Agrometeorológia
Az említett környékbeli néhány példánynak a levelük sem fagyott le soha.
Persze lefagyhat, ha annyira hideg van, de olyan mértékû lehûlés azért szerencsére nem túl gyakori.
Gyõr környékén mennyire elterjedt növény, szoktál velük találkozni?
Persze lefagyhat, ha annyira hideg van, de olyan mértékû lehûlés azért szerencsére nem túl gyakori.
Gyõr környékén mennyire elterjedt növény, szoktál velük találkozni?
Kedves Floo! Én nem azt írtam, hogy kifagynak, hanem azt, hogy lefagyhat a levelük!!! 
Te Floo, ha még melegebb volna, akkor lehetnének baobabfák meg banyanfák is.Link
Mind a 3 Magnolia nyugati oldalán van a háznak, tehát majdnem fél napon át nem kapnak napfényt, az ezen a képen Link lévõ két példány közül a baloldali fõleg kevesebb napot kap.
Van egy faluban Becsehely mellett egy szép példány, az a ház keleti felén van, és tökéletesen mûködik.
A keszthelyi állomáson mért -22 fok azért elég hideg, a ház mellett biztosan nem -5 fok volt, hanem -15 alatt lehetett.
Van a környéken 1-2 példány, van ami épülettõl távol, a tapasztalatok szerint kevéssel -20 fok alatti értéket is kibírnak, -18-20 fokot biztosan. És persze takarás nélkül.
Vannak a 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -18-25 fok közötti értékeit is simán túlélt példányok felénk, és nem különleges fekvésben, hanem teljesen átlagos helyen, tehát azért annyira nem fagyérzékeny.
Ahhoz képest, amennyire szép növény, elég kevés van belõlük az országban.
Pedig lehetnének ekkorák is, mint ami mellett állok Dél-Olaszországban Link Link
Van egy faluban Becsehely mellett egy szép példány, az a ház keleti felén van, és tökéletesen mûködik.
A keszthelyi állomáson mért -22 fok azért elég hideg, a ház mellett biztosan nem -5 fok volt, hanem -15 alatt lehetett.
Van a környéken 1-2 példány, van ami épülettõl távol, a tapasztalatok szerint kevéssel -20 fok alatti értéket is kibírnak, -18-20 fokot biztosan. És persze takarás nélkül.
Vannak a 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -18-25 fok közötti értékeit is simán túlélt példányok felénk, és nem különleges fekvésben, hanem teljesen átlagos helyen, tehát azért annyira nem fagyérzékeny.
Ahhoz képest, amennyire szép növény, elég kevés van belõlük az országban.
Pedig lehetnének ekkorák is, mint ami mellett állok Dél-Olaszországban Link Link
Az örökzöld liliomfa gyengén fagyérzékeny, ezért déli, szélvédett helyre kell ültetni és takarással védeni, kemény teleken lefagyhat a levele.
A fenntiekbõl kiindulva semmi jelentõsége, hogy a keszthelyi állomáson mennyit mértek,a déli oldalon a ház tövében teljesen más a mikroklíma, ráadásul ha le is fagytak a levelei, akkor is újra növesztette a leveleit.
Link
A fenntiekbõl kiindulva semmi jelentõsége, hogy a keszthelyi állomáson mennyit mértek,a déli oldalon a ház tövében teljesen más a mikroklíma, ráadásul ha le is fagytak a levelei, akkor is újra növesztette a leveleit.
Link
De köralakút vegyél! A szögletesbõl nehéz kivarázsolni a földlabdát! Tényleg, ha már itt tartunk, tõzeg, vagy homok?
Vödrös tejfölt veszünk, finomabb s gazdaságosabb. Sajna nem tudlak kisegíteni pohárral, pedig komolyan küldenék. :-( Tescoban tudsz venni ilyen tejfölöspohár méretû kis mûanyagpoharakat, egész olcsó, ha meg vagy szorulva, tuti segít.
Itt paradicsomról van szó. Csak addig kell a vízbe maradni amagoknak amíg nem csíráznak. Én évek óta ezt a módszert használom a paradicsomnál és nálam bevált.
Micsoda???
Ha csak tiszta vízbe szórod a magokat, akkor elrohad, de ha nem, akkor meg nem csírázik, mivel a csírázáshoz sötét kell( talajban sötét van) - pár kivétellel pl. fûmag-. Egyébként meg a rétegezésrõl volt szó eredetileg!!!
De nekem mindegy, oda szórjátok a magjaitokat ahová csak akarjátok!
Ha csak tiszta vízbe szórod a magokat, akkor elrohad, de ha nem, akkor meg nem csírázik, mivel a csírázáshoz sötét kell( talajban sötét van) - pár kivétellel pl. fûmag-. Egyébként meg a rétegezésrõl volt szó eredetileg!!!
