Hó- és zivatarlesen

A góc üllõje el van jegesedve! Nem dörög? Én nem hallom, de csodálkoznék, ha nem dörrenne be! Szép a rálátás, próbálok képet csinálni mindjárt!

Áhh, most megint sajnálhatom, hogy nincs csapadékmérõm!
Már fél órája szakad, és az intenzitása jelenleg is csak NÕ!
Miközben az ország (de még a város más részein is) gyakorlatilag semmi.

Felhõszakadás jégesõvel!

Erre sem igazán számítottam.

Intenzív zápor van.
Ami miatt itt is megemlítem, hogy jégesõként(!) indult. Zivatar tevékenység viszont nincs benne.

A mûholdképeken remekül felsejlik az a középtroposzférikus örvényke, ami ezt a szép spirálfelhõzetet triggereli Magyarország felett.

Csigavér... Lágy telek után kemény is szokott jönni, reméljük mihamarabb.

Na végre hóra változott a hõ és zivatarles...Persze elég lesz október végétõl a hó, de jó sok szurkolásban legyen részünk azt kívánom!

Igen komoly konvektív esemény zajlik, nem lepne meg a zápor se.

Fõleg karácsonykor !

Sajnos manapság ugyanezt a mondatot a téli hónapokban is el lehet párszor sütni. [esõ]

Ami némileg meglep, az az Ény-i rész... Itt a Kisalföldön nem olyan megszokott dolog ez az összeáramlás. Mi innen általában csak nézegetjük az ország középsõ részén, összeáramlásból lehulló tetemes hómennyiségeket

Télen ebbõl milyen szép havazás lenne.

Közepes intenzitással esik az esõ, eddig 5mm esett.
Ezt az esõ megint csak összeáramlás okozza a Dunántúlon.

Értem, akkor itt nem hivatalosan lehet megdõl még, mert eddig 7,6 a max, tegnap pedig 8,0 volt. Köszi!

8,5 az már nem dõl meg az tuti. Akkor talán a txt-en meg lehet nézni, mert ott a hegyi van kivéve. Ja de nem mert ez nem olyan rekord, mint az absz Tmax ill. absz napi Tmin.

És a 300 alatti legkisebb max rekordja mennyi mára és tegnapra? Meg lehet valahol nézni, mert az OMSZ oldalán nincs külön szedve a hegyi adatoktól?

Lehet, h ma is megdõl a 300 m feletti hidegrekord (5.5). A bp-ire kevés esély(10-15%) van mert az 11.3, legalábbis 300 m alatt. 1-2 fokot még simán fog emelkedni.

Ma éjjel 850 hpa.-on akár -2 fok is lehet:
Link

megkaresem ha lesz idõm, és leírom mailben, de most kidõlt a fal a szobámban és festeni kell minden ki van pakolva.

A 12z-s szonda szerint 1500 m-en +0.8 fok volt (van), feltetelezve, hogy K fele csokken a T, igy a Matra kornyeken 1500 m korul lehet a fagyhatar, az mar annyira nem sok, viszont lefele gyorsan melegszik, szoval szerintem meg nem lesz meg az elso ho.

Már csak 5, hátha lecsúszik 2-re mielõtt véget ér a csapadék.

A Tmax eddig 7,8 fok elég rekordgyanús érték!

Errõl valami közelebbit tudnál esetleg mutatni? Mármint valami bizonyítékot.

Én is így látom!

Hát +6 fok még kevés a havazáshoz, legalább 2-3-ra kellene csökkennie, márpedig 6 fok vana kékesen. Miskolcon, Debrecenben 10 fok, alig 4 fokkal kevesebb csak.

Pedig van összefüggés, igaz csapadékösszegeknél, vagy szélsebességek mérésénél ezt már lehet látni.
Márc végéig lehullott csapadékösszeg ismeretében biz. pontossággal meg tudod mondani az évi csapadékösszeget

Most, hogy nézem a modelleket, úgy vélem, aki ma a Bükkfennsíkon vagy a Kékesen jár, van esélye, hogy az idei elsõ hulló hópelyheket is meglássa.
A fagyhatár 1100-1400m közelébe süllyedhet!
A megmaradó havat viszont kizártnak tartom.

