Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Szép estét mindenkinek! Nagy segítségre lenne szükségem. Az automatámat csatlakoztatni szeretném a youwindowhoz. A csatlakoztatási útmutatóban leírja, hogy hogyan kell, plusz angolul van és nehezen tudom értelmezni, ha meg lefordítom a googli fordítóval akkor meg kiad mindenféle badarságot. Aki véletlenül tölt fel hozzájuk leírná nekem, hogy mit is kell csinálnom? Köszönöm a segítséget. Link
Viszonylag közel lakom és fenn is voltam még az idõtájt, de nem érzékeltem semmit.
Tessék itt van: Link Dátumot a végén értelemszerûen átírod. (Csak nem a szegedi szupercella?)

Link itt átírod a neked megfelelõ idõpontra.
szerk: bocs, ez csak 2012-ig mûködik!
De van egy másik, hasonlóan átírós módszer is, de most hirtelen nem találom...
szerk: bocs, ez csak 2012-ig mûködik!

Sziasztok. Valaki tudna nekem segíteni?
2013.05.11.-i radarképeket keresek. Vagy totál esélytelen?
Köszi.
2013.05.11.-i radarképeket keresek. Vagy totál esélytelen?
Köszi.
Nem felettünk, hanem tõlünk keletre, a Kelet-európai síkságon van az Ac középpontja, mi ennek a nyugati peremén (hátoldalán) helyezkedünk el most. A Brit-szigetek környékén örvénylõ ciklon elõoldali valamint az elõbb említett Ac hátoldali áramrendszere biztosítja a DNY-i áramlást felettünk. Ez okozza ezt a kellemes, tavaszias idõt.

Szia! A térképen a 850 hPa-os szint hõmérséklete és geopotenciális értéke látható. A linkelt képen a Brit-szigeteknél alacsony geopotenciális értékek és sûrûn elhelyezkedõ zárt vonalak mutatják a ciklont. A magas értékek, többnyire egymástól távolabb elhelyezkedõ vonalakkal pedig anticiklont jelölnek.
Vajon a nagy hidegleszakadások pusztán a cirkuláció velejárói, vagy van valamilyen kényszerítõ erõ, melynek hatására alacsony szélességekre lejut egy nagy adag hideg? Példának okáért arra gondolok, amikor Tunézia fölött -10 fokos T850 van.
Ferike az infót tegnap 23:09-kor próbálta megosztani velem /meg azért, hogy megyünk-e bulizni/, felébredtem, de az Anya gyorsabb volt, kinyomta a telót.
Szemétségbõl felhívtam 7:45-kor.
Szemétségbõl felhívtam 7:45-kor.

Ma megtudtam: érzékelõ csere volt. Az adatokat javítani fogják.
Az összes környékbeli amatõr mérõnél 5 fok fölötti a Tmax, de tüske nélkül.
Szép kis tüske!
Ha jó ez, ha nem (ha esetleg valamiféle hiba okozta), a synop tartalmazza ezt, szóval legelsõ körben nem szûrték ki...
Ha jó ez, ha nem (ha esetleg valamiféle hiba okozta), a synop tartalmazza ezt, szóval legelsõ körben nem szûrték ki...
Köszönet! Ez akkor csak igaz lehet: Link
Nálam 5.2°C volt a max, de nem tudom pontosan mikor.
szerk: mindaddig hibának véltem, míg haza nem értem és meg nem láttam a mérõmet.
3 km-re lakom az állomástól, én is a város szélén vagyok. A fene sem tudja mi okozta ezt. Ebben az idõpontban, pont a csupasz szántóról fújt a szél odakinn. Ez már találgatás...
Nálam 5.2°C volt a max, de nem tudom pontosan mikor.
szerk: mindaddig hibának véltem, míg haza nem értem és meg nem láttam a mérõmet.
3 km-re lakom az állomástól, én is a város szélén vagyok. A fene sem tudja mi okozta ezt. Ebben az idõpontban, pont a csupasz szántóról fújt a szél odakinn. Ez már találgatás...
28/11/2013 18:00->AAXX 28181 12982 31960 42205 11002 21016 30163 40269 58012 70311 80002
333 10054 4/000=
+5.4°C
333 10054 4/000=
+5.4°C
Ez a magyarázat azért nem mûködik, mert a só nem helyben oldódik bele a tengervízbe, hanem a szárazföldrõl mosódott be oda hosszú évmilliók során. (Ill. a tenger sótartalma bármilyen hõmérsékleten nagyon messze van a telítettségtõl.)
A valódi ok az, hogy bizonyos tengerekbe (jellemzõen hûvös klímán) sok édesvizet szállítanak a folyók, miközben a tengerfelszín alig-alig párolog. Emiatt ezek "felhígulnak": pl. Balti-tenger. Máshol épp ellenkezõleg: édesvízbõl kevés jut be, miközben a meleg, száraz éghajlaton a tengerfelszín sokat párologtat. Ilyen a Földközi-tenger és a Vörös-tenger. A különbségek azért nem nagyobbak, mert a tengeráramlások miatt a keveredés is folyamatos.
Szóval, az enciklopédia állítása csak nagy vonalakban igaz. Magasabb hõmérsékleten tényleg erõsebb a párolgás, ami növeli a sótartalmat, de a sok csapadék ill. betorkolló nagy folyók ellensúlyozhatják ezt a hatást. (Pl. Indiától keletre sem éppen hideg a tenger, de a Gangesz vize ill. a monszunesõk alaposan felhígítják.)
A valódi ok az, hogy bizonyos tengerekbe (jellemzõen hûvös klímán) sok édesvizet szállítanak a folyók, miközben a tengerfelszín alig-alig párolog. Emiatt ezek "felhígulnak": pl. Balti-tenger. Máshol épp ellenkezõleg: édesvízbõl kevés jut be, miközben a meleg, száraz éghajlaton a tengerfelszín sokat párologtat. Ilyen a Földközi-tenger és a Vörös-tenger. A különbségek azért nem nagyobbak, mert a tengeráramlások miatt a keveredés is folyamatos.
Szóval, az enciklopédia állítása csak nagy vonalakban igaz. Magasabb hõmérsékleten tényleg erõsebb a párolgás, ami növeli a sótartalmat, de a sok csapadék ill. betorkolló nagy folyók ellensúlyozhatják ezt a hatást. (Pl. Indiától keletre sem éppen hideg a tenger, de a Gangesz vize ill. a monszunesõk alaposan felhígítják.)
Azt gondolom, ez azzal van összefüggésben, hogy a legtöbb só oldódása endoterm folyamat, azaz magasabb hõmérsékletû oldószerben könnyebben oldódnak.
(a tengerfelszín sótartalma: Link )
(a tengerfelszín sótartalma: Link )
Egy 1975-ös kiadású zsebenciklopédia szerint a tengerek sótartalma - más egyebek mellett -,
függ a hõmérséklettõl is.Kérdésem hogyan és miért ?
Elõre is köszönöm a tájékoztatót !
függ a hõmérséklettõl is.Kérdésem hogyan és miért ?
Elõre is köszönöm a tájékoztatót !
köszi!
magashegység kizárva: Budaörs.
Jól jövethetõ volt a mozgásuk szemmel is, alacsonyan voltak.
jonagy
magashegység kizárva: Budaörs.
Jól jövethetõ volt a mozgásuk szemmel is, alacsonyan voltak.
jonagy
szervusztok! tud nekem valaki metnetes informatikus telefonos elérhetõségét megadni, mert informatikai kérdésben szeretnék segítséget kérni.
elõre is köszönettel
elõre is köszönettel
Sziasztok!
Ilyet láttam ma. Látványos volt, olybá tûnt, mintha a domborzatot követnék a hullámok.
Ezmiez?
Link
Jonagy
Ilyet láttam ma. Látványos volt, olybá tûnt, mintha a domborzatot követnék a hullámok.
Ezmiez?
Link
Jonagy
Érdeklõdöm,hogy Magyarország melyik egyetemén lehet felsõfokú
meteorológus diplomát szerezni ?
meteorológus diplomát szerezni ?
Sziasztok! Az alábbi linken Link látható, hogy a WD-n a mûholdképet meg lehet jeleníteni. Ha valaki tud segíteni a folyamat leírásában, az Európai mûholdkép megjelenítésében azt nagyon megköszönném.

Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Tegnap felvittem az 5-ig a szeptemberi csapiadatokat és ha ráviszem az egeret a csapadékadatomra nicknév szerint nem írja ki a rendszer hogy az az én adatom. Ez miért van?
Köszi a segítséget.

Véletlenül belefutottam egy tornádós hurrikánstatisztikába. Az abszlolút csúcstartó a hírhedt Ivan (2004) volt, 119 megfigyelt tornádóval Link
Csak kiegészítésként...

Szerintem is altó- középszintû felhõzet, az elmosódottság is azt igazolja. A Cc.-n érezni a magasságot, távolságot is. A mozgása is jóval lassúbb, az alto felhõknél akár öt perc is látható tovasodródást mutathat.
Igen, lehet Cirrocumulus stratiformis undulatus . Azonban a Cirrocumulus hullámai határozottan - és többnyire - eltérõ irányúak, a felhõzet egyes darabjai között a diszkontinuitások szembeötlõbbek (a met4ever által beillesztett elsõ kép ezt igazolja is), amik az Altocumulus hullámaira ritkán jellemzõek.
A legbiztosabb az, ha az égboltot s a felhõket hosszabb ideig követjük nyomon, ami az azonositást a helyszinen jóval kisebb tévedéssel végezhetjük el.
A legbiztosabb az, ha az égboltot s a felhõket hosszabb ideig követjük nyomon, ami az azonositást a helyszinen jóval kisebb tévedéssel végezhetjük el.
Egy kicsit megvártam, milyen ötletek születnek... 
Szerintem:
(???)cumulus stratiformis az biztos, mert réteget alkot, de nem egybefüggõt, amire ez a jó leírás.
Undulatus is biztos a hullámos alakzat miatt.
Szerintem a felhõzet magassága a kérdéses: magasszintû (cirro-) vagy középszintû (alto-). Talán inkább magasszintûnek mondanám, így ez jön ki végül:
Cirrocumulus stratiformis undulatus 60%
(de lehet, hogy altocumulus stratiformis undulatus 40%
)
=> Link (wikipedia Cc stratiformis undulatus) vs Link (a kérdéses felhõzet)

Szerintem:
(???)cumulus stratiformis az biztos, mert réteget alkot, de nem egybefüggõt, amire ez a jó leírás.
Undulatus is biztos a hullámos alakzat miatt.
Szerintem a felhõzet magassága a kérdéses: magasszintû (cirro-) vagy középszintû (alto-). Talán inkább magasszintûnek mondanám, így ez jön ki végül:
Cirrocumulus stratiformis undulatus 60%
(de lehet, hogy altocumulus stratiformis undulatus 40%

=> Link (wikipedia Cc stratiformis undulatus) vs Link (a kérdéses felhõzet)
Szép napot kivánok!
Szerintem inkább Altocumulus stratiformis translucidus undulatus a felhõzet. És ez teljesen egyértelmû.
