.
Link

A Moszkvai fáklya is sokatmondó:Link
Azaz áteshetünk a ló másik oldalára is akár.De ezek a hirtelen lehülések nem szoktak tartósak lenni ebben az idõszakban nálunk.

Mindenesetre pont jó idõzítés lesz(okt.15. távfûtés)

Az északi térségekben, Norvégiától Oroszországig a fáklya alapján hosszantartó, stabil -és most jön a lényeg:-átl alatti ! hõmérsékletek várhatók a következõ 2 hétben, havazásokkal, kemény éjszakai fagyokkal...azt hiszem az elmúlt évek októberei nem nagyon kecsegtettek ilyen pozitív elõjelekkel. Az elsõ talajmenti fagyok is viszonylag korán megérkeztek hozzánk, DNY-ra is. Még néhány nap, és a hidegebb-hûvösebb levegõ uralma alá fogunk kerülni, remélhetõleg gyakori csapadékkal, s bizony átlag alatti! hõmérsékletekkel. azaz:éljen a Tél!!!

Az idén is elkezdem akkor a diagramot készíteni mint tavaly az elõzõleg emlegetett elõre alapján.
Ha valakinek van valami egyedi kérése szóljon.
342 nap mentése van nálam.


Ilyen volt az elõzõ télen:
Link
Annyit még hozzá, hogy a január végül kb -1-es anomália lett, a február pedig kb +0,5

Egy ideje "töretlenül" figyelem, szinte nap mint nap a modellt. Viszont még a beválását mélyrehatóan soha nem vizsgáltam. Annyit tudok megállapítani, hogy a szeptemberi pozitív anomáliát kb. augusztus elsõ dekádjától adta: Link Egyik napról a másikra váltott a modell negatívból pozitívba szeptembert illetõen (figyeltem...). Ennek fényében, ezt elkönyvelhetjük úgy, hogy kvázi sikerült a modellnek eltalálni a szeptemberi pozitív anomáliát, ez is egy érdekes kérdés! Én azt mondom érdemes és érdekes figyelni ezekre a prognózisokra. Továbbá itt is látható, hogy Bastardi sem az ujjából sz...

Valószínû, h az ECM-bõl van, az szinte majdnem mindig melegebbet ad, ami valljuk be illik is a trendbe Most ha jól emlékszem márciusra ad az átlagostól kissé hidegebbet. A jég, ahogy már salek is linekelte Link jobban áll, mint az elmúlt két évben(07, 0, a 2005-ös szint alatt van kevéssel. Errõl(mármint a jégrõl) inkább az Éghajlatváltozás-ban szoktak/tunk írogatni.

Egyébként ha jól látom, kb. dec-ig nincs nagy különbség a két hosszútávú elõre között, a lényeges eltérés januártól jön.

Link
2008-hoz képest kicsit erõsebb.Bár kevésbé terjeszkedik Szibéria irányába most.Ez nem tudom jelenthet-e valamit.Gondolom igen.

Hogy áll a jegesedés?

(egyébként, ha jól tudom a Met Office seasonal forecast más modell alapján készül, mint ez a másik... talán ECMWF, ha jól emlékszem)

A Met Office rövid állásfoglalása a 2009/2010-es télrõl:

Link

"Preliminary indications continue to suggest that winter temperatures are likely to be near or above average over much of Europe including the UK. Winter 2009/10 is likely to be milder than last year for the UK, but there is still a 1 in 7 chance of a cold winter."

A lényege annyi, hogy Európa nagy részén (beleértve Angliát is, ami minket csak közvetve érinthet) az átlaghoz közeli vagy a feletti hõmérsékleteket várnak. Angliában melegebb telet várnak az elõzõnél, de 1/7 az esélye egy hideg télnek!

Augusztusi elõrejelzés szerint a szeptember/október/november Európában jóval az átlag fölött alakul majd, eddig nem jár messze az igazságtól... Link a csapadékot pedig átlag alattira adja, hát ez sem újdonság már nekünk...

