Meteorológiai esélylatolgatások

Ebbõl ( Link ) lett kiemelve néhány mondat, ám nem idézetként. - moderátor.

Pontosítanék. A csigagyár kialakulása nem zárja ki a blockingot. Kialakulhat olyan makrosziptikus helyzet is, amikor bár van ciklogenezis, de blokkoló légtömeg is van a Brit szigetek felett. Ilyen helyzetben a ciklonok általában Grönland felett, vagy Grönland és Izland között mozognak északkelet felé.

A gondolatmenet nagyon logikus és jó, de a Jóska imént említett szibériai (általában sarkkörtõl délre esõ) hideg magot - mint az északi féltekén jelen lévõ 2. számú hideg magot, no ilyen délen nincs - is figyelemmel kell kísérni. Szerintem.

Egyébként komoly hideg leszakadás nem történt, az elmúlt heti majdnem télies idõt egy átmeneti Atlanti-blokkal érkezõ és a makro-felállás okán tartósan itt tanyázó -5fok körüli T850 hozta, semmi extrém hideg leszakadás nem történt.
A sarki régiókban szépen halmozódik is a hideg a következõ idõszakban (fõként az Uralon túli, nyugat-szibériai területek felett): Link és Link

Okos gondolatsor!

Nem tudom sajnos melyik évben volt, de arra emlékszek, hogy egyszer úgy november elejétõl egész februárig igazi télies idõ volt, sok hóval. Igaz, ott nem októberben volt egy ilyen drasztikus hideg leszakadás, csak arra akarok utalni, hogy habár teljesen logikus, amiket itt leírtatok, nagyon kemény hideg ugye nem feltétlen kell nekünk egy jó kis havas télhez: épp elég pár jól pozicionált mediciklonos sorozat, illetve jókor létrejövõ konzerváló hatású megülepedett hideg levegõs szitu. Szerintem egy ilyen télnek minden télimádó örülne
Aztán persze ébredjünk fel, de volt amikor ez összejött!


Szerk: nagyon kíváncsian várom, milyen telünk lesz!

Kiegészítés

Észak-Amerika és az Északi-Csendes-óceán térsége folyamatosan negatív anomália alatt van Link , és lesz Link Link , ide húzódik a hideg folyamatosan, aminek a hatása meg is látszik a sarkon Link és az egyébként lemaradásban lévõ jegesedés Link miatt, plussz a rossz szinoptikus felállás miatt sem számítok jelentõs hidegbetörésre hozzánk a közeljövõben.

Akkor egyre gondoltunk, a déli sarkvidék szemléletes példa.

Hát ez nagyon logikus és reálisnak tûnõ gondolatmenet! Mondhatni egyszerûen nagyszerû! Örülök, hogy olvashattam!

Utolsó bekezdéseddel teljesen azonosulok, ahogy írtam is már errõl.

Egyáltalán nem mindegy, hogy a korai hidegleszakadások, öblítések mekkora mennyiségû hidegfelhalmozódástól szabadítják meg a sarkot, hiszen ezeket elkezdi pótolni a légkör, de egy kedvezõtlen idõpontban leszakad komoly mennyiségû hideg utánpótlásához idõ kell, ráadásul arról nem is beszélve, hogy nem kell hozzánk lejönnie ennek a korai hidegnek, hanem mehet Amerikába is, vagy Ázsiába.

Regenerálódni kell a légkörnek északon ezek után, plussz még egy kedvezõ szinoptikus helyzet is kell ahhoz, hogy havas téli idõ legyen.

Így van, gondoljunk csak arra, mitõl hidegebb jóval az antarktiszi tél az északi-sarkvidékinél. Az egyik ok persze az, hogy a Déli-sark egy jókora kontinensen van. De szintén fontos, hogy az Antarktiszt körülölelõ tengerek fölött igen erõs, folyamatos nyugati áramlás, azaz állandó masszív zonalitás van, a cikloncsaládok körbe-körbe járják a szárazföldet. Emiatt ott sokkal ritkábbak az alacsonyabb szélességekre (ott észak felé, D-Amerika, Afrika, Ausztrália irányába) "leszakadó" nagy hideg légtömegek: a hidegmag egész télen helyben marad, és zavartalanul hûl addig, amíg nem érik el a tavaszi napsugarak.