De nekem mindegy, oda szórjátok a magjaitokat ahová csak akarjátok!
Köszönöm a tanácsaidat! Az esõvíz mivel jobb mint a csapvíz? Lehet, hogy én is akkor vízbe rakom elõször. Így minden tejfölöspohárban lesz palánta!
Én langyos esõvízbe rakom a magokat. Amikor a csírák megjelennek rajta akkor teszem tejfölös pohárba, ill földbe. Csírázási hõmérséklet kb.20-23 fok. Miután a földbe (pohárba) tettem szobában az ablakpárkányon helyezem el. Mindenképpen világos helyre teszem így nem nyúlnak meg.
Á, én kicsiben pár négyzetméter. Van pár régi kis fóliavas, annak a segíségével...
Én is most vágok bele egyeébként, tavaly én is szabadföldre ültettem ki a palántákat.
Én is most vágok bele egyeébként, tavaly én is szabadföldre ültettem ki a palántákat.
Akkor nem szóltam!
Mekkora fóliában nyomatod? Elsõ év lenne a mostani amikor fóliával is próbálkozunk, szabadföldi termesztések eddig is voltak.
Egy 10x 3,5-4 m.-est szeretnék összerakni, ha engedné az idõ.
Mekkora fóliában nyomatod? Elsõ év lenne a mostani amikor fóliával is próbálkozunk, szabadföldi termesztések eddig is voltak.
Egy 10x 3,5-4 m.-est szeretnék összerakni, ha engedné az idõ.
Hamarosan kezdek palántát nevelni. Jó kis sárga koktélparadicsom-palántákat. Tippek? Javaslatok?
Na egy mosolygós képet a kedvemért tegyél ki, lécciiii
Elég egy félmosolyos
Noli!
Hát tejföl nem lesz a fákon, káki annál inkább.
De ha van felesleges tejfölöspoharad, küldhetnél néhányat, édesanyám tejfölöspohár raktárát kifosztottam
Elég egy félmosolyos
Noli!
Hát tejföl nem lesz a fákon, káki annál inkább.
De ha van felesleges tejfölöspoharad, küldhetnél néhányat, édesanyám tejfölöspohár raktárát kifosztottam
Na ez egy jobb kép mint ami eddig volt, most már csak egy szende mosoly kéne
Tapasztalat, hogy a kevés fény hatására nagyon meg tud nyurgulni és sápadni a hajtás. Csak szenvednek a növénykék.
Persze, persze! Értem! Köszönöm a segítséget még egyszer!
Hari, lakásban nem baj, ha kicsírázik, mert úgyis megvárom a jó idõt a kiültetéssel, vagy akár 1 teljes évet!
Hari, lakásban nem baj, ha kicsírázik, mert úgyis megvárom a jó idõt a kiültetéssel, vagy akár 1 teljes évet!
Lehet õ most akarná beindítani a csíráztatást? Még korai lenne, ráérne egy hónapot.
Amúgy ezt a módszert alkalmaztam a gingko magvak csíráztatásakor tavaly, egy hónapot voltak 5 fok körül a magvak, aztán tavasszal behoztam a szobába és - idõvel - szépen elõbújtak.
Amúgy ezt a módszert alkalmaztam a gingko magvak csíráztatásakor tavaly, egy hónapot voltak 5 fok körül a magvak, aztán tavasszal behoztam a szobába és - idõvel - szépen elõbújtak.
Nem jól értelmezed még mindíg!
A homokban lévõ nedvesség oldja ki a csírázást gátló anyagokat, ha fagypont alatt tartod, akkor megfagy a víz és nem fogja kioldani a csírázásgátló anyagokat. Ezért kell fagypont felett lenni a T-nek, de ne legyen 5-6 °C felett, mert akkor a csírázást gátló anyagok kioldódásával megindulhat a csírázás és akkor nem tudod kontrollálni a csírázás megindulásának idõpontját!
Remélem érthetõen sikerült megfogalmaznom!
A homokban lévõ nedvesség oldja ki a csírázást gátló anyagokat, ha fagypont alatt tartod, akkor megfagy a víz és nem fogja kioldani a csírázásgátló anyagokat. Ezért kell fagypont felett lenni a T-nek, de ne legyen 5-6 °C felett, mert akkor a csírázást gátló anyagok kioldódásával megindulhat a csírázás és akkor nem tudod kontrollálni a csírázás megindulásának idõpontját!
Remélem érthetõen sikerült megfogalmaznom!
Köszönöm szépen! Kezdem a csíráztatást! 
Ezek szerint a fagypont alatti T mindössze késlelteti a csírázást. Egyébként ezzel a két fajtával kapcsolatban van-e esetleg valami amit tudni érdemes még?
