Meteorológiai esélylatolgatások

A friss fáklya egyre inkább magában hordozza a kedvezõ ciklonpályák lehetõségét(Ény-Dk-Ék), és ezzel nõ a necces helyzetek száma is, tehát a jövõ héten is idõnként közel lehetünk egy-egy átmeneti ,látvány-havas mozzanathoz...tipikus novemberi idõ, soha rosszabbat...mindenesetre a hegyekben megindulhat a tekintélyes hónövekedés a környezõ országokban.

Elfogultként nem is gondoltam, hogy másképp látod.
Az a gond, hogy a múlt hét közepén megjelent futások többféle verziója mind ki kell nyilatkozva.
Ezzel tévedni nem lehet, valamelyik csak bejön, ám közben a szakmaiság alá van ásva...

Már a múlt hét közepe óta emlegeti a havat, ezt sokan kinevették akkor, ehhez képest csak egy napot csúszott és néhány km-t. amúgy nem védem , mert ismerem az írásait, de most már sokadszorra õ fogta meg a dolog lényegét.

Tessék? A (joggal) kritizált elõre havazást várt MÁRA az ÉNy-i és a középsõ országrészre. Ehhez képest a mai nap abszolút csapadékmentesen telik, HOLNAP pedig DNy-on fordulhat elõ havazás. Akárhogy nézem, a két változatnak nincs sok köze egymáshoz... Mellesleg ha egy elõrét 6 óránként teljesen megváltoztat az írója (ahogy az EUMET teszi), akkor "vak tyúk is talál szeget" alapon a sok különbözõ verzió közül egy persze, hogy megközelíti a valóságot. Hogy hat másik változat csõdöt mondott, arról persze illik ilyenkor megfeledkezni...

A nyers adatok az NCEP CFS-rendszerébõl származnak, amit aztán a Netweather a saját algoritmusával feldolgoz. Ennek érdekessége, hogy a viszonyítási idõszak nem a szokásos 1971-2000-es 30 éves, hanem az utóbbi két évtized alakulását jobban figyelembe vevõ 1980-2003-as periódus.

Ez inkább ilyen félzonális dolog lesz, mert sok csapadék várható, de a fáklyát elnézve nem nagyon lesz meleg. November elejéhez megfelelõ T várható.

ezeket az elõréket mi alapján készítik?

Mi tagadás, egyelõre elég sivárak a kilátások tél szempontjából a közeljövõre nézve. Ameddig a modellek szeme ellát, végig zonális-félzonális irányítás uralkodna felettünk, jelentõsebb átrendezõdésnek még a jeleit sem lehet felfedezni ûrtávlatban sem. Attól tartok, a nemrég "üzembe állt" csigagyár-szokáshoz híven- tartós mûködést tervez Elvégre az idén-de fõleg nyáron- fennálló, átlagosnál hosszabb magasnyomás-dominanciát valamikor egyenlíteni kell és mikor, ha nem télen..
Viszont a szezon II. fele még nem lefutott. Bizakodásra ad okot, hogy, mint azt lentebb olvastam, Bastardi és immáron a kínaiak is "nuclear-winter"-t prognosztizáltak térségünkre (is), továbbá addigra nõ az esélye a ciklonaktivitás-gyengülésének és a szibériai, átlagon felüli hófelhalmozódás jótékony hatásának is..Reményhal

Milyen jól látta már sokadszorra, kár is õt bántani. Minden elõrejelzés igazodik már hozzá.

Kedden jelen állás szerint a Mecsek tuti behavazódik.
Ha elég száraz lesz a levegõ alul, akkor még akár síkvidéken is átmehet hóba.

Ez érdekes, a NOGAPS-féle hidegleszakadás ott volt a többi modellben is, csak azok jó pár száz kilométerrel keletebbre, a Kárpátokon túlra tették. Viszont ahogy látom, a legújabb futásával már a NOGAPS is ehhez igazodott.

Korábbi tapasztalataim szerint a NOGAPS az ilyen helyzeteket jól megfogja, de ennyire rövid távon ekkora eltérést nem igazán láttam tõle... Inkább az jellemzõ, hogy pl. 5 napos távon a GFS még futásról futásra 500-1000 km-rel tologatja a hideg levegõ útját, majd 3 nappal az esemény elõtt annál a verziónál köt ki, amit a NOGAPS már addig is tartott. A mostani 2 napos távon "szembemenés" viszont már úgy tûnik, nem jött be neki.

Bár visszatekintõ, de ide mégis jobban illik.

Az elmúlt napokban felírogattam a GFS, az ECMWF, a JMA és a GFS-ENS-átlag T850-es elõrejelzéseit (12z-s futások), konkrétan országos átlagot próbáltam lelesni a térképekrõl - az "elemzés" pontossága tehát messze áll a tökéletestõl. A re-analízishez az ECM 12z-s térképét használtam, az mégis csak nagyobb felbontású.

Grafikonon így néz ki a dolog: Link

Nos a "következtetések":

- 120 h-nál már egész jó eredményt produkáltak a modellek, kivéve a GFS-t,
- az ENS átlag semmivel nem volt jobb az 5-8 nap közötti idõszakban, mint az operatívok, max. annyiban, hogy nem "ugrált", hanem egy folyamatos tendenciát mutatott - ez mondjuk igaz a JMA-ra is, mondjuk egész máshonnan indult ,
- az ECM operatívja sem volt jobb a GFS-nél az 5-8 napos idõszakban, ám 120 h-nál már csúnyán verte,
- még 24 h-nál is volt némi fölé becslés, ez azért nem feltétlenül hasznos, ha necces helyzetben próbálunk csapadék-halmazállapotot elõrejelezni.

Hangsúlyozom: ez csak 1 paraméter, 1 helyzet, csak 12z-s futások, igazából csak a 120 h-s megállapítás az, ami tényleg nagyon szembetûnõ a grafikonon, ezért is emeltem ki.

Link
Figyelitek a Nogaps-ot? Tényleg ezt mutatja, megnéztem WZ-n is. A trend egyébként jól látszik, átlagos-enyhe idõ 360 órán belül. Link A hó elõnyben,a jég hátrányban. 2007-hez képest is hátrányban van, csak 2007-ben a Bering-szorosnál még kevesebb jég volt, mint idén.

Izland alatti nyomásmaximum? Ez bizony minden lenne, csak nem megszokott

Én meg nem bánnék egy brit AC-központot, mondjuk Dec 30-tól Március elejéig
Decemberben pedig sok havat - Magyarországon, mivel ott leszek...

Hú, ez jó kis oldal , alig várom már Mr. Rampling hosszútávú elõréit, amelyek most kivételesen folyamatosan frissítve elérhetõek lesznek novembertõl. Minden hosszútáv iránt érdeklõdõnek ajánlható az oldal (meg)figyelése (persze csak a szokásos fenntartásokkal, he-he) Link
Persze vigyázat, ez Anglia, viszont kontinentális következtetések és utalások is nyilván lesznek.

Egy a sok változat közül; ezek az anomáliák pl. komoly havas telet hozhatnának januárban. Ciklontevékenység a mediterrán térségben, jókora negatív T-anomáliával:

Link Link

Hát biza most már ideje lenne egy kemény télnek, utoljára 2004/2005 tele volt mediterrán ciklonos és kemény, 2005/2006 telén pedig az emlékezetes januári hidegbetörés volt durva, azóta nagyon hideg nem volt, átlag feletti vagy átlagos telek voltak.

Sziasztok,

Bastardi továbbra is iszonyat kemény telet vízionál, továbbra is fõleg kelet- és dél-Európába. Az új kommentjében egy kínai szezonális modellrõl lelkendezik, ami még nála is durvább telet vár Európába, illetve analógiákat hoz fel, többek között 2002/2003 telét.
Hát, kíváncsi leszek... fõleg hogy December nagy részét otthon töltöm D

Link

Az eumet a szokásos (és amatõr) módon megint csak a GFS operatívval foglalkozik:

"HÉTVÉGÉN REGGELENKÉNT MÉRSÉKELT FAGY HÉTFÕN HAVAZÁS

Hétfõre az ország északnyugati és középsõ részén havazás valószínû. Célszerûnek látszik a nyári gumikat télire váltani a gépjármûveken."

Az ENS ezt azért nem egészen támasztja alá...

Elnézve a fáklyát, ECM friss futását, nem lesz drasztikus visszaenyhülés, fõként az ország nyugati felében az átlagos értékek alatt maradhatunk kevéssel a jövõ hét nagy részében is.
Ami egyre biztosabbnak tûnik, az fokozódó ciklonaktivitás lesz, mely Közép-Európát egyre jobban érintheti, egyre délebbi ciklonpályák is létrejöhetnek, melyek kedvezhetnek az egyre inkább téliesbe forduló iõjárási viszonyoknak. Egy-egy med. ciklonos helyzetben már közel lehetünk a havas esõ, hó átmeneti megjelenéséhez...

Link
Csak a GFS adja a kis hideg kis csapadék formát ( Link ), utána enyhülünk vissza (egyre valószínûbb). Nemsokára a lehûlés el is veszíti hosszútávú jellegét, lehet várni a következõt .
Egyébként tavaly október végén készült el a szibériai hótérkép-generátorunk, és összevetve a tavaly november 6-ait a tegnapi fedettséggel nagyságrenddel több hó fedi a szibériai síkságokat. A T-k pedig már nappal is -20 körül tetõznek, ez alól csak a legdélkeletibb csücsök kivétel, ott 0 fölé is érnek még.

Hát igen végül is lehet benne némi túlzás, ha konkrétan erre a megjegyzésre gondoltál. Mindenesetre e megjegyzésemnél arra gondoltam, hogy adott, hogy a jéggyarapodás lelassul (most hagyjuk a telet emiatt elõre temetõ sirámokat, mert az pont olyan, mintha pusztán azért várnék kemény telet mert jó ütemû a gyarapodás). A lassuláshoz viszont igencsak köze lehet az erõs ciklontevékenységnek, amelynek feltételezem köze van ahhoz, hogy egész sok hó hullott már Szibériában. Miközben tehát küszködik a jég emiatt, szépen szaporodik a hó. Azután viszont elképzelhetõ egy olyan forgatókönyv, hogy a hóborítottság negatívan hat majd vissza, ahogy alább is olvashatjuk. Ergo a jéggyarapodás ütemének lassulása még egy negatív visszacsatolási folyamat lehetõségére is felhívhatja a figyelmet.
Nekem ez volt érdekes, meg az, hogy mostanság az a mániám, hogy minden jelenséget nagyobb léptékû folyamatokba kellene illeszteni, miközben gyakran csak addig jutunk (tisztelet a kivételnek), hogy pl. nem nõ jég - ajjaj mi lesz, nõ a jég - itt a durva tél. A kérdéses hozzászólás pedig abszolút eleget tett annak az igénynek, hogy az orrunknál tovább is lehet látni egy arasznyival.

Egyébként meg igazad van, mindez csak latolgatás, tehát minden újabb tényezõ lehetõségként való bevonása tovább árnyalja a képet, nem is arra gondoltam én, hogy meg lett mondva, hogy milyen tél lesz, félreértettél, ha szerinted én az egészet így értelmeztem. Ezért is óvakodtam minden hozzászólásomban még csak utalást is tenni a Kárpát-medencére, és nem is tettem, nem véletlenül. Azért a félreértés jogát továbbra is fenntartom

"Bírom, mikor napokig tartó vitákat és feltételezéseket lehet helyretenni egy frappáns hozzászólásban"
Erre a mondatodra gondoltam. Svadász hozzászólása ugyanis nem tett helyre semmit, sõt még bonyolultabbá tette a jelenlegi helyzet értékelését és a téli várakozások boncolgatását.
Kíváncsian várom, hogy valóban kialakul-e az a hidegöv, amelyet a jelntõsebb szibériai hómennyiségtõl várnak. Mindez akár jelentõsebb jéggyarapodást is jelenthet december 2. felétõl a fölöttünk található térségben, s az AC esetén is hatással lesz ránk. Még akkor is, ha esetleg az 50. foktól délre már inkább a ciklon tevékenység lenne a jellemzõ - ahogy az elemzés sugallja. Ez számomra a gyakori hideg és meleg keveredést jelentené, azaz csapadékos telet, amelyben durván a fele hó.
Mindaddig azonban, amíg ezt valóra válni nem látom, a Barents-tengeri jégképzõdést fontosabbnak tartom a telünk szempontjából.

Nem tudom, mit nem értettem, és milyen eszmecserére gondolsz a másik fórumon. Az utóbbi napokban tett hozzászólásaim minden esetben a jégképzõdéssel, a hóborítottsággal és a sarki területeken való alacsony vagy magas nyomás kérdésével foglalkoztak, és még csak véletlenül sem bocsátkoztam abba, hogy a Kárpát-medencében ebbõl adódóan milyen tél lesz. Svadasz hozzászólásából örömmel konstatáltam, hogy a szibériai korai hófelhalmozódás (amely nyilván adott esetben a jégképzõdést is hátrányosan befolyásoló ciklonaktivitás eredménye) és majdan az Eurázsiát a téli idõszakban érintõ ciklontevékenység milyensége között összefüggés lehetséges, amelybõl akár hosszabb távú, ám inkább csak nagy léptékû szezonális következtetés is megkockáztatható, persze a maga bizonytalanságával együtt. Csupa olyan dologról írt, ami napokban foglalkoztatott, de magam nem értettem. Amikor pedig a napok óta tartó vitákra vagy ellentmondásokra utaltam, akkor arra gondoltam, hogy a jéggyarapodás ütemének októberi megtorpanása tárgyában olyan felhangok is leírásra kerültek, amelyek szerint ezzel a tél el is úszik. Bár õszintén szólva nem is vitatkoztam senkivel, hanem csak okokat kerestem. Ha pedig szerinted valamit nem értek, akkor légyszíves írd le, hogy én korábban mit írtam, majd azután mit írtam és ebbõl hogyan következik, hogy (még) nem értek valamit. Így korrekt és elõbbre vivõ a hozzáállás.

Érdekes ez az elmélet, viszont éppen a hosszútávú elõréket kérdõjelezi meg.
Talán emlékszel, hogy néhány hete ezek megbízhatósága volt a téma, s ennek kapcsán kifejtettem, hogy nehezen elképzelhetõnek tartom a szeptemberi elõréket, amelyben december-januárra pozitív anomáliát jeleztek Skandináviára és a kelet-európai síkságra, míg Európa nagy részére negatív anomáliát.
No, ez a mostani elmélet - ennek beválása - még inkább megkérdõjelezné azokat a térképeket.

Úgy látom, nem értetted meg, amit svadász írt. Õ felvázolt egy teóriát, amely ugyancsak alakítja az északi félteke idõjárását, de ez nem cáfolja a másik fórumon folytatott eszmecserét, csupán kiegészíti egy másik szemponttal. Azt pedig egyértelmûen jelezte, hogy ennek a teoriának a Kárpát-medencére vonatkozó hatása nem egyértelmû.

Bizony, érdeklõdve várom, kíváncsi leszek a térségi és a függõleges hõmérséklet eloszlásra, hogy vajon a dombok megússzák-e fagy nélkül!?

Szombattól-hétfõig jön a fagyos napok sorozata (várhatóan). Ahol pedig tartósabban megmarad a köd, ott még a késõ délelõtti órákban is a fagyos levegõt "élvezhetik".

Én is köszönöm a hozzászólást, különösen, hogy NAO-ról már hallottam, de AO-ról még nem, pedig teljesen logikus, hogy ilyen nyomási arányt is lehet képezni. Bírom, mikor napokig tartó vitákat és feltételezéseket lehet helyretenni egy frappáns hozzászólásban...ahogy azt már megszokhattuk svadasz módra

Svadasz: nagyszerû elemzés! Szibéria, illetve mondjuk Európa északi- északkeleti részének hóborítottsága szerintem is meghatározóbb lehet a Kárpát-medence várható téli idõjárási viszonyainak alakulása szempontjából, mint a Jeges-tenger jégborítottságának mértéke (habár ennek is lehet bizonyos szerepe, nem tagadom). Mindenesetre a az aktuális NAO-index elõrejelzés a téli, ill. kora tavaszi hónapokra (január - március), legalábbis enyhe optimizmusra adhat okot a telet illetõen, azaz hogy pillanatnyilag egy átlagos, illetve az átlagosnál hûvösebb tél esélyei jelenleg valamivel jobbak, mint egy enyhe télé. Természetesen, mint mindig, most is az idõjárásé lesz az utolsó szó - mindenesetre, amennyiben tartósabban a hideg és a meleg légtömegek keveredési zónájába kerülnénk, akár komolyabb havazások is kialakulhatnának - de ezek már annyira konkrét dolgok, hogy ez már nem a hosszútávúba tartozik, így itt és most be is fejezem.
Még egy utolsó kérdés, többeknek: milyen idõközönként frissül a NAO-elõrejelzés, és hol lehet ezt letölteni (link?). Elõre köszönöm a segítségeteket

Pénteken valószínû nem néz be a fagy, inkább szombaton, de méginkább vasárnap.

Miután három fórumban is megy a téma ezzel kapcsolatosan - közvetve, vagy közvetlenül - nem tudtam hova rakjam eme "postot", de végül ezen fórum mellett döntöttem.

Szibériában jól alakul a hótakaró területi kiterjedése.

Skandináviában, de leginkább Ázsiában a szokásosnál hamarabb alakult ki nagy területen hótakaró.

(Érdekes, hogy Alaszkában, Kanada nyugati partvidéki részénél még mindig van lemaradás.)


Ahhoz képest, hogy október 5-én még milyen nagy területen "lemaradásban" volt, nem rossz teljesítmény:

Link

(Érdemes még azt is megnézni, hogy kb egy héttel késõbb Észak-Amerikában milyen hamar érkezett meg a hó, igen nagy területen:

Link )


Ázsia jó részére a következõ napokban, egy-két hétben akár az átlagosnál hidegebben alakulhat az idõjárás:

Link

Link

Link

Link


Miért is fontos ez nekünk? Talán még a jégtakaró alakulásánál is fontosabb a telekre vonatkozóan - néhány hónapos idõskálán nézve persze.

Készült egy cikk, amelyben azt elemezték, hogy az õszi szibériai hóborítottság mértéke hogyan és miként hat a téli félév makroszinoptikus légköri viszonyaira az északi féltekén.

A vizsgálatban két szélsõ esetet vettek - egyik a 70-es évek közepébõl (talán 76/77), amikor október végére nagyon nagy területen fordult elõ hó Szibériában, a másik eset pedig mikor rekord alacsony volt a hóborítottság - talán a 80-as évek vége lehetett, de ezt nem tudom pontosan.

Úgy találták a modellkísérletben, hogy amikor az átlagosnál nagyobb a hóborítottság Szibériában, akkor azt követõ fõleg január-február-március idõszakban olyan a szinoptikus elrendezõdés az északi féltekén, amely az AO (Arctic Oscillation) negatív fázisára hasonlít. (Ennek pontos fizikai mechanizmusába nem mennék bele most.)

A lényeg, hogy a modellkísérlet szerint, ha õsszel az átlagosnál nagyobb a hóborítottság, az jellemzõen kedvezhet a téli idõszakban a negatív AO kialakulásának.

Az AO gyakorlatilag a magas és közepes szélességek légnyomás anomáliájának elrendezõdését hivatott leírni index formájában, mégpedig úgy, hogy ha negatív az index, akkor gyakorib(bak) az anticiklon(ok) a sarkvidéki térségben, a magasabb szélességeken és gyakorib(bak) a ciklon(ok) a közepes szélességeken (kb. 45-50. fok). Pozitív index érték esetén fordítottabb a helyzet.
Leírások:
Link
Link

Képek-kompozitok:

Effects of the Positive Phase | Effects of the Negative Phase
of the Arctic Oscillation of the Arctic Oscillation

(Figures courtesy of J. Wallace, University of Washington)
Link
Link

(Forrás: Link /NOAA CPC/)

AO negatív fázisa idején fõként Európa északi részén, valamint Szibériában alakulhat átlagosnál hidegebben a téli idõszak. Ugyanakkor pl. Európa térségében a mediterrán térség, Balkán-félsziget fõleg déli fele - átlagosnál melegebb téli idõszakkal nézhet szembe.

(Itt szeretném megjegyezni, hogy a Kárpát-medence olyan speciális helyzetben van, hogy legyen az NAO, vagy AO kompozit térképek, mindig határvonalon vagyunk. Mindig az adott téli idõszak makroszinoptikus berendezkedésétõl függ, hogy melyik oldalba esünk bele éppen.
Ilyen szempontból talán egyszerûbb szezonális elõrejelzést készíteni, vagy legalábbis ilyen távkapcsolati elõrejelzést mondjuk Skandináviára, Lengyelországra, stb... )

Ha továbbra is tartja magát az átlagosnál nagyobb hóborítottság Szibériában - sõt még növekszik is - esély lehet rá, hogy a téli idõszakban kialakul az AO negatív fázis.

Továbbra is nagy a széttartás a modellek között a blokking Ac és így a hideg levegõ hét második felére esõ helyzetét illetõen.
Azaz a létrejötte és a lehûlés garantált, ám az életútja még nem.
Most is (jellemzõen) nagy a különbség a GFS-ECMWF-ENS és stb. futások között.
Ez a modellek számára az egyik legnehezebben megfogható makro-felállás, a kontinens felett kialakuló és valamely irányba mozgó AC helyzete és életútja.

Körvonalazásom:
A mától folyamatosan kialakuló, csütörtökre már Dánia környéki középpontú AC keleti hátoldalán már holnap megkezdik a lehûlés, csütörtökre 850hPa-on eléri északkeleten a -4-5°C-ot, országosan péntekre lehet 0°C alatt.
Aztán az erõsödõ ciklontevékenység kelet felé tolja az Ac-t, ám még nem biztos ennek mértéke, innen erõsödik a bizonytalanság.
Annyi körvonalazódik, péntek-szombatra mégis csak benézhet az ország jó részére a 2méteres fagy.

Megcsináltam ismét a szibériai térképeinket, és jól látszik rajtuk, hogy nagyon gyorsan hûl a teljes szárazföld, öt rövid nap alatt az átlagos T mintegy 10 fokot csökkent, de DK-Szibériában van olyan pont is, ahol az öt nappal ezelõtti T este 20 °C körül volt, ma a Tmax a 0 °C-ot sem érte el. Ráadásul csak Közép-Szibériában van a légnyomástérkép szerint egy alacsonynyomású terület, a terület nagy részén 1015, de inkább 1020 feletti a légnyomás. Ez kizárt, hogy ne járulna hozzá a vaskosabb hidegmag kialakulásához, ami pedig a jégborítottság gyors megugrásához vezethet. Remélhetõleg
Az elõbb linkelt hó- és jégtérképen jól látszik a hóréteg létrejötte is, bár ez a generált hótérkép alapján 4-25 cm között ingadozik, kevés helyen éri el a 30 cm-t.

hat ez elege siralmas mit ne mondjak..Mindjárt a 2007-es is lehagyja...De miért nem no gyorsabban?

Közben látom, h összekeveredtem a fórumkkal, hisz ide akartam, de a met társalgóba is elküldtem.

Link Ez lehet, hogy pontosabb, mint amit Te linkeltél ( Link ).
Link itt október 12 a legfrissebb, nem tudom miért, ráadásul ránézésre nincs is szinkronban egy másik térképpel amit útközben találtam. Viszont, feltételezve, hogy így van jelenleg a jégtakaró, enyhén rosszabb az állás tõlünk É-ra.
Egy másik: Link

Link Tegnap nemhogy növekedett volna a sarkköri jégmezõ hanem csökkent. Érdekes lenne utánamenni, h mely terület felõl fújta el a szél a jeget Remélem azért az a szégyen nem következik be, h az idõszaki menetben 2007 alá megy.

Ami a 29-e utáni lehûlést illeti: most úgy tûnik, h a mélypont 0 fok körül valószínû (+2, -3 fok között), de kis eséllyel azért még (10-20%), még mindig megdõlhet a 15-ei szezonális 850-es rekord(-5.9), de tény, hogy ez mára igen valószínûtlenné vált.

Viszont az okt végi nov eleji zömmel anticiklonális -akár csak 0 fok körüli 850- már igen csak õszi idõt képes produkálni, ha az alacsonyszintû nedvességi viszonyok kicsit is kedvezõek. Ld. a mostani helyzetet, ami ugyan nem hidegpárna, mert alul nem hideg levegõ van, de a negatív sugárzási mérleg miatt 2 nap alatt szinte az egész ország sztrátuszba és ködbe borult, klasszikus HP esetén ez még inkább jelentkezik.

Semmi nem tisztázódott még le, az elmúlt négy fáklya is össze-vissza szór:
Tegnap 12Z: Link
Tegnap 182Z: Link
Ma 0Z: Link
Ma 06Z: Link

Link
Hiába, az alacsony T850 nem jön be, maradnak a 0 körüli értéknél, csak a GFS fáklya (jó)néhány tagja megy le 0 alá. Nem érdemes szerintem erre nagyon számítani. Pedig hétvégén Piros85 túra van, és három éve 12 centi hó esett délutántól éjfélig a túra alatt (november 4-5), pedig azelõtt egy héttel a lehûléssel csak némi éjszakai fagy (de -5 alatti is) volt várható. Aztán jött egy melegfront-szerû a semmibõl .
Idén azonban úgy tûnik, nem lesznek adottak a feltételek, még Dobogókõn sem - persze változhat a felállás a hétvégéig.

Azért a hét végére kinézõ 6-8 fokos maximumok már igencsak komolynak számítanak.
Ráadásul csapadékilag bizonytalan helyzetben leszünk. A tõlünk északra lévõ ac déli csücskén, tõlünk keletre pedig ciklonális görbület, igazi konvergenciás csapadékesély. Kicsit hidegebb lenne, még meglepetéshavat sem zárnék ki, fõként a magasabb területeken.

Nagyon úgy néz ki, hogy a Balkánra várható hidegörvény ( Link , ami az anticiklon peremén fûzõdik le ) határozza majd meg idõjárásunkat a következõ, akár 2-3 hétben.

Felcsillant a reménysugár, hogy rövid legyen a ködös, eseménytelen idõszak és durván másfél héten belül kezdetét vehesse a nyugati-északnyugati irányítás.

A csapadékos idõszak esélye megnõ, ahogy a fáklyán is látható november 01-tõl Link . A GFS fõfutása meglehetõsen hosszú ideig tartja a hidegörvény jelenlétét, amelynek az áramlási rendszere akadályozza a nyugat-kelet irányú áramlást. Hosszantartó jelenléte nálunk anticiklonális hatásokkal járna (gyenge északkeleti áramlással (ezt Ferri már jól elmagyarázta)).

Azt, hogy 5-6 perturbált tag miért nem számol hidegörvénnyel, azt nem tudom... (lehet, csak vakvágány), de ha valamelyik bejön (és a hidegörvény nem lesz tartós), akkor rögtön megérkezik a változékony idõ.

Az ENS-t vizsgálva az azori térségben nem várható tartós anticiklon, közben az izlandi ciklonális tevékenyég megnõne, ami kizárja tartós blocking kialakulását..., és ahogy már Snowhunter is megemlítette várható lenne nyugatias irányítás. Zonalitást sem várok tartósan, északnyugati-nyugati-délnyugati áramlások fognak váltakozni és meg van az esélye mediterrán ciklonnak. Persze csak akkor, ha a hidegörvény nem lesz tartós.

Amennyiben tartós lesz a hidegcsepp, úgy hosszú idõn keresztül folytatódhat az eseménytelen õszi idõjárás.., tartósabb ködökkel..., hidegpárnával.

Teljes mértékben egyet értek...a lényeg igazi õszi idõjárás!

Az tény, hogy a "totál-brutál" dolgok elmaradnak (ámbár a mínusz tizenegynéhány fok 850 hePa szinten még télen sem gyakori, nemhogy október végén), összességében az várható, amire nagyjából számítottam: kelet- délkelet felõl beszivárgó kontinentális hideg, éjjel 0 fok körüli, nappal 6-10, esetleg délnyugat-Magyarországon kevéssel 10 fok feletti hõmérsékletek. Az anticiklon keletre helyezõdésével fokozatosan megnõ a köd- illetve stratus hajlam, gyökeres fordulatra (nyugati drift, erõsebb hidegbetörés észak felõl, aktív med stb.) a következõ 10-12 nap távlatában nem számítok, illetve ennek esélyét pillanatnyilag 20% alá becsülöm.

Ahogy elnézem olyan erõs lehûlés nem várható mint a múltkor, de hosszan tartó lehet. Akár 7-10 napig is tarthat, de csapadék nem nagyon valószínû.

A tendencia ellent mond neked, éppen hogy egy letisztuló fázisban mutat egy -5fok körüli t850-et.
Ez egy keletrõl érintõ kontinentális jellegû lehelletet jelent, ami november elején szép.
Ellenben jövõ hét közepéig semmi sem biztos.