Érdekes, h viszonylag markáns álláspontot képvisel a 3-ai CFS két nagy térségre is több hónapos elõrejelzéseiben.
Az egyik ilyen térség Észak-Amerika ény-i fele, ahol a 2 fokos pozitív anomália is megjelenik : Link elég nagy valószínûséggel :Link Link ill. Link

A másik térség Európa itt negatív anomália(0.5-1 fok) jelentkezik elsõsorban a januárban és februárban: Link ill. havi bontásban: Link

Mindezekhez az eltérésekhez érdemes megnézni, h milyen valószínûséget rendel a modell: Októbertõl decemberig az évszakos normálértékhez képest szignifikáns + vagy - eltérést csak októberre mutat, oda pozitívat. Januártól márciusig szignifikánsan inkább a negatív értékek (évszakos átlagtól való negatív eltérés valószínûsége) mellett teszi le a voksát. Link ill. havi szinten: Link

Akárhogy is nézzük, ezek alapján jelenleg januárra, februárra, legalább egy átlagos vagy az átlagostól hidegebb idõszakra számít a modell a mi térségünkben. Ha ez be is jönne, -ami tudjuk, h közel sem biztos-, maga a megvalósulás több úton is végbe mehet:
Pl.:
1. Úgy, h kevéssel átlag fölötti hosszú idõszakot(4-6 hét) egy keményebb, de rövid nagyon hideg periódus szakít meg(1-3 hét), 2. vagy úgy is, rövidebb keményen átlag fölötti periódusokat, hosszabb átlag alatti idõszakok követnek...
stb stb

Nyílván tudjuk (szubjektíven, vagy részben objektíven), h ez a modell mennyire jó vagy nem jó(ill. h mit várhatunk el tõle), mivel ennyire határozott verziót mutatott ha másért nem az utólagos ellenõrzés miatt is érdemes néha ránézni.


Kíváncsi leszek, h hogyan módosul ez a következõ napokban, ahogy módosulnak a kiindulási feltételek. A 3-án kiadott modelloutputok kezdeti feltételei a szet 23 és okt 2 közötti idõszakra esnek.

Köszönöm a válaszod! Küldtem egy PÜ-t

Tendenciát nézve igen nagy valószínûséggel nem fogják.

Hózápor lehetõsége belátható idõn belül nem látszik, bár az operatív elég furcsán viselkedik 3-4 futás óta.

Hózápor lehetõségét, reálisan nézve nem is nagyon említette volna senki, kivéve szenzáció keresõ, vagy egyéb hiányosságokkal szenvedõ oldalakat.

Tudom de egy kicsit félreértettél. Azt írtam, hogy láttam is az ikont ott meg én sem sem tartottam volna kizártnak! De én még bízom abban hogy "visszaerõsítik" a modellek a lehülés mértékét

Mivel az utóbbi futások gyengítettek a Pénteki(?) lehûlés mértékén az általad említett hózápor ikont felváltotta az erõsen felhõs ég, 18 fokkal...gondolom tudod melyik oldalra gondoltam...

Én 10-dike környékére vártam...na most a modellek szerint ez 13 környékén lenne!Ahogy irtam is engemet most már legjobban a mértéke,tartósága,illetve a csapadék érdekel...de erre várni kell még hogy valamit lehessen is mondani!

Te mire vártad? Én egyébként ugye jövõ péntekre és aznapra volt elõrejelezve (nem itt) hózápor Északkeletre. Szerintem az meglett volna... Meg merem kockáztatni...

Nagyából úgy néz ki tolódik kb 2 napot az a komolyabb lehülés mint ahogy én vártam,de én úgy gondolom be fog következni!!Na most 2-3 nap tévedés még nem vészes Most hogy ez a lehülés milyen tartós tud majd lenni...párosul e majd ehhez egy csapadékosabb idõszak is ez még a jövõ titka!

Szezonális elõrejelzésekkel kapcsolatban

Zoltán68 és valamelyest Derick is szépen leírták a lényeget, véleményem szerint.


Hogy eldönthetõ legyen milyen a modell elõrejelzõi képessége szezonális szinten, ahhoz valóban egy összetettebb vizsgálatra lenne szükség. Anarki megérezte, hogyan is lehetne.

A szakmában vannak bevált gyakorlatok, hogyan is szokás verifikálni az ilyen jellegû modelleket.
Az egyik ilyen vizsgálati szempont, hogy megnézik a modell által elõrejelzett és ténylegesen bekövetkezett értékek közötti eltérést és megnézik, hogy ez hogyan viszonyul ahhoz, ha az éghajlati átlagot adtuk volna elõrejelzésként. Másképpen fogalmazva: a modellel kisebb hibát vétettünk-e, mintha az éghajlati átlagot adtuk volna?