A válasz egyértelmûen igen . Pl. rá Dávid Mihály mérnök bácsi, neki mindig sikerül

A viccet picit félre téve, a csak statisztitkai elven mûködõ módszerek mellett már egy ideje próbálkoznak azzal is, hogy hosszú idõre futtatják a modelleket ill. csatolják hozzájuk az óceáni modelleket is, ebbõl próbálnak vmi átlagtól való eltérést kihámozni T-re, csapira, általában kevés sikerrel.

Az elõzõhöz kis segítség:

Az elv ugye az, hogy keressük a mostani elmúlt 12 hónaphoz legjobban közelítõ 12 egymás után hónap adatát, és az akkori 13. hónap hõmérsékletét valószínûsítjük a mostani következõ hónaphoz.
Problémáink a következõk:
1. Mi alapján határozzuk meg, hogy egy hónap mikor hasonlít a mostanihoz.
2. Találunk-e ilyet az adatbázisunkban.

Összefüggés: minnél durvább felbontást alkalmazunk a hónapok megfeleltetésénél, annál kevesebb hónapra van szükség.

Legegyszerûbbet használjuk most.

Feltételek:
1.: csak egyetlen paramétert figyelünk, a hõmérsékletet
2.: leszûkítjük az adatbázisunkat arra az átlaghoz közeli hõmérséklet intervallumra, ahol a hõmérsékleti értékek közel egyenletesen szóródnak az átlagos körül. Pl: +-1°C az átlag körül
3.: A felosztást úgy végezzük, hogy 0,5°C-ként alakítjuk ki az intervallumainkat -1 - -0,5 -0,5-0 0-+0,5 0,5-+1, így egy adott hónapnak 4 féle állapota lehet a megfeleltesés során.
4.: feltesszük, hogy egy 12 hónapos variáció (sorrend) egyértelmûen meghatároza a 13. hónapot: azaz minden permutációból elég egyetlen az adatbázisunkba.
5.: feltesszük, hogy egy adott variáció nem következik be kétszer (ez igen durva becslés), azaz az adatbázisunk a lehetõ leggyorsabban töltõdik fel.

Matematika: minden hónapnak 4 féle állapota lehet, 12 hónap van, akkor az összes lehetséges variációk száma 4 a 12-iken, ami 16777216 hónapot jelent. Ahhoz, hogy a leggyorsabban feltöltõdjön az adatbázis, ahhoz pontosan ennyi hónapra, vagyis 1398000 évre van szükség.

Hibák: az 1, 2 3, 5 feltételek a szükséges adatok nagyon durva alábecslései
a 4-es feltétel ellentmond a kaotikus rendszer általános viselkedésének és determinisztikusként vesz figyelembe nemdeterminisztikus folyamatokat.

Ezeket figyelembe véve mindenki döntse el, hogy vajon 150 év adatából valóban készíthetõ-e elõrejelzés vagy sem.

Én kb egy éve kiszámoltam, hogy egy statisztikai alapokon nyugvó elõrejelzés háttéradatbázisának legalább 150 millió év havi adatát kellene minimálisan tartalmaznia. Akkor lenne annyi adatunk, hogy a mostanihoz legalább 1 fokos pontossággal tudnánk illeszteni a régebbit.
Most 150 év adata áll rendelkezésre, ez egymilliomod része a szükségesnek. Ez meg is látszik az elõrejelzéseken.

Valamint én továbbra is kétlem, hogy 12 vagy akármennyi régebbi havi adat összefüggése érdemben meghatározná a következõ és a rákövetkezõ x db havi átlagos idõjárást.

Én is ezt gondolom. Na jó kis szakmai eszmecsere alakult ki

Nem tudok ilyen módszert, de más se, viszont ugyanilyen módszert mindenki tud.

Nem is innen indultunk el, hanem onnan, hogy ez az elõrejelzés is(!) ilyen idõtávban komolytalan.

Akkor mondj pontosabb módszert ?! Ami nem téved akkorát.

Maradjunk a szeptembernél. A múlt héten még erõs pozitív anomáliát mutatott, ezen sokan csodálkoztak is, köztük -ha jól emlékszem Szibéria is-, most pedig -észlelve a hideg napokat és a várható szeptemberi idõt- hirtelen negatívba fordult.

Éppen ezért kérdezem én: ha 10-15 napra elõre ennyire pontatlan, vajon szabad-e 4-5 hónapra bármilyen következtetést levonni belõle?

Persze eltalálhatja véletlenül, különösen, ha hetente változik a tendencia. Elõbb-utóbb lesz egy olyan, amire utólag ráfoghatják, hogy ez bejött. X másik mellett, ami pedig nem jött be....

Olyan elõrejelzést pedig bárki írhat, hogy nagyjából átlagos tél lesz. Az elmúlt két telet nem figyelembe véve, nagyot nem is fog tévedni.

Sokat változott,én is megerõsítem.Ha hónapon belül ekkora változásokat tud csinálni,akkor nem nagyon megbízható szerintem.

E szerint: december 0-0,5 fokkal átlag alatti, január 0-0,5 fokkal átlag feletti, február 0,5-1 fokkal átlag feletti. Azaz a tél átlag feletti. De mondom elõ kellene venni a múlt hetit.

Én nem így emlékszem, de vissza kellene nézni.

szerintem se változott sokat a telet illetõen eddig is jó átlagosnak nézett ki.

Eddig nov-dec.-re jelentõs negatív, januárra kisfokú negatív anomáliát, februárra kis mértékben pozítivat adott. Azért ez most közel sem olyan....
Ennek alapján a tél átlag feletti átlaghõmérsékletû, az eddigiek alapján pedig alaposan átlag alattinak látszott.

Érdekes, mert emlékeim szerint hetek óta novemberre-decemberre negatív eltérést adtak, a januárra átlagos körülit, februárra pozitív kilengést.
Most sem látok mást.

Az általad említett szûk egy hét alatt alaposan megváltozott a nov-dec-jan idõszakra szóló elõrejelzés is. Nem könnyû komolyan venni....

Sztem nem. Bár már 500 m felett akár lehetne is, de valószínû, h a gyenge intenzitású csapadék miatt tûnhet úgy, hogy hópehely is keverdik bele, ez elég megtéveszetõ szokott lenni. 1500 m-en is még +1 fok körüli a hõmérséklet, és ha nem túl intenzív az esõ akkor az valószínû, h elolvad, mire leér. Persze ez csak egy vélemény.

Elég hülyén hangzik de itt valami havasesõ féleség hull. Lehet ez 7 fok-ban???

Ügyelj a helyesírásra, mert a "hüje" így valóban elég hülyén néz ki!Mod.

Bezzeg régen...

Egyébként tudom nem szereti itt senki, de ma rápillantottam a sokak által "közkedvelt" Dávid-naptárra: 30 fok körüli T-nek kéne lenni most éppen...

Link

egy jó hete még +2+3 fokos anomáliát jelzett szeptemberre. Mire nem képes 1-2 hidegebb nap ?!?

Szerintem holnap a Zempléni-hegység magasabb hegyein (Borsó, Gergely, Magoska) nem elképzelhetetlen egy kis havasesõ.

Azért nem semmi a holnapra elõrejelzett helyzet: délben ÉK-en 850 hpa-on 0 fok alatti T és csapadék, talajon 8 fok. Télen ez a helyzet biztos porhavat hozott volna 20 éve.

Meglehetõsen izgalmas az égkép. A 8 okta felhõzet ellenére erõs a konvekció, hatalmas sötét gomolyfelhõalapok vonulnak az égen. Nem igazán tudom, hogy a szinoptikus helyzet adott-e hozzá, de az az érzésem, ha most nyár lenne, akkor esélyes lenne 1-2 tuba, nem mezos tornádó megjelenése az országban.
Azt hiszem, ha pár hónappal, héttel elõrébb járnánk, akkor sûrûbben néznék ki az ablakon. Így is nyitva tartom azért a szemem...

Ciklon kérdés engem is érdekelne, de szerintem nem itt a helye. A kérdése válaszok fórumban leírtam pár dolgot, várnám a válaszokat, mert én még csak tippeltem dolgokra.

Igen ami a Mecsek-Debrecen vonalon ment végig örvénylési pont keddrõl szerdára az a hidegcsepp közepe volt ez biztos...

A talajon analizálható ciklon kp-ja úgy emlékszem végig tõlünk délre volt, amit egyesek a mûholdképen láttak, vagyis, h felettünk örvénylik a felhõzet, az volt a hidegcsepp, de sztem te is ezt mondod. Az, h maga a ciklon kp-ja a talajon nem volt felettünk(bár ezt vissza kellene néznem h egyáltalán nem érintett-e minket) természetes, h nem jelenti azt, h az ország nem tartozott a ciklon áramlási rendszerébe(persze h oda tartozott, sõt tartozik). A lényeg, h nem csak a mûholdkép alapján kell megmondani, h hol van egy ciklon közepe.