Ezek szerint a fagypont alatti T mindössze késlelteti a csírázást. Egyébként ezzel a két fajtával kapcsolatban van-e esetleg valami amit tudni érdemes még?
Egy sor .... egy sor nád. A viccet félretéve: pár cm nedves homok, rá a magok , majd újra pár cm nedves homok és így tovább. A fagypont alatti hõmérsékleten megfagy a nedves homokban lévõ víz és nem tudja kioldani a magvakban lévõ csírázásgátló anyagokat!
5°-6 °C feletti hõmérsékleten pedig megindulhat a csírázás, függetlenül attól hogy mikor szeretnénk elvetni a magokat! Tehát kontrolláltan 0 és 5-6 °C közötti hõmérsékleten nedves homokban kioldódnak a gátló anyagok növényfajtól függõen, bizonyos idõ eltelte után, de nem kezd el kicsírázni az alacsony hõmérséklet miatt. Ezért, amikor szeretnéd ( optimálisak lesznek a szabadföldi vetés feltételei) elveted a magokat és akkor kezdenek majd el kicsírázni.
A viccet félretéve: pár cm nedves homok, rá a magok , majd újra pár cm nedves homok és így tovább. A fagypont alatti hõmérsékleten megfagy a nedves homokban lévõ víz és nem tudja kioldani a magvakban lévõ csírázásgátló anyagokat! 5°-6 °C feletti hõmérsékleten pedig megindulhat a csírázás, függetlenül attól hogy mikor szeretnénk elvetni a magokat! Tehát kontrolláltan 0 és 5-6 °C közötti hõmérsékleten nedves homokban kioldódnak a gátló anyagok növényfajtól függõen, bizonyos idõ eltelte után, de nem kezd el kicsírázni az alacsony hõmérséklet miatt. Ezért, amikor szeretnéd ( optimálisak lesznek a szabadföldi vetés feltételei) elveted a magokat és akkor kezdenek majd el kicsírázni.
Köszönöm a választ! A rétegezés konkrétan mit jelent? Hogy sok magot közvetlenül egymás mellé rakok? A fagypont alatti hõmérséklet miért gond?
Fuzáriumos fertõzés nagy valószínûséggel. Amennyiben az ember nem biztos a hagyma fuzárium-mentességében, akkor érdemes a hagymákat 0,2%-os Fundazol 50 WP oldatban megfürdetni, majd lecsöpögtetni és megszárítani ültetés elõtt. Ha már rohad a hagyma, nincs mit tenni, meg kell semmisíteni, hogy ne terjedjen tovább.
Az elfekvõ magokat nedves homokba kell rétegezni és fagypont felett, de maximum 5-6 °C-on kell tartani õket. A csírázásgátló anyagok kioldódásával -ami eltérõ ideig tarthat- aztán vethetõek a magok. Az alacsony hõmérsékleten tartással a csírázás megindulása gátolható egészen addig, amíg nem lesz kívánatos a csírázás megindulása.
Az elfekvõ magokat nedves homokba kell rétegezni és fagypont felett, de maximum 5-6 °C-on kell tartani õket. A csírázásgátló anyagok kioldódásával -ami eltérõ ideig tarthat- aztán vethetõek a magok. Az alacsony hõmérsékleten tartással a csírázás megindulása gátolható egészen addig, amíg nem lesz kívánatos a csírázás megindulása.
SOS. Szétrohadt a jácinthagymám, ami kezdett kihajtani már.. Valaki ért a jácinthagymákhoz?
Zelnicemeggy mag hajtatást rétegezéssel javasolják. Milyen mikroklímát kell neki biztosítani? Hársmagjaim is vannak, azokat is rétegezéssel kell hajtatni, ezeknél ugyanez a kérdésem.
Zelnicemeggy mag hajtatást rétegezéssel javasolják. Milyen mikroklímát kell neki biztosítani? Hársmagjaim is vannak, azokat is rétegezéssel kell hajtatni, ezeknél ugyanez a kérdésem.
Hallott már valaki vagy tud-e olyanról hogy fekete tányér mag? Ezt kért egy vevõ.Én csak néztem értelmesen.
Egy Somogy-Zala határán lévõ falu fügéjét mentem megnézni, hogyan vészelte át a december 19-i hideg éjszakát (nincs baja), és miközben beszélgettem a néninél, látom ám, hogy a szõlõlugason rajta van 1-2 szem szõlõ.