Nagyon erõs zonalitás esetén. Ha a körkörös nyugati áramlás nem engedi, hogy a sarkvidéki hidegmag részei "leszakadjanak" a mérsékelt öv felé, akkor a sarki terület gyorsabban hûlhet. Hiszen ne feledjük: az északról leszakadó hideg levegõnek valahonnan pótlódnia kell (hiszen a légkör nem fogyhat el ott sem), és ez a pótlás mindenképpen délrõl, az enyhébb vidékekrõl történik, azaz gyengíti a hidegmagot...

Szerintem ez a legvalószínûbb magyarázata annak a tapasztalatnak, miszerint a túl sok, túl korai télbetörés (akár Európát, akár Amerikát vagy Ázsiát érik el) után a valódi tél sokszor gyatrára sikerül. A kezdeti leszakadások ugyanis képesek annyira meggyengíteni a hideg északi "bázisait", hogy azok január-februárra sem tudnak erõre kapni. Persze ez csak sejtés, aminek igazolásához jó kis statisztika, térképelemezgetés kellene.

Az a magasnyomású terület ami, 180h körül a sark felõl érkezne.
Az már jelenleg is létezik, Alaszkától északra.
Gyakorlatilag átvándorol az Északi sark felett(ezt a verziót, GFS,ECMWF,JMA is támogatja).

Én úgy gondolom, hogy a hidegmag érkezés Európába valószínû,de hogy hova szakad le, az a ciklon tevékenység függvénye.

Ámen!

Csigagyárnak, csigagyár lesz, de a gyengébbik a fajtából.
Túl nagy az AC dominancia, nem tudnak behatolni a ciklonok a kontinensre.
Elõbb-utóbb vissza fog állni a blokking nyugat felõl.

A csigagyár pozitívan tud hatni a sarki jégtakaróra, ha 60° alatt örvénylenek a cikloncsaládok.

Nem tud blocking kiépülni az atlantin, és csigagyárban gyártódó ciklonok (elérvén a kontinens partjait) elõoldalán folyamatos DNy.-i áramlással az évszakhoz képest enyhébb levegõ érkezik a kontinens középsõ részei felé, vagy átmeneti zonális áramlás is kialakulhat.

A csigagyár termelés növekedése, negatívan érinti a hidegbetörések importálását, illetve azok idõtartama, csak hidegöblítésre elegek, tartósabb hideg idõ nem tud kialakulni.

Szerintem nem lesz domináns "csigagyár" ezen a télen...ha lesz is Izlandi ciklonaktivitás, még nem biztos, hogy nem épülnek fel Ac-hidak Dánia, Norvégia felett, melynek keleti oldalán többször is kaphatunk a lezúduló sarkvidéki légtömegekbõl. A fõfutás ismét beveti a hidegleszakadás lehetõségét nov. elejére. Ezen a télen még extrém hidegek is kialakulhatnak , ki is fognak szerintem, akár már novemberben is, úgy, mint most történt az októberi váltás során...

Csigagyár? Meg tudnád mondani, milyen idõjárási helyzet alakul ki ha ez megjelenik az Atlanti-óceánon? Köszi a választ!

Volt már olyan, hogy kitartott fél évig? Valahogy nem tudom elképzelni, és szerintem nem is fog.

Már várható volt a kialakulása.A kérdés az ,hogy kitart-e féléven keresztül. Mert ha igen akkor Anarkinak igaza lesz.

Indul a csigagyár... Ezzel együtt a folyamatos melegpumpa

Érdekes és hasznos link, rengeteg és kiaknázható információval, köszönjük!

Az elmúlt másfél hónapot nézve, észrevehetõ a grönlandi hidegmag kialakulása elõtti ciklonaktivitás hatása.

A következõ idõszakban változás elõtt állunk:
ENS: Link
ECM: Link

Nocsak. Dán adatok a 80. szélességi kör hõmérsékletérõl. (Amúgy 1958-tól.)
Link

A GFS 12.00 UTC operatívja újra behozta az idei október lehetséges 2. hideghullámát. Érdekes, hogy ezzel kb. 2 napja 1. ízben az ECM rukkolt elõ. A lényeg egy igen masszív skandi AC keleti peremén leszakadó hideg légtömb, melynek nagy része ugyan Ukajnát és Oroszországot takarná be hideg lehelletével, de a keleti-délkeleti áramlással a hideg egy része hozzánk is eljutna. Érdekes, hogy mind az ENS-tagok, mind a többi fontos modell ennek határozottan ellentmond, de ennek ellenére megítélésem szerint ezt egy reális középtávú forgatókönyvként lehet kezelni, melynek tényleges bekövetkezése valamikor a jövõ hétvége felé dõlhet el. Remélem azért, hogy a hideg nem lövi el a legnagyobb poénjait októberben-novemberben, karácsonykor meg nesze neked zonalitás és + 10 fok...

A fáklya szépen bemelegített 20. után. Nyugatabbra maradna ciklon és elõtte kellemes meleg levegõ áramlik, kicsit gyanúsan egyetértéseb vannak a tagok is, csapadék se lenne sok. Talán 20 fok felett is lehetne a hõmérséklet.
A friss ECM picit hûvösebb verziót preferál, de ott a tõlünk nyugatra lévõ ciklon áramlási rendszerébe lennénk. Kis szerencsével ebbõl is kifuthat szép október végi napok.
A JMA viszont futása még mindig borzalmas, Skandináv Ac keleti áramlással, így nálunk hideg száraz idõ lenne, keményebb éjszaki fagyokkal, ez olyan ami januárba elõszeretettel okoz nálunk -10 foka alatti fagyokat hó esetén -20 fokokat.

Szóval jelenleg 3 verzió van kilátásba, igazából nekem most az ECM tûnik a legvalószínûbbnek, csapadék ( mennyisége természetesen még képlékeny) és fõként nyugaton 15 fok körüli, keleten 15 fok feletti értékkel a hosszú hétvégén, tehát akár szép idõnk is lehet, remélem a tél még elteszi picit magát legalább decemberig. Hajrá 20 fok:-)

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen idõjárási helyzet fog kialakulni.

A GFS és az ECMWF között a következõ 8 napban a legjelentõsebb különbség ÉK-Európa tekintetében van. Nagyon durva a "háború", mert gyakorlatilag már +72 h-nál elválik egymástól a két fõfutás elõrejelzése.

A GFS egy embertelen nagy AC kialakulását várja, 180 h-nál már 1046 hPa-os központtal! Az ECM nem számol ilyen nagy és tartós AC-vel, a térségünkbe érkezõ ciklonális övezetbõl kiválva egy sekély ciklon bekavarna az ÉK-i magas nyomású területbe.

Az AC központ helye és erõssége még akár számunkra is meghatározó lehet, mivel van rá esély, hogy a képzõdmény déli peremén ÉK felõl szibériai, hideg légtömegek szivárogjanak Közép-Európa keleti részébe.

Számomra ez azért érdekes, mert egy ilyen hideg-beszivárgás meghozhatná az elsõ komolyabb fagyokat. Szerintem legalább 30 % az esélye.

Még fontosabb lehet majd a dolog orosz/ukrán felebarátainknak: a moszkvai T850-es fáklyán a tagok több mint 2/3-a, a kijevin kb. a fele kerül -5 és -10 fok közé. Ez még arrafelé is jó pár fokkal átlag alatti lenne.

Link
Nocsak, átmeneti felmelegedés után ismét ... lehûlés?

Szerintem nagyobb területeket érintõ hidegpárna csak északkeleten alakulhat ki, ugyanis ott a következõ napokban a területet érintõ hidegcseppbõl viszonylag sok (5-15 mm) esõ eshet, és a hidegcsepp közelsége miatt várhatóan inkább keleties lesz az áramlás, nem tud betörni dél felõl a meleg levegõ, emellett a GFS is sok alacsony szintû felhõvel számol. Link
Az ország más részein viszont szerdán-csütörtökön mérsékelt, néhol élénk déli szél lehet, valamint ott csapadék sem lesz, az elõzõ napokbeli szél pedig már felszárította a földeket, így a talaj sem nedves. Így ezeken a területeken (különösen a Dunántúlon, ahová a modellek szerint a legmelegebb levegõ érkezik majd) csak a közeledõ ciklon felhõzete zavarhat be, ennek ellenére én nagy esélyt adok annak, hogy az említett napok valamelyikén lesz 15 fok feletti hõmérséklet. Sõt még a mostani GFS (fõ)futás által mutatott 20 fok sem elképzelhetetlen, kevés felhõ és nem túl erõs szél mellett. Link

Még néhány nap és a magasban egy relatíve lassú melegedés kezdõdik, mely úgy 23-a körül tetõzhet majd. Ezzel együtt Link Link a csapadékhajlam is növekszik majd. Ennek a magasban lejátszódó melegadvekciónak lehet pikantériája, hogy síkvidéken ebbõl a felhõfedettség és a csapadék miatt esetleg semmit érzünk majd. A modellek ugyan pedzegetnek 15°C -os 2 méteres T-ket, de ilyen helyzetekben igen gyanús a már emlegetett hidegpárna kialakulása. Az átkeverésbõl adódhatnak enyhébb idõszakok. Ezután ismét egy hideg betörés kezd körvonalazódni Link melynek mértéke még nehezen megítélhetõ, a tagok átlaga a 0°C-os 850-es T körül mozognak, a kontroll visszatér a jelenlegi magassági T-hez. Valószínûsíthetõen 23-a után már én is indítom a fûtést!

MOndjuk inkább most legyünk átlag alatt és decembertõl pedig csak jöjjön az átlag feletti rekorddöntögetõ meleg. (Nekem tényleg gond a magas gázszámla)
Hál istennek most egy idõre túl vagyunk a "nehezén". A hét közepére ha csak átmenetileg is, de már egész kellemes idõjárás alakulhat ki.

Alakul az új fáklya. Okt. 25. után újabb lehûlés körvonalazódik.
Szerintem a kontinentális hideg is elérhet majd bennünket nov. elején Ék-rõl. Ez a téli félév mintha másképp indulna, mint az elõzõek..

Az enyhülés mértékében a viszonylag rövid idõtáv ellenére is óriási a bizonytalanság, akár különbözõ modelleket, akár a GFS egymás utáni ill. perturbált futásai közti különbséget nézzük. Pl. a mostani fáklya okt. 23-ra 850 hPa-on -4 és +14°C között szór... Figyelemre méltó viszont, hogy utóbbihoz, tehát a 850 hPa-on 15 fokot közelítõ fõfutáshoz az elõrejelzett T(max) országosan csupán 13-18 fok! Tehát már a modell is számol a hideg levegõ megülepedésével, némi inverzióval. Október végén ez egyáltalán nem lenne meglepõ, hiszen a napsugárzás már nem erõsebb, mint február második felében. További "segítség" a stratus kialakulásához, hogy az elmúlt napok csapadékának köszönhetõen immár nedves is lesz a talaj és a hozzá közeli légréteg - nem úgy, mint a hónap elején, mikor elõször merült fel hasonló lehetõség.

Én nagyon remélem, hogy jövõhét közepére végre minimum átlag körüli , kellemes idõjárás alakul ki ködpárna nélkül! Csütörtöktõl, ha minden jól megy ,akár 15 fok köré vagy a fölé is csúszhatunk. Hajrá!
Elég rossz vicc, hogy még napközben is fûteni kell!

Floo: a végsõ szó persze az idõjárásé, de a modellek jelentõsen visszavettek a jövõ heti enyhülésbõl és az ENS-átlag is éppen csak alulról közelíti a sokévi átlagot. Ráadásul Kelet-Európát a jövõ hét vége felé újabb hideghullám érheti el. 1 szó mint száz: többynire hûvös idõt várok, 10-12 foknál én 25-ig bezárólag nem számítok többre, és a megülepedett hideg légtömegre rácsúszó enyhébb léghullámok viszonylag erõs stratus-képzõ hatásával számolok továbbra is (magyarán a Kárpát-medence legalább 50%-án kialakulhatnak makacs makasköd-mezõk), ami délkeleti áramlás mellett a téli félévben igen gyakran megesik.

Én inkább úgy látom, hogy szerdán még nem (nézd meg az izobárokat!), de csütörtökön már tényleg beleszól a nyugat-európai ciklon fõként a nyugati és déli országrészek idõjárásába. Én északkeleten továbbra is rétegfelhõs, ködös verziót valószínûsítek bõven 10 fok alatti maximummal. Majd holnap még agyalok rajta.

Hát én akárhogyis nézem, jövõ szerda-csütörtökön 15-18 fokos maximumokat vár a GFS ide (ha így marad olyan 20 fokok lesznek mint a pinty), és az alsó 1500 méteren úgy fog döngetni a szél a tõlünk nyugat-délnyugat felé lévõ ciklon áramlási rendszerében, hogy szerintem kizárt a magasköd. Jelen állás szerint legalábbis.

Legyen így!
Bár a linken látható, hogy Skandináviában legalább átlagos a hõmérséklet, és nem pozitív az anomália.
De nem szeretnék kötözködni, csupán az elõrejelzések ellentmondásaira hívtam fel akkor a figyelmet, amelyet a mostani linked számomra csak megerõsít. Valahol lennie kell annak a hidegforrásnak, amely ellátja Európa nagy részét

Link
2004 január-február T850 anomália
Negatív anomália Franciaországtól Ukrajnáig, Skandináv-félszigettõl a Balkán-félszigetik és pozitív hõmérsékleti anomália a Brit-szigeteknél meg a Kelet-európai-síkság keleti felén is, stb...

Van olyan makrocirkulációs helyzet.

Nem értem, hogy jön ide a hidegpárna. Tudtommal most sincs hidegpárna sehol. Azt írtam, hogy közép-európai "túlsúllyal". 2-3 hasonló helyzet a mostanihoz kb. 2-3 hónap idõterminus alatt és máris felhúzza a hõmérsékletet Ék-en és lehúzza középen. Ahogy a mai helyzeten is látszik, hogy hol tanyáznak a hideg és meleg légtömegek. Link Ebben Franciaország jó része is benne van. Mielõtt valaki tévedésbe esne, nem azt írtam, hogy a szezonális elõre bevált, hanem arról van szó, hogy talán mégis létezik olyan makrohelyzet, amit akkor mutatott, amikor ezt kitárgyaltuk, mert akkor némi értetlenséggel fogadtuk.

A szezont ne keverjük a fazonnal
A felvetés ugyanis nem Közép-Európára vonatkozott, ahogy több hónapra elõre egyetlen program sem tud megfogni egy hidegpárnás léghelyzetet. A több hónapos elõre ugyanis Európa döntõ részére, egészen Franciaországig negatív anomáliával számolt, miközben É és ÉK-Európára pozitívval. No, azt továbbra sem tudom elképzelni. Mert Franciaországtól Ukrajnán át Moszkváig nem alakulhat ki hidegpárna, miközben Észak-Skandináviában illetve Moszkvától keletre és északra pozitív az anomália.

Gambuc csak most olvastam a középútávúdat, micsoda egybeesés

Csak annyit tennék hozzá, hogy kb. 2 hete volt némi eszmecsere egy szezonális elõre kapcsán, hogy hogyan lehet az, hogy a Közép Európai túlsúllyal negatív anomália uralkodik, amíg Kelet-Európa ÉK-i vidékein pozitív. Az elmúlt napok történései igazolják, hogy például valahogy olyan makrohelyzetben, ahogy azt a napokban láthatjuk.

Teljesen megegyezik a véleményem a tiéddel.

Ezért vázoltam nagyjából ezt a verziót a mai hosszútávúban.