A másik vizsgálati módszer a csúnyán magyarra fordítva anomália-minta-korreláció (PAC) néven ismert korrelációs vizsgálat. Egyszerûen kijelölünk egy térséget és azt nézzük meg, hogy adott térségre elõrejelzett szezonális anomália mennyire "hasonlított" a ténylegesen bekövetkezett anomáliára. (Azt hiszem Anarki is valami ilyesmire akart gondolni...)

Utóbbi verifikálási módszer véleményem szerint elég korrekt a szezonális modellek jóságának vizsgálatára. Ugyanis egy szezonális modell eleve nem fogja tökéletesen visszaadni a középhõmrsékleti értékeket, sõt napi szinten is csak közelíti a valóságot, de pár fokkal eltérhet eleve. Ráadásul mivel ezek a modellek rendszerint nem olyan finom felbontásúak, mint az idõjárás-elõrejelzõ modellek (pl. GFS 0,5°x0,5°-os, a CFS 2,5°x2,5°-os), ezért a "pont jellegû" verifikáció nem hatékony.
Továbbá már korábban is említettük, hogy egy-egy lehûlés, melegedés idõben tolódhat simán egy-két hetet elõre, vagy visszafelé. Ezért az elõrejelzett havi anomália értéke "ugrálhat". Ezért szokás inkább havi csúsztatással nézni a szezonális anomália mezõket. De ha már mindenképpen szeretnénk havi bontásban nézni a dolgokat, akkor ott heti csúsztatással kellene nézni a folyamatokat - nem naptári lezárással - és figyelembe kellene venni az anomáliához rendelt valószínûségeket.
Kvázi, mint mikor a GFS operatív futását elemezzük a GFS fáklyával együtt. Ugye mennyire többre megyünk, ha nem csak az operatívat nézzük, hanem elemezzük hozzá a fáklyát is.

Amikor idõjárás elõrejelzést készítünk, akkor sem rögtön azzal kezdjük, hogy megnézzük hogy 75 óra múlva ad-e csapadékot x helyre a fõfutás és kész, pont. Hanem szépen megnézzük mi a mostani helyzet, ebbõl hogy jutunk el a 75. óra idõszakáig, milyen folyamatok zajlódnak le az elõrejelzések szerint, mennyire bizonytalan a helyzet, merre mehet el a lehûlés, stb... mit mutat a fáklya, mennyire bizonytalan?
Igy máris máshogy fogunk hozzá állni, ha éppen 75 óra múlva mégsem esne az esõ, és nem azt fogjuk hajtogatni, hogy áh sz.r a modell megint nem lett semmi abból, amit 75 órával ezelõtt adott.

"Racionális elvárások kellenének..."

ENS.-eket nézegetve valószínûbbnek tûnik a az AC. diminencia, átlag feletti légnyomásértékekkel, ami csapadékmentes idõt, átlag feletti hõmérsékleteket jelenthet, és a csapadékhiány miatt a ködhajlam is ebben a formában csökken.

Ami érdekes még az északi hemiszféra szintén pozitív hõmérsékleti eltérése az átlagostól, ami szintén a melegebb októbert valószínûsítheti.

Bár van egy nem túl instabil lehetõség is, amikor a kontinens közepére egy erõs anticiklon telepedik. Ez is az igazi õszre jellemzõ...

Hát ez a 4 fokos eltérés az elõrejelzett és bekövetkezett között elég durva egy szélsõséges helyen. Ha ez így van, én is meg vagyok gyõzve, de a reményeim nem szálltak el, hogy tud egy ilyen modell pontos(abb) lenni.
Mindenesetre nagyon jó, hogy energiát fektetsz ennek a kiderítésébe és grafikonokat készítessz. Én is megcsinálnám, csak nekem fogalmam sincs hogyan kéne... Ennek ellenére nagyon érdekel a téma, mint minden olyan dolog, ami még kicsit szürke folt a meteorológia terén.

Ami pedig a közelebbi jövõt illeti, október elsõ harmadában még élvezhetõ lesz a jó idõjárás..., aztán a megszokott õszi instabil makroszinoptikus berendezkedések váltják fel a mostanit. Az õszi hõmérsékletekbõl már kaptunk egy kis ízelítõt, de a komoly õsz szerintem csak október 10-tõl kezdõdik (valószínleg). Aztán, hogy ez milyen hosszú ideig tart majd... és október végén meglesz-e az elsõ havazás, ezt még nem lehet tudni... (mint mindig, van rá egy kis esély)

Link Az október jól néz ki... vénasszonyok nyara!

"A GFS és az ECM is eléggé egyetértésben van abban, hogy 11-14.-e között a szezon elsõ, valószínûleg bõven negatív tartományú T850-es léghullámai fogják elárasztani a Kárpát-medencét."

Legalábbis ami a 2 fõfutást illeti. Ám ezeken is igencsak ûridõben jelenik meg az erõsen negatív hidegöblítés: ECM-nél 240 h-nál, GFS-nél 1 nappal késõbb. (Gondolom erre a lehetséges váltásra gondoltál és nem a jövõ hétvégire.)

ECM fáklyát nem látunk, viszont az ENS tagok alapján azért ennyire nem nyilvánvaló - legalábbis nekem nem - ez az erõsen negatív lehûlés. Már 11-én is 12 fokos a szórás, 12-én már 20 fokos, utána meg még több. Az alja -5, a teteje +15 foknál, ez azért inkább a pozitív tartományba esik, a tagok között egyelõre semmi "csoportosulás" nem látszik. Az ENS átlag mindenesetre egyszer sem megy 0 fok alá.

Ha már így belemélyedtünk a dologba: 204 h-nál rettenetes az eltérés a két fõfutás között. GFS 0, -3 fok, ECM 8-11 fok. Szóval a GFS több mint 10 fokos lehûléssel számol fél nap alatt, míg az ECM egy gyenge érintõfrontot prognosztizál. Nekem az a gyanúm, hogy valahol a kettõ között lesz az igazság, országos viszonylatban 2-6 fok közötti T850-nel.

Ok Koczkás, így már értem a szkepticizmusod. Tavaly én is követtem a kimutatásodat, és ez esetben el kell ismernem, hogy jókora tévedések voltak. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne elõrézni, másrészt a blog sem csak arról szólt, hogy a megszokott térképeket mutogatták, számomra például igen értékes eleme az ilyen latolgatásoknak, ha a modell által felvázolt makrohelyzeteket igyekeznek összevetni a múltban már kielemzett, bár egyelõre meglehetõsen szerény idõszakot felölelõ makrohelyzetekkel. Pontosan azért e mankó egyébként, mert a modellek tévedhetnek, de ha olyan eseményláncolat felé mutatnak, amely már a múltban bekövetkezett, értékelhetõségük nõhet. Magam sem úgy tálaltam, hogy ez a tuti, elég elolvasni a kezdõ hozzászólásomat, talán ezért kicsit zavar is már, hogy egyes hozzászólások úgy tekintik, mintha a tutit akartam volna megmondani. Talán abban is félreértésben voltam veled kapcsolatban, hogy nem értettem, miért ne lehetne latolgatni attól, hogy a modellek tévedhetnek, ezért írtam magam is, hogy mivel 100%os modell nincs, akkor meg minek az egész hûhó. Részemrõl a hozzáállásod tisztázott, ha kizárólag a modellek megbízhatósága felõl közelítesz. Egyébként folytassátok, nagyon érdekes!

A jelenlegi erõs lehûlés után, a jövõ hét második felétõl ismét támadásba lendülnek a hideg léghullámok. A GFS és az ECM is eléggé egyetértésben van abban, hogy 11-14.-e között a szezon elsõ ,valószínüleg bõven negatív tartományú T850-es léghullámai fogják elárasztani a Kárpát-medencét. Ha ez bekövetkezik, akkor alig 10°C feletti T-maxok és bizony 0°C alatti T-min-ok is el fognak terjedni hazánkban, lepipálva ezzel az elmúlt jónéhány év enyhe októbereit...

Azért álljunk már meg egy pillanatra! Miért ne lehetne egy "hosszútávú esélylatolgatások" nevû fórumban fizikai törvényeken, matematikai egyenleteken alapuló, folyamatosan fejlõdõ modellre, vagy modellcsomagra hivatkozni? Véleményem szerint lehet! Még akkor is lehet, ha bûnrossz! Miért lehet? Azért amiért minden más modellre lehet hivatkozni egy met. oldalon. Emellett a fejlõdést meg kell vizsgálni, és egy icipici ország T anomáliáját nem lehet összevetni egy Euro-atlanti térségre elõrejelzett anomáliával. Ismétlem, még ha bûnrossz, akkor is lehet rá hivatkozni, hisz ez nem egy állandó valami, hanem egy folyamatosan fejlesztett dolog.

Az a baj, hogy Európára lebontva nem tudok ilyet készíteni mert oda nincsenek meg a bekövetkezett anomália adatok, ha valaki tudja hol érhetõek el akkor azok kellenének hozzá.
Csak viszonylagos pontossággal gondolom ezt is, már mint a bekövetkezett anomáliát, azt is abból, hogy amikor már nagyon közeli volt a hónap végén az elõrejelzés akkor már megközelítõleg pontosak lehettek az elõrék, de ilyesmire gondolsz szerintem:

2008 október elején, novemberre a térképen a legszélsõségesebb hideget a Kelet-európai-síkságra adta kb.-2 fokos negatívra.
Ebbõl egy kb.+ 2 fokos pozitív sikeredett.

Az országban bekövetkezett anomáliát az szolgálattól nézem.

Mivel nem vagyunk kutatók és nem rendelkezünk szuper technikával, ezért ezt ajánlom: Link , ami egészen egyszerû. Két szélsõséges hely... és a köztük lévõ "semleges (0 anomáliás)" választóvonal. Igazából az eredményen nem lepõdnék meg. (sejtem, hogy a legnagyobb eltérések a választóvonal feletti rácsponton lennének)

Amennyiben a két szélsõség felett is ilyen radikális eltérés adódik majd az elõrejelzett és valóságos anomáliák között, akkor én is szkeptikus leszek.

Igazából nincsenek nagy elvárásaim a szezonális modellekkel szemben, nekem már az is tökéletesen elég lenne, hogyha nagy területeket figyelembe véve eltalálná a -/+ anomáliákat... és mondjuk, hogy -/+1,5 fokos eltérés még sikítva belefér a valósághoz képest (de legyünk szigorúak és legyen -/+1 fok).

A valóságban bekövetkezett anomáliákat melyik oldalról szeded le?

Ha elmeséled pontosan, hogy Neked milyen mintavételezés lenne iránymutató, "elõbb-utóbb" megcsinálom 2-3 hónapra vetítve.

Szerintem nem baj, hogy vannak elfogult, szkeptikus és semlegesek vélemények az ügyben. Legalább mindenki képviselteti magát. Az sem baj, hogy szó van róla, inkább errõl folyjon a vita, mint valami értelmetlen dologról.

Én annyit mondanék azért, hogyha már modelleket elemzünk és verifikálunk, akkor a lehetõségekhez képest megfelelõ mintavételt végezzünk el, és ez egy rácspontból lehetetlen. Ez kb. olyan, mintha egy bizonyos terület felett meg akarnám tudni, hogy mekkora a fás szárú növények gyakorisága Magyarországon és kiválasztom Budapestet (vagy egy alföldi pusztát ), mint a mintavétel helyét (egy rácspont). Ebbõl aztán levonhatom a következtetést...
Igaz a fás szárú növények és a +/- anomáliák között van egy árnyalatnyi különbség, de annyi közös van a dologban, hogy egy rácspontból nem látom értelmét messzemenõ következtetéseket levonni. 100%-ban biztos vagyok benne, hogy 1 perc alatt találnék egy olyan pontot az elõrejelzési térképen, ahol hónapokon belül/keresztül 0,5-1 fokos intervallumon ingadozott az elõrejelzett anomália és a valóságban is bekövetkezett az elõrejelzett érték.

Ez pontosan így volt, és ezt már tavaly többször is átbeszéltük, leírtuk-leírtad, hogy mennyit ér. Emlékszem, még egy grafikonod is volt a hónapokat különbözõ színnel megjelenítve. (jó lenne -ha másért nem, a viták eldöntése miatt- ha megcsinálnád idén is).Szerintem felesleges több szót fecsérelni rá. Mondjuk az furcsa, hogy hiába bizonyítod a hatalmas eltéréseket, mégis mindig van/lesz, aki erre hivatkozik....

Ez a télvárók számára rossz hír, mert most is negatív anomáliás telet jelez elõre! Ha folytatódik a megszokott tendencia, akkor jó enyhe tél lesz..., így több pénzem marad!

Egyébként, ahogy így leírtad... ez tényleg durva, de ennek ellenére nem tartom szerencsés mintavételnek az "egy rácspontos" elvet. Legalább három helyen kéne nézni, ahogy én leírtam... és pontosabb képet kapnánk a modellrõl.

Az egy rácspontot én egy adott helyre értettem.

Október 31.-én!!! novemberre -1 -1,5 fokos negatív anomáliát jelzett, és +2 +2,5 fokos lett végül pozitívban az országban.

Ez 30 napra 3 3,5 fokos eltérés.

November 28.-án decemberre 0 -0,5 fokos elõre volt, a vége decemberre +2,5 fok lett.

Ez kb. 30 napra 2-3 fokos eltérés.


Nekem ez egy "picit" sok.

Magyarország az Európa térképen gyakorlatilag egy rácspont Kíváncsi lennék egy olyan grafikonra is, ami 3 területen méri a változást:

1. A kiinduló térképen azon a helyen, ahol a leghidegebb anomáliát mutatja
2. Azon a helyen, ahol a legmelegebb anomáliát mutatja
3. Kettõ közötti területen

Ha jól emlékszem Magyarország tavaly is átmeneti területek felett helyezkedett el, ami az elõrejelzési térképet illeti, az meg ide-oda billegett. Nyilván nem lehet elvárni egy ilyen elõrejelzéstõl, hogy megmutassa, hogy Budapesttõl keletre -1 fokos, nyugatra meg +1 fokos anomália legyen. Éppen elég lenne az is, hogy nagy területeket lefedve megközelítõleg mutassa a -/+ anomáliákat..., de hogy ez most -0,5 vagy +1 lesz... szerintem egy ilyen modelltõl ez már túl nagy elvárás, és aki el is várja... az nem gondolja komolyan.

Természetesen nem, mert rácspontra nem lehet, országos átlagra, de szignifikáns eltérések mutatkoztak.

Azért az érdekelne, hogy a grafikonos archívumod egy rácspont alapján készült?

"Sajnos a több havi elõrejelzések beválása továbbra sem javult számottevõ mértékben az én szubjektív meglátásom szerint,"

Örülök, hogy szakmabéli személytõl is elhangzik ilyen.

Véleményem hasonló, ezért is kételkedem a vitát kirobbantó elõrejelzésekkel kapcsolatban, amik az elmúlt években igen nagy számban buktak be, illetve finomabban fogalmazva, jelentõs eltéréssel valósultak csak meg.

*******************************************************************

Ebbõl Link az elõrébõl van nálam egy éves archívum, és tavaly télen egy diagramba ábrázolva számomra kiderült, hogy jelenleg igen nagy eltéréssel sikerül csak hosszútávra elõrejelzést készíteni, sõt megreckírozom, hogy olyan jelentõs eltérések is vannak amik megkérdõjelezik ezeket az elõréket.

A Szolgálat által kiadott hosszútávúban 2-3 fokos intervallummal adják meg a várható középhõmérsékleteket, és ezeket is csak 50 % valószínûséget reprezentálnak.
Nem véletlenül fogalmaznak így.

Nagyon jól láthatjuk ahogy a fáklyák (nem csak egy) igen rövid idõ alatt, (6-10 nap) képesek homlokegyenes változásokra, pedig a bevitt adatok mennyisége és az idõ rövidsége miatt óriási fórban van egy több hónapos elõrejelzéssel szemben.

Szerk.: persze lehet hinni továbbra is Joe-nek, én csak azoknak szerettem volna adalékokkal szolgálni akik még nincsenek egészen képben az igen hosszútávú elõrejelzésekkel kapcsolatban.

Én mint tél-fun , azt mondom, h akkor járunk jobban(mi akik szeretjük a telet és hideget), ha levisszük a várakozásainkat, és már megelégszünk csak kis pozitív anomáliájú téllel (+1..+1.5), amiben van kb. 3-4 hetes keményebb téli periódus. Én legalábbis ehhez tartom magam, ha ettõl jobb lesz annak csak örülök, bár én sokakkal ellentétben a száraz hideget is szeretem. Sajnos a több havi elõrejlezések bevállása továbbra sem javult számottevõ mértékben az én szubektív meglátásom szerint, de azt azért hozzá kell tenni, h évrõl évre egyre több dologot tesznek bele ezekbe a csatolt modellekbe(légkör-óceán). Láthattuk, h pl. a jégkiterjedés belövése sem ment jól még aug elején sem, hisz akár elsõ, de nagy valószínûséggel 2. legkisebb jégkiterjedést vártak több modell alapján az északi sarkkör térségére és bizony csak a 3. lett sõt egy darabig versenyben volt 2005-tel is. Mindezzel csak azt akarom mondani, h a több tíz, ne adj Isten 50-100 éves klímaszcenárióknak én semmi jelentõséget nem tulajdonítok, de hasonlóan szkeptikus vagyok egyelõre a több hónapos elõrejelzésekkel is, amiket mindazonáltal meg kell, és érdemes megnézni. Ezekben ugyanis egyre több akár több évtizedes vagy néhány éves ciklikus folymatot is próbálnak már belevenni (AMO, PDO, El-Nino(ill. ENSO), NAO stb stb), így azok változásával, nõ az esélye ennek és annak a forgatókönyvnek, persze itt még sok bizonytalanság van pl. ok-okozat kérdése ill. regionális szerepek, mint ahogy már írták elõttem is(Ny-EU hideg, de Kö-Ke épphogy meleg lesz). Vagyis érdemes nézegetni ezeket, mert ahogy a középtávú és rövditávú modellek is fejlõdtek az elmúlt 4-5 éveben(hú nem is akárhogy), így ezek is fejlõdhetnek néhány év alatt.

Idõrõl-idõre felvetõdik a kérdés, hogy érdemes-e a szezonális elõrejelzésekkel foglalkozni, milyen a beválási esélye stb. Bastardi lehet szimpatikus vagy nem, Õ is "csak egy elemzõ" (a "csak" duplán idézõjelben értendõ), lehetnek hibái, tévedései vagy akár dobhat csont nélkül... Én meghallgatom a véleményét és bevallom néha figyelem elemzéseit, prognózisait. Szerintem, meg kell tanulni helyén kezelni ezeket a fejtegetéseket, mint akár a szezonális elõrejelzéseket. Az a baj, sokan kpnek veszik és szóról-szóra értelmezik ezeket a prognózisokat, miközben ilyen távban nem beszélhetünk másról, mint egy bekövetkezhetõ legesélyesebb szcenárióról. Egyébként az átlagos vagy az alatti hõmérsékleteket már régóta pedzegetik a modellek: Link Link Ezt én csakis mint egy legvalószínûbb lehetõségként könyvelem el.
A jövõheti lehûlésben és azt követõ idõszakban nagy a bizonytalanság, hogy ez nálunk mennyire hozza meg az igazi õszies idõt nehéz még megmondani. Szép hõmérsékleti kontraszt látszik Európában: Link Link Az elõjelzett nyomási értékekbõl kiindulva Link sem egy csapadékos idõszak kezdete látszik. Néhány csapadékos nap azért benne van a pakliban. Összességében mégis most úgy gondolom, hogy Link ez a jövõheti lehûlés ismét egy kissé hûvösebb periódus kezdetét jelzi.
Még pár gondolat részemrõl az elõttünk álló télrõl, ami kicsit a szezonális elõrékre és nagyobbrészt a "megérzésemre" alapozok. Én egy átlagos hõmérsékletû téllel számolok. Az elsõ felében folytatódna a csapadékszegény idõszak, hûvös, felhõs, többször ködös idõ képében. A szezon második fele lehet csapadékosabb és minthogy egy átlagos hõmérsékletû telet várok, ez jórészt akár hó is lehetne.

Elõször is itt van a mostani lehülés, nem tudom, hogy ezt mikor melegítette, sõt szerintem erre napra ugy 5 nappal ezelõtt melegebbet várt a GFS, mint ami most van. A másik elsõsorban a télváróknak, még csak október van hahó. Örüljünk, hogy nem most esik a hó meg nem most fagy, mert akkor lehet, hogy télre nem maradna. Én továbbra is azt mondom, hogy halvány lila gözöm nincs arról milyen lesz a tél. A jég kiterjedése, nem éppen rossz, persze ez még nem sok mindent jelent. A 10.-ei lehülést meg még szerintem ne írjuk le, van még addig idõ bõven.
Fagyos: remélem nem fogsz meglepõdni ha majd idén télen linkelek egy ilyen képet
Polar bear, ezt biztos, hogy ide akartad írni?

Ilyen tájjal nem fogunk a télen találkozni Link Semmi jó elõérzetem nincsen a téllel kapcsolatban. Elcsépelt mondatok, de semmi olyat nem látok ami a hidegebb felé billentené a mérleget. lásd jövõ hét...

Nem merek "jóslatokba", latolgatásokba kezdeni, de azért megvárnám a jövõ hét végét... Persze ez az én véleményem eléggé kezdõként. Szerintem lesz lehülés. De ismétlem, ez csak az én véleményem...

A fáklyán, a tegnap még szignifikánsnak mutatkozó, esetleges jövõ heti lehûlés is szépen "kisímul". Ebbõl sem lesz semmi komoly, ezt már most mondom. (Sajna az utóbbi egy hónapban a fáklya is képes a legösszetartóbb változásokat is egyik napról, a másikra "eldobni", azaz számomra nem megbízható.)
Viszont még örülhetünk (már aki örül neki) 25-27 fokoknak a jövõ héten is. Érdemleges csapadékra remény sincsen továbbra sem, ez viszont nagyon aggasztó. Ilyenre talán nem is emlékszem, hogy egy õsz ilyen erõs aszályt hozott volna. Kegyetlen szárazság várható továbbra is.
Összefoglalva ennyi a jelenlegi helyzet és kilátás. Nem túl rózsás és akkor nagyon finoman fogalmaztam. Az extrém idõjárás-fanoknak maga a pokol ez a dögunalmas idõjárás és téved, aki azt hiszi, hogy hamarosan véget ér. Véleményem szerint az október egy fikarcnyit sem lesz jobb, mint a szeptember volt.
A tél-esélyekrõl egyelõre én nem nyilatkozom, bár azért szépen lassan mindenki összerakhat magának róla egy várható képet...

Ez már tegnap is ott volt. Szerintem síkvidéken nem túl sok esélye van, de az északi hegyeinkbe egyáltalán nem kizárt!

Sziasztok! Nem fárasztásként és fontoskodásként mondom, de láttam egy érdekes dolgot az egyik oldalon: Link Ha nem azt adja be akkor menjetek az északkeleti országrészre és okt 10-ét kell nézni... Hózápor.. Ennek lehet "valóságalapja"?

...
Joe Bastardi a nyáron nem mondta azt, hogy meleg tél lesz a Kárpát-medencében.

A nyáron arról beszéltünk, hogy õ egy hosszabb ideje példaként 51-52-es fordulót emlegette/emlegeti. A nyáron írtam egy bejegyzést miért gondol erre az idõszakra, illetve arról is írtam, hogy ezek az évek, amelyekben vagyunk, milyen idõszakhoz hasonlatosak. De most maradjunk ennél az 51-52-nél. A poén, hogy a 2008-2009-es téli középhõmérsékleti anomália jellege Európában(!) (nem Magyarországon), hasonló volt az 51-52-eshez. Mellesleg én nyáron leírtam ezt:

"Persze két ugyanolyan tél nincs, maximum hasonló. Ennek megfelelõen természetesen nem úgy kell értelmezni ezt a bizonyos 51-52-es tél emlegetést, hogy erre kell számítanunk."

De tegyük fel, hogy most pont ezt várjuk. Korábban említettem, hogy milyen volt az akkori téli félév:
"1951-1952 decembertõl februárig a Kárpát-medencében valóban átlag felett zárt összességében. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nagyjából az Adriai-tenger - Németország - Norvég-tenger vonaltól nyugatra, délnyugatra átlagos vagy átlag alatti volt a tél, attól keletre átlag feletti. Vagyis mintha Európa két részre szakadt volna. Továbbá a március hónap, 1952-ben igen hidegen alakult - az átlag alatt zárt Európa északi és keleti területein.
(Európa keleti, északkeleti részén, volt olyan terület, ahol 6-8 fokkal volt hidegebb az átlagosnál a március.)"
De hogy elhihetõ legyen - 1952 február-március anomália:
Link