Megkóstoltam, isteni finom volt, a néni mondta neki nem kell, nem is tudta hogy van rajta, így elhoztam, mézédes, fantasztikusan finom, lédús Link Link
Megkóstoltam, isteni finom volt, a néni mondta neki nem kell, nem is tudta hogy van rajta, így elhoztam, mézédes, fantasztikusan finom, lédús Link Link
Ha a -14 fokos éjszakán nem fagyott el, akkor utána lehetett volna minden éjszakán -12 fok, akkor sem lenne baja.
A lombhullató növényeknél egy kritikus határ van, afelett nincs baja, azalatt elfagy, teljesen közömbös, hogy a közbeesõ vagy megelõzõ idõben milyen sorozatos hidegek voltak. Ne menjen egy bizonyos érték alá.
Sõt!
Egy virágzó kajszi is jobban át tud vészelni egy virágzás közbeni fagyot, amennyiben elõtte sorozatosan hideg, hûvös, száraz, szeles idõ volt, mert a szeles idõ dehidratálja a növényt, tehát vizet veszít, a szövetekben kevesebb lesz a nedvesség, a növény pedig lehûl.
Egy meleg, csapadékos idõ utáni fagy sokkal nagyobb kárt tud okozni, mert a növény szövetei tele vannak vízzel.
Ezért a sorozatos hideg nem feltétlenül ártalmas.
Ha az olajfát vesszük alapul, az is kibír -13-14 fokot egy-egy éjszakára, de ha hosszan tartó, 2-3 hetes éjjel-nappal fagyos idõszak van, akkor tönkre tud menni, mert télen is minimálisan ugyan, de fotoszintetizál, mivel nem lombhullató.
Szóval a -8-9 fok ha hetekig lenne egyfolytában, akkor sem lenne baja a fügédnek.
A lombhullató növényeknél egy kritikus határ van, afelett nincs baja, azalatt elfagy, teljesen közömbös, hogy a közbeesõ vagy megelõzõ idõben milyen sorozatos hidegek voltak. Ne menjen egy bizonyos érték alá.
Sõt!
Egy virágzó kajszi is jobban át tud vészelni egy virágzás közbeni fagyot, amennyiben elõtte sorozatosan hideg, hûvös, száraz, szeles idõ volt, mert a szeles idõ dehidratálja a növényt, tehát vizet veszít, a szövetekben kevesebb lesz a nedvesség, a növény pedig lehûl.
Egy meleg, csapadékos idõ utáni fagy sokkal nagyobb kárt tud okozni, mert a növény szövetei tele vannak vízzel.
Ezért a sorozatos hideg nem feltétlenül ártalmas.
Ha az olajfát vesszük alapul, az is kibír -13-14 fokot egy-egy éjszakára, de ha hosszan tartó, 2-3 hetes éjjel-nappal fagyos idõszak van, akkor tönkre tud menni, mert télen is minimálisan ugyan, de fotoszintetizál, mivel nem lombhullató.
Szóval a -8-9 fok ha hetekig lenne egyfolytában, akkor sem lenne baja a fügédnek.
Nem tudom hogy azon a -14 fokos éjszakán fagyott el vagy nem,szerintem a sorozatos hidegebb idö tett be neki.Lehet h tuléli a telet ha nem lett volna az a sok hideg még a -14 fok után.A miénk az nem ilyen fajta,nem ilyen sötét szinüek és nem fák hanem inkább bokrok.Képem sajnos nincs róla,vagyis van de valamit beszerelt az SD kártya és nemtudom megnézni a képeket,de majd elöszedem öket valahogy.
Ismerem azt a fügefát, egy ismerõsöm lakott vagy még mindig lakik a szemben lévõ lakásban, vagy valahol ott közvetlenül, Õ mesélt róla.
Majd fotózzad le nyáron a gyümölcsét, kíváncsi vagyok miféle.
Egyébként valóban oda se domb nem kell, se enyhe tél, olyan helyeken gyakorlatilag nem tud olyan tél lenni, hogy kifagyjon.
Ennek megfelelõen sok embernek van Budapesten olyan növénye (füge, babér, pálma), ami egyébként kin a városon kívül tövig fagyna.
Bár a múlt télen a külsõ kerületek kaptak rendesen, ott meg is fagyott néhány fagyérzékenyebb növény, pl. több megfagyott fügét is láttam.
Majd fotózzad le nyáron a gyümölcsét, kíváncsi vagyok miféle.
Egyébként valóban oda se domb nem kell, se enyhe tél, olyan helyeken gyakorlatilag nem tud olyan tél lenni, hogy kifagyjon.
Ennek megfelelõen sok embernek van Budapesten olyan növénye (füge, babér, pálma), ami egyébként kin a városon kívül tövig fagyna.
Bár a múlt télen a külsõ kerületek kaptak rendesen, ott meg is fagyott néhány fagyérzékenyebb növény, pl. több megfagyott fügét is láttam.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat